Észak-Magyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-10 / 35. szám

A Borsodi Szénbányászati Tröszt bányái 1955-ben tartott termelési értekezleteinek tapasztalatairól Pórtélét ___________★ Jo bb politiKai munkát végezzenek a miskolci élelmiszeripari vállalaton kommunistái A BORSODI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT 1955. évi termelési tervét 93.7 százalékra teljesítette, több mint 207.000 tonna szénnel maradt adósa a népgazdaságnak. Az 1955-ös termelés 1954-hez viszonyítva 3.4 százalékosai visszaesett. A lemaradás egyik főoka az volt, a tröszt és a bányák vezetői iaürokratikusan, a dolgozóktól elsza­kadva akarták megoldani a külön­böző gazdasági és műszaki feladato­kat. A dolgozók véleményét, javasla­tait gyakran nem hallgatták meg. Bizonyítják ezt az elmúlt évi terme­lési értekezletek tapasztalatai is. A Minisztertanács és a SZOT a munkaverseny új rendszeréről 1954- ben hozott határozata óta egyes bányaüzemeknél a termelési értekez­letek előkészítésére és megtartására fokozottabb gondot fordítanak. Az üzemi bizottságok jobban aktivizál­ták a szakszervezet vezetőségi tag­jait, akik értékes felszólalásokkal já­rultak hozzá a termelési értekezle­tek színvonalának emeléséhez. A pártszervezetek időnkint beszámoltat­ták az üzemi bizottságokat, hogy mit tettek a termelési értekezletek sikere és az elhangzott javaslatok megvaló­sítása érdekében. A- legtöbb bányá­nál. a termelési értekezleteket havon­ként rendszeresen megtartják, a be­számolót az üzemvezetők készítik és ismertetik. Van egy-két akna — pél­dául az ormosi VI-os akna —, ahol az aknaVezető ismertette a bánya távlati terveit, a műszaki vezetőség elgondolásait és foglalkozott a dolgo­zók javaslataival is. SAJNOS, néhány kivételtől elte­kintve azonban a termelési értekez­leteket a szakszervezeti és gazdasági vezetők nagyfokú érdektelensége s a dolgozók passzivitása jellemzi. Az üzemek vezetői szükséges rossznak tartják az üzemi értekezle­teket, amelyet meg kell tartani, de arra nem törekszenek, hogy az érte­kezlet az üzem legfontosabb tanács­kozása legyen, minél jobban betöltse ffeladatát a dolgozók és vezetők egy­séges cselekvésének megteremtésé­ben. A Minisztertanács és a SZOT idevonatkozó határozatait több» üzem­ben. például Annabányán, Konclón az üzemvezetők, de még a párt- és szakszervezeti vezetők egyrésze sem ismeri. Szirmai elvtárs, a kondói bá­nya vezetője,— s ugyanígy a legtöbb bánya vezető — nem törődik azzal, hogy hány dolgozó jelenik meg az értekezleten. Ha csak egyetlen em­ber jelenik is meg ezen, megtartja, mert »a tröszt által kitűzött időpon­tot be kell tartani-«. Kondón például rendszerint a dolgozóknak csak 20— 25 százaléka, a párttagoknak 45—50 százaléka jelenik meg a termelési ér­tekezleteken. Nem sokkal jobb más bányáknál sem az értekezletek láto­gatottsága. Igen kevés, mindössze öt­hat az értekezleteken elhangzott ja­vaslatok száma. Jegyzőkönyvet s en­nek alapján javaslatnyilvántartó könyvet csak egy-két helyen vezet­nek, ott sem rendszeresen. A termelési értekezletek elhanya­golásának legdöntőbb okai a követ­kezők: A párt-és szakszervezeti szer­vek nem tanították meg eléggé a gazdasági vezetőket a kommunista vezetés módszereire. Elnézték, hogy a gazdasági vezetők sorozatosan fi­gyelmen kívül hagyják a dolgozók véleményét, kritikai megjegyzéseit. Az ormosbányai pártszervezet tag­gyűlésén például többször elmondot­ták, hogy a termelési értekezleteken elhangzott javaslatoknak érvényt ken szerezni, de az általános meg­állapításnál tovább nem jutottak. Nem tudták megjelölni elhatározá­suk megvalósításának módját, az el- lénőrzés és a felelősségrevonás esz­közeit. Annak ellenére, hogy a ter­melési értekezleteken s egyéb alkal­makkor a dolgozók legtöbb panasza a normákra, a munkaátvételre és a bérelszámolásra vonatkozik, az üb.-k nem ellenőrzik a helyszínen a nor­mák kiadását és a munkaátvételt. E helyszíni ellenőrzés hiányában per­sze nem képesek érdemben elbírálni a dolgozók panaszait. ÁLTALÁNOS jelenség, hogy a ter­melési értekezleteket, sem a tröszt, sem az üzemek nem készítik elő kel­lő alapossággal. A tröszt ezirányú munkája annyiból áll, hogy értesíti az üzemeket az értekezlet megtartá­sának kötelező időpontjáról, amely gyakran eltért a területi bizottság utasításaitól. A tröszttől ugyan meg­jelenik egy-egy ellenőr az értekezle­ten, a napirendi pon tok összeallítá- 'ikor azonban nem irányítják rá az ;’.zeniek figyelmét a ’e ^időszerűbb, 'gégetőbb problémákra. Maguk az üzemvezetők és az üzemi bizottságok '■a.m törekednek arra, hogy a napi- -ndre ilyen kérdések kerüljenek. A .'számolók nagyrésze ezért sablonos, közhelyeket tartalmaz, nem jelöli meg az egyes csapatokra eső felada­tokat, s így nem is érdekli a dolgo­zókat. Az ormosbányai Il-es akna és műhely decemberi termelési értekez­lete, melynek fő célja az 1956-os terv ismertetése volt, a terv ismertetésé­vel nem is foglalkozott; Az üzemvezetők rendszerint az utolsó napon csapják össze a 3—4 oldalas beszámolót, így az üb-knek nincs is módjukban azt ellenőrizni. Sajnos az üb-k sem sürgetik az üzemvezetőket, hogy a SZOT hatá­rozatának megfelelően a termelési ér­tekezlet előtt négy nappal adják át a beszámolót. Fokozza a dolgozók passzivitását a termelési értekezletek sablonos, össz- üzemi szinten tartott formája is, mi­vel a szállítók, a műhelyi dolgozók, az osztályozó dolgozói rendszerint nem kapnak útmutatást, feladatokat a beszámolóban, mely nem foglal­kozik sajátos munkakörük problé­máival. Túlnyomórészt a munkahelyi vájárok feladatáról esik szó a ter­melési értekezleten, holott a vájárok az összmunkásságnak csak mintegy 25—30 százalékát teszik ki. Az elő­készítés további hibája, hogy a hangoshiradón és a felolvasáskor történő bemondáson kívül a termelé­si értekezletről nem tájékoztatják a dolgozókat. Az üzemi bizottságok mező-bizalmijai és az üzem felügye­leti személyzete nem végez a bányá­ban szervező munkát, nem ismerteti az értekezleten megvitatásra kerülő kérdéseket, így a dolgozók teljesen tájékozatlanul, felkészületlenül men­nek az értekezletre. A PÁRTSZERVEZETEK tettek már erőfeszítéseket a termelési ér­tekezletek' jobb előkészítése érdeké­ben. Ormosbányán a pártbizottság ez afknatitkárok segítségével szer­vezte a dolgozók részvételét. Sajnos a pártcsoportbizalmiak nem végzik az előkészítő munkát lenn a bányá­ban a párttagok között, akiknek aktivitása emiatt szintén nem meg­felelő a temetési értekezleten. A termelési értekezletet megelőző műszaki értekezletek sem eléggé elemzőek. Nem jelölik meg az egyes aknákra, körletekre, csapatokra vonatkozó intézkedéseket, nem álla­pítják meg a határidőket és a fele­lősök a vitatott kérdésekből nem vonják le a végkövetkeztetést és a feladatokat. Rendszerint az akmave- zetők és a körletvezetők szólnak hozzá a kérdésekhez, az aknászok és az alacsonyabb beosztású felügyelők rendszerint kimaradnak a vitából. »A részvétel is elég gyenge, 'Ormosbá­nyán például a műszakiaknak csak 40—45 százaléka szokott megjelenni az értekezleteken. A termelési értekezleteik szerepét, jelentőségét aláásta az a súlyos mu­lasztás, hogy a párt többszöri felhí­vása, a SZOT határozata ellenére sem intézkedtek az előző értekezle­ten bejelentett javaslatok és pana­szok ügyében. Ezeknek az eseteknek túlnyomó többségében még írásos nyomát sem találni az üzemekben, a végrehajtásra nem jelölnek ki fele­lősöket és határidőket s az üb. sem ellenőrzi a bejelentések sorsát. Si­mon elvtárs, az annabányai üb. el­nöke rendszeresen nem is látogatja az értekezleteket. A kondói üzem­vezető az októberi termelési értekez­leten azzal intézte el a dolgozók ja­vaslatait, hogy kijelentette: „A ja­vaslatokat magunkévá tettük, az idő rövidsége miatt azonban ma kivé­telesen nem válaszolunk rájuk“. S a kondói üzemvezető elvtáns mégis el­várja, hogy a dolgozók rendszere­sen, teljes létszámban jelenjenek meg a termelési! értekezleten, azért személyesen végigjárja a személy- szállító kocsikat, hogy az embereket egyenkint betoborozza az értekez­letre; A DOLGOZÓK úgy vélekednek: — Nem érdemes javaslatokat elő­terjeszteni a termelési értekezlete­ken. mert úgy sem intézkednek, minden szó falra hányt borsó csu­pán. Nem szerepel a termelési érte­kezletékein a szocialista munkaver- seny értékelése sem, nem terjesz­tik az értekezlet elé 5 „kiváló dol­gozó“ címet elértek kitüntetésére várna fkozó javaslatokat. Vagy egyál­talán nem ismertetik, vagy még mindig rosszul állapítják meg a sztahanovista szinteket, ami szintén a SZOT határozatának nem ismeré­séből fakad. A multévi termelési értekezletek tapasztalatait vizsgálva megállapít­hatjuk, hogy sok gazdasági vezető csak formálisan foglalkozik az alul­ról jövő kezdeményezésekkel. Ezzel megsértik a dolgozók alkotmányos jogait is. Mindezek azt mutatják, hogy egyes bányák vezetői sutba- dobják a szocialista gazdaságvezetés gyakorlatát, az egységes vezetést, nem támaszkodnak a dolgozókra. A hibák kiküszöbölésére a felsőbb szervek vegyék figyelembe a követ­kezőket: A tröszt igazgatója köteles, minden termelési értekezlet előtt az üzemvezetők, főmérnökök, párt­titkárok és üb. elnökök részére mű­szaki konferenciát tartani, amelyen megjelölik a tárgyhavi termelési értekezlet napirendi pontjait. A ter­melési értekezletet csak az tarthatja meg, aki részt vett a tröszt műszaki konferenci áján. Az SZMT a tröszt igazgatóságá­val karöltve gondoskodjon arról, hogy fokozatosan bevezessék a ter­melési értekezletek különböző szak- ágankinti, körletenkinti formáit. A bányász pártszervezetek ellen­őrizzék, hogy minden kommunista műszaki vezető résztvegyen az üzem műszaki és termelési értekezletén. TŰZZÉK napirendre a legégetőbb problémákat. 1956-ban ilyen problé­ma: a műszaki fejlesztés és újító-' mozgalom helyzete, a tervszerű megelőző karbantartás, a szállítás­nál mutatkozó szűk keresztmetszet, az önköltségcsökkentés, az anyagta­karékosság kérdése. Az SZMT gondoskodjon arról, hogy a Minisztertanács és a SZOT a munkaverseny új rendszeréről ho­zott határozatát minden bányaüzem vezetője és üb. elnöke megismerje, s abban foglaltaik alapján javítsa meg a termelési értekezletek jelen­legi színvonalát. A termelési értekezleteken el­hangzott javaslatok megvalósítása érdekében minden üzemben fel kell fektetni a javaslatok könyvét. A pártszervezetek, az üzemi bizottsá­gok, a tröszt igazgatója a hely­színen ellenőrizzék: bejegyezték-e a könyvbe az elhangzott javas­latokat és kritikai megjegyzéseket, s az üzemvezető intézkedett-e azok végrehajtása érdekében? Az ismé­telt figyelmeztetés ellenére is mu­lasztó gazdasági vezetőket vonják felelősségre, s ha szükséges, része­sítsék őket esetenkint pártbüntetés­ben. Fordulatot kell eléírni abban is, hogy az üzemek vezetői azonnal in­tézkedjenek a dolgozók kritikai megjegyzései alapján, ne húzzáik- halasszák a dolgokat. A bányászipártszervezetek minden termelési értekezlet előtt hívják össze a pártcsoportbizalmiakat, se­gítségükkel ismertessék a termelési értekezletre kerülő kérdéseket. A bizalmiak pártcsoportértekezleten, a munkahelyeken készítsék fel a kom­munistákat az aktív részvételre. A járási pártbizottságok gondoskodja­nak arról, hogy ez év folyamán minden bányánál a PVB ülésen és a taggyűlésen tárgyalják meg, me­lyek a kommunisták feladatai a ter­melési értekezletek magasabb szín­vonalú előkészítése érdekében. HA A FELSŐBB szervek mind­ezeket figyelembe veszik, akkor a termelési értekezletek népszerűb­bek lesznek, s nagyban elősegítik majd az éves terv maradéktalan teljesítését. Február 12—19-ig tbc-hét Magyarországon 15—20 évvel ez­előtt évente 15.000 ember halt meg gümőkórban. A felszabadulás óta a gümőkórhalálozás egynegyedére csökkent. Ez azt jelenti, hogy éven­te egy nagyközség lakosságának megfelelő számú embert mentünk meg az életnek. Természetesen e nagyszerű ered­mény után sem szüntethetjük meg a harcot a fertőző, veszedelmes kór ellen. Ha ezt termők, semmivé válna minden eddigi sikerünk. Az elért eredményék arra kell, hogy buzdít­sanak bennünket, hogy még jobban harcoljunk a tbc ellen. Ez a harc nemcsak az egészségügyi szervek feladata. A betegség az egész társa­dalmat veszélyezteti, ezért a társa­dalomnak is közösen kell fellépnie ellene. Ezt a célt szolgálja a február 12—29-ig tartó, országos mértékben megrendezésre kerülő tbc-hét. Ezt szolgálják a tbc-hét keretében elhangzó ismeretterjesztő előadások, amelyek a dolgozók egészségügyi kultúráját fejlesztik. A tbc-hét alatt a filmszínházak­ban olyan tárgyú filmeket vetítenek, amelyek a betegség elleni küzdelem­re mozgósítják a lakosságot. Az is­kolákban, üzemekben pedagógusok, orvosok, s tüdőgyógyász szakorvo­sok tartanak előadásokat. Az isko­lás gyerekek dolgozatot írnak arról, hogyan kell védekezni a gümőkór ellen, s a legjobb dolgozatokat a Vöröskereszt jutalmazza. Miskolcon nemes verseny alakult ki a vöröskeresztes titkárok, iskola­orvosok, kerületi csecsemő- és gyer- ^Q^zakorvosok és az üzemi orvosok között: ki tud többet tenni a töme­gek felvilágosításáért? A tbc-hete* február 12-én, vasárnap délelőtt fél 12 órakor ünnepélyes keretek között «xuiucu ményesebb fellépés ífgwcu- i jiyiijaiK. meg a megelőzés. | színházban Miskolcon három élelmiszeripari vállalat működik: a Sütőipari Válla­lat, a Rum és Likőrgyár, meg a szikvízüzem. A kis kapitalisták „öröksége” még mindig sok gondot okoz mindhárom vállalatnak. Habár állandó a beruházás és a felújítás, gépeik elavultak, rosszak. Ennek el­lenére szép eredményeket tudnak fel­mutatni. Miskolc város kenyérellátá­sa zavartalan, vendéglátóipari válla­lataink mindig jóminőségű italárukat kapnak, s a szikvízüzem is jól teljesíti tervét. , A politikai munka azonban elég­telen mindhárom vállalatnál. Legfőbb oka ennek az, hogy a dolgozók a szétszórt telephelyeken nehezen érintkezhetnek egymással, ezenkívül ezekben az üzemekben többnyire vidéki munkások dolgoznak. De nézzük meg közelebbről a hely­zetet. A Rum és Likőrgyárban 32 dolgozó közül mindössze két párttag van. A DISZ-szervezet megalakítása hónapokig vajúdott, míg végre pár héttel ezelőtt megtörtént. A tagkönyv kiosztáson kívül azonban az ifjúsági szervezet még semmilyen munkát nem tud felmutatni. Hogy a likőrgyárban mindössze két párttag van, az egymagában még nem lenne baj: de hogy fel sem vetődik annak a gondolata, hogy az arra ér­demes pártonkívülieket tagjelöltnek javasolják — az már baj. A 32 dol­gozó közül politikai képzésben — a két párttagot kivéve — mindössze a vállalati főkönyvelő részesül. Pedig igen érdemes, értékes emberek dol­goznak ezekben az üzemekben, olya­nok, akiket a DISZ kiválóan tudna foglalkoztatni. A Sütőipari Vállalatnak több, mint 600 dolgozója van, közülök ötven párttag. A politikai oktatásban — eléggé rendszertelenül — 30—35 elv­társ vesz részt. Ez rendkívül kevés és annál nagyobb hiba, mert a válla­latnál előforduló szabálytalanságok, a társadalmi tulajdon megsértése a po­litikai munka hiányosságával függ össze. Előfordul olyan nap, hogy 10— 12 mázsa a kenyérhiány. Ezt a meny- nyiséget a szállítók, vagy a kísérők eltulajdonítják. Gondoljuk meg: 12 mázsa kenyér csaknem két és félezer ember egy napi szükséglete! Vagy egy másik példa: a szénszállító ko­csikról, amíg a bányától a telepekre érkeznek, kilenc mázsa „eltűnik”. Ki­lenc mázsa szénnel negyven mázsa kenyeret lehetne megsütni! A DISZ szervezet ennél a vállalatnál sem működik kielégítően, pedig 150—200 fiatal várja a vonzó DISZ-élet meg­teremtését. A Szakszervezet munkája sem kielégítő. Függetlenített szak- szervezeti funkcionárius dolgozik a vállalatnál ez azonban a munkaverseny szervezésén egyáltalán nem látszik meg. Az igaz, hogy a Sütőipari Vállalat­nál a tervteljesítés nemcsak a szám­szerű túlteljesítésben rejlik, hanem a fajlagos megtakarításban. De a szakszervezet éppen ezen a téren szervezhetné a versenyt, mert a liszt, a tüzelőanyag, a villanyáram fel* használása, a szállítási költségek csökkentése, általában a társadalmi tulajdon védelme még nem megoldott feladat a vállalatnál. A szikvíz és üdítőital üzem 42 dol­gozója között is mindössze két párt­tag van. Az igazgató, Mandula Lajos elvtárs energiáját felemészti a bonyo- lult, sok telephellyel kapcsolatos szervező és irányító munka, így nem tud az üzem fiataljaival kellően fog­lalkozni. Pedig probléma itt is akadj a lányok, a vidékiek, az öregek kö^ zömbösek a politikai kérdések iránt? Jellemző, hogy az üzem két párttag­ja területi pártszervezethez tartozik, amelyek nem foglalkozhatnak a szikvízüzem problémáival. Melyek a feladatok? A Rum és Li* kőrgyár kommunistái a városi tanács egyik alapszervezetéhez tartoznak. Az új vezetőség fordítson nagyobb gon­dot az üzem politikai munkájára, kü­lönösen a pártépítésre. Oda kell hat­ni, hogy a Rum és Likőrgyárban mi­előbb önálló pártcsoport alakuljon, amely közvetlenül segíthetné az üzem munkáját. Az ott dolgozó két elvtárs — Tir­pák igazgató elvtárs és Nagy elvtáns segítsen talpraállítani a DISZ-szerve- zetet. Ha felépül az új, szép hivatal­ház s ezzel egyidejűleg a kultúrte­rem, teremtsenek színes, érdekes tár­sadalmi életet. A Sütőipari Vállalat munkájának megjavítása nem ütközik különösebb akadályba, mert a vállalatnak kü­lön pártalapszervezete van. A veze^ tőségi tagok intézkedési tervükben dolgozzanak ki javaslatokat a társa­dalmi tulajdon védelmének fokozá­sára. Az újonnan megválasztott ve­zetőség titkára, Fenyves elvtárs vizs­gálja felül a DISZ munkáját és ad­jon meg minden segítséget a fiatalok szervezeti életének megindulásához? A szikvízüzem politikai munkája megjavításának az az előfeltétel le, hogy ennél az üzemnél is törekedni keli a pártcsoport megalakítására. A miskolci élelmiszeripari üzemek politikai munkájának megjavításá­ban részt kel! vállalnia a városi ta­nács élelmiszeripari osztályának is, amely felügyeleti szerve ezeknek az üzemeknek. Helyes lenne, ha a városi pártbi­zottság és a városi DISZ-bizottság is felülvizsgálná ezeknek az üzemek­nek és a többi kis üzem politikai munkáját is, hogy segítsen nekik a munka megjavításában; flz illant! Gazdaságok Minisztériumának felhívása Az Állami Gazdaságok Miniszté­riuma felhívja az állami gazdaságok vezetőit, hogy az északnyugatról ér­kezett. hideg légtömegek hatására bekövetkezett lehűlés és az ország különböző részein tapasztalható hó­fúvások miatt azonnal tegyenek in­tézkedéseket az állatállomány folya­matos takarmány- és ivóvízellátásá­nak biztosítására. Gondoskodjanak továbbá a szabadban levő vízveze- tékcsövefc és vízcsapok fagyvédel­méről is. (MTI) Sarkvidéki eredetű hides tört be hazánkba A Meteorológiai Intézet jelentése szerint csütörtökön reggel Cseh­szlovákia felől északnyugati széllel új hideghullám érkezett Magyaror­szágra. Az új hideghullám annak következménye, hogy Csehszlová­kia, Lengyelország és a Balti-Köz­társaságok területén napok óta sarkvidéki eredetű levegő halmozó­dott fel és a vastag hótakaró fölött tovább hül. A hideg csütörtök délelőtt elérte Budapestet és két óra alatt 10 fokot süllyedt a hőmérséklet. Délelőtt 11­Készüljünk f A Meteorológiai Intézet jelenté­sei alapján várható keményebb hi­deg, valamint a havazás és hófúvá­sok arra késztetik Borsod megye dolgozóit is, hogy felkészülten vár­ják a szigorúbb időjárást. Az üze­mek munkásai emlékezzenek vissza arra, hogy az elmúlt esztendőkben milyen komoly nehézségeket okoz­tak a váratlanul bekövetkezett fa­gyok, milyen hősies munkával tud­ták csak például a kohászok bizto­sítani a kohók zavartalan anyag­ellátását. Éppen ezért a borsodi üzemek dolgozói váriák felkészül­ten az újabb erősebb fagyot. A me­zőgazdaság dolgozói is tegvenek meg minden szükséges intézkedést, hogy elkerülhessék az esetleges fagykárokat. A tanácsok, a társadalmi szervek készüljenek fel arra, hogy a forgal­kor már mínusz tizennyolc fokot mértek. A hideg az egész ország területén érezteti hatását. Csütör­tökön délelőtt az északnyugati me­gyékből mínusz 20—mínusz 22, a déli és a keleti megyékből mínusz 10—mínusz 14 fokot jelentettek. A. lehűlés fokozatosan tovább terjed az ország délkeleti részeire is. A szél ereje előreláthatólag már nem fokozódik lényegesen, de számíta­ni lehet rá, hogy az országutakon újabb hóakadályok keletkeznek. (MTI) el a hidegre maf akadályozó esetleges hóakadá­lyokat a legrövidebb időn belül el­távolítsák. Különösen a bányavidé­keken fordítsanak nagy gondot ar­ra, hogy a munkásjáratok zavarta­lan közlekedését biztosítsák. A bá­nyavidékek kultúrotthonaiban, le­gényszállóiban készüljenek fel arra? hogy a hófúvások miatt esetleg munkahelyükön rekedő dolgozók­nak éjjeli szállást és meleg ételt biztosíthassanak. A szülők ügyeljenek arra, hogy melegen öltöztessék fel gyermekei­ket, ne tegyék ki őket a megfázás veszélyének. A kéménvebh fagy, a zord időjá­rás csak akkor okozhat károkat csak akkor akadályozhatja nur kánkat, ha elmulasztjuk a megír lő intézkedésoir«*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom