Észak-Magyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-03 / 80. szám

Kedd, 103«. «prüfe S, SZAKMAQ7ABOB82AO A biztos fejlődés útján-----­A mezokeresztesi Aranykalász Tsz tervéi Vétitek, a mezőkeresztesi Aranyka­lász hatalmas gazdaságában. Tizenöt %Őld lenesé, 21 hóid árpa, a mák és 2 hold zöldborsó már a jöldben van. Készen várja a talaj a kukoricát és a kYumplit is. Kiss elvtárs, a tsz el­nöke nyugodt lélekkel jelentheti ki, hogy most már csak az időn és a gépállomáson múlik a jó termés. Még egy-két szellős, felhőnélküli náp és megkezdik az ősziek fejtrá­gyázását, s azután, ha eső nem esik, jöhet a mezőnyárádi gépállomásról a négyzetbevető gép. Mert úgy ha­tározott a tagság, hogy a tervezett 165 holdnyi kukoricából százat négyzetesen vet. *Ahogy nézegetjük a tsz új, tágas gazdasági udvarát, egy-egy épület mellett elmenőben Kiss elvtárs nem’ mulasztja el megemlíteni a tagság véleményét, határozatát, amely egyik alapja ezévi terveiknek. S ahogy az adatok, számok sokasodnak, meg le­het állapítani, hogy az Aranykalász tagságának terve egészséges, jó terv. Éz világosan bizonyítja, hogy a tag­ság az •egyetlen helyes úton — az ésszerű gazdálkodás útján alkar bol­dogulni, erősödni. Néhány héttel ezelőtt a tsz még csak harmadannyi taglétszámmal és földterülettel rendelkezett. Három­felé oszlott meg a mostani 1745 hold­nyi földterület. Az Aranykalász tag­ságának egyrésze ugyanis az 1-es tí­pusú Petőfi és Uj Barázda tszcs-k keretében gazdálkodott az elmúlt évben. Maga az Aranykalász is 1-es tipusu tszcs volt. Az őszi hónapok­ban a három termelőszövetkezeti cso­port tagsága úgy döntött, hogy áttér a közös gazdálkodás fejlettebb for­májára. Mindegyik külön-külön hoz­ják a járás legjobb termelőszövetke­zeteinek eredményeit. A tagság még az ősszel teljesítette kenyérgabona vetéstervét. A kenyérgabona minél magasabb terméshozamának biztosítására fej­trágyázzák a növényeket. A jövedel­mezőséget azonban főleg az állatte­nyésztésre, elsősorban a sertés- és a szarvasmarhatenyésztésre építik. Érdemes végignézni a tervezetet, s elbeszélgetni erről a tsz vezetőségé­vel és tagságával. A gazdaság jelen­leg 64 darab szarvasmarhával és 54 darab lóval rendelkezik. A tehenek fejési átlaga ma még nem több 7.5 liternél. A tervek szerint az ősszel már egészen más lesz a ló- és szarvasmarhaállomány aránya s megnövekszik fedési átlag is, ■ Min­denekelőtt J 53 darabbal növelik a szarvasmarhaállományt, ugyanalckor csökkentik a lovak számát. A szarvasmarhaállomány és a tejhozam jelentős növelése érdekében nagy gondot fordítanak a takarmányter­melésre. 200 hold legelőn kívül 61 hold lóhere, 33 hold lucerna és 23 hold egyéb szálastakarmány biztosít­ja a szarvasmarhaállomány téli szük­ségletét. A' sertésállománytól már most, az első esztendőben jelentős jövedelmet várnak. A szaporítással és a süldők felhizlalásával többszázezer forinttal nő a tsz bevétele. Gondoskodnak hizlalóabrákról is. 165 holdon termel­nek kukoricát, amelyet teljes egé­szében hizlalásra fordítanak. A ku­koricán kívül 176 hold árpát is ve­tett a termelőszövetkezet — vélemé­nyünk szerint túl sokat. A tagság azzal indokolja a nagyarányú árpa­termelést, hogy az első évben még nem rendelkeznek abraktákarmány- nyal és há a kukoricáig várnak a hizlalással, akkor veszítenek, az ár­pát viszont már aratás után haszno­síthatják. Ez elvben helyes, de gya­korlatban nem gazdaságos, mert: 1. az árpa gyengébb hizlalótakarmány a kukoricánál; 2. árpából csupán 8 mázsás hozamot várnak holdankint, tehát jóval kevesebb árpa terem egy-egy holdon, mint kukorica; 3. kevesebb árpa is elegendő lett volna a törésig. Az állatállomány fejlesztése meg- követeli istállók építését is. A be­ruházás. az építkezés tekintetében igen helyesen foglalt állást a tag­ság. Ez évben sertésfiaztatót, süldő­szállást és 500 férőhelyes juhhodályt épít, 50 százalékban sáját erejéből. A terv azonban az, hogy még' ...... e nnél Is nagyobb erővel járul hozzá az építkezéshez. Az Aranykalász tagságának elve ugyanis az, hogy „minél kevesebb hi­telt és minél többet saját erőből Nincs értelme, hogy eladósodjunk csupán kényelmességből“. Ez azt mutatja, hogy a tsz tagsága jó utón indult el a boldogulás felé: S meg kell említeni azt a tényt is, hogy a tsz terve szerint csaknem szűkösen bánnak a munkaegységekkel. A ter­vezet szerint a közös vagyon nagy­arányú növekedése, a földjáradék kifizetése és a szociális alap vissza­hagyása mellett év végén így is 39.28 forintot kap majd egy-egy tag mun- kaegységenkint. De alighanem töb­bet is, amint azt az aranykalászbe­liek jó munkakezdése mutatja. BARCSA SÁNDOR Az SZKP XX. kongresszusa jóváhagyta a Szovjetunió 1956—196«' évi hatodik népgazdaság-fejlesztési tervének irányelveit. A hatodik ötéves terv a Szovjetunió népgazdaságának; elsősorban » szocialista gazdaság alapjának, a nehéziparnak újabb hatalmas fejtöré­sét irányozza elő. A terv teljesítése biztosítja a Szovjetunió gazdásági­nak további felvirágzását, a népjólét jelentős emelését és a kultúra fej­lődését. A képen: A szovjet állam szociális és kulturális beruházásai (milliárd rubelekben). Ü nnep i készülődés Bányászatikohó- és gépipari dolgozókat tüntettek ki zákezdett a közös vagyon, a gazda­sági alap megteremtéséhez. A tervek elkészítése után azonban a tagság — elsősorban az Aranykalász és az Uj BgráLZda, tagsága — ráébredt: sok­kal könnyebben boldogulhatna,^ bizto­sabb alappal indulhatna, ha össze­fogna. összeült hát a tagság, amely a pártszervezetek, a kommunisták javaslatára úgy határozott, hogy a két termelőszövetkezet egyesül. Ké­sőbb a Petőfi tagsága is csatlakozott hozzájuk. A három tsz Aranykalász néven kért működési engedélyt, 1745 hgldnyi földterülettel, 220 főnyi tag­gal Az Aranykalász Tsz tagságának háromnegyed része középparaszt, örömmel, bizalommal, alapos kö- r élte hintéssel kezdtek munkához. Azzal az elhatározással készítették Á el az első év gazdasági tervezetét, mielőbb elérjék, sőt felülmul­Dolgozóink megyeszerte készülőd­nék április 4 méltó megünneplésére. Április 3-án este 7 órai kezdettel a Déryné Színházban központi ün­nepséget rendeznek, melyen Tóth János elvtárs, az MDP megyei párt- bízó üiságánák másó cl ti lkára mond ün­nepi beszédet. Utána kultúrműsor lesz, melyen fellépnek a Déryné Színház művészei, a diósgyőri vas­gyár művészegyüttese, a város leg­jobb művészeti csoportjai és zeneka­rai. Másnap, április 4-én délelőtt 10 órakor a szovjet hősök emlékműveit koszoruzzák meg az iskolák, üzemek, hivatalok, társadalmi szervezeték küldöttei. A nap f oly almán az egész városban sportrendezvények, kultúr­műsorok szórakoztatják a közönsé­get. .Kedden, április 3-án este 7 óra­kor a Bunkóban a , miskolci vasutas dolgozók emlékeznek meg felszaba­dulásunk 11. évfordulójáról. Utána az Erkel Ferenc kultúrotthon szín­játszói és táncosai szórakoztatják az ünneplőket. Diósgyőrvaisgyárban a Lenin Ko­hászati Művekben 11 éves úttörők és a zenekar üdvözli a termelésiben élenjáró gyáregységek dolgozóit. Ün­nepi levelezőlapokon és dísztávira­tokban üdvözlik a gyár legjobb dol­gozóit. A Művelődés Házában egész- napos filmelőadás lesz. A bábszín­házban délelőtt (két előadást tarta­nak a gyerekeknek. Kazincbarcikán a központi ünnep­ség az újvárosi mozi helyiségben lesz április 3-án este 7 órakor. A DISZ- fiatalok lampionos felvonulást ren­deznek. Hazánk . felszabadulása 11. évfor­dulója alkalmából a • Népköztársaság Elnöki Tanácsa. szénbányászati, ko­hó- és gépipari dolgozókat tüntetett ki. A szénbányászati dolgozók a fel- szabadulási ^versenyben végzett ki­emelkedő munkájúikért, a kohó- és gépipari dolgozóik at 1955. évi terv teljesítésében elért kiemelkedő ered­ményeik elismeréséül' részesültek kormánykitüntetésben. A Munka Vörös Zászló Érdem­rendje kitüntetést kapta Klimes La­jos, a Ganz Vagon- és Gépgyár la­katosa. A Munka Érdemrenddel tüntették ki Imri Sándort, a Vasipari Kutató Intézet tudományos munkatársát, Papp Ferencet, a Vörös Csillag Trak­torgyár szerelőjét, Kohán Antalt, a MÁVAG Mozdony- és Gépgyár szer­számesztergályosát, M. Nagy- Sán­dort, az ;RM Művek készülék szer­számgyára kutatómérnökét. Ezenkívül számos bányászati, kö** hó- és gépipari dolgozó kapott- Szo­cialista Munkáért Érdemérem, illet­ve Munka Érdemérem kitüntetést. A kitüntetéseket Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke hétfőn délután, az Országház kupolatermében nyújtotta át. A ki­tüntetések átadásánál jelen volt Csergő János kohó- és gépipari miniszter, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Kristóf Ist­ván, az Elnöki Taiiács titkára. (MTI) Országgyűlési képviselőink a dolgozó nép szolgálatában MEGYÉNK országgyűlési képvise­lői a . papokban, az SZKP XX. kon­gresszusának tanulságai alapján érté­kelték parlamenten kívüli munkáju­kat. Megállapították, hogy a kon­gresszus jövő munkájukhoz biztos útmutatást, felbecsülhetetlen segítsé­get adott. Azt a legfontosabb tanul­ságot vonták le belőle saját munká­jukra vonatkoztatva, hogy még élőbbé, tevékenyebbé kell tenniük kapcsolataikat választóikkal, alkot­mányos kötelezettségeik maradékta­lan teljesítése érdekében. Dolgozó népünk életszínvonalának femelése, a szocializmus építésének nagy feladata a dolgozók alkotó tevé­kenységének fokozását, népünknek a gazdásági szervező munkában és az állami, szervek irányításában, ellen­őrzésében való széleskörű részt véte­lét követeli meg. Ez azt jelenti, hogy az ^országgyűlési képviselők tevé­kenységével is tovább kell erősíteni a dolgozó nép, valamint pártunk és kormányunk kapcsolatait. Képvise­lőinknek az alkotmányban lefektetett törvény alapján kell végezniük par­lamenten kívüli munkájukat. A képviselőket dolgozó népünk megtisztelő bizalma küldte az or­szággyűlésbe. Ennek megfelelően kell tevékenységüket végezni, mert a nép bizalma sokra kötelez. Legfontosabb feladatuk, hogy együtt éljenek, alkos­sanak dolgozó népünkkel s vele meg­bonthatatlan, szoros kapcsolatokat építsenek ki. KÉPVISELŐINKNEK a dolgozók­kal, választóikkal való szőrös kap­csolata a képviselői beszámológyűlé- seken is megnyilvánul. A képviselők felkotmányunk rendelkezései szerint kötelesek választóiknak évente 3—4 Alkalommal beszámolni az ország- gyűlésen, valamint választókerüle­tükben végzett munkájukról. Dolgo­zóink e gyűléseken számonkérhetik képviselőik munkáját s megbízásokat adhatnak nekik, különösen a köz­érdekű ügyek megoldásának, elősegí­tésére. A beszámolókon a választók közvetlenül tájékozódnak az ország- gyűlés munkájáról, határozatairól, fontosabb törvényeinkről. Bírálhat­ják felsőbb szerveink munkáját és javaslatokat tehetnek az állami mun­ka megjavítására. így érvényesül dolgozó népünk részvétele az állami ügyek intézésében. Ez népi rendsze­rünk nagyszerű demokratizmusa! A képviselők és a lakosság közötti kapcsolat másik fontos eszköze a képviselői fogadónapok megtartása. Képviselőink választókerületeikben rendszeresen fogadónapokat tarta­nak, amelyeken a dolgozók közérdekű és egyéni panaszaik orvoslásához a képviselők segítségét kérhetik. A be­számolókon és a fogadóórákon a vá­lasztók ellenőrizhetik képviselőik tevékenységét, megbírálhatják tevé­kenységüket és kérdéseket intézhet­nek hozzájuk, amelyekre a képvise­lőknek válaszolniuk kell. A választók és kén viselőik közötti kapcsolatok fejlesztésére sok más lehetőséget é* módszert kell még fel­használni. Képviselőink végezzenek családlátogatásokat. Látogassák meg időnkint választókerületük üzemeit, intézményeit, így a legközvetlenebb formában megismerkedhetnek a dol­gozók, a községek, a járások, a me­gye életével. A tények ismeretében aktívabban, eredményesebben vehet­nek részt az országgyűlés munkájá­ban. Dolgozóink megtisztelődnek ve­szik, ha kénviselőik munkahelyükön, vagy családjuk körében meglátogat­ják. felkeresik őket. A HELYI KÉRDÉSEK megismeré­sét segíti elő az is. ha képviselőink résztvesznek a járási és a megyei tanács üléseken. A fentiekből láthatjuk, milyen sok­oldalú tevékenységet végeznek és kell is végezniük képviselőinknek. Igyekezzenek képviselőink öntevéke-. nyen elintézni a választók jogos ké­réseit, természetesen anélkül, hogy az ügyek »kijáróivá« válnának. A kommunista és a pártonkívüli dolgozók, a pártbizottságok, a taná­csok és a népfrontbizottságok véle­ménye alapján megállapíthatjuk, hogy képviselőink igyekeznek a reá­juk bízott feladatokat öntevékenyen elvégezni. Különösen jól tevékeny­kedtek: Berki Mihályné, Börcsök_ Fe­renc, Gácsi Miklós, Gém Ferenc, Hegyi Imre, Iván István, Loy Árpád, Mihályfi Ernő, Mislóczki Mátyás, Vadászi Elemérné és Zsofinyecz Mi­hály megyei képviselő elvtársak. Jó képviselői munkájával kitűnt: Gácsi Miklós elvtárs, aki rendszeresen tart fogadóórákat. Munkahelyén is fel­keresik a dolgozók, mert választói jogos kéréseit, javaslatait elintézi. Ugyancsak jól dolgozik Loy Árpád és Gém Ferenc elvtárs is. A dolgozók megbecsülése és bizalma az ilyen képviselők iránt állandóan növekszik, aminek az az eredménye, hogy egyre többen fordulnak hozzájuk tanácsért, felvilágosításért. A DOLGOZÓ NÉP és a párt, a kor­mány közötti kapcsolatot gyengíti, a képviselők iránti bizalmat csökkenti, ha állami, gazdásági szerveink, taná­csaink, intézményeink félvállról ve­szik a képviselők munkáját, leveleit. Még elég gyakori eset, hogy a járási, városi, községi párt és állami vezetők, szervek nem adnak meg minden se­gítséget képviselőinknek a fogadó­napok és a beszámolók szervezéséhez. Gyakran maguk sem vesznek részt azokon. Nem ritka eset, hogy állami szerveink, helyi tanácsaink nem is válaszolnak képviselőink levelére, amely egy-egy konkrét kérdéssel, vagy javaslattal foglalkozik. így pél­dául a taksonyi állami gazdaság igazgatója betegségére hivatkozva 2— 3 hónap múlva, csak ismételt kérésre válaszolt Ócsai János képviselő elv­társ levelére. Hasonló panasza van Loy Árpád képviselő elvtársnak is az edelényi iárási tanácsra, Grubics István elvtársnak pedig a szerencsi járási . tanácsra. < Tanács és. állami szerveinknek nagy' figyelmet kell szentelni, a képviselők és dolgozóink leveleinek ■ intézésére, megválaszolá­sára. Kötelesek a törvényes határ­időn belül minden bejelentésre, le­vélre válaszolni, meri különben nép­köztársas ágúnk törvényeit, a dolgo­zók érdekeit-"sértik. • ....... A járási és városi pártbizottságok, a helyi tanácsok;, a Hazafias Népfront helyi bizottságai és állami szerveink törvényes kötelessége, hogy segítsék az országgyűlési képviselők parla­menten kívüli munkáját. Szervezzék meg és vegyenek részt maguk is a képviselők fogadónapjain, beszámo­lóin, hívják meg őket a nagyobb helyi és állami ünnepekre, a tanács­ülésekre, rendszeresen tájékoztassák őket a járás, a város, a megye életé­ről, eredményeiről, problémáiról. A választók is keressék fel szemé­lyesen, levélben vagy telefonon kép­viselőiket. Ha felvilágosítást, sürgős segítséget akarnak kérni tőlük, ne, várják meg a fogadónapokat, a be­számológyűléseket. PÁRTUNK és kormányunk erejé­nek f orrása a tömegekkel- való meg­bonthatatlan kapcsolata. Képviselő­inknek ezért munkájuk eíőterébeűcell helyezniük a dolgozókról'váló; szerető, élvtársias - gondoskodást, a helyes bí~* rálát és ellenőrzés igénylését, elfoga­dását ~és érvényesítését legfelsőbb törvényhozó -testületünk: országgyű­lésünk munkájában. . Dolgozóink so­kat várnak képviselőinktől, úgy dol­gozzanak tehát, hogy mindenben ele­get tegyenek a megtisztelő bizalom­nak, törVenyés^kötelezettsftgeiknek., Tájékoztatásul közöljük a,, megye képviselőinek névsorát, munkahelyét és területi beosztását. Borsod megye országgyűlési képviselőinek névsora, munkahelye és területi, beosztása Név és munkahely: Berki Mihályné, szikszói járási pb. Biaha Béla, Bányász Szakszerv., Bp. Börcsök Ferenc, K.-barcika 31/6. V. Dobozi Erzsébet, Ongai Á. G. igazg. Földvári Rudolf, megyei pb. Gácsi Miklós, diósgyőri LKM Gém Ferenc, Földm. Min. Tsz O., Bp. Grubics István. DISZ KV, Bp. Hegyi Imre, Megyei Hazafias Npfr. Iván István, megyei tanács Kádár Béla, Bp. V., Apáczai Csere J.-u. Loy Árpád frontmester, Alberti elep Mihályfi Ernő, Népművelési Min. Bp. Mislóczki Mátyás, diósgyőri LKM Nógrádi Sándor, MDP KV, Budapest Ócsai István, M.-kövesd Kossuth Tsz Rónai Sándor, Országház, Budapest Sályi István, Egyetemváros, Suszter Sándor, -ózdi Kohászati Üz. Vadászi Elemérné, Miskolc Tejipari V. Zsofinyecz Mihály, RMM, Budapest Koczina Gyula, BM, Budapest . Területi beosztás: Sátoraljaújhelyi volt járás. Ózdi járás. Putnoki járás, Kazincbarcil Szikszói járás. Miskolci járás. Miskolc város II. kerület... Encsi járás ; / Szerencsi’járás. Kiesei volt járás. Ahaujszántói járás.- ... Mezőkövesdi járás. Edelényi járás Sárospataki volt járás. Miskolc város III. kerület. Edelényi járás Mezőkövesdi. járás. Miskolc város I. kerület. Miskolc város IV. kerület. Ózdi járás. Mezőcsáti járás, ózd város. Külföldi tanulmányúton vai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom