Észak-Magyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-06 / 132. szám

3 VITA A MÁSODIK ÖTÉVES TERV IRÁNYELVEIRŐL A mezőgazdasági termékek hozamának növeléséért Pártunk és kormányunk hatalmas feladatokat tűzött a mezőgazdaság dolgozói elé. öt év alatt a termés­hozamokat 27 százalékkal kell nö­velni, a kisparcellág gazdálkodást pedig döntő részben szocialista nagyüzemi gazdálkodásnak kell fel­váltania. Jelenlegi helyzetünket s lehetőségeinket felmérve megálla­píthatjuk, hogy e célkitűzések reá­lisak, megvalósíthatók. A sok fela­dat közül a növénytermelés alap­vető kérdésével, a talajerő utánpót­lás fokozásával és a tejhozam nö­velésével kívánok foglalkozni. Vé­leményem szerint az első a legfon­tosabb feladat, amelynek sikeres megoldása biztosítja a hozam 27 százalékos növekedését. Minden egyéb agrotechnikai mód­szer eredményes alkalmazása csak a talajerőutánpótlással és a talaj­erő fokozásával lehetséges. Ennek egyik fontos előfeltétele a helyes trágyakezelés és trágyázás. Az ed­dig elkövetett hiányosságokat ebbén sürgősen pótolni kell mind a ter­melőszövetkezetekben, mind az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasz­toknál, Termelös25övetkezetedrnkben min­denütt el kell érni, hogy az istálló­ban helyesen kezelt trágyát naponta kihordják a trágyázandó tábla szé­lére, s nyersfoszfát vagy szuperfosz­fát hozzáadásával szakszerűen, sza­kaszosan kezeljék. A trágyát mindig a legalkalmasabb időben, augusz­tusban és szeptemberben kell a ta­lajba dolgozni, nem pedig tavasz- szaL A szakszerű istállótrágyázáson kí­vül teljes mértékben — elsősorban másodvetéssel, illetve tarlóvetéssel *— ki kell használni a zöldtrágyázás lehetőségeit. (Napraforgó, csillagfürt, szudánifű, sbb. vetéssel.) A lóhere és a samkórómag termelésének foko­zásával a kalászosokat minél na­gyobb területen vessük felül zöld- trágyázás céljából. Megyénkben évente legalább 50.000 holdnyi terü­leten lehet zöldtrágyázást alkal­mazni. Ha a termelőszövetkezet tar­lóterületén napraforgót vagy más Zöldtrágyázásra alkalmas növényt vet, 6 azt holdankint 40—50 kilo­gramm pétisóval és 100—150 kilo­gramm szuperfoszfáttal kiegészíti, a következő évben holdankint 3—5 mázsával több termésre számíthat. A szakszerű tarlóhántást minden­képpen el kell végezni, s a vetőmag­ra, műtrágyára éa a vetésre for­dított költség több mint kétszeresen térül meg. A termelőszövetkezet­nék több pénzt, az országnak több gabonát jelent a helyes trágyázás. Istálló- és zöldtrágya használattal kell fokoznunk a talaj szervesanyag tartalmát, növelnünk a talajéletet. Ez azért ás szükséges, mert műtrá­gyát is csak akkor alkalmazhatunk eredményesen, ha kellő mennyiségű szervesanyag van a . termőtalajban. Azon kell lennünk, hogy a kalászo­sok talajába lehetőleg minden év­ben kerüljön zöldtrágya. így a ter­mőföld szervesanyag tartalmát 4—5 százalékon tudjuk tartani. A helyes trágyázás! rendszer kialakításával nagyobb munka- és pénzbefektetés nélkül biztosítani tudjuk a termés­eredmények emelkedését. Ha ezt a feladatot jól vég­rehajtjuk, biztosítjuk egy má­sik fontos tennivaló megoldását, a tejhozam növelését is, azt, hogy el­érjük az évi 2.070 literes fejési át­lagot. A talajerő fokozása biztosítja a nagyobb takarmánytermést, lehe­tővé teszi, hogy holdankint több ke­ményítő és fehérjetartalmú takar­mányt takarítsunk be. A pillangós­növények termesztése mellett fokoz­ni kell a hüvelyes abraktakarmány termelését is. Magas fehérjetar­talmú abrak a borsóval kevert ta­vaszárpa is. Minden termelőszö­vetkezetnél be kell vezetni a zöld futószalagot, jó minőségű silótakar­mány készítésével, s nem utolsó Sorban szakszerű etetéssel kell biz­tosítani a szilárd takarmány bázist. Nem szabad megfeledkezni az egyedek helyes kiválogatásáról, va­lamint a növendékek szakszerű fel­neveléséről sem. Az üszőborjakat 140—160 kilogrammos, a tenyész­tésre szánt bikaborjakat 200—-220 kg. súlyban kell leválasztani. E kérdések megoldása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy biztosítsuk a második Ötéves terv irányelvéiben megszabott 27 százalékos termésho­zam növelését. A közös érdeken kí­vül minden termelőszövetkezeti el- 'nöknek, gépállomás vezetőnek, me­zőgazdásznak egyéni érdeke, hogy elérje ezeket a célkitűzéseket. FORGÁCS GYULA főmezőgazdász. Xizenkettantermes iskola épül Hejocsatán Hejőcsabán, Miskolc IV. kerületében gyors ütemben fotyik az új tlzenkéttantermés iskola építése. Az épülő Iskolára már most is büszke­séggel tekintenek a hejőcsabai szülők, akik az építkezésből mintegy 120 ezer forint értékű társadalmi munkával veszik ki részüket A szülői mun­kaközösség tagjai eddig több mint 87 ezer forint értékű munkát már el is végeztek felajánlásukból. Az új iskola falainak egy része már áll. A pincesorban asztalos és Uikatosműhelyt rendeznek be, ahol a tanulók megismerkednek majd a politechnikai képzéssel. Az iskolával egyídőben megkezdték — társadalmi úton — egy szabadtéri színpad építését is, ahol a kultúrműsorok mellett az iskolások ünnepélyeit is megrendezhetik. Napköziotthon, mintaszerű úttörőház és korszerű tornaterem is lesz az iskolában. Minden hétköznapon, de főleg a vasárnapokon egész sereg szülő, nevelő és a hejőcsabai Ifjúság sok más barátja dolgozik lelkesen az iskola építésén. Megkezdték a rudabányai vasércdúsítémü gépi berendezésének szerelését A rudabányai vasércdus/'tómű épí­tői lelkesen dolgoznak a2ért, hogy az új létesítmény a jövő évben már jóminőségű vasérccel lássa el a gztá- linvárosi, diósgyőri és. ózdi nagyol­vasztókat. Az építkezés , tavasz óta gyors ütemben folyik. Eddig elkészült a 100 méter magas kémény, a pörkö­lő és hűtődob betonalapok nagyobb része. A kőművesek már az utolsó simításokat végzik a műhelycsarno­kon. Az építkezéssel egy időben fo­lyamatosan szállítják a hatalmas mű gépi berendezéseit is. Eddig Sikert kívánunk a Déryné Színház művészeinek a fesztiválon A most kezdődő budapesti szín­házi fesztiválon színházaink egy esztendei munkájukat teszik mér­legre. Miskolc dolgozói, akiknek eb­ben a színházi évadban sokkal gaz­dagabb élményanyagot nyújtott a Déryné Színház, mint az előző évek­ben és egy-egy feledhetetlen szín­házi este emlékei kitörülhetetlenül élnek emlékezetükben, gondolatban féltő szeretettel kísérik el nagy vizsgájukra művészeinket és őszin­tén igaz sikert kívánnak nekik. Művészeink Szofoklész halhatat­lan tragédiájával, az Antigonéval állnak versenybe a többi színházzal. Joggal büszkék arra a hatalmas kultúrforradalmi eredményre, hogy egy klasszikus görög drámát hu­szonöt estén adhattak elő egy vidéki városban állandó nagy érdeklődés­től kísérve. Talán ez az érdeklődés igazolja legjobban, milyen nagyot fejlődött közönségünk kultúrában, műveltségben a szocialista színház néhány éves működése idején. De bizonyítja azt is, hogy az olyan mű­vészek, akik hisznek a művészet nevelő erejében, maguk is bátran vágnak neki a legmagasabbrendű feladatoknak. És e nagy feladatok nevelik művészeinket is. Ebben az idényben azonban nem­csak az Antigoné, hanem egész sor kimagasló értékű klasszikus és mai darab magas szinten mozgó elő­adása jelezte színházunk — helye­sebben színházaink, hiszen van már kamaraszínházunk is — dús műso­rát, amelyből nyugodtan választha­tott volna a színház vezetősége az ünnepi reprezentációra más darabot is. A Légy jó mindhalálig, a Farka­sok és bárányok, a Személyes ügy, a Warrenné mestersége, a Romba- dőlt fellegvár, a Vándormadarak -» és még sorolhatnánk egyet-kettőt —» ugyancsak olyan előadásban kerül­tek színre, hogy feltétlenül felkel­tették volna a fővárosi színházi vi­lág figyelmét is a miskolci színé­szet újabb fejlődésére. Ez az újabb fejlődés annál dicséretesebb ered­mény, mert mint ismeretes, az évad elején sok régi kipróbált tag hiány­zott a társulatból és sok új került Miskolcra, úgyhogy az egységes já­tékstílus, az összehangolt együttes kialakítása külön feladatot rótt a színház vezetőségére, rendezőire. Bővült a műsor is, hiszen ezévben kamaraszínházat kapott Miskolc. Az új vezetőségnek, Mészöly Tibor igazgatónak és Kazimir Károly fő­rendezőnek sikerült úrrá lenniök a nehézségeken és bebizonyosodott az, amit Gáspár Margit, a Fővárosi Operettszínház Kossuth-díjas igaz- gatója pár hónappal ezelőtt Miskol­con járva találóan úgy fejezett ki: a miskolci színház olyan fa, amelyet minden évben megszednek, de min* den évben dúsabban virágzik ki. Az idei virágok gyümölccsé érteks Ezt a gyümölcsöt fogja most meg­ízlelni az ország minden részéből összesereglett közönség és szakem-. berek ünneplő tömege Budapesten, az Antigoné előadásain, amelyekre minden jegy elkelt. Infravörös sugarakkal szárítják a DIMÁVAG Gépgyárban a gépalkatrészeket A DIMÁVAG Gépgyár szerszám­gépgyártó üzemének szereldéjében naponkint többszáz síkeszterga, bu­kóprés festett gépalkatrésze vár sze­relésre. Ezeket az alkatrészeket — — pár héttel ezelőtt — festés után a levegőn szárították, ami két- három napot is igénybe vett. Az alkatrészek egyenletes és gyorsabb szárítására mozgatható infravörös szárítóberendezést állítottak üzem­be. így a berendezésben elhelyezett alkatrészek a korábbi két-három nappal szemben egy-két óra alatt egyenletesen, repedésmentesen ke­rülhetnek beszerelésre. csaknem 9 millió forint értékű kü­lönböző gép érkezett a telepre. A speciális gépeket — amelyekkel a dúsítást végzik — a Német Demo­kratikus Köztársaság dolgozói készí­tették. Az éredusítómű építői most neveze­tes dátumhoz érkeztek. Hétfőn a budapesti szállítóberendezések gyá­ra munkásai megkezdték a 2 darab 30 méter hosszú pörkölő és a 2 hu­szonkét méteres hűtődob szerelését. A pörkölő és hűtő berendezés sze­relését előreláthatólag az év végére fejezik be. r ! ÍROK MÜVEK OLVASOK... — KÖNYVNAPI JÉG YZE TEK — Különösebb hírverés nélkül, mégis ünnepélyes keretek között ke­rült sor az idei könyvnapokfa. Igaz, hogy Miskolcon az események (béke­találkozó, pedagógusnap, könyvhét) kissé túlságosan összetorlódtak. En­nek azonban megvolt a maga jó ol­dala. Miskolcon vasárnap sok-sok vidékről ideérkezett dolgozó állt meg a könyvsátrak előtt, gyönyörködött az új kiadványokban, böngészett az új könyvek között és — vásárolt. Volt miben gyönyörködni. Sok ér­dekes, jó könyv jelent meg a könyv­napok alkalmából. Amint az eladók mesélik, leg­nagyobb sikere az idei könyvhéten napjaink magyar irodalmának van. Sok példány fogy az olcsón kapható mai magyar költők antológiájából. Népszerű Szántó György regénye, a Mozart kutyája és Karinthy Ferenc Irodalmi történetei. A klasszikusok közül főleg Juhász Gyula és Tóth Árpád versei kelendők. A »slágerek« közé tartozik az Ezeregyéjszaka me­séinek ifjúsági kiadása és a már ré­gebben megjelent Vallomás című szerelmesvers gyűjtemény. Tekinté­lyes ára ellenére is kelendő a biblUt- iil kiadásban megjelent Operakalauz. Ha rajtam állna, a legszebb kiállí­tású könyvnek járó pálmát Szabó Lőrinc verseskötetének adnám. Olyan ízléses formában jelent meg, amely tökéletes összhangban áll a költő finom és gazdag lírájával. A fedőlap virágcsendélete nagyszerű 'keret a költő válogatott verseit tar­talmazó kötethez. Nagy örömmel üdvözöltünk a könyv­napokon két borsodi könyvet. Az egyik Császár Klára miskolci írónő: Ha már megvirradt című noveUás- kötete, a másik Géczi Gyula és Nagy Gyula kazincbarcikai szerzők »Szem­tanuk szavaival'<* című riportkötete az új város építéséről. A könyv szép kiállításban, mélynyomású képekkel, 12, illetve 18 forintos áron került for­galomba. Ügy halljuk, az új, szocia­lista városban igen nagy sikere van, sokam vásárolják. Az első két könyvnapon — va­sárnap és hétfőn — kedves vendé­günk volt: Vészi Endre József Attila- díjas író a Különös ismertetőjel című film és a Titkárnő című nagysikerű színdarab szerzője. Ő nyitotta meg a kissé késve (hétfő este) rendezett ün­nepségen a könyvnapokat. Ellátoga­tott üzemi könyvnapi röpgyűlésre is, a XVI-os számú autójavítóba. Fel­olvasott válogatott verseit tartalmazó Csillagtérkép című kötetéből. Nagy sikert aratott a munkások körében az a verse, amelyben egy régi szak­társával való találkozását örökíti meg. A megyei könyvtárban rendezett könyvnapi megnyitón az utóbbi évek egyik legszínvonalasabb irodalmi mű­sorát élvezhettük. Különleges érdeme volt, hogy semmiféle hivatalos feszé- lyezettség nem kötötte a kedélyeket. Veszi Endre nem előadást tartott, hanem mesélt az irodalomról és régi könyvnapi élményeiről. Nagy Attila és Győrffi György olyan verseket mondtak el, amelyeket nem rájuk erőltettek, hanem ők maguk is lát­hatóan élveztek, ezért aztán igazán színvonalas produkcióval szolgáltak. A közbeiktatott zeneszámok — ame­lyeket a zeneiskola kis növendékei adtak elő valóban frissítették a műsort. A jólsikerült ünnepségnek, amelyet Szerencsére nem nyomott agyon a hivatalos fontoskodás, egyetlen szép­séghibája volt, «es a csekély érdeklő­dés. Szomorú a dologban az, hogy maguk a miskolci írók — egy-két tiszteletre méltó kivételtől eltekintve — sem méltatták annyira saját ünne­püket, a könyv ünnepét, hogy jelen­létükkel megtisztelték volna. A könyvvásár, a forgalom — különösen a lelkes, hivatásos és tár­sadalmi eladók jóvoltából — élénk. Egy-két példa: Diósgyőrben a Béke­mozi előtti sátornál Füredi Éva tár­sadalmi aktíva az árusítást mar reggel 6 órakor megkezdte és egy óra alatt átlag 13 könyvet adott el. Kazincbar­cikán a BVK-nál Szlammer Ferenc­ről több mint 100 darab könyvet vet­tek meg vasárnap délig. A Béke­városban rendkívül ízléses nemzeti­színű díszítésű nádsátrakban kezdték meg az árusítást. Nagy példányszám­ban keltek el a szakkönyvek is. Sajó- bábonyban annyira túlteljesítették a »normát«, hogy már május 27-én el­kezdték a könyvnapi árusítást és már a második napon az utolsó példány is elfogyott. • Vásárlókedv tehát van. Álta­lában bő a választék. Csak egyetlen hibát említenénk meg (nem szőrszál- hasogatásként): ifjúsági irodalom le­szállított könyvnapi áron kevés kap­ható. Még a serdülő korosztály ré­szére csak akadnak könyvek, de a kisgyerekes szülők hiába keresnek meséskönyvet, nincs választék. A könyvnapok még tartanák, még korántsincs képünk az érdeklődés tel­jes méreteiről, de az biztos, hogy a könyvnapoknak sikere van és külö­nösen sikere van sok nehézségen győ­zedelmeskedő, egyre bővebben gyü­mölcsöző mai irodalmunknak, fa l) Egyedülálló honfoglaláskori sírleletre bukkantak Rakamazon Szabolcs megyében, Ra kamaz-Gyepifö Időn értékes honfoglaláskori sírra bukkantak. A sír­ban. talált női csontváz mellkasán mintegy nyolc centiméter át­mérőjű két aranyozott ezüst korong feküdt, amelyet kiterjesztett szárnyú saskeselyű dí­szít, csőrében lombos ággal, karmaiban egy- egy pelikánszerű vízi- madárral. Az eddig nagy számban feltárt honfoglaláskori lelete­ket növényi motívu­mok díszítik, úgyhogy a most napvilágra ke­rült korongok alakos ábrázolásukkal egye­dülálló leletek ebből a korszakból. Művészi tökéletességük felüU múlja a honfoglalás■» kori tarsolylemezek mintáinak szépségét is. Az értékes leleteket a nyíregyházi Jósa And­rás múzeumba szállít tották. (MTI) A Borsodvidéki Gépgyárban hozzákezdtek az ügyvitel egyszerűsítéséhez A közelmúltban jelent meg a Minisztertanács határozata a hiva­tali munka egyszerűsítéséről, az egyes helyeken meglévő bürokra­tikus ügyvitel felülvizsgálásáról. Megállapította a Minisztertanács, hogy tartós, lényeges eredményeket csak a központi szervek munkájá­nak egyszerűsítésével lehet elérni, ezért megbízást adott az illetékes elvtársaknak, hogy — többek kö­zött — dolgozzák ki a tervezés, az anyaggazdálkodás, a pénz- és hitel- gazdálkodás, beruházás és a számvi­tel rendszere egyszerűsítésének alapjait, általános irányelveit. A Mi­nisztertanács határozata a hivatali munka egyszerűsítéséért minden szinten a vezetőket személyükben teszi felelőssé. Ez az erőfeszítés csak akkor lehet igazán eredményes — amint erre a határozat is rámutat —, ha a nép­gazdaság minden ágában vezetők és egyszerű dolgozók arra törekednek, hogy javaslataikkal hozzájáruljanak a felesleges papírmunka, a bürok­rácia elleni harchoz. Megyénk üzemeiben, hivatalaiban is élénk helyeslést váltott ki a nagy- jelentőségű határozat és többhelyütt máris nagyszerű javaslatokat, ter­veket dolgoztak ki. A Borsodvidéki Gépgyárban há­rom főkérdés köré csoportosították ezt a problémát, mimódan tudnák egyszerűsíteni a munkát, meggyor­sítani a termelést? Az anyagellátás­sal kapcsolatban javasolták, hogy a diszpécser szolgálat 24 órával előre terhelje le a gépeket, ütemezze be azokra a munkát. Az egyes gépek­hez előre készítsék oda a munka- papírokat, az anyagokat és a rajzot. Ennek nyomán lényegesen egysze­rűbbé és gyorsabbá válik a munka, nem kell ee-v-effv aláírásért perce­kig szaladgálni. Hasznos javaslat a selejtes alkatrészek útjának le-* rövidítése is. Eddig az volt a helyzet, hogy ha például az öntöde selejtesen öntött le valamilyen al­katrészt. napokig kellett várni, amíg különféle papírmunka után újra» önthette ugyanazt. Az üzemi bizott­ság javaslata szerint olyan intézke­dést dolgoztak ki, amely szerint a selejtes alkatrészt 24 óra alatt pó­tolni kell. Foglalkoztak a bérszámfejtőcso­port munkájával is. Itt szintén sok lehetőség adódik az egyszerűsítésre^ A helyzet ugyanis az, hogy 27-én. csak azoknak fizetnek előleget, akik a munkautalványofkat beadták.- Ez legalább két hivatali beosztott ide­jét veszi igénybe. A javaslat sze­rint az előlegfizetést a következő­képpen kell módosítani.* 27-én csak azok a dolgozók kapjanak fizetést* akik legalább 20-ig leadják a kitöl­tött és aláírt munkautalványt. Ily- módon érdekeltté válnak a pontos­ság betartásában és megtérül a töb­bi hivatali beosztott munkaideje, amelyet sokkal hasznosabb dologra lehet felhasználni. A Szerencsi Cukorgyár az 1956. évi cukorrépa átvétel idejére ideiglenes munkára keres répa- átvevőket és adminisztrátorokat. Jól számoló, pontos, gyors és ad­minisztratív munkában jártas dolgozók Írásban jelentkezzenek a Szerencsi Cukorgyár Termel­tetési Osztályán. Jelentkezési határidő: július 1. segítséget nyújt termelőeszköz és beruházási beszerzéseinél a MŰSZAKI BIZOMÁNYI <HIÚIM KIRENDELTSÉGE Miskole, József Áttiía-uíca X5. szám

Next

/
Oldalképek
Tartalom