Észak-Magyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-07 / 133. szám

r CsfltörtÓk, 1956. Június % CSZAKWAGTAHOHSZAO S 4 Fűrészgyorsacélokat kísérleteztek ki a diósgyőri kohászatban f Á fémek és acélok darabolásá- > hoz szükséges körfűrész és gépifű- \ rész gyorsacélokat eddig drága [pénzen külföldről szereztük be. 4 Ezek a gyorsacéllemezek évenként több millió deviza-forint kiadást jelentenek népgazdaságunknak. A budapesti forgácsolószer&zá- < mok gyárával történt megállapodás ' alapján Weigl Ernő, a Lenin Ko­hászati Művek főmetallurgusának ' vezetésével a diósgyőri kohászat ' kísérleti osztályának és a finom- ' hengermű műszaki és fizikai dol- ' gozóinak brigádja kísérleteket foly­tatott ezeknek a különleges fűrész­acéllemezek hazai előállítására. A Ä szerencsi gépállomás dolgozói pénteken reggelre befejezték az ara­táshoz és a csépiéihez szükséges gé­pek javítását. 3 kombájn, 9 arató és kévekötő gép, valamint 55 cséplő­gép várja a hozzá szükséges erőgé­pekkel az indulást a szántóföldekre, betakarítani az idei termést. A gépek javítására külön brigádokat szervez­tek. Az esős napokon azok a trakto­rosok is resztvettek a javításban, ekik most még a növényápolási munkát végzik, de majd ezekkel a gépekkel aratnak és csépelnek. A gépek javításával egyidőben el­készítették a gépek menetirány ter­vét is. A gépállomási tanács a na­pokban tárgyalta meg az érdekelt termelőszövetkezetekkel és egyéni­leg gazdálkodó dolgozó parasztokkal, hogy mikor és hol aratnak majd. Több éves tapasztalatok alapján osz­tották be a gépeket. Külön jelölték ki a kombájnnal aratandó táblákat. A gépek kiszolgálásához a terme­lőszövetkezetek biztosítanak munka­erőt. A kombájnok és arató-kévekö­tő gépek mellett dolgozó munkacsa­patokat már megszervezték. A ra- jonirozási tervek szerint tudják: mi­kor mennyi tagot kell adni az ara­tásihoz, csépiéihez. A tsz-ek és a gép­állomás vezetői most jelölik ki a kombájn-szérűket, s gondoskodnak arról, hogy a gabonát időben tudják megszárítani. Az aratás-csépléa időszakárai Tokaj­ban. Megyaszón és Monoikon brigád- szállásokat rendeznek be. Itt laknak brigád csaknem félévig tartó szí­vós munkával többféle méretű és kivitelű gyorsacéllemezt állított elő. A budapesti gyár műszaki vizs­gálata mind teljesítmény, mind használhatóság tekintetében meg­felelőnek találta ezeket. A hazai fürészlemezek üzemsze­rű gyártásához a műszaki feltéte­lek, hűtő- és egyéb házilag elké­szíthető berendezésekkel megold­ható, így a diósgyőri kohászat mű­szaki és fizikai dolgozóinak össze­fogása újabb területet hódít meg a magyar ipar számára, ami. éven- kint több millió forint megtakarí­tására nyújt majd lehetőséget; majd a gépek kezelői s itt tárolják majd a szükséges üzemanyagot és tartalékal'katrészeket, hogy idővesz­teség nélkül tudják üzemeltetni a gépeket. Uj taliarmányíeléket gjárt az ipar A második ötéves tervben jelentő­sen fejleszteni kell az állattenyész­tést. Ennek egyik feltétele a takar­mánytermelés növelése. Két élelmi- szeripari üzemben, az óbudai és a szabadegyházi szeszgyárban már megkezdték a szárított takarmány- élesztő gyártását, amely jelentősein meggyorsítja az állatok növekedé­sét és hízását. A melaszszeszmoslék- ból készült, mintegy negyven száza­lék fehérjét tartalmazó takarmány- élesztőből még ebben az évben több­száz tonnát gyártanak. A tervek sze­rint a győri szeszgyár dolgozói is hamarosan hozzálátnak az újfajta ta­karmány készítéséhez. A vegyipar az ammonia alap­anyagú takarmány, a karbamid gyártásával segíti majd az állatte­nyésztést. A magas fehérjetartalmú anyagot a Borsodi Vegyikombinát­ban készítik, ahol erre a célra kü­lön üzemrészt építenek. (MTI) Uj külszíni fejtésü bányaüzem nyitását kezdték meg Kurityánban A Borsodi Szénbányászati Tröszt kurityáni bányaüzeme mellett, a Szuha-patak völgyében a kutatófúrások nagykiterjedésű szénva- gyont állapítottak meg. Azt is megállapították, hogy a 2 és fél—-3 méter vastag széntelep a felszín alatt mintegy 6—7 méteres földtakaró alatt fekszik, így mód van arra, hogy külszíni fejtéssel műveljék le. A földeltakarítási munkákhoz a Keleti Főcsatorna építésétől Kuri- tyánba érkezett a Május 1. lépegető exkavátor. A hatalmas, csaknem 170 tonnás gépkolosszus összeszerelése után április végén kezdték meg a földeltakarítási munkákat. Ennek során először a Szuha-patak med­ret — mely a széntelen közepén folyt keresztül ■— mintegy 270 méteres szakaszon áthelyezték. Az új medret már a Május 1. lépegető exka­vátorral készítették el. Az áthelyezés után kezdték meg a széntelep közepén az első nyitóárok földtakarójának kiemelését. A munkák so­rán mintegy 75,000 köbméter földet mozgattak meg idáig, s jelenleg az utolsó pasztákat szedik le a szén réteg fölül. Megkezdték az ideigle­nes gumíszállítószalag beszerelését is. Mire a szalag szerelésével elké­szülnek, addigra a nyitóárokban teljesen megtisztítják a szenet a föld­takarótól. s a hónap végefelé megkezdik az ideiglenes szénterme­lést is. Az első nyitóárok munkáinak befejezése után kerül sor a második, a meglevőre merőleges árok nyitására is. A két. „L" alakban talál­kozó árokban kezdik majd meg frontfejtéssel a harmadik negyedév végén a rendszeres, üzemszerű termelést. A kitermelt szén helyébe a gép a letakarított földet visszarakja. A külszíni fejtésű bányaüzemb en a szállítást teljesen gépesítik. A gumiszállító szalagok a kitermelt szenet egy bunkerbe hordják, ahon­nan vasúti kocsikba kerül, majd a berentei központi szénosztályo­zóba szállítják. Befejezték a nyári munkagépek javítását a szerencsi gépállomáson — Kérek egy pohár málnaszörp p Öt! —» Sajnos, nem szolgálhatok, nincsen szódavizünk! —• Felháborító! Dehát hogy le­het az, hogy több mint három nap­ja nem lehet üdítőitalt kapni? Hi­szen ebben a meleg nyári időben... — Végtelenül sajnálom, higyje el, nem ön az első, aki panaszt emel. Éppen ezért azt tanácsolom: jelentse be panaszát a miskolci szikvizgyárban, Rudas László utca 8. alatt. * Szirmán lestük el ezt a beszélge­tést az elmúlt vasárnap. A község valamennyi italboltjában, — sőt az igazat megvallva: nemcsak Szir­mán, hanem Görömbölyön is sokan szidják néhány nap óta a miskolci szikvizgyárat. Hol a hiba? Talán kevés a víz, nincs szénsav, üveg, vagy nem töltenek eleget? Vagy talán a szik- vizüzem nem bírja kielégíteni nyá­ri időben a megnövekedett igénye­ket? Erre a kérdésre kértünk felele­tet, amikor felkerestük Mandula elvtársat, a gyár igazgatóját, hogy »reklamáljunk« a szirmai és gö- rombolyi, de a többi panaszos fo­gyasztó nevében is. Mandula elvtársat egyáltalán nem lepte meg a kérdés, hiszen — amint mondta: nem mi voltunk az elsők és bizonyos, hogy nem le­szünk az utolsó sem. Hanem az üzletvezetők panasza kihozta sod­rából. És bár válasza sokat meg­magyarázott, úgy hisszük ezzel aligha fognak megelégedni a szír- maiak. — Minden második nap szállí­tunk Szirmára — magyarázta az igazgatói — Legutóbb azonban a minisztérium szemlére rendelte fel egyetlen gépkocsinkat és emiatt elmaradt egy fuvar. Szirmán már semmiképpen nem tudtunk szállítani és mert a faluban va* sárnap éppen búcsú volt, ■— na­gyon hiányzott a szikvíz. Néhány pecsovics-száju öregasszony hama­rosan el is híresztelte, hogy bizto­san azért nincsen sör meg szikvíz, mert a kommunisták nem engedik, hogy megvendégeljék a búcsúra zarándokolt híveket... Hát így ter­jed a rémhír. Pedig ha a gépko­csink idehaza van, annyi szódát vittünk volna Szirmára, hogy akár meg is fürödhettek volna benne. És — bár nem illik sopánkodni — el kell mondanom, hogy nekünk is van panaszunk. Egyetlen 3.5 tonnás gépkocsink van. Legszívesebben elcserélnénk két kisebb kocsiért, mert nem tudjuk kihasználni. Egyes üzletek ugyanis kevés üveg­gel rendelkeznek és ezért a kocsi egy-egy fuvarnál nem visz többet 150—200 üvegnél. Ez idő- és ener- giapocsékolás. Számtalanszor fel­hívtuk már az üzletvezetők figyel­mét arra, hogy vásároljanak üve­get, szerezzenek ládát és akkor egyszerre többet vihetnénk. Dehát ■ezt az üzletvezetők mintha meg se hallanák — a szikvizgyárat szid­ják rendületlenül. * Lehet, hogy az olvasók mente- getőzésnek veszik Mandula elv-* társ szavait — e sorok írója azon­ban meggyőződött azok igazságá­ról. Sajnos, a miskolci szikvízgyár valóban nagyon mostoha körülmé­nyek között dolgozik. Bár a városi tanács sokszor megígérte már, hogy enyhít gondjaikon, ez még nagyon kevés. Régi, elavult, kor­szerűtlen gépekkel — szinte min­den pillanatban balesetnek kitéve — töltik az üzemben az üvegeket, t A gyár lelkes dolgozói — köztük a legjobbak: Lévai Irén, Birinyiné, Sztán Teréz DISZ-tag. Pányi Fe­renc, Varga Gyula és Ovád Zsuzsa — mindent elkövetnek, hogy a le­hetőséghez mérten kielégítsék az igényeket. A legjobban az gátolja a gyár munkáját, hogy üzemei a város hét különböző részén vannak. A gépek kistelje sítményüek, a fo­gyasztás viszont minden eddigit fe­lülmúl. Ráadásul sok baj van az üvegekkel is. A sajószentpéteri üveggyárnál nemrégen nyolcezer darabot rendeltek, a szállítmány egyrészét már át is vették, de száz közül tíz-tizenöt darab már a ra­kodásnál Összetört. A többi pedig töltés közben robban el — naponta kettő-három. Az üzem udvarán va­lóságos üvegtemető van, Mandula elvtárs meg is mutatta: mindegyik a nyáknál törik el. Helyes lenne, ha a szentpéteri üveggyár szakem­berei felülvizsgálnák gyártási tech­nológiájukat. Mert az mégsem va­ló. hogy az üzem kiadja a drága pénzt csak azért, hogy mindennap nagyobb legyen a törött üvegha­lom. Sok baj van az alkatrészek­kel is. A Budapesti. Gázértékesítő Vállalat olyan selejtes alkatrésze­ket küld, amelyeknek semmi hasz­nát nem veszik. * Mindezek a körülmények meg­nehezítik, gyakran szinte megbé­nítják a szikvíz termelését. A második ötéves terv során már nem lesznek ilyen problémák. Nemrégen kapta meg Mandula elv­társ az értesítést, hogy 2 millió fo­rintos beruházással az ország leg­korszerűbb szikvizgyárat építik meg Miskolcon a Tetemvár-téren. Ez a gyár olyan vagy kapacitású lesz, hogy bármely igények mel­lett is el tudja látni, ha kell egész Borsod megyéi. ;.. Végezetül hadd tolmácsoljuk a fogyasztóknak azt a kívánságát, hogy amíg az új gyár megépül, ad­dig is szeretnének rendszeresen szódavízhez jutni. A sajószentpéteri üveggyártól és a budapesti Gázér­tékesítő Vállalattól pedig azt kér­jük: ne kezelje mostohagyerekként a miskolci szikvízüzemet és küld­jön részére használható anyagot! ÖNODVÁRl MIKLÓS 1 30 MUNKÁT, MOST VÉGZŐ FIATAL PEDAGÓGUSOK! A miskolci tanítónőképző intézetből az idén is több mint 30 fiatal pedagógus kerül ki. Sokat közülük tanyákra, messzi kis községekbe szólít majd a kötelesség, mégis szívesen vállalják a pedagógusélet minden ne­hézségét. Az iskola tehetséges fiatal pedagógusok százait bocsátotta -.-ár útnak s joggal lehet büszke neveltjeire. De büszke lehet a többi között arra a két fiatal tanítónőre is. aki az idén végez. Farkas Elvira mint az iskola DISZ-titkára érdemelte ki diáktársai és a nevelőtestület elismeré­sét, Károly Margit pedig az iskola kitűnőrendű növendéke, szorgalmá­val lett példaképe társainak. FARKAS ELVIRA Megvalósítjuk a második ötéves tervben reánk háruló feladatokat A párt Központi Vezetősége áp­rilis 27-én az ország dolgozói elé tárta második ötéves tervünk irány­elveit. A tervezetet országszerte ha­talmas érdeklődés fogadta. Kit ne érdekelne hogyan alakul az ország és benne a maga helyzete az elkö­vetkezendő öt esztendőben. Mi, a Miskolci Tervező Iroda dol­gozói, áttanulmányoztuk az irányel­veket, megvitattuk a feladatokat, amelyek ránk hárulnak s azt, hogy hogyan tudjuk ezeket megvalósíta­ni. A tervezésben irodánk hatalmas munkát fejt ki. A miskolci lakás és kommunális épületek tervezésében már eddig is jó eredményeket ér­tünk el. Az elmúlt negyedévben a Kilián gimnázium környéki telepí­tésből 480 lakás tervét már elké­szítettük, ebből határidő előtt há­rom héttel 372 lakás tervdokumen­tációját ki is adtuk. A selyemréti lakásépítkezés tovább folyik, ebben a negyedévben már 62 lakás terve­zését készítettük el. Szép feladato­kat kaptunk a kommunális tervezé­sekkel is. A Miklós úti 20 tanter­mes iskola, bölcsőde, a Glósz kitérői és a selyemréti üzletházak megter­vezése mind nagy munkát róttak! az irodára. A Kilián gimnáziumtól nyugatra ezévben még 500 lakást tervezünk, e területtől délre pedig 1300 lakás építésére készítünk terveket. E há­zak felépítése 1957-ben kezdődik meg. Szem előtt tartjuk az emberről va­ló gondoskodást, de nem# feledke­zünk meg a gazdaságosságról sem* Az épületek külső szépségére is gon­dolunk. Ennek érdekében a koráb­ban elkészített típusterveket, úgy módosítottuk, hogy az eddiginél ba­rátságosabb, intimebb lakótelepeket építsünk. Arra törekszünk, hogy az utcák zártságát megnyissuk, de a szem elé táruló terek mérete ne haladja túl a szükséges mértéket* Terveinknél nem a hivalkodó tetsze­tősséget kerestük. Az a célunk, hogy a város dolgozóinak kényelmes, szép otthont adjunk, mert meggyőződé-* sütik szerint a szocialista lakásépí­tésnek ez az igazi feladata. LISZKAY KAROLY technikus, a Miskolci Tervező Iroda dolgozója. Készüljünk fel idejében a szénagyüjtésre I A dolgozó parasztok és a gép­állomások dolgozóinak fő figyelme ezekben a napokban a növényápo­lási munkákra irányul. Emellett azonban nem szabad megfeledkezniök egy másik előtér­be nyomuló fontos feladatról sem: közeledik a szénabegyüjtés ideje. A szénakaszálásnál feltétlenül be kell tartani az agrotechnikai ha­táridőt. Ha a fűvet nem a virág­záskor — a legelőnyösebb határ­időben — hanem utána 8—10 nap­pal kaszálják le, hektáronkint annyi táperő megy veszendőbe, amennyi 1400 kg tej termelésére elegendő. Éppen azért, mert a szénagyüj- tést más fontos feladatokkal, a növényápolással egyidőben kell elvégezni, már jóelőre gondoskod­junk arról, hogy ennél a munká­nál is messzemenően hasznosítani lehessen a korszerű technikát. Gondoskodni kell arról, hogy a gépállomásokon és termelőszövet­kezetekben idejében hozzanak rendbe minden szénagyüjtésnél használható gépet — a fűkaszáló­gépeket, rakodó szénapréseket stb. A gépállomások és termelő- szövetkezetek egymást is kisegíthe­tik a gépekkel, ehhez azonban aa szükséges, hogy a kerületi és kör­zeti tanácsoknak meglegyen az át­tekintésük, hol elég, hol sok vagy kevés a gép. A kölcsönös kisegí­tésről szóló megállapodásokat már most meg kell kötni. Miután már minden termelőszövetkezetben tud- ják, mennyi gépre számíthatnak, azt is megállapíthatják, mennyi munkáskézre van még szükség a szénagyü jtés gyors el végzéséhez* Ebben a falu más lakói is segíthet­nek. Az NDK-ban például háziasz- szonyok, nyugdíjasok és más dol­gozók is segítenek a növényápo­lási munkákban. A szénát állványokon ajánlatos szárítani, mert a földön való szárí­tásnál sok értékes táperő megy veszendőbe. Olyan helyeken, ahol a levegőn való szárítás körülmé­nyes, a fű egy részét be is lehet si­lózni. Ha a jó májusi eső után termett fű és takarmány idejében kerül a raktárba és tápértékéből sem veszít, sok millió literrel több tejet jelent a népgazdaságnak. Minden mázsa széna terven felül 80—100 kg tej termelését teszi le­hetővé. Megéri. Készüljünk fél ide­jében és jól a szénagyüjtésrc. 150 asszony segít a szentístváni Béke Tsz-ben a növényápolásban A Szentistván községbeli Béke Tsz-ben nagyon elkel most a mun­káskéz. Az igaz, hogy a négyzetesen vetett kukoricát a mezőkövesdi gép­állomás traktorosai már másodszor kapálták meg, a széna egy részét is géppel vágták le, emellett azonban meg kell kapálni a cukorrépát, a ka­páslucernát, s a géppel vetett kuko­ricát is utána kell igazítani; aztán ótt van a mák kapálása, a kertésze­ti munka és a szénaforgatás. A tsz tagjai szinte minden idejüket a me­zőn töltik, hogy győzzék a munkát. Hogy még jobb, gazdagabb termést takarítsanak be mint tavaly, az asz- szonyok, a felnőtt gyerekek is segí­tenek nekik. Naponta 150 asszony és lány indul a mezőre, hogy segítsen a kukorica kapálásában, a cukorrépa gyomtala­nításában, vagy máshol, ahol szük­ség van a munkáskézre. Az asszon nyok külön munkacsapatokat alakí­tottak, amelyek bizony felveszik a versenyt a tsz többi munkacsapatán val. A családtagok eddig már több mint 50 hold cukorrépát és mintegy 30 hold kukoricát kapáltak meg, de segítettek a szénaszárításban és a burgonya kapálásában is. A családtagok segítsége nemcsak a munkafegyelmet szilárdította meg a tsz tagok között, de előrelendítette a növényápolási munkákat is. Az egész határban a legszebbek, a leg- nyomtalanabbak a szentistváni Béke Tsz földjei. A 150 asszony segítsége biztosította, hogy a Béke Tsz-ben az aratás-csépiés nagy munkájáig min* den kaspásnövény ápolásával clké* szülnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom