Észak-Magyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-24 / 148. szám

4

ESZAKMAOTARORSZAC

Vasárnap, 1956. június 24.

Nézzünk körül az atomok világában.,

Séta a TT1T és a Hazafias Népfront kiállításán

CSODÁLATOS az anyag legparányibb részeinek világa. Ebből a csodavilágból mutat be egy darabot a miskolci SZMT székházban megrendezett atomenergia kiállítás, amely még a hasonló budapestinél is gazdagabb anyagot tár a látogató elé.

Érdekes táblázatok, bonyolult gépek között kalauzolja a látogatók népes hadát a szakvezető. Adjuk át a szót neki s hallgassuk, amit magyaráz.

— Ez az első tábla a mikroszkóp szerepét mutatja. Az ábrákon láthatják, hogy a mikroszkóp segítségével a legkisebb, szemmel észrevehető részecske is milyen hatalmasra nő. A nagyítóberendezések segítségével hatoltak a tudósok az anyag rejteVtneibe. Nézzünk bele a kiállítóit, 500-szöros nagyítású mikroszkópba. Figyeljük csak meg, micsoda tájkép rajzolódik ki a mikroszkóp alatt, a simára csiszolt fémlapon.

— Menjünk tovább. Ez itt a Rutherford, illetve Bohr által felfedezett atovamodell. Ez az ábra az atom szerkezetét mutatja. E táblázat pedig arról tanúskodik, hogy viszonylagosan mekkora a távolság — az atomon belül — az atom részei: a proton és a körülötte kerin-’ gő elektronok között. Az itt látható testek különböző, egyszerűbb atomok modelljei.

— Itt van a Mendelejev-féle táblázat. A híres orosz tudós ezen a táblázaton csoportosítja az egyes elemeket felépítésük szerint. A pi-> rossal jelölt elemek rádióaktív tu- lajdonságúak. A Mendelejev-féle periódusos rendszer alapján magyarázható meg a rádióaktivitás lényege : } s

— HALADJUNK TOVÁBB. No, nem kell úgy megijedni a berregő hangtól. Amikor a vetítőkészülék és a fotocella között a sugár útjába lép valaki, a készülék működésbe lép és berregni kezd. Ugyanezzel a fotocellával, mint látjuk, automatikus számlálóó épet is meghajtanak, amely a gyakorlatban is kiválóan alkalmazható.

— Itt látható egy kozmikus és rádióaktív sugárzást mérő berendezés. Ez pedig az oszcilloskóp. Ernyőjén, mint beállítjuk, vonalak jelennek meg. Ezek a különböző

rezgések képei. Kössük most össze egy magnetofonnal. A hallott hangok rezgéseinek a képe jelenik meg az ernyőn.

— Figyeljék meg a most következő kísérletet, amelyet ezzel a kis, kozmikus sugárzást-mérő készülékkel folytatok le. Ebben a kis dobozban rádióaktív anyag van. Láthatják, ahogy közelítem a készülékhez, a gép mind sebesebben számlál a feléje irányuló sugarak közelsége következtében. Távolítsuk az anyagot, a táblán a számok váltakozása lassul.

— A következő tábla kitűnően szemlélteti az atommagban végbemenő láncreakciót. Az itt látható impozáns modell pedig a kaszkád- generátor, amely ionok gyorsítását szolgálja. Az igazi kaszkád-generátor Budapesten működik.

— Bizonyára ráismernek az atomerőmű modelljére. Amint látják, a bonyolult csövekhez és vezetékekhez emberek nem nyúlhatnak hozzá, a rádióaktív sugárzás életveszélyes. Az atomerőművet távolbalátó és automata berendezések segítségével irányítják. — Szemben az atombomba modellje látható. A mögötte lévő fénykép dokumentumok az atombomba szörnyű pusztításait ábrázolják. Itt, a másik falon a rajzok pedig az atomenergia békés felhasználásának lehetőségeit mutatják az iparban, mező- gazdaságban és a gyógyászatban. E táblán pedig az atomkutatásban kiváló eredményt elért tudósok neveit olvashatjuk: A Curie-házaspár, Mendelejev, Rutherford, Joliot Curie és a többiek. Sajnos, Albert Einstein kimaradt a tábláról.

E hatalmas falfestmény azonban már a fantázia szüleménye. Az atomhajtású autóbuszok, rakétarepülés, az atommeghajtásos hajók, — ez a jövő reális képe. Tíz esztendeje mindez álomnak látszott, ma már úgy gondoljuk, hogy talán még a mi századunkban megvalósul . ; .

KÖSZÖNJÜK a kalauzolást, kedves vezető elvtárs. Ha olvasóink többre kíváncsiak, nézzék meg a kiállítást. Érdemes megtekinteni!

(sándor)

eLőddiatői ára.

J. Ulsen dán órás 45 esztendőt, áldozott élej. uisen aan oras esztendőt áldozott életéből egy különleges óra megszerkesztésére.

A dán- mester órája több mint 14.000 alkatrészből áll. Egyes fogaskerekek olyan lassan forognak, hogy mozgásuk megfigyeléséhez sok évtizedre lenne szükség. Az egyik áttételi kerék 25.700 esztendő alatt' tesz meg egy teljes fordulatot. Erre a hihetetlennek tetsző lassú forgásra azért van szükség, hogy az óra mutatni tudja az égi pólus eltolódását.

Szilveszter éjszakáján, amikor tizenkettőt üt az óra, egy lapon megjelennek az újesztendő összes ünnepnapjainak dátumai. Közben az órában 6 perc alatt 570.000 művelet megy végbe.

A helyi időn kívül az óra mutatja a középeurópai időt, a valódi napi időt, a napidőt és a csillagidőt (sziderikus időt), a nappálya fő pontjait (azaz a tavaszi és az őszi napéj-egyenlőség, a nyári és a téli napforduló pontjait), a nap- és hold-fogyatkozásokat, a hold fázisait, egyes csillagok kelését és nyugvását, a teljes dátumot, sőt még azt is, hogy szerda van-e vagy csütörtök.

Az óra annyira pontosan jár, hogy egy másodpercnyi eltérés 750 esztendő alatt halmozódhat fel. E rendkívül precíz órát pontosságban csupán legújabb szerkezetű atomórák múlják felül.

J. Ulsen önképzéssel sajátította el széleskörű és igen gazdag csilla gászati és mechanikai ismereteit, amelyek le hetővé tették, hogy megbirkózzék e soha nem látott mechaniz mus megszerkesztésé vei.

J. Ulsen azonban már nem érte meg azt a na pót, mire műve teljesen befejezést nyert. 1945 novemberében meghalt

Az órán a munkálatokat csupán tíz esztendő múlva fejezték be. Az órát Koppen hága városházán állí tották fel.

ITT A VAK A C I/O!

f"Tegnap voltak a tanévzáró iskolai ünnepélyek. Sok diák búcsú* zott az iskolától, a kedves tanteremtől, ahol annyi izgalmas órát élt át és várta (titkon várta) a boldog örömökkel teli vakációt, vagy a végző osztályok az utolsá tanítási napot, hogy bizonyítványukat kéz-* bevéve újból elinduljanak felsőbb tanulmányokra, a magasabb tu* dúsért, vagy ki az életbe, ki-ki tehetsége szerint.

Ünnepeltek a gyermekek, a pedagógusok, s ünnepeltek a szülők; De a vendégeknek is megdobbant a szíve a vakáció hallatára — hiszen valamikor mi ié voltunk kisdiákok . . . Sók> hálás köszönő szó hang- zott el a diósgyőri XVIII.- számú vasgyári általános leányiskola ünne- pélyén. Verselő s éneklő, értelmes gyermekeiket látva sok szülő köny* nyezett, s ezek a könnyek másmilyen könnyek voltak. Örömükben sír* tak az emberek, mert a lelkes pedagógusok egy év alatt újabb tudással gazdagították gyermekeiket. Ünnepelték a tanítókat, s különösen ünne- pelték Tárcái János és Baltazár Irén nyugdíjba vonuló pedagógusokat akik negyven éven keresztül tanították értelemre és tudásra a gyermekeket.

M indenki ünnepelt! S hadd mondjam ki végre (mert úgy sem tud megmaradni bennem), hogy én is ünnepeltem. Az ünnepélyen hivatalosan vettem részt, de mint soha máskor — elfogultam. Első ta- nítómat, Kisgyorgy Istvánt pillantottam meg, aki megtanított az első »a« betűre, s rámparancsolt, hogy sohase feledjem el.

(Ónodvári)

Ma lesz a falusi szpartakiád megyei döntője

A MAI NAPON ötödször kerül megrendezésre a már hagyományossá vált falusi dolgozók szpartakiád- jának megyei döntője. Nagy esemény ez a falu sportjának életében. Fal- vaink legjobb sportolói ma számot adnak felkészültségükről, szorgalmas munkájukról. . Ma dől el, hogy ki képviseli majd megyénket Budapesten azon a hatalmas seregszemlén, amelyen az ország legjobb falusi fiataljai fognak vetélkedni a büszke országos bajnoki címért.

Megyénk az elmúlt évben is becsülettel kivette részét a szpartakiád küzdelmeiből. Ebben az évben, ha a tömegességet tekintjük, még az elmúlt évnél is jobbak az eredmények. A falu sport felé fordulását mutatja az, hogy 1956-ban 35 községgel többen rendezték meg a községi versenyeket, mint a múlt esztendőben. Az indulók száma is jóval túlhaladta az előző évit. Több mint 1500 olyan fiatal indult el ebben az évben a versenyeken, aki az elmúlt évben még nem állt rajthoz. Ma a több mint 11 000 fiatal sportolóból a legjobb 420 vonul majd fel az ünnepi megnyitóra.

NAGY A JELENTŐSÉGE a mai versenynek1, mert egybeesik az első megyei ifjúsági találkozóval.

Érdemes lesz küzdeniük a versenyzőknek, mert hasonlóan a korábbi döntőkhöz, ebben az évben is értékes díjakkal jutalmazzák a legjobbakat. Az első három helyezett egyéni versenyző és a csapatok tagjai szép kivitelű érmeket kapnak. Ezenkívül az egyéni versenyszámok győztesei értékes tiszteletdíjat, míg a csapat- versenyek győztes csapatai a szpartakiád örökös vándordíjait kapják.

A legjobban szereplő járásamint-i egy félméter magas és csaknem négy kilogrammos ezüstserleget őrzi majd egy évig. A legjobbak ezenkívül felkerülnek Budapestre, ahol a magyar sport fellegvárában, a Népstadionban a színpompás országos döntőn vesznek részt.

A MUNKA BEFEJEZŐ RÉSZE azonban még előttünk van. Versenyzőinknek továbbra is fáradhatatlanul kell készülniük a még nagyobb feladatokra, az országos versengésre, mert szorgalmuktól, lelkesedésüktől függ az, hogy a legjobbak versenyében Budapesten az előző éviriél jobban szerepeljenek a borsodi parasztfiatalok. papp G. Imre

az MTSB elnöke*

A mai nap sportműsorából

A mecyel ifjúsági találkozó keretében dél« előtt féltíz órakor kezdődik a falusi dolgozók szpartakiádjának megyei döntője a stadionban atlétika, torna és röplabda sportágakban. A kerékpárversenyt előző híradásunktól eltérően a budapesti műúton rendezik meg délelőtt féltizenegy órakor.

*

Délután öt órakor a stadionban az erő és szépség ünnepén 5000 fiatal szinpompás tornaünnepélyét láthatja a közönség.

*

A megyei 200 kilométeres kerékpáros bajnokság reggel hat órakor rajtol a megyei pártbizottság székhaza elől.

*

A repülőtéren tíz óra 30 perckor kezdődik a MÖHOSZ repülőnapja.

30 éves ünnepi sporttalálkozó

Június 30-án, szombaton este 7 órakör az 1920 és 1930 év (közötti Diósgyőr és Miskolc voít válogatott labdarugó játékosai 30 éves talál kozó keretén belül mérik össze erejüket a népkerti sporttelepen. A labdarugómérkőzés'után este 9 órakor a népkerti Vi- gadóban jubiláns gyűlést tartanak, melyre szeretettel várják az érdeklődő sporttársakat.

Gáspár Istvánné panasszal fordult a megyei szervekhez, hogy dr. Schóbert Zoltán orvos 216 forintot kért egy vizitért. Panaszának kivizsgálása során egyéb dolgokra is napfény derült, s Schóbert Zoltán ell^n eljárást indított az ügyészség.

yfiUóécct doUioc „csadatev'áwtf

em tud egy jó orvost ajánlani? — hangzik el gyak- ran a kérdés. így. érdeklődött Berdár László is, amikor rosszul érezte magát, s orvost keresett, de nem akármilyet, hanem egy úgynevezett »-jó orvost«. Mint igen kiváló doktort, Schóbert Zoltánt ajánlották.

Felkereste az orvost, aki megvizsgálta, s megállapította, hogy májának van baja, a szíve négy ujjnyira eltolódott, agy- daganata van. Közölte azt is, hogy ez igen hosszas kezelést igénylő betegség. A kezelést el is vállalta. Hogy mennyiért? Ó, az igazán »csekély« összeg volt, »csupán« 214 forint naponta.

Ez nem is rossz kereseti lehetőség (no persze, ha van aki megfizeti). De nézzük, hogyan haladt betegünk a gyógyulás útján? Annak idején ő maga.így mondotta el:

— Naponta kétszer kellett hozzá járnom. Injekciókat adott farizomba, vénába, felső karba, a szívem táján és fejbőrömbe. Húsz injekciót kaptam mindennap.

A kezelés két hétig tartott. Megtiltotta Berdárnak, hogy munkába álljon. Igenám, csakhogy a számla lassan 4000 forint felé haladt. Ebből a beteg csak 800 forintot tudott kifizetni, nem volt több pénze. Mikor ezt közölte Schóberttal, az készségesen igyekezett ötletekkel segíteni:

— Nincs pénze? Adja el a házhelyet s abból fizessen.

A beteg állapota a napi 20 injekció ellenére sem javult. Sőt! Végülis olyan rosszul lett, hogy ki kellett hívni áz orvost, mert nem tudott már elmenni a lakására. Itt ismét injekciót kapott megfázás ellen, amitől^ még rosszabbul lett. Csak ezután keresték fel a körzeti orvost, aki azonnal beutalta a kórházba. Epegörcsöket állapítottak meg.

Cchóbert felhaj tói juttatták a doktor lakására idős Gás^ pár Istvánt is, aki bordatöréssel s egyéb sérülésekkel került a megyei kórházba Mezőcsátról. Amikor további zavartalan gyógyulása már kórházi kezelés nélkül is biztosítva volt, hazaengedték. Csakhogy a betegek iránt kiválóan gondos orvps, saját lakására vitette Gáspárt, hogy majd ott gyógyítja meg igazán. A kezelés első eredményeként Gáspárné levelet kapott Miskolcról Schóbert doktor lakásán fekvő férjétől, melyben többek között ez áll: »Jól érzem magam, küldj egy pár kövér tyúkot, egy liter pálinkát, egy demizson bort, egy kiló szalonnát, stb.«

No, Gáspárné örömében még meg is tetézte a küldeményt 28 tojással, zsírral, még a tyúkot is megsütötte. Sor került később arra is, hogy meglátogassa az urát. A jól értesült doktor már az első alkalommal pedzette:

— Szép kis vagyonuk van maguknak, Lidi néni. De kár, hogy tönkre fog menni.

Lidi néni nem nagyon tudott erre mit válaszolni, csak megkérdezte, mivel fog tartozni. *

—1 Ó, majd elszámolunk — mondotta a »jószívű« doktor.

Egy hét múlva megint megjelent a csáti néni megpakolva ►hazaival«. Majd néhány nap múlva Schóbert rendelőjében kifizetett az eddigi kezelésért 2000 forintot.

— Amerikai gyógyszer kell — jelentette ki az orvos.- — Nem gyógyul meg mástól István bácsi,

Meg is írta a receptet, elküldték Amerikába, de ott még a mai napig sem tudták kiváltani. Közben teltek a hónapok, Gáspár István egészsége nem fordult jobbra. Lidi néni pedig a batyukon kívül csak leszámolta a doktor asztalára a 2000 forintot. Azaz, hogy-nem jól mondom, mert egy alkalommal csak ezret adott. Nem is felejti el soha Gáspárné, 'amint Schó- bertné nagyságos asszony a pénzt kevesellve, megjegyezte: — Talán ezt a kislányomnak hozta ajándékba?

égül is csak kiürül a parasztember kamarája és tarsolya, különösen ha betegség kopogtat az ablakon. Gáspárné már kezdte értelmetlennek találni, hogy férje olyan sokáig »vendégeskedjék« Schóbert doktornál. Egy szép napon bejelentette, hogy ,"hazaviszi az urát.

Lidi néni azt hitte, hogy ez olyan egyszerű lesz. Megköszöni a szívességet, kifizeti ami jár, aztán kész. Schóbert doktor azonban hallani sem akart arról, hogy a »beteget« hazavigyék. Bebeszélte az öregnek, hogy meghal, ha hazamegy, mert baján egyedül ő tud különleges külföldi gyógyszereivel segíteni. Tanácsot is adott, hogy ha nem tudnak miből fizetni, adják el a szőlőt, az állatokat, majd az hoz pénzt. Meg is nyugtatta az asszonyt, hogyha olyan nagyon haza akarja vinni a beteget, jöjjön el két hét múlva. így halmozódtak egymásra az ígéretek, amíg újabb hónapokká tornyosultak s nőtt az adósság. Végül Gáspárné megsokallta a dolgot, s bejelentette Schóbert doktor mesterkedését, amely- lyel szinte a kis vagyonukat is ki akarta húzni lábuk alól.

Vagy említsük meg Veres Benjáminná, egy másik mező- csáti asszony esetét? — ö is alaposan ráfizetett Schóbert doktor gyógymódjára. Megkapta a maga napi 18—20 injekcióját s amikor már sokat kérdezgette, hogy mégis mivel tartozik, Schóbert doktor 29 napi kezelésért nem átallott 6206 forintot kérni.

Tje talán elég is a példákból. Nézzük meg közelebbről ki ez a nagyhírű Schóbert doktor, aki elég ügyes volt ahhoz Is, hogy neves pártfogókat keressen magának mesterkedései elleplezésére. Ezeket az embereket rábeszéléssel, megtévesztő diagnózissal csapta be. Gyakran előfordult, hogy arról tájékoztatta a beteget például, hogy súlyos tüdőgyulladása van, vagy agydaganata, amelyeket csak ő képes meggyógyítani. Tény az, hogy voltak olyan betegek, akiktől nem fogadott el nagyobb honoráriumot. Ezeket a pácienseket azonban felhajtónak, hírverőnek használta. Akadtak azonban mások, akiktől jelentős összegeket szedett be. Voltak fanatikus betegei, akik vakon bíztak benne, s ezek a kuruzsló orvos szuggesztív hatása alatt óriási propagandát csináltak számára.

Néhány évvel ezelőtt került Schóbert doktor Miskolcra, a főváros forgatagából. Előző tevékenységéről nem sokat tudunk, ámbár ő maga nagy előszeretettel hivatkozik munkásmozgalmi múltjára, a felszabadulás előtt börtönben eltöltött éveire. Hitelesén azonban nem tudja igazolni állításait. De ha valaki esetleg a múltban részt Is vett a munkásmozgalomban, feljogosítja-e ez őt arra. hogy a népi demokráciában, a dolgozók hazájában kihasználja a beteg emberek szorult helyzetét, megtagadja a közszolgálatot, vagy a gyógyítás terén a kuruzslás hatá- rait súroló »gyógymódokat« alkalmazzon, ál betegségekkel elvonja q dolgozókat a termelő

s--------------- ■ ■■ — munkától, s az igazi betegeket

p

edig visszatartsa az időben való orvosi beavatkozástól?

Cchóbert doktor egy időben maga is dolgozott, mint körzeti orvos, de már az első hónapokban számtalan panasz merült fel ellene. Elhanyagolta a táppénzes állományt* pocsékolta a gyógyszert s hihetetlen mennyiségű injekciókat adott a betegeknek testük legkülönbözőbb részeire. A sok feljelentés eredményeként fegyelmit kapott, később pedig az Orvosegészségügyi Szakszervezetből is kizárták. Végül a megyei tanács egészségügyi osztálya az egészségügyi minisztérium jóváhagyásával eltiltotta az orvosi gyakorlat folytatásától, ezt javasolta az Országos Tudományos Tanács is. Ügy döntöttek, hogy nem jogosult Schóbert doktor arra, hogy orvosi magángyakorlatot folytasson. Az egészségügvi osztály rendelkezett: dr Schóbert vényeit a gyógyszertárak ne fogadják el. A magángyakorlatot nem folytató orvosnak adót sem kell fizetnie. Schóbert doktor sem fizet, csak éppen folytatta tovább prakszisát.

T1 úlzás nélkül mondhatjuk, hogy a kórházakban, a ren- delőintézetekben gyógyító orvosaink szinte megfeszített munkát végeznek, hogy a betegeket el tudják látni. Lelki- ismeretesen azon fáradoznak, hogy a beteg dolgozók minél előbb visszatérhessenek munkahelyükre, hiszen nemcsak az államnak, hanem elsősorban maguknak a dolgozóknak érdekük, hogy többet keressenek. Az orvosi hivatást bizonyos nimbusz veszi körül. Az orvosra mindenki feltekint, legyen az bármilyen magasállású ember is, hiszen ha megbetegszik, csak az orvos az, aki segíthet rajta, visszaadhatja legfőbb kincsét, az egészségét. Éppen ezért felháborító, hogy akadnak olyan egyének, akik anyagi haszon érdekében nem átallják lejáratni, beszennyezni az orvos megtisztelő címét. Schóbert doktor ezek közé az emberek közé tartozik. Gáspár Istvánné bejelentésében leleplezte Schóbert mesterkedéséit, akinek ügye jelenleg jó helyen, az ügyészség kezében van.

A Schóbert-ügyből azonban nem árt mégis egy tanulságot levonni: Az egészségügyi apparátusbán orvosaink túlnyomó többsége — mint említettük — lelkiismeretesen törődik betegeivel. Vannak azonban rendelőintézeteinkben olyan jelenségek is, amik elriasztják a dolgozókat. Előfordul, hogy durvák, felületesek egyes egészségügyi dolgozók. Megtörténik* hogy nem vizsgálják meg elég alaposan a beteget, így hamarabb kiírják munkába, mielőtt az illető teljesen visszanyerte volna egészségét. Ezeknek a hibáknak következményeképpen a betegeket könnyen kiszolgáltathatjuk az ilyen lelkiismeretlen orvosoknak, mint doktor Schóbert, akik megtévesztő módon elhalmozzák őket sokszor hatástalan gyógyszerekkel, nagy törődést színlelnek különböző, szinte kuruzsláshoz hasonló, hosszadalmas »gyógykezelést« alkalmaznak. Természetesen az állítólagos csodahatású külföldi gyógyszerekért s a sok hókuszr* pókuszért búsásan meg is kérik a díjat.

T\ olgozóinkat tehát csak akkor tudjuk megmenteni a Schóberthez hasonló egyénektől, ha betegellátó szerveink a jövőben még -többet törődnek a betegekkel, ha még magasabb színvonalú, sokkal türelmesebb kezelésben részesítik őket;

i ADAMOVICS ILONüf