Észak-Magyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-17 / 91. szám

ÉSKAKHf AGTARORSZAO Kedd, 1956 iprttii H MIT KÖSZÖNHETNEK AZ ASSZONYOK LENINNEK ? Clara Zetkin válogatott írásai­ból és beszédeiből a kövellcező cikkrészletet közöljük, amely 1925-ben jelent meg a „Die Kommunistische Fmuenmterna- tionale’t c. lapban. 1 enin elevenebben él, mint va- laha, eleven maradt számunk­ra. Olyan lángelme, mint az övé, so­hasem szűnhet meg világítani; olyan iorró szív, mint az övé, sohasem hülhet ki; olyan hatalmas akarat, mint az övé, sohasem vesztheti el hajtóerejét, még akkor sem, ha életét a testi halál nyugalomra kény­szeríti. Lenin lángelméje, szíve ( és akarata tovább él abban a gaz- ^ dag örökségben, melyet reánk ha­gyott. Tovább él írásaiban, beszé­deiben és abban a három törté- neimi jelentőségű alkotásban, amelynek létre­hozása és felvirá­goztatása elsősor­ban az ő műve: a .bolsevik párt­ban, a Szovjet­unióban és a Kommunista In- ..ternacionáléban. Lenin mindnyájunknak szeretett vezére és tanítója marad. A dolgozó asszonyoknak van a legnyomósabb okuk arra, hogy behatoljanak Le­nin tanításaiba és elsajátítsák azo­kat. Valóban még nyomosabb okuk van rá, mint az elnyomottak és le- tiportak más rétegeinek, akik a ka­pitalizmus húsbavágó bilincseit akarják szétfeszíteni. Még nyomo­sabb okuk van rá, mint azoknak, akiknek akarata és minden cseleke­dete arra irányul, hogy megteremt­sék a gazdasági élet, a társadalmi berendezkedés és a társadalmi vi­szonyok kommunista formáit. Amíg a kapitalizmus fennmarad és a gaz­dagokat milliárdosokká, a szegénye­ket koldusokká, a gyengéket rabszol­gákká teszi, mindaddig a nők kettős igát viselnek, az a sorsuk, hogy két­szeresen jogfosztottak, megalázónak, és kizsákmányoltak legyenek. Mind- addig:.két. uruk lesz: otthon a férj, s gyárban vagy a földeken pedig a tőkés. A nőket csakis és kizárólag a kommunizmus szabadítja meg jogfosztottságuktól és megalázó 'helyze tűktől. A kommunizmust azonban csak úgy lehet felépíteni, ha a nők öntudatosan és elszántan kiveszik részüket a társadalomátala­kító munkából Ka Lenin egyetlen sorban vagy egyetlen szóban sem érintette volna a „nőkérdést”, akkor is kiváló él­harcosa lenne a dolgozó asszonyok felszabadulásának: a kapitalizmus-, ban élő kizsákmányolt nők és a szovjetunióbeli munkás- és paraszt­asszonyok felszabadulásának egy­aránt. Mert Lenin mindenki másnál többet tett korunkban a női nem megváltójának, a proletárforrada­lomnak a meggyorsításáért és ő töl­tötte meg győzelmes erővel a forra­dalom első életmegnyilvánulásait. A Szovjetunióban élő munkás- r* és parasztasszony ok millióinak már nem kell rettegniök attól, hogy a tőkés a gyárban munkaidejüket a késő éjszakába nyújtja, hogy ’kere­setüket éh bérre szorítja le, hogy az áruházban, vagy a piacon kifosztja őket. Nem kell rettegniük attól sem, hogy otthon, a kertjükben, a földjü­kön a földesúr, a zsírosparaszt, az uzsorás szüreteli le hangyaszorgal­muk gyümölcsét. Nem kell félniük többé a férfiak uralmától, előjogaik­tól sem otthon, sem a közéletben és nem kell tartaniuk attól sem, hogy a törvényhozás megkárosítja, mel­lőzi, vagy jogaiktól megfosztja őket azért, mert feleségek, vagy anyák. A szovjet kormány a többi szov­jet szervvel együtt őszintén és oda- adóan törekszik arra, hogy élettel töltse meg a női nem teljes egyen­jogúságát meghirdető törvényeket. Szélesre tárják a kaput az asszonyok előtt, hogy ők is résztvehessenek a törvényhozásban, a közigazgatásban, a kormányzásban, valamennyi társa­dalmi testületben, a társadalom gaz­dasági és kulturális átalakításában. Szaporítják azoknak az iskoláknak, tanfolyamoknak és intézkedéseknek a számát, amelyek az asszonyok képzését, teljesítőképességük fokozá­sát szolgálják. Közkonyhákat, ét­kezdéket, mosodákat és javítóműhe­lyéket, bölcsődéket, gyermekottho­nokat. gyermeküdülőket és egyéb in­tézményeket létesítenek, hogy a ház­tartási és gyermeknevelési munka terihén könnyítsenek és lehetővé te­gyék, hogy a nők erejük javát szak­mai munkájukra, a közéletben való részvételükre fordíthassák. A dol­gozókat vezető kommunista párt fes a társadalmi viszonyok nap mint nap emlékeztetik * a munkás- és pa­rasztasszonyokat jogaikra és köte­lességeikre. Arra., hogy tettrekészen és fivéreikkel kéz-a kézben fáradoz­zanak azon, hog.V a szovjetállam kommunista közösséggé váljék. A dolgozó nők időtlenv-idők óta a szov­jethatalom alatt, a proletárdiktatú­rában váltak a valóságban gyakor­latilag először egyenjjogúakká. |A/|it köszönhetnek a* Szovjetunión ’-*■ kívül élő nők az oroszországi prolet árforradalom nak és a forrada- ______ ^ lom lángeszű ve­zérének, Lenin­nek? A tőkés or­szágokban az im­perialista háború és minden vele­járója a dolgozó nők millióinak nemcsak az egyé­ni boldogságát 7 ózta öcsze, ha­nem attól a remé­nyüktől is meg­fosztotta .őket, hogy a szociaHz- us me gszabad í t - ía mindanmyinkát az elnvomástól és ° kizsákmányolás­tól. A z orosz mun­kások, a szegény­parasztság támo­gatásával, a bol­sevik párt vezeté­sével. amelynek elén Lenin állt, megragadták a po­litikai hatalmat, szétzúzták a cári önkényuralom reakciós államhatal­mát és létrehozták a világ leghala- dottabb államát: a szovjet államot, a dolgozók államát. Ez a világraszóló óriási esemény visszaadta a kétségbeesett és elnyo­mott nőknek a szocializmusba és a proletariátus társadalomújító erejébe vetett hitüket. A felszabadulás remé­nye újra megmozdult a szívekbe© és harci erővé változott. És történt va­lami más, igen fontos dolog is. A keleti országokban, amelyekbe a ka­pitalizmus telhetetlen vadállatként tört be, az orosz forradalom feléb­resztette a föld legelnyomottabb, legmegtiportabb teremtményeit, a nőket. Az emberi mivoltukra esz­mélő, emberi jogaikat követelő nők rázni kezdték a sokszáz esztendős szolgaság láncait’ A Szovjetunión kívüli országokban a dolgozó nők millióinak serege jött létre, amely az oroszországi forradalom vihará­ban és lángjaiban meghallotta Le­nin hangját. A dolgozó nők milliói köszönhetik Leninnek, hogy remé­nyeik újjáéledtek, hogy látják a Ca­pital izmus megdöntésének világos útját és harci eszközeit; hogy bepil­lantást nyertek a forradalom viszo­nyaiba, a forradaloméba, amely döngő lépteivel széttapossa a zsar­noki régit és amelynek teremtő keze megalkotja a megváltó újat — s Lenintől kaptak kitartást és bátor harckésziséget a burzsoá osztályura­lom szétzúzásához. T enin a „nőkérdésről” nem írt külön könyvet, sem átfogó ta­nulmányt. Nem tartozott módszerei közé, hogy a társadalmi kérdések­kel „általánosan” és elvontan fog­lalkozzék. De annál világosabban, következetesebben gondolta át, an­nál szilárdabban, határozottabban fejtette ki mindazt, ami a proletár- forradalom véghezvitele szempont­jából fontos és jelentős. Ezért mű­vein vörös fonalként húzódik végig az a nézete, hogy a polgári társada­lomban a nők elnyomott, méltatlan helyzetben élnek, s hogy a nőknek döntő fontosságú szerepe van a kommunizmus megvalósításában. Hogyan is lehetne ez másképp? Lenin azért lett a proletárforradalom kimagasló vezére, mert nagy szíve a jogfosztottakkal, az elnyomottak­kal, a szenvedőkkel érzett. Mert be­ható tanulmányai alapján az ő min­dent átható szelleme felismerte a ki­zsákmányolt dolgozó nőkben a forra­dalom harcosait és az új társadalom hordozóit. Mert rendíthetetlen aka­rata arra irányult, hogy meggyor­sítsa a forradalmat, hogy a távoli jövőre vonatkozó programpontokat és ígéreteket napi feladattá, eleven tetté változtassa, amelynek minden törekvést és cselekvést alá kell ren­delni. Teljesen lehetetlen, hogy Le­nin hidegen és érzéketlenül szem­lélte volna az emberiség felének ne­héz sorsát, hogy ne osztozott volna azok fájdalmában, akik a sors tövi­seit viselik. Ámde Lenin a szenve­déseken és megalázottságon túl meglátta a jogfosztott nők történel­mi hivatását és szabadságát, a jog­fosztott nők alkotó erejét is. Felis­merte a polgári társadalom eme ke­reszthordozóiban a forradalom kér­lelhetetlen harcosait, a kommunista társadalom építőit. Mélyen meg volt róla győződve, hogy a dolgozó nők tömegeinek részvétele nélkül a bur­zsoázia oszitályuralmát forradalmi harcban szétzúzni, a szocialista gaz­dasági rendet és a kommunista élet­formát megteremteni nem lehet. A forradalom vezérének törek­** vései és tettei korántsem kor­látozódtak csupán arra, hogy a nők helyzetét megjavítsa, sorsukat meg­könnyítse. Arra is törekedett, hogy öntudatra ébressze, képezze, felvér­tezze a dolgozó nők tömegeit, mert csak így képesek megszabadításuk művét véghezvinni. Lenin nemcsak igaz barátja és segítőtársa, de taní­tója és vezére is volt a dolgozó nőknek. Arra törekedett, hogy a nők tömegeiben, minden egyes munkás- és parasztasszonyban forradalmi tetterővé változtassa a forradalmi érzés és gondolkodás forrásait, fel­keltse és fejlessze bennük a kezde­ményezést. amely beilleszkedik a forradalmi közösség — a párt és az osztály — szervezett öntevékenysé­gébe, s amely életet és formát ad a komm unizm usn ak. A társadalom, a világ kommu­nista átalakítása a leghatalmasabb feladat, amelyet a történelem vala­ha is egy osztály számára adott. Ez a feladat helyesen alkalmazott tu­dást, forradalmat és megújhodást jelent minden téren: a gazdasági életben, a szocialista viszonyok te­rén. az embernek emberrel való kap­csolatában és az embernek a termé­szethez való viszonyában. Ezt a ha­talmas feladatot csak a tömegek tu dates, tervszerű közreműködésével lehet megoldani. Ehhez a félfogás hoz híven értékelte Lenin a dolgozó nők széles tömegeinek tevékenységét a kommunista építő munkában, forradalmi harcban, amely az ál­lamhatalom meghódításával és a proletá rdikta t ura létrehozásával megteremti a kommunizmus építé­sének alapját és felszabadítja az ahhoz szükséges milliók alkotóere jét- Lenin teljesen magától értetődő nek találta mindazt, amit meglehe­tősen sokan — férfiak és nők egy­aránt — rémülten „természetelle­nesnek” tartanak, mivel gondolat- és érzelemviláguk a kispolgári előíté­letek rabságában él. Nevezetesen azt, hogy egy nő a háztartáson kívül tevékenykedjék, hogy képességeit a társadalmi feladatok minden terü­letén kifejthesse: az üzemi konyhá­tól, vagy em\ek vezetésétől egészen egv nagy .álíam formázásáig. Lenin a legjobb eredményeket várta a nőknek a társadalmi életben való közreműködésétől: nagyobb megér­tést egyes társadalmi igények fon­tossága és kielégítésük célravezető módjai iránt, a társadalom életének tartalmi és formai gazdagítását. Lenin számára nem egyes kiváló nők ragyogó tettei voltak a legje­lentősebbek, hanem inkább a nők millióinak mindennapos jelentékte­len tettei, még a legegyszerűbbeké, a legszerényebbeké is. Mert Lenin mélyreható elméje a kicsiben, a leg­kisebben is meglátta a nagyot, az egészet és ezért összefüggéseiben nélkülözhetetlennek ítélte azt. Szi­lárd meggyőződése volt, hogy nincs olyan erő, amelyet a forradalom és az építés munkájában nélkülözni le­hetne és hogy a forradalom és a kommunista társadalom minden erőt hasznosítani tud. Következés­képpen nagy eréllyel törekedett airra. hogy a nők tömegei között végzett kommunista szervező és ne­velő munka a városról a falura is kiterjedjen és a pártonkívüli mun­kásnőket és parasztasszonyokat ak­tivizálják. Mert a kommunizmus csak akkor szabadíthatja fel a né­pet, ha a nők milliói az új társada­lom megteremtése érdekében lángoló akaraterejüket és erőtől duzzadó aktivitásukat fivéreik akaraterejével és aktivitásával egyesítve olyan el­lenállhatatlan, titán i erővé ková­csolják össze, amely ellentmondást nem tűrve kiáltja: „Legyen!” Vs akkor majd a felszabadult a nők boldogan és hálával írhat­ják e nagyszerű énítmény gránit­falaira: Ez az emlékmű a forradal­már nők munkája is. Lenin 86. születésnapja előtt A szovjet nép Vlagyimir Iljics Lenin 86. születésnapjának a meg­ünneplésére készül. A jelentős év­forduló alkalmából a kerületekben, a gyárakban, a hivatalokban, a fő­iskolákon és az iskolákban ünnepi gyűléseket tartanaik. A gyűléseken a forradalom résztvevői, munkások, tudósok, írók, művészek, párt- és szovjetfunikeionáriusck mondják el emlékeiket Vlagyimir Iljics Lenin­ről. A Politikai és Tudományos Isme­reteket Terjesztő Országos Társaság a moszkvai központi előadóterem­ben több nyilvános előadást rendez, A Szovjetunió állami Lenin-könyv- tára nagy kiállításra készül, amelyen bemutatja Lenin műveinek külön­böző, köztük ritka kiadásait is. Ezekben a napokban különösen sok látogató keresd fel a központi tíenin- múzeumot. A népi demokratikus országok dolgozói és a kapitalista országok demokratikus közvéleménye is ké­szül Lenin 86. születésnapjának a megünneplésére. Az Egyiptomi Köztársaság első magyarországi követe átadta megbízólevelét Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke hétfőn, áp­rilis 16-án fogadta Abd-el-Hamid Naféh Zade rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert, az egyip­tomi követség első magyarországi követét, aki átadta megbízólevelét. A követnek a megbízólevél átadá­sa alkalmából mondott szavadra vá­laszolva Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke sok sikert kívánt itteni működéséhez. A megbízólevél átadásánál jelen volt Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Kárpáti József külügymi­niszterhelyettes és G&atorday Ká­roly, a külügyminisztérium proto- kollosztályának ideiglenes vezetője. A megbízólevél átadása után a kö­vet a kíséretében megjelent Sherif Lotfy követségi attasét és. Mohamed Aly Mohamed követségi irattári tit­kárt bemutatta Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének. (MTI) , Megpróbálták felgyújtani a TASZSZ londoni szerkesztőségének helyiségeit London (TASZSZ) Április 15-én késő este provoká­ciós merényletet követtek el a TASZSZ londoni szerkesztősége el­len. Ismeretlen személyek gyúlékony folyadékkal öntötték le és meggyúj­tották a TASZSZ szerkesztőségébe vezető ajtókat. (A TASZSZ helyisé­gei a Reuter-hírügynökség épületé­ben vannak;) A tüzet gyorsan eloltot­ták. (MTI) Amerikai beavatkozási tervek a Közel-Keleten Newyork (TASZSZ) Az United Press hírügynökség wa­shingtoni tudósítójának jelentése sze­rint Drew Pearson szemleíró írja: a második amerikai páncélos hadosz­tály parancsot kapott, amely szerint harminc napon belül Németországból a Közép-Keletre helyezik át. Pearson azt írja, hogy a feltevések szerint a hadosztályt a Szaud-Ará- biában élő amerikai állampolgárok »védelmére« fogják felhasználni. Szaud-Arábia az Arabian—American Oil Company-nál öt-hatezer ameri­kai dolgozik. London (MTI) A Reuter jelentése szerint a Chi­cago Tribune »provokációs akciónak« tartja a nemrég a Földközi-tengerre küldött amerikai tengerész-gyalogos zászlóalj bejelentett krétai gyakorló­partraszállását és ezzel kapcsolatban közelkeleti »amerikai akciók veszé­lyéről« ír. Guy Mollet beszéde Lille-beu Guy Mollet miinisztetelnök a lillei vásár megnyitása átkaiméból vasár­nap beszédet mondott s abban több időszerű politikai és gazdasági kér­dést is érintett. Az algériai helyzettel összefüggő behívások ügyében a miniszterelnök igyekezett igazolni a kormány poli­tikáját. Azt mondotta, hogy az érin­tett fiatal franciák behívása „a nem­zetnek arra a kívánságára mutat, amely semmilyen vonatkozásban nem akar engedni az erőszaknak”. Hangoztatta ezután, hogy Algériá­ban „békepolitikát" kíván folytatni. Úgy próbálta beállítani, hogy „ami­kor az országtól nagy áldozatokat kér, a franciák hatalmas többsége óhajának tesz eleget”. Gazdasági kérdésekkel foglalkozva Guy Mollet kiemelte, hogy a kor­mány olyan politikát folytat, amely­nek eredményeként emelkedik majd az életszínvonal Franciaországban. Ismertette a kormány reformelgon­dolásait, főként a bérzónák és az öregségi járulékok tekintetében. Az Humanité vezércikkében meg­állapítja, hogy Guy Mollet érvelése szerint a mozgósítás egyenlő a béké­vel. A miniszterelnök szerint a ren­delkezési állományban lévő fiatalok behívása hozzájárulás a békepoliti­kához. A valóság az, hogy amikor háború folyik, újabb csapatok beve­tése csak fokozhatja a háború in­tenzitását. A MUNKASZERETO CSALAD Jakov Jefremovics Filatov, a »Krasznij Máj« üveggyár legöre­gebb művezetője. Több mint 40 éve dolgozik itt. Rengeteg tapasz­talatot gyűjtött, amelyet szívesen ad át a fiataloknak. Sok művezető tanult Filatovnál és hálás neki a tanultakért. Filatov gyermekeibe — Anato- lij, Gennadij, Igor fiába, Ljucia és Vera lányába is beoltotta a szak­mája iránti szeretetét. Valameny- nyien együtt dolgoznak apjukkal a gyárban és a kollektíva szorgal­mas embereknek ismeri őket. Anatolij az egyik ifjúsági brigád vezetője, neve ott díszeleg a gyár dicsőségtábláján. Ljuciát, aki üvegvágó. termelési programja si­keres teljesítéséért díszoklevéllel tüntették ki. 533 nagy nyeremény a második békekölcsön nyolcadik sorsolásán A II. békekölcsön április 19—22 között sorra kerülő 8. sorsolásán 245.200 egész kötvény számát húz­zák ki a szerencsekerekekből. Négy nap alatt a százezer forintos főnye­reményen kívül huszonhárom 50 ezer forintos, negyvenhat 25 ezer fo­rintos, 117 tízezer forintos és 347 öt­ezer forintos nagynyereményt, to­vábbá '5800 ezer forintos, 17.400 öt­száz forintos és 93.466 háromszáz forintos nyereményt húznak ki. Név- értélkben 128 ezer kötvényt sorsol­nak ki. (MTI) Ugyanakkor, amikor Guy Mollét békés szándékokat • hangoztat ; — folytatja az Humanité — Chabán Délmas államminiszter nyíltan ki­jelenti: „Fel kell kutatni és foglyul kell ejteni, vagy ki kell irtaná a lá­zadókat”. Ilyen módszerekkel nein lehet el­lenállni a reakció nyomásának — emeli ki az Humanité —• A helyzet konszolidálása céljából nem szabad hagyni, hogy csak a reakció gyako­roljon nyomást a kormányra. A reakció nyomására a békét követelő népi tömegek nyomásának kell fe­lelnie. (MTI)--------o-------­H IRDETMÉNY. Miskolc város tanácsa vb. munkaerőgaz- dálkodási osztóivá értesíti a város . lakossá­gát. hogv segédmunkás, lakatos, kőműves, kazánkovács, horizont esztereálv.os. marós, vésös. kereskedő segéd, asztalos, kovács, kontírozó könwelö. villamos mérnök (egye­temi végzettséggel és oklevéllel), villamos* ioari technikus munkakörben elhelyezési le­hetősége van azoknak az állandó bejelentő­vel rendelkező miskolci lakosoknak, akik a felsorolt szakmák területén kívánnak elhe­lyezkedni és akik Jelenleg munka viszonyban nem állanak. Jelentkezni lehet a városi ta­nács vb. mttnkaerőgazdálkodási osztályánál (Miskolc. $zéche«ivi utca 72.) minden hétfőn, szerdán és oénteken fél 9 órától délután I óráig. Város! tanács vb. munkaerő* gazdálkodási osztálya. IcJCéfttZetL* DIANA,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom