Észak-Magyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-27 / 124. szám
Taaánuip, 195«. május n. ÉSZAKMAGYARORSZAO 3 (I. rész). A Borscd-Abaúj—Zemplén megyei párt-végrehajtóbizotlság ápri- \ lis végén több napon át egy 10 fó- : iből álló brigáddal ellenőrzést tartott a Leniin Kohászati Művekben. A brigád tagjai a következő elvtársak voltak: Földvári Rudolf, a Központi Vezetőség tagja, a megyei , pártbizottság első titkára. Kával Pál és Tóth János, a megyei párt- bizottság titkárai, Dojcsák János, a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának vezetője, Csald László, az Északmagyarország felelős szerkesztője, Gál Imre, a ^Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnökhelyettese. Molnár József, a miskolci városi pártbizottság titkára, Horváth István, a miskolci városi pártbizottság ipari és közlekedési osztályának vezetője, Monostori Oltó, a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának kohászati előadója, Obornyi Tibor, a miskolci városi pártbizottság ipari cs közlekedési osztályának előadója. A brigádvizsgálat célja az Vblt, hogy megvizsgália, vajon a XX. pártkongresszus mélyreható szelleme során milyen fejlődés következett be a Lenin KoháA LENIN KOHÁSZATI MŰVEK FEJLŐDÉSÉNEK TOVÁBBI szati Művekben, hogyan érvényesülnek a pártélet és a közélet lenini normái (a kollektív vezetés, a nyílt önkritika, az alulról jövő bírálatra és ellenőrzésre való támaszkodás), valamint a dolgozókról való szerető, elvtársias gondoskodás. A megyei párt-végrehajtóbizottsá- got mindezeken kívül az késztette erre az elhatározásra, hogy az utóbbi időben, különösen a XX. pártkongresszus után, amióta jelentősen fejlődésnek indult a kritikai szellem, körülbelül 70 kommunista és pártonkívüli dolgozó kereste fel a pártbizottságot panaszokkal és kritikai megjegyzésekkel. A megyei pártbizottság e brigádmunkával segítséget kívánt adni a Lenin Kohászati Művek pártbizottságának, vezetőinek és dolgozóinak. hogy a fejlődés, a XX. kongresszus szellemében még gyorsabb legyen. S egyben tapasztalatokat nyújt minden üzem pártbizottságának, vezetőinek és dolgozóinak arra vonatkozóan, hogy miért szükséges és miért kell hasonló feladatokat elvégezni, mint amilyet elvégzett most ez a 1.0 főből álló brigád. A brigád tagjai csoportokra oszolva, üzemrészenként hosszasan elbeszélgettek a, gyár dolgozóival, gazdasági és műszaki vezetőkkel, pártfunkcionáriusokkal. Közel 100 dolgozó emberrel történt személyes beszél «fetes. A brigád munkájának végeztével a nagyüzemi pártbizottság kibővített párt bizottsági ülért tartott, ah 1 a legaktívabb kommunátokkal. a legjobb dolgozókkal, e gazdasági és műszaki vezetőkké közösen megtárgyalta a tapasztalatokat és megbeszélte a további teendőket. Mind a brigád műnkőiának tapasztalatairól. mind pedig a kibővített pártb:zottsá"i ülés határozatairól az alábbiakban adunk számot. Van-e fejődés a gvár életében A XK. pártkongresszus óta? Kétségtelenül van. Némi előrehaladás mutatkozik a pártélet és q közélet demokratizálásában. a pért- és a közélet lenini normáinak alkalmazásában, vagyis a kollektív vezetésben, a bírálat és önbírálat fejlesztésében, az alulról jövő bírálatra és ellenőrzésre való támaszkodásban, valamint a dolgozókról való elvtársias, szerető gondoskodásban. Ezt a megállapítást a következő tények igazolják. Az alápszervezetek már korábban hozzákezdtek a pártbizottság) üléseken, az üzemi bizottság ülésein, a párttaggyűléseken, termelési értekezleteken, a különféle rendezvényeken elhangzott kritikai megjegyzések és javaslatok feldolgozásához és elintézéséhez. A legtöbb alapszervezetben a taggyűlések jegyzőkönyvei alapján egyes párt- szervezetek vezetőségei lépést tettek a felé, hogy a pártvezetés és a gazdasági vezetés közötti kapcsolat javuljon, (különösen a finom- hengerműben tapasztalta ezt a brigád). Az üzemi pártbizottság, az üzemi bizottság és a gyárigazgató- Ság nagyon helyesen cselekedett akkor, amikor kötelezte a gyárrészlegenkénti javaslatok könyvének rendszeresítését, amelyben feljegyzik a javaslatot tevő dolgozók nevét, az elintézés sorsát és annak felelősét, valamint a határidőket. iA termelési értekezletek jegyzőkönyvei és a javaslatok könyvei a műszaki és gazdasági vezetők számos konkrét intézkedését is tartalmazzák. Ezenkívül az. aki felelős a javaslat elintézéséért, a következő termelési értekezleten szá- imot ad végzett munkájáról. Ez a törekvés dicséretre méltó és azt mondhatnék: talán ebben a vonatkozásban érték el a legnagyobb fejlődést. Eredményként kell elkönyvelni azt is, hogy a pártbizottság az alapszervezeti titkárok tanfolyamán egy előadást is tartott a pártélet lenini normáinak, elveinek érvényesítéséről, a dolgozók kritikájának, javaslatainak támogatásáról, s ha az előadás nem is tért ki a téma minden kérdésére, ennek ellenére meg kell állapítani, hogy komoly útmutatást adott a pártélet további fejlesztéséhez. Ilyen intézkedések láttán a dolgozók bátrabbak lettek, fejlődött a kritikai szellem, meggyorsult a munkások gazdag tapasztalatainak, tudásának felszínre kerülése, job ban kibontakozott a dolgozók kotó készsége. Egy-egy helyes vaslatot üzemi viszonylatban elterjesztettek. így vált pólyául jelszóvá az a helyes kezdeményezés, hogy 1956 a jóminőségű acélgyár- tás éve legyen. Az üzem dolgozói helyeslik ezt az elhatározást és igyekszenek új dicsőséget, szerezni a diósgyőri kohászoknak. Rendkívül fontos és helyes lépés volt az, hogy az üzemi pártbizottság a megyei pártbizottság példájára megszervezte a tanácsadó iroda szolgálatot. így a pártbizottság. de a különböző szervek is jobban kezdik megismerni a dolgozókat érintő problémákat, az életet. reálisabban látják e problémák megoldásának lehetőségeit, a melés fejlődését gátló okokat nyomban segítenek is ezen. A gyárigazgatóság és q gyár gazdasági és műszaki vezetői is tartottak es tartanak fogadónapokat, s a tanácsadó-iroda szolgálaton keresztül a pártbizottság, az alapszervezetek, a szakszervezet, valamint a gazdasági és műszaki vezetők 6ok egyéni és közérdekű ügyet elintéztek. Foglalkoztak a gyár dolgozóit aljaterérintő kulturális és szociális problémákkal. sőt nem egy esetben, a dolgozók saját házépítéséhez is hasznos tanácsokat adtak. Szinte magától következik az. hogy ilyenformán némileg erősödött a párt és a dolgozók kapcsolata és némileg emelkedett a vezetés színvonala is. Feltétlenül növekedett az egyszerű emberek iránti szeretet és megbecsülés légköre. Nem alaptalan az a megállapítás sem, hogy egyre jobban erősödik, fejlődik a műszaki és gazdasági vezetők között az a vélemény, hogy az üzemet, illetve az üzemrészeket csak úgy lehet jól vezetni, ha a vezetők támaszkodnak a dolgozók kritikájára, kezdeményezéseire. javaslataira, ellenőrzésére, s ha a termelési feladatokkal egyidejűleg emberségesen is gondoskodnak a dolgozókról. S meg kell mondani, hogy Gácsi elvtársnak a kohó vezetőjének, Sebestyén elvtársnak a durvahengerde vezetőjének éppen ezért van tekintélye a dolgozók előtt, mert a vezetés szocialista elvéről nemcsak beszélnek, de akként is cselekszenek. A tapasztalatok sokasága bizonyítja, hogy a párttagok és-a pár* tonkívüli dolgozók akarnak bírálni, kezdeményezni, belefolyni az ü2em vezetésébe és ellenőrzésébe. Ezt tükrözi a vezetőségválasztó taggyűlések aktivitása s a pártértekezlet pozitív tapasztalata is. A vezetőség- választó taggyűléseken sok jő javaslat született. Ezek között kell megemlíteni a hengerdékben dolgozó párttagok javaslatait, melyek arról szólnak, hogyan lehet megjavítani a pártbizottság ellenőrző, segítő munkáját, miként lehet alaposabb nevelésben részesíteni a fiatalokat, mi a jelentősége a kiváló munkások rendszeres összehívásának, vagy hogyan lehet még jobban fejleszteni a műszaki vezetők és a dolgozók kapcsolatát. Ugyancsak a hengerdékben a termelési értekezleteken az anyagellátás javítására, a szállítás jobb megszervezésére és a minőség megjavítására tettek hasznos javaslatokat az elvtársak, elsősorban gondolunk itt. Zsíros, Menyhárt, Takács, Szlivka, Kugler és Pribelszki elvtársakra. Azt is bizonyítja a tapasztalat, hogy a dolgozók különösen akkor tesznek jó javaslatokat és akkor kritizálnak merészen, ha egy kis bátorítást kapnak hozzá. S hogy e bátorítás a martinban és a hengerdében általában megvolt, azt bizonyítja, hogy sok felszólalás történt a különböző értekezleteken, vagy személyes beszélgetések alkalmával a kritikával szembeni közönyre, a jutalmazások, premizálások, a munkaverseny és a kiváló dolgozó szint körüli hibákra. Meg kell mondani, hogy a dolgozók a legtöbb esetben e bátorítást a gyár felsőbb vezetőitől kapták. Dí- cséretreméltó Valkó, Nemeskéri, Solti és Gácsi elvlársak személyes törekvése, erőfeszítése, a fejlődő munkastílus megteremtésében és a dolgozók ügyeivel való foglalkozásban. A pártbizottság, az üzemi bizottság és a gyárigazgatóság több intézkedése is helyesen szolgálja a bírálat, a javaslatok kibontakozásának megteremtését. De mindjárt hangsúlyozni kell azt is, hogy a vezető elvtársak és szetvek még nem tudtak általánossá tenni fejlődő munkamódszereiket, munkastílusukat saját apparátusukban. Ezért az alsóbb gazdasági, műszaki vezetők, párt- és szakszervezeti funkcionáriusok munkamódszere messze elmarad a vezetők mögött. Az eredmények felsorolásánál végezetül meg kell említeni egy igen fontos dolgot*, a Lenin Kohászati Művek a közelmúltban élüzem lett. S hogy az lehetett, abban legelső- sorban közrejátszott az előbb felsorolt eredmények sokasága. A Lenin Kohászati Művekben érvényesült az az elv, hogy egyre nagyobb gazdasági eredményeket csak a javuló pártmunka alapján lehet elérni. , A következtetés tehát világos: mint kitűnik, javult a pártélet, fellendült a közélet demokratizmusa, mindez kiváltotta a munkásokból a nagyobb aktivitást, amelyből gazdasági eredmények születtek. így lett a Lenin Kohászati Művek élüzem. Most már az a kérdés, hogy az üzem meg tudja-e tartani továbbra is ezt a megtisztelő címet. Erre a felelet: meg, abban az esetben, ha a fejlődés nem áll meg. Mindaz a szép eredmény amit felsoroltunk s vele együtt az eddigi intézkedések nem elegendőek a mai követelményekhez. Bőven van még tennivaló, különösen ha azt vesszük figyelembe, hogy az üzem életének javulása kevésbé jellemző az alsóbb pártszervekre s méginkább kevésbé a műszaki és gazdasági vezetésre. Az üzem munkájának irányításába és . ellenőrzésébe még nem folyt bele a párttagok és pártonkívüliek egésze, sok még a passzivitás, a közömbösség. A vezetők jórésze ma még nem tud olyan helyes módszerekkel dolgozni, ami a szocialista vezetés elvének megfelel. S a brigád és a kibővített pártbizottsági ülés éppen erre vonatkozóan ad tanácsot. No de lássuk sorjában. Milyen hibák akadályozzák a párt- és a közélet demokráciájának fejlődését Az előbb azt mondottuk, hogy fejlődött a párttagság és a pártonkívüliek kritikai szelleme. Ezt a jelenséget azonban nem lehet általánosítani. A fejlődés tehát még nem egységes. Még elég nagy a kritikátlanság, a némaság, az elégedetlenség. Ez mutatkozik meg elsősorban a taggyűléseken és a termelési értekezleteken is. A karbantartó gyárrészlegnél például a brigád jelen volt az egyik taggyűlésen, ahol mindössze egyetlen felszólalás történt. Ez a közömbösség fékező hatással van a fejlődésre. A taggyűlésekre és termelési értekezletekre a kommunisták és a dolgozók sokszor csak kis létszámban mennek el. Miért? Elsősorban azért, mert unalmasak, sablonosak, szürkék sok' esetben a taggyűlések és termelést értekezletek. Ámde a dolognak van egy másik oldala is, amit nem szabad elhallgatni s itt kérdésként azt kellene feltenni: mi az oka a kritikátlanságnak és a passzivitásnak? Sok párttag és pártonkívüli elvtárs azt mondja: »Sokat bíráltynk, javasoltunk, kértünk, de a legtöbb ügyben nem intézkedtek. Minek csináljuk tovább, ha közönnyel találkozunk?« Sajnos, a legtöbb esetben igazuk van a panaszkodóknak. A vezetőségválasztó taggyűlések már régen befejeződtek s ennek ellenére tapasztalta a brigád, hogy az ott elhangzott kritikai megjegyzésekre és javaslatokra még ma sem történt megfelelő intézkedés. A fínomhen- gerdében, a martinban, a termelési értekezletek jegyzőkönyveinek ellenőrzése során kitűnt, hogy sok a kritikai megjegyzés, a javaslat, de a legtöbb be sem kerül a jegyzőkönyvbe, — különösen azok a kérdések, amelyek jellegüknél fogva kissé kényesek, vagy elintézésük egy kis fáradságot jelent e<*ves gazdasági és műszaki vezetőknek. Példa erre a fínomhengermű C. műszakjának április 6-án megtartott termelési értekezlete. Az ott elhangzott bírálatokból, illetve megemlített problémákból nyolc egyáltalán nem került be a javaslatok könyvébe. S mi a legnagyobb l.iba? Az, hogy ezért még ma sem vontak senkit felelősségre! A legutóbbi pártértekezleten sok hasznos javaslat és kritikai megjegyzés hangzott el. S mi történt ezekkel? Egyrészüket végrehajtották, másrészüket nem. S ebben a vonatkozásban az üzemi párt-végre- hajtóbizottság. — élén Nemeskéri János elvtárssal — sem végzett alapos munkát. Az elvtársak nem tanulmányozták gondosan e javaslatokat és megjegyzéseket s ezért nem is vonták le kellő' következtetést a párt-, a gazdasági és tömegszervezeti munka megjavítása céljából. A párt-végrehajtóbizottság nem szervezte meg az összes kritikai megjegyzések és jat'aslaick nyilvántartását s a kiadott feladatok végrehajtásának szigorú ellenőrzését. Különösen kevés intézkedés történt a kádereket ért kritikai megiegv- zések és javaslatok elintézésének ügyében. A párt értekezleten felszólaló bíráló, javaslatot tevő elvtársak jórésze még ma sem tudia, milyen intézkedések születtek véleményük alapján. A brigád a beszámolójában e hiányosságok megszüntetésére javas« latot dolgozott ki, amit a kibővített pártbizottsági ülés határozati lag el is fogadott. A feladatokat — összegezve — a következőként lehel megállapítani: ~I Minden tanácskozáson, tag- • gyűlésen, termelési értekezleten, pártbizóttsági ülésen, pártaktíván, gazdasági aktíván, párt- itapon elhangzott kritikai megjegyzést, javaslatot pontosan rögzítenie kell egy-egy felelős .vezetőnek, akit erre a megbízatásra előre kijelölnek. Maga az illetékes pártszerv határozza meg, hogy az elhangzott javaslatot kinek és mikorra kell elintéznie. Természetesen gondoskodni kell arról is, hogy a javaslatok bekerüljenek a termelési értekezletek javaslatainak könyvébe, az ellenőrizhetőség céljából, ami az illetékes vezető pártszerv és a párttitkár elvtársak dolga legyen. tJ&yanosak ők értesítsék a dolgozót arról, hogy elintéződött-e javaslata, kritikai megjegyzése. O De az üzemi pártbizottság, az üzemi bizottság és az igazgatóság is hónapról-hónapra ellenőrizze. mi történt a termelési értekezleteken, taggyűléseken elhangzott kritikai megjegyzésekkel és javaslatokkal. Helyesen cselekednék. ha a havi titkári értekezleteken a főosztályvezetők, gyárrész- lcgvezetok, műhelyvezetők szokásos értekezletén tájékoztatnák az elvtársakat ezekről a kérdésekről. Itt és a taggyűléseken a vezető szervek és a vezető elvtársak dicsérjék meg a feladatukat jól végrehajtókat és vonják felelősségre a közömbösöket nyíltan, személyre való tekintet nélkül. Mi történten a kritikátlanság megszüntetése érdekében? Mint hangsúlyoztuk, sok esetben a közönböstség. a megtorlás a kritikátlanság oka. Éneikül pedig 'elképzelhetetlen a fejlődés. Lehetetlen továbbra is eltűrni az ilyen panaszokat: »Nem merünk kritizálni. főleg a vezetőket nem merjük bírálni, mert ezer módon megtorolhatják«. A brigád tapasztalta, hogy a bíráló, kritizáló dolgozóra könnyen ráfogják, hogy demagóg, vagy éppenséggel »kifinomult« eszközökkel hallgattatják el sok esetben a bírálót. Ennek leggyakoribb módja, hogy végighallgatják a kritikát, de utána semmi nem történik, semmilyen intézkedést nem eszközölnek. Előfordul, hogy egyes munkásokat, akik régebben elkövettek bizonyos hibákat — például »■fuseráltak« — így »revolverezik« őket: »Még maga beszél, miért nem emlegeti a maga dolgát is?« De a kritika megtorlására tudunk említeni másik példát is. A finom-hengereiében Prókai elvtárs megbírálta a vezetőjét. S mi történt érré? Az, hogy februártól április 30-ig hat vasárnap dolgozott, ebből ötöt szabadnapként számoltak el neki. Ugyanekkor váltótársai vasárnapi túlórái mák 75 százalékát kifizették. Nem véletlen ezekután. ha olyan nézet terjedt el a finomhen- germűben, hogy csak az lehet jó munkás, aki nem lát, nem hall. Máshol ilyen vélemények hangzanak el: »Haveri alapon folyik a dolgok intézése, bennünket, kicsiket eltaposnak a nagyok. Azért vem bírálunk, mert a munkás által elkövetett kis dolgokból nagy ügyet csinálnak, a nagyok nagy dolgaiból pedig semmit. Ezért hát ne is csodálkozzanak azon, ha úgy vélekedünk, hogy ne szólj szám, nem fáj fejem. Nyugodtan akarok dolgozni, családomra is gondolni kell, ezért jobb, ha hallgatok«. Ilyen tudattal él Grubics elvtárs ö martinban. Hasonlóan Jenei elv- társ. aki miután a vezetőségválasztó taggyűlésen megbírálta a martin vezetőit, úgy érzi. hogy azóta neheztelnek rá. Ezekről a kérdésekről beszéltek a kovácsul űhely C műszakjának párttaggyiilésén is. Paulovics elvtárs is felszólalt, hogy mennyire helytelen, ha megtorolják a kritikát. S mit kapott válaszul? Azt. hogy »ha maga minden kákán csomót keres, mi is úgy kezeljük magát«. Természetes, hogy ezekután Paulovics elvtárs így vélekedik: tiszteli, becsüli vezetőit, de félni nem akar tűlük. Sok-sok példát lehetne még felsorolni, ami bizonyítja, hogy a kritika megtorlása. vagy az azzal szembeni közöny milyen visszaható érzéseket vált ki a dolgozókból. Ennek pedig sürgößeo véget kell vetni! A pártbizottság nyúljon bele a kérdésbe. <r kötelezze az alsóbb szerveket, is. hogy kíméletlenül vonják felelősségre a kritikát megtorlókat. Néhány esetben példamutatóim meg kell büntetni egy-egy vezetőt az ilyen durva hibáért és ugyanakkor fokozatosan rehabilitálni kell mindazokat, akik a kritika miatt háttérbe szorultak. (Folytatjuk.) A DISZ Központi Vezetőség felhívása a júniusi vasgyiijlő hónapra Fiuk és Leányok! Diszisták és Úttörők! Évek óta nem kis elismerést és megbecsülést szereztetek szövetségünknek vasgytijtő munkátokkal. A Minisztertanács az elmúlt évekhez hasonlóan ismét hozzátok fordult. Nagy szükség van lelkes munkátokra, hiszen második ötéves tervünk megvalósításához igen sok nyersanyag kell. Diszisták! Úttörők! A DISZ Központi Vezetősége felhívással fordul hozzátok: járjatok elől a vasgyüjtésben, vigyétek Ismét győzelemre a párt és a kormány felhívását. Szervezzetek vasgyüjtő brigádokat, kutassátok fel az elfekvő anyagokat és adjátok át az illetékes gyűjtő szerveknek. Tekintsétek a vas gyűjtést a diszisták becsületbeli ügyének, ezzel a munkával is erősítjük drága hazánkat, elősegítjük szocialista iparunk fejlesztését. A DISZ Végrehajtó Bizottságok szervezzenek versenyt a fiatalok. DISZ-szervezctek és úttörő csapatok között. A legjobb eredményt elérő szervezeteket a gyü.itőszervekkel közösen jutalmazzák. Dolgozó és tanulófiatalok! Dolgozzatok úgy, hogy melletekre feltüzhcssék a kiváló fémgyüjtő jelvényt! Előre a vasgyüjtő hónap sikeréért! DOLGOZD IFJÚSÁG SZÖVETSÉGE KÖZPONTI VEZETŐSÉGE. A Miskolci Háziipari Szövetkezet a SZOT helyiségében (Kossuth u. 11.) június 3-án délután 4 és este 7 órakor nagyszabású divatbemutatót tart. Bemutatásra kerülnek a legújabb divat szerint kötött női, férfi és gyermek felsőruhák, valamint hímzett női és gyermekruhák. Az esti divatbemutató után éjfélig tánc. Belépődíj 5 forint. Jegyek elővételben kaphatók a Háziipari Szövetkezet boltjaiban, valamint a Népművészeti Boltban és a helyszínen.
