Észak-Magyarország, 1955. november (12. évfolyam, 258-281. szám)

1955-11-02 / 258. szám

2

ÉSZAKMAGYARÖHSZAG

Szerda, 1955. november

^

......- - »»-------EH--------—....—V. M. Molotov nyilatkozatának kivonata Kelet és Kyygat kapcsolatainak fejlesztéséről a genfi értekezlet hétfői ülésén

Az első ünnepi műszakon befejezték az éves tervet

A rocrerol Vo-zHiStt- fArroHnlmi krim1 hatalmas sikereket

Genf (TASZSZ)

..Elnök Ur! A négy hatalom kormányfője megbízta a külügyminisztereket, hogy szakértők közreműködésével tanulmányozzák azokat az intézkedéseket — beleértve az ENSZ szerveiben és intézményeiben foganatosítható intézkedéseket —, amelyek a népek közötti szabad érintkezést és a békés kereskedelmet gátló sorompók kiküszöbölését és az érdekelt országok és népek szempontjából kölcsönösen előnyös szabad érintkezést és a kapcsolatok megvalósítását eredményezhetnék.

Az a feladatunk, hogy a kölcsönös megértés szellemében cselekedve, folytassuk a sikeresen megkezdett munkát. Ezzel elősegítenénk a kölcsönös megbecsülés és a bizalom légkörének szükséges megteremtését'*.

V. M. Molotov a továbbiakban rámutatott arra, hogy a szovjet kormány intézkedéseket tesz az ilyen együttműködés és a jobb kölcsönös megértés fejlesztése érdekében.

„Itt javasolták, hogy hozzanak létre a Kelet és Nyugat kapcsolatainak fejlesztésével foglalkozó szakértői bizottságot. A szovjet küldöttség célszerűnek tartja ilyen bizottság megalakítását és helyesli, hogy haladéktalanul lásson munkához.

Konkréten érinthetjük azt, ami a kapcsolatok fejlődésének területén azzal kapcsolatos, hogy napjaink államaiban társadalmi különbözőségek vannak, biztosíthatom azonban az értekezletet, hogy a Szovjetunió álláspontja e téren a szovjet nép. nem pedig valamilyen privilegizált társadalmi csoport érdekei védelmének és egyben a béke és a népek közti baráti kapcsolatok, érdekei védelmének szilárd alapján nyugszik.

Véleményünk szerint a Kelet és a Nyugat kapcsolatainak fejlődése csak akkor lesz sikeres, ha az államok közti gazdasági kapcsolatok fejlődésére épül — mondotta. Ez elképzelhetetlen a kereskedelem normális fejlődése nélkül. Teljesen világos, hogy a kereskedelem akadálytalan fejlődése megfelel valamennyi nép érdekeinek.

Az országok közötti kereskedelem

normális fejlődésének útjában azonban nem kevés mesterségesen t.á- n sztott akadály áll.

A kereskedelmi tilalmak és korlátozások bizalmatlanságot keltenek az egyes országok között és kán okoznak a hagyományos gazdasági kapcsolatoknak, akadályozzák az államok között nemcsak a gazdasági, hanem az egyéb kapcsolatok megszilárdítását is. Következésképpen ki kell tehát mondani, hogy a nemzetközi kereskedelemben szűnjenek meg a hatályban lévő korlátozások.

Nem szabad azt gondolni, hogy egyes országok érdeke a kereskedelem, akadálytalan fejlesztése, másoknak pedig nem érdeke. Érdeke ez minden országnak, mert a kereskedelem normális fejlesztése az országok közti szilárd gazdasági kapcsolatok megteremtésére vezet, elősegíti az árupiacok biztosítását és reális alapot nyújt a népek közti érintkezés és baráti kapcsolatok megteremtésére és fejlesztésére.

A szovjet küldöttség úgy véli, hogy a szakértőbizottsá'mak elsősorban azt a kérdést kellene megvizsgálnia. hogyan szüntessék meg a fennálló kapcsolatok fejlődését gátló hátrányos megkülönböztető intézkedéseket. Ez elősegítené azt. amiről a kormányfők irányelveinek első részében a kapcsolatok fejlesztéséről szó van. ,

Még sok a tennivaló a kulturális, a tudományos és a technikai kongóiatok fejlesztése terén. Hasznosak lehetnének azok az intézkedések, amelyeknek alapién kicserélnénk az ipari és mezőgazdasági tapasztalatokat. hevítenénk a társadalmi és. a kultúrába küldöttségek cserijét, f«>- 'esztenők az idegenforgalmat. Ez összhangban állna a kapcsolatok Feílssztésére vonatkozó kormárvf'i irányvonalak második részével."

V. M. Molotov ezután arról kézzé] r hogy a Szovjetunió mindent elkövet. ho°y elősegítse a kapcsolatok 'e.ilődését a többi állammal.

„Az idén augusztustól októberig ’esalább húsz angol küldöttség látogatott el a Szovjetunióba — mondotta. Köztük pedagógusok, szak- szervezeti. tudós-, mezőgazdasági, orvosküldöttségek, sportolók, s.tb. Ez alatt a Szovjetunióból könnyűipari, vegyipari, építőipari, hajógyárié, rádiós és más küldöttségek jártak Angliában.

Megállapíthatjuk a francia-szovjet kulturális kapcsolatok kiszélesítésé; is. A szovjet nézőközönség körében nagv érdeklődést keltett a Szovjetunióban megtartott francia filmhét, valamint a francia sportolók szereplése. Párizsiban nagy sikerrel szerepelt a szovjet táncegyüttes. Francia gyáriparosok, energetikusok, építészek, pedagógusok, tudósok és kul- turmunkások tettek látogatást a Szovjetunióban. Szovjet vészről viszont a szovjet ipar, kultúra és tudomány képviselői látogattak el Franciaországba.

A Szovjetunió és az Egyesült Államok kulturális kapcsolatainak javulására mutató némi változás észlelhető, Sor került ujságírókül- döttsógcse-ére. Szovjet mezőgazdasági küldöttség látogatott el az Egyesült Államokba, amerikai mezőgazdasági küldöttség pedig a Szovjetunióba.“

Ezekután V. M. Molotov kiemelte, hogy a Kelet és a Nyugat közti kapcsolatok fejlesztését szolgáló intézkedések konkrét kidolgozását négyhatalmi szakértőbizottságra kell bízni:

„1. Olyan ajánlásokat kell kidolgozni, amelyek előirányozzák a nemzetközi kereskedelem elősegítését szolgáló intézkedéseket, kölcsönösén előnyös feltételek mellett.

". Elő kell irányozni, hogv a négy hatalom tegye meg a tőle füvaő intézkedéseket, hosy valamennyi or- crág kereskedelmi hajói akadálytalanul haladhassanak át a nemzetközi jellegű ten•’erszorosoPon és csatornákon és megszűnjenek azok a korlátozások. amelyek a tengeri forgalom terén egyes államokkal ma fennállnak.

3. Olyan javaslatokat kell kidolgozni, amelyek előirányozzák a tudományos és. műszaki kapcsolatok kiszélesítését. Legközelebbi intézkor elésként kívánatos volna 1956-ra összehívni az atomtudomány vívmányainak egészségügvi alkalmazásával foglalkozó nemzetközi értekezletet.

4. Olyan javaslatokat kel! kidolgozni, amelyek a Kelet és Nyugat közti érintkezés kiterjesztésére és fokozására irányulnak, az ipar, a mezőgazdaság, a művelődés, a kulturális kapcsolatok, továbbá az idegenforgalom fejlesztése, a küldötte ségrsere, a tudományos, műszaki, mezőgazdasági, szépirodalmi kiadva nvcsere terén.

Hasznos volna az országok közti együttműködésre vonatkozó megegyezés a rádiózás terén is.

F, tervezet kidolgozásában tekip- tetbe vették a genfi kormányfői értekezlet irányelveit, valamint s Kelet és Nyugat közti érintkezés fejlesztésére vonatkozó azon kívánságokat, amelyek a nyugati országok kereskedelmi köreinek számos képviselője részéről, közéleti személyiségek, tudósok, a kultúra művelőt, sportszervezetek képviselői és magánszemélyek részéről hangzottak el.

A szovjet küldöttségnek meggyőződése, hogy e munkaprogram megvalósítása az országok közti kölcsönös megértés javulására és a baráti kapcsolatok megszilárdulására vezet. Ez.pedig elősegíti a nemzetközi feszültség további enyhülését és teljesen megfelel a népek valamennyiünk előtt ismeretes kívánságainak — mondotta végezetül V. M. Molotov az értekezlet elé terjesztve a szovjet küldöttség tervezetét.

értek el a Borsodnádasdi Lemezgyár dolgozói. A hengerészek között nemes vetélkedés indult „a forradalmi műszakok legjobb brigádja“ címéért. A feltételek között a selejtmentes munka és a progtamszerűség növelése szerepel.

Az első nap nagy versenyéből Nyerges Péter DISZ hengerész brigádja került ki győztesen, A DISZ-brigád 8 órai tervét 5 és fél óra alatt teljesítette, s végeredményben selejtmentes munkával, 100 százalékos programszerüséggel 151.7 százalékos tervteljesítést ért el. A kikészítő üzemből Papp István lemeznyíró brigádjáról érkezett az első győzelmi hír. A Papp-brigád az ünnepi műszak első napján 136 százalékos tervteljesítést jelentett és e„zel befejezte egész évi tervelőirányzatát. A brigád hat tagja sztahanovista, kettő pedig a szakma kiváló dolgozója címet is. elnyerte. Papp István brigádja az augusztus 20-i versenyben tépett párosversenyre Kormos Géza DISZ-brigádjával. Mindkét brigád vállalta éves tervének november 7-re való teljesítését. A Papp-brigád jotuban dolgozott, két nappal megelőzte versenytársát.

Az ünnepi műszakok sikere a MEO jelentésében is tükröződik: az első napon sem selejtkár, sem technológiai fegyelemsértés nem volt a borsodnádasdi gyárban.

A forradalmi hét első napjának nagyszerű teljesítménye Özdon

Hatalmas lendülettel folyik Öz- don a verseny november 7 méltó megünneplésére. A kohászok, martinászok, hengerészek mind ki akarnak tenni magukért. A hétfőn megkezdődött forradalmi hét első napján a hatalmas gyár dolgozói megfogadták, hogy teljesítik adott szavukat, eleget tesznek a kohász- becsületnek.

Az első nap teljesítménye igen kiváló volt. A gvgrrészlcgek vetélkedésében a durvahengerészek lettek az elsőt?. Az év legszebb teljesítményét jelenthették, 141.4 százalékra teljesítették hengerlés! előirányzatukat. Versenytársuk a finomhengerészpk 137.9 százalékos eredménnyel zárkóztak fel mögéjük. A harmadik helyet a hosszú

idők óta lemaracM kohászok szerezték meg, akik ezen a napon hősi munkával, a nehézségek leküzdésével 100.9 százalékra teljesítették előirányzatukat. A martinászok a közbejött üzemzavar ellenére 100.2 százalékot jelenthettek. A vetélkedésben különösen a kommunisták mutattak példát.

Az Özdi Kohászati Üzemek dolgozói az első nap nagyszerű telic- sítménye után még fokozzák küzdelmüket. A martinászok kedden a délelőttös műszakon 100 százalékos programmszerűséggel 103.2 százalékos eredményt értek el. Diósgyőr, Ózd, Csepel. Sztálinváros kohászainak versenyében az ózdiak elsők akarnak lenni, s czzzel a hévvel is dolgoznak.

A Minisztertanács határozata a szocialista muntaveisinyiien íepbli eredményt elért ipsrftanuó-intázetek iutaímazásáról

A Minisztertanács a szocialista

munkaversenyben legjobb eredményt elért ipari tanulőlntézetek jutalmazására határozatot hozott.

A határozat szerint a Minisztertanács a szocialista munkaversenyben legjobb eredményt elért, vas-, építő- és bányaipari, valamint a traktoros-gépészképző tanulóintézeteket vándorzászlóval, oklevéllel és pénzjutalommal jutalmazza. A vándorzászló elnevezése „A Minisztertanács és a DISZ K. V. vörös vándor- zászlója*. Az oklevél elnevezése: „A Minisztertanács és a DISZ K. V. oklevele“.

A szocialista munkaversenyben I. helyezést elért intézetek kapják „A „Minisztertanács és a DISZ K. V. vörös vámdorzászlajá“-t, ezenfelül elnyerik „A Minisztertanács és a DISZ K. V. oklevelé”-t és pénzjutalomban is részesülnek. A II. és a

III. helyezett elnyerik „A Minisztertanács és a DISZ K. V. okléve- lé‘*-t és pénzjutalomban részesülnek.

Az I. helyezést elérő intézetek átlagban legfeljebb húszezer, a

II. helyezést elérő intézetek átlagban legfeljebb tízezer. III. helyezést elérő intézetek átlagban legfeljebb hatezer forint pénzjutalomban részesitendők.

„A Minisztertanács és a DISZ K. V, vörös vándorzászlajá”-t, a kitüntető okleveleket, valamint a pénzjutalmakat évenkint egyszer, a tanév végén kell a szocialista munkaversenyben kitűnt ipari tanulóintézeteknek átadni. A részletes feltételeket a Munkaerőtartalékok Hivatalának elnöke állapítja meg. (MTI)

A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM ÉS A BÉKE

38 ÉVVEL EZELŐTT — iaz emberiség történetében először — olyan új társadalmi rend született, melytől teljesen idegenek a háborúk, melynek lényegéből fakad a béke.

Hosszú évszázadokon át gyötörték az emberiséget a háborúk. Az emberek egész nemzedékeinek mérhetetlen pusztulás, nyomor volt a sorsa. Háború pusztította a népek színe-javát 1917 októberében is. S ekkor — a pusztítás legnagyobb orgiájának közepette — intő és követelő hangként szólalt meg a forradalomban győztes orosz proletariátus, az orosz nép felhívása: Békét!

Alig 24 órával a forradalom győzelme után, 1917 október 26-án .este Lenin a Szovjetek kongresszusa előtt a megjelentek örömujjongása közepette kihirdette a békéről szóló dekrétumot.

,,A munkás- és oarasztkormány. melvet a november 6—7-i (október 24-25-1) forradalom hozott létre, s am elv a munkás-, katona- és parasztküldöttek szovjetjére támaszkodik, valamennyi hadviselő népnek és kormányának azt ]avaso!!a. hogy haladéktalanul kezdjenek táreva- Iésokat az igazságos és demokratikus békéről..."

A dekrétumot tettek követték. Miután a nagyhatalmak válaszra sem méltatták a forradalmi kormány felhívását, tárgyalásokat kezdve a németekkel, Brest-Litovszkban aláírták a békeszerződést. A szovjet nép és vezetői ünnepélyesen kijelentették, hogy nem vesznek részt idegen népek kifosztásában és leigázásában, elítélték az erre irányuló rablóháborúkat, s ugyanakkor joguknak és kötelességüknek tekintik a forradalom vívmányainak, a szocialista hazának megvédelmezését minden támadással szemben. Ez volt és mindig is ez marad a Szovjetunió külpolitikájának alapelve.

A két világháború között, mikor a vezető imperialista nagyhatalmak Franciaország, Anglia, Amerika — miután talpraállították a német militarizmust — egy újabb háború ki robbantásának útjára léptek, lemondva a kollektív biztonság politikájáról, egyedül a Szovjetunió állt ki következetesen a kollektív biztonság, a népek közötti békés kapcsolatok fenntartása érdekében. A Szovjetunió belépett a népszövetségbe, hogy ezt a még oly gyenge szervezetet is felhasználhassa a béke megvédésének érdekében.

1939-BEN, mikor a második imperialista világháború már „belopta magát a népek közé*’, a Szovjetunió rendületlenül folytatta a béke fenntartására irányuló külpolitikáját. Nem sokkal a német területrabló hitszegő támadása után Sztálin a szovjet népek háborús céljairól szólva kijelentette:

,.A ml elsfi célunk, felszabadítani saját területeinket és népeinket a német fasiszta Iga alól. ... a mi célunk az. hocrv segítsük ezeket n néneket <t. ?. Európa Hsrázott népeit, szerk.) a hitleri zsarnokság ePen iránvtiló felszabadító harcukban, azután rájuk bízzuk. tmscY teljesen szabadon rendezkedjenek be saját földjükön, ahosrv akarnak.”

Ezeket a célokat meg is valósította a szovjet nép, miután saját barlangjában végzett a fasiszta fenevaddal. A történelem eddigi legpusztítóbb, legnagyobb szenvedésekkel

járó háborújának győzelmes befejezése után a Szovjetunió hozzálátott, hogy az emberiség nagy részének támogatására, szeretetére támaszkodva egy. a világ tartós békéjét biztosító nemzetközi békerendszert hozzon létre. Ezért szállott és 6záll mindig sikra — szemben az amerikai-angol imperializmus törekvéseivel — a háború alatt és után kötött nemzetközi egyezmények végrehajtása, Németország békés egyesítése mellett. A háború alatti szövetségesek, Anglia, Franciaország és az USA letértek a békés együttélés, a béke fenntartásának útjáról; Fegyverkezéssel, hidegháborúval, az atom- és egyéb tömeg- pusztító fegyverek kipróbálásával akarnak új világháborút kirobbantani, új szenvedéseket zúdítani az emberiségre.

A Szovjetunió mindig a más országokkal való békés együttműködést hirdette, az általános béke és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése érdekében. A Szovjetunió — és hozzátehetjük, minden szocialista ország — azon a véleményen van, hogy minden vitás kérdés békés tárgyalások útján megoldható, ha minden félben meg van az erre irányuló jószándékú törekvés.

Egyedül a Szovjetunió vezette béketábor harcának köszönhető, hogy egy újabb világháború kirobbantása helyett a genfi négyhatalmi értekezlet, a nemzetközi feszültség enyhülése. a népek közötti kapcsolatban és a diplomáciában az új „Genfi szellem“ jött létre.

Ennek a harcnak köszönhető, hoffv olyan közismert reakciós amerikai politikus, mint Harold Sfassen, Eisenhower elnök tanácsadója, kénytelen nyilatkozatában kijelenteni, hogy most már hajlandó derűlátóbban megítélni, egy. a mind a két fél számára elfogadható terv létrejöttének lehetőségét. a leszerelés nemzetközi felügyeletéről. „A háború befejezése óta első ízben történt — mondotta St—sen —•, hogv a Szovjetunió és az USA felfogása a leszereléssel ösz- szefüggő kérdéseknél közelebb került egymáshoz".

Yr

Mivel magyarázható az. hogy a Szovjetunió születésének első pillanatától kezdve ilyen következetes békepolitikát jolytat?

I.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom Oroszországban felszámolta a magántulajdont, megszüntetett mindennemű kizsákmányolást. A társadalom termelésének ezért nem a minél nagyobb profitok biztosítása a célja, mint a kapitalizmusban, hanem az, hogy a társadalom minden egyes tagjának minél kulturáltabb életet, minél magasabb életszínvonalat biztosítson. Ez azonban új gyárak ezreinek az építését, a mezőgazdaság hatalmas fellendítését követeli meg. Ismeretesek az adatok azokról a mérhetetlen eredményekről, melyeket a Szovjetunió népei a két világháború között, s a Nagy Honvédő Háború után a gazdaság építésében elértek. Olyan nagy létesítmények jelzik ezeket, mint a volgai, dnyeperi, vízierőművek, az Ural-Kuznyecki vas- és acélkombinát, mint a szűzföldek hasznosítására indított hatalmas tömegmozgalom, stb;

2.

A Szovjetunió területén sokféle nép, sokféle nemzetisé/ él. Ezeknek a népeknek és a nagy orosz népnek szilárd szövetsége a szovjet állam megingathatatlan talpköve; A sokféle nemzet tartós szövetsége a népek teljes egyenjogúságán alapszik. A Szovjetuniónak ezért sem lehetnek olyan törekvései, hogy háborút indítson más népek ellen, hogy más népeket leigázzon. Ilyen törekvések ugyanis a szovjet állam egyik alapjának, a népek és nemzetiségek szövetségének a megingásához vezetnének.

Azt jelenti ez, hogy a Szovjetunió minden áron, minden eszközzel békére törekszik? Nem! Sem a Szovjetunió, sem a szocializmust építő országok nem törekszenek a minden áron való békére. Mi nem az országok függetlenségét, nemzeti önérzetét sértő, nem leigázó feltételek melletti, hanem igazságos, demokratikus békét akarunk. Ilyen béke lehetséges, mert ilyet akar az emberiség többsége. Ilyen béke lehetséges, mert a világon erős, szervezett békemozgalom van. Lehetséges, mert a népek kezükbe vették a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette.

A háborúk veszélye azonban továbbra is fennmarad; Fennmarad, mert van még kapitalizmus, amelynek lényegéből fakadnak a háborúk. Amíg ez a veszély fennáll, addig a békeszerető országoknak erőfeszítéseket kell tenniök haderejük fokozására, fel kell készülniük egy esetleges imperialista agresszió visszaverésére. Ha az imperialista háborús erőknek sikerülne egy újabb háborút kirobbantaniok, akkor a békeszerető országok népei, amelyek jól felkészülnek országuk. függetlenségük védelmére — igazságos felszabadító háborút vívnának a leigázási kísérletek ellen, a nép felszabadításáért. Egy ilyen háborúnak végső kimenetele nem lehet kétséges: a világkapitalizmus pusztulását, a háborút létrehozó tényezők megszűnését eredményezné, ugyanúgy, mint ahogy az első világháború után a kapitalizmus pusztulását eredményezte a föld egyhatod részén és a második világháború után a népi demokráciákban és a Kínai Népköztársaságban. t , . , :ui