Észak-Magyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-10 / 35. szám

\ V l\>l \Ó V AKüKS^AO Péntek, 1956. február 10. * 19 5 6. évi költségvetés az országgyűlés előtt (Folytatás az 1. oldalról.) össze a társadalmi érdekeket az ál­lampolgárok személyes érdekeivel. Érdekeltté teszi a parasztságot a ma­gasabb terméseredmények elérésé­ben, állatállománya állandó fejlesz­tésében. ugyanakkor korlátozza a még meglévő tőkés elemekét. Az új adó összege megfelel a mezőgazda- sági termelés, a parasztság bevételi emelkedésének és kiküszöböli az adózásban fennállott- belső arányta­lanságokat. Hatalmas összegű beruházások az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésére Tisztelt Országgyűlés! Az 1956. évi állami költségvetés kiadásainak 53.3 százalékát, 22 mii liárd 473.000.000 forintot, a vállala tok saját eszközeiből, nyereségből amortizációból pedig további 3550 millió forintot, összesen 26 milliárd és 23 millió forintot népgazdaságunk fejlesztésére, gazdasági kiadásokra fordítunk; A gazdasági kiadásokra előirány­zott összegből az ipar fejlesztésére szolgál mintegy 9 milliárd forint amelyből 5.3 milliárd forint a be­ruházás. A termelés tervezett növekedése — amely 1956-ban több gépet és épüle­tet ad a népgazdaságnak, több lakást és fogyasztási cikket biztosít a lakos­ságnak, — megköveteli a termelés gazdaságosságának fokozását, tarta­lékainak feltárását, a takarékosság érvényesítését. El kell érnünk, hogy termékeinket kevesebb munka- és anyagráfordítással, jobb minőségben és olcsóbban állítsuk elő. Ennek érdekében a népgazdasági terv — a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége határozatának megfelelően — főfeladatként jelöli meg a műszaki színvonal jelentős emelését, korszerű technológiai el­járások széleskörű bevezetését és a fejlett új technika alkalmazását. Az új technikáért folyó harcban nagy jelentősége van az új, modern gépek­nek, amelyekre a költségvetés be­ruházási előirányzata biztosít fede­zetet. Az 1956. évi költségvetés a mű szaki fejlesztés keretében új gyárt­mányok bevezetésére 358 millió fo­rint forgóalapot irányoz elő. A kohó- és gépipar területén már bevezettük a gyártmányok fejlesztésére ösztönző új finanszirozási rendszert és foko­zatosan terjesztjük ki azt az ipar többi területére. A műszaki fejlesztés céljait szolgálja az ipari kutatóinté­zetek és vállalati kutatások céljára előirányzott többszáz millió forintos előirányzat is. A műszaki színvonal emelése azon­ban nemcsak új gépek, új üzemek, kutatások kérdése. Megvan a lehető­ség és tegyük hozzá, bő lehetőség arra, hogy új beruházások nélkül a gazdálkodás színvonalának emelésé­vel, a szigorú szervezettség, rend és fegyelem megteremtésével is javít­suk üzemeink munkájának színvona­lát, termékeink minőségét. Szükség van arra is, hogy leküzd- jük azt a nem ritkán mutatkozó ide­genkedést, amely egy-egy új techno­lógiai eljárással, módszerrel szemben megnyilvánul. Nem kétséges, hogy tehetséges munkásosztályunk és mű­szaki értelmiségünk többsége — kö­vetve a párt és a kormány útmuta­tását — él az adott lehetőségekkel — és mindent megtesz az új technika fejlesztéséért, elsajátításáért, hogy ezáltal is fokozhassuk a szocializmus építésének ütemét. Az önköltségcsökkentés egyik fel­tételének az anyagtakarékosságnak elemzése után Olt Károly a mezőgaz­daság fejlesztésével kapcsolatos nagyjelentőségű feladatokat ismer­tette. A mezőgazdaság fejlesztésére a költségvetés közel öt milliárd forin­tot fordít, amelynek jelentős része — mintegy 1.9 milliárd forint — a be­ruházások célját szolgálja. Mezőgaz­daságunk fokozódó gépesítése lehe­tővé teszi, hogy az állami gazdasá­gokban és a termelőszövetkezetek­ben a növényápolási munkák túl­nyomó részét is géppel végezzék. A mezőgazdaság fejlesztése terén fokozott feladat hárul 1956-ban az állami gazdaságokra, amelyek az ország szántóterületének mintegy 13 százalékán gazdálkodnak. Gazdasá­gaink az elmúlt évek munkájának eredményeképpen a fokozódó gépesí­tés fejlett agro- és zootechnika széle- sebbkörű elterjedése, a helyesebb munkaszervezés következtében meg­erősödtek állami gazdaságaink, közü­lük sok vált példamutató szocialista nagyüzemmé. A költségvetés a mezőgazdaság fej­lesztésére biztosított kereteken belül a legjelentősebb segítséget a termelő- szövetkezetek részére nyújtja. Az 1956. évi állami költségvetés a termelőszövetkezeteknek tehén­istállók, silók építésére, fásításra, öntözőtelepek és halastavak építésé­re, gyümölcs- és szőlőtelepítésre, talajjavításra és gépi felszerelésre közel 350 millió forint hosszúlejáratú hitelt irányoz elő, ami 28 százalékkal haladja meg az elmúlt év azonos elő­irányzatát. Műtrágya, takarmány, jószág és felszerelés vásárlásra a költségvetés 261 millió forint közép- lejáratú hitelt biztosít, ami 33 száza­lékkal haladja meg az e célra fordí­tott 1955. évi kiadásokat. A pénzügyminiszter a gépállomá­sok, a begyűjtési minisztérium nö­vekvő feladatai. után a közlekedésről beszélt, melyre nagyobb szállítási feladatok hárulnak, mint az előző évben. A továbbiakban a beruházási elő­irányzatokról a következőket mon­dotta: Az 1956. évi népgazdasági terv beruházásokra 12.8 milliárd forintot irányoz elő^ amelynek döntő részét a költségvetés biztosítja. Az 1955. évi tervezethez képesít 30 százalékos nö­vekedést jelent. Az összes beruházások 41.7 száza­léka az ipar, ezen belül 39 száza­léka a nehézipar fejlesztését szol­gálja, a nehézipar beruházásaiból különös jelentőségük van azoknak a beruházásdknafc, amelyek alap­anyag- és energetikai bázisunk ki- szélesítését eredményezik, s ezáltal lehetővé teszik feldolgozó iparunk hazad nyersanyagokkal való bővített ellátását. Emeljük az életszínvonalat* jelentős összegeket fordítunk lakásépitésre9szoeiális és kulturális célokra A beszámoló kiemelte, hogy nép­gazdaságunk fejlődése fokozott fel­adatot ró külkereskedelmünkre. Ne­héziparunk és könnyűiparunk több olyan fontos nyersanyagot és egyéb terméket használ fel, amelyet nagy részt külföldről kell behozni. Ipa­runk termelésének fokozásához több vasércre, kokszra, színesfémre, bá­nyafára, bőrre, fűrészárura és egyéb cikkre van szükség. Ezeknek az anya goknak import útján való beszerzé­séhez növelni kell exportunkat, tö­rekednünk kell kiviteli terveink ma­radéktalan teljesítésére. A dolgozók életszínvonalának nö­velésével kapcsolatban Olt Károly ezt mondotta: A termelés növekedése és az ön­költség csökkentése alapján az 1956. évben növeljük az életszínvonalat, a munkások és alkalmazottak — főleg a közvetlen termelésben résztvevők reálbérét, s a dolgozó parasztság jövedelmét is. A növekvő vásárlóerő szükségessé teszi a fogyasztási árualap, a kiske­reskedelmi áru-forgalom növelését. A kereskedelemmel szemben na­gyobb igény jelentkezik a választék bővítése, az áruk megfelelő elosztása tekintetében. A kereslet kielégítésé­re szorosabbá kell tenni a belkeres­kedelem kapcsolatát a termeléssel. Biztosítani kell, hogy a régiek mel­lett új cikkek egész sorát hozzuk forgalomba, így háztartása gépeket, televíziós készülékeket, férfi, női és gyermekcipőket, műszálból készült .ruházati cikkeket, s'tíb., lényegesen na­gyobb választékban és jobb minőség­iben való fórgalomlbahozatálát. A népjólét emelése érdekében a kormány jelentős összegeket fordít la­kásépítésre, szociális és kulturális cé­lokra. A lakásépítkezések előirányza­ta hetven százalékkal haladja mega múlt évit. Budapesten mintegy tíz­ezer lakást épít az állami építőipar, Az 1956. évi terv szerint száz község villamosítását valósítjuk meg, 19 ezer lakásba vezetjük be a gázt. 660 új iskolai tantermet létesítünk. To­vább bővítjük az ovodák, kulturális otthonok, mozik hálózatát. Az egész­ségügyi ellátás színvonalának eme­lése érdekében 1250 új kórházi ágyat létesítünk. A költségvetés szociális ügyi és kulturális intézményekre és feladatokra szolgáló kiadásainak ösz- szege ebben az évben 11 milliárd 476 millió forint. A vállalatoknál műszaki fejlesz­tésre és kísérletekre előirányzott kiadásokon felül gondoskodás történt a költségvetésiben a tudományos kutatóintézetekben folyó munka fej­lesztésének anyagi fedezetéről. Az e célra élőirányzott összegek alátá­masztják azoknak a feladatoknak a megoldását, amelyet az ipar rhűszaki színvonalának emelése, a korszerű mezőgazdasági termetes feltételeinek biztosítása és egyéb népgazdasági ágaink fejlesztése állít a tudomá­nyos kutatómunka elé. Ezek között szerepelnek olyan új feladatok, mint az atomenergia békés felhasználása hazánkban, a hazai nyersanyagfor­rásaink fokozott hasznosításának kérdései, a műanyaggyártás széles­körű bevezetése. A költségvetési javaslatban jelen­tős helyet kaptak a tanácsok; A költségvetés kiadásaiból a taná­csok közel hét milliárd forinttal ré­szesednek. Ez is bizonyítja, hogy a tanácsok politikai és gazdasági je­lentősége, hatásköre évről-évre nö­vekszik — mondotta a pénzügymi­niszter, majd így folytatta; — Külön ki kell emelni Budapest főváros tanácsának költségvetési előirányzatát; Budapest főváros tanácsának 1956. évi költségvetése 1,776.116.000 forint, az egész tanácsi költségvetése 25 szá­zaléka, kifejezi fővárosunknak az or­szág életében betöltött jelentőségét. A pénzügyminiszter rámutatott, hogy jelentős feladatok hárulnák a pénzügyi szervekre, majd így szólt: — Tisztelt Országgyűlés! —■* Az 1956. évi népgazdasági tervben állami költségvetésben kifejezésre jutnak a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének alapvető határozatai, a Magyar Népköztársa­ság" kormányának legfontosabb cél kitűzései. A költségvetés visszatük­rözi azt a jelentős gazdasági, szociá lis és kulturális programot, amely­nek végrehajtása komoly előrehala­dást biztosít a szocializmus építésé­ben, a második ötéves terv' megvaló­sításában; A siker attól függ, hogyan mozgó­sítjuk népünket a kitűzött, feladatok megoldására. Ezért mindenütt fel kell karolni a dolgozók kezdeménye­zéseit, biztosítani kell a szocialista munkaverseny további nagyarányú kibontakozását, fokozni kell a falu dolgozóinak részvételét terveink vég­rehajtásában. - minden téren meg keli szilárdítani a munka- és az állam- polgári fegyelmet; Irányító szerveink­nek, vállalatainknak, tanácsainknak, párt- és töimegszervezeteinknek ez a legfontosabb feladata. Csak így való­sítható meg a munka termelékenysé­gének elhatározott emelése, az ön­Meg kell szilárdítani állampolgári fegyelmet költség csökkentése. Csak így bizto­sítható gazdasági, szociális és kultu­rális programmunk maradéktalan végrehajtása; A Magyar Népköztársaság kormá­nya a program végrehajtásában biz­ton számít dolgozó népünk támogatá­sára. Nein kétséges, hogy hős mun­kásosztályunk, szorgalmas dolgozó parasztságunk, néphez hű értelmisé­günk — egész dolgozó népünk — odaadó munkája sikerre viszi szocia­lizmust építő 1956. évi népgazdasági tervünket és állami költségvetésünket. Kérem a beterjesztett költségvetés elfogadását. (Nagy taps.) .4 költségvetés szilárdan megalapozza az évi pénzügyi gazdálkodásunkat A pénzügyminiszter beszéde után Antos István, a költségvetés előadó­ja, az országgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottságának elnöke szó­lalt fel. Az országgyűlés gazdasági és pénz­ügyi bizottsága a beterjesztett 1956. évi költségvetéssel kapcsolatban min­denekelőtt azt vizsgálta meg, hogy annak bevételi és kiadási előirányza­tai megfelelnek-e az országgyűlés ál­tal már jóváhagyott 1956. évi népgaz­dasági tervnek — kezdte beszédét, majd igy folytatta: — A gazdasági és pénzügyi bizott­ság megállapította, hogy a pénzügy- miniszter által ismertetett költség- vetés az 1956. évi népgazdasági terv előírásainak megfelelően készült; be­vételei a termelékenység növekedé­sére, az önköltség csökkentésére, a takarékosság fokozott érvényesíté­sére támaszkodnak, kiadásai pedig biztosítják mind a felhalmozás, mind a dolgozók anyagi és kulturális szín­vonala emelésének a tervben elő­irányzott mértékét. 1956-ban a termelés az iparban 6 százalékkal, a mezőgazdaságban 3 százalékkal emelkedik. Tervünk az iparban a termelékenység emelke­dését, az önköltség csökkentését, a mezőgazdaságban, a hozamok nö­vekedését úgy irányozza elő, hogy a nemzeti jövedelem 4.8 százalékkal emelkedjék. Ennek megfelelően a költségvetés bevételei között a legnagyobb mér­tékben az állami vállalatok nyere­ség előirányzata növekedik. Ez a feladata az iparban három százalékos, az állami gazdaságoknál 3.2 százalékos önköltségcsökkentésre, a kereskedelemben pedig a forgalmi költségeknél elérendő 1.5 százalékos megtakarításra épül. Ezeknek a ter­melékenység növekedését, a takaré­kosság fokozását előmozdító terv- előirásoknak maradéktalan teljesítő se fontos előfeltételét képezi a költ­ségvetés előirányzott bevételi biztosí­tásának; Az 1956-os év ötéves tervünk else esztendeje. Jól kell megalapoznunk már a második ötéves terv első évé­ben népgazdaságunk további fejlődé­sét, népgazdaságunk alapanyag- és energiabázisának növelését, a mező- gazdasági termelés növelését, szocia­lista szektorának további megszilár­dítását. Mindez indokolja a beruházá­sok magasabb összegben történő elő irányzatát. A nehézipar fejlődése elsődlegességének biztosítása mellett a nehéziparban eszközölt beruházá­sokból jelentős összeg — így elsősor­ban a hazai szintetikus műszálgyár­tás megteremtésére előirányzott ösz- szegek — a könnyűipar fejlődését, a gépgyártás, a műtrágyagyártás és a vegyipar más ágainak fejlesztésére előirányzott összegek pedig a me­zőgazdasági termelés növelését szol­gálják. Ezután elmondta, hogy a termelő- szövetkezetek közös álló alapjainak gyarapításához 1956-ban az állam 40 százalékkal nagyobb állami segítsé­get ad hitel formájában mint 1955- ben. Az állami segítség azonban csak akkor biztosíthatja a termelőszövet­kezetek álló alapjainak szükséges mérvű bővítését, ha azt a termelő- szövetkezetek kiegészítő forrásnak tekintik s elsősorban saját anyagi eszközeiket mozgósítják és biztosíta­nak kellő munkaerőt. A továbbiakban beszélt még a szo­ciális és egészségügyi kiadások emel­kedéséről, majd hangsúlyozta — dol­gozó népünk anyagi, egészségügyi és kulturális életszínvonal emelése mel­lett költségvetésünk lehetővé teszi, hogy 1956-ban jelentős, aktív kül­kereskedelmi egyenleget érjünk el s ezzel ' megszilárdítsuk nemzetközi pénzügyi helyzetünket. Elmondotta, a költségvetés elő­irányzatai — elsősorban a beruházá­sok és felújítások — alátámasztják iparunk műszaki fejlődését. Az anyagi eszközök, továbbá az üze­meinkben meglévő jelentős tartalé­kok feltárása kellő alapot ad arra, hogy 1956-ban iparunk műszaki szín­vonala jelentősen előrehaladjon. A költségvetés a mezőgazdaság fej­lesztésére, az állami gazdaságok és gépállomások beruházásaira, terme­lőszövetkezetek közép- és hosszú- lejáratú hiteleire, valamint a mező- gazdaság fejlesztését szolgáló intéz­mények céljaira a mezőgazdasági kutatómunka előmozdítására a múlt évihez képest jelentősen nagyobb összeget irányoz elő. Növényvéde­lemre 140 millió forintot, a hibrid és heterózis kukoricatermelés elősegíté­sére 12 millió forintot, a törzsköny­vezett tenyészállatok beszerzésére 75 millió forintot, a fertőző állatbeteg­ségek elleni védekezés céljára ingye­nes oltóanyag beszerzésére 23 millió forintot irányoz elő a költségvetés. Beszélt még az új adórendszerről, a lakásépítkezésre előirányzott igen jelentős összegekről. Majd rámuta­tott arra is, hogy a pénzügyminiszté­riumnak, a pénzügyi dolgozóknak, az Állami Ellenőrzés Minisztériuma el­lenőreinek font je feladata, hogy fel­tárják az e téren még meglévő laza­ságokat és harcoljanak az igazgatás legcélszerűbb szervezéséért, a feles­leges státusok felszámolásáért. Az 1956. évi költségvetés egyenlege egymilliárd 185 millió forint felesleget mutat. A bevételi felesleg mértéke kielégítő, a költségvetés szilárdan alapozza meg 1956. évi pénzügyi gaz­dálkodásunkat. Antos István felszólalása után Ko­vács István az MDP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Veze­tőség titkára emelkedett szólásra. Ezt követően Nezvál Ferenc or­szággyűlési képviselő a külügymi­nisztérium, a Minisztertanács és a felügyelete alá tartozó egyes szervek, továbbá néhány országos főhatóság költségvetéséhez szólt hozzá. Egri Gyula az MDP Központi Ve­zetőségének titkára a törvényesség és a belső rend megszilárdítása terén elért sikereinkről beszélt. Utána Matész János Zala megyei országgyűlési képviselő ugyancsak az igazságügyi és a belügyi szervek munkájáról szólt; Ezzel a csütörtöki ülés befejező­dött. Az országgyűlés legközelebbi ülését pénteken délelőtt tíz órakor tartja. Az ülésen folytatják az 1956.] évi költségvetés és költségvetési tör­vény tárgyalását; (MTI) Beszámoló Az Interparlamentáris Unió munkájáról Szerdán az országgyűlés ülése után képviselői értekezletet tartot­tak az Országháziban. Az értekezlet meghallgatta Rónai Sándornak, az országgyűlés elnökének, az Interpar­lamentáris Unió magyar csoportja elnökének beszámolóját az Unió leg­utóbbi konferenciáiról és a magyar csoport delegációjának tevékenység géről. A beszámoló után az Interparla­mentáris Unió magyar csoportja megvitatta és elfogadta a csoport új ügyrendjét. Az ügyrend alapján három taggal kibővített vezetőség­be Nagy Mária, Barcs Sándor és Rusznyáfc István képviselőket vá­lasztották; (MTI) A Magyar Népköztársaság kormányának jegyzéke az Osztrák Köztársaság kormányához A Külügyminisztérium Tájékoz­tatási Főosztálya közli; Mint ismeretes, 1956 január 21-én két repülőgép a magyar—osztrák határ közeiéiben, magyar légtérben összeütközött éss osztrák területre lezuhant. Az Osztrák Köztársaság budapes­ti követsége ezzel kapcsolatban 1956 január 26-án jegyzéket adott át, amelyben közölte, hogy az Osztrák Köztársaság kormánya ezt az incidenst az osztrák felségterület megsértésének tekinti. Az Osztrák Köztársaság kormánya jegyzékére válaszolva a Magyar Népköz társaság külügyminisztéri u­ma február 9-én az alábbi jegyzéket juttatta el az Osztrák Köztársaság budapesti követségéhez: A Magyar Népköztársaság kül­ügyminisztériuma tiszteletét fejezi 'ki az osztrák követségnek és hivat­kozással a 28—P/56. számú, 1956 ja­nuár 26-án kelt szóbeli jegyzékére, kormánya megbízásából az aláb­biakról tájékoztatja: Az elmúlt hónapokban a Magyar Népköztársaság légterét az Osztrák Köztársaság felől, igen gyakran sér­tették meg különböző felszerelések­kel ellátott léggömbök, illetve repü­lőgépek, amelyek veszélyeztették a Magyar Népiköztársaság lakosságá­nak életét és légiforgalmának biz­tonságát, A Magyar Népköztársaság nem tűrhette és nem tűrheti légte­rének sorozatos megsértését és ezért megfelelő intézkedések történnek fent megjelölt repülőgépek, illetve egyéb repülőeszközök időbeni felde­rítésére és még a határ közelében történő feltartóztatására; 1956 január 21-én, magyar idő­számítás szerint 12.44 órakor ismét a magyar légtér megsértésének ese­te forgott fenn és az ennek helyére irányított két gyakorló repülőgép a célt kutatva, az osztrák-magyar ha­tár mentén, magyar légtérben ma­nőverezett. Az egyik forduló végre** hajtásánál két, a légtérkutatással el­foglalt repülőgépvezető gépe össze- ütközött. Az összeütközés ereje és a megsérült gépek lendülete követkéz* tében mindkét gép a magyar-osztrák határ közelében, Ausztria területén ért földet. Midőn a magyar külügyminiszté­rium az osztrák felségterületnek nyilvánvalóan nem szándékos meg­sértése miatt ismételten sajnálkozá­sának ad kifejezést, kéri a tisztelt osztrák követséget, tolmácsolja kormánya felé, hogy fenti magyar részre tragikus eseményt tekintse le­zártnak. A Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma egyben meg­újítja a szerencsétlenül járt pilóta holtteste, valamint a repülőgép- roncsok magyar szerveknek történő átadása időpontjának mielőbbi köz­lésére vonatkozó kérését. (MTI) KÜLFÖLDI HÍREK MOSZKVA. Osu Te marsall, a Kínai Népköztársaság Moszkvában tartózkodó alelnöke és kísérete feb­ruár 8-án látogatást tett az M. V. Frunze katonai akadémián. * ÚJDELHI. Adzsoj Ghos, az Indiai Kommunista Párt főtitkára február 6-án Uj-Delhiből repülőgépen Mosz­kvába indult. Ghos résztvesz a Szov­jetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusán. * Az AFP hírügynökség jelenti Washingtoniból, hogy az amerikai külügyminisztérium nem adott vízu­mot a Szovjetunióba Allan Maxnailfc a newyorki Daily Worker főszer­kesztőjének, aki részit akart venni az SZKP XX. kongresszusán; * PÁRIZS. Az Humaníté jelenj Maurice Thorez, u Francia Kommu­nista Párt főtitkára szerdán este 4 Gare-du-Nord-ról elutazott Moss* kvába. őhol részt vesz a Szovjetunóé Kommunista Pártja XX. kongresz* szu&án. $ BONN. A bonni kormány szerdán törvénytervezetet bocsátott ki a had« kötelezettség bevezetéséről (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom