Észak-Magyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-18 / 67. szám

▼aaárnsp, 195». március 15. ESZAKMAGYAEORSZAG 3 Április 4tiszteletére ATATAT A diósgyőri I-es kemence martinászai két és fél kőnap alatt terven felül tökk mint 1500 tonna acélt gyártottak r Az ózdi és diósgyőri kohászati üzemek hagyományos versenyének keretében már hosszabb idő óta ne­mes vetélkedés folyik a két martin acélmű I-es kemencéinek olvasztó rai között. Mindkét kemence mar­tinászai sok dicsőséget szereztek már üzemüknek. Országosan ismert nevet szerzett magának Schuszter Sándor ózdi martinászbrigádvezétő. de híres munkasikeréről Földesi Lajos diósgyőri olvasztár kollekti­váj a is. Az ózdi és diósgyőri I-es kemen­ce martinászai ez esztendőben is felújították a párosversenyt s meg­fogadták, hogy a felszabadulás em­lékünnepét több és jobbminőségű acéllal köszöntik. A diósgyőriek a siker biztosítása érdekében úgy határoztak, hogy minden acéladagnál már a csapolás alatt megkezdik a kemencefalak javítását. A kemencék megtisztítá­sánál rendszeresen alkalmazták az igen jól bevált sürítettlevegős mód­szert, amellyel tetemes időnyereség­hez jutottak és megszüntették a fá­radságos fizikai munkát. Rendsze­res, gondos karbantartással elérték, hogy kemencéjük tartóssága ez év első negyedében körülbelül 10 szá­zalékkal növekedett. Korábban egy-egy kampány idő alatt kétszer is szükség volt kőmű vés javításra, —• ami száz órát vett igénybe s többszázezer forintba került — a melegjavítással azonban mind a pénz, mind az idővesztességet meg­szüntetik. Kemencéjük tartósságát csaknem egy héttel megnövelték, / ezzel több mint 20 acéladag csapo­lása vált lehetővé. , A^ diósgyőri I-es kemencénél dol­gozó Földesi, Kcncz és Nyikes mar­tinász brigádok fegyelmezett mun­kájának eredménye, hogy január­ban és februárban is megelőzték ózdi versenytársaikat, s március 16-ig esedékes tervükön felül eb­ben az évben már több, mint 1500 tonna acélt gyártottak. Selejtjük nem haladja túl a 3 százalékot, ugyanakkor feladatukat program­eltérés nélkül oldották meg. Az ózdiak is erősen javítottak helyzetükön s a csütörtökről pén­tekre virradó munkanapon elért 121.9 százalékos eredménnyel csak­nem 10 százalékkal haladták túl esedékes havi tervüket. Komolyan veszélyeztetik ezzel a diósgyőriek elsőségét. Mindkét kemence kollektívájának tekintélyes része van abban, hogy mind az ózdi, mind a diósgyőri mar­tinacélmű túlteljesítette március 16-ig esedékes tervét. * * * 4 * * * * * * ii A barossaknsi bányászon 15 forinual csökkentik a szán tonn*n*>ni> önköltségét A barossaknai dolgozók az április 4. tiszteletére terven felül vállalt 3tf00 tonna szén helyett pénteken már a nágyezredik tonnát is fel­színre küldték. De nemcsak a terv mennyiségi teljesítésére, hanem a szén önköltségének csökkentésére is törekednek. A terv túlteljesítésé­vel párhuzamosan, decemberhez viszonyítva januárban 8, februárban pedig 12 forinttal csökkentették a szén tonnánkinti önköltségét. Az április 4-i versenyben márciusban 15 forintos önköltségcsökkentést akar­nak elérni. Szívós, következetes munka eredménye az önköltség javulás. Baross- aknán a duzzadásos bányamezőben műszakonkint csaknem 30 dolgozó végezte a fenntartást és a szállítás biztosítását. A front baladási irányá­nak megváltoztatásával a talpduzzadást kiküszöbölték, ezzel az eddig fenntartást végzőket is termelő munkára tudták beosztani. Jelentős ön­költségcsökkentést eredményezett, hogy a bányafát az ácsolati helynek megfelelően előkészítve küldik a bányába. Nem fordul már elő, hogy 1.2 méteres széntelepben 2-—2 és félméteres ácsolati fát fűrészeljenek el. Ezzel március első felében mintegy 200 köbméter bányafát takarítottak meg. A nagynyomásos bányamezőben áttértek a moll és a TH gyűrűs biz­tosításra. A korszerű bányaművelés és biztosítási technika alkalmazásával a barossaknai bányászok bebizonyították, hogy nemcsak több, hanem olcsóbb szenet is lehet termelni. A miskolci Henri Martin vegyesbrigád versenyre hívta a budapesti Macsah brigádot A Borsodmegyci Építőipari Vál­lalatnál évek óta úgy emlegetik a Henri Martin vegyesbrigádot, mint amelyre mindenkor lehet számí­tani. A kiváló kollektíva jó mun­kájával vívta ki ezt az elismerést. A nyolc esztendeje alakult se­gédmunkás brigád sok tagja az építőipar elismert dolgozója. 43-an „a szakma kiváló dolgozója** jel­vényt viselik. A 60 fős kollektíva azonban másról is nevézetes. Tág­jai nem ismerik azt a szót, hegy igazolatlan műszakmulasztás. Nor­májukat ritkán teljesítik 200 szá­zalék alatt. Ez a brigád építi — egyösszegű utalványozással — a Malinovszkij úti 107 lakásos „H(* jelzésű épüle­tet. Március 1-én, amikor megkezd­ték a munkát, megfogadták, hogy hazánk felszabadulásának ünne­péig szovjet gyorsfalazással 613 köbméter falat húznak fel. Azóta fogadalmukat teljesítették, sőt újabb felajánlást is tettek. Meg- ? i ' ígérték, hogy április 4-ig még 200.000 téglát építenek be. Az elmúlt napok reggelén mű­szakkezdés előtt megbeszélést tar­tottak az építők. Az értekezleten sok mindenről esett szó, de leg­többet a felszabadulási versenyről beszélgettek. Varga László brigád- vezető javaslatára elhatározták, hogy fogadalmuk teljesítése érde­kében versenyre hívják ki a buda­pesti Fiastyuk utcai építkezésen — szintén egyösszegű utalványozás­sal dolgozó Macsali Sándor bri­gádját. A miskolciak többek között vállalták, hogy a falépítést kiváló minőségű munkával, továbbra is szovjet gyorsfalazással végzik, s egy-egy kőművesük műszakonkint 4 köbméter falat rak fel. ígéretet tették árrá is, hogy a brigádban dol­gozó hat új segédmunkás augusz­tus 20-ig szakmunkás vizsgát tesz. A versenyfelhívást levélben küldték meg Macsali Sándor Kos­suth-díjas brigádvezetőnek. A szovjet művészek látogatása Kazincbarcikán Csütörtökön este Kazincbar­cika újváros filmszínházában tar­tották a szovjet film ünnepe meg­nyitóját. Az ünnepségre, — amely­ről már hetekkel ezelőtt beszéltek a város dolgozói — Kazincbarcikára érkezett N. A. Fjodorov, a Szovjet­unió kultúrális ügyei minisztériuma filmgyártási főigazgatóságának ve­zetője, a filmművészeti küldöttség vezetője és V. A. Uszakova filrhszí- aiésznő, a küldöttség tagja. Ott voltak az ünnepségen a párt, a tanács, az üzemek, az intézmé- tnyek, vállalatok és tömegszervezetek képviselői. Papp Elek, a kazincbar­cikai területi kultúrigazgatóság ve­zetője üdvözlő beszédében méltatta a szovjet film ünnepének jelentősé­gét és Kazincbarcika dolgozói nevé­ben melegén köszöntötte a szovjet vendégeket. Az úttörők, a kultúr­igazgatóság és a MOKÉP képviselői ajándékot adtak át a vendégeknek. Hosszantartó, lelkes tapssal kö­szöntötték a dolgozók a szovjet ven­dégeket. A .kedves fogadtatás után a >,13.-számú ügynök“ című magyarul beszélő szovjet filmet vetítették, melynek női főszerepét V. A. Usza­kova játszotta, aki ott ült a dolgo­zók között és kedves szavakkal vi­szonozta az üdvözléseket. Mikor a f'imvásznon megjelent V. A. Usza­kova, a mozilátogatók többszörös, felharsanó tapssal köszöntötték. A szép ünnepség másnap, pénte­ken folytatódott. Kazincbarcikára érkezett JeVgényij Góbrilovícs több­szörös' Sztáljh-díjas forgatókönyviró. és R. r. Makagonova filmszínésznő is. Ezen CL napon a szovjet kül­döttség baráti beszélgetésen vett részt © városi pártbizottság klubhe­lyiségében, ahol Barta K. Gyula elv­társ, a párt városi végrehajtóbizott­ságának első titkára köszöntötte a vendégeket Résztvettek a baráti be­szélgetésen az üzemek élenjáró mun­kásai, mérnökei és a tömé eszerveze­tek vezetői is. Gór Nagy Sándor elv­társ. a Borsodi Veeyikombinát igaz­gatója ismertette Kazincbarcika üze­meinek jelentőségét és azokat az erőfeszítéseket, melyeket a magyar munkásosztály tett Kazincbarcikán a hatalmas kombinát megteremtésé­ért. A beszélgetés során mindenkit meglepett N. A. Fjodorov elvtárs kohászati és bányászati szakismere­te. Eredetileg ugyanis kohómémök volt, s csak később lett művészeti dolgozó. Megjegyezte, hogy a mű- vész csak úgy szolgálhatja igazán a művészetet és a népet, ha ismeri az életet, — még az ipart is. A szovjet küldöttség ezután meg­tekintette az épülő újvárost. Elláto­gatott a bölcsödébe, s az óvodába. Elismerő szavakkal szóltak a kül­döttség tagjai a magyar építők ered­ményeiről. A délelőtt folyamán meg­látogatták a vegyikombinát szinté­zis- és oxigénüzemét. A látogatáson V. A. Uszakova kijelentette: „Soha- sem Jelejtem el Kazincbarcika hős építőit. Mi is büszkék vagyunk a magyar munkások nagyszerű, hősi küzdelmeire. Mi, művészek is is­merjük a magyar dolgozók eredmé­nyeit. Amikor hazatérve, kezembe- veszem Kazincbarcika dolgozóinak ajándékát, mindig eszembe jut majd a sok kedves emlék, a baráti fogad­tatás. amelyben itt részesítettek.“ G\árlatoga1ás után a szov­jet küldöttség tagjai az újvárosi Bé­ke étteremben hosszan elbeszélget­tek., a város és az üzemek kéoviselői- vel. Sok szó esett a szovjet film ma­gas; művészi színvonaláról, a szocia­lista-realista művészetről és a szov­jet nép alkotókészségéről. V. A. Uszakova élénken érdeklődött az új város kulturális életéről. Elmondot­ta. hogy a szovjet művészbe egyre több és tökéletesebb filmalkotások­kal segítik a szovjet nép harcát. R. I. Makagonova © szovjet művészek nevében üdvözölte Kazincbarcika •kultúrmimkásait és arról beszélt, hogy Kazincbarcika lakói boldogok és büszkék lehetnek, mert szemta­núi egy új, születő szocialista vá­rosnak. — A szovjet nép és a szov­jet művészek előtt — mondotta — nincs szebb és drágább táj kén, mint az építkezés, mert az fejezi ki lég­ii ű ebben © nép békés alkotókészsé­gét. Örülök, hogy én is eljöhettem Kazincbarcikára. Jevgenyíj Gabrilovics többszörös Sjztál in-díj as író sok sikert, kívánt Kazincbarcika építőinek, s a kultú­ra munkásainak. Arra kérie a ma­gyar filmszakembereket és írókat, hogy olyan filmeket is készítsenek’ amelyek bemutatják a magyar mér­nök életét és munkáját. Ilyen fil­mek. úgy látszik, még nincsenek Ma gyarországon. A baráti beszélgetés egészen a délutáni órákig tartott. Kazincbarcika dolgozó; a kultúrális élet vezetői erőt merítet­tek a szovjét művészek szavaiból, amelyek a magyar nép iránti «zere- tetef és megbecsülést sugározták. A város dolgozói nevében Barta K. Cyula elvtárs búcsúzott a kedves vendégektől: — Igen nagy öröm számunkra, hogv a szovjet művé­szek meglátogatták éntilő városun­kat — mondotta. — Mi követjük, példának tekintjük a szovjet mű­vészetet. sok sikeri kívánunk a nazv szovjet népnek és minden művészé­nek. A pénzügyi dolgozók országos tanácskozásának második napja Az Országház kongresszusi termé­ben szombaton folytatódott a pénz­ügyi dolgozók országos tanácsko­zása. A szombati ülésen megjeleni Gerő Ernő, a Minisztertanács első elnök­helyettese, Szalai Béla, az MDP Köz­ponti Vezetőségének a gyár Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottságának tagjai, továbbá gazda­sági életünk számos vezető személyi­sége. A vitában felszólalt Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja, Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter­tanács első elnökhelyettese. (MTI) A gyermeknevelés kérdései HOZZÁSZÓLÁS „AZ ÖT ROSSZ GYERMEK —ÉS A HATODIK CÍMŰ CIKKSOROZATHOZ pedai»ónusok örömmel olvastuk ezt © cikksorozatot, mert egyik legnehezebb problémával, a családi nevelés kérdésével foglalko­zott. Nagyon örvendetes tény, hogy a gyermeknevelés kérdésével a saj­tó is foglalkozik, hisz valamennyi­ünknek nem közömbös az, hogy a jövő társadalom tagjai milyen em­berekké válnak. A gyermeknevelés életünk fon­tos feladata. Azonban a szülőknek kell 'elsősorban átérezni, milyen fontos és felelősségteljes az ő mun­kájuk ezen a téren. Különösen mi, gyermekvédelmi felügyelők látjuk és tapasztaljuk azt, hogy milyen döntő fontosságú a gyermek fejlő­désében családi környezete, szülei­nek példamutatása. Számtalan pél­dát sorolhatnék fel, amellyel iga­zolni tudnám, hogv a környezet, elsősorban © családi körülmények, milyen döntő jelentőségűek a gyer­mek további fejlődésében. A gyermek olyan, mint egy púira anyag. Ebből az anyagból a szü­lőnek és a pedasógusnak kell, mint a szobrásznak, formálnia a jöven­dő embert. A családi élet minden legkisebb mozzanata, eseménye mélyen belevésődik az „anyagba“: a gyermekbe. Sok szülő nem érez felelősséget azért, hogy milyen em­ber kerül ki a keze alól. Természe­tes, ez kényelmesebb dolog, mint percről-percre, napról-napra for­málni a gyermeket, hogy ha felnő, a szocialista társadalom hasznos, építő tagja legyen. Igen nagy fe­lelősség hárul ezen a téren a szü­lőkre. ök a felelősek a jövő társa­dalom kialakításáért, mert annak alapjait gyermekükben rakják le. Ehhez azonban az szükséges, hogy a szülők maguk is belássák, hogy nem az elmúlt társadalom számá­ra — amelyben ők éltek —. ha­nem a szocialista társadalom szá­mára kell gyermeküket nevelniük. Azok a szülök, akik ezt nem lát­lak be és nem ezt cselekszik, azok helytelenül gondoskodnak gverme- kük jövőjéről. A nagy szovjet pe­dagógus, Makarenkó szerint: ,,Nem képzelhető el egyén közösségen kí­vül, ezért vem lehetséges egyéni sors, erryéni út és boldogulás, amely ellentétben áll a közösség sorsáml és boldogulásával", A Itala ban azt tapasztal jukt hogy az erkölcstelen, iszákos, lusta, munkakerülő szülők gyermekeinek: nevelésével van sok baj. Sajnos azonban, vannak olyan szülök is, akik ezektől a nagy hibáktól men­tesek és mégis gyermekük nevelé­se sikertelen, mert ötletszerűen, cél nélkül nevelik őket. Igaz, hogy © pedagógia, a neve­lés tudománya nehéz feladat. Min­den szülő elsajátíthatja, de ehhez elsősorban az szükséges, hogy ön­magát is tudja irányítani. Ugyan­is a nevelőmunka alapja a családi élet helyes megszervezése. Azon­ban az életben, a munkaterületün­kön azt tapasztaljuk, hogy nagyon sok esetben először a szülőket kel­lene megnevélnünk, hogy megér­tessük velük a jó példa hatásának fontosságát a gyermeknevelésben. (\ajy jelentőségű lépés len­ne a gyermeknevelésben észlelhető bajok megszüntetésére, ha a szü­lők minél szélesebb rétegét mód­szertanilag felvilágosítanák gyer­mekük neveléséről. Erre azonban nem elegendő a sajtó, az ismeret­terjesztő előadások, hiszen éppeai azok a szülök nem olvassák az új­ságot és nem látogatják az előadá­sokat, akiknek pontosan a legna­gyobb szükségük lenne az útmuta­tásra. Ezért kérjük a tömegszerve- zeleket, különösen az MNDSZ-t és a DISZ-t, hogy fokozottabbban se­gítsenek gyermekeink jövőjének kialakításában. Tagjaikat aktívab­ban kapcsolják be a munkába oly­képpen, hogy sűrűbben látogassák a családokat és személyesen győ­ződjenek meg a szülők gyermek­nevelési módszereiről. A tapaszta­latokat közöljék az illetékes pe­dagógus szervezetekkel, akik taná­csokkal látják majd el a szülőket* Ahol pedig azt látják, hogy a meg­győzés nem használ, ott a törvény szigorával kell megtanítani a szü­lőt arra, hogy a gyermek nevelé­séért felelős a társadalom előtt. Csak isy, közösen összefogva leszünk képesek arra, hogy társa­dalmunk ©pró emberkéiből becsü­letes, józan Gondol kozású felnőtte­ket neveljünk. SZIL AS I FERENCNÉ. Miskolc város gyermekvédelmi felügyelője. A jó termés két fontos feltétele A tavaszi vetés gyors és egyenletes keléséhez és a növényállomány sűrű­ségének biztosításához elengedhetet­lenül szükséges a vetőmag jó csira­képessége és a vetés mélységének helyes megválasztása. A csírázáshoz nedvesség, levegő és megfelelő hőmérséklet szükséges. De az is fontos, hogy a vetőmagban le­gyen elegendő tartalék táplálóanyag, hogy míg a gyökérzet a tápanyagfel­vételt a talajból biztosítani nem tud­ja — a növény ne pusztuljon éhen. A jó vetőmag vastag csirát hajt és ugyanakkor egy erős főgyökeret, s gyorsan növő mellékgyökereket ereszt. De ha túlságosan sekélyre vagy nagyon mélyre vetünk, akkor még a jó csiraképességű vetőmagnak is kevés hasznát látjuk. Ha sekélyen vetünk, a talajfelszín kiszáradása kö­vetkeztében és a keléshez szükséges nedvesség hiányában a csiranövény elpusztul. Ha viszont a mag túlságo­san mélyre kerül, akkor kevés a csí­rázáshoz szükséges levegő. Ugyanak­kor a gyökerek a talajnak abba a ré­szébe nyúlnak le, ahol kevesebb a könnyen felvehető tápanyag. A vetés mélységét tehát úgy vá­lasszuk meg, hogy a vetőmag elegen­dő nedvességet és levegőt kapjon. Ál­talában a nagyobb magvakat — mi­vel a csírázásukhoz több nedvesség szükséges — mélyebbre kell vetni. Minél csapadékosabb a vetéskor az időjárás, s minél nedvesebb és kötöt- tebb a talaj, annál célszerűbb a se­kélyebb vetés. A homokos, meleg talajokon viszont ajánlatos mélyebb­re vetni. A tavaszi búzát általában 3—6, az árpát 3—7, a borsót 6—10 centiméterre vessük. Tavaszi trágyázással is sokat javíttatunk talajaink tápanyag-készletén Hosszul gazdálkodott az, aki a leg­kedvezőbb hatású nyári vagy őszi istállótrágyázást elmulasztotta. Még nagyobb hibát követ el, aki ezt most sem igyekszik pótolni. A tavaszi is­tállótrágyázással is ugyanolyan ter­mésfokozó hatást érhetünk el, mint az őszi trágyázással, ha azt külön­leges irányelvek figyelembevételével végezzük. Tavaszi trágyázáskor a trágya kedvező átalakulására igen rövid idő áll rendelkezésre. Ezért ilyenkor már csak a humuszosod ás hoz legköze­lebb álló érett istállótrágyát hasz­nálhatjuk fel. Az éretlen, szalmás trágya a termést az első évben csak lerontja, mert átalakulásához még nitrogént is elvon a talajtól. Ha mégis ilyen trágyát tudunk csak adni, akkor a nitrogén-elvonás pót­lására a trágya kiszórásával egyide­jűleg holdankint 80—100 kiló péti­sót is adagoljunk. Kedvezően használhatjuk fel ilyen­kor a komposzttrágyát, a birka- és sertéstrágyákat. Minél kötöttebb a ta­laj, annál inkább apróra érett, szinte földszerű trágyát használjunk. Ahol a kora tavaszi növények ve­tését a trágyázás késleltetné, ott er­ről már le kell'mondani. A trágya széthordására a kukorica, napra­forgó és burgonya alá csak a kora tavaszi növények elvetése után ke­rüljön sor, mikor a talaj olyan ked­vező nedvességi állapotba jut, hogy azonnal szánthatjuk és tipratással, szalonnás szántással nem okozunk kárt. Ha a trágya sokáig szétterítve vagy kupacokban áll, az elillanási veszteségek nagyok lesznek. A talaj- nedvesség kímélése érdekében a trágya alászántását is sekélyesen (12—15 centi) végezzük és azt nyom­ban munkáljuk el szeges, vagy gyű­rűs hengerrel, hogy a talajban kelet­kezett üregeket megszüntessük. ,Kötött talajon a tavaszi szántás vízpazarló hatása még erősebben je­lentkezik. Ezért, ha még táblacseré- vei js, de a kukorica alá biztosítsuk az őszi mélyszéntásos területet és tavaszj szántásba a szárazságot job­ban tűrő tavaszi kalászost vessük. A trágyát már megszá'ntott, kötött talajba tárcsával munkáljuk be. Laza homoktalajok bírják legjob­ban a tavaszi szántást és trágyázást. A trágya felbomlása is leggyorsab­ban itt történik. Ezen szempontok figyelembevéte- . lével a tavaszi trágyázással még so­kat javíthatunk talajaink tápanyag­készletén és ez nagyon fontos teendő a terméshozamok emelése érdeké­ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom