Észak-Magyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-26 / 149. szám

Meäd, I95Ä; Juilhis 26. f»ZAinwrAGYARÖBS^G 3 Több téglát az építkezésekhez!­TZ=t r-r7 i ' . 'n^P —3 I I i ■ I ~T JZ __I.........................................L __> M egyénkben sok építkezésen hangzik el a panasz, hogy nincs ele­gendő tégla, rendszertelen a szállítás $ ez gátolja a folyamatos munkát. Általában a hejöcsabai cementművet és a mályi téglagyárat bírálják az építők; Ezek megyénk legnagyobb építőipari alapanyag termelő bázisai: innen indul útjára a legtöbb anyag Borsodba s az ország többi részébe. A bírálatok és panaszok különösen az utóbbi napokban gyakoriak, mert építőipari vállalatainknál erőteljesen harcolnak a féléves terv sikeres tel­jesítéséért. De • ha a cementműtől, vagy a mályi téglagyártól nem kap­nak elegendő anyagot, veszélyeztetve van tervteljesítésük. Ezért a közel­múltban ellátogattunk mindkét hely­re, hogy tapasztalatokat szerezzünk: hogyan harcolnak építőanyagtermelő üzemeinkben a féléves terv teljesíté­séért s hogyan segítik elegendő anyaggal és folyamatos szállítással az építkezéseken dolgozókat? A hejőcsabai cementműben folyó munkáról lapunk egyik múltheti számában már beszámoltunk, ez- alkalommal a mályi téglagyárba lá­togattunk eh * Tolmácsoltuk építőipari dolgozók véleményét, hogy a mályi téglagyár gyakran akadályozza mun­kájukat a rendszertelen szállítással és kifogásolják készítményeik minő­ségét is. Velle elvtárssal közöltük ezeket, ám Velle elvtárs nem lepő­dött meg, hiszen — mint mondta — ismerik ezt a problémát, eljutott hozzájuk az építkezéseken dolgozók véleménye. Igaz az, hogy a mályi téglagyár valóban elmaradt, a terv­teljesítéssel, de figyelembe kell venni, hogy az év elején az időjárás Viszontagságai szinte megbénították a munkát. A januári enyhe időben eredményesen tudott termelni a bánya, ellátta nyersanyaggal a gyárat s ekkor folyamatosan ment' is a termelés, de a februári hideg sok lemaradást okozott: A keménnyé fagyott földben nem boldogultak a bányászok s megtörtént az is, hogy teljesen leállt ' a nyersgyártás. A nagy hideg akadályozta a szárítást is s ez a lemaradás most végigvonul a téglagyár egész tervtelj esi lésén, hi­szen olyan sok téglával maradtak el, hogy a napi terv teljesítése mellett a lemaradás teljes pótlása egyelőre szinte lehetetlen. Mindezek ellenére a téglagyár dolgozói s műszaki veze­tői mindent elkövetnek, hogy ne­gyedéves tervüket teljesíteni tudják s a féléves lemaradásból a lehető legtöbbet pótoljanak. Amikor ott jár­tunk már 99.2 százaléknál tartottak a negyedéves és 94.8 százaléknál a féléves terv teljesítésében. Minden remény megvan tehát arra, hogy negyedéves tervüket (a félévestől függetlenül) hó végére 103 százalékra teljesítve, elnyerjék az élüzem címet. Ez persze nem könnyű feladat, hi­szen az előírt negyedéves terven felül a féléves lemaradás felét: több- százezer darab téglát kell termelni ahhoz, hogy elsők legyenek. Sok emberrel beszélgettünk a téglagyárban, s valamennyien el­mondták: nagyon boldogok lennének, ha végre sok fáradságos munkájuk után most élüzem címet nyernének. A legtöbb brigád a legutóbbi hetek meggyorsított munkájában máris ki­váló eredményeket ért el. Többen szabadidejüket feláldozva egy-két órával hamarabb bemennek a mun­kahelyre, hogy előkészítsék az anya­got s ezzel is emeljék a napi terme­lési átlagot. így dolgozik például An­tal Ferenc nyersgyártó DlSZ-bri- gádja is. Átlagos életkoruk mind­össze 17—18 év, de már a legjobbak közé küzdötték fel magukat. Nehéz és fáradságos a kihordóbri­gád munkája is. Ide különösen erős emberek kellenek, hiszen naponta egy embernek legalább 15—16.000 darab téglát kell elszállítani a vasúti kocsikra s ezt a munkát folyamato­san kell végezni, hogy helyet bizto­sítsanak a behordóknak. Ebben a brigádban dolgozik Orosz Ferenc elv- társ is, az üzemi bizottság tagja, át­lag 160—180 százalékos tervteljesí­téssel. De lehetne sorolni tovább a neveket, azonban úgy hisszük, e né­hány adattal is igazolni tudjuk: a mályi téglagyárban az élüzem címért folyó verseny lendületében mindent elkövetnek, hogy zavartalanná te­gyék az építkezések anyagellátását. Arra is ígéretet tettek a gyár dolgozói, hogy a második félév leg­rövidebb időszakában bepótolják az egész lemaradást; (Ónodvári) 813 ezer tonna nyersvasat csapoltak már a négy éve üzemelő diósgyőri óriáskoiinból 1952 júniusában — négy évvel ezelőtt — kezdte meg termelését Diósgyőrben a magyar kohászat egyik büszkesége, a 700 köbméteres óriáskohó. Ez idő alatt a kohónál dolgozó Szűcs János, Bodovics Jó­zsef és Gulyás Antal olvasztár brigádok. 813 ezer tonna nyersvasat csapoltak. A műszakiak és fizikaiak együttes jó munkája eredménye­ként az óriáskohóban gyártott nyers vas minősége a kezdetihez képest csaknem megkétszereződött és ma már az előírt 60 százalékkal szem ben eléri a 95 százalékot. Jelentősen javult a kohó kihasználása is: i napi adagszám ebben az évben átlagosan 20-al több, mint négy évvel ezelőtt volt: az egy tonnára eső kokszfogyasztás pedig 50 kilogram mal kevesebb. t Mérnökök, orvosok, tervezők javasolják Hetek óta gyűrűzik a második öt­éves terv vitája. Esztergályosoktól, kőművesektől kezdve az ország min­den dolgozója hallatja szavát üze­mekben, szántóföldeken egyaránt. Ami ebben a hatalmas méretű vitá­ban különösen örvendetes, az mér­nökeink, orvosaink, tudósaink ak­tív fantáziájával és nagy segíteni- akarásával függ össze. Azért is örül­hetünk az értelmiség alkotó vitái­nak, mert ezekben a vitákban a problémák nemcsak felbukkannak, hanem kibontakozik a megoldás le­hetősége is. Most a Miskolc Iparfejlesztésével kapcsolatos gondolatokat gyűjtöget­tük össze, amelyek már üzemekben is elhangzottak, de a gondolatok a MTESZ ülésein újból formát öltöt­tek. Dr. Zsadányi Guido a miskolci Tervező Iroda mérnöke javasolta, hogy a város tervébe vegyék be a Sajó szabályozását. Ugyanis a Sajó két nagy kanyarjá­nak átvágása megszüntetné az árvíz- veszélyt és hatalmas területeket nyerne a város ipari komplexumai­nak építkezésére. Az értékes folyami kavics termelés lehetőségét is elősegí­tené a terv megvalósítása. Hábel György MÁV főmérnök a második ötéves terv végrehajtásának sikeréhez javasolja a Miskolc— Nyékládháza—Tiszapolgár—Hajdúná­nás—Debrecen vasútvonal kiépítését, amely lényegében már részleteiben kiépült, csak egy tiszai híd és egy 27 kilométeres vasútvonal megépítésére lenne szükség. A vasútvonal felépí­tése meggyorsítaná a Miskolcra szál­lítandó mezőgazdasági termékek szállítását és az említett területek dolgozóinak vonaton történő közle­kedését. Harmos Károly a Borsodi Építő­ipari Vállalat műszaki főosztályveze­tője a decentralizálás célravezető politikájáról beszélt, s mint mérnök­ember igen helyesnek tartja, hogy Miskolcra kutatóintézeteket, ter­vezőintézeteket, esetleg film« stúdiót helyezzenek el» 'Á különböző szervek decentralizá­lása nagymértékben mentesítené a. miskolc—budapesti utak személy- szállítási kapacitását, miután a becs­lés szerint a jelenlegi személyforga­lom 20 százalékát a centralizált szer­vekhez tartozó dolgozók utazgatása teszi ki; Dr. Tantó Miklós a Húsipari Vál­lat orvosa örömmel üdvözölte a vá­ros tervében szereplő húskombinát, megépítésének a tervét. A jelentő­sége azért is felmérhetetlen, mert. a vágóhíd 1892-ben épült, az akkori 30 ezer lakosságú város igényeinek ki­elégítésére. Mint hangsúlyozta, az öröm akkor lenne teljes, ha a hús­kombinátot sikerülne a második öt­éves tervben felépíteni. Király Lajos erdőmérnö.k a tudo­mányos egyesületek intézményes fej­lesztésére hívta fel a városi tanács és a megyei pártbizottság illetékesei­nek a figyelmét, mert a tudományos egyesületek mindig nagyszerű szolgá­latokat tettek és fognak tenni a jövő­ben is a tervek elkészítésében és megvalósításában egyaránt. A MTESZ miskolci intézőbizott­sága az egyesületi tagok javaslatait, összegezve az elmondottakon kívül javasolta, hogy a miskolci személypályaudvar rendelkezésére álló összeget fel­tétlenül aluljáró megépítésére kell felhasználni. Az egyesület tagjai a Tapolca— Egyetemváros forgalmának lebonyo­lítása körül felmerült vitákban a kétvágányú villamosvasút megépíté­sében állapodlak meg. Az egyesület tagjai a vállalatok beruházási anyagainak fedezésére javasolják, hogy a tervtúlteljesítés összegét bocsássák a túlteljesítő vál­lalatok rendelkezésére. A városi tanács tervosztálya a vá­ros ügyei iránt melegen érdeklődő értelmiségi ek javaslatát változtatás nélkül felsőbb szervekhez továbbí­totta. Már terven felül termel a Lenin Kohászati Művek hőkezelő üzeme A hőkezelőüzem fizikai és mű­szaki dolgozói jelentik, hogy má­sodik negyedévi tervüket június 23-án befejezték. Az üzem terve a második ne­gyedévre 3550 tonnában volt meg­állapítva. Június 23-ig ezt már 52 tonnával túlteljesítették. Az üzem vállalása a II. negyedévre 100 ton­na terven felüli hőkezelt áru volt, ezt a vállalásukat 200 tonnára emelték. A£ üzem fizikai és műszaki dol­gozói a termelékenység emeléséért, a selejt és önköltség csökkenté­séért tovább folytatják harcukat, hogy a második ötéves tervüket idő előtt teljesíthessék. Új, gyorsmozgású építőipari gépet terveztek Miskolcon Az utóbbi években a különböző építkezése­ken egyre nagyobb gondot okozott az elő­regyártott födémelemek beemelése. Az eddig használt daruk ugyan­is sínpályán mozogtak s így áthelyezésük egy- egy új építkezésre igen sok. munkaidőt vett igénybe. A lakásépítkezések meggyorsítására a Bor- sodmegyei Építőipari Vállalat gépjavító üze­mében Martinovszky József most egy új- típusú darukocsit szer­kesztett. Az új beren­dezés lényegesen jobb az eddig hasznúit autó­daruknál. A háromten­gelyes »Csepel« teher­gépkocsira szerelt daru körbe forgatható és 10 méter magasba. 2 tonna, súlyú terhelést képes emelni. Az autódaru­nak saját áramfejlesztő telepe van, így olyan területeken is alkal mazható, amelyek még nincsenek bekapcsolva a villanyhálózatba. A gyorsmozgású da­ruval szombat reggel kezdték meg a födémele beemelését a Malinov- szkij úti új lakótelepen MEGHÍVÓ Értesítjük vásárlóinkat, hogy június 28—29-én árusítással egybekötött árubemutatót tartunk a 134. sz. CSEMEGE BOLTUNKBAN (Széchenyi u. 6!.), 136. sz. CSEMEGE BOLTUNKBAN (Tanácsház-tér 2.), 138. sz. CSEMEGE BOLTUNKBAN (Ujdiósgyőr, Marx K, Kiállítjuk és árusítjuk a budapesti CSEMEGE CUKRÁSZAT legújabb különle- -gessétrelt, továbbá a MISKOLCI HÚSIPARI VALLALAT kiváló készítményeit. Gyümölcsbor kóstoló! Gyümölcsáru bemutató! Vásárlóinkat szeretettel várjuk: ORSZÁGOS CSEMEGEKERESKEDELMI VALLALAT. / ónéhány termelőszövetkeze­tünk több búzát, kukoricát termel egy-egy hold földön, mint akármelyik egyénileg dolgozó pa­raszt. Mindezek mindenki által is­mert, megcáfolhatatlan tények és bizonyság arra, hogy a nagyüzemi gazdálkodással többet, jobbat lehel termelni. Megyénk sok termelőszö­vetkezetének tágjai — Taktabájon, Tíszalúcon, Borsodivánkán, Kar­osán — éppen a jobb termés, a több haszon következtében jobban, gondtalanabbal is élnek, mint sok 15—20 holdas középparaszt. És ez öröm! Derűs távlatokat nyit min­den dolgozó paraszt előtt. A kollek­tív gazdálkodás olyan gazdálkodási forma, amely mellett nem kell éjt nappá téve görnyedni. Összefogva gépekkel, új módszerekkel dolgozni — százszorta könnyebb, mint egye­dül, kapával, ökrös fogattal. És a könnyebb munka mellett a haszon, a termés is több. Jobban él, aki benne dolgozik és több jut az egész országnak is. És a mi szempon­tunkból ezek a láncszemek a leg­döntőbbek. Új formával —■ köny- nyebben, többet, jobbat! ll/T egyénk jól gazdálkodó termelő- ■*-*■*- szövetkezetei ma már vonzzák az új útra kívánkozó parasztcsalá­dok tizeit, százáit. A borsodivánkai József Attila, Petőfi Tsz-ek, avagy a kázsmárki Alkotmány Tsz és sok .más közös gazdaságunk példamuta­tóan él, gazdálkodik. Az állam., a gépállomások segítségével meg­teremtették az alapot és most job­ban élnek, többet termelnek, mint az egyéni gazdák, sőt: megkezdték az államnyújtotta hitelek vissza­törlesztését is1 Tehát többet és job­bat adnak, jövedelmezőbbek, hasz­nosabbak az egyént gazdaságoknál. Mindezek tények. És ha azt mon­daná valaki: ha ez Így van, miért kell annyiszor elismételni?! Nos, azért, mert. a Néhány termelőszövetkezetünk — a kisebbség — a beadási kötelezettsé­get mostohagyerekként kezeli. El­odázza a teljesítést, avagy nem is gondoskodik arról, hogy a megálla­podott időpontban készen legyen a szükséges hízottsertés, baromfi, to­jás és más élelmiszerféleség. Szám- adatokkal is élve: megyénk ter­melőszövetkezetei eddig csupán 76—77 százalékra teljesítették be­adási kötelezettségüket! S ahogy a tapasztalatok mutatják, néhány termelőszövetkezetnek nincs meg­felelő alapja ahhoz, hogy rendezze beadását. De akad olyan termelői- szövetkezet is — és nem is egyi nem is kettő —, ahol »mindent előbb, s majd a végén a kötelezett* séget« — »elmélet« alapján él, gaz­dálkodik a tagság. Márpedig ez helytelen és a tsz mozgalom hír­nevének is ártó »elmélet«. Egyrészt azért hely télen, mert a tsz segítsé­get kapott az államtól és vagy nem használva ki az adottságokat lehetőségeket, úgy gazdállcodík, hogy »minél kevesebb munkát, mi- nél több pénzt bármi áron«, — vagy minden fontos, csak a beadás, a viszontszolgáltatás nem! Másrészt, mert a kívülálló egyéni paraszt- gazda azt mondja: »így könnyű, jobban élni. Az állam is segíti vi* szontszolgáltatás nélkül a tsz-t, s még az enyémnél kisebb beszól* gáltatást sem teljesítik«. A putnoki járásban 11 termelőj ^ szövetkezet tartozik az állama nak. S tartozik a miskolci, az ede* lényi járás néhány közös gazdasága is. Egyik közös gazdaságnak a ké* nyelmes késlekedés miatt, a másik-1 nak viszont más okból még kellő fedezete sincs. Ha teljesíteni akar, úgy kell majd megvásárolnia a ser* tést, marhát, tojást stb. De egyik sem elfogadható kifogás. A kötele* zettséget teljesíteni kell! S az adósságért felelősek a tsz tagjait kommunistái, de felelősek a járási szervek is. Különösen azok a járási szervek, amelyek — bár határozat, utasítás volt rá — még a mai napig sem vizsgálták meg a járás tér* melőszövetkezeteínek kötelességtel* jcsítését, nem segítettek a közös gazdaságnak abban, hogy teljest* teni tudja kötelezettségét. A puU nöki, edelényi, encsi járások párt* és tanácsszervei is hasonlóképp tat* tek. És volt példa arra is, hogy egy-egy elvtárs — akár ű" párti akár a tanács részéről — is segített elodázgatní a tsz beadását, mond­ván: »hátha ez a tény is növeli majd az egyénileg dolgozó par asz* tok belépési kedvét?...« S hogy ez mennyire helytelen agitációs érv, ahhoz nem kell sok hozzáfűznivaló! J? lég annyi, hogy az országnak ^ nem adóssággal terhelt, ha* nem erős és egyre erősödő közös gazdaságokra van szüksége. Erő* sekre, izmosokra, olyanokra, ame* lyek mellett jobban, gondta­lanabbal élnek, mint akármelyik jól gazdálkodó középparaszt. BARCSA SÁNDOR Xöhh fiatalt a kereskedelembe — Hozzászólás az Eszakmagyarország cikkéhez — Az Északmagyarország június 14-i számában cikk jelent meg »Hová lettek a fiatalok a DISZ bol­tokból-« címmel. A cikk időszerű kérdéseiket érint és a városi tanács kereskedelmi osztálya az irányítá­sa alá tartozó vállalatok vezetői­vel szükségesnek tartotta, hogy ez­zel kapcsolatiban megvizsgálja a kereskedelemiben dolgozó fiatalok helyzetét. Minden bizonnyal megál­lapítható, hogy a bírálat helytálló volt és számos rendellenesség van ezen a téren. A párt Központi Vezetősége kö­zel egy esztendeje hozta meg nagy- jelentőségű határozatát az ifjúság­gal kapcsolatos munka megjavítá­sáról. A határozat megszületése óta fokozott mértékben vontuk be az ifjúságot a kereskedelmi élet terü­letére is. Meg kell azonban őszin­tén mondanunk, hogy — amint ar­ra a cikk is helyesen rámutatott — emellett nem fordítottunk elég gon­dot az ifjúság hatékony nevelésére. Ennek oka az is, hogy nem szapo­rítottuk az ifjúsági boltok számát és a meglévő DISZ boltokban is csak elvétve lehetett fiatalokat ta­lálni. Ez természetesen nem volt alkalmas arra, hogy felkeltse a fiatalság érdeklődését a kereske­delmi munka iránt, már pedig tár­sadalmunk fejlődése — amely a szocialista kereskedelmet mind na­gyobb feladatok elé állítja — kény- szerítőleg írja elő számunkra a szakmai utánpótlásról való széles­körű gondoskodást.- A II. ötéves terv lelkesítő távlatai a kereske­delmi élet területén sem teszik nél-külözihetővé a fiatalok ilendüle- tét és alkotó készségét. A fentiéket teljes mértékben ét* érezték a kereskedelmi vállalatok jelenlevő vezetői és egyöntetű hatá­rozatot hoztak, hogy augusztus 20- ig 22-re emelik a városunkban mű­ködő kiskereskedelmi DISZ boltok számát. Ezen belül a Miskolci Élel- miszerkislkereskedelmd Vállalat 7, a Diósgyőri Élelmiszerkiskereskedel­mi Vállalat 2—2, míg a Zöldség- és Gyümölcsértékesítő Vállalat 4 DISZ boltot létesít. Tudatában kell lennünk annak, hogy a fiatalok felkarolása jelenleg a legsajátosabb szakmai érdekünk és a kereskede­lem fontos munkájának egész jö­vője függ tőle. Ezen a helyen kívánok szólni a középiskolát végzett fiatalokhoz is: jöjjenek minél többen soraink­ba, válasszák pályájuknak a keres­kedelmi szakmát. Ne idegenkedje­nek a fiatalok attól, hogy a pult mögött kell megkezdeniük a szak­ma elsajátítását. Jó vezető is csak úgy lehet belőlük, ha a szakma sa­játosságait az alapoknál kezdik megismerni. De ezen túlmenően az a cél is vezet bennünket, hogy mi­nél több érettségizett fiatal kerüljön a kereskedelembe és a vendéglátó- iparba. Csak ezáltal valósulhat meg a kulturált szocialista kereskede­lem, amely mind a fogyasztóknak* mind a kereskedelem dolgozóinak a jelenleginél sokkal magasabb életszínvonalat kell, hogy biztosít­son» Árvái János kér. oszt. vezető; Június 27, szerda, 28, csütörtök, 29, péntek este 7 órakor DÉRYNÉ SZÍNHÁZ • «••»«•«•«•«••••••••Mt» IMHIItmulMIIMNH Közkívánatra KÁLMÁN IMRE Operett 3 felvonásban* Jegyek előjegyezhetefk a ssinház közöitségsxerveső irodéjén. Tel.: 16-049, Minden termelőszövetkezet teljesítse kötelezettségét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom