Észak-Magyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-08 / 84. szám

4 ASSZ AKM AGY AKORSZAQ WW. WUH *­DISZ-ÉLEI ! «HtMIMlfmiMHHNtlMHimmNt 1 Németországi tapasztalatok yf közelmúltban a DISZ Köz­■ poníi Vezetőségének küldött­sége a Német Demokratikus Köz­társaságban járt az FDJ, a Német Vemokráükus Ifjúsági Szövetség fennállásának 10. évfordulója al­kalmából. A küldöttség tagja volt Koós Béla elvtárs is, a Borsod me­gyei DISZ-bizottság titkára. A ma­gyar fiatalok képviselői ellátogat­tak több német városba, üzembe és megismerkedtek az FDJ munkájá­val. Hazatérésük után felkértük Koós elvtársat, ismertesse lapunJc olvasóival a Német Demokratikus Köztársaságban szerzett élményeit. Koós elvtárs mindenekelőtt el­mondta, hogy az FDJ, a Német Demokratikus Ifjúsági Szövetség égy millió 700 ezer főnyi hatalmas törne gszervezet. Évfordulóján a szovjet, kínai, lengyel, román, bol­gár és cseh, olasz, francia, nyu­gatnémet, dán, svájci és osztrák ifjúsági szervezetek delegátusai is meglátogatták. Megjelent az FDJ ünnepén Wilhelm Pieck és Johan­nes Dieckmann elvtárs is, a Freie Deutsche Jugend megszületésének évfordulója az egész német nép ünnepe, volt.. Munkatársunk kérdéseire Koós elvtárs a következőket válaszolta: T ártunk Berlin ben, Erfurtban, ** Weimarban és még sok he­lyen. Élményt jelentett számunkra a Kari Liebknechtről elnevezett elektromos üzem ipari tánulóínté- zetének megtekintése. Látogatást tettünk az erfurti, Klara ZetJdnről elnevezett transzformátor- és mo­torjavító üzemben is. A gyár a leg­modernebb technikával, kutatólábo- ratótiummal van felszerelve. Nagyon nagy gondot fordítanak a technikai továbbképzésre. Az üzem munká­sak szakmunkásai és brigádvezetői, művezetői tanfolyamokon vesznek részt. Az ipari tanulóintézet felsze­relése és berendezése modern. Az intézet otthonának egy szobájában mindössze három ipari tanuló la­kik. Tapasztaltuk, hogy az ipari tanulók különösen a műszaki tárgyban érnek el kiváló eredmé­nyeket. Erfurt környékén megtekintet­tük a Walter Ulbricht termelőszö­vetkezetet. Ez a termelőszövetke­zet alakult meg elsőnek ezen a te­rületen és jelenleg is ez a legna­gyobb szövetkezet. Gazdaságában nagy a gépesítés. Saját gépei, kom­bájnjai, traktorai vannak. A legér­dekesebb, hogy a Walter UVbricht termelőszövetkezetnek saját mezőr gazdasági tanulóintézete van! Eb­ben hároméves tanfolyamon képe­zik ki a termelőszövetkezet szak­munkásait, akik elsajátítják a gé­pesített növénytermelés és légkor- szerűbb állattenyésztés „fortélyait**. A szövetkezet ifjúsági klubjának kitűnő felszerelése van. Rádió, gra­mofon és televíziós készülék áll a látogatók rendelkezésére. Ji/Tilyen a klubélet az ifjúsági szervezetekben? — Megnéztük a weiTnari klubot. Ilyen klub Erfurt körzetében ki­lenc van. A weimari a legnagyobb közülük, öt függetlenített kulturá­lis és 15 technikai munkatárssal dolgozik. 11 ifjúsági túristaház, 9 úttörőház és 17 micsurinista állo­más működik területén. Ezenkívül 800 ifjúsági klubszobát rendeztek be, amelyet a kisebb lakóhelyi egységek fiataljai látogatnak. Alit tesznek az ifjúsági vezetők a fiatalok szocialista nevelé­se érdekében? . . — Az FDJ vezetői igen erélye­sen küzdenek a szektariánizmus ellen. Egyesek ugyanis elzárkóztak a fiatalság bizonyos rétegeitől, például a kisiparban dolgozóktól a vallásos ifjúságtól és a fiatal értelmiségiektől. A legutóbbi idő­ben igen érdekes módon tették lehetővé, hogy az ifjúság tö­megei közelebb kerüljenek az FDJ-hez. Sok fiatal érdeklődé­sét keltette fel például az ifjúság fóruma. Berlinben összehívták a legkiválóbb tudósokat, szakembe­reket és ifjúsági vezetőket, akik­nek a fiatalok olyan kérdéseiket te­hettek fel, amilyeneket akartak. Szó esett itt mindenről, attól kezd­ve, hogy milyen kozmetikai cik­ket érdemes használni, egész odá­ig, hogy van-e Nyugaton munka­nélküliség? Az élet legkülönbözőbb problémáiról beszéltek. Olyan nagy volt az érdeklődés, hogy amikor táncot hirdettek, a fiatalok nem akarták befejezni a kérdezést, inkább beszélgettek, mint táncol­tak! De nem az ifjúság fóruma az egyetlen, ahol megindultak az új utón. Az FDJ lapjában kérdőivet tet­tek közzé a lányok és fiatalasszo­nyok részére. A szerkesztőség kér­te, hogy minél többen válaszolja­nak a kérdésekre. Többek között arra kellett felelni: milyen a férfi eszményképe? Mikor akar férjhez- menni? Hány gyereket akar? Ha férjhez megy, dolgozni akar-e, vagy sem? Tovább akarja-e képezni ma­gát? Tudja-e, milyen a nő hely­zete a szocializmusban? A kérdő­ívekre válaszként az első két nap alatt 400 levél érkezett a szerkesz­tőségbe. s a vita jelenleg is hatal­mas arányokban folyik a lap ha­sábjain. T gén gazdag az FDJ előadásai- nak tematikája. Az ifjúsági szervezet arra törekszik, hogy mi nél érdekesebb előadásokat tartson a fiataloknak az élet minden terü­letéről. Az előadásokat az NDK legkiválóbb tudósai, írói, művészei tartják. Az NDK ismeretterjesztő társulata előadásainak 60 százalé­kát az ifjúsági szervezetekben tart­ja. Tárgykörükben ilyen témák sze tepeinek: Repülés a holdba: Is merd meg Dürer képeit; Miért él­hetnek a munkások kapitalisták nélkül, s miért nem élhetnek a ka­pitalisták munkások nélkül7; Ho gyan dolgozik egy rendőr riadócso port, stb., stb. Egyébként az ifjú­ság számára értekezletet, ülést egy hónapban csak egyet tartanak, s azt is az FDJ rendezésében. TT azatérve a látogatásról, elha- tároztuk, hogy a Német De mokratikus Köztársaságban alkal­mazott módszerek közül többet mi is felhasználunk. Mindenekelőtt meg akarjuk valósítani az ifjúsági fórumot. Az első ilyen rendez­vényt a DIMÁVAG Gépgyárban rövidesen meg is tartjuk. De utunkról még sok más értékes ta­pasztalatot hoztunk magunkkal, amelyeket bőven fogunk gyümöl- csöztetni ifjúsági mozgalmunkban — fejezte be nyilatkozatát Koós elvtárs. Nem lehet büntetlenül vinssaélni a nép bixalmával ! vattai állami gazdaság dolgozói többször pa­naszkodnak Tari igazgató elvtárs goromba modora miatt. Hasonlóképp vélekednek Dobozi elvtársnőről is, az ongai állami gazdaság igazgatójáról. Noha az utób­bi időben sok szó esett arról, milyen legyen a vezető beosztottaival szemben, úgy látszik, e két vezető elv- társ nem sokat tanult belőle. Pedig számos példa bi­zonyítja, hogy a goromba, durva magatartás előbb-utóbb megbosszulja magát. Sajnos ez a bosszú nemcsupán az ilyen vezetőket érinti, hanem rontja a gazdasági hely­zetet, sőt a dolgozók hangulatát is. Az ilyen vezető­ket előbb-u több körülrajongják a talpnyalók, akik „ér­vényesülni“ akarnak az életben. Ezzel aztán megszű­nik a kritikai szellem, mert a dolgozók félnek a vé­lemény-nyilvánítástól, az úgynevezett „besúgók“ ha­dától és a megtorlástól. S mi következik mindebből? Tari és Dobozi elvtársak, hallgassák csak meg az alábbi példát — s okuljanak belőle. De okuljanak mindazok, akikre vonatkozik. Bérces Istvánt, a tokajhegyaljai állami gazdaság igazgatóját nemrégiben fegyelmi úton leváltották, mert kommunista vezetőhöz méltatlan eszközökkel irányította a gazdaságot. Goromba volt, fennhéjázó, ocsmány szavú. A bírálatot nem tűrte, sem a vezető beosztásban lévő munkatársaiktól, sem a kommunis­táiktól, s legkevésbé az egyszerű dolgozóktól. Bekép­zeltsége annyira fajult, hogy még a felsőbb pártszer­vektől sem fogadta el a kritikát. Pedig gyakran fi­gyelmeztették. Különösen Varga Gyula elvtárs, a gaz­daság pártszervezetének titkára bírálta gyakran Bér­ces igazgatót, ö azonban erre is megtalálta az „ellen­szert“ • egyszerűen nem ment el a taggyűlésre, ne­hogy mások is fejére olvassák hibáit. A négyszem­közti kritika, során pedig egyszerűen „lerohanta“ a bírálót ilyen szavakkal: „nem tűröm!’* vagy „vissza­utasítom!“ Visszautasította az elvtársias segítséget, amely pedig segítette volna őt abban, hogy .ujtipusu vezetővé váljék. S ilyenformán hogy is vezethetett Bérces igazgató? Lássuk a példát. Nagy József elvtárs, a gazdaság műhelyének dol­gozója mond .fa, hogy valahányszor meghallották az igazgató hangját — kiabáló hangját, mert másként nem tudott beszélni —> szójról-szájra adták a vész- hírt: légi veszély! Jön Bérces! Ilyenkor mindenki a földre szegezte tekintetét, vagy jobb esetben eltűnt va­lamelyik épület mögé. Mert bizony, mondjuk meg őszintén, haragos kedvében nem volt tanácsos talál­kozni vele. Akivel „összerugaszkodott“, minden pirulás néHkül ígérte 9 neki szánt rúgásokat, sőt a pofontól sem esett le űjjárói a gyűrű. Előfordult egyszer, hogy a műhelyből eltűnt egy kis villanymotor. Az egyik dol­gozót noha nem győződött meg róla, hogy ő lett volna érte hibás — megpofozta. Bár hot megjelent — ha borús hangulatban volt és legtöbbször ilyen volt — mondóké j át kiabálással kezdte, akár szükség volt rá, akár nem. A dolgozók nemcsak féltek, de rettegtek tőle, Kéréssel senki nem fordulhatott hozzá, mert inkább lemondtak jogos igé- agrilkrőlfc mintsem Bérces színe elé álljanak* Érthető, hogy ném szerették őt a vezető beosztás­ban lévők sem. A brigádvezetőkkel és mezőgazdászok­kal sem beszélt másként — mint az ,.ő nyelvén*’. Egy­szerűen beosztása elleni merényletnek tekintette, hogy komoly tudásu szakemberek vitába szálltak vele, vagy nem értettek egyet utasításával. Pedig gyakran rászo­rult volna a tanácsra. Nem egyszer előfordult, hogy a szakemberek intézkedéseit a helyszínen megváltoztatta, lebecsmérelte, ami természetesen egyrészt csorbította az alsóbb vezetők tekintélyét, másrészt komoly káro­kat okozott a népgazdaságnak. Ez a magatartás mág­nespatkóként vonzotta a gyenge jellemű emberek ki­sebb hadát. Osztályidegenek és karrieristák hajladoz­tak előtte és körülötte, akik őt körülbástyázták ál­nokságukkal, „besúgtak“ neki, s ő ezek alapján in­tézkedett és ítélkezett. Az egyik ilyen „jóembere“ Bors- csik egykori horthysta főhadnagy volt. (Nemrég tá­volították el a gazdaságból.) Az ilyen emberek tanács­adása természetesen semmi jóra nem vezetett. De lás­suk csak, milyen gazdasági károk következtek a ma­gáról megfeledkezett vezető magatartása miatt. Mindenekelőtt lazult1 a munkafegyelem. Mert a dolgozók csak féltek, de a félésnek semmi köze a fe­gyelemhez a mi társadalmunkban. A fegyelem nálunk az öntudatból fakad — de csak ott. ahol a vezető iga­zán vezető. Lopások, herdálások ütötték fel a fejü­ket, s egyre szaporodtak. Sokan úgy vélekedtek: Bér­cesnek takarékoslkod jak? (Persze megfeledkeztek ''arról, hogy Bérces nem az állam.) Mások így gondol­kodtak: lopok, herdálok, legalább hamarább levált­ják Bércest. Persze mindez maga után vonta a pazar­lást, egyre lazább lett a talaj ott, ahol Bérces igaz­gató már hosszabb ideje ingadozott. Természetesen á megtorlás ilyen körülmények között nem is várathatott magára. Bérces Istvánt, a gaz­daság vezetőjét, aki önteltté vált, s akit megfertőzött a saját túlméretezett becsvágya — leváltották. Azt gondolta Bérces István, hogy a vezetőnek teljhatalom van a kezében, s úgy dirigál, ahogy hiúságának meg­felel. Tévedett. S e példát csak azért mondtuk el, mert hallottuk, hogy itt is, ott is egy-egy vezető kezd megfeledkezni arról, hogy nem azért vezető, mert annak született, hanem azért, mert a nép, a párt bízta meg ezzel. Pe­dig tudvalévő, hogy a nép, a párt bizalmával visszaélni veszélyes dolog. Kiskirályosdit játszani nálunk nem lehet, mert a mi életünk nem játék, hanem nagyon is komoly dolog. Az ilyen példákból tanulnia kell minden ve­zetőnek, még Tári elvtársnak és Dobozi elvtársnőnek is. Addig használjon a kritika, amíg nem késő. A durva modor, a beképzeltség olyan betegség, amely­nek idejében útját lehet állni, ha hallgatnak a jó szó­ra, de ha egyszer elterjed a fekély, akkor már nagyon nehéz megmenteni azokat á vezetőket, akik elszakad­tak az élettől, akik elszakadtak a szocialista társada­lom erkölcsétől és törvényeitől. Demeter ügyvécf úr pere jVjépi demokráciánkban legfőbb érték az ember. Kormánytink és •l' pártunk ezt tartotta szem elő tt, amikor Kübeckher Béláné Mis­kolc, Ady Endre utca 10. sz. alatti lakost éveken át ingyenes gyógyke­zelésben részesítette, inzulinra volt szüksége, aminek nagy részét az első időben külföldről valutáért kellett beszerezni. A fentnevezett többször részesült ingyenes kórházi ápolásban, utoljára 1954. évben ismét kór­házba került súlyos betegen, ahol hosszabb kezelés után megállapítot­ták, hogy menthetetlen. E hír hallatára jelentkezett á ~jó testvér«, dr. Demeter Kálmán miskolci ügyvéd, aki kivitte nővérét a kórházból és ahelyett, hogy ér­deklődött volna az ápolási költség iránt, első ténykedése volt, hogy el­adta nővére lakását az Ingatlanközvetítő Vállalatnak 3000 forintért és kérelmet adott be az ápolási költség törlésére. A kérelem alapján az I. kér. tanács szociális csoportja környezet­tanulmány alapján megállapította, hogy a testvére, dr. Demeter Kálmán elszállította az elhunyt Kübeckher Béláné Összes ingóságait, három­részes szekrényt, nagy ebédlőasztalt, 6 darab borszéket, 1 tálalót, 1 po­hárszéket, 1 vitrint, tele porcelánokkal, finom üvegekkel, egy kerékasz­talt, 2 fotelt, 4 darab régi értékes vázát, egy rádiót, 1 disznóbőr táskát, egy perzsabundát, egy bőrkabátot. Az ezüst evőeszközöket és az éksze­reket Kübeckher Béláné még életében odaajándékozta dr. Demeter Kál­A Kübeckher Béláné után felmerült 2475 forint kórházi ápolási költségével kapcsolatban jogosan hozott az I. kér. tanács szoc. pol. csoportja olyan határozatot, hogy Demeter Kálmán, mint örökös tartozik 2475 forintot ápolási költség címén megfizetni, annál is inkább, hogy az ingóság még »►testvérek között« is megért 14 000 forintot, plusz 3000 forint a lakásért. Demeter Kálmán úgy gondolkozik, ha már eddig is ingyenes ápolásban részesült nővére, miért fizessen ő a dolgozó nép államának? így az I. kér. tanács határozatát megfellebbezte arra hivat­kozva, hogy nővére után nem maradt örökség. Városi Tanács szociál­politikai csoportja az összes iratokat átadta az állami közjegyzőnek, hogy állapítsa meg az örökséget. Csakhogy ezek ingóságok voltak és nem ingatlan, Demeter Kál­mán ügyvéd tisztában van a jogi szabályokkal, így hiába tűzött ki a közjegyző már többször hagyatéki tárgyalást, Demeter Kálmán meg sem jelenik, egyszerűen nem vesz róla tudomást. így a dolgozó nép államának nem térül meg a 2475 forint. Rendjén van ez így? Milyen jogon fizessünk mi olyanoknak, akik anyagilag nincsenek erre rászorulva? Csúnya, szemérmetlen kihasználá­sa ez a nép államának. A miskolci 1. számú ügyvédi munkaközösség becsületes tagjai fel­világosíthatnák Demeter Kálmánt, hogyan hoz szégyent az ügy­védek megbecsülésre méltó állására azáltal, ha kijátszani igyekszik a törvényt. Hassanak oda a munkaközösség kommunistái, hogy ez az 1954* óta húzódó per minél előbb befejeződjön ■— az állam javára. A borsodi nép már a papok tű (A Herman Ottó Múzeum A miskolci Herman Ottó Múzeum muzeológusai, történészei, tudomá­nyos kutatói egyre újabb, érdekesebb adatokat tárnak fel Miskolc és me­gyénk múltjából- A feltárt adatok nagyrészét a „Múzeumi hétfők" cí­men tartott előadássorozat keretében ismertetik, másik részét a tudomá­nyos szakemberek számára „A mis­kolci Herman Ottó Múzeum közle­ményei” címen megjelent füzetekben teszik közé. Ezek a -füzetek nem­csak a hazai, hanem a külföldi mú­zeumokhoz, tudományos szakkörök­höz is eljutnak. Az első füzetei: a múlt év második felében ismertettük. A nemrégen napvilágot látott második füzet is rendkívül érdekes tartalommal je­lent meg. Ifjabb Horváth Béla, Mis­kolc legrégibb középületének, a mú­zeumnak építését, történelmi fejlő­dését ismerteti, fényképpel és alaprajzokkal illusztrálva. Az alapos tanulmányból megtudjuk, hogy a több mint 400 éves épület, — amely eredetileg Miskolc első középisko­lája volt, — az idők folyamán ho­gyan bővült, alakult mai formájáig­Különös figyelmet érdemel Marja­laki Kiss Lajos tanulmánya, amely arról ad számot, hogy Borsod me­gyében, amely eddig nem szelepeit a korai parasztmegmozdulások tör­ténetében, az országos levéltárban „lappangó” oklevél tanúsága sze­rint már 1406-ban volt szervezett parasztmegmozdulás. Ez Miskolc tőszomszédságában, a diósgyőri jobbágyság körében zaj­lott le. diósgyőri jobbágyok meg­elégelték a pálos-barátok túlkapása­it, megfenyegették őket és megaka­dályozták, hogy a parasztok munkát vállaljanak a barátok szőlejében. Megakadályozták azt is, hogy a job­bágyok a barátok malmában őröltes­senek. A barátok panaszára Zsig- mond király lépett közbe és 1406 ja­nuár 26-án kelt levelében utasította a diósgyőri várnagyot, hogy csende­sítse le a népet és akadályozza meg „gonosz és jogtalan” cselekedetek el­követésében. Történetkutatóinkra vár az a feladat, hogy a rendelkezésre álló okmányok alapján további rész-1 1406-ban torkig volt .kapásaival közleményeinek új füzete) leteket tárjanak fel erről a paraszti megmozdulásról. Szabó Béla a miskolci bortermelés múltját ismerteti. Cikkéből megtud­juk, hogy a Miskolc határában levő szőlők területe valamikor jóval na« gyobb volt a mostaninál, de a régi szőlők nagyrésze kipusztult és nagy eltolódás mutatkozik a kertművelési ág javára. Szabó Béla felveti a sző* lök ujjátelepítésének lehetőségét. Nagy érdeklődésre tarthat 6zámoíJ az ujmassai kohókról szóló cikk* amely hazánk egyedülálló ipari mű­emlékének, az „őskohónak’* műkő« déséíől, termeléséről, a dolgozók bő* réről stb. tár fel érdekes adatokat* Komáromy József egyik cikkében a miskolci Kazinczy utca létesítését is* merte ti egykorú tervrajzokkal. Ezt az utcát 1794-ben létesítették, ami­kor a Pecét szabályozták. A cikkből megtudjuk, kiknek volt házihelyük* fundusuk az utca mentén. Komáro­my másik érdekes cikke a . diósgyőri papirmalom első, 1773-ból eredő építészeti tervét ismerteti, amelyet annakidején a Kamara nem hagyott jóvá és így nem valósulhatott meg. A .Sötétkapu melletti ásatásoknál napfényre került régi pénzeket Le­szűri Andor ismerteti. Szinte el sem hinnék, hogy az ásatás alkalmával egy ilyen szűk területén 157 régi pénz került napfényre. A pénzdarabok mintegy 800 év tör­ténelmének tanúi. A legrégibb pénz III. Béla korából, e XII. századból való. Valóságos numizmatikai (érmé- szeti) kincs az a 157 pénzdarab, ame­lyet Leszih Andor részletesen is­mertet. Az új füzetet még Kazacsaynó Gnandt Pálma, Darvas Olivér, Zsa- dányi Guidó és Kiszely Gyula cikkei teszik gazdagabbá. (h)---------0 — • — »a Kamaszkor és a jam­PEC« címmel szerdán, 11-én este 6 órakor a Szakszervezetek Megyei Klubjában (Kossuth-u. 11) előadást tart Kálmán József tanár, a Peda- gógus Szakszervezet tb. iskolafele­lőse. Belépődíj 1 forint. Mindenkit szeretettel vár a Szakszervezetek Megyei Klubja és a TT1T. Api . 1 hec il is 0 Idtől KAMARASZÍNHÁZ LOVINESCU: ROMBADÖLT FELLEQVÁR Színmű 3 felvonásban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom