Észak-Magyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-08 / 84. szám

ES ZA KMAG1 AftOBS Z AG 3 Az előttünk álló hatalmas feladatok megoldása érdekében tovább kell emelni a pártvezetés színvonalát Miskolc város kommunistáinak pártértekezlete Szombaton délután kezdte meg tanácskozását Miskolc város legfel­ső politikai szerve: a városi pártér­tekezlet. A kommunisták bizalmából megválasztott küldöttek összeültek, hogy megvitassák a városi pártbi­zottság beszámolóját és a határozati javaslatot, megválasszák a pártbi­zottságot, s küldötteiket a felsőbb pártértekezlet megvizsgálta, mérle­gelte két év munkáját, amelyet a pártalapszervezetek vezetői, a kom­munista és pártonkívüli dolgozók végeztek a párt- és kormányhatáro­zatok végrehajtásában. A pártmun­ka szemszögéből világította meg a városfejlesztés problémáit, a gazda­ságos termelés kérdéseit, mutatott rá a legfontosabb feladatokra. pártszervek értekezletére. A városi Káros módszerek gátolták az eredmények növelését A pártértekezlet valamennyi reszt­vevője lelkesen helyeselte a Szov­jetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának történelemformáló határozatát és pártunk politikáját. Azt a meggyőződéséi juttatta kifeje­zésre, hogy a pártbizottság ezeket az útmutatásokat alkalmazva, az egyre javuló pártmunka segítségé­vel még "nagyobb eredményeket fog elérni a szocialista építésben, a dol­gozókról való szerető, elvtársias gondoskodásban. Igen helyesen állapították meg felszólalásaikban a pártértekezlet résztvevői, hogy a sikerek a párt- munkában sokkal nagyobbak lehet­nének, ha az elmúlt két évben nem jelentkezett volna gátló tényezőként a párt-végrehajtóbizottság egyes ve­zetőinek gyenge, rossz irányító munkája. A pártbizottság beszámo­lója — amelyet Déri Ernő .elvtárs, a városi pártbizottság első titkára ismertetett — rámutatott arra, hogy 1954-ben és 1955 elején eluralkodott a személyi kultusz, a választott pártszervek lebecsülése. Többek kö­zött ennek következménye volt, hogy csökkent a párttagság aktivi­tása, lazult a párt és a tömegek kapcsolata. A dolgozók nem fordul­tak sérelmeikkel, panaszaikkal, be­jelentéseikkel és javaslataikkal a pártbizottsághoz, mert nem kapták meg a kellő támogatást. Több felszólaló elvtárs hangoztat­ta: jellemző volt a pártbizottságon a kritikátlan, elvtelen „baráti’* szel­lem, a felsőbb pártszervek határo­zataihoz való formális viszony. Az emberekkel büroikratikusan foglal­koztak. Egyes személyek saját meg­ítélésük alapján döntöttek a káde­rek leváltásáról, áthelyezéséről, funkcióba állításáról, vagy előlépte­téséről. A pártbizottság apparátusá­nak tevékenységét az irodai munka jellemezte, nem a tömegek között végzett munka volt alapvető mód­szere. Ezeket a hibákat igen élesen dom­borította ki a pártbizottság beszá­molója, s rámutattak a felszólaló küldöttek is. Mindez azt bizonyítot­ta, hogy a város kommunistái ala­pos gonddal .készültek fel a pártér­tekezletre, tanulmányozták üzemük, hivataluk dolgozóinak véleményét, a pártbizottság munkáját. A pártbizottság beszámolója a kollektív vezetés kérdéséről is be­szélt: „A kollektív vezetés elemi követelménye — szögezte le —, hogy minden fontos kérdést annak a pártszervezetnek kell eldönteni, amely arra illetékes és nem lehet ezt a pártszervet mellőzve, egy­személyi döntéssel, vagy a vezetők szűk csoportjának külön megállapo­dásával megoldani. Elemi feltétel továbbá, hogy a választott vezető pártszerv mindén tagja egyenjogú legyen tisztségének gyakorlása köz­ben. Nem szabad tűrni olyan rend­szer kialakulását, amely a tagokat első- és másodrendűekre osztja fel. A kollektív vezetés lenini elve el­ítéli a m a rx iz m.us-lpninizmus szelle­métől idegen személyi kultuszt, a testület kollektív tapasztalatát és bölcsességét fölébe helyezi minden­féle egyszemélyi vezetésnek.“ A felszólaló’ elvtársak igen helyes következtetéseket vontak le ebből. Többen elmondották, hogy gyakor­lati munkájuk során tapasztalták: ahol az egyszemélyi vezetés a kol­lektív vezetést háttérbe szorítja* ott a pártmunka hanyatlásnak indul, a pártszervezet ereje, tekintélye roha­mosan csökken. Az ilyen helyen csökken a kommunisták lelkesedése, aktivitása, a határozatok jelentős részben egyoldalúak, az elvhű, bát­ran bíráló elvtársakat hátrányos megkülönböztetésben részesítik, ugyanakkor előtérbe kerülnek a fej- bólintó, talpnyaló, tömjénező karrie­rista elemek. A pártbizottság beszámolója han-1 joztatta: nincs a városban olyan párt- j ízervezet, amelynek munkája köz­vetve vagy közvetlenül ne függne issze a termelés pártellenőrzésével. \ pártoktatás, a politikai tömeg- munka, a dolgozókkal való törődés, a pártdemokrácia, a kommunisták akti­vizálása, a pártaktíva és a pártcso­portok működése, a tag- és tagjelölt felvétel — mind-mind kihat a terme­lésre. Rámutatott a beszámoló, hogy a Láros ipari üzemeiben egyes ...pár^ alapszervezetek leszűkítik, helytele­nül értelmezik a termelés pártellen- őrzéséhek fogalmát, s gyakorlását is. Kéhol — különösen a középüzemek­ben, a drótgyárban, a Borsodvidéki Gépgyárban — a termelés pártellen­őrzését az igazgató és a műszaki ve­zetők beszámoltatására korlátozzák. Pedig a gazdasági vezetők beszámol­tatása csak egy része a termelés párt­ellenőrzésének. Ez lényegében tömeg- ellenőrzést j clenf^’oTyah ""ellenőrzést, amely segíti a gazdasági vezetést a feladatok sikeres megoldásában. A tömegellenőrzés nem más, mint a dol­gozók tevékeny részvétele, kezdemé­nyezésének kibontakozása a tervek végrehajtásában. Ez a tevékenység, alkotókészség nem önmagától fejlő­dik ki, ezt segíteni kell. Lényegében tehát a termelés pártellenőrzése a gazdasági és a politikai munka he­lves összekapcsolását jelenti. Ehhez adott útmutatást és segítséget a vá­rosi pártértekezlet s annak határo­zata. A pártértekezlet résztvevői e nagy­jelentőségű tanácskozáson Miskolc legfontosabb kérdéseit vitatták meg, amelyek azonosak a szocialista építés legfőbb problémáival. Éppen ezért országos jelentősége is volt az érte­kezletnek, amely feladatát szinte tel­jes mértékben betöltötte. Helyesen hívta fel az ipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem dolgozóinak figyel­mét a munka termelékenysége állan­dó növelésére, a minőség szakadatlan javítására, az anyaggal és energiá­val való takarékoskodásra, az önkölt­ség csökkentésére, a termelés gazda­ságosságának javítására. A pártérte­kezlet példát mutatott a partépítési feladatok megoldásában, a pártdemó- krácia erősítésében, a bírálat és ön­bírálat fejlesztésében, a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresz- szusa útmutásainak a gyakorlati életben való helyes alkalmazásában. Miskolc város dolgozói a legfonto­sabb feladatok sikeres megoldásához . vártak útmutatást a pártértekezlettől. S nem is csalódtak, a városi párt­értekezlet jólsikerült tanácskozás volt, amely elősegíti a megyei párt- bizottság jelszavának végrehajtását: »Érjünk el újabb munkasikereket a dolgozókról való szerető, elvtársias gondoskodásban, az egyre javuló pártmunka alapján.« DRAGOS GYULA . A szovjet energetikus küldöttség angliai tartózkodásának utolsó napja Irányítsuk a pártmunkát a gazdasági problémák megoldására A városi pártértekezlet igen he­lyesen utasította az újonnan válasz­tott pártbizottságot a kollektív veze­tés lenini elvének megszilárdítására a párt valamennyi szervezetében. Gondoskodni kell arról, hogy az egyszemélyi vezetés — különösen a parancsolgatás — a legkisebb párt- szervezet életéből is eltűnjön. A pártbizottság beszámolója fel­hívta a figyelmet a megyei pártbi­zottság jelszavának valóraváltására: (..Kommunisták, menjetek a .törne-, gek közé, tanuljatok tőlük, neveljé­tek őke*!“ E jelszónak óriási jelen­tősége van a kollektív vezetés meg­teremtésében, hiszen megvalósítása megszünteti azt a helytelen elkép­zelést, hogy a pártvezetés kollektivi­tása csupán ülésezéseket, jelentések készítését és határozatok hozatalát jelenti. A pártbizottság beszámolója, a határozati javaslat és több felszóla­ló elvtáps megállapította, hogy már varrnak '^kezdeti eredmények a párt politikai és szervezeti megerősítésé­ben. törnegkapcsolataának elmélyí­tésében, a tömegszervezetek jobb pártirányításában, a pártmunka szín­vonalának fejlesztésében. De meg­állapította azt is, hogy a város dol­gozói előtt álló nagy feladatok megoldása érdekében tovább kell emelni a pártvezetés színvonalát, mert csak a pártmunka sajátos esz­közeinek megfelelő alkalmazásával érhetünk el újabb sikereket a gaz­dasági munkában. Igen helyesen mondotta ki a pártértekezlet, hogy a dasági építés problémái felé kell irányítani. Kötelezte ezért a pártbi­zottságot, hogy számolja fel az ál­talános jellegű fecsegő irányítást, az önmagáért való pártmunka ma­radványait, s úgy szervezze meg te­vékenységét, hogy az a gazdasági feladatok sikeres megoldását segítse elő. A pártbizottság beszámolója na­gyon helyesen azt kívánta, hogy a pártmunka, ,. alapját minden párt- szervezetben. ,az 1956-os terv célkiiü-r zései képezzék, a pártmunka a gaz­dasági feladatok megoldásának, a tervszámok túlteljesítésének fontos tényezője legyen. Ezért kötelezte a pártértekezlet az újonnan választott pártbizottságot és a pártalapszerve­zetek vezetőit arra. hogy a gazda­sági mutatók ismeretei alapján vé­gezzék irányító és ellenőrző munká­jukat. Nem kisebb feladatról van szó, mint arról, hogy a város ipara ez- évhen 50 millió forintot megtaka­rítson. Az előző évhez viszonyítva a város iparának ebben az esztendő­ben 250 millió forinttal kell többet, olcsóbban, s jobb minőségben ter­melnie! Ugyanilyen nagyok a fela­datok a mezőgazdaságban is. A bú­zatermés átlagát a tsz-eknél holdan­ként 11 mázsára, az egyénieknél 9 mázsára keli emelni. A kukoricater­més átlagát a termelőszövetkezetek­nél holdankint 35 mázsára, az egyé­ni dolgozó parasztoknál pedig 25 mázsára kell növelni. Tovább kell erősíteni és fejleszteni a tenmelőszö­pártmunkát a legsürgősebben a gaz- vetkezeteket. Elvtársias, szerető gondoskodás a dolgozókról Különös gonddal foglalkozott a be­számoló, a határozati javaslat s vala­mennyi felszólaló a dolgozók ellátá­sának problémáival. A legfontosabb megoldandó feladat­ként jelölték meg a lakáshelyzet megjavítását. Ez évben 537 lakást kell építeni állami költségen s elő kell segíteni, hogy 350 kislakás épül­jön fel állami támogatással. Helye- sep világított rá a pártértekezlet a lakosság iparcikk- és élelmiszer- ellátásának feladataira is. Szükséges­nek látja, hogy a zöldségellátás biz­tosítása érdekében a miskolci állami gazdaságot zöldségtermelő gazdasággá fejlesszék s az áruellátás megjavítá­sára újabb hét üzletet nyissanak a város területén. A város vendéglátóiparában dol­gozó kommunisták közölték: az ital­bolt rendszerről fokozatosan áttérnek a kisvendéglő rendszerre, mert ez jobban#megfelel a dolgozók igényei­nek. Az Avason. Diósgyőrben, Lilla­füreden és a várcs más részeiben még ez évben 5 kisvendéglőt létesí­tenek. Szép tervekről beszéltek a Miskolci Kiskereskedelmi Vállalat kommunistáinak küldöttei is. El­határozták, hogy szocialista szerző­dést kötnek a gyártó üzemekkel az áruválaszték bővítése és a minőség javítása végett, amellett tovább bő­vítik üzlethálózatukat. A pártbizottság beszámolója, a határozati javaslat s valamennyi fel­szólaló az 19^6-os év terveinek végre­hajtását a pártmunka szemszögéből vizsgálta. Fontos feladatként szabta meg a pártmunka új módszereinek alkalmazását, a párj;demokrácia erő­sítését, a kommunista bírálat és ön- birálat fejlesztését. A pártbizottság beszámolója ezúttal is nyomatékosan hangoztatta, hogy a bírálat és az ön- birálat a kommunista pártok életé­nek, tevékenységének elengedhetet­len eleme, enélkül a kommunista párt fejlődése lehetetlen. A felszóla­lók ugyanakkor elmondották: a bírá­lat kifejlesztésének legjobb eszköze a kritikai észrevételek figyelembe­vétele és felhasználása a munka meg­javításához. Kitűnt a felszólalások­ból, hogy az elvtársak tudják: ahol a párttagok, az aktivisták bátran állan­dóan bírálhatnak, ahol a bírálatot p&rtszerűen fogadják, ott a pártélet, a pártmunka szakadatlanul fejlődik. A határozati javaslat tehát igen he­lyesen utasította a pártértekezlet va­lamennyi résztvevőjét, a pártbizott­ságot s a pártszervezetek vezetőit, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a dolgozók bejelentéseinek, javasla­tainak kivizsgálására és elintézésére, mindent tegyenek meg annak érde­kében, hogy az alulról jövő pártszerű bírálat és önbírálat tovább fejlődjék. A pártbizotisárg-beszámolóját és , a határozati javaslatot a gyakorlatias­ság és á határozottság jelleír ezte. Bátran nyúlt a gazdasági problémák­hoz, elemezte a fogyatékosságokat, rámutatott a legfontosabb feladatok­ra. Lenin elvtárs azt tanítja: a gya­korlatiasság megköveteli a kommu­nistáktól — különösen a kommunista funkcionáriusoktól —, hogy ügyeket elintéző emberek legyenek. Ismerjék az életet és a legnagyobb szívósság­gal küzdjék le a nehézségeket. E lenini tanítás szellemében cseleke­dett a városi pártbizottság, amikor beszámolójában a város iparának fej­lesztésével, a mezőigazdaság termelé­sének kérdéseivel, a kereskedelem, a közlekedés, a tanácsszervek felada­taival, a kulturális élet fellendítésé­nek legfontosabb problémáival fog­lalkozott. A pártbizottság beszámoló­ját a kommunista elemzés módszerei jellemezték. Egyidőben napirenden lévő számtalan kérdést, feladatot ha tározott meg s megtalálta közülül azokat, amelyek jelenleg a legfonto­sabbak. Igen helyesen elsősorban munka termelékenységének szaka­datlan növelésére, a technika fejlesz lésére, az új gyártási eljárások alkal­mazására, a bevált újítások bevezeté­sére hívta fel a figyelmet. Az egyes problémákat megfelelően elemezte. A pártbizottság beszámolója rámuta­tott: »A kohászat költségvetési tervé­nek kb. 70 százalékát az anyagköltség teszi ki. Ennek ellenére a Lenin Ko­hászati Müvek pártbizottsága nem fordított kellő figyelmet az anyag- takarékosságra. így történhetett meg, hogy minden tonna kiszállított hen­gerelt acélhoz 7 kilogrammal több anyagot használnak fel normán felül. Az eredmények ellenére több gazda­sági mutató 1955-ben nem kielégítően alakult. így az üzemidő fajlagos ki­használása az előző evekhez viszo­nyítva, valamennyi kész 'hengersoron csökkent. A beszámoló e megállapí­tások után rámutatott arra, hogy mit cselekedjen az üzemi pártbizottság a munka megjavítása céljából. London (TASZSZ) Április 8-án a szovjet energetikus küldöttség angliai tartózkodásának utolsó napján G. M. Malenkov, a küldöttség vezetője búcsúlátogatást tett C. L. Ackroydnál, London t'ő- pol gármesterénél. Április 5-én este lord Citrine, az Angol Villamossági Hivatal elnöke búcsú vacsorát adott a szovjet ven­dégek tiszteletére. Lord Citrine be­szédében kijelentette, hogy a szov­jet energetikusok „nemcsak kiváló szakembereknek bizonyultak saját területükön, hanem a jóakarat kül­dötted is voltak“. Citrine hangsú­lyozta, hogy tovább kell erősíteni a barátságot és a kölcsönös megér­tést a Szovjetunió s Nagy-Britannia között. G. M. Malenkov válaszában köszö­netét mondott az angol energetiku­soknak a szívélyes fogadtatásért. A vacsora szívélyes baráti légkör­ben zajlott le. (MTI) A Moufiol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának bővített ülése Ulan-Bator (TASZSZ) Április 6-án végétért a Mongol NépKForradalmi Párt Központi Bi­zottságának ötnapos bővített ülése. Az : ülés figyelmének központjában az SZÉP XX. kongresszusának ered­ményei és a köztársaság pártszerve­zeteinek feladatai állottak. Az SZKP XX. kongresszusának eredményeiről Daruba, a Mongol Népi Forradalmi Párt Köziponti Bizottságának első titkára tartott beszámolót. , Az SZKP XX. kongresszusának eredményei — hangsúlyozta az elő­adó — a Mongol Népi Forradalmi Párt számára is rendkívül nagy po­litikai jelentőségűek. Daruba jellemezte a Mongol Nép- köztársaság ipari, mezőgazdasági és kulturális eredményeit, majd az or­szág idei feladataival és befejezé­sül a pártmunka megjavításának feladataival foglalkozott. (MTI) A Bcke-Világtanács iilésszatána'i április 6-i ülése Gazdasági sikereink tartóssága a pártpolitikai munkától tugg A pártbizottság beszámolója, a ha­tározati javaslat s valamennyi felszó­laló elvtárs beszélt a termelés párt­ellenőrzésének fontosságáról. A be­számoló rámutatott arra, hogy a gaz­dasági sikerek tartóssága teljesen a pártpolitikai munkától függ. Az élet­ben a politika és a gazdaság elvá­laszthatatlan egymástól, együtt élnek és hatnak. Ezt igazolta nemcsak a Lenin Kohászati Művek, hanem a DTMÁVAG Gépgyár , pártpolitikai munkája is. Ez utóbbi üzemben a pártbizottság tudja, hogy a gyártmá­nyok alkatrészeit készítő gépek csak 0.42 százalékos felszerszámozási fok­kal dolgoznak s ennek következmér nyei a nagymérvű ráhagyások és méretnövekedések — amelyeknek ki­küszöbölése fáradságos munkát igé­nyel — mégsem foglalkozik jelentő­ségéhez mérten a problémával. Ügy véli, hogy annak megoldása kizárófag a műszaki vezetők feladata. Stockholm (TASZSZ) A Béke-Világtanács április 6-iki délelőtti ülésén többek között fel­szólalt I. Ehrenburg, aki a követ­kezőket mondotta: — Hat évvel ezelőtt ebben a báke- szerető és gyönyörű városban elítél­tük az atomfegyvert és soha nem mondtunk le erről az állásfoglalá­sunkról. Magasrendű emberbaráti elvek határozták meg a tömegpusztí­tó fegyverekről alkotott vélemé­nyünket. Gyűlöletesek szemünkben a tömegpusztító fegyverek, függetle­nül attól, kinek a birtokában van­nak. Természetesen mindegyikünk­nek megvannak a saját politikai meggyőződései és különbözőképpen értékelhetjük az egyik vagy a másik eseményt. De egységbe fog az a (kö­zös törekvés, hogy megvalósítsuk a békés együttműködést az összes ál­lamok között. Éppen ezért voltunk és maradunk a leszerelés hívei, nem kérdezve, nyer-e vagy veszít a hagyományos fegyverzet csökkenté­sén az Egyesült Államok, vagy a Szovjetunió. Éppen ezért követeltük és követeljük a magfegyverek eltil­tását, nem mérlegelve, melyik félnek előnyösebb ez az eltiltás. Az a meg­győződésünk, hogy a fegyverzet csökkentéséhez minden népnek ér­dekei fűződnek, hogy a magfegyve­rek eltiltása megfelel az egész em­beriség követeléseinek. Itt nem tárgyalhatjuk meg — folytatta Ehrenburg —, hogy másfél millióra kell-e csökkenteni a Szov­jetunió és az Egyesült Államok had­seregének létszámát, amint ért a Szovjetunió javasolja, vagy két és fél millióra, ahogy az amerikaiak akarják. Ez a kérdés nem tartozik illetékességünkbe és mint a béke hívei csupán azt mondhatjuk, hogy minél kevesebb lesz a világon a katona; annál myugodtabb lesz a né­pek élete. A világsajtó nem titkolja, hogy az a (kedvezőbb fordulat, amelyet most vett a leszerelés problémája, a világ közvéleményének nyomásával magyarázható. Fel kell hívnunk a világ közvéleményét, támogassa a megegyezési törekvést és harcoljon minden olyan kísérlet ellen — bár­ki részéről induljon is ki —, hogy elhúzzák e rendkívül fontom kérdés megoldását. (MTI) Egy kiváló takarékossági aktíva Nagy Gábomét, a hasznát, szívvel-lélek- miskolci III. kerületi kel a takarékossági (diósgyőri) tanács pénz- mozgalom szolgálatába ügyi állandó bizottságá- állt. Eleinte a szóm­nak tagiát mindenki szédasszonyok kérték csak Róza néninek meg, hogy váltson szá- hivja. Közszeretetnek mukra betétkönyvet, örvend, feketekendős Később egymásután alakja hol itt, hol ott jöttek az ismerősök, tűnik fel. Ahogy mond- jelentkeztek nála a hé­ják, ő a környék pénz- tétesek és Nagy elv­ügyi jó szelleme. társnő készségesen fi­Szinte restelkedve zeti be pénzüket az mespli, hogy régebben OTP-fióknál, vagy a nem foglalkozott laka- postánál. Alig 3 hónap r ékbetét gyűjtéssel. Az- alatt ; 130 betétet szer- óta azonban, hogy job- zeit, mintegy 90.000 fo- bar megismerte a rint értékben. Nem, a pénztakarékosság cél- jutalékért híve a fakó­ját, nemzetgazdasági rékosságnak. hanem jelentőségét s egyéni azért, mert tudja, hogy működése áldásos a közre és az egyénre egyaránt. Igen jó pél­dát mutat a népszerű Róza néni, hiszen i az egyéni érdeken felül emberi kötelességünk is, hogy dolgozó tár­saink figyelmét felhív­juk, hogyan tehetik rendezettebbé, tervsze­rűbbé életüket, szerez­hetnek maguknak és családjuknak örömet, kedves meglepetéseket. Valóban a takarékos­ságra való nevelésért mindenki csak köszö­netét, elismertést top­hat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom