Észak-Magyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-03 / 155. szám

KeiS& im Joüus 3. MAKMÄOrMWCnmAG 21z SZKP Központi Bizottságának határozata a személyi kultusz következményeinek leküzdéséről ij (Folytatás a 2. oldalról.) tiem jutott-e a szovjet társadalom ►az elfajulás bizonyos formáiig?-« E kérdés felvetésének semmi alapja sincs; Annál érthetetlenebb, mert Togliatti elvtárs interjújának másik helyén teljesen helyesen mondja: ►Arra a következtetésre kell jutni, hogy a szocialista rendszer lényege nem veszett el, mert nem veszett el egyetlen előző vívmány sem és min­denekelőtt nem veszett el a szovjet társadalmat képező munkás-, pa­raszt-, értelmiségi tömegek támoga­tása. Maga ez a támogatás bizonyít­ja, hogy ez a társadalom mindenek ellenére megőrizte alapvető demo­kratikus jellegét«. Valóban, ha a nagy néptömegek nem támogatták volna a szovjet ha­talmat, a (kommunista párt politi­káját, országunk nem tudta volna páratlanul rövid idő alatt megal­kotni a hatalmas szocialista ipart, megvalósítani a mezőgazdaság kol­lektivizálását, nem tudott volna győzelmet aratni a második világ­háborúban, amelynek kimenetelétől az egész emberiség sorsa függött; A hitler izmus, az olasz fasizmus és a japán militarizmus teljes szétzú­zása következtében indultak erős fejlődésnek a kommunista mozga­lom erői, nőtt fel és lett tömegpárt­tá Olaszország, Franciaország és más kapitalista országok kommunista pártja, létesült népi demokratikus rendszer Európa és Ázsia több or­szágában, keletkezett és erősödött meg a szocializmus világrendszere, aratott páratlan sikereket az imperializmus gyarmati rendszerét szétbomlasztó nemzeti felszabadító mozgalom^ ív. Áz SZKP XX. kongresszusának a személyi kultuszt elítélő határoza­tait a kommunisták és az összes szovjet dolgozók egyhangúlag he­lyeslik és e határozatban pártunk megnővekedett erejének, lenini elvj- ségének, egységének és összeforrott- ságának bizonyítékát látják. *->A for­radalmi proletariátus pártja elég erős ahhoz — mutatott rá Lenin —, hogy nyíltan bírálja önmagát, hogy a hibát és a gyengeséget minden köntörfalazás nélkül hibának és gyengeségnek nevezze«. (Lenin mű­vei 21. kötet, 150. oldal, oroszul.) Ezt a lenini elvet követve, pártunk továbbra is bátran fel fogja tárni, nyíltan meg fogja bírálni és hatá­rozottan ki fogja küszöbölni a mun­kájában mutatkozó hibákat és zök­kenőket. Az SZKP Központi Bizottsága úgy Vélekedik, hogy máris meghozta po­zitív eredményeit az a munka, ame­lyet a párt eddig a személyi kultusz­nak és következményeinek leküz­désére végzett. A XX.* pártkongresszus határoza­taiból kiindulva, az SZKP Központi Bizottsága felhívja az összes párt- szervezeteket: Egész munkájukban következetesen tartsák be a marxizmus-len inizmus ama ta­nításának igen fontos tételét, hogy a nép a történelem alko­tója, az emberiség összes anyagi és szellemi javainak létrehozója, továbbá azt a tanítását, hogy a marxista párt döntő szerepet tőit be a társadalom átalakítá­sáért, a kommunizmus győzel­méért folytatott forradalmi harcban. Állhatatosan folytassák azt a mun­kát, amelyet a párt Központi Bizott­sága végzett az utóbbi esztendőkben annak érdekében, hogy az összes pártszervezetekben, a legfelsőktől a legalsókig, a legszigorúbban tartsák be a pártvezetés lenini elveit, első­sorban a legfőbb elvet, a kollektív vezetés elvét, valamint annak érde­kében, hogy betartsák a pártéletnek e pártunk szervezeti szabályzatában leszögezett elveit. Bontakozzék ki a bírálat és az önbírálat. Maradéktalanul állítsák helyre a «zovjet szocialista demokrácia el­veit, amelyek kifejezésre jutnak a Szovjetunió alkotmányában, tel­jes mértékben javítsák ki a forra­dalmi szocialista törvényességen esett sérelmeket. Mozgósítsák harcra kádereinket, az Összes kommunistákat és a dolgozók legszélesebb tömegeit a hatodik öt­éves tervben foglalt feladatok gya­korlati megvalósításáért, s ennek ér­dekében minden vonalon fejlesszék ki a tömegeknek, a történelem igazi létrehozóinak alkotó kezdeményezé­sét és energiáját. Az SZKP XX. kongresszusa rámu­tatott: korunk legfontosabb jellem­vonása az, hogy a szocializmus világ­rendszerré vált. Már elmúlt a szocia­lizmus fejlődésének és megszilárdu­lásának legnehezebb szakasza. Szo­cialista országunk már nem egyetlen sziget a kapitalista államok óceánjá­ban. Ma már az emberiségnek több mint egyharmada építi az új életet a szocializmus zászlaja alatt. A szo­cializmus eszméi a kapitalista or­szágokban is meghódítják sok-sok millió ember gondolkodását. A szo­cializmus eszméi óriási hatást gya­korolnak a gyarmati rendszer min­den fajtája ellen síkraszálló ázsiai, afrikai és latinamerikai népekre. Az SZKP XX; kongresszusának határozatait a béke és a szocializmus minden híve, az összes demokratikus és haladó körök lelkesítő program­ként fogják fel a világ békéjé­nek megszilárdításáért, a mun­kásosztály érdekeiért, a szocializ­mus ügyének diadaláért vívott harcban. Á jelenlegi körülmények között a kommunista párt és az egész nem­zetközi munkásmozgalom előtt lelke­sítő, széles távlatok nyílnak, az, hogy az összes békeszerető erőkkel együtt kiharcolják az új világháború meg­akadályozását, megfékezik a mono­póliumokat és biztosítják a tartós békét és biztonságot a népek számá­ra, megszüntetik a fegyverkezési ver­senyt és leveszik a dolgozók vállairól az emiatt előállott súlyos adóterhe­ket, megvédik a demokratikus jogo­kat és szabadságjogokat, amelyek biztosítják a dolgozók számára, hogy harcolhatnak jobb életükért és bol­dog jövőjükért. Ez az egyszerű em­berek millióinak alapvető érdeke a világ minden országában. E problé­mák sikeres megoldását hatalmas mértékben elősegíti a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és az összes többi, a szocializmus útján haladó ország békeszerető politikája, újabb és újabb sikere. Az új, történelmi körülmények között beszüntették tevékenységüket a munkásosztály olyan nemzetközi szervezetei, mint a Komintern és a Kominform. Ebből azonban korántsem következik, hogy el­vesztette jelentőségét a marxiz- mus-leninizmus álláspontján álló forradalmi testvérpártok nemzet­közi szolidaritása és kapcsola« fainak szükségessége. Manapság, amikor mérhetetlenül megnőttek a szocializmus erői és a szocializmus eszméinek befolyása az egész világon, amikor a különböző országokban feltárul a szocializmus­hoz vezető utak sajátszerűsége, — a munkásosztály marxista pártjainak természetesen meg kell őrízniök ós erősíteniök kell ideológiai egységüket és nemzetközi testvéri szolidaritásu­kat az új háború veszélye elleni harc­ban, a monopóltőkének a forradalmi és haladó mozgalmak elfojtására tö­rekvő népellenes erői elleni harcban. A kommunista pártokat összefor­rasztja a nagy cél: a munkásosztály felszabadítása a tőke igája alól; a a kommunista pártokat egybefűzi a hűség a marxizmus—leninizmus szel­leméhez, határtalan odaadás a nép­tömegek érdekei iránt. A jelenlegi körülmények között minden kommunista párt a maga tevékenységében országa nemzeti sajátosságaiból és viszonyaiból indul ki, a legnagyobb teljességgel juttatva kifejezésre népe nemzeti érdekeit. Ugyanakkor annak tudatában, hogy a munkásosztály érdekeiért, a béké­ért és hazájuk nemzeti függetlensé­géért folytatott harc egyúttal az egész nemzetközi proletariátus ügye, a kommunista pártok összefognak és erősítik egymás közötti kapcsolatai­kat és együttműködésüket. Arra, hogy a különböző országok munkás- osztályának marxista pártjai ideoló­giailag egységesek legyenek és test­véri szolidaritásban éljenek egymás­sal, annál is inkább szükség van, mert a kapitalista monopóliumok megteremtik a maguk nemzetközi agresszív egyesüléseiket és tömbjei­ket — olyanokat, mint a NATO, a SEATO, a bagdadi szerződés —, ame­lyek a békeszerető népek, a nemzeti felszabadító mozgalom, a munkásosz­tály és a dolgozók életbevágó érdekei ellen irányulnak. Mialatt a Szovjetunió oly sokat tett és tesz ma is a nemzetközi fe­szültség enyhítéséért — ezt ma már mindenki elismeri — az amerikai monopóltőke továbbra is nagy össze­geket irányoz elő a felforgató tevé­kenység fokozására a szocialista or­szágokban. A hidegháború tetőpont­ján — mint ismeretes — az amerikai kongresszus (a nemhivatalosan ren­delkezésre bocsátott összegeken kívül) százmillió dollárt irányzott elő a népi demokratikus országokban és a Szovjetunióban végzendő felforgató tevékenységre. Most, amikor a Szov­jetunió és a többi szocialista ország minden lehetőt megtesz a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a hidegháború hívei arra töre­kednek, hogy újra felelevenítsék az egész világ által elitéit hideg­háború cselekményeit. Ezt bizonyítja az amerikai szenátus­nak az a határozata, amelynek értel­mében további huszonöt millió dol­lárt irányzott elő a felforgató te­vékenységre, amit cinikusan a »vas­függöny mögött-« a szabadság elő­mozdításának neveznek. Nekünk józanul mérlegelnünk kell ezt a tényt és le kell vonnunk be­lőle a megfelelő következtetéseket. Világos például, hogy a poznani népellenes megmoz­dulásokat ebből a forrásból pénzelték. Ám de az óceánon túli alapokból fizetett provoká­toroknak és felforgatóknak né­hány óra alatt kifogyott a lé­legzetük. A poznani dolgozók visszaverték az ellenséges táma­dásokat és provokációkat. Ku­darcba fulladtak a „köpeny és tőr’* sötét lovagjainak tervei, kudarcba fulladt aljas provoká­ciójuk a lengyelországi népi ha­talommal szemben. Hasonlókép­pen kudarcba fognak fulladni a jövőben is a felforgató cselek­mények a népi demokratikus országokban., jóllehet ezeket a cselekményeket bőkezűen megfi­zetik az amerikai monopóliumok által rendelkezésre bocsátott ősz« szegekből. El lehet mondani, hogy hiába elfe­csérelt pénz ez. Mindez azt bizonyítja, hogy nem szabad közömbösen nézni az impe­rialista ügynökök újabb cselszövé- nyeit, akik igyekeznek behatolni a szocialista országokba, hogy megká­rosítsák és aláássák a dolgozók vív­mányait. Az imperialista reakció erői arra törekednek, hogy letérítsék a dol­gozókat a saját érdekeikért folyta­tott harc helyes útjáról, megmérgez­zék lelkűket olymódon, hogy ne bízzanak a béke és a szocializmus ügyének sikerében. Hiábavaló a kapitalista monopó­liumok ideológusainak minden fon­dorlata, a munkásosztály, tapasz­talt kommunista élcsapatának veze­tésével tovább halad a maga utján, amely a szocializmus történelmi vív­mányaira vezetett és a béke, a de­mokrácia és a szocializmus ügyé­nek újabb győzelmeire fog vezetni. Biztosak lehetünk abban, hogy min­den ország kommunista és munkás­pártjai még magasabbra emelik majd a proletárinternacionalizmus dicső marxista zászlaját. A szovjet dolgozók joggal büsz­kék arra, hogy hazánk elsőnek épí­tette ki a szocializmushoz vezető utat. Most, amikor a szocializmus világ* rendszerré vált, amikor a szocialis­ta országok között testvéri együttmű­ködés és kölcsönös segélynyújtás jött létre. újabb kedvező feltételek alakul­tak ki a szocialista demokrácia felvirágzásához, a kommuniz­mus anyagi — termelő bázisá­nak további erősítéséhez, a dol­gozók életszínvonalának szaka­datlan emeléséhez, az új, a kom­munizmust építő ember egyéni­ségének sokoldalú fejlesztéséhez. A burzsoá ideológusok csak gyárt­sák meséiket a kommunizmus „vál­ságáról”, kommunista pártok sorai­ban állítólag mutatkozó „zavarról*’. Mi nem szoktunk hallgatni az ellen­ség eféle ráolvasásaira. Az ellenség jóslatai mindig szétpattantak, mint a szappanbuborék. Ezek a kudarcot vallott jósok jöttek és mentek, de a kommunista mozgalom, a marxiz­mus—leninizmus halhatatlan és éle­tet teremtő eszméi győzedelmesked­tek és győzedelmeskednek. így lesz a jövőben is. Ellenségeinknek sem­miféle ádáz rágalmazó támadása sem tudja megállítani az emberiség történelmi fejlődésének feltartóztat­hatatlan menetét a kommunizmus felé. 1956. június 30. A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PARTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA. (MTI) A JMagyar Dolgozók Pártja Központi Verdőségének határozata A Szovjetunió Kommunist!! Párt­ja történelmi jelentőségű XX. kon­gresszusának hatására, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1956. március 12— 13-i határozata alapján hazánk­ban megerősödött a pártdemokrá­cia, az állami és a társadalmi élet demokratizmusa, a szocialista tör­vényesség. A párt jelentős kezdeti eredményeket ért el a szektaria- nizmus, valamint a személyi kul­tusz maradványai elleni harcban és egyre inkább érvényesül a kol­lektív vezetés lenini elve a párt­munkában. A munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek építő bí­rálata. egészséges, alkotó vitái és javaslatai új lendületet adnak a szocializmus építésének. Különösen üdvözölni kell a párt- szervezeteinkben kibontakozó ter­mékeny vitákat. E vitákon sok he­lyes, egészséges, az eredmények növelésére és a hibák kijavítására, irányuló javaslat merül fel. Ezt az egészséges fejlődést azon­ban helyenként a párt és a népi demokrácia ellen irányuló dema­góg fellépések veszélyeztetik. A pártszervezetek, a kommunisták sokhelyütt szembeszálltak az ilyen törekvésekkel. Egyes esetekben azonban pártunk tagjai e köteles­ségüket elmulasztották, főként azért, mert azt hitték, hogy a hely­telen nézetek elleni határozott ál­lásfoglalásukkal a bírálat elfojtá­sának látszatát keltik. A pártelle­nes elemek a párt, a kommunisták türelmén felbátorodva, egyre erő­södő támadást indítottak pártunk politikája és vezetése, s népi de- piokratikus rendünk ellen. E támadások egyik gócpontjává vált a DISZ Petőfi Köre. Ennek vitaestjei kezdetben egészséges irá­nyúak voltak, ezeket azonban az utóbbi időben egyes, pártunk poli­tikájával szembehelyezkedő ele­mek egyre erősödő mértékben igyekeztek felhasználni pártellenes nézeteik terjesztésére, arra, hogy megtévesszék a közvéleményt, kü­lönösen az ifjúság egy részét s in­gadozó elemekből híveket toboroz­zanak maguknak. A legutóbbi Petőfi-köri vita egyes felszólalói (Déry, Tardos) már odáig mentek, hogy tagadták a párt s a munkásosztály vezető sze­repét és burzsoá, ellenforradalmi nézeteket hirdettek. Néhány más felszólalóval együtt a párt és a né­pi demokrácia fejlődése során el­követett hibákat demagóg módon, egyoldalúan kiélezték, teljesen el­hallgatták, sőt tagadták pártunk és dolgozó népünk forradalmi vív­mányait. Rágalmazták a párt- és állami funkcionáriusokat, akiknek munkája összeforrott a magyar né­pi demokrácia nagy sikereivel. Ezek a felszólalók, számolva a XX. kongresszus, a lenini eszmék rend­kívüli népszerűségével, úgy léptek fel, mintha a XX. kongresszus, a marxizmus—leninizmus talaján áll­nának, hogy így is leplezzék párt- és népi demokrácia-ellenes nézetei­ket. Ezzel becsületes dolgozókat, köztük párttagokat is megtévesz­tettek, akik nem ismerték fel azon­nal, hogy rosszindulatú, pártelle­nes megmozdulással állnak szem­ben. A Petőfi Kör legutóbbi vitájának antidemokratikus jellegére jellem­ző, hogy szervezett csoportok bot­rányos módon zavarták a párt álláspontját képviselő elvtársak hozzászólásait, s a nagy számban megjelent becsületes kommunisták megnyilvánulásait. A párt és a népi demokrácia el­leni fellépéseket főként egy bizo­nyos csoport szervezi, amely Nagy Imre körül alakult ki. A sajtó nem lépett fel a pártel­lenes nézetekkel szemben, egyes újságok és folyóiratok pedig meg-! tévesztő, elvtelenül dicsérő tudó« sításokat közöltek, sőt esetenként provokációs tartalmú cikkeknek is helyet adtak. A párttagság körében többhelyütt zavart keltett a Szabad Nép június 24-i számának hibás cikke, amely nem szállt szembe az ellenséges, demagóg nézetekkel, eltúlozta a Petőfi-köri vita egyes egészséges vonásait. Az MDP Központi Vezetősége határozottan elítéli a Petőfi Kör« ben lezajlott pártellenes megnyil« vánulásokat. Pártunk és egész dől« gozó népünk elvárja, hogy véget vessünk a párt- és népi demokrá« ciaellenes jelenségeknek. A párt és a kormány az elmúlt hónapokban, a XX. kongresszus szellemében számos fontos határo« zatot hozott és további intézkedő« seket készít elő a hibák kijavításá­ra. s további fejlődésünk meg« gyorsítására. Semmiféle dema­gógia nem akadályozhatja meg pártunkat abban, hogy tovább haladjon a szocialista demokratiz« mus útján. Pártunk töretlenül to« vább fejleszti az állami, a társa« dalmi élet demokratizmusát, biz­tosítja az alkotó vitát, a pártszérű bírálatot, tántoríthatatlanul foly-* tatja a pártélet lenini normáinak biztosítását, küzd a személyi kul« túsz, a dogmatizmus, a szektaria-í nizmus minden megjelenési forrná« ja ellen és a szocialista törvényes* ség további megszilárdításáért. A Központi Vezetőség felhívja a kommunistákat, pártunk minden tagját és népi demokráciánk min­den hívét, hogy szálljanak min« denütt síkra a párt és a kormány politikájáért. Mindenekelőtt felvi« lágosító munkával, v meggyőzéssel védelmezzék a párt, a munká^osz« tály, a szocializmus ügyét, nép« szerűsítsék a párt célkitűzéseit. A legerélyesebben szálljanak szembe a párt- és népellenes demagóg megnyilvánulásokkal, bárhol és bárki részéről jelentkezzenek is azok. A párttagok és pártszervezetek! őrködjenek éberen a párt egységén, erősítsék a pártfegyelmet. Legye­nek tudatában annak, hogy a dől« gozó nép ellenségeinek kezére ját* szik, aki meg akarja bontani a párt egységét, s aki éket akar ver« ni a Központi Vezetőség és a párt« tagság, a párt- valamint állami funkcionáriusok s a nép közé. A Központi Vezetőség a forra­dalmi éberség fokozására hívja fel pártunk tagjait és a pártonkí« vüli dolgozókat mert a pártellenes, demagóg nézetek hatására meg« növekedett az ellenséges zavarkel« tés veszélye. A poznani provokáció arra figyelmeztet minden magyar dolgozót, minden becsületes hazaj fit, hogy határozottan szálljon szembe a zavarkeltő kísérletekkel és segítse azoknak az erőknek sza« bad kibontakozását, melyek a marxizmus—leninizmus alapján, a XX. kongresszus szellemében új sikerekhez vezetik népi' demokrá­ciánkat. A Magyar Dolgozók Pártjának! Központi Vezetősége biztos abban, hogy pártunk tagjai, a munkások, parasztok és értelmiségiek, a népi demokrácia minden híve egysége« sen sorakozik fel a párt vezetése és a kormány mellett, népi de« mokráciánk vívmányainak tovább fejlesztéséért, a szocializmus építé« séért. Budapest, 1956. június 30. A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA1 KÖZPONTI VEZETŐSÉGE Nemzetközi szövetkezeti nap Sárospatakon T/'osárnap a nemzetközi sző- ' vetkezeti nap alkalmából Sárospatakon egésznapos ünnepsé­get rendeztek. A megye minden ré­széből többezer földművesszövet­kezeti és kisipari termelőszövetke­zeti dolgozó érkezett az ünnepsé­gekre. Délelőtt a kollégium park­jában került sor a nagygyűlésre. Koltai Zoltán, a megyei KISZÖV elnökének megnyitója után Zorger Sándor, a MÉSZÖV igazgatóságá­nak elnöke mondott beszédet, majd kitüntetéseket nyújtott át több ki­váló szövetkezeti dolgozónak. A pataki utcákon, a kollégium előtti árnyas fák alatt valóságos vásár várta az ünneplőket. Sikere volt a földművesszövetkezeti ta­gok termelvényeiből rendezett kis mezőgazdasági kiállításnak és a kisgép kiállításnak is, de legtöb­ben a lacipecsenyés sátrak és a borkóstoló helyek körül tolong­tak. Délután többezer főnyi közönség »izgulta végig« a MÖHOSZ ház­tömbkörüli motoros-versenyét. Az iskola parkjának szabadtéri színpa­dán a megye legjobb szövetkezeti kultúrgárdái csillogtatták tudásu­kat. Minden kultűrgárda igyeke­zett, mivel a MÉSZÖV a három legjobban szereplő csoport részére jutalmat tűzött ki. A szövetkezeti kultúrverseny győztese a mezőkif’» vesdi együttes lett. A második díjai megosztották az erdőbényeiek és a bodroghalmiak között. A harmadik helyre a mezőkeresztesi kultúrcso* port került. Jól szerepeltek a cigánk diák, a semjéniek, és a Sárospatak kiak is. A kultúrverseny után a késő éj* szakai órákig igen jó hangulatú utcabálon szórakoztak a szövetke« zeti dolgozók. A Prága Cirkusz Miskolcon Városunkba érkezett a legnagyobb csehszlovák utazó cirkusz. A Prága Cirkusz első előadását ma, kedden este 8 órakor tartja a Béke-téren. Műsorában fellépnek a »Zűrzavar a cirkuszban« című népszerű csehszlo­vák film ismert artistái, köztük a négy Baccardi gumiakrobata, a § Bertis, Valerie, a hajlékony akrobata, a 2 Gerardis és még többen másoki Jegyek a helyszínen válthatók, elő« adások kezdete este 8 órakor, szóm« baton és vasárnap 4 órakor ifi:

Next

/
Oldalképek
Tartalom