Észak-Magyarország, 1955. november (12. évfolyam, 258-281. szám)

1955-11-13 / 267. szám

Vasárnap, 1958. november 11, ^ PSZAKMAOTARORSIAO 3 I Magyír Dolgozók Pártfa Kifzaonti Vezetőségének határozata ipari termelésünk megjavításának s műszaki színvonala eme'ésének feladatairól (Folytatás a 2-ik oldalról.) röl, növeljék aktivitásukat a tech­nika fejlesztése, új termelési eliárá- sok kidolgozása, bevezetése terén. 'í Tovább kell javítani a párt- Ul szervezeteknek a tömegekkel való kapcsolatát. A pártszervezetek támaszkodjanak a dolgozók széles tömegeinek véleményére, a párt- funkcionáriusok nagy figyelemmel hallgassák meg a dolgozók észrevéte­leit, javaslatait és gondoskodjanak a helyes javaslatok megvalósításáról. Keményen lépjenek fel mindazokkal a gazdasági vezetőkkel szemben, akik figyelmen kívül hagyják a dol­gozók javaslatait. Segítsék a dolgo­zók aktivitásának kibontakozását a különböző üzemi értekezletek rend­szeres megtartásával, jó megszerve­zésével és a dolgozók helves kezde­ményezéseinek támogatásával. A A pártszervezetek végezzék nagyobb gonddal a kádermun­kát. Foglalkozzanak alaposabban a termelést irányító káderekkel, segít­sék őket a káderek helyes kiválasz­tásában. nevelésében, Különös gond­dal kell foglalkozni a termelés élen­járó dolgozóival és azok szakmai és politikai képzésével. A pártszervezetek segítsék elő,- hogy a DISZ a fiatal munká­sokat és műszaki értelmiségieket a technikai fejlesztés élharcosaivá ne­velje. Adjanak a DlSZ-szervezetek- nek lelkesítő, mozgósító feladatokat, bátorítsák a fiatalok kezdeményezé­seit, fokozott figyelmet fordítsanak fiatal szakembereink politikai, szak­mai és erkölcsi nevelésére. h Növelni kelj megyei, városi, ke- ''' rületi, járási ipari és közleke­dési osztályok szerepét az ipar párt- irányításában és ellenőrzésében- Ezen osztályok munl'até'-oi tamdmányo-- zák az üzemekben folyó munkát rend­szeresen a helyszínen és tanasztaia- taik alapián nyújtsanak segítséget az üzemi pártszervezeteknek és a gaz­dasági vezetőknek a termelékenység emelésére, az önköltség csökkenté­sére. a technika fejlesztésére irá­nyuló szervező munka megjavításá­ban. H A pártszervezetek útmutatásai ‘ • nyomán a szakszervezetek ja­vítsák meg a dolgozók között végzett nevelőmunkájukat. Küszöböljék ki a szocialista munkaverseny szervezé­sében még fellelhető formalizmust és bürokratikus jelenségeket. Foko­zottabban ellenőrizzék a munkavéde­lemmel és balesetelháríi ássál kap­csolatos intézkedések végrehajtását, Vigyék előre a dolgozok szakmai képzésének ügyét. Mozgósítsák a dol­gozók széles tömegeit a technika fejlesztésében, a technológiai fegye­lem, a munkafegyelem megszilárdí­tásában rájuk háruló feladatok el­végzésére. ür A Magyar Dolgozók Pártjának egész tevékenységét, minden cseleke- d ét a dolgozó nép szolgálata vezér­li. Pártunk politikájának, a szocia­lizmus építésének célja: népünk anyagi és kulturális életszínvonalá­nak szilárdan, tudományosan meg­ái pozott, állandó, rendszeres eme, léce. Ebben alapvető szerepe van a műszaki haladásnak iparunkban, népgazdaságunkban. Ez az a döntő láncszem, melyet ma meg kell ra­gadnunk, hogy a munka termelé­kenységét mind maeesabb színvonal­ra emelve, a termékek bőségét bizto­sítva hazánkban, győzelemre vigyük a szocializmus ügyét­A Központi Vezetőség felhívja a párt valamennyi tagiát, a PlSZ-ta- gokat. az ipar összes munkásait, mű­vezetőit, technikusait, mérnökeit és allkalmazottajt, a tervező intézetek és kutató intézetek dolgozóit, a köz­gazdászokat és tervezőket, bz ipari kádereik oktatását végző pedagógu­sokat,, hogy minden erei ükkel har­coljanak az ipar előtt álló felada­tok sikeres megoldásáért, pz új tech­nika széleskörű bevezetéséért, a munka törmelékenyséoének gvors- ütemű növeléséért, az önköltség csők'öntéséért, a minőség javításá­ért. F feladatok sikeres megvalósítá­sa nagymértékben hozzálárul oi-szá- eimk ffa-dasági ereiének további nö­vekedéséhez, honvédelmének megszi­lárdításához, lehetővé teszi a dolgozó nép életszínvonalának emelését és elősegíti a szocializmus alapjainak lerakását. (MTI) Egy kiváló üzemvezető Forgács Sándor — szürke min­dennapi név. De nem ilyen ember az, aki viseli. Ha valaki megismeri, azop nyomban megszereti s nem Forgács Sándornak, hanem egysze­rűen Forgács bácsinak szólítja, <— mint a miskolci drótgyárban min­denki. így is van ez rendjén, hi­szen Forgács bácsi tűi van as ötö­dik évtizeden, haja őszbevegyült s pocakot eresztett. Hogy mikor került a gyárba? Ré­gen. Egyesek szerint talán itt is született. Bizony nem tegnap volt 191S, — akkor kezdte a gyárban az életet. Kezdetben gépmunkásként dolgozott, majd kötélgyártó tanuló lett. 1929-ban művezetővé avanzsi- rozott, De ez csak cím volt, sorsa éppen olyan nehéz volt, mint a többi munkásé, 1945 Forgács bácsi­nak új világot hozott. A kötélgyár üzemvezetője lett. Valósággal meg­fiatalodott, háta kiegyenesedett, visszatért régi munkakedve, S For­gács bácsi az elmúlt tiz év alatt csodát művelt. A kötélgyár tízéves átlagteljesítménye 115 százalék. Az általa vezetett műhely gyártmányai — a drótkötelek — eljutottak a Szovjetunióba, Kínába, Argentíná­ba s ki tudná hirtelenében fel­sorolni, hová! Forgács bácsi most nagy fába vágta fejszéjét. A kötélgyár dolgo­zóival megbeszélve ígéretet tett: december IS-ra befejezik éves ter­vüket. Hogy ez síkeriil-e? Forgács bácsi szerint nem rajtuk múlik, Hát akkor kín? Az ózdi elvtársakon. Az utóbbi időben olyan rossz minőségű hen­gerhuzalt küldenek, hóm/ képtele­nek vagyunk vele dolgozni, Ha december IS-ra nem fejezik be éves tervüket, nemcsak a For­gács bácsi nevén esik csorba, ha­nem az egész magyar ipar hír­nevén. Mert e hónapban a miskolci drótgyár kötélüzeme nagyobbrészt ncól-aluminium kábeleket gyárt Argentina részére. Forgács bácsi együtt nőtt, erősö­dött üzemével. Tíz év alatt kétszer nyerte el a sztahanovista üzem­vezetői oklevelet. A sok vándor­zászlónak, pénzjutalomnak, ame­lyet kapott, számát sem tudja. De Fórrá"- bácsi nem n leg­büszkébb, hanem arra, hogy szere­tik, megbecsülik beosztottjai. Nincs üzemében olyan dolgozó, aki a leg­különbözőbb problémájával is ne fordulna bizalommal üzemvezető­jéhez, És Forgács bdc-i r* (s szol­gált erre a bizalomra. Állandóan tanítja a fiatalokat, nebelt őket, mindenkihez van jó szava. Rend­szeresen tart előadásokat, szakmai továbbképző tanfolyamokat a mű­vezetőképző iskolán, ő az, aki reg­gel legkorábban ér be az üzembe s ő az is, aki legutoljára hagyja abba a munkát. Számtalanszor megteszi, hogy hazameo-i, megebédel s újra visszamegy az üzembe. Nála aztán igazán nincs meg a 9 órás munka­idő. Mint ahogy mondja, nem is érzi jól marót, ha nincs ott min­denütt, nem tud mindenről, Azt pe­dig egyszerűen megköveteli, hogy neki is szóljanak, ha éjszaka üzem­zavar van. Forgács bácsinak további jó munkát kívánunk s azt, hogy a ve­zetése alatt állá üzemrész még sok szép munkasikert érjen el. Ne szoruljanak háttérbe a Hazafias Népfront Bizottságok sajátos feladatai Amikor létrejött a Hazafias Nép­front Bizottság, mindenki jóleső, várakozásteljes érzéssel tekintett működése elé, Ez a tömegmozgalom valami újat, valami mást ígért, mint a többi működő szervezet. Egy szilárd pont van, amelyben megegyezik valamennyi pártonkí- vüli szervezettel, ez, hogy érvénye­sül benne is a párt vezető, irányító szerepe. Feladata azonban — a párt politikájának támogatása, sikerre* vitele érdekében — sokoldalúbb, sokkal szélesebb körű. Sok esetben azonban nincsenek tisztában egyes népfrontbizottsági tagok, sőt vezetők ennek a tömeg- mozgalomnak terjedelmes kiakná­zatlan területeivel. Jellemző erre a tiszabábolnai népfrontbzottság el­nökével folytatott beszélgetés. Arra a kérdésre, hogyan dolgoznak, csu­pán a mezőgazdasági munkákkal lk-D':«o]atcis tcvék“<nysé£MÍkrnl tu­dott beszámolni. Elmondotta, ho­gyan állnak a vetéssel, s müven moz(»ósftó munkát végeztek az ara- témái, Természetesen van tenniva­lója a népfrontbizottsárnak a gaz­dasági munkákban is, de n«m csu­pán 0?% a feladatok a jellemzők, A nénfrnutbizottsáe’oknak a párt politikáját nemcsak közvetlenül, de közvetett úton is elő kell segí­tenie, Ha az egész megyét tekintjük, természetesen találunk bőven jó példákat, amelyek dicsérik a héo- f ron t b I zo t tsá cnk tevéken ységét. Különösen kikerültek voltak azok a találkozók, amelyéket a nép- fron túlzottság szervezett. Össdon például már két jólsikerült mtm- kás-naraezt találkozó zajlott le. Emlékezete« élményük ma”adt azoknak is, akik az aha ijszántói és a tol csva i találkozókon vettek részt. Elő kell segíteni a Hazafias Nép­front Bizottságnak a termelőszövet­kezeti mozgalom kiszélesítését is. Ennek azonban nem egyedüli mód­ja, — ámbár nélkülözhetetlen —, hogy a népfrontbizottsági tagok maguk ip belépnek a termelőszö­vetkezetbe. Magának a mozgalom­nak kell akciót indítani itt is, ami­re már szintén van példa me­gyénkben. Az abaújvári népfront- bizottság az ottani J. típusú tsz tag­jaival ellátogatott egy termelőszö­vetkezetbe, e a látogatás után a tagság elhatározta, hogy őú is III. típusú termelőszövetkezetet alakí­tanak. Vagy Gönpruszkán, ahol a népfrontbizotteág — a járási nép- froptbizetteággpl együtt —- nagy­ban hozzájárult Göncruszka ter­melőszövetkezeti községgé fejlesz­téséhez. Ezeket a kezdeményezése­ket általánossá kell tenni megyénk­ben. Annáik idején a Hazafias Nép­front Bizottság tevékenyen közre­működött a tanácsok megválasztá­sában. A tanáccsal kapcsolatos feladataik azonban nemcsak eddig terjednek. Közre kell működniük a tanácstagok és képviselők beszá­molóinak megszervezésében. A fel- sődobszai nópfrontbizattság nem fe­ledkezett meg az ilyen irányú kö­telességéről. Figyelemmel kísérték a tanácstagok tevékenységét, s köz­reműködtek abban is, hogy Frankó Sándort, amikor alkalmatlannak látták ' tanáestaeságra. vissza­hívták a járási tanácsból. Haladó hagyományaink ápolása szintén a népfrontra hárul, Ebbőt a szempontból különösen dicsérete» a miskolci néofrontbizottság kez­deményezése. Elhatározták, hogy neves művészeknek, s történelmi nagyságoknak szobrot állítanak a városban. A gyűjtést már meg­kezdték, s eddig is jelentős összeg gyűlt össze. Falvainkban a községpolitika! tervek megvalósításúnál is sokat segíthetnek népfrontbizottságaink. Novaüdránvban például a nép- f-ontbizottsági tagok lelkesen hoz­zá tárultak az új kultúrház felépíté­séhez. ahol ma már élénk kultúr­áiét folyik. Több helven rész tv esz a népfront a társadalmi munkák szervezésében Is. Cserépfalun au­tóbusz-garázst, Saióhídvégen autó­busz-várótermet építettek. He.icén 3 kilométer távolságú villanyveze­ték rés-tt-e fát termeltek ki. Gön­cön és Tomvosnámetiben POQ hol­don megtisztították a legelőt tár­sadalmi mimikával. Ezeken a he­lyeken a nénfrontbizottságok jelen­tős részt vállaltak yey a szervezés­ből mint a munkából. Valamennyi párt-, állami- én tár­sadalmi szervnek s így a nénfront- nak is fontos feladatává tette pár­tunk az ifjúsággal való foglalko­zást. Ilyen szempontból nincs sok példánk. Ha jó néhány dologgal dicséretesen foglalkozott is a nép- fromtbizottság, az ifjúság nevelésé­leik kérdését azonban elhanyagol­ta, pedig a népfrontnak, mint po­litikai tömegmozgalomnak ebben is segítséget kell nyújtania. A tanács­én?! karöltve segíthetnek például abban,, hogy az ifjúságnak legyen otthona, abol összejöhetnek, szóra- , kozhatnak. A népfrontbizottságok idősebb, harcos, mozgalmi tapasz­talatokkal rendelkező tagjainak lá­togatását bizonyára szívesen ven­nék a fiatalok, s a DISZ helyiség­ben elbeszélgetnének a munkás­mozgalmakkal tele múltról. A:c ilyen beszélgetések nagyobb tiszte­letet keltenének a fiatalokban az idősebbek iránt és jobban megbe­csülnék mai felszabadult életün­ket. A felnőttek körében igen jól be­vált találkozókat szintén meg le­hetne rendezni ez ifjúság körében is. Milyen eredményes lenne pél­dául összeismertetni, s közelebb hozni egymáshoz a fiatal tsz-tago- kat és a fiatal egyénileg gazdálko­dókat, Gazdag tapasztalatokkal se­gítené a falusi fiatalokat, ha ren­dezne 3 népfrontbizotfcág olyan ta­lálkozót, amelyen az idős gazdák elbeszélgetnének a fiatalabb dolgo­zó parasztokkal. Lehetne még tovább sorolni, ml mindent tehetnének népfrontbi- zoMságaink, amivel közelebb vin­nék a dolgozókhoz pártunk politi­káját. s amivel még sikeresebben mozgósíthatnának annak eredmé­nyes végrehajtására. Megyénk népfrontbizottságainak erre min­den adottságuk és lehetőségük! megvan, csak élni kell ezekkel a lehetőségekkel. Mély fájdalommal jelentjük, hogy Vörös János elvtárs, a pénzügymi­niszter első helyettese, a Magyar Nemzeti Bank vezérigazgatója hcsz- szas betegség után elhunyt. Vörös János elvtársban a mun­kásosztály hű, tehetséges fiát, az ön­feláldozó kommunistát, a magyar gazdasági élet egyik odaadó harcos vezetőjét vesztettük el. Vörös elvtárs akadályokat nem is­merő, lelkes és szívós munkájával elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar népgazdaság szocialista alapjainak erősítésében, pénzügyi és bankrendszerünk fejlesztésében. Örökké megőrizzük Vörös János elvtársnak, a magyar nép hű fiának, pártunk önfeláldozó harcosának em­lékét. Magyar Népköztársaság Pénz­ügyminisztériuma, Magyar Nemzeti Bank. A. maiadiság gátolja az új technika fejlesztését — Felderítő úton a borsot!nádasdi bányában — A Bükk hegység ózd alatt elhúzódó utolsó nyúlványainak völgyében, az új borsodnádasdi bányában alig néhány éve vágják a szenet. 1953-ban még MTH bá­nyásztanulók kutatták itt a föld gyomrának kincsét. 1954 őszén pe- . dig megkezdték az üzem feltárását. Ez év áprilisában a Reménység lej­tősaknán és az l-es tárában pillér­fejtéssel, szeptember óta pedig cso­portos plllévfejtésgel termelnek. Jó ütemben halad a batói-táré nyitá­sa 1«. A bánya üzembehelyezése után nap, mint nap több szenet adott. Először csak dömperekkel, lovas- kocsikkal szállították el a szenet, rossz utón, sokszor tengelyigérö sárban. Azóta osztályozó!, korsze­rű végtelenkötelű siklót, építettek. Két gumiszalag, hat kaparógép, öt rázócsuzda és fúrógépek segítik az üzem dolgozóinak munkáját. Az új bánya rohamosan fejlődött, s a korszerű technika nemcsak helyet kapott az üzemben, de óráról-órá- ra mutatta fontosságát, A termelés növekedése megköve­telte a szállítás korszerűsítését is. A lóvontatású szállítópályát gépi vontatására építették át, mert az gyorsabb és olcsóbb, emellett ke­vesebb munkaerőt igényel. En­nek hasznosságát mindenki jól lát­ta, csak éppen megvalósításához nehezen kezdtek hozzá, Eredetileg villamosmozdonyt terveztek, s ezért nem is nagyon Igyekeztek a meglévő két régi robbanómozdony rendbehozásával. Az idő telt, s a szállítás csak a régi eszközökkel folyt- Az az nem egészen, mert géppel is, lófogattal is szállítottak. Már messze környéken tréfát űz­tek; Borsodnádasdon lóval huzat­ják a mozdonyokat, — mondogat­ták. Ha ez nem is így történt, az igazság az, hogy szeptember he­lyett csak november első napjai­tól dolgoznak a mozdonnyal, de csak eggyel, mert a két régi moz­dony még mindig nincsen kijavít­va. ElUenségei az új techniká­nak a borsodnádasdi bányászok? Nem azok! Nagyon is szeretik . a gépeket, szeretnek jó munkakörül­mények között dolgozni, többet, jobbat adni. Hát akkor miért nem igyekeznek mielőbb megteremteni ezeket a feltételeket? Egyik legsúlyosabb oka ennek az, hogy nincs műhelye a bányá­nak. Egy mindössze háromszor négyméteres kis helyiség az a mű­helynek nevezett építmény, ahol a lakatosoknak, szerelőknek el kell látniok a bányagépek karbantartá­sát, kijavítását, A mozdonyt is sza­bad ég alatt javítgatják. S ha na­pokig esik az eső — napokig áll a munka. De nemcsak ez akadályoz­za őket abban, hogy segítsék a ter­melést. Egyetlen korszerű eszterga­padi fúrógép sincs a javítóműhely­ben, A legkisebb alkatrész kijaví­tása is nagy gondot okoz a mű­helynek. Egy fogaskerék, csapágy vagy szivattyú egyszerű hibáit sem képesek rendbehozni. Például egy sírtfúrórúd kifúrása, ami kor­szerű gépen 10 perces munka, sok­szor egy egész órát vesz Igénybe, pedig naponta 15—20 darabot is kell készíteni belőle. Ha egy szi­vattyú csapágypersely elromlik, az egy órás munka napokba kerül, amíg a somsályi műhelyben vagy a borsodnádasdi lemezgyárban megjavítják; . . . Ilyen körülmények között a bor­sodnádasdi bányában nem tudnak harcolni az új technika széleskörű alkalmazásáért, hiszen a meglévő berendezéseket sem tudják úgy ki­használni, hogy azok teljes mér, tettben az üzem érdekeit szolgál­ják, előre vigyék annak további gyors fejlődését. Sokszor kértek már a műhelybe korszerű szer­számgépet, amelyet az Ózdi Szén­bányászati Tröszt meg is ígért, de szava csak ígéret maradt. Ha a mű­hely fejlődése nem tart lépést az üzem növekvő Igényeivel, ez előbb- utóbb megbosszulja magét. Erre gondoljanak a tröszt vezetői. Ne tévesze meg őket az, hogy a bor­sodnádasdi bányászok nagyszerűen helytállnak a termelésben. Ha nem biztosítják számukra a korszerű technikai feltételeket, ma-holnap megtorpannak, nem tudnak lépést tartani a követelmé­nyekkel. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a bánya dol­gozói nem újítanak. Arra hivatkoz­nak, hogv a műhelyben úgy sem tudják elkészíteni az újításokat, mert nincsen megfelelő felszerelé­sük. De ez a körülmény azért még sem lehet egészen takarója az ujítómozgalom ellanosodásának, mert ahol nem születik úi, ahol a régi, maradi módszerekkel dolgoz­nak, nem lehet hosszú ideig sike­reket elérni. A borsodnádasdi bányá­szok, akik eddig esedékes éves ter­vükön felül három és félezer ton­na szenet termeltek, megérdemlik, hogv minél kedvezőbb körülmé­nyek között dolgozhassanak, har­colhassanak az uj technika fejlesz­tésével a több szénért; Súlyos betegség következtében* élete teljében, fiatalon meghalt Vö­rös János elvtárs, a magyar munkás­mozgalom bátor zászlóvivője, népé­nek, osztályának, pártjának élete vé­géig hű fia volt. A munkásosztály ügyének igazával kora fiatalságában ismerkedett meg e mint 20 éves ifjú­munkás, már ott küzdött a ruházati munkások szakszervezetének legjobb kommunista harcosai között, a szak- szervezeti ellenzék első soraiban. A nélkülözés és munkanélküliség évei, a Horthy-fasizmus terrorja nem tudták megtörni. Egy pillanatra sem tántorodott el igazi szolgálatától* 1941- ben az illegális kommunista párt tagjaként a párt budapesti VIII* kerületi bizottságában dolgozott. A párt, a munkásosztály harcaira szer­vezte, elméletére tanította a fiatal­ságot. terjesztette a párt sajtóját; 1942- ben a nemzeti függetlenségi mozgalomban való részvétele, a munkásosztály felszabadításáért foly­tatott áldozatos forradalmi tevé­kenysége miatt annyi száz kommu­nista társával együtt — letartóztat­ták és kegyetlen kínzás után 10 hó­napi börtönre ítélték. Fogsága alatt vált súlyossá a mu n kásnyomorban, mozgalmi megpróbáltatások között szerzett betegsége. Kiszabadulása után újra beállt a oárt harcosainak sorába és 1944 már­cius után alktív szervezője lett a né­met fasiszták és nyilasok elleni fegyveres ellenállási mozgalomnak. A felszabadulás után a párt ismét felelős pártmunkára küldte. 1948- han a párt gazdasági munkára irá­nyította, 1951-ben — miután a nép­gazdaság fontos területein kemény, akaratával és szívósságával minde­nütt megállta helyét — a pénzügy­minisztériumba, majd 1953-ben a Magyar Nemzeti Bank élére került; 1955 január óta a pénzügyminiszter első helyetteseként dolgozott. Vörös János elvtárs harcos élete, páratlan munkabírása, minden aka­dályt leküzdő akaratereje és kom­munista szerénysége példaképül állt és áll valamennyi elvtársa, .barátja, munkatársa előtt, Örökké megőrizzük drága bará­tunknak, Vörös János elvtársnak, a magyar nép hű fiának, pártunk oda­adó harcosának omlókét. Gerő Ernő, Antos István, Bakó Ágnes, Bíró László. Bíró Livia, Farkas László, Fekete Sándomé, Fodor András, Friss István, Gordon László, Házi Árpád, Igaz 'Sándor, Keresztes Mihály, Nemesi Ilona, Olt Károly. Ma- tusek Tivadar, Szántó Dénes, Tóth Ferenc, Túri István, Varga Sándomé. A felravatalozás 1955 november 15-én délután 1—fél 3 óráig, a teme­tés délután 3 órakor a Kerepesi-úti temetőben lesz. I VÖRÖS JÁNOS I 1914 — 1955 ______________I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom