Észak-Magyarország, 1955. november (12. évfolyam, 258-281. szám)

1955-11-22 / 274. szám

Kedd, Í955. november Í5! ÉSZAKMAGYAROR3ZAG 5 Szilárd alapot teremtenek a DIMÄVAG dolgozói a második ötéves terv megkezdéséhez PARTUNK Központi Vezetőségé­nek határozata ipari termelésünk megjavításáról és műszaki színvona­lának emeléséről világosan megszab­ja az előttünk álló tennivalókat. Pontos útmutatást ad üzemeink ve­zetőinek, műszaki kádereinek, vala­mennyi dolgozójának ahhoz, hogy mit kell tenni az elkövetkezendő időben a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése, a gazdaságos termelés érdekében. E nagy feladatokkal kapcsolatban felkerestük Demjén József elvtársat, a WMAVAG Gépgyár főmérnökét és megkértük mondja el, hogyan ké­szülnek 1956-ra, az ötéves terv első évének munkájára. — A KV határozatának egyik ré­sze kimondja, hogy a munka terme­lékenységének gyorsabb emelése snindenekelőtt a gépipar fejlesztését követeli meg — válaszolta. — Lé­nyegesen fokozni kell a szerszám- gépgyártást, új, korszerű géptípusokat kell előállítani. Ez azt jelenti, hogy üzemünk előtt rendkívül nagy feladatok állnak. Mindent meg kell tennünk ahhoz, hogy necsak az év hátralévő idősza­kában dolgozhassunk a Központi Ve­zetőség határozatának szellemében, de annak útmutatásaival biztos ala­pokat teremtsünk a második ötéves terv sikeres megkezdéséhez. Üze­münk dolgozóinak a második ötéves terv során számos új gyártmány el­készítését kell megoldania. 1956-ban több korszerű bukóprést, 1600-as sik- csztergát, különböző fajtájú kábel- gyári berendezéseket kell készíte­nünk. Ezeknek, valamint a már ed­dig is gyártott egyedi gépek folyama­tos, zavartalan elkészítése érdekében már most megszerveztük a munkát. A gépek szereléséhez új területeket biztosítottunk. Az üzemfenntartás jobb elhelyezésével megteremtettük a lehetőségét annak, hogy a jövő év­ben külön költség nélkül korszerű szerelőcsarnokot létesíthessünk. —: A főbb gyártmányok gyártás- fejlesztésére eddig végzett felülvizs­gálatokat tovább folytatjuk. Ezek gyártási technológiáját a felülvizs­gáló brigádok tapasztalatai, vala­mint Proszkurin elvtárs szovjet tech­nológus tanácsai alapján kidolgoz­zuk, s az új évben már az új tech­nológia alkalmazásával készítjük a főbb gyártmányokat. A PN 2 és PN 4 bukóprések konstrukcióját a vizsgá­lat eredményei alapján dolgozzuk ki, ami az anyagfelhasználás lénye­ges csökkentése mellett két-három százalékos időmegtakarítást is ered­ményez majd. Az új gyártmányok, illetve prototípusok, valamint a he­lyes gyártási módok kikísérletezésé­hez a gyár vezetősége „kísérleti üzem« létesítését tervezi 1956-ra. Ezzel nemcsak a termelő üzemeket mentesítjük majd a mintadarabok elkészítésétől, hanem mód nyílik a le-korszerűbb gyártási eljárások gyorsabb kidolgozására és bevezeté­sére. — Ésszerűbbé tesszük az úgyneve­zett normáliák gyártását is. Eddig ugyanis egyszerre több üzemrészben gyártottak azonos méretű alkatrésze­ket különböző normaidővel és költ­séggel. Ennek megszüntetésére 1956 első félévében külön üzemet létesí­tünk, mely biztosítja az egyes gyár­részlegek azonos alkatrészekkel való ellátását. — 1956-ban mintegy húsz-huszonöt százalékkal emelkedik a gyár vasúti készítményeinek mennyisége. A feladat sikeres megoldása érdekében az anyagmozgatást pav szervezzük meg, hogy a forgácsoló géneket a műveleti sorrendnek megfelelően he­lyezzük el. A hőveszteség csökkenté­sére korszerűsítjük a vasúti abroncs- melegítő kemencéket. A rugóüzemben az úi. korszerű gázme^es csajok me«énítésé”el a melegítő és hőkezelő kemencék lé- *e-ítésével, megmunkáló gépek be­állításával megteremtettük a lehető- ~ő->et a csave—u^k «mártásává. — A rná«oóík a+őves terv első évé- -e való felWsztUéct az úi tevvév sikeres megkezdését célozza az is — mondotta befejezésül Demjén elv- fára —, hogy több gyártmánynak, í«v nAld*5u1 a sikeszter°áknak, lemez­ollóknak zárt eevségben történő gyártását vezetjük be. Az itt elmon­dottak csak egv kis rész“' ároknak a fel adfd oknak, emel vek előttünk áll­nak. A tenneiékenvséa növelés», n tervek hiánytalan teljesítése mellett legfontosabb célunknak tekintjük továbbra Is az önköltség csökkentését, a minőség megjavítását, az anyag- taíkarékossánot. Mindezek sikeres végrehajtásához a pártbizottság se­gítségével hathatós intézkedéseket hozunk, hogy a Központi Vezetősáv határozatának minden egyes pontját nontosan teljesíthessük, s sikeresen kezdjünk hozzá a második ötéves terv megvalósításához. »»♦t* A fcWdmű/esszövetkezetek tömegpolitikai feladatai A földművesszövetkezeteknek, A mint a szövetkezés legegy­szerűbb alakulatainak igen fontos feladatuk, hogy a dolgozó paraszto­kat a meggyőző tények erejével át­segítsék a fejlettebb szövetkezeti formákba. A dolgozó parasztok a földművesszövetkezetekben megis­merik a szövetkezés előnyeit, meg­tanulják a társas gazdálkodás alap­elemeit. A Központi Vezetőség márciusi és júniusi határozata óta bizonyos mér­tékben javult a földművesszövetke­zetek termelőszövetkezet-fej lesztési munkája. Csaknem 1300 földműves­szövetkezeti tag lépett be termelő­csoportba, termelőszövetkezetbe. A t ermelőszövetkezet-f e j lesztési mun­kából több községben jól kivették részüket a helyi vezetők. Dicséret illeti ezért elsősorban a mezőkeresz­tesi, a tolcsvai és a harsányi föld- müvesszövetkezetek ügyvezetőit. Látnunk kell azonban, hogy az eredmények mellett bőven akadnak még hiányosságok. Gyakori jelenség, hogy egyes földművesszövetkezetek csak felsőbb szervek utasítására — kampányszerűen végeznek politikai, nevelő és szervező munkát. Nem mindig adnak segítséget a termelő­szövetkezeti mozgalom fejlesztéséhez. Sokhelyütt rossz a földművesszövet­kezetek kapcsolata a pártszervekkel és a tömegszervezetekkel. Ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell. A változást úgy tudják földműves- szövetkezeteink elérni, ha rendsze­ressé, állandóvá teszik a tömegpoliti­kai munkát a parasztság körében. Földművesszövetkezeteink jelentős mértékben hozzájárulhatnak a ter­melőszövetkezeti mozgalom fejleszté­séhez azzal is, ha egyszerű termelési társulásokat hoznak létre. Szükséges azonban, hogy az egyénileg termelő szakcsoportok — egy bizonyos idő után, amint tagjaik meggyőződtek a társasgazdálkodás hevességéről - áttérjenek a fejlettebb szövetkezeti gazdálkodásra. A z-t is világosan kell látni, hogy ** megfelelő eredményt csak ab­ban az esetben tudunk felmutatni a termelőszövetkezetek erősítésében, fejlesztésében, ha a földművesszövet­kezetek megyei, járási és községi ve­zetői élenjárnak ebben a munkában. Csak az a földművesszövetkezeti ve­zető állhat a tagság elé, hogy a ter­melőszövetkezetbe való belépésre ösztönözzön, aki mega is példát mu­tat, — belépett a termelőszövetkezet­be.. A példamutatás terén azonban még sok a tennivaló. A megyei vá­lasztmány tagjai közül — ezév tava­szétól kezdve csak Balatoni József elvtárs lépett a nagyüzemi gazdálko­dás útjára. Nyilvánvalóan a termelő­szövetkezeti mozgalom fejlődését nem lehet úgy elősegíteni, hogy a vezetőelvtársak a termelőszövetkezeti mozgalom mellett agitálnak, de ma­guk nem hajlandók belépni. A mezőgazdaság termelésének fel­lendítése érdekében nagyarányú fel- világosító és szervező munkát kell végezni a falvakban. A földműves­szövetkezetek vezetői magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak, hogy az időben, jól elvégzett munka nekik is, a népgazdaságnak is elsőrendű ér­deke. Terjesszék el, szerettessék meg a dolgozó parasztokkal az élenjáró termelési módszereket. Földműves­szövetkezeteink a mezőgazdasági termelést segítsék elő azzal is, hogy mind több mezőgazdasági felszerelést hoznak forgalomba. öldművesszöVetkezeleink csak úgy tudják eredményesen vég­rehajtani gazdasági feladataikat, ha mindenkor meghallgatják a vásárlók, vagy az árueladók, a földművesszö­vetkezeti tagok, a falusi dolgozók véleményét. Taggyűléseken, a vá­lasztott szövetkezeti szervek illésein, az árueladókkal és a termelőkkel folytatott beszélgetések alkalmával, valamint a vásárlói ankétokon hall­gassanak meg mindenkit, adjanak ki­elégítő választ a felmerült kérdések­re. Ne hagyják szó nélkül az elhang­zott megjegyzéseket, bírálatokat or­vosolják a lehető leggyorsabban a dolgozók jogos panaszait, sérelmeit. A jövőben nagy gondot kell fordí­tani a földművesszövetkezeti vezetők és dolgozók politikai nevelésére, va­lamint szakmai képzésére. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a föld­művesszövetkezetek vezetői nem mindig látják tisztán pártunk politi­káját, nem ismerik kellőképpen a párt- és kormányhatározatokat. Ép­pen ezért fontos, hogy minden föld­művesszövetkezeten belül megszer­vezzék a dolgozók politikai és szak­mai oktatását. Meg kell mindenkinek értenie, hogy csak politikailag fejlett, szakmailag képzett szövetkezeti dol­gozó tudja jól ellátni feladatát. A vezető, felelős munkakörben dolgo­zókkal szemben az eddigieknél lé­nyegesen nagyobb követelményeket kell támasztani. Ez annál fontosabb, mert az utóbbi másfél év alatt az irányító szervek ébertelensége miatt sok osztályidegen elem furakodott be a földművesszövetkezetekbe. Meg kell tisztítani a földművesszövetke­zeteket az ilyen elemektől, nagy figyelmet kell fordítani a káderek kiválasztására. A jövőben feltétlenül el kell érni, hogy minden földművesszövetkezeti vezető, dolgozó végrehajtsa a párt- és kormányhatározatokat. Nem lehet megengedni, hogy a szövetkezet ve­zetői ne teljesítsék beadásukat, vagy adófizetési előírásukat. A földműves­szövetkezetek vezetőinek figyelem­mel kell kísérniök, hogy a tagság milyen mértékben tesz. eleget állam iránti kötelezettségének. Jó politikai munkával hozzá kell járulniok, hogy minden dolgozó paraszt és ter­melőszövetkezet tiszta gazdalappal kezdje az új esztendőt. l^öldművesszövetkezeteink fokoz- zák kulturális tevékenységü­ket. A falusi kultűrmunkában fontos szerep vár a földművesszövetkezeti kultúrcsoportokra. A kultúrcsopor- tok működjenek együtt a helyi DISZ- szervezettel és a szakszervezeti bi­zottsággal. Emellett a földművesszö­vetkezetek törődjenek a falusi sport fejlesztésével is. Az a feladat, hogy a földművesszövetkezeti dolgozók és tagok, akik között igen sok fiatal van — vagy önálló szövetkezeti sportkörben, vagy a DlSZ-szerveze» ten belül megtalálják a sportolási lehetőséget. A szövetkezeti demokrácia kiszéle­sítése és betartása érdekében a vá­lasztott szervek tagjai jobban élje­nek jogaikkal a szövetkezeti munka irányításában. Minden igazgatósági és felügyelőbizottsági tag vegyen részt a határozatok hozatalában, se­gítsék és ellenőrizzék ezek végrehaj­tását. 'l'eremtsenek szoros kapcsolatot 1 földművesszövetkezeteink a helyi pártszervekkel. Érvényesítsék munkájukban a pártszervezetek elvi és gyakorlati útmutatásait. ZENEKARI HANGVERSENY UJDIÖSGYÖRBEN. November 23-án, szerdán, a diós- győrvasgyári művészegyüttes szim­fonikus zenekara hangversenyt ad az újdiósgyőri Vasas Otthonban es­te 7 órai kezdettel. A hangversenyen fellép Szentimrey Magda zongora- művész. Bírósági ítéletek — A MISKOLCI VÁROSI BÍRÓ­SÁG Féderer Dezső nős, vállalati osztályvezetőt 2 és félévi börtönre ítélte. Féderer augusztus 28-án éjjel motorkerékpárjával nekiment a pe­recest vasúti sorompónak, s vele együtt a motorkerékpáron ülő sér­tett koponyatörést szenvedett és meghalt. # — BODNAR LÁSZLÓ italbolt­vezetőt a miskolci városi bíróság 2 évi börtönre és 1000 forint pénzbün­tetésre ítélte, mert a 10.80 forintos bort drágábban árusította, s ezzel 1466 forinttal károsította meg a vá­sárlókat, ezenkívül barátaival ellen­szolgáltatás nélkül több alkalommal bort fogyasztott. * — AZ ÓZDI JÁRÁSI TANÁCS II. igazgatási osztálya a vetési terv nem teljesítése, illetve csak részbeni tel­jesítése miatt Sipos László kulákot 10no forint, Vass József. Vass Dezső, Papp Ferenc Ákos kvIákokat 800— 500 forint. Bodnár János középpa- t osztat pedig 200 forint pénzbünte­téssel sújtotta. Ugyancsak 200 forint büntetést rótt ki Gullk János és Csutor Pál szentsímoni dolgozókra, Endrész József, Endrész Dániel hódi, hangonyi dolgozókra. Esztergályosokat, lakatosokat és univerzális maróst azonnal fel­veszünk. Gyakori kiküldetés kü­lön napidíjjal és szállással. Ru­ha, étkeztetés, szállás biztosítva. Cementipari Gépjavító Hejőcsaba, Mésztelep u. Tapolcai út mentén. Felhívás Borsod-Abauj-Zemplén megye ifjúságához Felhívással fordulunk megyénk ifjúságához, úttörőihez, pedagógusai­hoz, a művészeti csoportok vezetőihez, a sportkörök elnökeihez. Meghir­detjük a Borsodmegyei Ságvári Endre ifjúsági kulturális és sport seregszemlét 1955. december 15-től 1956. május 20-ig. * Ifjúságunk szeret művelődni, szó­rakozni, sportolni. Ezt az elmúlt évek alatt megrendezett kultúr- és sportrendezvények, valamint az If­júsági találkozók is igazolták. A most meghirdetett és meginduló megyei ifjúsági kulturális és sport seregszemle újabb lehetőséget nyújt arra, hogy megsokszorozzuk azoknak a fiataloknak a számát, akik alkotóan és rendszeresen merí­tenek a kultúra kincséből, sportol­nak, fejlesztik izmaikat, edzik jel­lemüket. Ugyanakkor a megyei if­júsági seregszemle megteremti az üzemek, gépállomások, állami gaz­daságok, tsz-ck, területek, közén- iskolák. egyetemek. DIS71 és egyéb tömegszervezetek, kul túrotthonok és kultiirházak művészeti és sport- csoportjai számára a nemes vetél­kedés lehetőségét. Az ifjúsági seregszemle elsősor­ban uj Ifjúsági művészeti és sport csoportok megalakulását és a ré­giek rendszeresebb munkájának megteremtését tűzi ki célul, de a seregszemléből nem maradhatnak ki azok a művészeti, illetve sport * csoportok sem, amelyek eddig is működtek, vagy esetleg most van­nak alakulóban. A párt az ifjúságra vonatkozó határozatában nemcsak a termelő- munkában való példamutató rész­vételt, hanem az ifjúság kulturális és sportbeli nevelését, művelődését is feladatul adta. Segítse elő a se­regszemle DISZ szervezeteink to­vábbi erősödését. Fogjon össze tehát minden kul­túrát és sportot szerető fiatal, ve­zető, oktató! Induljon meg a ne­mes versengés a művészeti cs sport csoportok között, erősödjön a DISZ, segítse a seregszemle fiatal­jainkat abban, hogy eszményké­peink méltó örökösévé, pártunk és dolgozó népünk hú fiaivá válja­nak. BORSOD-ARAU.I-ZEMPLÉN- MEGYEI TANÁCS V. B. SZAKSZERVEZETEK BORSOD­ABAUJ-ZEMPLF.N MEGYEI TANACSA. DISZ. BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGA. MÖHOSZ MEGYEI ELNÖKSÉGE. Soha még nem volt megyénkben olyan nagyszabású kulturális és sport megmozdulás, mint amilyen a Ságvári kulturális és sportseregszem­le lesz. Ennek keretében a kultúr- csoportok részére meghirdették a bábcsoportok, énekkarok, zenekarok, tánccsoportok és rigmuscsoportok versenyét. Az egyéni versenyben sza­valok. énekesek, hangszerszólisták, táncosok és mesemondók bizonyít­hatják be tudásukat. A körzeti be­mutatók február 29-ig, a járási be­mutatók április 4-ig bonyolódnak le. Igen szép díjak várnak a győztesek­re. Az ifjúsági seregszemlék járási bemutatóinak legjobb szinjátszó- együttesei például 400 forint jutal­mat kapnak a megye legjobb sziniát- szóegyüttese pedig 1500 forint juta­lomban részesül. Hasonló szép díjak várnak a többi résztvevő csoportra is. Érdekessége lesz a versenynek, hogy nemcsak a bemutatókon muta­tott teljesítmény alapján döntik el a helyezés kérdését, hanem a cso­portok egész évi munkáját mérik le. Á seregszemlén résztvevő csopor­tok tagjai tanulmányozni fogják Ságvári Endre életét és mun­kásságát. Tagjaik résztvesznek a Petőfi iskolák foglalkozásain és a DISZ szervezet megmozdulásain. Műsort adnak az egyes évforduló­kon, ünnepségeken. A kultúnnunká- sok bekapcsolódnak a József Attila ifjúsági olvasó-mozgalomba, együtt, fognak moziba járni, s az erősebb csoportok segítik a gyengébbeket, A sportversenyek atlétikában, ke* rékpárban, tornában, röplabdában» labdarúgásban, asztali teniszben, sí» ben, sakkban és céllövészetben lesz­nek. Ugyanúgy, mint a kultúrmunká- sok, a sportseregszemle résztvevői is fokozott mértékben bekapcsolódnak az alapszervezet munkáiéba. A sportverseny célja, hogy ifjúságun­kat a párthatározat szellemében knm’r"”bta szellemű bátor, munká­ra, honvédelemre kész öntudatos if- jakká nevelje. A kulturális és sport$eregszemle‘ nagymértékben élénkíteni, színesí­teni fogja az alapszervezetek életét;. A döntő 1956. május 20-án a megyei ifjúsági találkozó keretében lesz. Ek­kor tartják a kulturális megyei be­mutatót, s a sport versenyek megyei döntőit. w a „József Attila“ 1 el lit vas o(vasómozgalom elindítására A Dolgozó Ifjúság Szövetsége Köz­ponti Vezetősége, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Munkaerőtarta­lékok Hivatala, a Népművelési Mi­nisztérium és az Oktatásügyi Minisz­térium olvasómozgalmat indít József Attila, a magyar munkásosztály hal­hatatlan költője nevével, az ifjúság műveltsége gazdagításának szándé­kával. Az olvasómozgalomnak az a rendeltetése, hogy kiszélesítse ifjúsá­gunk soraiban, elsősorban is a mun­kás- és a parasztfiatalok között a rendszeres olvasók táborát. Meg­ismertesse velük népünk és a világ népei klasszikus és mai haladó iro­dalmának legjobb alkotásait, a szov­jet irodalom remekeit. A szépiroda­lom mellett az ismeretterjesztő, tudo­mányos és szakmai könyvek olvasá­sát is célul tűzi a mozgalom. A József Attila olvasómozgalom első ciklusa 1955. november 20-tól 1956. április 11-ig, József Attila szü­letésének évfordulójáig tart. A moz­galomnak három fokozata van: bronz, ezüst és arany. Ebben az év­ben a bronz és ezüst fokozatra bárki jelentkezhet tehetségéhez, képzettsé­géhez mérten. Az arany fokozatra, csak a következő évben, az ezüst fo­kozat «'"‘’szerzésével lehet jelent­kezni. Jelentkezni lehet december 1-től benevezési lapon a DISZ alapszerve­zetben és a helyi könyvtárban. Min­den jelentkező megkapja az olvasó- | füzetét, amelyben a mozgalomról I részletes felvilágosítást nyerhet. HU ui&ág, a mztpi fouác&sfat*?. A .mezőkövesdi óriásmagtúrnak, Középeurópa legna- \,bb és legkor­szerűbben felszerelt gabonaraktárá­nak egyik fontos feladata, hogy vető­maggal lássa el Borsod. Hajdú, Sza­bolcs és Heves megyéket, ugyan­akkor nemesített, fémzárolt vető­magvakat adjon az ország valameny- nyi termelőszövetkezetének. Az idei őszön nem kevesebb mint 600 vagon jófajta vetőmaggal járult hozzá a mezőkövesdi raktér az ősz,i gabona­félék terméshoz.amának növeléséhez. A magtárban jelenleg a tavaszi vető­magvak tisztítása folyik. Négvszáz vagon tavaszi kalászos vetőmagot adnak a termelőknek. Kétszáz vagon vetőmag tisztításával már el is ké­szültek. tr A mezőkövesdi földművesszövet­kezet — Borsodmegye egyik legjobb szövetkezete — jelentős segítséget ad a község dolgozó parasztjainak. Az őszi vetéshez 20 darab vetőgépet adott kölcsön a gazdáknak. A szüret idején szőlőprést, szőlőzúzókat és sok más mezőgazdasági gépet kölcsön­zött. A Petőfi termelőszövetkezetnek megalakulásakor egy teljesen új sze­keret adott át lovakkal és lószerszá­mokkal. hogy a közös gazdálkodás kezdetén segítse őket. A földműves- szövetkezet által eladott 15 vagon műtrágya, mintegy 400.000 forint ér­tékű terméstöbblethez juttatta a kös vesdi gazdákat a most lezárt gazda< sági évben. A szövetkezet a jó áru< ellátás mellett az idén 290.000 form tot fizetett vissza tagjainak az üzlet- részek 15 százalékos kamata, illetvl vásárlási visszatérítés címén. Tr A mezőkövesdi MNDSZ-szérvezet a községi kultúrotthon vezetőségével közösen gnzdaasszonykört alakított az elmúlt héten. Itt a szabás-varrás mellett megtanulják az asszonyok a kukortoaháncsból való szatyor- és papucsfonás mesterségét is. Ugyan­csak az elmúlt héten kezdte meg munkáját a kultúrotthon műszaki szakköre, amelynek keretében Ver­seghy István tanár tart előadásokat a műszaki rajzról. rr Ezen a héten ünnepi Bartők-est keretében mutatkozik be a mezőkö­vesdi népi együttes. Az együttesnek 20 tagú népi zenekara, 45 tagú ének­kara és 16 tagú tánccsoportja van. A kövesdi kultúrotthon színjátszói jelenleg Katona József Bánk bán-ját tanulják. A bemutató előadást a ter­vek szerint december végén tartják meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom