Észak-Magyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-13 / 112. szám

CSZAKMAGTARORSZAG Vasárnap, 1956. május IS, Visszaéltek funkciójukkal, megfeledkeztek a párt és a nép iránti felelősségükről TANULJUNK AZ ENCSI PÉLDÁBÓL cÁ bőhíőQLáj}, ettkő-ncL A párt, tagjait nem szavai és nemes szándékai, hanem tettei alapján vizsgálja és ér­tékeli. Szigorú megrovásban, utolsó figyelmeztetésben részesítette és funkcióból való leváltásra ítélte a megyei párt-végrehajfőbizottság Pisz­kor Józsefet, az encsi járási párt- bizottság mezőgazdasági titkárát, Fekete Zoltánt, az encsi járási párt­bizottság másod!itkárát, Okváth Bá­lintot, az encsi járási tanáos mező- gazdasági osztályának volt vezető­jét. Indok: visszaéltek funkciójukkal, megfeledkeztek kötelességükről, a párttal és a néppel szembeni fele­lősségükről, korruptak lettek, nem sokat törődtek a dolgozók kritikájá­val, nem viselték gondját önfeláldo- zóan a tsz.-vagyonnak, nem voltak őszinték a párthoz, egyéni kedvtelé­seiket a kötelesség rovására előny­ben részesítették. Az encsi Járásban Beret köz­ségben a Rákóczi Termelőszövetke­zet párttitkára, Kirimszki Miklós elvtárs és felesége már hosszabb ideje jelezték, hogy bajok vannak a termelőszövetkezetben. Az elnök, B. Kovács Lajos (már letartóztatták és a bíróság előtt áll) csákiszalmá- jaként kezelte a tsz. vagyonát, nagy mulatságokat rendezett barátaival, vederszámra itták a sört, literszám­ra a pálinkát. A tsz. párttitkára a járási pártbizottság és tanács se­gítségét kérte, vizsgálják ki az ügyet, ne hagyják, hogy közpréda legyen a társadalmi vagyon. Az en­csi járási pártbizottság első titkára, Kun Lajos elvtárs megbízta Piszkor József elvtársat, hogy vizsgálja meg, mi van a bereti tsz.-ben. Piszkor elv­társ felelőtlen, hanyag ellenőrző munkát végzett, azt jelentette, hogy nincs semmi baj. csak személyesked­nek a tsz.-ben. Kun Lajos elvtárs ej re megnyugodott' (nagyon rosszul tette) és nem izgatták tovább a be­reti Rákóczi Termelőszövetkezetben lévő bajok. A bereti tsz. párttitkára látta, hogy a járási pártbizottságon és a járási tanácson elsimulnak a dol­gok, levelet írt a megyei pártbizott­ságnak. A levél nyomán azonnal megindult a vizsgálat és az alábbi­akra derült fény. • Vegyük sorra és értékeljük tet­teik alapján a hibát elkövető funk­cionáriusokat. Okváth Bálint elvtárs, mint az en­csi járási tanács mezőgazdasági osz­tályának volt vezetője visszaélt funkciójával, megkárosította a be­reti Rákóczi Termelőszövetkezetet. Ajándékokat fogadott el. korrupt lett. Többek között egy mázsa ár­pát, 6 kilogramm juhgomolyát. 50 kilogramm vetőburgonyát vitt el ..csak úgy1, a termelőszövetkezet­ből. Az árpát megdarálva a tsz. ko­csija szállította lakására. A bereti Rákóczi Termelőszövetke­zetet a járási tanács és a járási párt- bizottság^ mint legjobbat tsz. lá­togatásra jelölte ki. Nem is mulasz­tották el Okváth elvtársék a ..láto­gatást“. Volt úgy. hogy a járási ta­nács mezőgazdasági osztálya teljes apparátussal jelent meg és az elnök közreműködésével nagy lagzit csap­tak. Vederszámra fogyasztották a sört és literszámra a pálinkát. Egy- egy alkalommal 1000—1500 forintot mulattak el. A bereti tsz. elnöke és könyvelője hitelkönyvet is nyittatott a földmű vessző vetkezet italboltjá­ban „a vendégek’‘ részére. Csak be kellett Íratni a fogyasztást, a szám­lát a tsz. pénzéből rendezték. Mivel a mulatságok rendezésére mind több pénzre volt szükség, számlát is ha­misítottak. Ökröt vásároltak 3300 forintért és a számlára .3900 forintot írtak. Mindezek Okváth Bálint elv­társ. a járási tanács mezőgazdasági osztálya volt vezetőjének szemelát- tárg és közreműködésével történt. Nyilvánvaló, hogy ezek után hiába szólt Kirimszki Miklós elvtárs, hiá­ba jelezte, hogy bajok vannak a tsz.-ben, hogy prédálják a közva­gyont, hogy eltűnt 72 liter pálinka, amikor azok. akiknek ezt meg kel­lett volna akadályozni, maguk is loptak. Okváth elvtáns becsapta a pártot és az államot is. Ugyanis az 1955. évi zárszámadást előkészítő bizott­ság megállapította, hogy a bereti termelőszövetkezet passzívan fog *árni. Erre Okváthék megváltoztat­ták a zárszámadást. , Ennek aktív­nak kell lenni“ jelentették ki és az is lett. Lássuk hogyan? A termelőszövetkezeti tagok ré­szére a dohánybeváltó által küldött 50 ezer cigarettát nem engedték ki osztani. Arra kötelezték Okváth elv­társék a tsz.-vezetőket. hogy a ci­garettát adják el és ennek árát ve­gyék be a zárszámadásba. Amikora tsz.-tagok ezt megtudták, annyira felháborodtak (joggal), hogy be akarták törni a raktárt. De lássuk tovább. A termelőszövetkezet 50 da­rab hízóra szerződést kötött. Ebből 10 darabot az elmúlt év végéig be kellett volna adni. A tsz.-nék egy darab hízója sem volt, a zárszám­adásba mégis bevették az 50 darab hízó árát. Eladtak 3 vagon vétőbur­gonyát, ezt. is bevételezték, termé­szetesen a tsz.-nek ezt újból meg kellett vásárolni. A lóállományból 5 darabot tavaly december végéig el akartak adni. nem tették, de a zárszámadásba Idevették az öt ló el­adási árát. 35 mázsa dohány helyett 45 mázsát írtak be. És így tovább, és így tovább ..; Igv lett aktív a tsz. zárszámadása, így mutattak ki 52 ezer forint hasznot, holott a be­reti termelőszövetkezetnek a való­ságban 85—100 ezer forint tarto­zása van. (A bírósági tárgyalás már folyik, a kárt a bűnösökkel megtéríttetik.) Mindez Okváth Bálint elvtárs rész­vételével történt. Az a szomorú, hogy hibáit, a letagadhatatlan tényeket a vizsgálat során nehezen akarta be­ismerni Okváth elvtárs. Nem volt elég ereje nyíltan, becsületesen el­ismerni, hogy becsapta a pártot, és nem védte önfeláldozóan a társada1- mi vagyont. Okváth elvtárs figyel­mébe ajánljuk, hogy a funkcionári­us számára a halálbüntetésnél is szörnyűbb, ha elveszti a párt bizal­mát. ha elveszti erkölcsi erejét. Nem szabad elfeledni, hogy felelős­séggel tartozunk a pártnak a nép­nek és egyetlen funkcionárius se képzelje, hogy funkciója révén bár­mit. megengedhet magának és szá­mára nincsenek korlátok. Vajon, hol volt Okváth elvtársnál a fegyelme­zettség, a bolsevik edzettség, a párt irányvonalától való eltérés elleni engesztelhetetlen harc. Ueylátszik, Okváth elvtárs számára a párt ta­nítása csak dogma volt, és hem a cselekvés vezérfonala. Szigorú párt- fegyelmit kapott, funkcióiéból már leváltották, a kár megtérítésére ítél­ték: nagy figyelmeztetés ez. Á párt azonban lehetőséget is nvuit hibá­ja kiküszöböléséhez, reméljük, Qk- váth elvtárs e lehetőséggel nem fog visszaélni. • Piszkor József elvtárs, a járá­si pártbizottság mezőgazdasági tit­kára sem tanúsított valami szilárd­ságot, elvhűséget ebben az ügyben. Az ő tudtával készült el a‘ hamis zár­számadás. Ö is elhozott 5 kilogramm juhgomolyát minden térítés nélkül és eliszogatott a tsz.-elnökkel. Na­gyon súlyosbítja Piszkor elvtárs fe­lelősségét az. hogy ellenőrző munká­jában mérhetetlen felületességet, nemtörődömséget, hanyagságot ta­núsított. Csak személyeskedést lá­tott ott, ahol megkárosították az or­szágot. Sutbadobta a párt szervezeti szabályzatát, az éber őrködést, az el­vi engesztelhetetlenséget a hibák feltárásával szemben. A haszonvágy elaltatta a becsületét, lelkiismeretét, a megvesztegetés, a korruptság be­kötötte szemét, fülét. Rothadt liberalizmust tanúsított Piszkor elvtárs a dolgok iránt, ho­lott könyörtelenül le kellett volna számolnia a népvagyon tékozlóival. Piszkor elvtárs ezen tette nem vált a párttag ífnegtisztélő cím becsületé­re, nem emelte a párttag megtisz­telő cím méltóságát. Az alulról meg­nyilvánuló kritikával is hadilábon állt. S ez egyik példája a bírálat köz­vetett elfojtásának. Keveset törő­dött a dolgozók jószándékú taná­csaival. észrevételeivel. bejelentései­vel. Piszkor elvtárs nem tárta fel a \alóságot első titkárának, mert hagy­ta lekenyerezni magát, mert együtt ivott a csalókkal. íme, ide vezetett a korrupció. Piszkor elvtárs szó nél­kül hagyta, hogy a nép vagyonát a bitorlók elherdálják. Érdemes elgon­dolkoznia a dolgokon Piszkor elv­társnak. de azon is, hogy a hibát felfedő tsz. párttitkárát el akarták távolítani a termelőszövetkezetből és Piszkor elvtárs tűrte, hogy a párt- titkárt megfenyegessék, börtönnel és kirúgással félemlítsék meg. Csu­pán a vizsgálat, a tsz.-elnök letar­tóztatása akadályozta meg hopv Ki­rimszki elvtárs nem járt pórul. • T*>Ue'e Zoltán elvtárs, az en­csi járási pártbizottság másodtitká­ra 1945-től párttag, hét éve párt­funkcionárius. Tudnia kellett volna, hogy a korrupció mivel jár. ő is el­hozott 5 kiló juhgomolyát, nem fi­zetett érte. Többször eliszogatott a tsz.-elnökkel, a könyvelővel. Gyak­ran megfordult a földművesszövetke­zet italboltjában és fogyasztását a tsz. pénzéből rendeztette. Hét éves pártfunkció után idáig jutni Fekete elvtárs, ez szomorú dolog. Talán el­fáradt, vagy megriasztották a ne­hézségek a hét esztendő alatt? Nos, ha így van, a pártnak arról az a véleménye, aki elveszíti a fejét, korrupt és megalkuvó lesz. álljon gyorsan félre az útból és adja át he­lyét annak, aki megőrizte bátorsá­gát és szilárdságát. Fekete elvtárs is előnyben részesítette egyéni kedv­teléseit a kötelesség rovására. Kor­rupt magatartásával a bírálat elfoj­tásához is hozzájárult. Hát ki meri azt a csaló tsz elnököt megbírálni, akinek a barátja a járási pártbizott­ság másodtitkára és együtt isznak, együtt tékozolják a nép vagyonát, íme Fekete elvtáns, a korrupció így fojtja el a bírálatot, így gyengíti a személyekre váló tekintet nélküli nyílt kritika kifejlődését. tbben a piszkos korrupcióban mások is benne vannak. Többek kö­zött a Lenin Kohászati Művek bereti termelőszövetkezetet patronáló bri­gádja is. A brigád, vezetőjükkel, Várkonyi elvtárssal az élen szintén nagyokat mulatott a tsz számlájára, a nép pénzéből. Még földet is bérel­tek és gazdálkodtak. Árpát vetettek és arattak. Most, amikor a disznósá- gokra fény derült és a vizsgálat meg­kezdődött, Várkonyi elvtárs nem átallott meg nem engedhető hangon felelősségre vonni illetékes személye­ket, hogy miért bántalmazzák a sik­kasztó, csaló tsz elnököt és hagyják abba a nyomozást. Bűnpártolás ez a javából, Várkonyi elvtárs! Kun Lajos elvtárs. az encsi járási pártbizottság első titkára is felelős a történtekért. Ezért részesítette a me­gyei pártbizottság figyelmeztetésben. Kun elvtárs is megnyugvást tanúsí­tott ebben az ügyben, nem vette fi­gyelembe megfelelően az alulról jövő jelzéseket. Manapság még egyes funkcionáriu­sok különbözőképpen fogadják a »fe­lülről-« és az »alulról-«, a vezetőktől és a dolgozóktól jövő kritikát. Míg a felülről jövő kritika grra készteti őkét, hogy összeszedjék magukat és intézkedéseket tegyenek a hiányossá­gok kiküszöbölésére, addig megesik, hogy az alulról megnyilvánuló kriti­ka olykor ingerültséget vált ki belő­lük, ami némelykor arra készteti őket, hogy elnyomják a kritikát. Vannak ilyen jelekí Kun elvtársnál is, a bereti tsz esete ezt mutatja. Milyen tanulságot kell levonni ebből az encsi ügyből? Először azt, hogy a XX. kongresszus után fris­sebb szelek íujdogálnak. Olyan idők járnak most, hogy aki nem úgy él, mint becsületes embernek élnie kell, aki kárt okoz a népnek, legyen az bármily maga^ funkcióban, elnyeri méltó büntetését. Másodszor látni kell azt, hogy aki ajándékot kínál fel a funkcionárius­nak. céltudatosan azért teszi, hogy azután a funkcionárius védelme alatt, neve mögött háromszor annyit lopjon, mint amennyit odaajándéko­zott. Mérhetetlen kárt okoz a korrup­ció a pártnak, az országnak, az egyé­neknek egyaránt. Ezt az encsi elv­társak most a saját bőrükön tapasz­talhatják. A politikai kár pedig messzeme­nően túlszárnyalja az anyagi káro­sodást, A korrupció visszafojtja a bírálatot, elkeseríti a becsületes em­bereket, erkölcsileg halottá tesz olyan kádereket, akik elvesztésével a párt gyengébb lehet*. A korrupció a pártdemokrácia lazulását hozza magával, gátat vet a lenini elvek és normák következetes alkalmazásá­nak, az öntudat erősödésének. Mindannyiunknak tanulnunk kell az encsi elvtársak példájából. Pisz­kor, Fekete és Okváth elvtársak pe­dig éljenek a párt adta lehetőségek­kel, elkövetkezendő munkájukkal bi­zonyítsák be, hogy felismerték fele­lősségüket pártunkkal, népünkkel szemben és egész erejükkel küzde­nek a párt és a nép teljes bizalmá­ért. Az encsi üg\ egyben felhívás megyénk valamennyi becsületes dol­gozójához, hogy könyörtelenül lep­lezzék le mindenütt a kártevőket. Vessük ki sorainkból az erkölcsileg romlott embereket. Bíráljanak bát­ran a borsodi dolgozók, a párt min­denkor megvédi azokat, akik azért emelnek szót, mert óvni, védeni akarják pártunkat, drága hazánkat. Öreg, kivénhedt cívis-szentek — szava nem dönt már sorsot, átkot: jöttek új napok, új emberek, tetteknek szép sereg-raja, mégis-mégis mire vártok?! Dölyfös kúriák védfala mögül, nem zúdul már ocsmány szitok, ferde bíztatás. Ma, ha mondasz valamit, ember, igazat szólj, legyen szavad intő, példamutatás: hogy szépül a sorsod minden napja., l ha torró szívedben lángragyúi j • régi keservek, ; jj kínok rabja: : készülj! Indulj útnak! • Vezesd kézenfogva a tétovát, • csak tovább, fi mindig tovább! V Napokra napok, : évekre évek így terítik l régi kínokra a feledés fátyolát; • a ti szavatok ma az igaz; civis-szentek hiába dúlnak, : dölyfös, régi szavái a múltnak • tűnnek, egyre gyorsulón tova. \ Előre nézz! — • jövőnk a boldogság otthona..-. : SÁSS ERVIN: Ahol mar kapálják a cukorrépát A léhi állami gazdaság megkezdte a cukorrépa kapálását. Képünkön traktorvontatásos kapával kapálják az új termést. Sajószentpéteri úttörők között Május 2-án tartották a járási atlé­tikai úttörőversenyt, amelyen a sajó­szentpéteri I-es számú iskola úttörő- csapata a 3. helyezést érte el. Ké­pünkön a 4x100 méteres váltó győz­tesei. Április 30-án taftotta a sajószentpéteri 1-es számú általános isfcöl^ út­törőcsapata az új úttörők avatását. 88 harmadik osztályos kispajtás kapta meg ez alkalommal a vörös nyakkendőt. Baloldalon: idősebb pajtások a boldog új úttörők nyakába kötik a piros nyakkendőt. Jobboldalon: a bányatelepi sportszakkör futball-labdá­val ajándékozza meg az új úttörőket. A képeket az iskola fotószakköre készítette. ■/ M á j u s 18 péntektől DÉRYNÉ SZINHAZ GUTHI SOMA — SZŐLLŐSY ANDRÁS: A Zenés bohózat 3 felvonásban 1 Jegyek elő jegyezhetők a színház szervezési osztályán

Next

/
Oldalképek
Tartalom