Észak-Magyarország, 1955. november (12. évfolyam, 258-281. szám)

1955-11-09 / 263. szám

2 éssákmagyaroeszAc Széria, 1335. november 9. flz ENSZ Szociális Bizottsága megszavazta a népek önrendelkezési iogárál szóié cikkelyt Az AFP jelenti, hogy az ENSZ gazdasági és szociális bizottsága a gyarmatosító hatalmakkal szemben elfogadta a népek önrendelkezési jogáról szóló cikkelyt, amely az em­beri jogokra vonatkozó nemzetközi szerződéstervezetben szerepel majd. E cikkely vitájában két hét óta küzdöttek egymással a gyarmatosí­tás ellenes és a gyarmatosító hatal­mak. A bizottság a cikkelyt a Szovjet­unió, Ukrajna, Bjelorusszia, Len­gyelország, Csehszlovákia, valamint az arab-ázsiai országok és a latin­amerikai országok nagy részének szavazataival fogadta el, 13 ország, (köztük Anglia, Ausztrália, Belgium, Kanada, Törökország), szavazatával szemben. Az Egyesült Államok kép­viselője tartózkodott a szavazástól. A Xemsetkösi Demokratikus !\ószövetség Végrehajtó Bizottságának ülése A Nemzetközi Demokratikus Nő­szövetség Végrehajtó Bizottsága no­vember másodikétól negyedikéig Moszkvában ülést tartott. Az ülésen részt vettek a Nemzetközi Demokra­tikus Nószövetség elnöke és alelnö- kei, nőszervezetek képviselői és a szövetség titkárságának tagjai. Az ülés résztvevői meghallgatták és megvitatták Eugenie Cotlonnak, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövet- eég elnökének a szövetség tízéves tevékenységéről és a demokratikus nőmozgalom továbbfejlődésének per­spektíváiról szóló beszámolóját. A végrehajtóbizottság a szövetség fennállásának tizedik évfordulója al­kalmából üzenetet intézett a világ asszonyaihoz, levelet a külügymi­niszterek genfi értekezletéhez és ha­tározatot hozott, amelyben meghatá­rozza a szövetség munkájának per­spektíváit a legközelebbi időre. — (MTI) Dulles amerikai külügyminiszter jugoszláviai látogatása Belgrád (TASZSZ) Amint a Tamjug hírügynökség je­lenti, november 6-án délutált Brloni szigetén tárgyalások folytak Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke és Dulles amerikai külügy­miniszter között. A tárgyalások befejeztével kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy meg­egyezésre jutottak több kérdésben, különösen a nemzetközi helyzet ja­vítását és a két ország közötti baráti együttműködés fokozását célzó to­vábbi erőfeszítések lehetősége és szükségessége kérdésében. A Tanjug jelentése szerint vasár­nap Dulles külügyminiszter a Tito elnökkel folytatott tárgyalások után sajtóértekezleten kijelentette, hogy megtárgyalták a legfontosabb folyó nemzetközi problémákat. Fő tárgya­lási téma volt egyebek között az a tájékoztatás, amelyet Dulles a genfi értekezlet menetéről, különösen az európai biztonság és Németország kérdéséről adott Tito elnöknek. Dul­les hozzáfűzte, hogy szeretné Tito elnök véleményét hallani e problé­mák megoldásának lehetőségeiről. Ugyancsak megvitatták a közelkeleti helyzetet, különös tekintettel arra a tényre, hogy Tito elnök egyiptomi utazásra készül. Ennek során közöl­hetné Nasszer egyiptomi miniszter- elnökkel közös véleményüket. Dulles ezután utalt arra, hogy megtárgyalták a keleteurópai orszá­gokban uralkodó- helyzetet és ezen országok függetlenségének kérdését, hozzáfűzve, hogy közös véleményre jutottak: Ezeknek az országoknak joguk van a függetlenségre minden­féle külső beavatkozás nélkül, to­vábbá joguk van sajátma guknak el­dönteni, hogy mit akarnak. A belgrádi rádió jelentése szerint Dulles amerikai külUgynvmszter va­sárnap este Jugoszláviából Genfbe repült. (MTI) Oltó Gro'ewohl, Walter Pricht ésiir. Lothar Holz lohadta PdSiin szov.et nagykövetet Berlin (ADN) Otto Grotewohl miniszterelnök, Ulbricht a Minisztertanács elnökhe­lyettese és dr. Lothar Bolz külügy­miniszter hétfőn fogadta Puskint, a Szovjetunió NDK-beii rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. Pus­kin nagykövet a genfi külügymi­niszteri értekezlet három naoos szünete alatt látogatást tett Berlin­ben. Ben Jui»ef tárgyalásai de Gaulle- al Párizs (MTI) Ben Jusszef marokkói szultán hétfőn tárgyalást folytatott de Gaul­le tábornokkal. Ujságirókörök értesülése szerint Ben Jusszefet november 16-i ma­rokkói visszatérte előtt a köztársa sági elnök kihallgatáson fogadja. A Marokkói Demokratikus Függet­lenségi Fart nyilatkozatot adott ki s ebben hangoztatja, hogy az alakí­tandó kormánynak tárgyalásokat kell folytatnia az érdekelt hatalmak­kal a Marokkó jogos érdekel szem­pontjából káros szerződések felül- vizsgá'ására. Marokkóban a francia jelenlét szervezet közleményt adott ki, s eb­ben elsőizb-n ismeri el hivatalosan Ben Jusszefet marokkói államfőnek. Az Humanité kommentárja szerint a kormány most lemond arról a bűnös politikájáról, amelynek követ­keztében Marokkóban 1953-ban any- nyi vér folyt, s most ott vészi, ahol kezdenie kellett volna: a tárgyas­sal. Az ügytől azonban nem lehet megszabadulni azzal, hogy fátylat akarnak borítani a múltra. mejgkezdndtift a ItüIfijgynriiiflzVeri érlekezfet 8 ülése Genf (MTI) Kedden 16 órakor megkezdődött a külügyminiszteri értekezlet 8. ülése. Az ülésen John Foster Dulles ame­rikai külügyminiszter elnököl. 0«to Gro'ewohl beszéde Németország Szociálist? Egvségpértla KüzponM Bizottságának teres ülésen A Neues Deutschland közli Otto Grotewohlnak, a Német Demokra­tikus Köztársaság miniszterelnöké­nek beszédét, amelyet Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának 25. ülésén mondott. A Német Demokratikus Köztársa­ság — mutat ró Otto Grotewohl — a szocializmus alapjai létrehozásá­nak szakaszában van. Pártunk előtt — folytatta Orote- vohl — az a feladat áll, hogy a dolgo­zóknak megmagyarázzuk azt a szoros kapcsolatot, amely a munkások és parasztok hatalmának további erő­sítése céljából a szocializmus alap­jai építésében kifejtett munkánk, valamint azon harc között áll fenn, amelyet a béke megőrzéséért és Németországnak békés demokrati­kus alapon történő újraegyesítéséért vívunk — és ezzel új termelési si­kerekre adjunk ösztönzést. Grotewohl beszámolója végén számos konkrét javaslatot tett a Mi­nisztertanács és a helyi hatalmi szervek munkájának megjavítására. (MTI) Étüsern lett a Borsodi Hőerőmű A Borsodi Hőerőmű a III. ne­gyedévben első lett az ország 8 legnagyobb erőműve között folyó versenyben s jó munkája jutalmául elnyerte az élüzem címet. Dolgozói a villamosenergia fejlesztési tervet 140.2 százalékra, a fajlagos höfo- gyasztási tervet 118.9 százalékra, a főberendezések nagyjavításának TMK tervét 106.3 százalékra teljesí­tették. Jó eredményt értek el az ön­költség csökkentésében is. Például a tüzelőanyag költséget 28.6, az egyéb üzemi költséget pedig 10.3 százalék­kal csökkentették. Az üzemrészek között folyó versenyben a villamos- osztály került az első helyre, a má­sodik helyet a vegyiüzem. a harma­dikat pedig a TMK üzem szerezte mag. A szállítóüzem a kazánok szén­nel való ellátását mindig zavarta­lanul biztosította, a kazán és turbi­naüzem is teljesítette III. negyedévi feladatát. A hőerőmű dolgozói a negyedik negyedévben is szép eredményekkel dolgoznak, célul tűzték ki, hogy erre az időszakra is megszerzik az élüzem kitüntetést. Októberben vég­zett jó munkájuk eredményeként 28 fizikai és 22 műszaki dolgozó érte el a sztahanovista szintet. A novem­ber 7 tiszteletére indult munkaver- seny során számos dolgozó határidő előtt teljesítette vállalását. Az üzem műszaki dolgozót is nagyszerű munkával segítik az erőművet még szebb eredmények eléréséért. VIZINCZEI BÉLA Kazincbarcika. A lorrsÉ’mi ítél lerdiilelével [olylatiék tovibi a versenyt ai éléi mariinasio i Az ózdi martinászok versengése nem állt meg a november 7-1 ver­seny befejezésével. Uj akarattal, új lendiUettcl folyik tovább a nemes vetélkedés az éves vállalás határiéi öelőtti teljesítéséért. Az ósdi martin kemencesorának olvasztárai kedden reggelre a IV. negyedév legszebb, legértékesebb tervteljesítését jelenthették. Több mint 200 tonna jóminőségű acélt gyártottak terven felül 100 száza­lékos programmszerüséggel. Selejtjük ezen a napon a megtűrt 2.7 szá­zalékról 1.6 százalékra csökkent. A nagyszerű teljesítményben igen nagy része van a IX-es sz. martin kemencénél dolgozó Sáfi László ol­vasztárbrigádjának. amely Kovács László acélgyártó irányításával a vállalt 4 tonna acél helyett egy műszakon 22.7 tonna aeélt csapolt ter­ven felül jó minőségben. A műszaki dolgozók lelkesedése is ujult erővel lángolt fel. A kemencesor acélgyártól azért vetélkednek, ki fog rövidebb idő alatt jobb minőségű a "él adagot csapolni. Ezen a napon a martin fiatal acélgyártója Fogta Béla lett az első, aki a Il-es sz. kemencéből 6.50 perc alatt csapolt az eddigi 8 óra helyett egy igen kényes minőségű acél­adagot. Teljesítménye azért is igen értékes, mert a 70 tonna acélból egyetlen tonna selejt sem volt. A berakód árusok a berakásl Idők lerövidítését tűzték ki célul. Megfogadták, hogy a november 7. versenyben elért 2.12 perces bera­kást Időt 1.30 percre csökkentik. A* ózdi martinászok december 24-re vállalták, hogy befejezik éves tervüket. Kedden reggelig már 6.9 na­pos előrehaladásuk van. Nagy az érdeklődés özdon a hagyományos párosversenvtárs, a diósgyőri martinászok eredménye iránt is. Kíván­csian figyelik a kemencesor elején elhelyezett kékszinű versenytaván a versenytársak teljesítését. A nemes vetélkedésben nem szeretnének a második helyre kerülni. Kinevezték a sorsolási bizottságot Az V. békekölcsön első húzását — akárcsak az eddig lezajlott 32 ál- lamkölcsönsorsolást — a kötvény- tulajdonosok képviseletében, a dol­gozók legkiválóbbjaiból alakult sor­solási bizottság ellenőrzi. A pénzügyminiszter kinevezte a sorsolási bizottságot. A bizottság el­nöke Tarján Endréné a pénzügymi­nisztérium Takarékpénztári Főigaz­gatóságának helyettes vezetője, alel- nök: Szabó Elek a Vörös Csillag traktorgyár szerszámesztergályosa és Szohár Ferenc az Országos Ta­karékpénztár főosztályvezetője. (MTI) Csala Ldizló: 891 eme to rszag íai él menye így német családnál E&y német újságíró, Heinz Japp meghívott vacsorára. Komoly, udvarias és barátságos ember. Nemcsak a szakma, hanem más oka is volt annak, hogy egy-kettő­re összemelegedtünk. " Világlátott ember, Magyarországon is járt már. Harcolt a német fa­sizmus ellen, az egyik bevetés alkalmával tüdőlövést ka­pott, azért köhög annyit. Mikor' hazaérkezve bemutatott csehszlovák szárma­zású feleségének — aki szintén barátságosan fogadott — felrevonta az asszonyt és összesúgtak. Csak az asztalbon- taskor tudtam^ meg, hogy ez az „összeesküvés“ irántam való kedveskedésből történt. Ugyanis az asztalon a német gyo­mornak megszokott német koszt mellett, magyar étel is párolgóit. Ámde ilyenkor első az illendőség. Szabadkoztam, hogy nem találom különösnek a német ételt, Heinz is erő- sitgette, hogy „smakkol“ a magyar gulyáskonzerv, s hogy szavainak hitelt szerezzen, jól megborsozta, paprikázta. Hanem, amint lopva figyeltük egymás arcán a kínos voná­sokat, elnevettük magunkat és tányért cseréltünk. Ami vi­szont a balatonmelléki rizlínget illeti, abban teljesen meg­egyezett ízlésünk... S a jó magyar szőlő levének megvolt az a haszna is, hogy megoldódott a nyelvünk és érzéseinkről, gondola­tainkról őszintén beszéltünk egymásnak. Azt hiszem, nem haszontalan leírni a beszélgetést. Minden udvariassági szándék nélkül elmondtam Heinznek, milyen jólesik az a baráti fogadtatás, amelyet lépten-nyomon tapasztalok. — Tegnap például — mondtam — meghívtak az egyik berlini ruhagyárba, ahol a szovjet-német barátság hete alkalmából ünnepi gyűlést tartottak. Nem kis megle­pődéssel láttam, hogy a* szovjet és német zászló mellett a magyar trikolór is ott áll az elnökségi asztalon. S noha ez a gyűlés a szovjet-német barátság alkalmából történt, a szónok, a társaság elnöke meleg hangon szólt a jelenlévők­nek hazámról és a szocializmus útján haladó magyar nép­ről. Mindez annyira jólesett, hogy ma már nem is emlék­szem rá, miként nyilvánítottam nekik köszönetét. Csak arra emlékszem, hogy néhány perces beszédem után körülvet­tek, többen megöleltek, s egy hatalmas csokrot tettek a Ivarjaimba. Heinz helyeslőén bólogatott. — Azt mondod, mindezt meglepődéssel tapasz­taltad. Tudom, nem véletlenül ejtetted ki szádon ezt a szót. Természetesen. Hiszen nemcsak te, de Európában sokmillió ember él, aki „megízlelte" a német fasizmust. Bizony, elég kellemetlen emléket hagytok maguk után. A kételyt, a bizalmatlanságot nekünk kell eloszlatnunk. — Nem, ne értsd félre... — akartam szabadkozni, de Heinz félbeszakított. — Megértelek. Hiszen ha valaki rosszai okoz neked, akkor te ösztönszerűleg nemcsak az illetőre haragszol, ha­nem a közvetlen környezetére is. —- De hidd el, Heinz, ez a kétely eloszlott bennem, — Persze, hogy hiszem! Mi azért hívunk meg sok­sok külföldit — s a pártod is azért küldött ide téged —, hogy ismerjétek meg az újjászülető Németországot, harcun­kat, az új német embereket... Mondd csak: megtapsoltak téged a ruhagyárban? — Igen. — Látod, a taps az őszinteség, a vélemény természe­tes kinyilvánítása. Annak az ezer embernek senki nem mondta, hogy tapsoljon. Magától jött, a magyar nép iránti barátságból. Az a taps a magyar népnek szólt. S mit gon­dolsz, miből fakad ez a barátság? A közös szándékból. A kommunizmus eszméjét mi németek is — az új néme­tekre gondolok — magunkénak valljuk. A két nagy német férfiú, Marx és Engels tanai végre nálunk is diadalmas- kodnak. Heinz cigarettára gyújtott és folytatta. — Hallottál a német munkásosztály korábbi harcai­ról? Nos, nem rajtunk állt, hogy Hitlerék hatalomra jutot­tak. Mi megtettük, ami tőlünk telt, s amikor elbuktunk, akkor is tudtuk, hogy nem hiába sínylődünk a koncentrá­ciós táborokban. Az idő előrehaladt, s a történelem kerekét egyirányban forgatja. A lejtő végétért, most a felemelke­dés ideje következik. Évezredek Amit Heinz Jappnál nem láttam elég világosan, azt teljesen megértettem a német történelmi múzeumban. Eb­ben a múzeumban gazdag, tudományos gondossággal össze­állított anyagok dokumentálják Németország fejlődését. Hogy mi mindent láttam itt, annak teljes leírására nem vállalkozhatom; hogy is férne bele néhány sorba évezredek történelme! Tercmröl-teremre haladva, suhannak tova az évszá­zadok. S milyen csodálatos az emberiség útja a primitívtől a modern világig. A neandervölgyi ember munkaszerszáma még csupán ez a szarvasbőrrel husángra erősített kődarab, az úgynevezett kőbalta volt. (Csak azt nem tudom, miért neveztük el ezt a szerszámot kőbaltának? Hiszen a balta fogalma sokkal tágabb, mint ezé a kődarabé. Ember legyen a talpán, aki aprófát tudna vele hasogatni!) Képeken látni, amint az ősközösségben élő emberek a mocsárba ragadt óríásmammvttal viaskodnak. S a küzdelemnek micsoda aránytalansága! A silány „fegyverrel“ felszerelt hadból tízesével elpusztultak a harcban, míg végre lakomához ül­hetnek az elejtett i'ad teteme körül. Amint fejlődött a munkaszerszám, úgy fejlődött az ember is. Colonna Antonina egyik domborműve után látni, hogy Augustus császár idejében a Rajna-vidéki, s a Bó- deni-tó környéki germánok miként viselnek hadat a római Drusus és Tiberius ellen. Ekkor már ércből olvasztott fegyvereik voltak. A római birodalom bukása után pedig összeolvadnak a törzsek — s új életet kezdenek. A rabszol­gatársadalom végetér, s helyébe lép a feudalizmus. Freskók, karcok, festmények, szobrok, eredeti Írások tanúskodnak a fejlődésről. Az ember behatol a föld gyom­rába, s felhasználva a föld természeti kincseit — mind na­gyobb léptekkel halad a modern kor felé. A gépek feltalálá­sával kezdetét veszi a kapitalizmus és mindjobban fellángol az ellentétek harca. A XIX. és XX. század gazdag anyagai szemléltetően mutatják a feltörekvő, a világ átformálására hivatott pro­letariátus fejlődését, harcait. Marx, Engels és később Lenin és Sztálin megjelenésével a spontán harcot a tudományos elmélettől vezérelt harc váltja fel. Marx és Engels eszméje nem ér véget Németország határainál, hanem túlszárnyalva hegyeket és óceánokat, egyre nagyobb tért hódit magának szerte a világon. Különös hatással volt rám, amint megláttam Marx és Engels kezeirását, s a Kommunista Kiáltvány első ere­deti példányát. Nem tudom elmondani, mit éreztem, mi­dőn tekintetem Engels emléktárgyaira tévedt. Láttam szemüvegét, irattárcáját, tollát, zsebkését és villáját. Ugyancsak kimondhatatlan érzés ragadott meg Rosa Louxemburg, Karl Liebknecht és Ernst Thälmann emlék­tárgyai láttán. Megcsodáltam Lenin képét, amely Leipzig- ben való tartózkodása idején készült. Kitörölhetetlen emléket hagytak bennem a berlini sztrájkok dokumentációi és mindenekelőtt az a rettenetes küzdelem, amelyet a német kommunisták vívtak Hitler hatalomra jutása, később pedig a fasizmus terrorja ellen. Eredeti képek és régi újságcikkek tanúskodnak ezer és ezer mártír kommunistáról. Borzadással tölt el, milyen ke­gyetlen kínzással végezték ki a német munkásosztály leg­jobb fialt, vezetőit, akik mindvégig küzdöttek a barbárság ellen. Ennyi kegyetlenség és meddő harc után, melyet a két világháború között illusztrálnak az anyagok, elégtétellel láttam, miként omlik össze a fasizmus a nagy Szovjetunió csapásai folytán. Ezer és ezer örökké maradandó emléke annak, hogy a szovjet nép hős fiai micsoda erővel, s el­szántsággal űzték maguk előtt a nácikat fél Európán át, felszabadítva millió és millió elnyomottat, míg végül ki­nyíltak a börtönök és koncentrációs táborok kapui, hogy a legjobbak, akik eddig igaztalanul szenvedtek az igazságért, a német nép élére álljanak, s arra az útra vezessék őket, mely az alkotás és béke jegyében a kommunista társada­lomban ér véget. ... Igen, most már sokkal inkább megértem Heinz Japp magyarázatát. S hiszem, hogy amit ő mondott, azt maga a német nép is úgy gondolja. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom