Észak-Magyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-08 / 134. szám

mmmmmmm AZ MDP BMSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉH MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA Xll. évfolyam, 134. szám Ara 50 fillér 1936 június fi. péntek Magyar gépek — szovjet gyárakban ír" * Fejlesszük könyvtárainkat! KÖNYVTÁRAINKNAK éppen ügy, mint többi kulturális intézmé­nyünknek, igen fontos részt kell vál- üálniok az új ötéves terv megvalósí tásában. Mit tehetnek a könyvtárak az ötéves tervért? Felbecs ülhetetle- niil sokat. Mert ki lehet-e számítani, hogy egy olvasó ember hogyan hasz nosíthatja munkájában azt a tudást, ©zt a műveltséget, amit a könyvek útján szerez? Ki lehet-e számítani, hogy egy szakkönyv útmutatásai nyomán milyen újítások születhet nék? Ki lehet-e általában számítani, milyen szikráikat gyújtanak a nyom tatott betűk mögött rejlő gondola tok, tanítások, példák s hogyan tér mékenyítik meg ezrek és ezrek gon dolatvilágát, ami által felmérhetet len haszon származhatik egész dől gazó népünkre, jelentősen megköny- ínyithetjük a terv megvalósítását. Megyénk könyvtárosai eddig is lel- íkes, odaadó munkát végeztek és még nagyobb eredményeket érhettek Volna el, ha a tanácsok mindenütt Miskolcon is! — megfelelő támo­gatásban részesítették volna a könyvtárosokat és teljesítették volna a könyvtárak fejlesztésével kapcso­latban reájuk háruló kötelességei­ket. Most, hogy az 1956-os tervév községfejlesztési terveit kidolgozták, sok jel arra mutat, hogy olyan he­gyeken is, ahol eddig nem eléggé érezték a kulturális kérdések fontos­ságát országépítő munkánkban, fé- Biyek gyúlnak ki és az elemi erővel leltörő művelődési vágy hatására «tanácsaink nagy figyelemmel fordul­nak a helyi kulturális intézmények, így a könyvtárak fejlesztésének problémái felé is. A MÁSODIK ötéves terv irány- televeinek az ország egyes területei fejlesztésével foglalkozó része ki­mondja, hogy Miskolc kulturális in­tézményeit a város jelentőségének megfelelően fejleszteni kell. Ezek közé tartozik a megyei könyvtár is, amely az ország egyik legjelentősebb megyei könyvtara^' Megyei könyvtá­runkat az Országos Könyvtárügyi Tanács tervezete szerint tudományos táj-könyvtárrá fogják fejleszteni, te­hát olyan munkaterületet kap, arae- filyet az ország más vidékein nagy- Bnultú egyetemi könyvtárak látnak «1. Ha a terv határozattá válik, a könyvtár ugrásszerűen fejlődik. E pillanatban még nem tudjuk, hogy © megyei könyvtár kollektívájának' © fejlesztéssel kapcsolatos javaslatait ©z illetékes felsőbb szervek mennyi­ben teszik magukévá. A javaslat (utal arra, hogy a Lenin Kohászati pVIűvek műszaki könyvtára nem «tudja ellátni a hozzáforduló érdek­lődőket, a nehézipari műszaki egye­ltem könyvtára csak az egyetemi • hallgatók képzésére szolgál, a megyei könyvtár pedig — habár az olvasó­terem látogatóinak fele műszaki Btönyvet és folyóiratot olvas, — nem képes lépést tartani a folyton nö­vekvő igényekkel. Feladatainak meg­oldásához már csak azért is segítsé­get kér, mert a miskolci üzemek és Vállalatok a szakkönyveket maguk szerzik be, égnénk int rendelik meg © drága külföldi folyóiratokat, ame­lyek aztán kihasználatlanul hever- j tnek néhány dolgozó fiókjában. Nagy segítséget jelentene a megyei könyv­tár részére, ha a könyvtár válogató joggal részesedhetne a i agyar nyomdatermékek" kötelesipéldány szolgáltatásában. Az ötéves terv első éveiben át kell építeni a könyvtár egyik szárnyát, hogy modem, emeletes raktárhelyi­séghez jusson és a könyvállomány zsúfoltságát megszüntethesse. Mis­kolcon legalább három új fiók­könyvtárát létesítenek, elsősorban az új építkezések terültén, Miskolc és a Vasgyár között, továbbá a Selyem­réten. A már meglévő és jóiműködő diósgyőri, hejőcsabai és martintelepi könyvtárakat megfelelő helyiségbe költöztetik és modern berendezéssel látják el. A kölcsönzők zsúfoltságát azzal enyhítik, hogy a volt Gorkij­kor^-tár helyiségében rendezik be az ifjúsági és idegennyelvű könyv­tárrészleget. A központi könyvtárban önálló könyvkötészet létesül. TERMÉSZETESEN a megyei könyvtáron kívül az ötéves terv idő­szaka alatt nagyot fejlődik a megye népkönyvtári hálózata is. Az utolsó 34 község is megkapja régen várt népkönyvtárát s az encsi és abauj- szántói járás a maga járási könyv­tárait. Továbbfejlesztik a városi és önálló községi könyvtári hálózatot, a kazincbarcikai városi könyvtárat. I Űj városi könyvtárat kell felállítani a tiszapalkonyai hatalmas építkezé­seken. Tokaj, Sárospatak, Izsófalva függetlenített könyvtárost kap. A Bodrogközön tanyaközponti könyv­tárak látják el a szétszórt településű, kultúrára szomjas dolgozó parasztsá­got. A második ötéves tervben fej­leszteni kell a könyvtárak állomá­nyát. A községek ezévi községfejlesz­tési tervében már sok helyen példa­mutató megértést tanúsítanak a könyvtárfejlesztés iránt. Edelényben ezévben 5000, Mezőkövesden 6000 fo­rintot fordítanak könyvtárfejlesztés­re. Az egykori barlanglakásairól l\í- res Tibolddaróc tanácsa üvegezett szekrényt, külön könyvtárhelyiséget és 500 forint ára könyvet biztosított máris a községi könyvtárnak. Bor- sodgeszten 3000, Szomolyán 2000, Bükkzsércen 1000, a kis Égerszögön 1000 és a pici Hangácson is 300 fo­rintot fordítanak könyvtárfejlesz­tésre. A mezőnagymihályi tanács elnöknője saját könyvtárából 20 könyvet ajándékozott a népkönyv­tárnak és 500 forintot engedélyezett könyvásárlásra. A könyvtárhelyiség bebútorozásáról, fűtéséről és világí­tásáról a tanács gondoskodik. A dicséretes példákat azonban nem minden községben követik. A könyvtárat a helyi tanács nem mindenütt tekinti saját intéz­ményének, holott a Minisztertanács 1018—1956. számú határozata a heljú tanácsokat kötelezi a könyvtár ellen­őrzésére, munkájának támogatására a könyvek propagálásában, az olva­sók számának és a könyvek for- j galmának növelésében, az olva­sók , igényeinek kielégítésében. A tanácsok kötelesek gondoskodni a területükön lévő könyvtárak anyagi szükségleteiről, a könyvállomány fejlesztéséről. De beszélhetünk-e ko­moly könyvtárfejlesztésről az olyan nagyobb falvakban, amelyekben az ezévi könyvvásárlásokra 150—200 forintokat irányoznak elő? Pedig a könyvtárfejlesztés, .szoros kapcsolat-, ban van a tervteljesítéssel, főleg, ha a tanács nemcsak anyagilag, de er­kölcsileg is támogatja a könyvtár munkáját. Értjük ezen elsősorban azt, hogy maguk a tanács vezetői, dolgozói is legyenek hűséges olvasói a könyvtárnak. Csak így segíthetnek a könyvtárosnak a könyvállomány helyes, célszerű összeállításában. A jól válogatott könyvtári anyag igen nagy segítséget nyújthat a helyi tervfeladatok könnyebb teljesítésé­hez, a falu jólétének emeléséhez. Ennek egyik feltétele az is, hogy a könyvtáros személyét jól válasszák meg, a falu legképzettebb emberei közül jelöljék ki. KÖNYVTÁRAINK akkor fogják betölteni magasrendű hivatásukat új ötéves tervünk teljesítésében,, ha a könyv náluk nem marad heverő tőke, ha eljuttatják az olvasóhoz. Ha ismerjük az olvasók érdeklődési kö­rét, tudjuk kinek milyen könyvet kell adni a kezébe. A könyvtár a falu, a város kulturális központjává válhatik, ha a tanács, a társadalmi szervek s az egész lakosság magáé­nak érzi, tudja. így fogja elérni pél­dául a megyei könyvtár is kitűzött célját, hogy 1960-ra az olvasók szá­mát 30, a kölcsönzött kötetek szá­mát 50 százalékkal emeli és a megye lakosságának 25 százaléka beiratko­zott könyvtári olvasó lesz. r > Mai lap szám un kbän közöljük a nyári vasúti menetrendet Ivanovszkaja állomástól nem messze (Leningrád-terület) felépült egy nagyteljesítményű száraztéglagyár. Az egész technológiai folyama­tot,' kezdve az agvagbányászattól egészen a késztermék összerakásáig, teljesen gépesítették. A gyárban olyan gázgenerátorok működnek, ame­lyeket a budapesti Vasöntöde és Gépgyárban készítettek. A képen: A gyár gázgenerátorai. Budapestre érkezett M. A.Szuszlov elvtárs Június 7-én Budapestre érkezeit M. A. Suszlov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Elnökségének tagja és felesége, hogy szabadsága egy részét Magyarországon töltse. (MTI) M. A. Szusz tov elv társ meglátogatta Rákosi Mátyás elv társat A Budapesten tartózkodó M. A. Suszlov elvtárs. a Szovjetunió Kom­munista Pártja Elnökségének tagja meglátogatta Rákosi Mátyás elvtár­sat, a Magyar Dolgozók Pártja Köz- panti Vezetőségének első titkárát. (MTI) Nagyszabású jubileumi kiállítás' rendeznek Hunyadi János halálának 500. eviorűulója alkalmából Hunyadi' János halálának 500. év­fordulója alkalmából augusztus 11-én a Magyar Nemzeti Múzeum­ban nagyszabású jubileumi kiállítás nyílik. A Budapesten megnyíló nagysza­bású kiállítással egyidőben három dokumentációs vándorkiállítást is útnak indítanak a vidéki városokba. Tllo marsall Leningrádba érkezett Leningrad (TASZSZ) Joszip Broz Tito marsall, a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársaság el­nöke és a kíséretében lévő szemé­lyiségek június 7-én Leningrádba érkeztek. Titoval együtt érkezett N. A. Bul- ganyin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke, D. T. Sepilov kül­ügyminiszter, N. M. Pegov. a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé- nak titkára és más hivatalos szemé­lyiségek. A pályaudvaron, amelyet a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársaság és a Szovjetunió zászlai díszítettek, Tito elnököt és N. A. Bulganyint a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa elnökségé­nek tagjai, F. R. Kozlov, az SZKP Leningrádi Területi Bizottságának első titkára, N. I. Szmirnov, a Lenin­grádi Városi Tanács Végrehajtó Bi­zottságának elnöke és más szemé­lyiségek fogadták. A leningrádi dolgozók melegen üdvözölték Joszip Broz Titot és N. A. Bulganyint. A fogadásnál dísz­század sorakozott fel, a zenekar Ju­goszlávia és a Szovjetunió himnuszát játszotta. (MTI) Belgrádban jegyzőkönyvet írtak alá a jugoszláv—szovjet áruforgalom kibővítéséről Belgrad (TANJUG) Belgrádban jegyzőkönyvet írtak alá a Jugoszlávia és a Szovjetunió közötti áruforgalom további kibőví­téséről. A jegyzőkönyv előirányozza, hogy ez év végéig mindkét fél húsz­millió dollár értékű árut szállít. A Szovjetunió búzát, kőolajat, alu­míniumot, gépeket, felszereléseket és más árut szállít Jugoszláviának, ezzel szemben Jugoszlávia vaskohá­szati termékeket, mezőgazdasági cik­keket, gyapjúszövetet, lábbelit, fa­ipari termékeket, gépeket, felszere­lést és más árut exportál a Szovjet­unióba. (MTI) Eisenhower elnök sajtóértekezlete Washington (MTI) Eisenhower ^elnök jszjrd.gn _j3ajtó% értekezletet tartott. Sajtoertekezíeten kül- és belpolitikai kérdésekkel fog­lalkozott. Különösen hosszasan szólt az amerikai segélyprogramról, amelynek összegét — mint ismere­tes — több mint egymilliárd dollár ral akarják csökkenteni. Az elnök a külföldi segélyprogra­mot kapcsolatba hozta azzal a ténnyel, hogy most van a második világháborúban végrehajtott nor­mandiai partraszállás 12. évforduló­ja. Ezzel összefüggésben kifogásolta a segélyprogram csökkentését és azt hangoztatta, hogy Amerika „amíg nem lövöldöznek, addig tized­annyi pénzt sem költ, mint ameny- nyit akkor költené, ha lövöldözéné- nek”. Az amerikai elnök utalt a törvény- hozás egyes tagjainak követelésére, hogy szüntessék meg a segélyt Ju­goszláviának, arra való tekintettel, hogy szemlátomást kibékülés folyik Tito marsall és az oroszok között, s a Tito szovjetunióbeli látogatását il­letően feltett kérdésére válaszolva kijelentette, hogy ezt Amerika szem pontjából „nem tekinti teljes egészé­ben veszteségnek.’* Eisenhower ezután kitért a kü­lönböző semleges országok magatar­tására. A többi között azt mondotta, hogy véleménye szerint ennek „nem kell minden körülmények között ka­tasztrofálisnak lenni az Egyesült Ál­lamokra nézve.” Kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak „nem-keli fennakadnia egyes országok külön­leges magatartásán.’* Az amerikai elnök ezt követően a gazdaságilag fejletlen ázsiai orszá­goknak és más országoknak juttatott gazdasági segítségről szólott. Elis­merte, hogy e téren „történtek hi­bák.”. Az elnök szerint, ha az Egye­sült Államok segélyben részesít más országokat, ezzel „saját biztonságá­nak érdekeit is szolgálja.’* Mint hozzátette, ez az oka annak, hogy a segélyprogram elnevezését „kölcsö­nös biztonsági programra” változtat­ták. Eisenhowernek a sajtóértekezle­ten több kérdést tettek fel. egyebek között Twiningnek, az amerikai lé­gierők vezérkari főnökének moszk­vai meghívását is szóvátették. Az elnök erre válaszolva kijelen­tette, „semmi okot sem lát arra, hogy felelős tisztek ne menjenek el a Szovjetunióba.*’ Egy fiatal atomtudógt megölt az árain Newyork (TASZSZ) Az United Press hírügynökség harwelli jelentése szerint az angol atomerőhivatal hétfőn ” bejelentette, hogy Graham Mockins 34 éves fő, munkatárs Harwellben egy proton­gyorsító kipróbálása közben áram­ütés következtében meghalt. Június 25-én kezdődi* Karlsruheban a Német Kommunista Part hat íunxcionáriusának pere Kalsruhe (ADN) Június 25-én kezdi tárgyalni Karls- ruheban a Szövetségi Bíróság a Né­met Kommunista Párt hat vezető funkcionáriusának a perét. Az állam­ügyészség a nyugatnémet felfegy­verzés ellen és a békés újraegyesí­tésért vívott harcuk miatt „hazaáru­lás előkészítésével” vádolja őket. A vádlottak: Fritz Rische, Joseph Led- wohn, Walter Fisch. Karl Zemke, Christel Zellner és Richard Seherin- ger. (MTI) Új eljárásai y Jiavöiikint 10 — 12 traktorhoz elegendő acélt takarítanak meg a diósgyőri martinüzembeír A diósgyőri kohászat nagyko- vácsműhelyében a vasúti kerék­párok tárcsáinak gyártásánál ha- vonkint többezer darab sajtolt kör­Rekord a diósgyőri durvahengerdében A Lenin Kohászati Művekben Novák István, Lerch Zoltán és Antal András elvtársakról nemcsak úgy be­szélnek, mint jóbarátokról, mint kiváló hengerész bri­gádvezetőkről, da úgy is, mint igazi vétélytársakról. Hol az egyik, hol a másik nevét lehet a versenytábla élén látni. Sokáig, vagy legalábbis huzamosabb idein egyikük sem tudja kibérelni az első helyet. Ha például a Novák brigád 150 öntecset hengerel ki egy műszak alatt, akkor a Lerch, vagy az Antal brigád azon ipar­kodik, hogy túlszárnyalja ezt az eredményt. Ennek az egészséges versenynek persze hasznát látja nem­csak a népgazdaság, hanem ők maguk is. Most a harc a 400 öntecs hengerléséért folyik köz­tük. Ahhoz, hogy a blokksor 24 óra alatt 400 öntecset teljesítsen, az szükséges, hogy egy-egy műszakos bri­gád 134 öntecset hengereljen ki. 0 Habár a 400 öntecs kihengerlését célzó mozgalom már nem újkeletű, sajnos még csak egyszer, ezév áp­rilisában tudták elérni, ezt a csúcseredményt. Ebben a. hónapban ismét jól termel a blokksor, szinte minden nap 440 öntecset, sőt még többet is kihcngcrel, Ennek az a magyarázata, hogy a hónap elején kijavították a berendezéseket, a kemencéket és a martin is rendsze­resen biztosítja az anyagot. A műszaki vezetők min­dent megtesznek, hogy biztosítsák a feltételeket. Ilyen körülmények között Novák István brigádja június 4-én az éjszakás műszakon megdöntötte eddigi csúcseredményét, 168 darab öntecs helyett 175 darabot hengerelt ki. De a Lerch és az Antal brigád is „rákap- csőit'*. Ha. június 6-án a Lerch brigád már a műszak elején kihasznál minden percet, akkor nemcsak eléri, de még egy-két önteccsel túl is szárnyalja Novák Ist- vánék eredményét. A műszak végén valóságos harcot folytattak a másodpercekért, de az időből sajnos csak 170 öntecs kihengerlésére tellett. Az eredmények arról tanúskodnak, hogy a hen­gerészek mozgalmának reális alapja van. El lehet érni, sőt túl is lehet teljesíteni a 400 öntecset. Abban is biz­tosak vagyunk, hogy a Novák. a Lerch és az Antal brigád a jövőben is hasonló sikerrel akar büszkélked­ni. De ennek érdekében feltétlenül fontos, hogy a martin és a durvahengermű között jő kooperáció le­gyen. Persze fontos az is. hogy egy percre se lankad­jon a verseny lendület, biztosítsák továbbra is a mu?«- kafeltét eleket. maradvány, úgynevezett pogácsa) keletkezik. Ezeket eddig a martin* kemencékben beolvasztották. A martinüzem Öntőcsarnoki kol­lektívája most értékesen haszno­sítja ezt a hulladék acélt. A pogá­csákat önlés előtt a kokillák alja-» ra, az alátétlapra helyezik s így öntik a kokiilákba a folyékony acélt. Ezzel az izzó acélsugár ál­tal okozott megrongálódástól a ko- killa alátét lapját védik meg, más­részt pedig az öntecs nem ragad be a kokillába, s így megóvják azt az úgynevezett csipkeképződéstőL Ezenfelül még az a számottevő előnye ennek az eljárásnak, bogy az őntecsvcgek ezekből a pogácsák­ból képződnek, amiket hengerlés­nél amúgy is levágnak. így az ön­tecsekből lényegesen kevesebb hasznos acél kerül levágással a hulladékba. Az új eljárással, öntc- csenkint átlagosan 30 kilogram acélt nyernek, havonkint pedig 50-—60 tonna acélt takarítanakl meg, ami 10—12 traktor gyártásá­hoz elegendő. Az új és igen jól bevált mód­szert május derekától kezdve rendszeresen alkalmazzák a diós­győri maríinüzemben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom