Észak-Magyarország, 1955. november (12. évfolyam, 258-281. szám)

1955-11-09 / 263. szám

ESZAKMAG YAR0RS7 ÄG Ünnepi ülés Moszkvában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulója alkalmából Németországi élmények AZ MDF* BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPDA XI. évfolyam 263 szám ÁRA 50 FILLÉR Miskolc. 1955 november 9, szerda Díszílniepséi a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulója!! a miskolci Déryné Színházban A Magyar Dolgozók Pártja borsodmegyei és Mis- kolc városi pártbizottságának párt-végrehajtóbizott­sága, a Hazafias Népfront, valamint a Magyar-Szovjet Társaság borsodmegyei és Miskolc városi bizottsága a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulója alkalmából vasárnap este díszünnepséget rendezett a miskolci Déryné Színházban. A díszünnepség elnökségében helyetfoglaltak a párt, a tanács, a tömegszervezetek és a honvédség megyei vezetői, s a legkiválóbb dolgozók. Az elnökség tagjai között volt Birtalan Mihály, a Magyar önkén­tes Honvédelmi Szövetség megyei titkára, Bodnár András, a Miskolc városi pártbzottság első titkára, Dáni János, a megyei pártbizottság párt-végrehajtó­bizottságának tagja, Damnos István, a Magyar-Szovjet Társaság megyei titkára, Déry Ernő, a Miskolc városi pártbizottság másodtitkára, 'Dunai Péter alezredes, Földvári Rudolf, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Frank Miklós, a munkásmozgalom ve­terán harcosa, Gaál Imre, a szakszervezetek megyei elnökének helyettese, Gyárfás János, a megyei pártbizottság másodtitkára, Hajdú Rezső, a miskolci városi tanács elnöke, Huzsváry Kálmán, a D1MÁVAG pártbizottságának titkára, Iván István, a megyei ta­nács elnöke, Jenei Lajos, Kossuth-díjas olvasztár, Ju­hász Barna, a Miskolc városi pártbizottság titkára, Keczel János, a miskolci Alkotmány termelőszövetke­zet elnöke, Komlóssy Teréz, a miskolci Déryné Szín­ház művésze, Koós Béla, a megyei DISZ-bizottsúg tit­kára, Margóczy István, Kossuth-díjas olvasztár, Mis- lóczky Mátyás, Kossuth-díjas olvasztár, a Szocialista Munka Hőse, Nemeskéry János, a Lenin Kohászati Művek pártbizottságának titkára, Németh László, a városi DISZ-bizottság titkára, Nyiczky György, a munkásmozgalom veterán harcosa, Papp Istvánná, az MNDSZ megyei elnöke, Pásztor Károly ezredes. Si- mo. István őrnagy, Simon János szirmai dolgozó pa­raszt, Szárnyasi László, a MÁV igazgatóság politikai osztályának vezetője, Tóth János, a megyebizottság ipari osztályának titkára, Turnai Károly, a MÁV igaz­gatóság vezetője, Urbancsok Mihály, a Hazafias Nép­front városi bizottságának elnöke, Závorszki István, a Lenin Kohászati Művek Vörös Zászló érdemrenddel kitüntetett dolgozója. Jelen voltak az ünnepségen Viruvoj és Tyulenov elvtárs szovjet vendégek. A miskolci Déryné Színház nézőterét megtöltötték a meghívottak, a megye politi­kai, gazdasági és kulturális életének képviselői, kiváló pártmimkások, a megye iparának és mezőgazdaságá­nak élenjáró dolgozói, az értelmiség képviselői. A magyar és szovjet himnusz elhangzása után Bodnár András elvtárs, a miskolci városi pártbizott­ság első titkára nyitotta meg az ünnepi ülést. Meg­nyitó beszédében méltatta az ünnep jelentőségét, majd üdvözölte a megjelenteket. Ezután Dáni János elvtárs, a megyei pártbizottság párt-végrehajtóbizottságának tagja mondott ünnepi beszédet. Dáni János elvtárs ünnepi beszéde Dáni János elvtárs ünnepi beszé­dének bevezető részében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kor­szakalkotó szerepét méltatta. — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, — az első győzelmes szocialista forradalom a világon, — mélyreható fordulatot jelentett az emberiség történetében, — fordula­tot a régi kapitalista világból az új szocialista viliágba — mondatta. — A kapitalizmus bukásával Oroszor­szágban új korszak nyílt meg: a szo­cializmus győzelmének korszaka. 38 évvel ezelőtt Oroszországban a mun­kásosztály szövetségben a szegény­parasztsággal, a halhatatlan Le­nin. és Sztálin vezette kommunista párt irányításával áttörte az impe­rializmus frontját és a föld egyhato- dán megteremtette a proletáriátus diktatúráját, a munkások és parasz­tok hatalmát. Az oroszországi proletáriátus, a dolgozó parasztsággal szövetségben nemcsak megdöntötte a tőke és a nagybirtok hatalmát, de a forrada­lom vívmányaira támaszkodva, si­kerrel valósította meg a szocializmus felépítését is. Ennek a tettnek je­lehetősége messze túlnő a Szovjetunió határain. Oroszország munkásosztá­lya, amikor megdöntötte a kizsák­mányolok hatalmát, nagy kezdemé­nyezésével megmutatta a világ proletárjai­nak, dolgozó tömegeinek az egyedüli helyes utat, amelyen haladva megszabadulhat a tő­kés rabságtól. A Szovjetunió példája az egész világ számára bebizonyította a szocializmus életrevalóságát, azt, hogy a szo­cializmusé a jövő. A Szovjetunió 38 éves fejlődése leg­fényesebb bizonyítéka a szocialista társadalmi rend fölényének, a kapi­talista társadalommal szemben. Dáni elvtárs ezután a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom nemzet­közi jelentőségéről beszélt, majd a hatalmas Szovjetuniónak a. forrada­lom győzelme óta elért sikereit is­mertette. Tények és számok tükré­ben mutatta be a felemelkedés ha­talmas útját, amelyet a szovjet nép 38 esztendő alatt tett meg a párt vezetésével. — A népi demokratikus országok, köztük hazánk is — mondotta a to­vábbiakban Dáni elvtárs — a Szov­jetunióhoz hasonlóan fejlődnek és évről-évre világosan megmutatják a szocialista rendszer fölényét a kapi­talizmussal szemben. Mit mutat ugyanekkor a kapita­lista világ? Azt, hogy nála a töme­gek nyomora nő. Amíg a szocialista tábor országaiban a dolgozók reál­bére évről-évre növekszik, a kapi­talista országokban évről-évre csök­ken. Például Olasz- és Franciaor­szágban a munkások reálbére a há­ború előttihez viszonyítva csak fele, Angliában pedig 20 százalékkal ala­csonyabb. Az Egyesült Államokban a hivatalos adatok szerint a csalá­dok 80 százaléka a létminimumnál kevesebb jövedelemmel rendelkezik: A hivatalos adatok szerint Nyugat- Németországban 6 millió ember ren­delkezik 100—250 márkáig terjedő havi jövedelemmel, amikor a hiva­talos létminimum 355 márkát tesz ki; A dolgozók reálbérének csökkené­sével a kapitalista országokban pár­huzamosan csökken a közszükség­leti és élelmicilkkék forgalma. A dolgozó nép helyzetét a kapitalista országokban egyre sivárabbá teszi a munkanélküliség, amelyet a kapita­lizmus képtelen felszámolni. Jellem­ző példa erre az Amerikai Egyesült Államok, ahol a teljes és részleges munkanélküliek száma évek óta egyre nő és jelenleg körülbelül 12 millió. Ezék az adatok még megkö­zelítően sem tudnak megfelelő képet adni a kapitalista világ mai helyze­téről. A gyarmati és félgyarmati or­szágokban még ennél is súlyosabb a helyzet. Jellemző erre, hogy a Dél-Afrikai Unióban 10 néger munkás kap annyi fizetést, mint egy európai dolgoaó. Ezek a tények és számok az egész világ előtt szemléltetően megmutat­ják a szocializmus országainak gaz­dasági, politikai és kulturális fölé­nyét a kapitalista rendszerrel szem­ben. A továbbiakban rámutatott, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom a marxizmus-leninizmus nagyszerű megvalósítása volt a gya­korlatban és a forradalom győzelme a marxi-lenini tanítások hatalmas diadalát jelentette. — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom — mondotta — igazolta a n.arxizmus-lemnizmus tanításai­nak helyességét a szocialista forrada­lomról és megsemmisítő csapást méi, a szocializmusba való békés belenövés opportunista elméletére. A gyakorlatban bizonyította be, hogy a szocialista forradalom csak akkor győzhet, ha szétzúzza a ki­zsákmányoló osztály államát és he­lyébe megteremti az újtipusú áll­mot, a proletárdiktatúra államát. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom nagyszerű példáját nyúj­totta annak, milyen hatalmas erőt képvisel a munfkás-paraszt szövetség a munkásosztály vezetése mellett. A,: Októberi Forradalmat Oroszor­szág munkásosztálya nem utolsó sorban azért tudta győzelemre vin­ni, mert maga köré tömörítette az ország valamennyi dolgozó rétegét. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom legfontosabb tanulsága, hogy mindig gondosan ápoljuk és erősítsük a íur ásosztály vezette munkás-pa­raszt szövetséget. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom győzelmében döntő szerepe volt annak, hogy a forradalom élén olyan párt állott, mint Lenin és Sztálin pártja, a Szovjetunió Kom­munista Pártja. Ez is igazolja a marxizmus-lenié'­....... •mit-' ' a munkásosztály élcsapatának, forra­dalmi {jártjának történelmi szüksé­gességét; A párt vezeti és szervezi a­munikásosztály harcát és tevékeny­ségét a hatalom meghódítása utána szocializmus felépítéséért ds. Ezért kell őrizni, mint a szemünk fényét pártunk egységét és erejét. Kedves Elvtársaik! Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége már­ciusi határozatának minden pontja a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom eszméinek megvalósítása. A jobboldali antimarxista nézetek le­leplezése és az ellenük folytatott kö­vetkezetes elvi harc megacélozta pártunk erejét és ma pártunk egy­ségesebb, mint bármikor. Á márciusi határozat kemény csapást mért a szocia­lizmusba való békés belenövés opportunista elméletére. A szo­cializmus felépítése csak kemény osztályharc közepette valósítha­tó meg. Számtalan példa mutat­ja megyénkben is, hogy az osz­tályellenség minden kategóriája — kulákok, volt csendőrök, a múlt rendszer vezetői és így to­vább — minden eszközt megra­gadnak. hogy hazánk békés épí­tőmunkáját, mezőgazdaságunk szocialista átszervezését akadá­lyozzák. A Központi Vezetőség márciusi határozata óta pártunkat egységesen követik a kommunisták és a párton- kívüliek. Ennek legfényesebb bizo­nyítéka volt a VI. békekölcsönjegy­zés, amelynek irányszámát dolgozó népünk több mint 25 százalékkal túlteljesítette. Dáni elvtárs ezután a Szovjetunió békepolitikáját méltatta, majd a nemzetközi helyzetet ismertette. Rámutatott arra, hogy szocializ­must építő magyar hazánk is az Ok­tóberi Szocialista Forradalom szü­lötte, a magyar nép is a forradalom győzelmének, a Szovjetuniónak kö­szönheti, hogy a felemelkedés útjára léphetett. — A dicsőséges Szovjet Hadsereg szétzúzta a német fasiszta hadsere­get és vele együtt szétverte a ma­gyar kizsákmányoló osztályok had­seregét — mondotta a továbbiakban Dáni elvtárs. — Ezzel megnyilt az út hazánk népi demokratikus fejlő­dése előtt. „Ilymódon lett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a Szovjet­unió világtörténelmi jelentőségű győzelme a fasizmus felett a II. világháborúban — mondotta Rá­kosi elvtárs a párt III. kongresz- szusán — következményeiben ma­gyar nemzeti üggyé. A magyar lemzet sorsát gyökeresen megvál­toztató, történelmi átalakulását elindító erővé. Ezért iktatta a ma­gyar nép nemzeti ünnepei sorába november 7-ét. Ezért szent és örök minden hazafi számára a szovjet­magyar barátság.“ A felszabadulás óta eltelt 10 esz­tendő alatt forradalmi változások mentek végbe hazánkban. A magyar dolgozók megvalósították hazánk­ban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméit, megdöntötték a tőkések és nagybirtokosok hatalmát, létrejött a proletáriátus diktatúrája és elkezdődött a szocializmus építé­se. Az elmúlt tíz esztendő forradah- mi változásainak lelkesítője, szerve­zője és vezetője a Magyar Dolgozók Pártja volt. Dáni elvtárs ezután ismertette né­pünknek a felszabadulás óta elért eredményeit, a felemelkedés útján tett tíz esztendő hozta változásokat, majd így folytatta: — A felszabadulás óta a Szovjetunió állandó önzetlen támogatása, segítsége tette lehe­tővé az eddig elért eredménye­ket. Mint ismeretes, a szovjet nép állan­dó anyagi támogatása — ipari nyersanyagok, gépek, mezőgazdasági termékek formájában segíti szocia­lista hazánk felépítését. A megyében is több szovjet tudós, mérnök, tech­nikus járt, akik a fejlett szovjet technikával megismertették dolgo­zóinkat. A felszabadulás óta sok-sok fiatal tanult és jelenleg is tanul a Szov­jetunióban, hogy hazatérve, az ott tanultakat hasznosítsa. A szovjet nép elküldte hozzánk művészeit, hjgy megismerkedjünk a szocialista haza kultúrájával és művészetével. A szovjet nép nagyon szereti a magyar népet és mindent megtesz, hog.\ népünk életével, művészetével és szocializmust építő munkánk eredményeivel megismerkedjék. Kedves Elvtársak! A Nagy Októberi Szocialista For- r dalom 38. évfordulóján nemcsak a megtett útra tekintünk vissza, de beszélni kell a szocializmus építése terén még előttünk álló feladatok­ról. Ezek megoldása nem könnyű dolog. A második ötéves terv meg­valósításával a szocializmus alapjait kell le­rakni hazánkban, az ipar, min­denekelőtt a nehézipar nagyará­nyú fellendülését kell elérni. Döntő feltétele ennek a techni­kai színvonal további emelése, az ezen a téren meglévő hiá­nyosságok felszámolása. Egész népünk alkotó energiájára és hozzájárulására van szükség ennek a feladatnak eredményes megvalósí­tásához. Fejlett, korszerű techniká­val rendelkező iparunk az egész la­kosság anyagi és kulturális helyzete további emelkedésének legbiztosabb bázisa lesz. Nem kisebb feladatok állnak előt­tünk a mezőgazdaság fejlesztése te­rén sem. A ma még többségében szétszórt egyéni gazdaságokból álló mezőgazdaságunkat nagyüzemi szo­cialista mezőgazdasággá kell fejlesz­teni. Ezzel egyidőben szakadatlanul fokozni keli a mezőgazdaság termés­hozamát és az állatenyésztés jöve­delmezőségét. Komoly munkát követel az új ter­melőszövetkezetek megszilárdítása annak érdekében, hogy igazi szocia­lista nagyüzemmé fejlesszük azokat. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a szocialista szektor mezőgaz­daságunknak még mindig csak ki­sebbik részét teszi ki és nem kis fel­adatot jelent a dolgozó parasztság nagyobbik részének megnyerése, át­vezetése a kollektív gazdálkodás út­jára. A szocializmus építése tehát sok­rétű és bonyolult feladatok megol­dását követeli. Ezeknek a feladatok­nak megoldását az biztosítja, hogy a dolgozó tömegek helyeslik, lelkesen támogatják pártunk politikáját. A mi nagyszerű munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, néphez hű értelmiségünk egyemberként sorako­zik fel a feladatok elvégzésénél nagy pártunk és kormányunk mögött, mert tudja, hogy a feladatok vég­rehajtásával saját életét teszi szeb­bé, boldogabbá. Megyénk dolgozóinak is — mun­kásoknak. dolgozó parasztoknak, ér­telmiségieknek — hatalmas felada­tokat kell megoldaniuk a szocializ­must építő munkánkban. A további előrehaladás fontos előfeltétele, hogy a hibákat kijavítva, a termelésben levő lemaradásokat felszámolva fog­junk hozzá a második ötéves terv feladatainak megvalósításához. Ismertette, hogy megyénk dolgozói milyen lel­kes, példamutató felajánlások­kal. milyen nagyszerű munka­győzelmekkel köszöntötték a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 38. évfordulóját. Ezután a következőket mondotta: — Az év első kilenc hónapjának eredményei azt mutatják, hogy a III; kongresszus és a Központi Vezetőség márciusi határozatait a megye hős munkásai magukévá tették. Nőtt a dolgozók aktivitása — néhány terü­letet kivéve —, biztatóan alakult a termelékenység és az önköltség. Ez­zel egyidőben rendszeresen foglal­koznak a műszaki fejlesztés és a technikai'színvonal emelésének pro­blémájával. Az elért eredmények mellett azon­ban látni kell, hogy a szénbányá­szatban, a nyersvas termelésben és az ópítőanyagipari termékekben az adósság tovább nőtt a harmadik ne­gyedévben is. Kohászati üzemeink­ben a minőség nem javult kielégí­tően, sőt egyes helyeken romlott. Az önköltségcsökemtés és a takarékos­ság vonalán sem tettünk meg min­dent. Fontos feladat, hogy a negye­dik negyedévben a lemaradást be­hozzuk, az adósságot csökkentsük: A gazdaságos termelés figyelembe­vételével, a technikai színvonal eme­lésével, adósság nélkül kezdje a me­gye ipara második 5 éves tervünk első évét. A mezőgazdaság vonalán is látni kell az eredményék mellett, hogy az őszi mezőgazdasági munkákkal el vagyunk maradva. Legton tosabb tennivaló, hogy az őszi betakarítási, vetési mun­kákat a rendelkezésre álló erők helyes megszervezésével egy hét alatt befejezzük. Ezenkívül biztosítani kell az állatállomány zökkenőmentes átteleltetésének előkészítését és ezért szükséges a silózás meggyorsítása. A begyűjtés területén meg kell szervezni, hogy év végére a tervet minden részletében 100 százalékra teljesítsük, illetve túlteljesítsük. To­vább kell folytatni a termelőszövet­kezetek megszilárdítását és szám­szerű fejlesztését. Gondoskodni kell arról, hogy a szervező és agitáció» munka a téli hónapokban is folyjon, hogy tavaszra új tagokkal erősödje­nek a megye termelőszövetkezetei. Kedves Elvtársak! A Nagy Októberi Szocialista For­radalom zászlaja alatt évről-évre több és több ember menetel, egyre több dolgozó vallja magáénak a Nagy Október eszméit. A Szovjet­unió és a népi demokrácia országai között kialakult kölcsönös baráti együttműködés, a proletár nemzet­köziség elvén alapuló új, szocialista típusú nemzetközi kapcsolatok alap­jait vetette meg. Ezért a Szovjet­unió minden sikere és eredménye a kommunizmus építésében, egyben a szocialista tábor további erősödését is jelenti. A Szovjetunió a béke, a demokrá­cia és a szocializmus táboránál? ve­zető ereje. A Szovjetunió hatalmas nemzetközi tekintélyét a népek bé­kéjének és biztonságának megszilár­dítása érdekében veti latba. Ma a nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 38. évfordulóján mélységes hálával és szeretettel gondolunk Október hőseire, a dicső Szovjetunióra, melynek legdrágább kincsünket, szabad­ságunkat köszönhetjük. Úgy érzem, mindannyiunk kíván­ságát tolmácsolom az itt jelenlévő szovjet elvtársak által: szívből kí­vánjuk a szovjet népnek, hogy nagy pártja vezetésével a kommunizmus építésében sok sikert és eredményt érjen el. Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulója! Éljen Október eszméinek meg­valósítója, győzelmeink szervezője és népünk vezetője a Magyar Dol­gozók Pártja és annak Központi Ve­zetősége! Éljen a népek közötti béke! Éljen és virágozzék a szovjet és magyar nép megbonthatatlan örök barátsága! Dáni János elvtárs ünnepi be­szédét többizben szakította félbe az ünnepség közönségének lelkes, üte­mes tapsa. Az ünnepi beszéd után a Déryné Színház és Miskolc városá­nak legjobb művészei és kultúrmun- kásai színvonalas, a nagy ünnephez méltó kultúrműsorral szórakoztatták az Októberi Forradalom 38. évfordu­lójának megünneplésére egybe- gyült közönséget. A kultúrműsor is­mertetésére holnapi számunkban visszatérünk}

Next

/
Oldalképek
Tartalom