Észak-Magyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-17 / 91. szám

3 MMA, lm iprWB 1? Okuljanak a hibákból ax edelényi gépállomás vezetői is kapunk mult csütörtöki számának „A hibakereső brigád“ című cikkében beszámoltunk az edelényi gép­állomáson folytatott néhánynapos ellenőrzésről. A ciikik írójának — ott jártakor — a gépállomás vezetői elpanaszolták, hogy a brigád csak megkeres­te a hibákat és megjelölte azok kijavításának határ­idejét, — ezzel azonban be is fejezte ténykedését. Hogy egyes feladatokat miért nem tudtak végrehaj­tani, — erre vonatkozóan meg sem hallgatták a helyi vezetőket. Ellentmondást nem tűrő hangon utasították őket a jegyzőkönyvben nyolc oldalon rögzített tenniva­lók elvégzésére. A gépállomás eddig végzett munkáját egyetlen szóval sem méltatták. Fukarkodtak az élen­járó traktorosok dicsérésével is. Az ellenőrzést végző szakemberek — akik egyben felettesei is a gépállo­másnak — nem adtak segítséget a hibák kijavításá­hoz. A bírálat a Megyei Tanács Gépállomás Igazgató­ságának vezető szakembereit érte. Mikor tudomást sze­rezték az igazgatóság vezetői a panaszról — nagyon helyesen —, nem engedték el fülük mellett*a kriti­kát. Úgy érezték, hogy a bírálat jogos és ezért azon­nal cselekedtek. Múlt hét péntekjén Gergely elvtárs, a gépállomási igazgatóság vezetője meglátogatta az ede- lényieket és kérte őket: mondják el sérelmeiket. A jegyzőkönyv minden pontját átnézték és meg­vitatták. Gergely elvtárs pontos útmutatást adott a tennivalók elvégzéséhez. Módosítottak néhány határ­időt is. Az igazgatóságon tehát megszívlelték a bírálatot. Ugyancsak okulniok kell az esetből a gépállomás ve­zetőinek, köztük Csillag elvtárs igazgatónak is. Akad még tennivaló a gépállomáson. A tavaszi munkában az utolsó előtti helyen állnak. A gépeket nem javí­tották ki megfelelően. Elhanyagolták a tervszerű kar­bantartást. Nincs minden rendben a körzetükhöz tar­tozó termelőszövetkezetben sem. Többszöri figyelmez­tetésre sem vezették be a szakaszos trágyakezelést és baj volt a szerződések kötésével is. A gépállomás ve­zetői nem látogatják a termelőszövetkezeteket s így nem tudnak megfelelő segítséget adni számukra. A gépállomás udvarán az ellenőrzés idején példátlan volt a rendetlenség. Mindezeket még betetőzi, hogy a gépállomás nem tud elszámolni 120.000 forinttal. Lássuk, mit kell tenni a hibák megszüntetésére? A szakaszos trágyakezelés megoldásához pótkocsikat kap a gépállomás és hogy vezetői könnyebben járhas­sák a körzetet, két motorkerékpárt, sőt gépkocsit is bocsátanak rendelkezésükre. De ne várják a gépállo­más vezetői, hogy a megyei igazgatóság mindent el­végez helyettük, hogy például majd kifüggeszti a tsz- ek istállóiba a munkarendet. Nincs szükség különleges módszerre a szerződéskötések elkészítéséhez sem, — ezt maguk bizonyították be azzal, hogy a vizsgálat után azonnal hozzákezdtek a feladat megoldásához. Módot találtak az udvar rendbehozására is —, kát volt megvárni, hogy erre a megyei főmérnök, a főag- ronómus s az igazgatóság vezetője figyelmeztesse őket. Igényeljék a megye segítségét, de ne várjanak gyámolítgatásra. Az edelényi gépállomás vezetői, fizi­kai dolgozói lássanak hozzá a hibák gyom kijavításé hoz és teljesítsék kötelességüket. Dolgozzanak jobban az edelényi gépállomáson! (Ardainé) A pártszerű kritika nyomán alkotó munka fakadt Királdon Még tavaly október 20-án történt. — Igaz, tökéletesen igaz — gon­dolta. Prohászka elvtárs, a királdi bánya igazgatója, amikor olvasta a Szabad Nép aznapi számában »A :felajánlást kövesse tett« című ve­zércikkének első sorait. Érdeklő- éléssel futotta át a cikket, amely­ben gyakran esett szó bányákról. Egyszer csak — a vezércikk közepe tájánál, megdobbant a szíve. Hiszen itt róla van szó! Egy pillanatra megállt és a bekezdést újra el­olvasta. »Borsod megyében a május 7-én megtartott bányászértekezleten fel­szólalt Prohászka Rajmund a ki­ráldi bányaüzem igazgatója. Idé­zünk felszólalásából: »Lyükóbánya versenyfelhívását elfogadom. Meg­mondom kemény ellenfél leszünk, , mert ha az utóbbi időkben keveset hallottak is a vöröscsillagos Királd- ról, a jövőben hallani fognak.« i fezek után hét pontban felsorolta , a verseny céljait. Érdemes megvizs- \ gálrii, mi valósult meg belőlük. A ‘ hánya a második negyedévben él- , üzem volt, ma az ózdi tröszt leg­rosszabb üzeme. A vállalt megtaka­rítás helyett a harmadik negyed­évben 19.9 százalékkal több bánya- . fát használtak fel, mint szabad lett I volna. A vállalt csökkentés helyett . a harmadik negyedévben 19.1 szá- zálékkal nőtt az önköltség. Vállal­ták, hogy az idén 20.000 tonna sze­net millszekundos robbantással ter­melnek, az új módszert azonban [ október 1-ig be sem vezették. Vál­lalták, hogy a darabbérben dolgo­zók 90 százaléka teljesíteni fogja normáját, de a harmadik negyed­évben nem teljesítették ezt az ígé­retüket sem. Vajon hogyan lép ezekután Prohászka elvtárs azok' elé, akik résztvettek a májusi aktí­ván és végighallgatták felszólalá­sát?« A betűk táncolni kezdtek a sze­me előtt. Csak most érezte igazán, ' milyen súlyuk van a szavaknak. Akkor döbbent rá, hogy amit má­jusban megígért, az mind csak ígé­ret máradt. Szeretett volna tollat ragadni, hogy megírja a Szabad Népnek: az elmúlt öt hónap alatt is éppen úgy harcolt a tervek túlteljesítéséért mint azelőtt és nem igaz, hogy csa­lódott benne a párt. Mert ha a so­rok nem is mondták ki, ezt sejt- tetiék. Keze már nyúlt volna a toll felé, de félúton megállt. Nem! Itt szavaknál többre van szükség. A vezércikk százezrek nevében tőle is tetteket követel! Az izgalom lassan felengedett benne. Gondolatai már a bányában jártak s végigvonultak minden vágaton. Kereste, kutatta, hol mit lehet tenni, hogy minden rendbe jöjjön és ismét kigyúljon a vörös csillag az akna fölött. * Az éjjeles műszak dolgozói már régen a munkahelyen voltak, de Prohászka elvtárs még mindig a térképek fölé hajolva dolgozott. Agyában az önköltség csökkentés, a millszekundos robbantás, a bá- nyáfa takarékosság problémái ke ■ringtek, amelyek mind-mind meg­oldásra vártak. Végül összegezte magában; hogyan kezdje holnap a munkát. Első tennivalója az volt, azonos állásponton vannak: egyet­len lehetőség a hibák kijavítására, ha meghallgatják a bányászok vé­leményét, bíznak alkotó kezdemé­nyezésükben, eljuttatják a párt sza­vát a legkisebb munkahelyre is. A legközelebbi termelési értekez­leten nem lehetett látni bóbiskoló embereket. A vita során még olya­nok is hozzászóltak, akik máskor csak bólogatni, vagy hallgatni szok­tak. Néhány hét alatt teljesen meg­változott a bánya arculata. A bá- nyafapazarlás szinte teljesen meg­szűnt. Emelkedett az omlasztásból visszanyert fa mennyisége is. Külön brigád alakult a millszekundos rob­bantás bevezetésére. Bics István bányamérnök és Kakuk István elv­társ, az üzemi pártbizottság titká­rának irányításával. A harc ered­ményes volt. A fiatal bányamérnök és a párttitkár személyesen pró­bálta ki a millszekundos robban­tást. Utána a kommunisták leg­jobbjait tanították meg az új el­járásra, majd tanfolyamot szervez­tek, ahol 30 bányász sajátította él millszekundos robbantás tecJ\niká- ját. Ez év januárjában a szén 11 százalékát, februárban 33 százalé­kát, márciusban már 50 százalékát termelték ki millszekundos robban­tással. Ezzel azonban nem eléged­tek meg. Pótolni akarták a tavalyi súlyos mulasztást s ezért Bics elv­társ felajánlást tett, hogy ez évi millszekundos robbantási tervüket május 1-re befejezik. A terv első negyedévre esedékes részét már 356 százalékban teljesítették. A dolgozók öntudatába vetett bi­zalom most is meghozta gyümöl­csét. Németh Péter és Jelsovszki László lőníesterek, valdihint tröszt »millszekundos brigádjának« tagjai: Szalmás József, Kondor ősi Géza és a Béke-tárói Vass József fáradhatatlan harcosai lettek az új robbantási technika alkalmazásá­nak. A királdi lőmesterek a nagy­szerű eredmények láttán felaján­lást tettek arra, hogy a frontok ter­melésének 60 százalékát millsze­kundos robbantással termélik ki. .W Most, hogy hat hónappal a bí­rálat után megkérdezzük Prohászkd elvtársat, mit tettek a hibák kijaví­tása érdekében, mosolyogva előbb hellyel kínál bennünket. — Erre a kérdésre a Szabad Nép vezércikke alapján szeretnék vála szólni — mondja. — Ebben az. év ben minden hónapban; túlieljesítét tűk. tervünket. Április 1-től 9-ig 110.5 százalékos teljesítményünk kel a tröszt legjobban termelő üzeme voltunk. Az előirányzathoz képest első negyedéves önköítsé günket tonnánkint 5 forinttal csők kentettük. A bányafa felhasználás ban az első negyedév folyamán 243 köbméter megtakarítást értünk el. A darabbérben dolgozóknak 55 szá­zaléka teljesíti normáját 100 száza­lék felett. Kemény próbatétel volt Prohász ka elvtárs számára az elmúlt hat hónap, de megtanulta ez alatt, hogy a szavak helyett százszqr többet ér a tett! A bírálat jó talajra talált vörös csillagos királdi bányászok nál, nyomában termékeny munka fakadt. SZABÓ FERENC az Ózdi Bányász szerkesztője Használjuk ki jól a vegyszeres gyomirtás nagy előnyeit A szántóföldjeink elgyomosodásá- ból eredő károkat minden gazda is­meri, de bizonyára mégis megdöb­bentő számunkra az a megállapítás, hogy a gyomok átlagosan közel egy harmaddal csökkentik évenkint a mezőgazdasága termelés értékét. Ép­pen ezért a mezőgazdaságii muriké­nak is jelentős részét teszi ki a gyomirtásra fordított fáradozás. A sűrűn vetett növényeknél — például a gabonáknál — eddig gya­korlatilag szinte tehetetlenek vol­tunk a gyomokkal szemben. Ha az időjárás nem kedvezett a gabona gyors fejlődésének, akkor a gyomok jutottak uralomra és gabona termő terület üníknek 16—30 százalékát azok foglalták el. 1947-ben gabona- vetésterületün/k 32.5 százaléka gyom volt. Ezek a számok azt jeOentik, hogy — csak 6 mázsa átlagot véve alapul — egy-két milliárd forint ér­tékű gabona teremhetett volna a gyomok helyén. Ehhez még hozzá­jön a közvetett kártétel, hogy sok gyomnövény számtalan gombabeteg­séget és kártevőt szaporít. Ezért lett a mezőgazdasági tudo­mánynak olyan hatalmas vívmánya a vegyszeres gyomirtás feltalálása gyakorlati alkalmazásának ki­dolgozása. A mezőgazdaságban ez teljesen új védekezési módszer: Az elmúlt évben beállított nagyüzemi kísérletek: azt bizonyítják, hogy igen eredményes, a növényvédelem terü­letén valóságos forradalmi módszer, A vegyszeres gyomirtás 2—4 mázsá­val növelte a termést a közepesen gyomos területeken. Mi is az a vegyszeres gyomirtás? A vegyszer neve: Dikonirt, fehér poralakú anyag, amelynek hatására a növényben rendkívüli gyors válto­zások keletkeznek. A sejtek az egyik áráról a másikra annyira megnöve- kedneik, hogy a sejtfalak szétreped­nek és a növény valósággal meg szakad. Ez a hatása azonban csak áz úgynevezett kétszikű növények­nél áll fenn. Köztudomású, hogy a növények egyik része ■ két szikleve­let, a máisáik része egy sziklevelet hajt csírázás után. A két nővénj^- csoport belső felépítése és sejtrend szere is alapvetően különbözik egy­mástól. Az eltérő belső tulajdonsá­gok alapján a Dikonirt az egyszikű ríövényékre — ahova az összes ga­bonafélék ‘tartoznak — • mines káros hatással, míg a kétszikű gyomok, mint a vadrepce, aoat, folyófű, zsá- zfca menthetetlenül elpusztulnak. A vegyszer tehát »^kiválogatja“ a gyo­mokat a gabonanövény közül. Ebből a szerből egy lkat. holdra egy kiló 20 dekagramm szükséges, amit 150 liter vízben oldanak fel. Legjobb akkor alkalmazni, amikor a gabona 15—20 centiméter magasságot ért él, a gyomnövényeik pedig zsenge léveles állapotban vannak. A vegy szeres permetezést kalászolás előtt egy héttel be kell szüntetni. A me­leg, napo6 idő elősegíti hatását. Per­metezés után néhány óra múlva már lankadás látható, egy-két nap múlva pedig a gyomok teljesen elpusztul­nak; Kormányunk nagyarányú gondos­kodása mind nagy óbb mértékben te­szi lehetővé ennék az új módszer­nek az elterjesztését. Az idén már 480 ezer kata&ztrália holdra elegendő gyomártószer áll rendelkezésünkre. Ezzel kenyérgabo­na területünknek 18 százalékát, a szocialista gazdaságokon belül pe­dig a kenyérgabona 40 százalékát lehet permetezni és így már az idén majdnem félmillió holdon egy­millió mázsa termés többletet érhe­tünk el. A rendelkezésre álló kész­letekből főleg a tiszántúli gabona- termő vidékek, Békés, Szolnok és Hajdú megye kapják a legtöbbet: i Használata anyagilag is kifizetődő Egy katasztrális holdhoz szüksé­ges vegy anyag 51 forint, a perme­tezést pedig a növényvédő gépállo­más 49 forintért végzi el. Egy ka­tasztrális hold közepesen gyomos ga­bonának kézi aca tolása 5—6 mun­kanapot vett igénybe. Ezt a munkát most 100 forintért szinte percek alatt végzi el a motoros permetező, hiszen naponta 35 katasztrális hol­dat tud gyomtalanítani. Tavaly a 160 ezer holdon végzett kísérletek azt mutatják, hogy a vegyszeres gyomirtás két mázsa terméstöbble­tet biztosít. Tehát 100 forintos be­fektetéssel 560 forintos tesranéstöbb­ié tét érhetünk el: Ennyi előny és jó tulajdonság el­lenére sem kielégítő a gyomirtásra kötött szerződésék mennyisége. A •munka április végefelé már meg­kezdődik és a legtöbb helyen még csak 50 százalékra áll a (szerződés­kötés. Az új nagyhatású módszer el­terjesztése és megismertetése min­den közigazgatási szervnek és min­den mezőgazdasági szakembernek feladata és kötelessége. Ne hagyják magára ebben a fontos szervező munkában a növényvédő gépállomá­sokat ! Még van idő, hogy a tsz-efkkel, vagy a növényvédő állomások, s a tsz-ek közelében fekvő egyéni gaz­dákkal megkössék a szerződésit. Az a tsz pedig, ahol még az idén is csak kísérletképpen kötötték meg a szer­ződést — például 100 hold helyett csak 10. holdra — tulajdonképpen, két vagon gabona terméstöbbletet dob el magától. A kísérletek bevál­tak — nincs már mit bizonytalan­kodni! Ezért minden tsz vezetősége vizsgálja felül a megállapodásokat és — ha szükséges — sürgősen. egé­szítsék ki azokat. A nagy horderejű felfedezés ha­talmas segítséget jelent parasztsá­gunknak — éljünk is vele, hogy több kenyeret adhassunk az ország­nak. Sz. In Jó, ha tudják a gazdák... Negyedére csökkentette a hengerfogyasztást A diósgyőri kohászat durvahen- gerdéjében, ahol évenkint több tíz­ezer tonna vasúti sínt hengerelnek, rendkívül sok henger használódik ei. Általában 350 tonna sin kihen­gerlése után hengercseréré van szük­ség. A gyakori csere nemcsak költ­séges, hanem tetemes időveszteség­gel is jár. Osztatni Mihály, az üzem fiatal mérnöke, aki tanulmányait a Szov­jetunióban végezte, az év elején kü­lönleges összetételű anyagból készít­tetett hengeröntvényt, ugyanakkor módosította a hengerek üregezését is. Az első évnegyed nagyobb részé­ben már ezzel az új hengerrel vé­gezték többezer tonna sinacél hen­gerlését. A negyedév végén szám­adást végeztek, s megállapították, hogy az új hengerrel 1300 tonna acélt tudnak kihengérelná. így. az egy tonna sínacélra eső hengerfo­gyasztást hét forintra, a korábbinak több mint harmadára csökkentet­ték. A második negyedév feladataira készülve az üzem fiatal mérnöke to­vább tökéletesítette az eljárást. Az újonnan készített hengerékkel a na­pokban már megkezdik az üzem­szerű munkát. A kísérletek alapján arra számítanak, hogy május 1-re hengercsere nélkül egyhuzamban 1500 tonna vasúti sint hengerelnek egy hengerrel, így a sdnacéloíknál a régebbivel szemben negyedére csök­kentik a hengerfogyasztást. Áprilisban megkezdik az első Lazai kísérleti atomreaktor építését a Szabadsághegyen A tervek végleges kidolgozása után a 44. számú Állami Építőipari Vállalat dolgozói még ebben a hó­napban hozzákezdenek a budapesti Szabadsághegyen az első hazai kísér­leti atomreaktor földmunkáihoz. A szovjet tervdokumentáció alap­ján épülő reaktor egy központi épü­. „ . ...................... .létből és több laboratóriumból áll. h ogy felkereste az üzemi part-1 . j , , ,, .......... b izottság titkárát és véleményét Az atammáglyat a főépületben he- kérte. Hamarosan kiderült, hogy 1 lyezik el; Tervezőmérnökeink, az építőipari vállalat vezetői és dolgo­zói nagy lelkesedéssel készülnék a nagy mű létrehozására, amely ha­talmas segítséget nyújt majd atom­kutatóink ipari, tudományos és gyó­gyászati kísérleteihez, ipari üze­meink munkájához. Az atomreaktor berendezéseinek felszerelését előreláthatólag a jövő év tavaszán kezdik meg szovjet technikusok és szerelők. (MTI) A búza nagyobb mennyiségű vizet májusban és júniusban használ el a talajból. Ezzel szemben a rozs — amely a hűvös időben is erőteljesen fejlődik — a talaj nedvességtartal­mát már áprilisban jelentékenyen ig^nybeveszi és májusban, júniusban már sokkal kisebb a vízigénye, mint a búzáé. Ez a magyarázata annak, hogy a rozs után a talajban mindig több nedvesség marad, mint a búza után. A kapásnövények vízigénye júniusig általában kicsiny, majd erő­sén • megnövekedik. Augusztusban viszont a kapások már a talaj mé­lyebb rétegeinek vízkészletét fo­gyasztják. Kutatók adatai szerint virágzáskor és virágkötéskor a fagyra legérzéke­nyebbek a kajszibarack, a szilva, a dió és a szőlő, amelyek virágzáskor már —0.6 fok hidegben kárt szen­vednek. A szamóca viszont —2.2 Celsius fokos, az alma és a körte —2.7 fokos hideget tűr el. Az őszi­barack fagytűrőképessége virágzás­kor —1.1 Celsius fok. A szántóföldi növények közül a gyomnevelők közé soroljuk a búzát, árpát, zabot, borsót, lencsét, bíbor­herét, lent, mohart és a kölest. A gyomirtó növények között foglal he­lyet a rozs, a jól kapált kukorica, bab, burgonya, répa, repce, mák, napraforgó, dohány, továbbá a lu­cerna, a vöröshere, a baltacím. Szakmunkás-vizsgát tehetnek a képesítéssel nem rendelkező állami gazdasági dolgozók Állami gazdaságainkban sok olyan traktoros gépész és a műhelyekben szakmunkát végző dolgozó van, akiknek nincs meg a szakmai képe­sítésük. Igen fontos, hogy minden dolgozó megszerezze ezt a képesí­tést, ezért az állami gazdaságok mi­nisztere utasítást adott ikii szakmun­kásvizsgák szervezéséről. Az utasítás szerint szakmunkás- vizsgára jelentkezhet olyan állami gazdasági dolgozó, akit az 1956. év­ben traktoros gépész munkakörben, vagy műhelyekben foglalkoztattak, ha legalább 3 évi szakmai gyakorla­ta, a vizsgához szükséges elméleti tudása van és munkáját megfele­lően végzi. A traktoros gépész szak­vizsga követelménye: a mezőgazda­ságban használt különböző típusú traktorfajták, kombájnok, és egyéb I erő- és munkagépek vezetése, keze­lése és karbantartása, valamint a gépek javításában való közreműkö­dés. Traktoros gépész szakmunkás- vizsgát a termelési igazgatóságok által szervezett bizottságok előtt kell letenni. A vizsgákhoz a termelési igazgató­ság segítséget is ad. Megszervezi á vizsgákra előkészítő szakmai okta­tást, továbbá megszervezi a vizsgák­ra való jelentkezést. A gazdaság igazgatója is köteles segítséget adni a szakmunkás-vizsgák előkészítésé­ben. Ismertetnie kell a vizsgaköve­telményeket. kihirdetni a vizsgák helyét és időpontját, s gondoskodni kell arról, hogy a gazdaságban dol­gozó gyakorlott szakmunkások, szak­mai gyakorlatukat töltő mérnökök és technikusok segítséget adjanak a vizsgára készülőknek. Az utasítás melléklete a vizsgakövetelményeket részletesen ismerteti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom