Észak-Magyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-15 / 113. szám

Eedd, 195«, május 15. SSZAKMAGTAROR3ZAG 3 VÉJjMÉNYIK-TERVEZGETÉSEK .JAVASLATOK Nem as a lényeg9 ki panaszolt,,» (Sátoraljaújhelyi tudósítónktól) A sátoraljaújhelyi járásban bo­lyongva szákemberekkel, tanács- és pártfunkcionáriusokkal, termelőszö­vetkezeti dolgozókkal beszélgetek, vitázom a második ötéves tervről. Túlzás lenne azt állítani, hogy a terv megismerése a járásban már köz­üggyé vált volna. A »szempontokat levitték«, »aktívákkal ismertették« — és ezzel többnyire le is tudták az ügyet. A legtöbb helyen — hivatalos helyeken — még nem váltott ki vitát, állásfoglalást a terv. Szokatlan, új dolog még, hogy az ország tervéhez helyi terveket kell kovácsolni, javas­latokkal lehet azt módosítani. De az emberekben vágyak, álmok, tervek ébredeznek és a legnagyobb felelős­ség hangján szólnak hozzá, ha elébük teregetik az irányelveket azzal, hogy gondolkodjanak rajtuk. A magunk területén . .. Van olyan szakember, aki rögtön papírt, ceruzát vesz elő és az újság- íróVál együtt számol, mi jut rá a fel­adatokból, mi az ami közelről érinti, mit lehet saját munkaterületén túl­szárnyalni. Eiben Endre, a járási ta­nács főmezőgazdásza például így szá­mol: — Itt van a vegj'szeres gyomirtás ügye — mondja. — A mi járásunk­ban bőven tenyészik a vadrepce és az acat. Hormonos gyomirtószerek még a gyökerét is kipusztítják ezek­nek. Az idén a terv szerint 600 hol­don kellett a járásban vegyszeres gyomirtást végezni. A tényszám ezzel szemben 1300 hold lesz. Országosan a jelenlegi terület ötszöröséről akar­ják ilyen módon kiirtani a gyomot, így az ötéves terv végére 8000 hol­don fogjuk ezt a munkát elvégezni. Ezeken a területeken 20—30 százalé­kos termésnövekedést várhatunk, ami mintegy 16.000 mázsa gabonát jelent. Vagy beszéljünk az ártéri te­rületek ügyéről. A Bodrogzugban 4000 hold rét és legelő, 1000 kataszt- rális hold szántó fog mentesülni a nyári elöntésektől. 7—8000 hold szán­tó belvizek és talajvizek miatt mű- velhetétlen. Most, az ötéves tervben, ezt -a terülétet szívócsatornákkal és itt-ott új csatornákkal teszik művel­NEM RÉGEN á Bükkiben egy öreg erdész azt mondta nékem: az erdő olyan, mint a társadalom, élete ha­sonló az emberekéhez. Az erdő — akárcsak az ember — szívet, szere- tetet, . gondoskodást kíván, mert másként cserje marad a csemete és soha nem lesz belőle sudár fenyő, öles tölgy. így jutott eszembe a gondolat: szót érdemelnek azok az emberek, akik az erdő apró csemetéit gon­dozzák, akik a parányi magból er- o’őt varázsolnak a kopár síkságokra. yr Á VÁROSBAN és Diósgyőrben már hullatja szirmát a gesztenyevi­rág Fenn a Bükkben, 700 méter magasan még most szökik lombba a kecákefűz, a juhar levele sárgazöld színe most változik haragos zölddé. A napokban még egy fokos fagy ülte meg a fennsíkot, a havat is pár hete falta fel a nap. De most már virít a tavaszi kankalin, jó idő kö­szöntött a bükki emberekre. A télen szorgos favágók baltája ontotta gazdaságunknak a bányafát, szeffát, különböző méretű rönköket, tűzifát, s a L/étrástetőn lám most ügyes fiatal leánykezek csemetét ül­tetitek. így van ez rendjén. A ki- döntött fa helyett ültetni kell, hogy idővel új, hatalmas .erdő növeked­jék a régi helyett. ★ A BRIGÁDVEZETÖ alacsony, barna leány. Gazdik Ilonának hív­ják. Az erdészek „Mosoly együttes­nek" becézik a kis csapatot, mert mindig kacarásznak, nevetgélnek, s ha úgy hozza a kedvük, nótára gyújtanak. Persze a munka ezért sohasem lassul, inkább vidámabban, gyorsabban hajladozik a kapa a ke­zekben. Pár méterrel arrébb fiuk készítik elő a talajt, ők is nagyon fiatalok.' A legidősebb közülük alig 4 éve hagyta ott az általános iskola padjait, a legfiatalabbak még ta­valy iskolába jártak. Sály községben laknak a derék erdősítők, akiknek szülei ősi erdő- munkások. Mindegyikük jó bizo­nyítvánnyal fejezte be tanulmányát, *s közülük valamennyi — egy-kettőt hetővé. 5000 hold savanyú talajt me- szezéssel javítunk meg. Hatalmas perspektívák ezek! Helyileg is kell kidolgozni irányelveket a szőlőrekonstrukcióra Kapás Pál. a tolcsvai szőlő- és gyümölcstermelő állami gazdaság fia­tal igazgatója szenvedélyesen, de tár­gyilagosan szól hozzá saját területé­nek ötéves tervéhez. — Általános számokkal nem lehet megoldani Tokaj-Hegyalja rekon­strukcióját. Valóban meg kell gyorsí­tani a rekonstrukciót, amint az irány­elvek is előírják. Évek óta beszélnek róla általánosságban, de gyakorlat­ban az eredmény kevés. Fel kell1 mérni helyileg a lehetőségeket. Pél­dául kár kísérletezni Sátoraljaúj­helyen, Bodrogolasziban új telepítés­sel, míg az ottani bor alig haladja még minőségileg a homoki borokét. Minden erőt néhány kipróbált hely­re, Mádra, Tolcsvára és más néhány ehhez hasonló területre kell összpon­tosítani. És főleg cselekedni, csele­kedni! A sátoraljaújhelyiek könnyűipart kémek Szenvedélyes viták folynak Sátor­aljaújhely város tanácsán és párt- bizottságán. A városi tanács titkárá­val, Kolossai Tiborral, s a pártbizott­ság ágit. prop. osztályvezetőiével, Szitár elvtárssal beszélgettem. — Könnyűipar kell Sátoraljaúj­helynek — mondotta. — Nálunk igen sok a kihasználatlan munkaerő. A panaszirodánkat felkereső nóerek nagyrésze munkát keres. A város mezőgazdasági területe kicsi. A me­zőgazdaságban nem tudjuk elhelyez­ni a munkaerőt. Kaptunk már ezelőtt is ígéretet arra, hogy majd könnyű­ipari üzem épül nálunk. Azt szeret­nénk, ha az ötéves terv beváltaná ezeket a régi ígéreteket. — Legjobb volna egy sörgyár — teszi hozzá Kolossai elvtárs. — Árpa terem a közelben bőségesen. Sátor­aljaújhelynek kitűnő a vize is. Az egyetlen nehézség a szállítás problé­mája, de hiszen jelenleg is Budapest­ről szállítják egész Tiszántúlnak a sört. S ha nem kapunk sörgyárat, akkor is szükség van olyan üzemre, kivéve — az erdőt választotta, mert nagyon a szívükhöz nőtt, ugyanúgy, mint a parasztnak a föld. Hozzáértést, szeretetet, s nagy fi­gyelmet igényel a csemeteültetés. A lányok- egyrésze már jól érti a szak­mát. A fiatalabbak oktatására min­dig kéznél van Borsodi János kerü­letvezető erdész. Lám. most is oda­megy egy copfos, kékszemü kislány­hoz, Balázs Margithoz (aki először dolgozik csemete ültetésnél), kiveszi kezéből a kapát, s szépen elmondja a csemeteültetés „szabályait4’. Egymástól egy méter távolságra kell ültetni a csemetéket. Először is. kapálunk egy 50x50-szeres területet, utána 25—30 centiméteres gödröt ásunk, amelybe beletesszük a kis csemetét. Vigyázni kell, hogy a gyö­kér vissza ne hajoljon, mert akkor nem ered meg. Balkézzel tartani, jcbbkézzel pedig a gyökér köré kell szórni a finom, porhanyó© földet. Mit hagytam ki? Ki tudná megmon­dani? — teszi fel tan árosán a kér­dést Borsodi elvtárs. — Egy centivel mélyebbre kell tenni a csemetét, mint a kiültetés előtt volt, mert a puha föld a cse­mete töve . körül állandóan ülepe­dik — feleli „az elsőéves’4 csemete­ültető, Gazdik Sándor. Ahogy elné­zem ezeket a fiatalokat úgy érlelő­dik meg bennem a gondolat: mes­terség a csemeteültetés, méghozzá nagyon szép mesterség. — A csemetét honnét kapják? — kérdezem az erdésztől. — Jávorkutról. ★ JÁVORKUTON az erdész üdülő előtt két nagy csemetekert terül el. Az egyikben tarka népség serény­kedik; húsz csemetekerti munkás- lány iskoláztatja az apró fenyőket. Ezek a kertek nevelik a csemetéket, innen kerül ki sokezer kicsi fáeska évente az ország különböző fásítás­ra váró kopár vidékeire. Itt a nagy- visnyói lányok dolgoznak, szintén vér­amely főleg női munkaerőt képes foglalkoztatni. A cigándi Petőfi Tsz többet kér és többet ad A cigándi Petőfi Tsz-ben György Károly tsz elnökkel, Bodnár János párttitkárral, Belinszki János mező­gazdásszal, Csáki Józseffel, Szűcs Bertalannal, Fábián Istvánnal beszél­gettem. Szavaikból hatalmas, virágzó termelőszövetkezet képe villa*-1 elém. A Petőfi Tsz már most is példamu­tató nagyüzem. Mutatóba egy-két adat: 42 forintot fizetett egy munka­egységre. Sikerült mintaparcelláján 55 mázsás kukoricatermelést elérni. Ezévben átlag 2400 literes tej hoza­mot akarnak egy tehénnél elérni. Ügy gondoljuk, az ötéves térr fo­lyamán meg tudjuk valósítani, hogy évente 6—7 forinttal emelkedjék a munkaegység értéke — mondja György Károly tsz elnök. — Ezt úgy érjük el — folytatta Belinszki János —, hogy a jelenlegi 11 mázsás átlagos holdánkinti búza­termést az ötéves terv végére 13 má­zsásra akarjuk emelni. 50 mázsa ku­koricát akarunk átlagban ^gy hold­ról letörni, 3000 liter tejet lefejni egy tehéntől. A tsz tagoknak is van megjegyzé­sük. — Műtrágya az nagyon kell. Az ötéves terv irányelve szerint lesz is bőségesen, mert a jelenlegi mennyi­ség nagyon kevés, örülünk, hogy a terv foglalkozik a belvizek levezeté­sével is. Nálunk igen nagymérvű csa­tornázásra lenne szükség. Egy másik probléma: Bele kellene venni a terv­be, hogy jobb minőségű fémzárolt magvakat kapjanak a termelőszövet­kezetek. Az ötéves terv irányelvei azt írják elő, hogy egyes helyeken új földeket törnek fel. Az általános elv azt írja elő, hogy szántóföldeket nem szabad legelővé tenni. De mit csi­náljunk mi, amikor a Tisza árterü­letének növekedése maga tesz rétté egyes területeket. Állatállományunk növeléséhez meg szükségünk is van legelőre. Minálunk bizony legelőnek kell minősíteni egyes területeket — mondja az egyik tsz tag. * Mennyi érdekes vélemény, javas­lat, terv és mennyi lappang még az emberek fejében! Rajta, fogianak hozzá pártbizottságaink, kutassák fel azokat tervszerű munkával! beli erdőmunkás népek. Szorgalma­san, frissen végzik munkájukat a lányok, mert be kell hozni az időt a megkésett tavasz miatt. Gyapjas Sándor csemetekertkezelő erdész vezeti a munkát, amely késő délután ér véget. A lányok vállra veszik ka­páikat, s dudorászva, énekelgetve megindulnak a leányszállás felé, ahol tiszta szoba, a vázában tavaszi kankalin, vörös fenyő várja őket. Otthon előkerülnek az apró lábas- kák és vacsorát főz külön-külön mindenki. — így szokták meg, így szeretik. Tojás, krumplileves, sült­szalonna, paprikáskrumpli a va­csora. Amíg fő az étel, kötögetnek, horgolnak a lányok, s rendszerint ilyenkor toppan be a jó hírrel Gyapjas elvtárs. A mai jóhír pél­dául 120 százalék. A világ dolgairól rádióból, vagy késve érkezett újságokból értesül­nek. Szombaton, ha hazamennek fa­lujukba. a legelső az, hogy szépen, felöltöznek és elmennek a DISZ-be. Itt találkozik össze minden alka­lommal az erdei nép, itt beszélik meg a hét eseményeit és ilyenkor ■ mindig előkerül egy harmonikus és táncra perdülnek a fiatalok. * A LÉTRÁSTETÖ csemeteültetői munka után táncolni, röplabdázni szoktak. Van közöttük egy kicsi, 15 éves fekete lány, Nyitrai Mária, aki nagyon szépen citerázik. Azon a na­pon. amikor ismét felkerestem a Gazdik-brigádot, már a Vesszősi va- idászház udvarán találkoztunk, ahol éppen foxot jártak a leányok. Az erdész halkan odasúgta: — Egyenkint 160 csemetét. ültet­tek el. Ez körülbelül 130 százalék. Kitűnő fiatalok, munkájukat be­csülettel, szeretettel és nagyon vidá­man végzik. Méltán nevezhetjük őket az erdei „társadalom44 szerény építőinek. Párkány László A Lillafüred felé vezető úttal párhuzamos az új Lilla-utca. Hosz- szan elnyúlik a Szinva patak part­ján. Az épülő, vagy már frissen va­kolt házak tetszelegve sütkéreznek a tavaszi napfényben. Békés, kelle­mes látvány. íme: így bővül váro­sunk, így nőnek ki a földből az új házak, utcasorok. A házak körüli föld még magán viseli az építkezéssel járó sebeket. Göröngyös, árkos bukkanok borít­ják, s ha a főutról le akar térni az ember, hát jó ideig eltűnődhet, hogv is vágjon neki. így álldogáltam én is tanácstalanul, utat keresve, ne­hogy belegázoljak valakinek a kertjébe. Az utca felső végén egy gyümölcsös mellett kitaposott út világlott ki a gazok közül. Ez végig­vezetett a két házsor mögött, s egy kerítés, s egy éppen épülő ház közt kifutott a Lilla utcára. Elindultam a kis gyalogúton. Jólesett látni a te- hér terméskövek között hajladozó építőket. Milyen boldogok lehetnek ezek az új gazdák — gondoltam, s már a minden iránt érdeklődő új­ságíró szokásához híven, készült is bennem a kérdés, ahogy közeled­tem feléjük: Hogy megy a munka, elvtársak, beköltöznek-e télre? — vagy valami hasonló. — Hé, forduljon csak vissza gyor­san! .: Nem hallja, magának szó­lok Ott!..: Gyökeret vert a lábam a vá­ratlan hangtól. Nekem szóltak? Igen! Nem tévedtem. A növekvő terméskőfal mögül felemelkedett egy férfi, s amikor látta, hogy csak megyek tovább, nagyobb hang­súllyal megismételte a felszólítást. Megálltam. Furcsán, szokatlanul ütött mellbe a hang: — No, forduljon már vissza, míg finom vagyok ... Jót mondok, mert megbánja!. j. A szomszédház udvarából egy nő integetett felém, hogy kerüljem meg a gyümölcsöst, s úgy jöjjek be az utcára. ; Mikor visszatérve, kerülő utón el­mentem a Makkaiék épülő háza mellett, csak odaszól megint gú­nyosan az a harcias férfi: — No, ugy-e, hogy megtalálta az utatj. De nekem a szomszédok ne integessenek, mert... Később kitűnt, ahogy az ottani lakók mondották, ez még egészen finom, s udvarias összetűzés volt. Az új településen sokkal cifrább eseteik is vannak. Előfordult már, hogy mások csákányt ragadtak a szomszédjukra, ha a telkükre be­tette a lábát, s átjárónak akarta használni. Hogy csal a látszat;;: Azt hinné az ember, hogy ebben az új ne­gyedben a saját családi ház birtok­lásának örömében sütkérező, meg­elégedett emberek élnek békében, megértésben, egymást segítve. S hogy ez nem így van, annak főleg az út az oka. Csak egy bekötő út van a lillafüredi kőúthoz, s maga a Lilla utca is igen elhanyagolt álla­potban van. A település a III. kerületi ta­nácshoz tartozik. A lakóknak nem lehet panaszuk a tanácsra abból a szempontból, hogy villanyt .kaptak már, s ebben az évben a vizet is be­vezetik. Kevés azonban, ha a tanács Földvári Rudolf elvtárs, ország- gyűlési képviselő május 15-én dél­után 4 órakor Nyékládháza község­ben, május 17-én délután 4 órakor Ónod községben fogadónapot tart. Suszter Sándor elvtárs, országgyű­lési képviselő május 17-én délelőtt 9 órától S a jónémeti községben fogadó­napot tart. Gácsi Miklós elvtárs. országgyűlé­si képviselő május 18-án délután 4 órától Miskolcon a II. kér. tanács hivatalában, Hegyi Imre elvtárs. or­szággyűlési képviselő május 18-án, délelőtt 10 órától Pácin községben tart fogadónapot. gondoskodása kimerül a községpo- litikai terv végrehajtásában. Nem­csak adminisztrativ, de nevelő fela­data is van a tanácsnak, s ezt a III. kerületben jobban előtérbe kell helyezni. A Lilla utcai út ügyében az egyik lakó a megyei pártbizottsághoz for­dult. Elmondotta, hogy szívesen ad­nak társadalmi munkát is, csak old­ják meg azt a lehetetlen helyzetet, hogy magánterületen kelljen tköz- lekedniök. Először Nyirő elvtárstól, a III. ke­rületi tanács vb. elnökétől kérdez­tük meg, betervezték-e ebben az év­ben az utat? Meglepő volt, hogy Nyirő elvtárs ahelyett, hogy a lehe­tőségekről beszélt volna, a pana­szost kezdte „bemutatni“, mint egy olyan asszonyt, aki állandóan a nya­kára jár, s állandóan csak zaklatja őt is, meg általában a felsőbb szer-, veket. Még megdöbbentőbb azon­ban, hogy a beszélgetésen jelenlévő Konczwald elvtárs. a városi tanács elnökhelyettese sem figyelmeztette Nyirő elvtársat, hogy helytelen, ha a bejelentés vizsgálata helyett a pa- naszttevő személye után kutatnak. Nem az a lényeg, ki panaszolta, hogy lehetetlen a helyzet a Lilla ut­cán, hanem az a kérdés: igaz-e a panasz? A helyszínen megállapítot­tuk, hogy igaz. Száraz időben is rossz végigmenni a göröngyös, hosz- szű zsákutcán, hát még mi lehet itt esőben, vagy télen? Az elmúlt őeszel már ígéretet kaptak a Lilla utcai lakók a városi tanácstól egy 5871—143/4/1955. szá­mú levélben, mely szerint: „A Lilla utca megnyitásához szükséges mű­szaki munkákat a városgazdálkodá­si osztály még a tél folyamán elvég­zi, az utat megnyitja. így tavasszal a jelenlegi magánterületen való köz­lekedés megszűnik.“ Ez megnyugtató ígéret. De miért nem valósult meg? Kitűnt, hogy a dolog a földmérési munkaközösség­nél aludt el. — Ámbár ők is csak ez év márciusának elején kapták a megbízatást a Lilla utca felméré­sére, de a mai napig többszöri sür­getés ellenére sem láttak munkához. Mint említettük, a Lilla utcaiak vállalnák, hogy társadalmi munká­val csinálnak legalább ideiglenes utat maguknak. Hiszen ott van kö­zel a papírgyár, ahonnan annyi trcszkát hordhatnak, amennyi kell; No, de amíg nincs kitűzve, mines kisajátítva, addig ezt sem lehet. Itt kell tehát sürgetni az ügyet a III. kerületnek is, hogy a felmérés most már minél hamarabb megtör­ténjen, aztán pedig megbeszélni az utca lakóival, hogy a végleges út megépítéséig is milyen le%tőség van arra, hogy legalább a járda el­készülhessen. Most kerül majd előtérbe a III; kerület munkájában a szervezési feladat. Ez is a dolgozókról való gondoskodást jelenti. Ahelyett tehát, hogy egyesek a panaszos után nyo­moztak, helyesebb lett volna, ha mindjárt a földmérési munkaközös­ség portáján néztek volna szét, s náluk sürgették volna a felmérést. Mert a Lilla utca ügye nemcsak egy emberé, hanem az egész település lakóié. (ADAMOVICS) ócsai István elvtárs, országgyűlési képviselő május 20-án délelőtt 10 órától Bükkábrány községben. Hegyi Imre elvtárs, országgyűlési képviselő május 20-án délelőtt 11 órától Dámóc községben tartja foga­dónapját. Berki Mihályné elvtársnő, ország- gyűlési képviselő május 17-én este 7 órakor Sátoraljaújhelyen a helyi Hazafias Népfront Bizottság szerve­zésében képviselői beszámolót tart kormányunk külpolitikájáról, a má­sodik ötéves terv irányelveiről, az árleszállításról és parlamenten kívüli képviselői munkájáról. KM áá/rlé'U/fÁÍ © ÄH.A1WI cJiz „ERDEI 1 ARS AD ALOM" EPllOl „ERDEI EARS AD ALOM“ EPllOl fi Országgyűlési képviselők fogadónapjai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom