Észak-Magyarország, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-01 / 282. szám

2 esZAKMAGYAKORSíAQ Csütörtök, 1955. december 1# A Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének találkozója Budapest dolgozóival A Magyar Dolgozók Pártja buda­pesti pártbizottsága, Budapest fővá­ros tanácsa és a Magyar—Szovjet Társaság budapesti szervezete szer­dán délután a Nemzeti Sportcsar­nokban találkozót rendezett a F ,v- jetijnió Legfelső Tanácsának hazánk­ban tartózkodó küldöttsége és a bu­dapesti dolgozók között. A hatalmas épület már jóval öt óra előtt teljesen megtelt s a budapesti dolgozók hosszantartó tapssal, forró szeretettel fogadták a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a terembe be­lépő küldötteit. A találkozó elnökségében helyet foglaltak a párt és a kormány veze­tői— Ács Lajos, Dobi István, Kovács István, Rákosi Mátyás, Vég Béla, I valamint az MDP Központi Vezető-1 ségének, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának, a Minisztertanácsnak számos tagja és politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális életünk számos kiválósága. Az elnökségben foglaltak helyet a Szovjetunió Legfelső Tanácsa kül­döttségének tagjai: N. M. Pegov, a Legfelső Tanács Elnökségének tit­kára vezetésével, valamint J. V. Andropov, a Szovjetunió magyar- országi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A baráti találkozót Kovács István a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára nyitotta meg. Kö­szöntötte a Szovietunió l egfelső Ta­nácsának küldötteit, akiket a ielen- ’óvők fiiból hosszantartó tapssal, tel­kes felkiáltásokkal üdvözöltek. Üt- ------— -jtr....... törők virágcsokrokat nyújtottak át a kedves vendégeknek. Kovács István felkérte N. M. Fe- govot, a Legfelső Tanács küldöttsé­gének vezetőjét, a Legfelső Tanács Elnökségének titkárát, hogy szóljon a gyűlés résztvevőihez. Pegov elvtárs beszéde után felszó­lalt Komáromi Lajos, a Klement Gott- wald Villamossági Gvár sztahanovis­tája, a Szocialista Munka Hőse. A szoviet vendégeknek a főváros dol­gozóinak ajándékait Pongrácz Kál­mán, a Fővárosi Tanács végrehajtó- bizottságának elnöke és Pioker Ignác a Szocialista Munka Hőse »^a át. Zóró'eőt mpnrlott Kovács István, az MDP Politikai Bizottságának ♦avie, a Központi Vezetőség titkára. (MTI1 A'. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov indiai tartózkodása Kalkutta (TASZSZ) N. A. Bulganyin és N. Sz. Hrus­csov elvtársak november 28-én helyi idő szerint 14 órakor kísérőikkel együtt repülőgépen Madraszból Kal­kuttába érkeztek. A kalkuttai repülőtéren a vendé­geket B. Sz. Rój, Nyugat-Bengália iominisztere, Nyugat-Bengália tör­vényhozó tanácsának és törvényhozó gyűlésének elnöke, az állam kormá­nyának tagjai, a kalkuttai konzul; testület, a helyi társadalmi szervezet és az önkormányzat képviselői fogad­ták. B. Sz. Rój üdvözlöbeszédében el­mondotta, hogy Kalkutta volt az a központ, amely körül a XVIII. szá­zad elején kialakult az indiai brit birtok. A város környékén igen sok ipari üzem — juta-, gyapotíeldolgozó és egyéb textilgyár működik. Ez a város 150 éven át India fővárosa volt és ma is az ország fontos ipari központja. Nem tudjuk maradéktalanul ki­fejezni hálánkat azért, hogy eljöttek ebbe a városba. Szívből köszöntjük Önöket és felajánljuk Önöknek sze­rény és meleg vendégszeretünket — ezekkel a szavakkal fejezte be beszé­dét. N. A. Bulganyin válaszbeszédében kiemelte, hogy BengáHának igen fontos szerepe volt India történeté­ben, nemzeti felszabadító mozgalmá­ban. az indiai gazdaság és kultúra fejlődésében. Az arany Bengália mérhetetlenül Moszkva (TASZSZ) A szovjet emberek november 29-én megünnepelték a Jugoszláv Szövet­ségi Népközi ársaság kikiáltásának 10. évfordulóját. A szovjet társada­lom képviselői a moszkvai Csajkov­szkij Konzervatórium nagytermé­ben ünnepi ülést tartottak a testvé- i'i jugoszláv nép nemzeti ünnepe al­kalmából. Az ünnepi ülést Szolovjov, a Szov­jet Szakszervezetek Központi Taná­csának elnökhelyettese nyitotta meg. Ezután Volkov, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet. Volkov világos példákkal illusztrál­ta, hogyan jött létre a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság a jugo­szláv nép elkeseredett harca köze­pette, amelyet a Jugoszláv Kommu­nista Párt vezetésével a hitlerista megszállók és a belső ellenségek el­len vívott. A dolgozó nép előtt, ha­talomra jutásuk első napjától kezd­ve hatalmas feladatok álltak. Helyre kellett állítani a lerombolt gazdasá­got, fel kellett számolni a gazdasági elmaradottságot, iparosítani kellett az országot. Jugoszlávia — mondotta —, mi­után mindörökre leszámolt a kapi­talista elnyomással a szocialista fejlődés útjára lépett. Jugoszláviát úgy ismerték el, mint önálló szuve­rén államot, amelyben a munkások és a dolgozó parasztok vannak ural­mon. Vqlkov hangsúlyozta, hogy sikere­sen fejlődnek a Szovjetunió s Ju­goszlávia gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatai, majd befeje­zésül az alábbiakat mondotta: — Engedjék meg, hogy a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársaság je­lenlévő rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetéhez, Vidicshez azzal a kéréssel forduljak: a szovjet tár­sadalom nevében tolmácsolja Jugo­szlávia népeinek szívből jövő üdvöz­letünket és a további sikereiére és felvirágzásra irányuló jókívánsá­gainkat. Volkovnak ezeket a szavait vjha- ros, hosszantartó taps követte. A jelenlévők igen szívélyesen fo­gadták Vidicsnek, Jugoszlávia rend­kívüli és meghatalmazott moszkvai nagykövetének felszólalását. Vidics gazdag és mi Önökkel együtt örü­lünk, hogy Bengália népe most gaz­dájává válik az önmaga termelte kincseknek, hogy a haza érdekeinek szolgálatába állítsa a kincseket. Boldogok leszünk, hogy közelebb­ről tanulmányozhatjuk a bengáli nép óletét és munkáját, vívmányait, si­kereit — mondotta többek között N. A. Bulganyjn. A repülőtérről a város közepéig vezető 15 kilométeres úton a szovjet vendégeket Kalkutta és környéke lakosainak lelkes ünneplő tömege fogadta. A város sok épületét egészen a IV. és V. emeletig szípes zászlók díszí­tették. Az erkélyeket, a tetőket zsú­folásig megtöltötte a nép. A város központi «Ászén, a kor­mányzói palota közelében — a kor­mányzói palotában szállnak meg a szovjet vendégek — oly nagy em­bertömeg gyűlt össze, hogy az autó- oszlop csak nehezen tudott előre jut­ni. A repülőtértől a kormányzói pa- lotáig vezető utat két óra alatt tet­ték meg. A többmilliós lakosú Kalkutta a Szovjetunió népei iránti barátság és sze’-etpt nem látott megnyilvá­nulásával fogadta a szovjet vezető­ket. Az india* hatóságok becslése sze­rint N. Sz. Hruscsov és N. A. Rol- ganviu érkezésekor Kalkutta utcáin legalább hárommillió ember volt. Nemcsak ka'kut*a»ak vo'tak ott. ha­nem a közeli váéoeei-hél és falvak­ból érkezettek is. (MTI) köszönetét mondott a Jugoszlávia iránt táplált baráti érzések kifeje­zésre juttatásáéért, majd a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársaság fej­lődésének történetére tért ki. Hangsúlyozta, hogy a jugoszláv nép bekére és a minden néppel va­ló szoros együttműködésre törek­szik. Különös örömmel tölt el ben­nünket — mondotta Vidics — az, hogy az önök kormányküldöttsége látogatást tett országunkban. E lá­togatás eredménye az együttműkö­désünk alapelveit megalapozó bel­grádi nyilatkozat volt. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöké­nek küszöbönálló Szovjetunióbeli lá­togatása még fokozottabban elő­mozdítja majd egvüttműködésünket, kölcsönös megértésünket, valamint a világ népeinek közös eszméjéért, az állandó békéért és szabadságért vívott harcot. — Éljen és erősödjék Jugoszlávia és a Szovjetunió népeinek testvéri és baráti együttműködése! — mon­dotta befejezésül nagy taps köze­pette Vidics nagykövet. (MTI) Berlin (MTI) A bonni kormánykoalícióhoz tar­tozó Szabad Demokrata Párt Orszá­gos Vezetősége és parlamenti cso­portja kedden három ülésen foglal­kozott Adenauer kancellárnak a párthoz intézett ultimátumszerű le­velével és a párt politikai irányvo­nalának megfogalmazásává!. A Szabad Demokrata Párt Orszá­gos vezetősége és parlamenti cso­portja a keddi megbeszéléseken nagy többséggel Dehler a Szabad Demokrata Párt elnöke mellett fog­lalt állást és ezzel jóváhagyta a pártelnök Adenauer külpolitikája felett gyakorolt bírálatát. A párt ve­zetői egyben idegenkedésüket fejez­ték kj az ultimativ hang miatt, amely Adenauernek a párthoz inté­zett leveleit jellemzi. Dehler a pártvezetőség és a parla­Altfee az alomfcgyverkísérlelek beszüntetését követeli London (MTI) Áttlee az angol munkáspárt alsó­házi csoportjának vezetője szerdán felszólította a kormánvt, fogadja el a Szovjetunió javaslatát és tárgyal­ton a Szovietunióval, valamint az Egyesült Államokkal az atom és bidroc^ér^r’fvver frfsórlpfok té^éről. Mint a Pailv Harald iria. Áttlee ezzel kancso’atban az a'sóház legközelebbi ü'ésén interpellációt akar intézni Eden miniszterelnök­höz. KÜLFÖLDI HÍREK KAIRÓ. M. Nikezics, Jugoszlávia kairól nagykövete átnyújtotta meg­bízólevelét Gamal Abdel Nasszer- nek, Egyiptom miniszterelnökének. * PÁRIZS. Feszült hangulatban nyílt meg kedden az algériai parla­ment újabb ülésszaka. Az úgyneve­zett második kollégium muzulmán képviselői megismételték elhatározá­sukat, hogy nem hajlandók a Sous- telle-féle reformtervet megvitatni. A muzulmán képviselők hangsú­lyozzák, hogy ők az algériai nép akaratának kifejezői. Legutóbbi ha­tározatukban ki is jelentették: A nép nagy többsége az algériai nem­zeti eszme híve. * TAJPEJ. Az United Daily Neva cí­mű csangkajsekista lap nov. 29-én közölte, hogy az Egyesült Államok hamarosan további kilenc kuomin- tangista hadosztályt képez ki és sze­rel fel Tajvan szigetén. (MTI) * ’newYORK: Az ENSZ közgyűlé­sének X. ülésszakán a Politikai Bi­zottság november 28-án a marokkói kérdést tárgyalta. Sukeiri. Szíria kül­dötte hangsúlyozta, hogy Ben Jusszef marokkói szultán visszatérését csak kezdetnek lehet tekinteni. E lépést követően Franciaországnak be kell szüntetnie a megtorló intézkedéseket, fel kell oszlatni a koncentrációs tá­borokat és olyan szerződést kell köt­nie, amelyben elismeri Marokkó szu­verenitását és függetlenségét. Sukeiri harmincegy küldöttség nevében ha­tározati javaslatot terjesztett elő a tárgyalt kérdésről. „A közgyűlés — hangzik a határozati javaslat — meg­vizsgálta a marokkói kérdést. Te­kintetbe vette, hogy Franciaország és Marokkó között ebben a kérdés­ben tárgyalások kezdődnek. Kifejezi meggyőződését, hogy megtalálják a marokkói kérdés kielégítő megoldá­sát, ezért elhatározza, hogy a napi­rendi pont további tárgyalását el­napolja.“ A határozati javaslatot 49 szavazattal, 5 tartózkodás mellett el­fogadták. menti csoport jóváhagyásával vála­szolt Adenauer leveire. Kiszivár­gott hírek szerint Dehler közölte a kancellárral, hogy a Szabad Demo­krata Párt nem változtatta meg ál­láspontját a párizsi szerződésekkel kapcsolatosan, nem kívánja, hogy a bonni kormány „szerződésszegést“ kövessen el, úgy véli azonban, hogy Németország újraegyesítése érdeké­ben élni kell az egyezmény ama ren­delkezésével, amely lehetővé teszi a párizsi szerződések felülvizsgálását és módosítását. Dehler ezenkívül rámutat arra, hogy a Szabad Demokrata Párt to­vábbra is javasolja, hogy a Német Szövetségi Köztársaság — a nyugati hatalmak beleegyezésével — kezd­jen kétoldalú tárgyalásokat a Szov­jetunióval az újraegyesítéssel össze­függő kérdésekről. I szovjet társadalom képviselőnek ünnepi ülése a Jugoszláv Szövetségi Nép öziírsfS"g kikiáltásának 10. ávíorduiM alKaimaból A Szabad Demokrata Párt Dehler mellett foglalt állást K. J. Vorosifov fogadta a Szovjetunióban tartózkodó albán parlamenti küldüttséget Moszkva (TASZSZ) K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének elnöke, november 29-én a Kremlben fogadta a Szovjetunió Legfelső Tanácsának meghívására a Szovjetunióban ven­dégeskedő albán parlamenti küldött­séget. A küldöttséget M. Prlfti mosz­kvai albán nagykövet kísérte. (MTI) Bonn a jövő héten kér hozzájárulást moszkvai nagykövete részére Berlin (MTI) A bonni külügyminisztérium beje­lentette, hogy a szövetségi kormány a jövő héten jegyzékben kéri majd a Szovjetunió kormányának hozzá­járulását moszkvai nagykövete szá­mára. Egyelőre még nem ismeretes, hogy a Német Szövetségi Köztársa­ság kormánya kit szemelt ki első moszkvai nagykövetéül. Lemondtak a torok kormány tagjai Menderesz miniszterelnök előtt kd* lehetőség áll, vagy ő is benyújtja le­mondását, vagy pedig újabb kor-* mányt alakít. (MTI) Hírügynökségi és rádiójalentések szerint a török kormány tagjai szer­dán benyújtották lemondásukat Ad- nan Menderesz miniszterelnöknek. Megfigyelők véleménye szerint Walter Lippmann cihfce az új ENSZ-tsgfeSvéíefek ügyéten elfoglalt emerikai álláspontról Newyork (TASZSZ) Walter Lippmann amerikai publi­cista a New York Herald Tribüné­ben élesen bírálja az Egyesült Álla­moknak az új ENSZ-tagok felvételé­nek kérdésében elfoglalt álláspontját.. Kifejti, hogy az Egyesült Államok álláspontja „példa arra, hogyan lehet elveszíteni a presztízst, a befolyást, hogyan lehet úgy eliárni, hogy orszá­gunk ostobának tűnjék, annál az egyszerű oknál fogva, hogy a vezető emberek nem gondolják át, mi tör­ténik és mit cselekszenek“. Amikor Kanada javasolta — foly­tatja Lippmann —, hogy vegyék fel mind a tizennyolc kérelmező orszá­got, „a Szovjetunió, amelynek pedig nehezére esik elfogadni Spanyol- ország és Japán felvételét, hozzá­járult ehhez.“ Ugyanakkor azonban Dulles és Lodge „határozottan fellépett Külső- Mongólia ellen“ (így nevezi Lipp­mann a Mongol Népköztársaságot — Szerk ) és így az Egyesült Államok vált az egyetlen akadállyá Olasz­ország, Spanyolország, Japán és a többi ország felvétele szempontjából. Lippmann hozzáfűzi, hogyha az Egyesült Államok meghiúsítja a 18 ország egyidejű felvételéről szóló ja­vaslat elfogadását, akkor „az egész világ megbélyegez bennünket“. „Eb­be a nehéz helyzetbe annál az egy­szerű oknál fogva kerültünk — álla­pítja meg Lippmann —, hogy Dulles és Lodge nem vett magának annyi fáradtságot, hogy végig gondolja, mit tesz...“ (MTI) A francia belpolitikai helyzet Párizs (MTI) A francia nemzetgyűlés november 29-1 ülésén Jacques Duclos hang­súlyozta, hogy a Francia Kommu­nista Párt nem szavazhat bizalmat a kormánynak. — Követeljük, bocsássák szabadon a letartóztatottakat, az Észak-Afri- kában internáltakat, küldjék haza a behívott katonákat, akiket azért szó­lítottak zászlók alá, hogy háborút viseljenek az algériai nép ellep — hangoztatta Duclos. — Az algériai nép követeléseit és jogait el kell is­merni. Követeljük a tárgyalások po­litikáját, mert egyedül ez felel meg Franciaország igazi érdekeinek, ez kell hogy felváltsa az erőszak politi­káját. Duclos követelte, hogy a választá­sokat a lehető leggyorsabban bonyo­lítsák le és vessenek véget e téren minden mesterkedésnek. Követelte, hogy mellőzzék a személyre szóló ke­rületi választások csalárd és igazság­talan módszerét, amelyet úgy látszik a miniszterelnök végső fokon előny­ben részesít. A magunk részéről mindent meg­teszünk, hogy meghiúsítsuk a válasz­tásoknak ezzel a módszerrel történő lefolytatását — mutatott rá Duclos a továbbiakban —, mert meggyőződé­sünk, hogy eljárásunkkal ^ demokra­tikus szabadságjogokat védjük. Mindenképpen megtagadjuk a kor­mánytól a bizalmat — jelentette ki végül Duclos —, mert a jelenlegi helyzetben a házfeloszlatás lehetővé tenné, hosv eevszersmindenkorra vé- getvessenek az előttünk lejátszódó mesterkedéseknek, hogy a szót a népnek adják át és hogy pontot te­gyenek egy káros politikára. Ezt a olitikát a lehető leggvorsabban fel ell váltani baloldali politikával, te­hát a nemzeti függetlenség. a béke. a szabadság, a vilási oktatás védelmé­nek és a szociális haladásnak politi­kájával. Duclqs beszéde után Monsabert és Jean Michel Flandjn gaulleista kép­viselők kijelentették: a kormány el­len szavaznak, mert nem értenek ppi.pt ér-akafrikai és választási poli­tikájával. Ezután Faure miniszterelnök több mint -félórás beszédben igyekezett igazolni politikáját­A miniszt relnok felhívta a több­séget. tegyen áldozatkészségről ta­núságot és legven bátorsága ahhoz br>gv már t-'tűgj a választásol végleges időpontját. Az ülést ezután felfüggesztették majd megkezdődött a szavazás. A Faure-kormánv a bizalmi sza­vazáson 318 szavazaH-1 219 ellené ben kisebbségben maradt. A szavazás eredményének kihir detése után összeült a miniszter­tanács, hogy a szavazás teremtette helyzetet megtárgyalja. Párizs (MTI) A francia nemzetgyűlés keddi sza­vazása során a képviselők összlét- számának felénél, 312-nél többen szavaztak a kormány ellen, tehát al­kotmányos többség alakult ki a kor­mánnyal szemben s így a miniszter- elnöknek az alkotmány értelmében joga van a nemzetgyűlés feloszlatá­sát javasolni. A szerdai párizsi sajtó szerint a 23 miniszter közül 19 hajlik a ház­feloszlatás gondolata felé, Faure mi­niszterelnök és a radikális minisz­terek viszont ellenzik azt. René Coty köztársasági elnök hosszasan tanácskozott erről a kér­désről Schneiterrel a nemzetgyűlés elnökével, akinek véleményét az al­kotmány értelmében szintén ki kell kérni. Schneiter szerdán ismét ki­hallgatáson jelenik meg a köztársa­sági elnöknél és a hírek szerint írásban közli végleges állásfoglalá­sát. A kormány szerdán újabb mi­nisztertanácsot tart a házfeloszlatás kérdésének megvitatására. Házfelosz­latás esetén a választásokat legha­marabb húsz, legkésőbb harminc napon belül meg kellene tartani, te­hát elvben már decemberben. Ez esetben, minthogy a nemzetgyűlés nem szavazott meg választási refor­mot, a választást az eddigi, tehát a megyei arányos, de listakapcsolásos módszerrel bonyolítanák le. Abban az esetben, ha a házfelosz­latás problémáját végül elvetnék, a köztársasági elnök — mint ilyenkor szokásos — meghallgatná a különbö­ző pártcsoportok képviselőit s mi­niszterelnökjelöltet szemelne ki. Az Humanité vezércikkében Étien­ne Fajon leszögezi: Ideje, hogy vé­get vessünk a reakciós többség ural­mának, amelv a listakapcsolások csalásából jött létre s olyan nemzet- gyűlést válasszunk, amelyen belül mindén pártnak a választók számá­nak megfelelő képviselete lesz. Az a'omKorszaM hajnalán Az Országos Béketanács „Mi van a nagyvilágban'“ - című külpolitikai füzetsorozatának legújabb száma „Az atomkorszak hajnalán“ címmel jelent meg. A füzet első része Já- nossy Lajos Kossuth-dijas akadé­mikus beszámolóját tartalmazza a genfi nemzetközi atomkonferencia munkájáról. A második részben öve­ges József Kossuth-dijas fizikus a genfi atomkonferencián nyilvános­ságra került adatok alapján az eddi­gieknél szélesebb kqrben, a minden­napi gyakorlati élettel szoros kap­csolóiban mufotjq be az atomerő bé­kés felhasználásának legújabb ered­ményeit, a fejlődés további nagysze­rű távlatait. A csaknem 60 érdekes képet tar­talmazó 64 oldalas füzet a városi, üzemi és községi békébizottságok- nál, valamint a hírlapárusoknál kapható 1.50 forintos áron.

Next

/
Oldalképek
Tartalom