Észak-Magyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-22 / 96. szám

0SZAK3IAGTAEOR5ZAG Vasárnap, 1956. április 22. w, Acs Lajos elvtárs ünnepi besséde Bulganyin és Hruscsov szombati angliai látogatásai (Folytatás az 1. oldalról.) tállyal és a néppel, mert követ­kezetesen képviselte » munkás- osztály, a parasztság, az értel­miség, a nép érdekeit. Pártunk ma harcának eredménye­ként büszkén vallhatja, hogy a szo­cializmust építő magyar nép vezető­ereje. Pártunk sikeres útjában, harcában átmeneti visszaesések, kudarcok Is voltak, többnyire azért, mert a párt bizonyos történelmi helyzetekben helytelenül alkalmazta, vagy éppen megsértette a marxizmus-leninizmus egyes elveit, a lenini eszméket. így történt ez az 1953-at közvetlenül megelőző években is. Pártunk Központi Vezetősége 1953 júniusában bátor önbírálattal fel­tárta a hibákat, s megjelölte e hi­bák megszüntetésének útját. A párt III. kongresszusának határoza­tai ez út perspektíváit és tapaszta­latait rögzítették le. Mit jelent ez? Azt jelentette, hogy pártunkban fokozottan utat törtek a lenini esz­mék, hogy pártunk mindinkább merített újra Leninből. Pártunk és egész népünk örömmel fogadta a XX. pártkongresszus ha­tározatait, s szíwel-lélekkel igyek­szik, hogy hazánkban is megvaló­suljanak a XX. pártkongresszus útmutatásai. Ezen az úton megtet­tük az első lépéseket. A párt erélyesen harcol a sze­mélyi kultusz maradványainak megszüntetéséért, mert a személyi kultusz eszméje és gyakorlata pár­tunkban, hazánkban is nagy káro­kat okozott. ' A személyi kultusz eszméje és gyakorlata arra nevelte a párttagokat és a dolgozókat, hogy egy személy csalihatatlanságában és •döntéseiben vakon bízzanak. Ez fé­kezte, csökkentette a párttagok és a dolgozó tömegek kezdeményezését, alkotó erejét; csökkentette a dolgo­zó osztályok, elsősorban a munkás­osztály önmagába vetett hitét. Pár­tunk a munkásosztályt arra neveli, hogy mindinkább tudatára ébredjen — hasonlíthatatlanul jobban, mint eddig — vezető szerepének, hivatásának, küldetésének, hi­szen minden eddigi sikerünk forrása a munkásosztály ke­mény, hősies, áldozatkész harca, önfeláldozása. A párt a jövőben még jobban erő­síti a munkások és a dolgozó pa­rasztok szövetségét. A nép formálja a történelmet. Milliók építik tevékenyen a szocia­lizmust — tanította Lenin: „másképp nem is épülhet fel a szocializmus.” Pártunk biztosítja, hogy a dolgo­zó millióik véleménye, észrevétele, javaslata, bírálata fokozottabban érvényesüljön, mint eddig. , Ebben a vonatkozásiban a legfon­tosabb a pártdemokrácia lenini el­vének helyreállítása és fokozottabb megvalósítása. A pártdemokrácia érvényesítése biztosítja, hogy a dol­gozók hangja, mint a párt kollek­tív tapasztalata eljusson a párt minden vezető szervéhez. Ezért kell biztosítani, hogy pártunk minden tagja szabadon elmondhassa párt- - szerű kritikáját, véleményét, bírál­hassa a csakugyan meglévő hibákat. Pártunk tagjai ne féljenek az igaz­ság feltárásától. De vessük fel világosan a kritika tartalmának kérdését ugyancsak Lenin szellemében. Nem lehet megtűrni pártunkban a marxizmus alapjai, a szocia­lista építés, vagy a párt egysége ellen irányuló támadást. Ezért szilárd eszmei harcban küzde- nünk kell az ilyen jelenségek ellen, s szükség szerint keményen szembe kell szállnunk velük. Eízunk, hogy a párttagok; az öntu­datos kommunisták leleplezik és visszautasítják azt a demagóg kriti­kát, mely egyes helyeken átmeneti­leg megmutatkozott. Lenin szellemében ma az az első feladatunk, hogy bátorítsuk és fej­lesszük a bírálatot, önbírálatot, az alulról jövő kritikát pedig határo­zottan támogassuk. A pártban a széleskörű demokrá­cia . elképzelhetetlen a többségi elv szigorú érvényesítése nélkül, Ezért őrködjünk, hogy a párttagság élhes­sen jogával, s tüzetesen megvitat­hassa a napirenden lévő kérdéseket, de ezentúl is szerezzünk érvényt araiak az elvnek, hogy ha a több­ség határoz, azok is haltsák végre s határozatot, akik a határozattal csak részben vagy egyáltalán nem értenek egyet — ezt követeli tőlünk a proletár párt viasfegyelme, az a le­nini elv, hogy a proletárpártnak minden akciójában egységesen kell cselekednie. A párt intézkedik, hogv a dolgo­zó tömegekkel való kapcsolatai megjavuljanak. Jobban és széle- sebbkörüen tájékoztatja a párttago­kat és az állampolgárokat a párt s az állam ügyeiről. Biztosítja, hogy laz illetékes szervek jobban bevon­ják a dolgozókat a párt és az állami munkébá, figyelmesebben elintéz­zék a dolgozók beadványait és leve­leit, szélesebb köriben megszervez­zék a képviselők és a tanácstagok fogadóóráit. Nagyobb lehetőséget teremt, hogy a dolgozók tömegei a tömegszervezetekben, különösen a szakszervezetekben és a DISZ-ben, de más szervezetekben is csakugyan öntevékeny, aktív életet éljenek. Pártunk ebben a tekintetben nagy szerepet szán a Hazafias Népfront mozgalmának. A párt megköveteli a tömegek, a pártonkívüliek irá­nyításában a fokozott figyelmessé­get, elítéli a túlzott adminósztrálga- tá> és a parancsolgatás módszerét: j megköveteli, hogy az államigazgatási és a gazda­sági vezetők a kiadott utasítások alapján fokozottabban támasz­kodjanak a párt és a társadal­mi szervek tömegfelvilágosító munkájára. A tömegek közötti lenini kapcso­latok kiépítésében elsőrangú jelentő­ségű a 'szocialista törvényesség szi-, gorú megtartása. Pártunk megszün­teti a múlt hibáit, következetesen végrehajtja a rehabilitációt, intéz­kedéseket dolgozott ki, és. dolgoz ki a szocialista törvényesség további megszilárdítására. Valamennyi ál­lampolgárnak kivétel nélkül érez­nie kell, hogy a törvény oltalma alatt van, hogy senki sem jogosult önkényes intézkedésekre. A párt szi­gorúan őrködik a munkásosztály, a dolgozó parasztság törvényben biz­tosított jogain. Pártunk azonban egyik legfőbb feladatának tekinti. azt, hogy nevelőmunkájával elő­segítse az állampolgári ‘fegyelem és a munkafegyelem megszilárdulását. Ebben a vonatkozásban néhány hó­nap óta sikerekre hivatkozhatunk. Pártunk az ideológia területén har­col a dogmatizmus és a jobb­oldali opportunizmus leküzdéséért. Arra törekszik, hogy megszüntesse az egyes elméleti tételek dogmatikus értelmezéséből eredt hibákat is. Ezek közül az egyik legfontosabb prob­léma az osztályharc kérdése népi demokráciánk viszonyai között. Is­meretes, hogy Sztálin 1937-ben meg­állapította azt a tételt, hogy az osz­tályharc a szocializmus győzelmével párhuzamosan élesedik, mivel a mind szűkebb térre szoruló kizsák­mányolok egyre vadabb és elkesere­dettebb ellenállást fejtenek ki s ez elkerülhetetlenül kiélezi az osztály­harcot. Ez a tézis helytelen. A szo­cialista építés különböző szakaszai-' ban és a különböző országokban konkrétan, nem általános tézis alap­ján kell vizsgálni az osztályharc problémáját. A szocializmus .sikerei oz oSztályellenség bázisának szűkü­lése idején az osztályellenségnek mind kevesebb az ellenállási lehető­sége. Ennek következtében az osz­tályharc enyhébb formákat is.ölthet. Az említett tézis merev értelmezésé­ből hazánkban is hibák származtak. A rehabilitáció, a közelmúltban ki­adott amnesztiarendeletek, . a kül­földre szökött magyarok részére biz­tosított amnesztia, az osztályellenség, a kulákság gyermekei és rokonai irá­nyában folytatott rugalmasabb poli­tika bizonyítja, hogy a párt egy ideje ebben a kérdés­ben is sikeresen alkalmazza a lenini eszmékből leszűrhető kö­vetkeztetéseket. De a párt, a munkásosztály, a dol­gozó parasztság, a dolgozó nép ter­mészetesen változatlanul harcol az osztályellenség minden káros meg­nyilvánulása ellen, az osztályellen­ség maradványainak konkrétan meg­nyilvánuló szocialistaellenes tenden­ciái ellen. A XX. kongresszus számunkra is fontos iránymutatása, hogy a szocia­lizmus építése során elsősorban a marxizmus gazdasági oldala kerül előtérbe. Ez azt jelenti, hogy meg kell fe­szítenünk minden erőnket a folyó évi terv teljesítéséért, valamint a közel­jövőben napvilágra kerülő új ötéves terv végrehajtásáért. A munka termelékenységének nö­vekedése, az önköltség csökkentése, a növekvő termelés az alap, amely lehetővé teszi, hogy pártunk a közel­jövőben intézkedést tegyen a dolgozó nép életszínvonalának emelésére. A dolgozó nép szociális helyzetének to­vábbi javítása, a hétórás munkanap rendszeresítésének ideje attól függ, hogyan hajtjuk végre dekádról de­kádra, hónapról hónapra, évről évre ;a termelési terveket. Ezért most a termelést kell elősegítenie a párt­munkának, az agitációnak, a propa­gandamunkának, a tudományos mun­kának is. Ebben az irányban kell fordulatot tennünk. A legutóbbi években kemény harc folyt a párt helyes irányvonalának megvédéséért. A III. pártkongresszus és . előtte az 1953. júniusi határozat megnyitotta előttünk azt az utat, amelyet most a XX. pártkongresszus szélesre tárt. Ezen az úton 1953—54- ben veszedelmes jobboldali nézetek keletkeztek és súlyos jobboldali el­hajlás alakult ki. Ma a XX. pártkongresszus tükré­ben világosan látjuk és értékeljük a legutóbbi három év eseményeit és harcait. Jól látjuk feladatunkat: pártunk régi, nagy eredményei­re támaszkodva a XX. párt- kongresszus mutatta úton előre kell törnünk. Ettől nem tántorít­hatják el pártunkat sem szek- táns, sem jobboldali nézetek, mivel egész pártunk, egész né­pünk magáénak vallja a XX. kongresszus eszméit. Ács Lajos befejezésül a XX. kon­gresszus jelentőségéről beszélt. Rá­mutatott: Leninnek a XX. pártkongresszu­son nagy alkotóerővel megnyilvá­nuló eszméi világszerte új, győzelmes harcokra lelkesítik a dolgozó népet, az egész haladó emberiségét. Bizo­nyos, hogy a hareojí folyamán a világ dolgozói követik a felszabadító Szovjetunió, a nagy Kínai Népköz- társaság és a népi demokratikus or­szágok lelkesítő példáját, s maguk is ráléünek a szocializmus diadalmas útjára. Az ünnepség első része az Inter- nacionáié hangjaival ért véget. A díszünnepség második részében művészi műsorra került sor. (MTI) London (MTI) N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsa Elnökségének tagja szombaton a déli órákban a Lon­dontól hetvenöt kilométerre fekvő Harwellbe érkezett. A szovjet ven­dégek megtekintették a harwelii atomkutató intézetet. (A TASZSZ külön tudósí tójától): N. A. Bulganyin és N. Sz. Hrus­csov április 20-án este lord Cilcen- nin tengerészeti miniszter meghívá­sára látogatást tett a greenwichi ki­rályi haditengerészeti kollégiumban. A kollégium Nagy-Británnia hadi­flottájának legfontosabb tanintézete, itt képezik ki a legmagasabb fokon a flotta tisztjeit és a tengerészgya- iogságot. A kollégium fogadótermében lord Cilcennin tengerészeti miniszter, továbbá magasrangú tisztek és Nagy-Britannía katonai hatóságai­nak vezetői melegen üdvözölték a szovjet vendégéket. A kollégium dísztermeiben lord Cilcennin a hadsereg, a flotta és a légi haderő nevében ebédet adott Bulganyin és Hruscsov tiszteletére. . Az ebéd után Cilcennin lord üd­vözlő beszéddel fordult a szovjet ve­zetőkhöz. Üdvözlöm Excellenciátókat a greenwichi királyi haditengerészeti kollégiumban, Őfelsége fegyveres erői három fegyvernemének nevé­ben — kezdte beszédét lord Cilcen- nin, majd többek között a követke­zőket mondotta: Most Excellenciátokkal egy sor­ban ülnek fegyveres erőink képvi­selői, akik. az Önök fegyveres erői­nek szövetségeseiként harcoltak a Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió washingtoni nagy­követsége februárban jegyzéket ka­pott az Egyesült Államok külügy­minisztériumától arra Vonatkozóan, hogy az Egyesült Államok nukleáris kísérleteket tervez az Eniweto-szi- getek (Marshall-szigeték) körzeté­ben. E szigetek az Egyesült Államok gyámsága alatt álló területhez tar­tozik. Az Egyesült Államdk kormá­nya nagy csendesóceáni térséget „veszélyes övezetnek“ nyilvánított. A Szovjetunió washingtoni nagy- követsége április 18-án válaszjegy­zéket küldött az Egyesült Államok külügyminisztériumának. A jegy­zékben többi között ez áll: „A Szovjetunió kormánya a szov­jet megbízottnak az ENSZ Gyám­sági Tanácsában ez év februárjában A szovjet államférfiak ezután el­látogattak Oxfordba, az ősi angol egyetemi városba. A szovjet vendégek szombaton a késő délutáni órákban Checquersbe, Eden miniszterelnök vidéki rezi­denciájába utaztak, ahol folytatják az angol-szovjet megbeszéléseket. (MTI) DE...! Kedves Olvasó! Ugy-e ön is egyetért velem ab­ban: a gép csak akkor jóbarátja, segítőtársa az ember­nek, ha úgy működik, mint az óra. Mert az olyan gép­pel, melyen minden félórában elromlik valami, nem sokra megy az ember. Csak a baj, a vesződés van ve­le. Aratógép-vezetőink is jól tudják ezt, mert bizony az egyébként nagyon ügyes, ötletes, több ember mun­káját végző masinával az elmúlt években sok baj volt. Ha figyelmesen megvizsgáljuk az aratógépek javí­tási kimutatásait, megállapíthatjuk, hogy az aratógé­peknél legtöbb hiba a ponyvánál volt. A ponyva csak­nem naponta elszalzadt, s míg a ponyvát bevitték a gépállomásra, hogy új csattot szereljenek fel rá — 2—3 ó'ra is eltelt. Ez nagyban hozzájárult, hogy több gép­állomás nem teljesítette aratási tervét. Gépállomásaink dolgozói, aratógép-vezetői jól lát­ták a hibát, tisztában voltak vele, hogy a gép maga kitűnő, — csak a ponyva, — ott van a baj. Az elmúlt évben azonban szinte egyidőben egyszerre két gépállo­máson is megszüntették a hibát. Gyuricza István elv­társ, a baktakéki gépállomás körzeti szerelője három aratógép ponyváját alakította át a maga elképzelése szerint. Az újítás egyszerű, de nagyszerű. A ponyván megszüntette a csattrendszert, s fűzős módszert alkal­mazott (mint a cipőjét amikor befűzi az ember). Az újítás eredménye: nem volt több kiesés az aratógé­peknél. úgy járt a gép, mint az óra. A baktakéki gép­állomás 1949 óta tavaly először teljesítette aratási ter­vét méghozzá 115 százalékra! Gyuricza elvtárs újításával szinte egyidejűleg szü­letett meg idős Szuromi István elvtárs, a hejőpap" gépállomás dolgozójának újítása, amely hasonló a bak- takékihez. Hejőpapiban az elmúlt évben egy aratógé­pet alakítottak át Szuromi elvtárs újítása szerint, s az eredmény kiváló. Ugy-e kedves olvasó azt gondolja, hogy ezzel minden rendben van, az újítók megkapták az őket megjjlhoto úő&tási díjat, s ma már aratógépeink pony­váját a gyárban a két elvtárs újítása szerint gyártják. Erről szó sincs! Gyuricza elvtárs ugyan 1955 október 17-én elküldte újítását a Földművelésügyi Miniszté­rium Gépállomások Főigazgatóságára is. Kérte, vizs­gálják felül újítását, s vezessék azt be országos vi­szonylatban. Szuromi elvtárs 1956 január 19-én ugyan­csak megküldte újítását a gépállomások megyei igaz­gatóságára. A válasz, az intézkedés azonban elmaradt. Sem a gépállomások megyei igazgatósága, sem a fő- igazgatóság még arra sem érdemesítették az újítókat, hogy válaszoljanak. A két gépállomás vezetőitől ugyan megkérték a rajzóJcat, de hogy minek — azt nem tud­ni! Mert az aratógépek javítása során — amit már megkezdték gépállomásainkon — még ma sem alakít­ják át a ponyvákat. Még nem rendelték el! A Szuromi elvtárs újítása pedig Zsámbékon, a gépállomások ve­zetőinek oi’szágós megbeszélésén is nagy tetszést ara­tott. Száz szónak is egy a vége. A két igen értékes újítást még máig sem vezették be, az illetékesek nem döntöttek felette, pedig a tavalyi eredmények fénye­sen bebizonyították: az újítás jó, alkalmazni kell, sőt helyes lenne, ha az új aratógépek ponyváit már a gyárban is ezek szerint gyártanák. S mit kaptak az újítók? Gyuricza elvtárs olyan hosszú huza-vona után kapott 200 forintot a baktakéki gépállomástól, hogy mikor odaadták — szinte szégyel- te átvenni. S Szuromi elvtárs? Még máig sem kapott semmit! A hejőpapi gépállomás vezetői arra hivatkoz­nak. hogy nehéz megállapítani a megtakarítást, s az újítási díjat aszerint kell kifizetni. (500 forintot ugyan már kilátásba helyeztek!) Kedves Olvasó! Ugy-e Önnek is az a véleménye: nem ilyen bánásmódot érdemel a két derék újító! Az illetékesek elfelejtették, hogy őket a párt, a dolgozó nép azért állította arra a posztra, ahol vannak, hogy becsülettel dolgozzanak. Ez esetben nem ezt tették! FODOR LÁSZLÓ Bulganyin és Hruscsov látogatása a greenwichi királyi haditengerésxeti kollégiumban A Szovjetunió jegyzéke az Egyesült Államokhoz a liitfrogénlegyver-kísérletekről szárazföldön, a levegőben és a ten­geren. Azt hiszem Excellencies uraim, hogy azon milliók között, aíkik fi­gyelemmel kisérik az országunkban tett látogatásukat, senki sem óhajt­ja erősebben, mint országaink ‘ka­tonái, hogy látogatásuk eredménye a béke és országaink közötti kölcsö­nös megértés ügyét szolgálja (taps). Ezután a megjelentek lelkes tap­sától kisérve N. A. Bulganyin mon­dott beszédet. Országukban tett látogatásunk­nak az a célja — mondotta többi között —, hogy az, államférfiakkal., folytatott tárgyalások útján elmé­lyítsük a kölcsönös megértést Nagy- Britanmia és a Szovjetunió között* szoros és sokoldalú kapcsolatokat létesítsünk országaink között. Engedjék meg, hogy Nagy-Bri- tannia és a Szovjetunió népeinek barátságára és együttműködésére emeljem poharam, arra, hogy a be-* rátság és a béke hajói nagyobb számban közlekedjenek országaink kikötői között. A barátságunkra! Az ebéden Hruscsov is beszédet mondott. A megjelentek az ő sza-* vait is nagy tetszéssel fogadták. Az ebéd végeztével a szovjet ven­dégek gépkocsin visszatértek szál­lásukra, a Claridge szállóba. (MTI) előterjesztett javaslataiban már is­mertette álláspontját arra a kér­désre nézve, hogy az Egyesült Álla­mok atom- és hidrogénfcomba-kisér- Ieti célclkra használja fel a Csendes; óceáni gyámsági. területeket. A szov­jet kormány úgy véli, hogy a gyám­sági területen folytatott atom- és hidrogénbomba kísérletek, amelyek veszélyeztetik a gyámsági terület lakosságának életét és jólétét, vala­mint a Csendes Óceán medencéje több államának lakosságát, össze­egyeztethetetlenek a nemzetközi gyámsági rendszernek az ENSZ alapokmány 12. fejezetében kifej­tett céljaival és elveivel, össze- egyezhetetlenek továbbá a gyámsági feltételekkel és az igazgatást végző hatóságok (kötelezettségeivel is, amelyeket az említett területek fe­letti gyámságra vonatkozó megál­lapodások szabnak meg; Az ilyen kísérletezés sérti a nemzetközi jog legfontosabb elveit.“ (MTI) Molotov fogadta Petit tábornokot Moszkva (TASZSZ) V. M. Molotov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első elnökihelyet­tese, külügyminiszter szombaton fo­gadta Petit tábornokot, a francia­szovjet társaság elnökét, aki a VOKSZ vendégeként tartózkodik a Szovjetunióban. (MTI) Borsodi szerek az országos begyűjtési versenyben A Begyűjtési Minisztérium jelentése: A Begyűjtési Minisztérium leg­utóbbi értékelése szerint a megyék sorrendjében: II. csoport: 1. Borsod. A megyei jogú városok versenyé­ben: 1. Miskolc. A járások versenyében: I. csoport: 3. sátoraljaújhelyi, II. csoport: 2. mezőcsáti, szeren­csi, III. csoport: 1. abaújszántói. A községek versenyéber: II. csnnorl: 2. Taktaharkánv. (MTI) A vendéglátóiparban rendezett vacsoraverseny keretében a lillafüredi SZOT-ÜDÜLÖ nyilvános étterme magyaros vacsorát. rendez május 10-én este 7 órai kezdettel. Étel- és italkülönlegességek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom