Észak-Magyarország, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-04 / 285. szám

6 ESZAKMAGTf AEOR8ZAG Vasárnap, 1955. december 4, {immitHHiiiuimMintMHiimiMi I. ASSZONYOKNAK «•••■••••••••••••••• *ss====?=~ Mii hoz a Télapó? Segíteni kell a Télapónak, hogy ajándékot hozzon a gyermekeknek. Ezt a segítséget az anyukák és apu­kák adják meg. Különösen az anyukák. Ma azonban már nem úgy van, hogy mindenki csak a sa­ját gyermekével törődik. Minél többen részesei az örömnek, annál nagyobb a boldogság. így van ez a gyermekeknél is, ezért a karácsonyi és a Télapó ünnepségeket is közö­sen rendezik meg. Az MÍTOSZ asszonyok már hetek óta készülnek erre. Gazdasszony- körökön, munkadélutánokon ülnek össze, készítik a játékokat, babá­kat, kézimunkákat, mert Télapó nem gondoskodhat olyan sok-sok gyermekről egyedül. A mezőkeresztesi, szendrői, sá­toraljaújhelyi, tibolddaróci, mező- nyárádi gyermekek anyukái az * MNDSZ által rendezett gazdasz- szony-'körökön már készítik a játé­kokat. A Télapó azonban nemcsak az anyukáktól, hanem az édesapák­tól is segítséget kér. Meg is adják neki. A miskolci MÁV fűtőház dol­gozói hulladékdeszkákból baba-bú­torokat és más fajátékokat készí­tenek. Ez is Tjelekerül majd a Tél­apó puttonyába, aki kiossza ma.’d az ünnepségen a fűtőház dolgozói­nak gyermekei között. A putnoki bányatelepen az MNDSZ asszo­nyok gyűjtötték össze a textilhulla­dékokat, s ebből csinálnak babá­kat, babaruhákat. Az ajándékozáshoz természetesen pénz is kell, mert nem lehet min­dent összegyűjtött anyagból előál­lítani. Az MNDSZ asszonyok azon­ban leleményesek, s a tibolddaró- ciak, az encsiek, a mezőkövesdiek és az ózdiak tea-estét, az olaszlisz- kaiak bált rendeznek, amelynek bevételéből ajándékokat vesznek. Az edelényi asszonyok maguk ké­szítenek süteményt a tea-estére, ez is külön bevételt jelent. Az ózd- bolyoki kerület MNDSZ asszonyai szebbnél szebb kézimunkákat ké­szítettek, s a teadélután keretében ezeket kisorsolják. Már sok helyen készülnek a ka­rácsonyra is. Az edelényiék színda­rabot rendeznek december 18-án, ahol az „Erős János" című mese­játékot adják elő. A darabhoz szük­séges ruhákat az MNDSZ asszo­nyok varrják. Színdarabot tanul­nak a felsőzsolcaiak is. Szikszón az MNDSZ és a békebizotteóg által rendezett Vörösmarty-ünnep&ég be­vételét Télapónak adták, aki sok cukrot, csokoládét visz majd érte a szikszói gyerekeknek. Ellátogat Télapó a novajidrányi gyerekek­hez is, az édesanyák már előkészí­tették az útját. Sok szomorú történetet, mesét írtak a múlt rendszerben kará­csonykor és Mikuláskor azokról a gyermekekről, akiknek nincsenek szülei, s csak sóvárogva nézték a pompás kirakatokat, s üresen vet­ték ki reggel az ablakba tett ron- ■ .— nm i gyos, elnyűtt cipőcskéket. Most MN­DSZ asszonyaink gondoskodnak azokról a gyerekekről is, akik álla­mi gondozásban vannak, s nagy- nagy szeretettel igyekeznek örömet szerezni nekik. Az ózdi asszonyok a megyaszói otthon patronálását vállalták el. Minden egyes gyere­ket pártfogásba vesz egy-egy asz- szony, aki igyekszik olyan szere- tetet adni a gyereknek, mintha édesanyja lenne. Az állami otthon­ba csakúgy ellátogat a Télapó, mint más gyerekhez. A sátoralja­újhelyi és a miskolci asszonyok a helyi állami gyermekotthon gondo­zottjait ajándékozzák meg. Nem egy olyan gyermek van Miskolcon, akit a háború nemcsak szüleitől, de szeretett hazájától is elszakított. Derék, melegszívű as­szonyaink róluk sem feledkeznek el. A miskolci „Kohói Anna“ MN­DSZ csoport asszonyai mint szere­tő édesanyák törődnek a koreai gyerekekkel, akik itt nálunk jár­nak iskolába. Megvarroeatják el­szakadt ruháikat, megstoppolják harisnyáikat, s Télapó csomagot is ajándékoz nekik. A Télapóünnepség és a kará­csony az ajándékozás, a szeretet ünnepe. A ml boldog, szabad ha­zánkban nem akad egvetlen gyer­mek sem, akinek öröméről ne gondoskodna valaki. S ez az MN­DSZ asszonyok áldozatos munká­jával, segítségével valósul meg. Jdátűqatás amerikai (avnievnél tUmtnMBWinnumiiiiiiHiiiiimimimiimiiiiiiimiiiiuiiiniiiiiiiMii---------­------———-—— --------------r—-—-—iiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiimitiiiiim<iiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiri uiiniiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiimiiiiii:imiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiiii BORISZ POLEVOJ ÚTINAPLŰJABÖL iimimimiiuiimiMmiiiiiiiiiiiiiimiiiiiimiiiimiimimiiimiiiiiiiiim Phoenixben, Arizona állam fővárosában disz- ebédre hívtak meg bennünket a legismertebb arizonai farmerek zárt klubjába. Csupa napbarnított ember fo­gadott, cowboy-kalapot, szűk nadrágot, magassarkú puha csizmát viseltek. Széleskarimájú kalapok függ­tek a fogason. Figyelmünket azonban ezeknél a festői külsőségeknél is jobban megragadta a falon lógó hir­detmény: „Urak! Figyelem! Látogatás a vasfüggöny mögé John Jacobs társa­ságában! Mr. Jacobs pénteken beszámol: mit látott Szovjet-Oroszországban ? Nincs vasfüggöny — mondja Jacobs!" Az arizonai Jacobs! Rögtön eszembe jutott az ame­rikai mezőgazdasági küldöttség szovjetunióbeli láto­gatásáról készült film és a film egyik szereplője: ala­csony, zömök, éles karvalyprofilu ember, aki mindig sürgeti-forgott, folyton kérdezősködött, mindenhová bekukkantott és egy percre sem tette la jegyzőköny­vecskéjét. — Igen, ő az. John nagyon akkurátus ember — bi­zonyította Roy Mitchell, a közéletben is ismert arizo­nai farmer. — Amihez ő hozzáfog, az meg van csinálva! Ez az utazása is nagy visszhangot keltett Arizona- szerie. Amikor John Jacobs elutazása előtt elbúcsúzott a családjától, megígérte feleségének, Mártának, hat gyermeküknek és 12 unokájuknak, hogy sokat fog írni. Pontos ember lévén, nemsokára meg is jelent a postás Jacobsék fák árnyékában meghúzódó barátságos kis háza előtt és meghozta az első levelet, rajta a cirill- betüs bélyeggel. Az első levél a lapokban annyit em­legetett „vasfüggöny" mögül! Gyorsan szétfutott a híre a szomszéd farmerek között. Egymás után érkeztek a kocsik a fehérfalu Jacobs-lu' lé. Jöttek az arizonai lapok tudósítói, meg a rádió: kórterek. Körülfaggatták Jacőbsnét: mit lr a férje? Azt írta, hogy az amerikai farmereket nagyon szívélyesen fogadták a Szovjetunióban. Mindenki ked­ves és figyelmes hozzájuk. Szabadon járhatnak-kel- hetnek, amerre akarnak. Moszkva szép nagy város. A mezőgazdasági kiállítás nagyon érdekes, különösen a gépek. Sok figyelemreméltó, eredeti gépet látni. Jacobs levelében az amerikaiakra jellemző derűs humorral figurázta ki a Szovjetunióról terjengő hamis legendákat és mulatott saját régebbi aggodalmain is. Az arizonai farmer vasúton és repülőgépen bejárta a Szovjetuniót, meglátogatott kolhozokat, szovhozőkat, kutatóintézeteket, gépállomásokat, beszélgetett sokszáz emberrel. Jacobsné pedig mindenünnen sorra kapta a furcsabetűs bélyegektől tarka leveleket. Ezek a levelek nyomban közismertté váltak az arizonai farmervilágban. A farmerek érdeklődéssel és csodálkozva értesültek ezekből a családi levelekből, hogy a Szovjetunió gazdag és nagy ország, kitűnő szín­házai vannak, lakosai jólöltözöttek, udvariasak, figyel­mesek, vendégszeretettel fogadják az amerikaiakat, egy szót sem hallani tőlük holmi háborús szándékról, in­kább mind a béke és a barátság mellett tannak. John Jacobs nem mindennél értett egyet, amit a Szovjetunióban látott. Volt, ami tetszett neki, volt, ami nem, volt, amit nem értett, volt, amiről vitatkozott. Le­veleit azonban áthatotta a szovjet emberek, a szovjet mezőgazdaság iránti megbecsülés, a földművesek mun- káját megkönnyítő, nagyszerű gépek alkotói: a szovjet tudomány és a szovjet ipar iránti elismerés. Felháborodottan kelt ki a „vasfüggöny“ Amerikában még mindig élő legendája ellen. Hiszen a beutazási vámvizsgálatnál még csak meg sem nézték a poggyászát. Levelei a legnagyobb rendben érkeztek. Minden szovjet ember szívélyes és barátságos az ame­rikaiakhoz. Bárkit szólítson meg az utcán, a vonaton, a repülőgépen, mindenki szívesen beszélget, vitatko­zik vele bármiről. A moszkvai szállodák tele vannak külföldiekkel. A rádiókészülékeken a világ minden fő­városát fogni lehet. Hol van hát a „vasfüggöny"? Mély benyomást tett rá a szovjet emberek nyílt természete, kedvessége, életöröme és a jövőbe vetett bizalma. John Jacobs mindezt megírta leveleiben Arizonába, azután hazaérkezvén beszámolót is tartott 1500 hall­gató előtt. ... Égszínkék gépkocsi visz bennünket azon az ideiglenes úton, amely a most épülő, az Egyesült Álla­mokat és Kanadát egészen Alaszkáig átszelő országút mellett húzódik. A kormánykerék mellett merész-arc- élű férfi ül, fején széleskarimájú cowboy-kalap. Ez Jacobs. Végigmutat az óriási kaktuszokkal benőtt pusz­taságon. — Ilyen volt az én földem is, mielőtt megvettem. Egyszer csak változik a kép: pompásan megművelt földek tűnnek fel az út mentén, egyiken gyapot fehér­ük, másik frissen szántott, harmadikon már zöldéi a kisarjadt őszi vetés, negyediken Jacobs kék munkaru­hás néger és mexikói bérmunkásai salátát szednek. A friss salátafejeket nyomban cégjelzéses kartondobo­zokba csomagolják. — Lám, most pedig ilyen ez a föld! — mondja elé­gedetten a farmer. — Két termést ad minden évben. Kiérünk a ranchra, ahol a keskeny út két oldalán drótkerítéses karámokban kétezer borjut nevelnek a szabad ég alatt. Az út mentén kétoldalt fajászol húzó­dik, napjában kétszer teherautó megy itt végig és egy munkás bedobja a korpával kevert silótakarmányt. A jóllakott bocik — mind az itteni zömök húsmarha- fajtához tartozik — nagy szemeket meresztettek ránk a karámokból. — Kétezer borjú mellett összesen nyolc ember dol­gozik — mondja a házigazda. — Meséljék el ezt új ba­rátaimnak, a kolhozelnököknek. A kocsi azután visszatért a fehéz házhoz. Ja­cobs orosz és ukrán barátai nevét sorolja fel, persze hajmeresztő kiejtéssel. Dicséri a szovjet mezőgazdasági tudományt, a gépeket, különösen a traktorokat, a gép­állomásokat. Helyteleníti, hogy a Szovjetunióban nem használják ki elég termelékenyen a munkaerőt, he­lyesli a Malcev-módszert és azt javasolja, hogy a szűz­földek feltörése során ápolt legelőket is létesítsünk azokon a vidékeken, amerre járt. — Jó volna, ha gyakrabban keresnék fel egymást, szemrehányások és gyanusítgatásak helyett — mondia. — Ha megismerjük, meg is értjük egymást. Ha pedig értjük egymást, megtaláljuk azt a közös nyelvet, ame­lyen a kölcsönösen kedvező együttműködésről tárgyal­hatunk. Márpedig az együttműködés és a béke karölt­ve jár. December 4-én, vasárnap: műsoros Télapó ünnepélyt rendezünk Délután 4 órakor: az ujdiósgyőri Bükk étteremben Marx Károly u. 34. Délután 5 órakor: a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszer­vezetének székhazában. Széchenyi utca 26. Belépődíj gyermekeknek 3 forint. A belépőjegy ellenében az ünne­pélyen a gyermekek a Télapótól csomagot kapnak. Felnőtteknek a belépés díjtalan. ÉRTESÍTJÜK az utazók3rönséj?et liofirv a városi tanács rendeletére f évi december hó 5-től hétfőtől kezd ve a Vasgyár és Diósgyőr között közlekedő villamoskocsik Uiffyőr Le nln-térl átszálló megállóhelyét mee szüntetjük és az úicrvőrl Piactérre helyezzük át. December 5-én hétfőt a evőri kocsik Ufcrvőr Lenin-téren már nem állnak meg és a mlskolc kocsikról az átszállás is már az úí átszálló megállóhelyen történik. Miskolci Közlekedési Vállalat Igazgatósába. 1 ■'■iiiiii in mű ii P' MiiiMiraTii 1 Megnyílt Miskolc új színháza Ünnepi díszelőadás keretében pén­teken este nyitotta meg kapuit Mis­kolc második színháza: a Déryné Színház Kamaraszínháza. Resztvet­tek az ünnepi előadáson a népmű­velési minisztérium, a megyei és városi párt és állami szervek, kul­turális intézmények, tömegszerve­zetek és a színház építésében részt- vett dolgozók képviselői. A nézőte­ret teljesen megtöltötte az ünnepi közönség. A Himnusz elhangzása után Györffy György, a színház művésze szavalta el Petőfi Színészdalát, majd Káliéi Gyula elvtárs, népművelési miniszterhelyettes méltatta a kultú- rális esemény nagy jelentőségét. Az új színház megnyitása újabb határkő Miskolc és a megye kulturális fejlő­désében, A Kamaraszínház legyen szocialista kultúránk harcos tömege­ket nevelő intézménye, színművé­szetünk új fóruma. A színház művé­szeit töltse el lelkesedéssel a rájuk váró nagy és felemelő feladat. Jó munkát és sok sikert kívánt az együttesnek. Ezután Hajdú Rezsi elvtárs, a városi tanács vb. elnöke mutatott rá arra, hogy az új színház felavatása egybeesik Miskolc felsza­badulásának 11. évfordulójával. Ez a színház újabb bizonyítéka tizenegy év óta elért fejlődésünknek. Megkö­szönte a népművelési minisztérium­nak a színház létesítéséhez nyújtott erkölcsi és anyagi támogatást és el­ismeréssel emlékezett meg az építők odaadó munkájáról és azokról, akik társadalmi munkával járultak hozza a színház létesítéséhez. Végül elvág­ta a színpadot elválasztó nemzeti színű szalagot és ezzel átadta az új színházat rendeltetésének, Miskolc dolgozóinak. A színház együttese ezután remek előadásban mutatta be G. B. Shaw Warrenné mestersége című szatiri­kus színművét Mészöly Tibor igaz­gatónak, a mű fordítójának rendezé­sében. A díszelőadás közönsége a fel­vonások végén forrón ünnepelte a szereplőket: Titkos Ilonát, Zolnay Zsuzsát, Fehér Tibort, Viktor’ Gede­ont, Takács Oszkárt és Csiszér And­rást. A felvonásközökben megelége­déssel beszéltek a magas színvonalú előadásról,'a barátságos, intim han­gulatú színház berendezéséről, szép­ségéről, amely megnyerte a közönség általános tetszését. Az előadást a színészklubban dísz­vacsora követte. Az Állami Aruház rejtvénypályázata TV. Egy olyan miskolci kereskedelmi intézmény neve szerepei a függ. 1. és vízszintes 29. sorokban, amelyet mindig szívesen látogatnak a vásár­lók, mert bőséges áruraktárral, gaz­dag választékkal és olcsó árakkal várják őket. 1 2 3 4 1 5 6 7 :::::: :::::: 8 9 10 11 12j 1 13 ■ 1 14 Ksa 15 :::::: fül iüHj 16 17 18 iiiiii ittsi! íiiiii 19 20 21 Üliii 22 23 24 Ü 25 26 27 28 íiiiii 29 iiiiii iiiiii 30 iiiiii :::::: 31 32 :::::: iiiiii 33 iiiiii 11 34 35 36 íiiiii :iíÍH 37 38 39 iiiiii 40j üüH :::::: ilü 41 42 :::::: iÜiii 43 44 45 46 47 11 :::::: 48 Ül 49 50 !i 51 :::::: :::::: 52 53 iiiiii 54 55 Í;i!ji :::::: 56 57 ill 58 li 59 60 :::::: 61 62 63] 64 iiiiii 65 66 Ili 67 1 | ssisii iiliíl ■■■•SS ü 68 j iiiiii 69 iiiiii 70 Vízszintes: 1. Bornemisza Péter: Elektra című tragédiájának szereplője, a zsarnok uralkodó, aki szeretőjével közösen meggyilkolja Agamemnon görög ki­rályt. 8. Italokat mér. 13. Folyó, amelynek völgyében gazdag lelő­helyű bányák sorakoznak. 14. A bio­lógiában előforduló tudományos megnevezés — visszaütés az ősökre, a régen letűnt nemzedékre. 15. Újra gombol. 16. Ték. 18. Kúszó növény, amely járhatatlanná teszi a forró­égövi erdőket. 19. Régi magyar pénz­nem, 22. A francia és német burzsoá­zia vitatott területe; iparilag különö­sen fontos. 25. Figyelmeztet. 27. Kár­tyafigura (ékezet pótlandó). 31. I. U. 32. E napi. 33 .........gráfia — néprajz. 34. Égitest. 36. Kötőszó. 37. Kérdő­ívek érdeklődése ingatlan felől. 40. Alvás kezdetet!) 41. Görög szárma­zású világhírű spanyol festő (1547— 1614); Tizian és Tintoretto tanítvá­nya (fonetikusan). 43. Nem kívül lesi iöttödet(ü) 46. Törlőgumi. 48. Szemé­lyes névmás. 49. A fasiszta Olaszor­szág külügyminisztere volt. 50. A Szovjetunió európai és ázsiai területe között húzódó hegység. 52. Orosz név. 54. Indulatszó, 55. HANK, 56. így nevezték a kereskedelmi ügynököt a kapitalista világban. 58. Eredmény­határozó ragja. 59. Átsegít (Kár a töprengésért! írjuk be!) 61. Hátul kullog. 64. Ilyen szó is van(ü) 65. Odanyujt. 67. Gépkocsik. 68. Nem ez a paripa!!!) 69. N. R. A. 70. Folyó a Szovjetunióban. Függőleges: 2. ;:;:: Kornél — Kosztolányi De­zső regénye. 3. Hatalmas, óriási. 4. Női név. 5. így hívták a huszita moz­galom balszárnyának paraszti-pol­gári származású résztvevőit. 6. Ilyen kalkuláció is van. 7. Scsedrin orosz szatíraíró eredeti, igazi neve. (Sz. helyett S-et írjunk.) R. C. T. 9 Selvem — angolul (fonetikusan' 10. A. M. 11. Szegényes kunyhó. 12. Kelet — né­metül. 17. Római császár, — az ő ideiében tört ki a Vezúv és pusztított el három várost. 20. Ad — fel szólí­tómódban. 21. Leánynév (egy ékezet fölösleges). 23. Szin — névelővel. 24. Tetszetős, kívánatos. 26. Szanszkrit szó. Jelentése; a tűz kialvása. A* buddhista vallás misztikumának egyik ismert eleme. 28. Madár. 30. Híres olasz cremonai hegedűkészítő csalód. (Nem Stradivári.) 35. Bellini híres operája. (A tetőn mászkál!!) 38. Leánynév Arany János egyik is­mert balladájában. 39. Tiltó szó. 4(1 j Lengyel kikötőváros. 42. Rainer Ma­ria ___; — német költő; verseiből sokat fordított Kosztolányi Dezső; 44. NCR. 45. Ró — felszólítómódban; 47. Aki levágja a búzát. 48. Kötőszó; 51. A polémia, 53. Világtenger. (Éke­zet pótlandó.) 57. Pl. a bor, a sör, de a víz is. 58. Az 1046. évi magyar po- gánylázadás vezetője. 60. Van ilyen lámpa is. 62. Vissza: ital. 63. Régi ürmérték. 66. Énekhang a szolmizá- lásban. Figyelem: Az o és ő, illetőleg az 5 és ő között nem teszünk különbséget; Beküldendő a főkérdés. (Függ. 1., vízsz. 29.) Továbbá: vízsz. 1., 22., 41.; 50. Függ. 2., 5., 7., 30., 35., 38., 42; 58. A multheti (III. számú) rejtvény helyes megfejtése: Udvariassági ver­seny. Tetőtől talpig. Abrakadabra; Aragon. Radó. Ázalék. Szerzsant; Ada, Aase. Braun Éva. Rab Ráby; Kooperáció. Brand. ír lak. Atlasz. A megfejtéseket postán a követ­kező címre kell küldeni: Miskolci Állami Áruház Pf. 4L A megfejtések az áruház bejáratánál (Miskolc, Kos­suth u. 2.) elhelyezett urnába is be­dobhatok. A megfejtések beküldésének ha­tárideje december 9, péntek déli 12 óra. Közöljük a rejtvénypályázat részt­vevőivei, hogy az Állami Áruház de­cember 11-én, vasárnap délután 3 órakor ruhabemutatót tart, ezen sor­solta ki a kitűzött jutalmakat azok között, akik mind a négy rejtvényt helyesen fejtették meg. A megfejtésbe? mellékel iük J alábbi g/elvényt! Az Állami Aruház re jtvénypál y ázata IV. számú szelvény.

Next

/
Oldalképek
Tartalom