Észak-Magyarország, 1955. november (12. évfolyam, 258-281. szám)

1955-11-02 / 258. szám

2 ÉSZAKMAGYARÖHSZAG Szerda, 1955. november ^ ......- - »»-------EH--------—....—­V. M. Molotov nyilatkozatának kivonata Kelet és Kyygat kapcsolatainak fejlesztéséről a genfi értekezlet hétfői ülésén Az első ünnepi műszakon befejezték az éves tervet A rocrerol Vo-zHiStt- fArroHnlmi krim1 hatalmas sikereket Genf (TASZSZ) ..Elnök Ur! A négy hatalom kor­mányfője megbízta a külügyminisz­tereket, hogy szakértők közreműkö­désével tanulmányozzák azokat az intézkedéseket — beleértve az ENSZ szerveiben és intézményeiben foga­natosítható intézkedéseket —, ame­lyek a népek közötti szabad érint­kezést és a békés kereskedelmet gát­ló sorompók kiküszöbölését és az ér­dekelt országok és népek szempont­jából kölcsönösen előnyös szabad érintkezést és a kapcsolatok megva­lósítását eredményezhetnék. Az a feladatunk, hogy a kölcsönös megértés szellemében cselekedve, folytassuk a sikeresen megkezdett munkát. Ezzel elősegítenénk a köl­csönös megbecsülés és a bizalom légkörének szükséges megteremté­sét'*. V. M. Molotov a továbbiakban rá­mutatott arra, hogy a szovjet kor­mány intézkedéseket tesz az ilyen együttműködés és a jobb kölcsönös megértés fejlesztése érdekében. „Itt javasolták, hogy hozzanak lét­re a Kelet és Nyugat kapcsolatainak fejlesztésével foglalkozó szakértői bizottságot. A szovjet küldöttség cél­szerűnek tartja ilyen bizottság meg­alakítását és helyesli, hogy haladék­talanul lásson munkához. Konkréten érinthetjük azt, ami a kapcsolatok fejlődésének területén azzal kapcsolatos, hogy napjaink ál­lamaiban társadalmi különbözőségek vannak, biztosíthatom azonban az értekezletet, hogy a Szovjetunió ál­láspontja e téren a szovjet nép. nem pedig valamilyen privilegizált társa­dalmi csoport érdekei védelmének és egyben a béke és a népek közti baráti kapcsolatok, érdekei védel­mének szilárd alapján nyugszik. Véleményünk szerint a Kelet és a Nyugat kapcsolatainak fejlődése csak akkor lesz sikeres, ha az államok közti gazdasági kapcsolatok fejlő­désére épül — mondotta. Ez elkép­zelhetetlen a kereskedelem normá­lis fejlődése nélkül. Teljesen világos, hogy a kereskedelem akadálytalan fejlődése megfelel valamennyi nép érdekeinek. Az országok közötti kereskedelem normális fejlődésének útjában azon­ban nem kevés mesterségesen t.á- n sztott akadály áll. A kereskedelmi tilalmak és kor­látozások bizalmatlanságot keltenek az egyes országok között és kán okoznak a hagyományos gazdasági kapcsolatoknak, akadályozzák az ál­lamok között nemcsak a gazdasági, hanem az egyéb kapcsolatok meg­szilárdítását is. Következésképpen ki kell tehát mondani, hogy a nem­zetközi kereskedelemben szűnje­nek meg a hatályban lévő korláto­zások. Nem szabad azt gondolni, hogy egyes országok érdeke a kereskede­lem, akadálytalan fejlesztése, mások­nak pedig nem érdeke. Érdeke ez minden országnak, mert a kereskede­lem normális fejlesztése az országok közti szilárd gazdasági kapcsolatok megteremtésére vezet, elősegíti az árupiacok biztosítását és reális ala­pot nyújt a népek közti érintkezés és baráti kapcsolatok megteremtésé­re és fejlesztésére. A szovjet küldöttség úgy véli, hogy a szakértőbizottsá'mak elsősor­ban azt a kérdést kellene megvizs­gálnia. hogyan szüntessék meg a fennálló kapcsolatok fejlődését gátló hátrányos megkülönböztető intézke­déseket. Ez elősegítené azt. amiről a kormányfők irányelveinek első ré­szében a kapcsolatok fejlesztéséről szó van. , Még sok a tennivaló a kulturális, a tudományos és a technikai kon­góiatok fejlesztése terén. Haszno­sak lehetnének azok az intézkedések, amelyeknek alapién kicserélnénk az ipari és mezőgazdasági tapasztalato­kat. hevítenénk a társadalmi és. a kultúrába küldöttségek cserijét, f«>- 'esztenők az idegenforgalmat. Ez összhangban állna a kapcsolatok Feílssztésére vonatkozó kormárvf'i irányvonalak második részével." V. M. Molotov ezután arról ké­zzé] r hogy a Szovjetunió mindent elkövet. ho°y elősegítse a kapcsolatok 'e.ilődését a többi állammal. „Az idén augusztustól októberig ’esalább húsz angol küldöttség lá­togatott el a Szovjetunióba — mon­dotta. Köztük pedagógusok, szak- szervezeti. tudós-, mezőgazdasági, or­vosküldöttségek, sportolók, s.tb. Ez alatt a Szovjetunióból könnyűipari, vegyipari, építőipari, hajógyárié, rá­diós és más küldöttségek jártak Angliában. Megállapíthatjuk a francia-szovjet kulturális kapcsolatok kiszélesítésé; is. A szovjet nézőközönség körében nagv érdeklődést keltett a Szovjet­unióban megtartott francia filmhét, valamint a francia sportolók szerep­lése. Párizsiban nagy sikerrel szere­pelt a szovjet táncegyüttes. Francia gyáriparosok, energetikusok, építé­szek, pedagógusok, tudósok és kul- turmunkások tettek látogatást a Szovjetunióban. Szovjet vészről vi­szont a szovjet ipar, kultúra és tudo­mány képviselői látogattak el Fran­ciaországba. A Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok kulturális kapcsolatainak ja­vulására mutató némi változás ész­lelhető, Sor került ujságírókül- döttsógcse-ére. Szovjet mezőgazdasá­gi küldöttség látogatott el az Egye­sült Államokba, amerikai mezőgaz­dasági küldöttség pedig a Szovjet­unióba.“ Ezekután V. M. Molotov kiemelte, hogy a Kelet és a Nyugat közti kap­csolatok fejlesztését szolgáló intéz­kedések konkrét kidolgozását négy­hatalmi szakértőbizottságra kell bízni: „1. Olyan ajánlásokat kell kidol­gozni, amelyek előirányozzák a nem­zetközi kereskedelem elősegítését szolgáló intézkedéseket, kölcsönösén előnyös feltételek mellett. ". Elő kell irányozni, hogv a négy hatalom tegye meg a tőle füvaő in­tézkedéseket, hosy valamennyi or- crág kereskedelmi hajói akadálytala­nul haladhassanak át a nemzetközi jellegű ten•’erszorosoPon és csator­nákon és megszűnjenek azok a kor­látozások. amelyek a tengeri forga­lom terén egyes államokkal ma fennállnak. 3. Olyan javaslatokat kell kidol­gozni, amelyek előirányozzák a tu­dományos és. műszaki kapcsolatok kiszélesítését. Legközelebbi intézkor elésként kívánatos volna 1956-ra összehívni az atomtudomány vívmá­nyainak egészségügvi alkalmazásá­val foglalkozó nemzetközi értekez­letet. 4. Olyan javaslatokat kel! kidol­gozni, amelyek a Kelet és Nyugat közti érintkezés kiterjesztésére és fokozására irányulnak, az ipar, a mezőgazdaság, a művelődés, a kultu­rális kapcsolatok, továbbá az ide­genforgalom fejlesztése, a küldötte ségrsere, a tudományos, műszaki, mezőgazdasági, szépirodalmi kiad­va nvcsere terén. Hasznos volna az országok közti együttműködésre vonatkozó meg­egyezés a rádiózás terén is. F, tervezet kidolgozásában tekip- tetbe vették a genfi kormányfői ér­tekezlet irányelveit, valamint s Kelet és Nyugat közti érintkezés fejlesztésére vonatkozó azon kí­vánságokat, amelyek a nyugati or­szágok kereskedelmi köreinek szá­mos képviselője részéről, közéleti személyiségek, tudósok, a kultúra művelőt, sportszervezetek képviselői és magánszemélyek részéről hang­zottak el. A szovjet küldöttségnek meggyő­ződése, hogy e munkaprogram meg­valósítása az országok közti kölcsö­nös megértés javulására és a bará­ti kapcsolatok megszilárdulására ve­zet. Ez.pedig elősegíti a nemzetközi feszültség további enyhülését és teljesen megfelel a népek vala­mennyiünk előtt ismeretes kívánsá­gainak — mondotta végezetül V. M. Molotov az értekezlet elé terjesztve a szovjet küldöttség tervezetét. értek el a Borsodnádasdi Lemezgyár dolgozói. A hengerészek között ne­mes vetélkedés indult „a forradalmi műszakok legjobb brigádja“ címé­ért. A feltételek között a selejtmentes munka és a progtamszerűség nö­velése szerepel. Az első nap nagy versenyéből Nyerges Péter DISZ hengerész bri­gádja került ki győztesen, A DISZ-brigád 8 órai tervét 5 és fél óra alatt teljesítette, s végeredményben selejtmentes munkával, 100 százalékos programszerüséggel 151.7 százalékos tervteljesítést ért el. A kikészítő üzemből Papp István lemeznyíró brigádjáról érkezett az első győzelmi hír. A Papp-brigád az ünnepi műszak első napján 136 százalékos tervtel­jesítést jelentett és e„zel befejezte egész évi tervelőirányzatát. A bri­gád hat tagja sztahanovista, kettő pedig a szakma kiváló dolgozója címet is. elnyerte. Papp István brigádja az augusztus 20-i versenyben tépett párosversenyre Kormos Géza DISZ-brigádjával. Mindkét brigád vállalta éves tervének november 7-re való teljesítését. A Papp-brigád jotuban dolgozott, két nappal megelőzte versenytársát. Az ünnepi műszakok sikere a MEO jelentésében is tükröződik: az első napon sem selejtkár, sem technológiai fegyelemsértés nem volt a borsodnádasdi gyárban. A forradalmi hét első napjának nagyszerű teljesítménye Özdon Hatalmas lendülettel folyik Öz- don a verseny november 7 méltó megünneplésére. A kohászok, mar­tinászok, hengerészek mind ki akarnak tenni magukért. A hétfőn megkezdődött forradalmi hét első napján a hatalmas gyár dolgozói megfogadták, hogy teljesítik adott szavukat, eleget tesznek a kohász- becsületnek. Az első nap teljesítménye igen kiváló volt. A gvgrrészlcgek ve­télkedésében a durvahengerészek lettek az elsőt?. Az év legszebb teljesítményét jelenthették, 141.4 százalékra teljesítették hengerlés! előirányzatukat. Versenytársuk a finomhengerészpk 137.9 százalékos eredménnyel zárkóztak fel mögé­jük. A harmadik helyet a hosszú idők óta lemaracM kohászok sze­rezték meg, akik ezen a napon hősi munkával, a nehézségek le­küzdésével 100.9 százalékra telje­sítették előirányzatukat. A marti­nászok a közbejött üzemzavar el­lenére 100.2 százalékot jelenthet­tek. A vetélkedésben különösen a kommunisták mutattak példát. Az Özdi Kohászati Üzemek dol­gozói az első nap nagyszerű telic- sítménye után még fokozzák küz­delmüket. A martinászok kedden a délelőttös műszakon 100 százalé­kos programmszerűséggel 103.2 százalékos eredményt értek el. Diósgyőr, Ózd, Csepel. Sztálinváros kohászainak versenyében az óz­diak elsők akarnak lenni, s czzzel a hévvel is dolgoznak. A Minisztertanács határozata a szocialista muntaveisinyiien íepbli eredményt elért ipsrftanuó-intázetek iutaímazásáról A Minisztertanács a szocialista munkaversenyben legjobb ered­ményt elért ipari tanulőlntézetek jutalmazására határozatot hozott. A határozat szerint a Miniszter­tanács a szocialista munkaverseny­ben legjobb eredményt elért, vas-, építő- és bányaipari, valamint a traktoros-gépészképző tanulóintéze­teket vándorzászlóval, oklevéllel és pénzjutalommal jutalmazza. A ván­dorzászló elnevezése „A Miniszterta­nács és a DISZ K. V. vörös vándor- zászlója*. Az oklevél elnevezése: „A Minisztertanács és a DISZ K. V. oklevele“. A szocialista munkaversenyben I. helyezést elért intézetek kapják „A „Minisztertanács és a DISZ K. V. vörös vámdorzászlajá“-t, ezenfelül elnyerik „A Minisztertanács és a DISZ K. V. oklevelé”-t és pénzju­talomban is részesülnek. A II. és a III. helyezett elnyerik „A Minisz­tertanács és a DISZ K. V. okléve- lé‘*-t és pénzjutalomban részesül­nek. Az I. helyezést elérő intézetek át­lagban legfeljebb húszezer, a II. helyezést elérő intézetek át­lagban legfeljebb tízezer. III. helye­zést elérő intézetek átlagban leg­feljebb hatezer forint pénzjutalom­ban részesitendők. „A Minisztertanács és a DISZ K. V, vörös vándorzászlajá”-t, a kitünte­tő okleveleket, valamint a pénzju­talmakat évenkint egyszer, a tanév végén kell a szocialista munkaver­senyben kitűnt ipari tanulóintéze­teknek átadni. A részletes feltétele­ket a Munkaerőtartalékok Hivatalá­nak elnöke állapítja meg. (MTI) A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM ÉS A BÉKE 38 ÉVVEL EZELŐTT — iaz emberiség történetében elő­ször — olyan új társadalmi rend született, melytől telje­sen idegenek a háborúk, melynek lényegéből fakad a béke. Hosszú évszázadokon át gyötörték az emberiséget a háborúk. Az emberek egész nemzedékeinek mérhetetlen pusztulás, nyomor volt a sorsa. Háború pusztította a népek színe-javát 1917 októberében is. S ekkor — a pusztítás leg­nagyobb orgiájának közepette — intő és követelő hangként szólalt meg a forradalomban győztes orosz proletariátus, az orosz nép felhívása: Békét! Alig 24 órával a forradalom győzelme után, 1917 ok­tóber 26-án .este Lenin a Szovjetek kongresszusa előtt a megjelentek örömujjongása közepette kihirdette a békéről szóló dekrétumot. ,,A munkás- és oarasztkormány. melvet a november 6—7-i (októ­ber 24-25-1) forradalom hozott létre, s am elv a munkás-, katona- és parasztküldöttek szovjetjére támaszkodik, valamennyi hadviselő népnek és kormányának azt ]avaso!!a. hogy haladéktalanul kezdjenek táreva- Iésokat az igazságos és demokratikus békéről..." A dekrétumot tettek követték. Miután a nagyhatalmak válaszra sem méltatták a forradalmi kormány felhívását, tárgyalásokat kezdve a németekkel, Brest-Litovszkban alá­írták a békeszerződést. A szovjet nép és vezetői ünnepélye­sen kijelentették, hogy nem vesznek részt idegen népek ki­fosztásában és leigázásában, elítélték az erre irányuló rabló­háborúkat, s ugyanakkor joguknak és kötelességüknek te­kintik a forradalom vívmányainak, a szocialista hazának megvédelmezését minden támadással szemben. Ez volt és mindig is ez marad a Szovjetunió külpolitikájának alapelve. A két világháború között, mikor a vezető imperialista nagyhatalmak Franciaország, Anglia, Amerika — miután talpraállították a német militarizmust — egy újabb háború ki robbantásának útjára léptek, lemondva a kollektív bizton­ság politikájáról, egyedül a Szovjetunió állt ki következete­sen a kollektív biztonság, a népek közötti békés kapcsola­tok fenntartása érdekében. A Szovjetunió belépett a népszö­vetségbe, hogy ezt a még oly gyenge szervezetet is felhasz­nálhassa a béke megvédésének érdekében. 1939-BEN, mikor a második imperialista világháború már „belopta magát a népek közé*’, a Szovjetunió rendület­lenül folytatta a béke fenntartására irányuló külpolitikáját. Nem sokkal a német területrabló hitszegő támadása után Sztálin a szovjet népek háborús céljairól szólva kijelentette: ,.A ml elsfi célunk, felszabadítani saját területeinket és népein­ket a német fasiszta Iga alól. ... a mi célunk az. hocrv segítsük ezeket n néneket <t. ?. Európa Hsrázott népeit, szerk.) a hitleri zsarnokság ePen iránvtiló felszabadító harcukban, azután rájuk bízzuk. tmscY teljesen szabadon rendezkedjenek be saját földjükön, ahosrv akarnak.” Ezeket a célokat meg is valósította a szovjet nép, miután saját barlangjában végzett a fasiszta fenevaddal. A történelem eddigi legpusztítóbb, legnagyobb szenvedésekkel járó háborújának győzelmes befejezése után a Szovjetunió hozzálátott, hogy az emberiség nagy részének támogatására, szeretetére támaszkodva egy. a világ tartós békéjét biztosító nemzetközi békerendszert hozzon létre. Ezért szállott és 6záll mindig sikra — szemben az amerikai-angol imperializmus törek­véseivel — a háború alatt és után kötött nemzetközi egyezmé­nyek végrehajtása, Németország békés egyesítése mellett. A háború alatti szövetségesek, Anglia, Franciaország és az USA letértek a békés együttélés, a béke fenntartásának útjáról; Fegyverkezéssel, hidegháborúval, az atom- és egyéb tömeg- pusztító fegyverek kipróbálásával akarnak új világháborút kirobbantani, új szenvedéseket zúdítani az emberiségre. A Szovjetunió mindig a más országokkal való békés együttműködést hirdette, az általános béke és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése érdekében. A Szovjetunió — és hozzá­tehetjük, minden szocialista ország — azon a véleményen van, hogy minden vitás kérdés békés tárgyalások útján meg­oldható, ha minden félben meg van az erre irányuló jószán­dékú törekvés. Egyedül a Szovjetunió vezette béketábor harcának kö­szönhető, hogy egy újabb világháború kirobbantása helyett a genfi négyhatalmi értekezlet, a nemzetközi feszültség eny­hülése. a népek közötti kapcsolatban és a diplomáciában az új „Genfi szellem“ jött létre. Ennek a harcnak köszönhető, hoffv olyan közismert reakciós amerikai politikus, mint Harold Sfassen, Eisenho­wer elnök tanácsadója, kénytelen nyilatkozatában kijelente­ni, hogy most már hajlandó derűlátóbban megítélni, egy. a mind a két fél számára elfogadható terv létrejöttének lehe­tőségét. a leszerelés nemzetközi felügyeletéről. „A háború befejezése óta első ízben történt — mondotta St—sen —•, hogv a Szovjetunió és az USA felfogása a leszereléssel ösz- szefüggő kérdéseknél közelebb került egymáshoz". Yr Mivel magyarázható az. hogy a Szovjetunió születésé­nek első pillanatától kezdve ilyen következetes békepolitikát jolytat? I. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom Oroszor­szágban felszámolta a magántulajdont, megszüntetett min­dennemű kizsákmányolást. A társadalom termelésének ezért nem a minél nagyobb profitok biztosítása a célja, mint a kapitalizmusban, hanem az, hogy a társadalom minden egyes tagjának minél kulturáltabb életet, minél magasabb életszínvonalat biztosítson. Ez azonban új gyá­rak ezreinek az építését, a mezőgazdaság hatalmas fellen­dítését követeli meg. Ismere­tesek az adatok azokról a mérhetetlen eredményekről, melyeket a Szovjetunió né­pei a két világháború között, s a Nagy Honvédő Háború után a gazdaság építésében elértek. Olyan nagy létesít­mények jelzik ezeket, mint a volgai, dnyeperi, vízierőmű­vek, az Ural-Kuznyecki vas- és acélkombinát, mint a szűz­földek hasznosítására indított hatalmas tömegmozgalom, stb; 2. A Szovjetunió területén sokféle nép, sokféle nemze­tisé/ él. Ezeknek a népeknek és a nagy orosz népnek szi­lárd szövetsége a szovjet állam megingathatatlan talpköve; A sokféle nemzet tartós szövetsége a népek teljes egyen­jogúságán alapszik. A Szovjetuniónak ezért sem lehetnek olyan törekvései, hogy háborút indítson más népek ellen, hogy más népeket leigázzon. Ilyen törekvések ugyanis a szovjet állam egyik alapjának, a népek és nemzetiségek szövetségének a megingásához vezetnének. Azt jelenti ez, hogy a Szovjetunió minden áron, min­den eszközzel békére törekszik? Nem! Sem a Szovjetunió, sem a szocializmust építő országok nem törekszenek a min­den áron való békére. Mi nem az országok függetlenségét, nemzeti önérzetét sértő, nem leigázó feltételek melletti, ha­nem igazságos, demokratikus békét akarunk. Ilyen béke le­hetséges, mert ilyet akar az emberiség többsége. Ilyen béke lehetséges, mert a világon erős, szervezett békemozgalom van. Lehetséges, mert a népek kezükbe vették a béke meg­őrzésének ügyét és végig kitartanak mellette. A háborúk veszélye azonban továbbra is fennmarad; Fennmarad, mert van még kapitalizmus, amelynek lényegé­ből fakadnak a háborúk. Amíg ez a veszély fennáll, addig a békeszerető országoknak erőfeszítéseket kell tenniök had­erejük fokozására, fel kell készülniük egy esetleges imperia­lista agresszió visszaverésére. Ha az imperialista háborús erőknek sikerülne egy újabb háborút kirobbantaniok, akkor a békeszerető országok népei, amelyek jól felkészülnek or­száguk. függetlenségük védelmére — igazságos felszabadító háborút vívnának a leigázási kísérletek ellen, a nép felsza­badításáért. Egy ilyen háborúnak végső kimenetele nem le­het kétséges: a világkapitalizmus pusztulását, a háborút létre­hozó tényezők megszűnését eredményezné, ugyanúgy, mint ahogy az első világháború után a kapitalizmus pusztulását eredményezte a föld egyhatod részén és a második világ­háború után a népi demokráciákban és a Kínai Népköztár­saságban. t , . , :ui

Next

/
Oldalképek
Tartalom