Észak-Magyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-11 / 86. szám

&ttsr<Uf 19S& április 11 ES£A KMAGVARURSZAO 3 A dolgozó9 a gondolkodó, az alkotó ember A SZOVJETUNIÓ hatodik ötéves tervének IRÁNYELVEIBŐL A hatodik ötéves tervben, az előző ötéves tervekhez viszonyítva jelentősen emelték a kórházak, iskolák, gyermekvédelmi intézmények építésére fordított összeget. Az előző ötéves tervhez viszonyítva három­szor annyi kórházat, mintegy két és félszer annyi gyermekvédefrm in­tézményt és kétszer több iskolát építenek 1955 és 1960 között. A ha­todik ötéves tervben mintegy 4 millió városi és falusi tanuló elhelyezé­sére alkalmas iskola épül a Szovjetunióban. Ne akadályozzák az olcsóbb nyersvastermelést Éppen harmincöt napos a barát­ság Varga Imre munkáét demren- des magyar marós és Leonov, a Lenin-renddcl kitüntetett szovjet marós között. Hogyan kezdődött? Március 8-án délután kedves vendég érkezését várták a diós­győri ne hé zszer szánig épgyár dolgo­zói. Arról értesítették őket, hogy meglátogatja a gyárat Leonov elv­társ, a híres szovjet marós. Varga Imre szeme felcsillant az örömhír hallatára. — Na, megint tanulhatok* egy lépést újból előre léphetek. S nem is csalódott. A magas, szikár férfit, Leonov elvtársat az ő gépéhez vezették. Először azt gon­dolta, hogy csak megnézi a gépet. Mégcsak álmodni sem merte, hogy éppen az ő gépe Leonov szak­avatott kezeinek fog engedelmes­kedni. Mi tagadás: A szovjet ma­rós mynkája láttán úgy el csodál­kozott, mint 21 évvel ezelőtt, ami­kor először álló A a marógép mel­lé. „ r A marótárcsán azelőtt egészen apró fogakat használtak. Azon a tárcsán pedig, amelyet Leonov elv­társ készített, majdnem háromszor akkora fogak voltak. Gyorsabban is ment vele a munka, legalább fele annyi idő alatt készítette el a Diesel-motor főcsapágyát. — Búcsúzom a régi módszertől, Leonov elvtárséval dolgozom ez­után — határozta el már az első percekben Varga Imre. A bemutató végeztével Leo­nov elvtárs beszélgetni kezdett Varga Imre elvtárssal. Az idős ma­rós sorra mutogatta újításait. Azaz, helyesebben csak néhányat kbzü- lük, mert 75 újítás megismertetése napokat venne igénybe. A szovjet vendég mindegyik után elismerően A közelmúltban az Ózdi Kohászati Üzemek pártbizottsága öttagú bri­gádot alakított, hogy felülvizsgálja a nagyüzemi DISZ-bizottság és az üzem DISZ alapszervezeteinek mun­káját, feltárja az előforduló hibákat, hiányosságokat és utat mutasson a jövőt illetően. Feltétlenül helyes kezdeményezés volt ez, de sajnos, nem jelenti azt, hogy a pártbizottságnak az ifjúság között végzett munkája kielégítő lenne. Igen sok még a fogyatékosság, amint ezt a brigád jelentése is iga­zolja. Lássunk csak néhány szemel­vényt a jelentésből. Elsősorban azt állapítja meg, hogy a nagyüzemi DISZ-bizottság végre­hajtóbizottságának tagjai politikailag és szakmailag képzettek. Hiányos munkájuk oka az, hogy az adminisztráció, a jelentésgyártás az irodához köti őket. lA végrehajtóbizottság tagjai csak nagyritkán jutnak el a DISZ alap­szervezetekhez. Ennek következmé­nye, hogy a DISZ végrehajtóbizott- ság s az alapszervezetek között laza a kapcsolat. Joggal panaszkodnak az alapszervi titkárok, hogy a végre- hajtóbizottság tagjaival — különösen a függetlenített funkcionáriusokkal j alig találkoznak. E hibákért a DISZ-bizottság és személyszerint Sütő András elvtárs, a végrehajtóbizottság titkára a fele­lős. Sütő elvtárs kevés időt fordít a végrehajtóbizottság és az alapszerve­zetek munkájának ellenőrzésére, a DISZ alapszervezetekhez pedig egy­általán nem látogat el. Igaz, hogy a többi végrehajtóbizottsági tag kevés segítséget ad számára. Sütő elvtárs gyakran olyan munkával tölti el ide­jét, amelyet a végrehajtóbizottság más tagja is elvégezhetne. A tag- összeírás során például az összeíró­lapok kitöltését maga Sütő elvtárs végezte. Dehát mit csinált a gazda­ságvezető? A hibákból okulva a jö­vőben jobban meg kell osztani a mUihkát a DISZ-bizottság tagjai közötti . i A DISZ-bizottság munkájának felülvizsgálására alakult brigád meg­állapította: nem mindegyik vógre- haj tóbizottsági tag érez felelősséget az ifjúság neveléséért, szervezéséért, Sebők Balázs elvtárs, termelési fele­lős a brigádokról, azok versenyéről, termelési eredményeiről sem elég tájékozott. Nem fogja össze a DISZ- brigádok vezetőinek munkáját. Még egyszer sem fordult elő, hogy a bri­bólintott. Ám egyet különösen megnézett. Sokáig forgatta a kis acéllaplcából kiálló négy kést. Var­ga elvtárs mindjárt magyarázat­hoz kezdett. — Egyszerre 4 darab vidia késsel munkáljuk meg a for- gattyus tengelyek egyes felületeit. Az utolsó kés már a mintegy 23 órás lakatos simítómunkát helyet­tesíti. Tetszett az új módszer a. szovjet vendégnek s beszélgetés végén el­mondotta, hogy most ő is tanult. Otthon bevezeti a négy vidiakéses gyorsvágást. Amikor elbúcsúztak, a szovjet vendég megadta Varga elvtársnak lakáscímét. Megkérte a diósgyőri maróst, hogy írjon neki. írja meg eredményeit, Ismertesse vele újítá­sait. Elkérte Varga elvtárs címét is, mert amint mondotta., ő is írni akar. Uj módszerekkel akarja meg­ismertetni a 'magyar marósokat, no meg a barátságot altarja to­vább elmélyíteni. Varga elvtárs szívét Icellemes melegség öntöfte el. Úgy érezte, régi barátjára talált Leonov elv­társban. Az elválás után m.ég sokáig ott maradt gépénél. Először csak gondolkozott. Leonov szavait is­mételgette, majd munkához látott. Méregetett, rajzolgatott. Másnap délelőtt 10 óraücor, amikor meg­nyomta gépe indító gombját, 'á marófejen már a Leonov-féle gyorsmarótárcsa forgott. S az eredmények nem maradták el. A 46 órás normáidéjü munka­darabot 26 óra alatt készítette el. Közvetlenül Varga elvtárs mel­lett dolgozik Majoros István, Jurik Miklós és Boros La.jos elvtárs. Elő­ször csak figyelték az új eljárást, meg eredményeit. Utána mindjob­gádvezetőket felhívta volna a DISZ- bizottságra, elbeszélgetett volna ve­lük a termelésről,, meghallgatta vol­na javaslataikat,, észrevételeiket, a brigádok termelési eredményeiről legtöbbször telefonon érdeklődik. Ezért lordul elő, hogy rossz adatokat továbbít a felsőbb szervekhez. Az üzemben sem ad segítséget a DISZ- brigádoknak, ami annál érthetetle­nebb, mert Sebők elvtárs politikai­lag és szakmailag képzett mérnök­ember. A jövőben több frisseséget várunk Sebők elvtárstól. A hiányos ellenőrzésnek tudható be, hogy a DISZ alapszervezetekben nincs pezsgő szervezeti élet. Az alap­szervezeteknek nincs munkatervük, tevékenységük kapkodó, kampány­szerűen dolgoznak, nem tudják fel­kelteni a fiatalok érdeklődését a DISZ . élete, munkája iránt. Több alapszervezetben nem tartják meg rendszeresen a taggyűléseket. 1955- ben a kohóforgácsoló üzemben hét hónapon keresztül egyetlen taggyű­lés sem volt. A faipari üzem DISZ- szervezete is csak kétszer tartott tag-^-űlést az elmúlt évben. Ez nem­csak azért volt. mert a DlSZ-bizott- ság elhanyagolta az ellenőrzést, ha­nem azért is, mert a pártalapszervezetek nem irányították, nem segítették kellőképpen a DISZ alapszerveket. Nem tartottak velük szoros kapcso­latot, nem ellenőrizték a DlSZ-titká- rok munkáját sem. E tekintetben te­hát a pártszervezetek is felelősséggel tartoznak a hibákért. Az Ózdi Kohászati Üzemek párt- szervezetei ezideig nem segítették megfelelően az ifjúsági szervezetek erősödését. A DISZ-szervczetekbe küldött fiatal párttagokat nem szá­moltatták be arról, hogy mityen munkát végeztek az ifjúsági szövet­ségben. Azt javasoljuk az ózdi párt- szervezeteknek, hogy jobban tanul­mányozzák a Központi Vezetőség 1955. májusi s az MB idevonatkozó határozatát és aszerint is cseleked­jenek. u’i.í A brigád vizsgálata során kiderült, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek DISZ-bizottságában és az alapszer­vezetekben hiányzik a kollektív ve­zetés. Sok alapszervezetben a titkár valóságos mindenes! Elvész a papír­munkában, a jelentés gyártásban, s arra már nem telik idejéből, hogy nevelő, irányító munkát végezzen a fiatalok között. Ugyanez a helyzet a DISZ-bizottságon is, ahol szintén ban érdeklődtek, hogyan dolgozik az új módszerrel Varga elvtárs. Látva a nagy érdeklődést, Varga elvtárs elhatározta, hogy megala­kítja a Leonov-brigádot. Tagjai a legközelebbi munkatársak, tehát a felsorolt elvtársak lettek. Az üzemben hainar híre terjedt a Leonov-brigád módszereinek és sikereinek. Csakhamar többen kérték őket, hogy ismertessék meg a többi maróssal is a gyorsmarás fogásait. Varga elvtárs engedett a kérésnek, azóta már kétszer tartott üzemi Leonov-módszer be­mutatót. S most egymásután érkeznek a meghívások a megye minden ré­széből. A gépipari technikum diákjainak éppen ma tartanak előadást és bemutatót az új mód­szerről. A közeljövőben a Rákosi Mátyás nehézipari egyetemre láto­gat el Varga elvtárs, hogy a jövő gépészmérnökei is tanuljanak a szovjet szakemberek módszereiből, de a magyar marós, újító, feltalá­ló és szakkönyvíró gazdag mun- kásságából is. Igen, mert Varga Imre már két könyvet is írt. Az egyik szemlélte­tő. szakmai rajzoklcal újításait is­merteti, a másik pedig a gyorsma­rás módszereit ismerteti. Most újabb könyv írásához kezdett Varga elvtárs. T^eonov elv­társ módszereiről, s azok gyakor­lati allcálmazásáról szól majd a könyv. A pihenésre szánt délutá­nokat és estéket asztala mellett tölti, ír és rajzol. Azt akarja, hogy a kincs, amelyet Leonov elvtárstól kapott, tovább gyarapodjék. PÁSZTORY ALAJOS nem érvényesül a kollektív vezetés elve, hiszen a DISZ-bizottság 36 tagja közül 16 semmiféle szervezeti munkát nem végez! A DISZ-bizottságot megválasztásuk óta még csak fel sem keresték. Hogy mennyire nem érvényesül a kollek­tív vezetés a nagyüzemi DISZ- bizottságban, azt igazolja, hogy a negyedéves munkatervet rendszerint a nagyüzemi DISZ végrehajtóbizott­ság függetlenített funkcionáriusai, vagy pedig Sütő elvtárs, a végre­hajtóbizottság titkára egyedül készíti el. Ez helytelen! Semmi szükség nincs olyan határozatra, amely csak egyetlen ember fejében születik meg. A munkatervek, határozatok készí­tésébe be kell vonni a végrehajtó­bizottság, a DISZ-bizottság vala­mennyi tagját s «meg kell beszélni azt az egész tagsággal. A felsorolt hibák, hiányosságok azt mutatják, hogy sok tennivaló vár az Ózdi Kohászati Üzemek pártszer­vezeteire, DISZ-szervezeteire. Első­sorban a nagyüzemi párt- és DISZ- bizottsásnak kell változtatnia szer­vező, irányító és ellenőrző munkáján. Javasoljuk, hogy teremtsenek szoro­sabb kapcsolatot a nagyüzemi párt- bizottsággal és a pártalapszervezetek vezetőivel. A nagyüzemi pártbizott­ság és a pártszervezetek hatékonyabban ellenőrizzék a DISZ-bizottság és az alapszervezetek munkáját. A pártszervezetek a vezetőségi ülé­seken számoltassák be a DlSZ-titká- rokat, a DISZ-be küldött fiatal párt­tagokat végzett munkájukról. Helyes lenne, ha a nagyüzemi DISZ végre­hajtóbizottság bevonná a munkába a bizottság valamennyi tagját. A mun­kaverseny kiszélesítése érdekében hasznos lenne, ha a DISZ-bizottság szorosabb kapcsolatot tartana a DISZ-brigádokkal, gyakrabban ellá­togatna az üzemrészekbe, segítené munkájukat, helyszínen győződne meg eredményeikről, s a hiányossá­gokról. Ahhoz azonban, hogy a DISZ- bizottság mielőbb javíthasson mun­káján, szükséges, hogy a nagyüzemi pártbizottság az eddiginél nagyobb segítséget adjon az ifjúsági szervezet­nek. ellenőrizze a DISZ-bizottság minden egyes tagjának tevékenysé­gét. Ezzel egy pillanatig sem lehet késlekedni, mert a mostani helyzet főleg azért alakult ki, mert a nag\r- üzemi pártbizottság kezét és szemét levette a kohászati üzemek DISZ- szervezeteiről. A pártbizottság segít­sége. bírálata, ellenőrzése — ez a legfőbb feltétele annak, hogy pezsgő, eleven szervezeti életet éljenek a gyár fiataljai, hogy még nagyobb sikereket érjenek el a termelésben! LOVAS LAJOS A Központi Vezetőség novemberi határozata célul tűzte ki a hazai hulladékanyagok és melléktermékek jobb felhasználását. A Lenin Kohá­szati Művek ércelőkészítő üzemében a mangánérc takarékosabb felhasz­nálása céljából rátérünk a mangániszap és szál­lópor értékesítésére. A mangániszap az úrkuti ércbánya olyan mellékterméke, amelyet eddig nem tudtak jól hasznosítani. A szállópor a nagyolvasztó mellékter­méke, amelynek felhasználására ed­dig nem volt megfelelően kidolgozott technológia. E két melléktermék nagyüzemi feldolgozását már az elmúlt év jú­niusában megkezdtük. Megfelelő arányú keverésük, majd kiégetésük után egy 35—36 százalékos vastar­talmú, 8—9 százalékos mangántar­talmú érctömörítvényt kaptunk. A nagyolvasztómű két kiskohójá- nál az acélnyersvasgyártásnál az érctéglába bedolgozott fém- mangán szükségtelenné tette az úrkuti érc felhasználását. A megtakarított durva mangánérc­cel több ferromangánt tudtunk gyártani, havonta többszázezer forint értékben. E gyártási folyamatot a mangániszap rendszertelen érkezése miatt kisebb- nogyobb zökkenővel ez év január végéig alkalmaztuk. Ekkor az iszao- szállítás teljesen megszűnt. Az érc­előkészítőt csak azért tartottuk rész­legesen üzemben, hogy megakadá­lyozzuk a fagy rombolását, február közepén azonban az üzemet teljesen le kellett állítani, a dolgozókat pedig más munkahelyre kellett irányítani. Az üzemszünet március végéig tar­tott. Ekkor újra megindítottuk a ter­melést. Sajnos az állásidő alatt az úrkúti bánya nem szállított annyi iszapot, amely legalább egy hétig fedezte volna a szük­ségletet. A legkülönbözőbb elegyekkel pró­báltunk dara hasítani, ez azonban nem hozott megfelelő eredményeket, heggel 5 óra 30 perckor fut be a vonat Lyukóbányára. Mindenki ipar­kodik, hogy mielőbb megkapja napi karbidadagját és utána gyorsan le­szállhasson a föld mélyébe. A két szállítókas alig győzi a munkát. Akik nem férnek be, türelmetlenül topognak, amíg a másik kas fel nem ér. Érthető, hiszen szeretnének mi­előbb ők is lent lenni, hogy helyben vegyék át a másik csapattól a mun­kát, megtudni, hogy hány csillét raktak az éjszaka. Amíg a felváltottak el nem men­nek, a felváltok egy szót sem szok­tak szólni. Csak utána mosolyognak össze, hogy: no cimborák, nekünk ma legalább 2. csillével többet kell A Keletbükki Állami Erdőgazda­ság és a Zeniplénhegvségi Állami Erdőgazdaság dolgozói az erdőgazda­sági termelés fejlesztésére párosver­senyre léptek egymással. A dolgozók munkafelajánlásai alapján szerződést kötöttek s 14 pontban rögzítették azokat a feladatokat, amelyeket az év végéig meg akarnak valósítani, így többek között növelni akarják a csemetetermelés önellátási s"ázalé- kát, az erdősítés megmaradási száza­lékát, az ipari és minőségi rönkfater- melést, a gépi és fogatoserő jobb ki­használását. A fakitermelés és az anyagmozgatás költségeinek csökken­tésével jelentős megtakarítást akar­nak elérni. A Keletbükki Erdőgazda­ság dolgozói egymillió 200 ezer fo­rinttal, a Zemplénhegységi Eröőgaz­amelyek minőségileg, mennyiségileg és gazdaságilag messze elmaradtak az előzőektől. A mangániszap hiánya még ma is érezteti hatását, sőt egyre inkább fokozódik. Súlyos hiba, hogy még intézkedések sem történtek a gazda­ságos termelés megindítása érdeké­ben. Az intézkedések elmulasztása már eddig is többszázezer forint­tal károsította meg a népgazda­ságot, az ércelőkészítőmű 150 dolgozója pedig mintegy 30 szá­zalékkal kevesebbet keresett. Felmerül a kérdés: ki a felelős mindezekért? Az anyagellátó szer­vek arra hivatkoznak, hogy Úrkuton nem szedik fel az egyébként 100.000 te nna számra felgyülemlő iszapot. Űrkuton viszont azt mondják, hogy a MÁV nem biztosít elegendő kocsit a szállításhoz. Ezzel a felelősség kérdése szerin­tünk nincs tisztázva, pedig az érc­előkészítőmű dolgozói végre ismerni szeretnék a mangániszapellátás »-tit­kait-«. Nem engedhető meg, hogy a felelőtlen huzavona további súlyos károkat okozzon a nemzetgazdaság­nak és az üzem dolgozóinak. A nagyolvasztómű pártszervezete, műhelybizottsága és műszaki vezető­sége már többször felhívta az illeté­kes szervek figyelmét a helyzet tart­hatatlanságára, az anyagellátás ennek ellenére sem javult meg. Az ércelőkészítőmű dolgozói kérik a Lenin Kohászati Művek igazgató­ságát, a MÁV illetékes osztályait, nem utolsó sorban a Vaskohászati Igazgatóságot, hogy mielőbb tegye­nek hathatós intézkedéseket azért, hogy megvalósíthassák a Központi Vezetőség jelszavát, hulladékanyag­gal helyettesíthessék a drága import- anyj get. Az ércelőkészítőmű dolgozói nevé­ben: Nagy Tamás üzemvezető Rudolf János Szabó Sándor a pártvez. tagja a szakszerv. tagja Május 1-re készülnek a lyukói bányászok Olcsóbban — több fát A Zemplénhegységi és Keletbükki Állami Erdőgazdaságok versenyszerződése megraknunk, ha elsők akarunk lenni a tizenkettedik szabad május else­jén! Mindegyik csapat azon igyek­szik most, hogy ő adjon több szenet a hazának május 1 tiszteletére. A műszaki vezetés is mindent elkövet a legjobb munkafeltételek biztosí­tása érdekében. Különösen nagy figyelmet fordítanak a szállításra. Lyukóbányán a bányászok jól is-* merik feladatukat. Tudják, hogy ha több szenet adnak a hazának, annak tüzével több acél készül, több lesz a gép, az iparcikk, így jut nagyobb darab kenyér bányásznak, kohász­nak, minden dolgozó embernek. NÁCSA JÓZSEF szállító csillés daság dolgozói pedig egymillió 100 ezer forinttal akarják túlteljesíteni éves tervüket. A verseny során 209 erdészeti dol­gozó tett értékes vállalást, legtöbben a bánhorváti, a lillafüredi és a bánjrabükki erdészetben. Bettenbuch István termelési felelős és Horváth József párttitkár a lillafüredi erdé­szet dolgozói ígéretet tettek arra, hogy fakitermelési tervükön felül a jávorkúti svéd erdei fenyvesben két és félmázsa tobozt gyűjtenek. A bán- falvai erdészet tardonai erdősítő dolgozói vállalták, hogy biztosítják a 90 százalékos megeredést. R. Tóth József bányabükki munkacsapata a fakitermelési terv 10 százalékos túl­teljesítését vállalta.---------------------------■----—....■—.» ---------------------­P órtélét___________★ N agyobb gondot fordítsanak az ózdi gyár pártszervezetei a DISZ-munkára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom