Észak-Magyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-27 / 124. szám

8 ÉSZAKMAGYARORRSAv Vasárnap, 195«, májas *1. BORSODI BORS A MISKOLCI KENYÉRGYÁRBAN A molnárok, pékek figyelmébe: A péknyelv hasonlít a magyar nyelvhez. Min­deneseire az idegen szavak szótára nélkül senkise merészkedjen ide. A malter például nem építkezési anya­got jelent, nincs benne se homok, se mész. A malter lisztből van, s ebből készül a kenyér. Legközelebb valamelyik kesnyérboltban két kiló kenyér helyett két kiló maltert ké­rek. fí. : No SS VElEAt Ml LESZ. .. ? Ha lehet, vegyék néha figyelembe a fogyasztók igényeit is. Húsz éves mérnök így nevezik Kerékgyártó Irmát munkatársai. Hogy miért? Mérnöki pontossággal végzi munkáját, ő el­lenőrzi, hogy a két kilogrammos ke­nyér tésztaadagja 1 kiló 95 deka le­gyen. & 4 Mir fa wbouMtíte­é MÚd&lí 5m$ tprv ? \ <«• maetíjt-aqn/ A fogyasztó szerencséje, Melegebb lesz... Fokozódni fog a meleg a miskolci kenyérgyárban a második ötéves tervben. Két új gőzkemencével gya­rapodik a Szeles utcai telep. Jelentés a Szeles utcai telepről MítMKWKJ TíATAIÜK* ha sikerül neki a 8. telep készítmé­nyeiből vásárolni. Egy hír a 4. teleoről Miért lapos a kenyér? Ne keress 100-as szöget apu, már Mert a malomban nem hagyják a találtam egyet a kenyérben. lisztet pihenni. Akik nem szeretik a bírálatot lás azoknak javasoljuk ezt a gépet. Megnyugtatta KISFIÚ: Tanítóbácsi, miért ma radt el megint a tornaóra? TANÍTÓ: Nyugodj meg fiam, a délutáni fizetett tornaórát meg tartjuk« „Békés együttélés” ^ /V IGAZGATÓ: Sajnos, a levegőtisz­tító ventillátort ebben aZ évben nem tudom felszereltetni. Ü. B. ELNÖK: Jól van Pistukám, ahogy parancsolod. Az állványos ház Miskolc, Széchenyi utca 40. szám alatt van ez az állványos ház. Úgy megszoktuk már a házat körül­ölelő állványokat, hogy egyenesen hiányzott, amikor a múltkor le­szedték. Valahogy úgy vagyunk vele, mint az a közkedvelt sláger, ami így szól: a kerthez tartozik a rózsa ... ÁtkÖltve: e házhoz tar­tozik az állvány, az állványhoz pe­dig a ház. Lássuk, miről is van szó. Pár­ezer forintocskáért kicsinosították a házat. Annyira megszépült, hogy a többi még meglévő még nem elég szép miskolci házak is kivírultak mellette. Alig telt el néhány le­fekvés és felkelés, amikor az áll­ványok újból szerelmesen körül- ölelték a házat* Ez a szerelem, iU letve az állványozás alig néhány ezer forintba került. Ezúttal a szé- pen festett falakat itt-ott lekapar gatták és a kaparás helyére betű-* kot ragasztottak, majd leszedték az állványokat. Ismét fordultunk egyet-kettőt és az. állvány újból felállíttatott, majd leszereltetetU megint felállíttatott, megint lesze- Teltetett (nem ingyen). De nem. folytatjuk tovább. Csupán any■* nyit kérdezünk meg. hogy ki fize ti a cehhet? És meg hányszor ki* vánják az állványokat felállítani a népgazdaság terhére, mindannyi■-» unk szerencsétlenségére? BÉKE. Május 17-től: Döllárpapa. Kezdés: 4. 6. 8 óra. Vasárnap délelőtt 10 és fél 12 órakor matiné: Déryné. KOSSUTH. Május 27: Matróz. Május 28—30: Mühlenbergl ördög. Kezdés: fél 5. fél 7. fél 9 óra. Vasárnap délelőtt 10 és fél 12 órakor matiné: Eltáncolt aranyak. FÁKLYA. Május 25—27: A pármai kolostor. 11. rész. Kezdés: 6. 8. vasárnap: 4-kor js. Vasárnap délelőtt 10 és fél 12 órakor matiné: Rettegett Iván. Május >28—30* Atlanti történet. TÁNCSICS. Május 26—27: A matróz. Május 28—29: A 13-as számú ügynök. Kezdés: 5. 7. vasárnap: 3. 5. 7 óra. • Vasárnap délelőtt 10 órakor matiné: Fel a fejjel. ADY. Széchenyi ti. 26: Május 27—28: A félelem bére. Kezdés: fél 6. fő! 8. vasárnap: fél 4, fél 6. fél 8 óra. JÓZSEF ATTILA. Petőfi a. 39: Május 27: Vihar Itália, felett. Vasárnap délelőtt Tonyocska címmel gyermekműsor, bábjáték, mesefilmvetítés. Kezdés: délelőtt 10 órafcor matiné, délután fél 5 óra. HEJÖCSABA. Május 25—27: Pármai kolos­tor. II. rész. Vasárnap délelőtt 10 órakor matiné: Balett gyöngyszemei. Kezdés: 5. 7. vasárnap: 3. egynegyed 6, fél 8 óra. UJDIOSGYÖRI BÉKE. Május 27-28: Kati és a vadmacska. Kezdés: 6. 8. vasárnap 4. 6. 8 óra. DIÓSGYŐRI DIADAL. Május 27-28: Tiltott szerelem. Kezdés: 6. vasárnap: 5. 7 óra. Vasárnap délelőtt 10 órakor matiné: Aranvalmaf ácska. DIÓSGYŐRI SÁOVARI. Május 26-27: A 3 start. Vasárnap délelőtt 10 órakor matiné: Alrtihás szultán. Kezdés: 7. Vasárnap: 5. 7 óra. MŰVELŐDÉS HAZA. Május 24—27: GáBef diák. Kezdés: 5. 7. vasárnap: 4. 8, 8 óra. A Vasárnap délelőtt 10 órakor matiné: Makszimka. Május 28—29: Kútbaesett kérő. ERKEL FERENC (Állomás utca !. az.) Május 27—28: Díszelőadás. Kezdés: fél 5. 7 óra A színházak műsora: DÉRYNÉ SZÍNHÁZ Ma: A kormánybiztos (7). . „ K.. Sz.. Cs.: A kormánybiztos (7)j KAMARA SZÍNHÁZ Ma: Cseresznyevináe (fél 3). MonUnertreí ibolya (7), K., Sz.. Cs.: Montmartre! ibolyá­ul. Értesíti a Vásárcsarnok Igazg*« tósága a dolgozókat* hogy f. Hó 28-án, hétfőn országos vásárt tartunk. Igazgatóság. ÉSZAKMAG YARORSZAO. A Magvar Dolgozók Pártja Megye! Bizottságának és a torsodmegvel tanács ^ napilapja, Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. \ Felelős kiadó: Földvári Rudolf. l SZERK ESZTÖSEÖ: , JT Miskolc. Széchenyi o, 30. Telefonszámok: 15—015. 15—016. 15—017. KIADÓHIVATAL: Miskolc. Széchenyi u. 30. Telefon: 15—907. 85—007. Borsodmegvei Nyomdaipari Vállalat Miskolc. Felelős nvomd a vezető: Koszt! Latos.' Én, elvtársak, egy sportkérdés­ről akarok beszélni. A szakszervezeti taggyűlésen szó­lásra emelkedő ember arca bosz- szus volt, de hangja félénk. A te­remben lassan elült a moraj. Né- hányan mosolyogva pillantottak a felszólalóra. — Szóval, én szeretem a sportot. Kitüntetéssel szereztem meg az MHK-jelvényt és nagyra becsülöm a »Totó« intézményét, mivel hasz­nára vélik a sport népszerűsítésé­nek. Mégis, az utóbbi időben a totó mélyreható lelki nyugtalanságot idézett elő bennem, amiért is elha­tároztam, hogy itt felszólalok. — Nem akarom szaporítani a szót, inkább bemutatom az elvtár­saknak osztályunk heti program­ját és majd saját maguk megálla­píthatják, mire célzok. Nos hát, hétfő. Az osztályon hatan va­gyunk, ezek közül öten úgy tizen­egy óra tájban foglalják el helyü­ket. »Costica — fordul hozzám egyikük mézédesen — ügyelj és ha jön valaki véletlenül, mondd azt, hogy tizenkettőig kiszálláson va­gyunk«. »Ez túlzás! — tiltakozom én — félóra nem lesz elég?« »Nem, fiacskám, hiszen tudhatod, hogy a sarki totózó előtt hosszú sor áll; két teljes hivatal összeröffen. No de, mihelyt megkaparintjuk a szelvényeket, máris itt vagyunk.« — Jól van. Úgy egy óra tájban mind az öten megjönnek, felhe- vülten, egész halom szelvénnyel és olyan nemes szenvedéllyel kezdik tanulmányozni a szelvényeket, hogy még kalapjukat, vagy kucs­T © T © ^ © !K< tlHIlKUIfUHHitiHIHJIimHillHUHHIIIIIIHIIIlIHllUlllltlHilitllllilfUimtllillllimHilUtllllillllllllllillllKdlllllillHIlIHHIllllllllU imHttiiiiitiiiuititmimitniiiuiiitiititmiiitíKfHiiiiiiiiiiMuiiHiiitiiiiMiiiiiuiiiiiiiiiiiitifiHiiiiiHiniiiiiiiiiimiiiKiHiiiitiiiiiiiui Irta: Valentin Silvestru Akinek nem inge, ne vegye magára májukat is a fejükön felejtik. Kedden megkezdődnek a kon­zultációk. Még jóformán le se ül­tünk a székekre, s az irodában máris felhangzik a kiáltás: »Nicu, neked mi a véleményed a Metal csapatáról ?« „Hát Ma mit mondjak?... Nem hiszem, hogy esélyes volna.« »Csak... át akarsz ejteni, hogy te tippelj jól«. »Ha tudni akarod, ne­ki van igaza — avatkozik közbe a harmadik — én bizony nem tippel­nék rá. Itt vágjanak ketté, ha igen«. »Eh, mit beszéltek — hitet­lenkedik a negyedik — méghogy a Metal? Egy ilyen csapattal a világ végére is elmegyek«. »Csak egy félidőt bír ki. — fejezi ki vélemé­nyét az ötödik — a csapat kapu­sainak nincs szufléja ...« »Hogy­hogy nincs szufléja?« »Elhiheted, nekem az egyik kapus felesége mesélte, hogy ha otthon odaállítja fát vágni, mindjárt szívdobogást kap. Hát kapu$ az ilyen? ...« Szerda az utolsó előkészületek napja, beszerzik az utolsó előtti in­formációkat, főleg telefonon. Mun­katársaim sorbaállnak a telefon­nál. »Halló, Népsport?« »Kérem a labdarugó-rovatot... Szabadság, elvtárs... Itt egy szenvedélyes sportoló beszél. Szeretném elvtár­sikig megkérdezni... de legyen ám őszinte: hány meccset veszteit ed­dig a Flacara?...« »Ahá, tehát az elvtársnak az a véleménye, hogy ha másik összekötője volna... Per­sze, persze, nehéz az összekötők feladata, de bármennyire is . . . Nem? Az elvtársnak nem ez a vé­leménye? ...« Még alig tette le a hallgatót, máris a telefonra ve.i magát a következő. »Hallo, OTSB? Kérem...« — és itt egy mellék- állomás száma következik. »Micky, te vagy? Szevasz, öregem!... Mondd, mi a véleményed ezen a héten a Dinamóról? Hogy kicse­rélték a középcsatárt, mi? Becs­szóra? Igazán? Hát akkor mit le­gyek, Micky? Te mit tippelnél? x-et? Tyüh, az ördög vigye el. Ha eltalálom, veszek neked egy töltőtollat! Szevasz!« A harmadik a levéltárunkból hív fel valakit, aki 1929-ig visszamenőleg Összeállítot­ta a nyerő csapatok jegyzékét. A negyedik pedig egyenesen a Had­sereg Központi Házába telefonál, hogy megérdeklődje, jó-e a játé­kosok erőnléte. Ha valakinek az az ostoba ötlete támadna, hogy szer­dán délelőtt a városból felhívja osztályunkat, napokig átkozódna. Egyszer én magam megkíséreltem és egy nyilvános telefonállomásról másfél órán át hívtam a számot. Tizennégy tantuszom veszett kár­ba, mert a telefonosnő vagy »Fog­lalt a vonal«-lal válaszolt, vagy pedig — más mellékállomásra kap­csolt ... —* Aztán, ha eljön a csütör­tök — folytatja a felszólaló —, teljes csend költözik be az osz­tályra. Az öt totózó néinán tölti ki tucatjával a szelvényeket, miköz­ben száz és száz kombinációba bo­csátkozik, valamilyen mormolást észlel, amely a számok, a csapatok nevének, a játékosok nevének, stb. halk felidézéséből fakad. Csü­törtökön én teljesítek telefonügye­letet, én magam dobom ki az iro­dából az idegeneket, én intézek el minden ügyiratot és én megyek el mindenhová, ahová csak az öt to­tózó bármelyikét hívják. Pénteken munkatársaim is­mét »kiszálláson« vannak, bedob­ják a szelvényeket. Miután vissza­térnek, a nap hátralévő részét bi­zonyos feszült állapotban töltik, ami olykor aggasztó fokra emelke­dik. Valamennyien az irattartókba mélyedő orral dolgozunk, amikor hirtelen kitör valamelyik: »Bará­taim, tudjátok, hogy a Kenyérmező­vel eltoltam. Csak most jutott eszembe, hogy ezek idegen pályán sohse győztek!« És mélységes un­dorral félredobva az irattartót, homlokára üt és felborzolja a ha­ját. »Nekem, nincs nyugtom a Lo­comotive, fedezete miatt — kezdi a másik kisvártatva, =•= A múltkor megsérült és mégis beállították a csapatba. Micsoda hozzánemértésl Vigyen el az ördög, ha most bár­milyen munkához hozzá tudok nyúlni. Folyton csak ezt a fickót látom magam előtt, amint sántít hálva fut a labda után...« Végül a következő hétfő az eredmények értékelésének napjai Az egész délelőttöt sóhajok, átkok, ajtócsapkodások, szitkozódások fes-* tik alá. »Csak hármat nem talál­tam el!« »Csak legalább ne$ hall-> gattam volna rád...« »Mi az ör­dög vitt rá, hogy tőle kérdezzem meg? Hiszen még a „meccs" szót se tudja tisztességesen kiejteni.. a Jaj, elvtárs, elvtárs, nem tudna holnap, vagy holnapután jönni? Huszonhét tippszelvény kering az agyamban: azt se tudom, hogy hív­nak és az elvtárs pont most akar felvilágosítást a kérvényéről? ...« Valamelyik eszelős az égre emeli a szemét, összekulcsolja két kezét: »Ozon, fiacskám, milyen gyárban csinálták a csukádat? Esne le ff lábadról! Csőr nélküli cipőt kap-’ tál, fiacskám és azért tudsz 'csak sarokkal lőni...« A másik Para- schiva szélsőhöz intézi szavait, mintha legalább is törvényszék előtt állna. »Ejnye, fiam, hát azt hiszed, hogy csak úqy lehet kézzel érinteni a labdát? Ha nem tudsz mit kezdeni a,kezeddel. hagyd a ruhatárban, ne vidd ki a pályára* hogy áthúzd vele a tippjeimet...« A peches totózók ingerültségé■» nek hőfoka csak úgy ebédidő táj-> ban kezd fokozatosan süllyedni, irodánkban már a jövőheti totó hi­deg szelei fujdogálnak. És aztán is­mét kezdődik élőiről.;-t

Next

/
Oldalképek
Tartalom