Észak-Magyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-27 / 124. szám

Taaánuip, 195«. május n. ÉSZAKMAGYARORSZAO 3 (I. rész). A Borscd-Abaúj—Zemplén me­gyei párt-végrehajtóbizotlság ápri- \ lis végén több napon át egy 10 fó- : iből álló brigáddal ellenőrzést tar­tott a Leniin Kohászati Művekben. A brigád tagjai a következő elv­társak voltak: Földvári Rudolf, a Központi Vezetőség tagja, a megyei , pártbizottság első titkára. Kával Pál és Tóth János, a megyei párt- bizottság titkárai, Dojcsák János, a megyei pártbizottság ipari és köz­lekedési osztályának vezetője, Csa­ld László, az Északmagyarország felelős szerkesztője, Gál Imre, a ^Szakszervezetek Megyei Tanácsá­nak elnökhelyettese. Molnár József, a miskolci városi pártbizottság tit­kára, Horváth István, a miskolci városi pártbizottság ipari és közle­kedési osztályának vezetője, Mo­nostori Oltó, a megyei pártbizott­ság ipari és közlekedési osztályá­nak kohászati előadója, Obornyi Tibor, a miskolci városi pártbizott­ság ipari cs közlekedési osztályá­nak előadója. A brigádvizsgálat célja az Vblt, hogy megvizsgália, vajon a XX. pártkongresszus mély­reható szelleme során milyen fejlő­dés következett be a Lenin Kohá­A LENIN KOHÁSZATI MŰVEK FEJLŐDÉSÉNEK TOVÁBBI szati Művekben, hogyan érvénye­sülnek a pártélet és a közélet leni­ni normái (a kollektív vezetés, a nyílt önkritika, az alulról jövő bí­rálatra és ellenőrzésre való támasz­kodás), valamint a dolgozókról va­ló szerető, elvtársias gondoskodás. A megyei párt-végrehajtóbizottsá- got mindezeken kívül az késztette erre az elhatározásra, hogy az utóbbi időben, különösen a XX. pártkongresszus után, amióta je­lentősen fejlődésnek indult a kriti­kai szellem, körülbelül 70 kom­munista és pártonkívüli dolgozó kereste fel a pártbizottságot pa­naszokkal és kritikai megjegyzé­sekkel. A megyei pártbizottság e brigád­munkával segítséget kívánt adni a Lenin Kohászati Művek pártbi­zottságának, vezetőinek és dolgo­zóinak. hogy a fejlődés, a XX. kon­gresszus szellemében még gyor­sabb legyen. S egyben tapasztala­tokat nyújt minden üzem pártbi­zottságának, vezetőinek és dolgo­zóinak arra vonatkozóan, hogy mi­ért szükséges és miért kell hason­ló feladatokat elvégezni, mint ami­lyet elvégzett most ez a 1.0 főből álló brigád. A brigád tagjai csoportokra oszolva, üzemrészenként hosszasan elbeszélgettek a, gyár dolgozóival, gazdasági és műszaki vezetőkkel, pártfunkcionáriusokkal. Közel 100 dolgozó emberrel történt személyes beszél «fetes. A brigád munkájának végeztével a nagyüzemi pártbizott­ság kibővített párt bizottsági ülért tartott, ah 1 a legaktívabb kommu­nátokkal. a legjobb dolgozókkal, e gazdasági és műszaki vezetőkké közösen megtárgyalta a tapasztala­tokat és megbeszélte a további te­endőket. Mind a brigád műnkőiának ta­pasztalatairól. mind pedig a kibő­vített pártb:zottsá"i ülés határoza­tairól az alábbiakban adunk szá­mot. Van-e fejődés a gvár életében A XK. pártkongresszus óta? Kétségtelenül van. Némi előre­haladás mutatkozik a pártélet és q közélet demokratizálásában. a pért- és a közélet lenini normái­nak alkalmazásában, vagyis a kol­lektív vezetésben, a bírálat és ön­bírálat fejlesztésében, az alulról jövő bírálatra és ellenőrzésre való támaszkodásban, valamint a dol­gozókról való elvtársias, szerető gondoskodásban. Ezt a megállapí­tást a következő tények igazolják. Az alápszervezetek már korábban hozzákezdtek a pártbizottság) ülé­seken, az üzemi bizottság ülésein, a párttaggyűléseken, termelési ér­tekezleteken, a különféle rendez­vényeken elhangzott kritikai meg­jegyzések és javaslatok feldolgo­zásához és elintézéséhez. A legtöbb alapszervezetben a taggyűlések jegyzőkönyvei alapján egyes párt- szervezetek vezetőségei lépést tet­tek a felé, hogy a pártvezetés és a gazdasági vezetés közötti kapcso­lat javuljon, (különösen a finom- hengerműben tapasztalta ezt a bri­gád). Az üzemi pártbizottság, az üze­mi bizottság és a gyárigazgató- Ság nagyon helyesen cseleke­dett akkor, amikor kötelezte a gyárrészlegenkénti javaslatok könyvének rendszeresítését, amelyben feljegyzik a javasla­tot tevő dolgozók nevét, az el­intézés sorsát és annak felelő­sét, valamint a határidőket. iA termelési értekezletek jegyző­könyvei és a javaslatok könyvei a műszaki és gazdasági vezetők szá­mos konkrét intézkedését is tar­talmazzák. Ezenkívül az. aki fele­lős a javaslat elintézéséért, a kö­vetkező termelési értekezleten szá- imot ad végzett munkájáról. Ez a törekvés dicséretre méltó és azt mondhatnék: talán ebben a vonat­kozásban érték el a legnagyobb fejlődést. Eredményként kell elkönyvelni azt is, hogy a pártbizottság az alap­szervezeti titkárok tanfolyamán egy előadást is tartott a pártélet lenini normáinak, elveinek érvé­nyesítéséről, a dolgozók kritikájá­nak, javaslatainak támogatásáról, s ha az előadás nem is tért ki a téma minden kérdésére, ennek el­lenére meg kell állapítani, hogy komoly útmutatást adott a párt­élet további fejlesztéséhez. Ilyen intézkedések láttán a dol­gozók bátrabbak lettek, fejlődött a kritikai szellem, meggyorsult a munkások gazdag tapasztalatainak, tudásának felszínre kerülése, job ban kibontakozott a dolgozók kotó készsége. Egy-egy helyes vaslatot üzemi viszonylatban elterjesztettek. így vált pólyául jel­szóvá az a helyes kezdeményezés, hogy 1956 a jóminőségű acélgyár- tás éve legyen. Az üzem dolgozói helyeslik ezt az elhatározást és igyekszenek új dicsőséget, szerezni a diósgyőri kohászoknak. Rendkívül fontos és helyes lé­pés volt az, hogy az üzemi pártbi­zottság a megyei pártbizottság példájára megszervezte a tanács­adó iroda szolgálatot. így a pártbi­zottság. de a különböző szervek is jobban kezdik megismerni a dol­gozókat érintő problémákat, az éle­tet. reálisabban látják e problémák megoldásának lehetőségeit, a melés fejlődését gátló okokat nyomban segítenek is ezen. A gyárigazgatóság és q gyár gazdasá­gi és műszaki vezetői is tartottak es tartanak fogadónapokat, s a ta­nácsadó-iroda szolgálaton keresz­tül a pártbizottság, az alapszerve­zetek, a szakszervezet, valamint a gazdasági és műszaki vezetők 6ok egyéni és közérdekű ügyet elintéz­tek. Foglalkoztak a gyár dolgozóit al­ja­ter­érintő kulturális és szociális pro­blémákkal. sőt nem egy esetben, a dolgozók saját házépítéséhez is hasznos tanácsokat adtak. Szinte magától következik az. hogy ilyenformán némileg erősödött a párt és a dolgozók kapcsolata és némileg emelkedett a vezetés szín­vonala is. Feltétlenül növekedett az egyszerű emberek iránti szeretet és megbecsülés légköre. Nem alap­talan az a megállapítás sem, hogy egyre jobban erősödik, fejlődik a műszaki és gazdasági vezetők között az a vélemény, hogy az üzemet, illetve az üzemrészeket csak úgy lehet jól vezetni, ha a vezetők támaszkodnak a dol­gozók kritikájára, kezdeménye­zéseire. javaslataira, ellenőrzé­sére, s ha a termelési feladatok­kal egyidejűleg emberségesen is gondoskodnak a dolgozókról. S meg kell mondani, hogy Gácsi elvtársnak a kohó vezetőjének, Se­bestyén elvtársnak a durvahengerde vezetőjének éppen ezért van tekin­télye a dolgozók előtt, mert a veze­tés szocialista elvéről nemcsak be­szélnek, de akként is cselekszenek. A tapasztalatok sokasága bizo­nyítja, hogy a párttagok és-a pár* tonkívüli dolgozók akarnak bírálni, kezdeményezni, belefolyni az ü2em vezetésébe és ellenőrzésébe. Ezt tükrözi a vezetőségválasztó taggyű­lések aktivitása s a pártértekezlet pozitív tapasztalata is. A vezetőség- választó taggyűléseken sok jő javas­lat született. Ezek között kell meg­említeni a hengerdékben dolgozó párttagok javaslatait, melyek arról szólnak, hogyan lehet megjavítani a pártbizottság ellenőrző, segítő munkáját, miként lehet alaposabb nevelésben részesíteni a fiatalokat, mi a jelentősége a kiváló munkások rendszeres összehívásának, vagy hogyan lehet még jobban fejlesz­teni a műszaki vezetők és a dolgo­zók kapcsolatát. Ugyancsak a hen­gerdékben a termelési értekezlete­ken az anyagellátás javítására, a szállítás jobb megszervezésére és a minőség megjavítására tettek hasz­nos javaslatokat az elvtársak, első­sorban gondolunk itt. Zsíros, Meny­hárt, Takács, Szlivka, Kugler és Pribelszki elvtársakra. Azt is bizo­nyítja a tapasztalat, hogy a dolgo­zók különösen akkor tesznek jó ja­vaslatokat és akkor kritizálnak merészen, ha egy kis bátorítást kapnak hozzá. S hogy e bátorítás a martinban és a hengerdében általá­ban megvolt, azt bizonyítja, hogy sok felszólalás történt a különböző értekezleteken, vagy személyes be­szélgetések alkalmával a kritikával szembeni közönyre, a jutalmazások, premizálások, a munkaverseny és a kiváló dolgozó szint körüli hibákra. Meg kell mondani, hogy a dolgozók a legtöbb esetben e bátorítást a gyár felsőbb vezetőitől kapták. Dí- cséretreméltó Valkó, Nemeskéri, Solti és Gácsi elvlársak személyes törekvése, erőfeszítése, a fejlődő munkastílus megteremtésében és a dolgozók ügyeivel való foglalkozás­ban. A pártbizottság, az üzemi bi­zottság és a gyárigazgatóság több intézkedése is helyesen szolgálja a bírálat, a javaslatok kibontakozá­sának megteremtését. De mindjárt hangsúlyozni kell azt is, hogy a vezető elvtársak és szetvek még nem tudtak általánossá tenni fej­lődő munkamódszereiket, munka­stílusukat saját apparátusukban. Ezért az alsóbb gazdasági, műszaki vezetők, párt- és szakszervezeti funkcionáriusok munkamódszere messze elmarad a vezetők mögött. Az eredmények felsorolásánál vége­zetül meg kell említeni egy igen fontos dolgot*, a Lenin Kohászati Művek a közelmúltban élüzem lett. S hogy az lehetett, abban legelső- sorban közrejátszott az előbb fel­sorolt eredmények sokasága. A Lenin Kohászati Művekben érvényesült az az elv, hogy egyre nagyobb gazdasági ered­ményeket csak a javuló párt­munka alapján lehet elérni. , A következtetés tehát világos: mint kitűnik, javult a pártélet, fellendült a közélet demokratizmusa, mindez kiváltotta a munkásokból a nagyobb aktivitást, amelyből gazdasági ered­mények születtek. így lett a Lenin Kohászati Művek élüzem. Most már az a kérdés, hogy az üzem meg tudja-e tartani továbbra is ezt a megtisztelő címet. Erre a felelet: meg, abban az esetben, ha a fejlődés nem áll meg. Mindaz a szép eredmény amit felsoroltunk s vele együtt az eddigi intézkedések nem elegendőek a mai követelmé­nyekhez. Bőven van még tennivaló, különösen ha azt vesszük figye­lembe, hogy az üzem életének javulása ke­vésbé jellemző az alsóbb párt­szervekre s méginkább kevésbé a műszaki és gazdasági veze­tésre. Az üzem munkájának irányításába és . ellenőrzésébe még nem folyt bele a párttagok és pártonkívüliek egésze, sok még a passzivitás, a közömbös­ség. A vezetők jórésze ma még nem tud olyan helyes módszerekkel dolgozni, ami a szocialista vezetés elvének megfelel. S a brigád és a kibővített pártbizottsági ülés éppen erre vo­natkozóan ad tanácsot. No de lás­suk sorjában. Milyen hibák akadályozzák a párt- és a közélet demokráciájának fejlődését Az előbb azt mondottuk, hogy fejlődött a párttagság és a párton­kívüliek kritikai szelleme. Ezt a je­lenséget azonban nem lehet általá­nosítani. A fejlődés tehát még nem egységes. Még elég nagy a kritikát­lanság, a némaság, az elégedetlen­ség. Ez mutatkozik meg elsősorban a taggyűléseken és a termelési érte­kezleteken is. A karbantartó gyár­részlegnél például a brigád jelen volt az egyik taggyűlésen, ahol mindössze egyetlen felszólalás tör­tént. Ez a közömbösség fékező ha­tással van a fejlődésre. A taggyűlé­sekre és termelési értekezletekre a kommunisták és a dolgozók sokszor csak kis létszámban mennek el. Miért? Elsősorban azért, mert unal­masak, sablonosak, szürkék sok' esetben a taggyűlések és termelést értekezletek. Ámde a dolognak van egy másik oldala is, amit nem sza­bad elhallgatni s itt kérdésként azt kellene feltenni: mi az oka a kriti­kátlanságnak és a passzivitásnak? Sok párttag és pártonkívüli elvtárs azt mondja: »Sokat bíráltynk, java­soltunk, kértünk, de a legtöbb ügy­ben nem intézkedtek. Minek csinál­juk tovább, ha közönnyel találko­zunk?« Sajnos, a legtöbb esetben igazuk van a panaszkodóknak. A vezetőségválasztó taggyűlések már régen befejeződtek s ennek ellenére tapasztalta a brigád, hogy az ott el­hangzott kritikai megjegyzésekre és javaslatokra még ma sem történt megfelelő intézkedés. A fínomhen- gerdében, a martinban, a termelési értekezletek jegyzőkönyveinek el­lenőrzése során kitűnt, hogy sok a kritikai megjegyzés, a javaslat, de a legtöbb be sem kerül a jegyző­könyvbe, — különösen azok a kér­dések, amelyek jellegüknél fogva kissé kényesek, vagy elintézésük egy kis fáradságot jelent e<*ves gaz­dasági és műszaki vezetőknek. Példa erre a fínomhengermű C. műszakjának április 6-án meg­tartott termelési értekezlete. Az ott elhangzott bírálatokból, illetve meg­említett problémákból nyolc egy­általán nem került be a javaslatok könyvébe. S mi a legnagyobb l.iba? Az, hogy ezért még ma sem vontak senkit felelősségre! A legutóbbi pártértekezleten sok hasznos javaslat és kritikai meg­jegyzés hangzott el. S mi történt ezekkel? Egyrészüket végrehajtot­ták, másrészüket nem. S ebben a vonatkozásban az üzemi párt-végre- hajtóbizottság. — élén Nemeskéri János elvtárssal — sem végzett ala­pos munkát. Az elvtársak nem ta­nulmányozták gondosan e javasla­tokat és megjegyzéseket s ezért nem is vonták le kellő' következte­tést a párt-, a gazdasági és tömeg­szervezeti munka megjavítása cél­jából. A párt-végrehajtóbizottság nem szervezte meg az összes kritikai megjegyzések és jat'aslaick nyilvántartását s a kiadott fel­adatok végrehajtásának szigorú ellenőrzését. Különösen kevés intézkedés történt a kádereket ért kritikai megiegv- zések és javaslatok elintézésének ügyében. A párt értekezleten felszó­laló bíráló, javaslatot tevő elvtársak jórésze még ma sem tudia, milyen intézkedések születtek véleményük alapján. A brigád a beszámolójában e hiá­nyosságok megszüntetésére javas­« latot dolgozott ki, amit a kibővített pártbizottsági ülés határozati lag el is fogadott. A feladatokat — össze­gezve — a következőként lehel meg­állapítani: ~I Minden tanácskozáson, tag- • gyűlésen, termelési értekez­leten, pártbizóttsági ülésen, párt­aktíván, gazdasági aktíván, párt- itapon elhangzott kritikai megjegy­zést, javaslatot pontosan rögzítenie kell egy-egy felelős .vezetőnek, akit erre a megbízatásra előre kijelöl­nek. Maga az illetékes pártszerv határozza meg, hogy az elhangzott javaslatot kinek és mikorra kell elintéznie. Természetesen gondos­kodni kell arról is, hogy a javas­latok bekerüljenek a termelési ér­tekezletek javaslatainak könyvébe, az ellenőrizhetőség céljából, ami az illetékes vezető pártszerv és a párt­titkár elvtársak dolga legyen. tJ&yanosak ők értesítsék a dolgozót arról, hogy elintéződött-e javaslata, kritikai megjegyzése. O De az üzemi pártbizottság, az üzemi bizottság és az igazga­tóság is hónapról-hónapra ellen­őrizze. mi történt a termelési érte­kezleteken, taggyűléseken elhang­zott kritikai megjegyzésekkel és javaslatokkal. Helyesen cseleked­nék. ha a havi titkári értekezlete­ken a főosztályvezetők, gyárrész- lcgvezetok, műhelyvezetők szoká­sos értekezletén tájékoztatnák az elvtársakat ezekről a kérdésekről. Itt és a taggyűléseken a vezető szervek és a vezető elvtársak di­csérjék meg a feladatukat jól vég­rehajtókat és vonják felelősségre a közömbösöket nyíltan, személyre való tekintet nélkül. Mi történten a kritikátlanság megszüntetése érdekében? Mint hangsúlyoztuk, sok esetben a közönböstség. a megtorlás a kri­tikátlanság oka. Éneikül pedig 'el­képzelhetetlen a fejlődés. Lehetet­len továbbra is eltűrni az ilyen panaszokat: »Nem merünk kriti­zálni. főleg a vezetőket nem mer­jük bírálni, mert ezer módon meg­torolhatják«. A brigád tapasztalta, hogy a bí­ráló, kritizáló dolgozóra könnyen ráfogják, hogy demagóg, vagy ép­penséggel »kifinomult« eszközök­kel hallgattatják el sok esetben a bírálót. Ennek leggyakoribb mód­ja, hogy végighallgatják a kriti­kát, de utána semmi nem törté­nik, semmilyen intézkedést nem eszközölnek. Előfordul, hogy egyes munkásokat, akik régebben elkö­vettek bizonyos hibákat — például »■fuseráltak« — így »revolverezik« őket: »Még maga beszél, miért nem emlegeti a maga dolgát is?« De a kritika megtorlására tudunk emlí­teni másik példát is. A finom-hen­gereiében Prókai elvtárs megbírál­ta a vezetőjét. S mi történt érré? Az, hogy februártól április 30-ig hat vasárnap dolgozott, ebből ötöt szabadnapként számoltak el neki. Ugyanekkor váltótársai vasárnapi túlórái mák 75 százalékát kifizet­ték. Nem véletlen ezekután. ha olyan nézet terjedt el a finomhen- germűben, hogy csak az lehet jó munkás, aki nem lát, nem hall. Máshol ilyen vélemények hang­zanak el: »Haveri alapon folyik a dolgok intézése, bennünket, kicsi­ket eltaposnak a nagyok. Azért vem bírálunk, mert a munkás ál­tal elkövetett kis dolgokból nagy ügyet csinálnak, a nagyok nagy dolgaiból pedig semmit. Ezért hát ne is csodálkozzanak azon, ha úgy vélekedünk, hogy ne szólj szám, nem fáj fejem. Nyugodtan akarok dolgozni, családomra is gondolni kell, ezért jobb, ha hallgatok«. Ilyen tudattal él Grubics elvtárs ö martinban. Hasonlóan Jenei elv- társ. aki miután a vezetőségválasz­tó taggyűlésen megbírálta a mar­tin vezetőit, úgy érzi. hogy azóta neheztelnek rá. Ezekről a kérdé­sekről beszéltek a kovácsul űhely C műszakjának párttaggyiilésén is. Paulovics elvtárs is felszólalt, hogy mennyire helytelen, ha megtorol­ják a kritikát. S mit kapott vála­szul? Azt. hogy »ha maga minden kákán csomót keres, mi is úgy ke­zeljük magát«. Természetes, hogy ezekután Paulovics elvtárs így vé­lekedik: tiszteli, becsüli vezetőit, de félni nem akar tűlük. Sok-sok példát lehetne még felsorolni, ami bizonyítja, hogy a kritika megtor­lása. vagy az azzal szembeni kö­zöny milyen visszaható érzéseket vált ki a dolgozókból. Ennek pedig sürgößeo véget kell vetni! A pártbizottság nyúljon bele a kérdésbe. <r kötelezze az al­sóbb szerveket, is. hogy kímé­letlenül vonják felelősségre a kritikát megtorlókat. Néhány esetben példamutatóim meg kell büntetni egy-egy vezetőt az ilyen durva hibáért és ugyan­akkor fokozatosan rehabilitálni kell mindazokat, akik a kritika miatt háttérbe szorultak. (Folytatjuk.) A DISZ Központi Vezetőség felhívása a júniusi vasgyiijlő hónapra Fiuk és Leányok! Diszisták és Úttörők! Évek óta nem kis elismerést és megbecsülést szereztetek szövetsé­günknek vasgytijtő munkátokkal. A Minisztertanács az elmúlt évekhez hasonlóan ismét hozzátok fordult. Nagy szükség van lelkes munkátokra, hiszen második ötéves tervünk megvalósításához igen sok nyersanyag kell. Diszisták! Úttörők! A DISZ Központi Vezetősége felhívással fordul hozzátok: járjatok elől a vasgyüjtésben, vigyétek Ismét győzelemre a párt és a kormány felhívását. Szervezzetek vasgyüjtő brigádokat, kutassátok fel az elfekvő anyagokat és adjátok át az illetékes gyűjtő szerveknek. Tekintsétek a vas gyűjtést a diszisták becsületbeli ügyének, ezzel a munkával is erősítjük drága hazánkat, elősegítjük szocialista iparunk fejlesztését. A DISZ Végrehajtó Bizottságok szervezzenek versenyt a fiatalok. DISZ-szervezctek és úttörő csapatok között. A legjobb eredményt elérő szervezeteket a gyü.itőszervekkel közösen jutalmazzák. Dolgozó és tanulófiatalok! Dolgozzatok úgy, hogy melletekre feltüzhcssék a kiváló fémgyüjtő jelvényt! Előre a vasgyüjtő hónap sikeréért! DOLGOZD IFJÚSÁG SZÖVETSÉGE KÖZPONTI VEZETŐSÉGE. A Miskolci Háziipari Szövetkezet a SZOT helyiségében (Kossuth u. 11.) június 3-án délután 4 és este 7 órakor nagyszabású divatbemutatót tart. Bemutatásra kerülnek a legújabb divat szerint kötött női, férfi és gyermek felsőruhák, valamint hímzett női és gyermekruhák. Az esti divatbemutató után éjfélig tánc. Belépődíj 5 forint. Jegyek elővételben kaphatók a Háziipari Szövetkezet boltjaiban, valamint a Népművészeti Boltban és a helyszínen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom