Észak-Magyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-07 / 133. szám

2 iBKAKRAGTAKOBSZAO Csütörtöki 1956. Június % A bürokrácia ellen A Város- és Községgazdálkodási Minisztérium figyelmébe! Egész dolgozó népünk nagy meg­elégedéssel fogadta a Minisztertanács­nak a bürokrácia megszüntetését célzó határozatát. Helyesli, magáévá teszi a határozatnak azt a követelé­sét, hogy minden területen egysze­rűbbé, olcsóbbá kell tenni az ügy­kezelést, a vezetést, az irányítást. Az elhangzott felhívás nyomán sok érté­kes javaslat született a bürokrácia felszámolásának gyorsítására. Igen érthető a dolgozóknak ez a segítő­készsége, hiszen ki ne tudná, hogy a bürokrácia pénzbe kerül, méghozzá sok pénzbe, amelyet életszínvonalunk emelésére fordíthatnánk. De vannak sajnos olyanok is, akik mmdannyiunk kárára még ma is to­vább növelik a bürokráciát. íme erre egy jellemző példa: A Város- és Községgazdálkodási Minisztérium Helyiipari Főosztálya nemrégiben rendelkezést küldött a megyei tanácsok ipari osztályainak, amelyben közli, hogy budapesti szék­hellyel téglaipari diszpécseri szakcso­portot hozott létre. Mindezt pedig egyrészt a ».. .vállalatok kérésére. -..«, másrészt, mert építőanyagiparunknak ezévben 20 százalékkal több anyagot kell előállítania s ezt a diszpécseri csoport munkája segíti elő. A főosztály természetesen kidol­gozta a csoport működési szabályza­tát is. E szerint a főosztály megadja a csoportnak az 1956. évi eredeti és pótfeladatokból adódó tervszámok pótlását, hogy ezt figyelemmel kí­sérve végezhesse munkáját. A csoport műszaki és szervezési kérdésekkel, beruházást nem igénylő fejlesztéssel, ellenőrzésével foglalkozik, továbbá a nyersgyártási és szárítási kapacitást egyszintre hozza a fejlett égetési ka­pacitással. Ezenkívül végrehajtja a főosztály esetleges megbízásait. A diszpécseri csoport ío főből áll. Egy csoportvezető mérnökből, hat diszpécserből, égy gépésztechnikus­ból, egyelőadóból és egy adminisztrá­torból, — akikkel a vállalatok igaz­gatói nem rendelkezhetnek, nekik megbízásokat nem adhatnak. A működési szabályzat kitér a cso­port adminisztrációs és nyilvántartási munkarendjére is, amely (nehogy növelje a bürokráciát) a következő: 1. A havi termelési műszaki jelenté­sek nyilvántartása; (ezt mellékesen nyilvántartja a vállalat, a megyei ta­nács illetékes osztálya, a statisztikai hivatal és a minisztérium). 2. A fő­osztálytól kapott és a csoport által adott feladatok nyilvántartása. 3. Nyilvántartás a kiszállásokról (mert- hiszen úgyebár a csoport kiszállások­kal dolgozik)... És így tovább és így tovább, még néhány nyilvántartás a nyilvántartásokról. Ha csak a »működési szabályzatot« tekintjük, a csoport munkája, admi­nisztrációja rendkívül bürokratikus. De bürokrácia és pénzpazarlás magá­nak a csoportnak a létrehozása és fenntartása is. Általános vélemény, hogy erre a csoportra semmi szükség nincsen, hiszen a termelési adatokat elég három-négy helyen nyilvántar­tani és amint azt a borsodmegyei ta­pasztalatok mutatják — megfelelő körülmények között — a kiadott fel­adatokat a vállalatok diszpécseri cso­amelyek országos áttekintést igényel­nek, a minisztérium terv és termelési főosztályának kell megoldani. Egyébként a legérdekesebb az, hogy egyrészt a megyei vállalatok nem kérték a csoport létrehozását, másrészt a csoport fizetését a vállala­toknak kell fedezni, — növelvén ezzel a tégla önköltségét. A borsodmegyei vállalat mintegy 16.000 forintot fizet­het évente a diszpécseri csoportnak, noha eddig — két hónapja szervezték meg a csoportot — még egyetlen disz­pécsert . sem látott. Egy-egy megyé­ben az intézkedés 30—40.000 forinttal emeli a tégla önköltségét. Nos szerintünk az ilyen felesleges szerv létrehozása nem egyeztethető össze a bürokrácia felszámolásával. A minisztériumban néhány nappal ezelőtt tartott értekezleten ezt többen meg is említették a résztvevők közül. S a főosztály válasza igen érdekes volt. A csoport tagjai — hangoztatta — komoly szakemberek és a csopor­tot csak azért hozták létre Budapes­ten, mert e szakemberek nem hajlan­dók vidékre menni állandó munkára. Hogy még érdekesebb legyen a dolog, kijelentették, hogy a szakemberek személyi összeköttetéseik révén olyan anyagokra is szert tehetnek, amelye­ket a minisztérium nem tudna be­szerezni. (!!!) Véleményünk továbbra is az, hogy ilyen csoportra semmi szükség nincs. Arra persze szükség van, hogy a szakemberek tudásukat közvetlenül az irányító, termelőmunkában a vál­lalatoknál értékesítsék, de semmi esetre sem Budapestről, kéthetenkinti kiszállásokkal. íépgazdasági beruházásokkal és hi-(port nélkül is képesek és kötelesek ellel, — a gyártmányok minőségének'megoldani; azokat a feladatokat, A DISZ-ÉLET FONTOS ESEMÉNYE A Szabad Ifjúság szerdai szá­ma közli a DISZ Központi Vezetőségének határozatát az ifjú­sági szövetség helyzetéről és fela­datairól. Kitűnő, a XX. kongresz- szus szellemében fogant határozat ez, amely harcos, önkritikus viták tüzében született meg, s alkalmas arra, hogy ifjúságunk problémái­nak megoldásában utat mutasson. Amint a határozat megállapítja, az ifjúsági szövetség tevékenysége »az elmúlt három évben alapjában véve helyes irányban haladt és fel­lendülésben van. E helyes fejlődés irányt jelző állomásai :• pártunk 1953. júniusi határozata, a tavaly májusi ifjúsági párthatározat és a DISZ II. kongresszusa-«. Az ered­mények forrása a pártirányítás fej­lődése. A határozat feltárja mindazokat a fogyatékosságokat, amelyek a DISZ nevelőmunkájában megtalál­hatók. így például tevékenységében nem érvényesültek következetesen a kommunista ifjúsági szövetségek feladatairól szóló lenini tanítások.' Nem törődik eléggé az ifjúság kü­lönböző rétegeinek igényeivel. Az alapszervezetekben nincs elég önte­vékenység a túlzott centralizáció * miatt. Sokhelyütt elburjánzott a formalizmus, s a jól mutató szá­mok mögött gyakran a DISZ ne­velőmunkájának fogyatékosságai is meghúzódhatták. A határozat az ifjúság haza- fias szent kötelességeként ostorozzák a hibákat, olyan egye­nes gerincű, szókimondó fiatalokat akarunk nevelni, akik nem félnek elmondani véleményüket, akik a hibák, fogyatékosságok láttán pil­lanatig sem habozva, szóval és tettel egyaránt fellépnek és har­colnak. Központi Vezetőségünk nem tűri, hogy sorainkban bárkinek is bántódása essék, mert kifejtette véleményét, sőt azt mondjuk: fél­jenek a bírálat elfojtó!, az ifjúság szál-nyalásának gáncsolói«. Éppen ezért a DISZ Központi Vezetősége munkájának homlokterébe az ifjú­ság sűrűjében végzett gyakorlati nevelőmunkát állítja. Szakít a for­mális módszerekkel és bátran ki­mondja, hogy nincs olyan kérdés, amelyre az ifjúsági vezetők ne válaszolhatnának. Most, amikor az SZKP XX. kongresszusának hatá­sára jelentősen fokozódik a ma­gyar ifjúság politikai érdeklődése, aktivitása, csak őszinte beszéd erő­sítheti szövetségünk tömegbefolyá­sát. A tanuló és értelmiségi ifjúság­ra vonatkozóan is fontos megálla­pításokat tartalmaz a határozat; Felhívja a figyelmet arra, hogy meg kell szüntetni az értelmiségi fiatalokkal szemben a helytelen, merev álláspontot, a bizalmatlan­ságot. A Központi Vezetőség még az idén napirendre tűzi a közép­iskolai DISZ szervezetek munká­ját, az egyetemi hallgatókat pedig fokozottan bevonják a DISZ mun­kába. Bírálja a határozat az ifjúsági vezetők körében eluralkodott bü­rokráciát, a kollektív vezetés meg­sértését, a formalizmust. Minden to­vábbi fejlődés záloga a DISZ-élet de­mokratizálása, a választott szervek teljes bevonása az ifjúsági szövet­ség irányításába és a káderek iránti bizalmatlanság megszünteté­se, az elvtársias levegő. Uj vonása a határozatnak, hogy egyben felhí­vás is az ifjúság különböző réte­geihez arra, szóljanak hozzá a ha­tározathoz, tervekhez, javaslatok­hoz, hogyan lehetne megvalósítani a Központi Vezetőség szándékait; kéri, küldjék be megjegyzéseiket a Központi Vezetőséghez és a Szabad Ifjúság szerkesztőségéhez. rP ermészetesen a határozat minden pontja vonatkozik megyénkre is. Van néhány olyan megállapítása is, amely fokozott felelősséget ró megyénk ifjúságára — például az, hogy a Tiszamenti Vegyiművek felépítése felett a Központi Vezetőség védnökséget vállal, vagy az, hogy a budapesti Petőfi körhöz hasonló ifjú értelmi­ségi klubokat alakítsunk nagyobb vidéki városókban, így Miskolcon is. Alaposan meg kell vitatni ifjúsá­gi szervezeteinknek, egész ifjúsá­gunknak a határozatot, amely a DISZ élet, egész ifjúságunk hely­zetének megjavításához mutat utat.. említi meg az ötéves terv megvaló­sításában való részvételt. Bírálja az ifjúsági versenymozgalmat megkötő bürokratikus béklyókat, s javasolja, hogy elsősorban a szak­ma .legjobb ifjúmunkása címért fo­lyó versenyt szervezzék meg. Fontos, új vonása a határozat­nak, hogy nagy teret szentel az if­júság jog- és érdekvédelmének. Szó van benne a fiatal házasokról, az új fiatal értelmiségiekről és a szakmunkásokról. Javaslatokat tesz a munkásszállókon ‘élő fiatalok helyzetének javítására. Nagy gondot fordít a határozat a DISZ szervezetek belső életének helyes kialakítására. Rámutat arra, hogy a kulturális és sporttevékeny­ség az ifjúsági szervezetekben még mindig nem kapott elegendő terü­letet, ezért szükségesnek tartja, he- lyenkint a népművelési otthonoknak a DISZ szervezetek ellenőrzése alá helyezését. Ezzel kapcsolatban megemlíti, hogy a kulturális és sportélet biztosítására anyagi esz­közökre van szükség és ezeket az ifjúság társadalmi munkáján kí­vül állami, üzemi és tanács támo­gatásból kell rendelkezésre bocsá­tani; Az SZKP XX kongresszusá­nak szellemét tükrözi a ha­tározat célkitűzése: »olyan fiatalo­kat akarunk nevelni, akik szenve­délyes bátorsággal, nyughatatlanul rPikamitk, izómkazuak titinklut cl inoizknalak Meg világos van, amikor a moszkvaiak a napi munka után rövid pihenőt tartva, elindulnak az utcákra, terekre. Vannak, akik rokoni ba­ráti látogatóba vagy színházba készülnek, mások cirkuszba, moziba vagy hangversenyre igyekeznek. Sokan elmennek a Központi Kultúrparkba is ahol sokfele kellemes szórakozási lehetőség kínálkozik. j A képen: Csónakázók Moszkvában a Központi Kulturpark taván* i Csaknem egy hónappal előbb üzembehelyezik a Borsodi Hőerőmű 5-ös gépegységét A Borsodi Hőerőmű szerelői a már üzemben lévő négy áramot termelő gépegységet mind határidő előtt he­lyezték üzembe. A negyedik gépegy­ség április 1-én történt átadása után sem pihentek meg az erőmű építői. Űjult lendülettel láttak hozzá, hogy eddigi tapasztalataik felhasználásá­val mihamarább üzembehelyezzék az ötödik gépegységet is. Vállalták, hogy szeptember 15 helyett, augusztus 20- ra az 5-ös turbinával is megkezdik a termelést. A turbinához és a generátorhoz Szükséges valamennyi alkatrész mát? a helyszínen van. A szerelők most a csapágyaknak a turbinaalapra való szerelésén dolgoznak. A hűtővizet szolgáltató kondenzátorokat már he­lyükre emelték, most az Április 4* Gépgyár brigádjai a cső-összekötő vezetékek szereléséhez kezdenek. A legnagyobb feladat most a 31/2 építőipari vállalat dolgozóira hárul3 pótolniuk kell a 3 kilovoltos állomás építésénél lemaradásukat, hogy a munkát június 20-ra átadják szere­lésre. A Rákosi Mátyás középiskolai tanulóverseny eredménye Az illetékes tudományos társaságok és az Oktatásügyi Minisztériunl megbízottaiból alakult országos bizottságok elbírálták a Rákosi Mátyás középiskolai tanulmányi versenyben legjobban sikerült dolgozatokat és szerdán nyilvánosságra hozták az eredményeket. A verseny elsp forduló« jában mintegy tizenhétezer tanuló indult. Ezek közül: A fizikai verseny II. díját Benkő Bálint, a sárospataki Rákóczi Gimnázium IV. oszt. tanulója nyerte. j A pedagógiai verseny I. díját Károly Margit, a miskolci tanítónő* képző IV. oszt. tanulója nyerte. A bizottságok a díjakon kívül több mint ezer könyvjutalmat ősztől* tak ki. (MTI) \------------------------- ■-r-ir-nr—-Tr--r i —irri Ú j permetezoszert használnak a peronoszpora elleni védekezésre a tokaihegyaljai szőlőkben A tokajhegyaljai szőlőkben a pero­noszpora elleni védekezésre eddig rézgálicból és mészből előállított úgy­nevezett bordói levet használták. A szőlészeti kutatóintézet tarcali kísér­leti gazdaságában két éven keresztül kísérleteket végeztek az új, magyar gyártmányú permetezőszer, a DNRB (dinitrorhodinbenzol)-vel való perme­tezésre. A kísérletek, melyeket a gazdaság kutatói tudományos pontossággal hajtottak végre, meglepő eredménye­ket hoztak. A két éven keresztül vég­zett permetezéseknél megállapították, hogy a DNRB-nek nemcsak perono- szporaölő, hanem élettani hatása is van a szőlőre. A bordói lével való permetezésnél például a szőlőlevélen a permetező­iétől bevonat képződik, mely a nap­sugarak elnyelését gátolja. A DNRB alkalmazásánál a szőlőlevelet nem lepi be bevonat, a napfény ereje job­ban érvényesül, jobb az asszimiláció* Ezzel magyarázható, hogy a must cukorfoka magasabb, mint a bordói lével permetezett táblákon, sőt a szőlő növekedése is gyorsabb; A tarcali gazdaságban végzett kí­sérletek után ezévben már szélesebb körben megkezdték a DNRB haszná­latát. A .mádi Petőfi és a toícsvai Harcos Tsz szőlőit, valamint Sáros­patakon és Tállyán több egyénileg termelő szőlőit is. ezzel permetezik* Bordói lét egyáltalán nem is használ­nak. A termelőszövetkezetek és egyé­ni termelők az első permetezéseiket már el is végezték* Xarsasutazast, u dűl est szerveznek a Borsodi Hőerőmű dolgozol részére A Borsodi Hőerőmű dolgozói ré­szére az üzem vezetősége széleskörű lehetőségeket biztosított a nyári pi­henés kellemes eltöltésére. A szak- szervezeti üdültetésen kívül Lállafü- reden és Miskolc-Tapolcán tervbe vette egy-egy üdülő építését. A lil­lafüredi üdülőben a tervek szárint egyszerre 30 személy pihenését és ellátását tudják majd biztosítani. Az üdülő tervei most készülnek. Azok részére, akik a fürdést szeretik, Mis­kolc-Tapolcán rendeznek; be egy hat szobás üdülőt. Addig is, míg az üdülők felépül­nek, az üzem vezetősége szombat, vasárnap kétnapos vikkendkírándu* lásokat rendez Hajdúszoboszlóra* Szilvásváradra és Aggtelekre. Terv* be vették, hogy a kiváló dolgozók és a legjobb ifjúmunkások részére két* napos csehszlovákiai jutalom-kirán* dulást rendeznek. Gondoskodnak a dolgozók gyerme* keinek üdültetéséről is. A Bükk hegység déli nyúlványai között fék* vő, festői szépségű Kácsfürdőn 60 gyermeket nyaraltatnak 2—2 hetes turnusban. Az első csoport az iskolai tanítás befejezése után utazik Kacs* ra. Gyors ütemben épülnek a tiszapalkonyai erőmüvet kiszolgáló segédüzemek Tiszapalkonya építői és szerelői lelkes munkát végeznek, hogy az ország legnagyobb erőművének első gépegysége az év végére villamos- energiát termeljen. Az új létesít­mény üzemeltetéséhez nagymennyi­ségű szén és víz szükséges. A szenet a borsodi és a nógrádi bányák biz­tosítják, a vizet pedig a Tiszából nyerik. A vízellátást biztosító üzemrészek gyors ütemben épülnek s közülük már több szerelésre készen áll — például a Tisza partján épülő víz­kivételi mü is, amelynek 18 méter magas, 4 millió kilogramm súlyú szekrény formájú vasbeton alépít­ményét — 13 méter mélységben süllyesztették a folyamba. Ebbe a szekrényvázba 5 óriás-szivattyút szerelnek, amelyek naponta 1 millió köbméter vizet emelnek ki a Tiszá­ból. Az új létesítmény gépházi ré­sze 10 méter magas lesz. A keretál­lások és fálegyenek építését a 29/2. Ut- és Vasútépítő Vállalat dolgozói már befejezték, s jelenleg a tető szi­getelését végzik. A napokban meg­kezdődtek itt is a szerelési munkák: helyére emelték a gépházi darut. Az erőmű másik fontos üzeme a szűrőház lesz. A 35 méter hosszú és 10 méter magas épületben, 4 dob­szűrő üzemeltetésével — már az in­dulásnál — óránk/int 32.000 köbmé­ter vizet tisztítanak meg a szennye­ződéstől. Az épületet májusban ad­ták át szerelésre. Azóta a csehszlo­vák és magyar szerelők elkészítették a tűzoltóállomást., ahonnan csak­nem 15 atmoszféra nyomással to­vábbítják a vizet az erőmű tűzoltó vezetékeibe. Ezzel a magasnyomású vízzel tisztítják majd az ülepítő me* dencét is. Az utóbbi hetekben -meggyorsult a vízlágyító gépi berendezésének sze* relése, valamint a rekuperációs mű építése is. Ez a létesítmény az el* használt vizet nyomja vissza a Ti* szába. Jelenleg négy keret állásának betonozása folyik, s a munkát előre* láthatólag a jövő héten befejezik* cA HÉT KÖNYVEI Politikai müvek: Horárik János harca a hierarchia és a3 éevház ellen az 1841 — 1846. években 15.—; Nataradzsan: Hirosimától Bandungig 10.—,• Rákosi Mátyás: A politikai helyzet és a párt feladatai. A Politikai Bizottság beszá­molója a budapesti pártaktiva ülésén 1956. május 18-án. 1.— forint. Szépirodalmi müvek: Gváríás Miklós: A szerep. Elbeszélés egy színészről. 12.50. Illyés Civula: Kézfogások. Versek. 15.—; Nagy Péter: Uj csapáson. Regénvlrodalw műnk a szocialista realizmus ütjSn 1948— 19.54. 11.50. Ridég Sándor: A tükrősszfvfl buszár. Eí^ beszélések. 13.—. Illvés Gvula: Dózsa Gvörgy. Dráma. 20.—j Móricz Zsigmorid: Jobb mint otthon. Re*< génv. 24.50. Szabó Pál: Most és mindörökké. 1—2. köt; összegvüitött elbeszélések. 69.—. Brandvs: Honpolgárok. Regény. 26.50. Msztviszlavszkii: Tavaszi madár a varjttj 12.— Sadoveanu: örvény felett 29.— forint. Egyéb művek: Eckhardt Sándor: Franci a-m agyar tár. 26.—. Mai magyar költők. 12.—. Mohácsv Mátvás: A szilva termesztése éc házi feldolgozása. 11.50. Asbóth Oszkár: A első helikopter 31.-» forint.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom