Észak-Magyarország, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-02 / 232. szám
á KStAKMAGyABORSZAG Vasárnap, 1955, októb6t Z A Lenin Kohászati Művek dolgozóinak felajánlása november 7 tiszteletére Harc az éves Mi, a Lenin Kohászati Művek dolgozói az éves terv határidő előtti teljesítésével, a terven felül termelt nyers vas, acél, hengerelt,- kovácsolt- és öntöttvas tonnáival kívánjuk biztosítani a második ötéves terv sikeres beindítását. A tervek maradéktalan teljesítésének egyik záloga az alkotó szocialista munkaverseny. Ezért elhatároztuk. hogy november 7-re újabb vállalásokat teszünk A mun_ ka verseny gazdag hagyományait kívánjuk érvényre juttatni a forradalmi verseny szakaszban, Azt akarjuk, hogy a Központi Vezetőség határozatában megjelölt feladatok végrehajtásával tovább emeljük j£olgozó népünk életszínvonalát. Ezí>t november 7-re az alábbi felajánlást tesszük: A letúlteljesítésére Nyersvaster^elési tervünk túlteljesítése é retekében vállaljuk, hogy IV. negyedéves tervünket 101 százalékra teljesítjük, s ezzel éves tervünket december 20-ra befejezzük. Acéltermelési tervünket az eredetileg vállalt december 27-ike helyett december 25-én teljesítjük, s terven felül mintegy 8600 tonna acélt adunk népgazdaságunknak. A durvahengerműben blokksori hengerlés! tervünket a negyedik negyedévben 4400 tonnával, a gerendasoron 860 tonnával, a triósoron pedig 2500 tonnával túlteljesítjük, s így éves tervét a blokksor december 15-re. a gerendasor 12-re, a triósor pedig 10-re befejezi. Középhengermüvünk negyedik negyedéves tervét 210 tonnával, a finomhengermű 280 tonnával teljesíti túl. Acélöntvényből terven felül 70 tonnát termelünk, s éves tervünket az előző vállalásnál egy nappal hamarabb, december 20-án befejezzük. Vasöntvényből a «e‘ gyedik negyedéves terven felül 300 tonnát, nemesacélból 60 tonnát, húzottáruból 75 tonnát termelünk terven felül. Kohóink és az acélmű tervének túlteljesítése érdekében vállaljuk, hogy martinsalakból 100 tonnát, szeparátorvasból 200 tonnát, öntterv december 20-ra való vénytöredékből 300 tonnát termelünk terven felül. Az augusztus 20. és november 7. tiszteletére tett vállalásaink maradéktalan teljesítésével éves teljes termelési tervünket 15 millió forinttal túlteljesítjük, és december 25-re befejezzük. Befejezett termelési tervünket december 19-re teljesítjük, s 35 millió forinttal termelünk többet az előirányzatnál. 41 minőség meg jaritásárn A minőségi gyártás fokozása érdekében vállaljuk hogy acélnyers- vasból 70 százalékban I. és II. minőséget gyártunk. A martinacélműben az előző nyolc hónapi 93.3 százalékos minőségi szintet 93,5 százalékra, az elektróacélmű - ben 93.3 százalékról 93.4 százalékra növeljük, A martínacélműben a tengelyselejtet 30, a kazánlemez se- lejtet pedig átlagosan 25 százalék alá szorítjuk. A durvahengermű blokksorán az első negyedévi 0.31 százalékos se- lejtet 0.29-re, a gerendasoron 0.45 százalékról 0.4-re. a triósoron a 0.81 százalékos átlagselejtet a negyedik negyedév végére 0.6 százalékra csökkentjük. Az acélöntvény- gyártásnál eddig előforduló 6.4 százalékos sele jtet 5.8 százalékra, a ko- vácsoltárunál a 0.75 százalékos selejtet 10 százalékkal szorítjuk le. Vasöntvény selejtünket a megengedett 3 százalék alá csökkentjük. As önköltség csökkentéséért Nyersvasgyártási önköltségi tervünket 101 százalékra teljesítjük, a martin- és elektróacél gyártási költségének csökkentésével 6 millió forintot takarítunk meg. A durvahengerműben az energia és más anyagok helyes fel- használásával a multév hasonló időszakához viszonyítva 1.5 százalékos önköltségcsökkentést érünk el. Nemesacél önköltségi tervünket 101. ?. huzóműi és nagykovácsműi önki"- , égi tervünket 104 százalékra teljesítjük. Ezeknek a vállalásoknak maradéktalan végrehajtásával teljesítéséért a negyedik negyedévben 18 millió 96 ezer forintot takarítunk meg. Több más műszaki intézkedés között a technika továbbfejlesztése érdekében az öntőcsarnokban beállítjuk a 70/20 tonnás öntőgépet, a durvahengerműben a TMK munkák zavartalan elvégzésére üzembehelyezünk egy horizont eszterga- padot és egy daraboló fűrészgépet. Az öntvények jobb minőségének biztosítására tovább fejlesztjük a magnezit formázást és az ehhez szükséges II. sz. Petz törőt december 31-ig házilag elkészítjük. Vasöntödénkben november 7-ig — hazánkban első alkalommal — leöntünk négy darab kétrétű kéreghengert. Termelő üzemeink munkájának megkönnyítésére vállaljuk, hogy egy szeparátorgépet, egy ollót, egy hántológépet, egy Ajax kalapácsot és 130 darab formaszekrényt helyezünk üzembe az év hátralévő ideje alatt. NEMESKÉRI JÁNOS a nagyüzemi pártbizottság első titkára. SOLTI ANDRÁS üzemi bizottság elnöke. VALKÖ MÁRTON igazgató. GÁCSI FERENC nagyüzemi DISZ-bizottság titkára. Zámbó Pál főmérnök. A megyei tanács ülése A Borsod-Abauj-Zemplén megyei tanács október 7-én 9 órakor Miskolcon a megyei tanácsháza nagytermében ülést tart, amely két napirendi pontot tárgyal meg. Iván István vb. elnök beszámol az elmúlt tanácsülés óta végzett munkáról és a hozott határozatok végrehajtásáról, Busznyák András vb. tag pedig az őszi mezőgazdasági munkáról és a további feladatokról tart előadást. A Kínai Népköztársaság életéből A Kínai Népi Egyetem Öt év telt el a Kínai Népi Egyetem létrehozása óta. Az egyetem az egész országgal együtt nő és fejlődik, a termelés és a kultúra különböző agaiban nélkülözhetetlen kádereket képez ki. Az egyetem kilenc fakultásán több mint 9 ezer hallgató tanul. Az egyetem . kötelékében dolgozók középiskolája működik, itt készítik elő az egyetemi felvételre a munkásokat és parasztokat. Az egyetem kötelékében működik továbbá egy kétéves főiskolai-tanár továbbképző tanfolyam és levelező tagozat, ahol anélkül, hogy elszakadnának a termelőmunkától, gazdasági vezetők és szakemberek fejlesztik szakmai tudásukat, emelik eszmei, politikai színvonalukat. 1950-ben az egyetemnek mindössze 55 előadója volt. Jelenleg 50 professzor, 494 tanár és docens és 265 tanársegéd ad elő. Az egyetem tanszékein aspiránsokat képeznek ki. Valamennyi fakultás hallgatói tanulmányozzák a marxizmus-leni- nizmus elméletét. Ugyancsak nagy figyelmet szentelnek a tudományos kutatómunkának is. Jelenleg 458 ember foglalkozik tudományos kutatómunkával. A Kínai Népi Egyetem ötéves fennállása alatt jelentős sikereket ért el. és az ország tudományos és kultúrális* életének egyik központjává vált. Az egyetem végzett növendékei eredményesen dolgoznak a népgazdaság legkülönbözőbb területein. A kínai bambusz Kelet- és Délkinában, különösen Fucsián és Csöcsiang tartományok csapadékos vidékén, valamint Hunani és Csiansi hegyei között sűrű bambuszbozótokat találunk. Ext a növényt gyakran láthatjuk a faházak körül is. A bambusz rostjaiból már időszámításunk előtt több évszázaddal papírt készítettek. A déli tartományokban ma is papírmasszát készítenek belőle. A nagy fák törzseiből házat és hidat építenek, mezőgazdasági szerszámokat, bútort és vízvezetéket készítenek. A bambusz fiatal hajtásait a kínai konyha legkiválóbb különlegességének tartjákA parasztok művészi, háztartási tárgyakat fonnak a bambuszból: kosarat, rolettát, gyékény térítőt, o vékonyabb lemezekből pedig legyezőt. Rendkívüli kézügyességgel, gyönyörű tájképeket, virágokat, növényeket és madarakat állítanak össze a fonott bambuszból- Hangcsouban legyezőt, esernyőt és evőpálcikákat készítenek. Ezen a vidéken nemzedékről nemzedékre öröklődik a bambusztárgy készítés mestersége, A bambuszcsövekből már az ősi időkben is készítettek hangszereket. A bambuszból készült fuvola ma is igen elterjedt Kínában. Kedden könyvismertető előadás lesz a Megyei Könyvtárban A miskolci Megyei Könyvtárban október 4-én, kedden délután 6 órai kezdettel az emeleti olvasóteremben előadás keretében 6 könyvujdonsa- fíot ismertetnek a könyvtár munkatársai. Thomas Mann novellái korunk nagy kritikai realista írójának legszebb elbeszélései, örök problémákat tárgyalnak, a haladás és a maradiság harcát, a polgári életforma történelmi válságát. Anna Seghers A holtak nem vénülnek — című regénye a német történelem legsötétebb korszakát, a fasizmus időszakát tárja elénk. Füst Milán: Nyugat nemzedék ma is élő tagja „Az ősi vadászat” című elbeszélés- gyűjteményében a kapitalista embertípus lélektelenségét világítja meg. Tatay Sándor „A Simeon ház” című regénye egy több kötetre tervezett regényciklus első kötete, amely önmagában is befejezett mű. Egy vidéki birtokoscsalád életén ke-, resztül ábrázolja az író az egész letűnt magyar úritársadalmat. Vinov- gradov .,Az ördög hegedűse” című műve Paganini mozgalmas és hányattatott életét tárgyalja.- Lipin és Belov szovjet írók „Az ékírás regénye” című könyve Assurbanipalnak, a nagyhatalmú asszír uralkodónak palotájába vezet el, az olvasók ezreivel ismerteti meg a régészek ki“1 tartó, fáradságos munkáját. Ezeket a műveket ismertetik a keddi előadáson. ■ »V« ■ OnáS az ember! Akkor látod igazán, ha körültekintesz az országban, s látod, mit alkotott. Állj csak meg egy percre a miskolci utcán, nézz fel az egyik épületre. Hunyorítod a szemedet ugye? Kicsit magas a szemnek. Emberek, emelték, vitték fel a magasba a téglát, a vasbeton gerendákat, a lépcsőket, az ajtókat, fürdőkádakat. Emberek, akik együtt, összefogva óriások. Hogyne lenne ilyen érzése az embernek, ha megállt már egyszer Ti- szapalkonyán egy téglakupac tetején és körültekintett. Milyen kicsinynek látszanak az emberek, amint szorgoskodnak, tesznek, vesznek. Különösen kicsinynek egy olyan hatalmas vasbeton alkotmány mellett, amelynek magassága 42 méter. A karcsúnyakú daru úgy rakosgatja az építőkockákat, mintha valóban valami nagy óriás újjá rakosgatná egy— Ez lesz a Tiszapalkonyai Erőmű, — néz fel a magasba egy ember és sapkáját jobban a szemére húzza. — A jövő év végére, vagy a következő év elejére már áramot ad. Mennyit is? Kétszáz megawattot... Az annyi mint kétszázezer kilowatt... Hogy az mennyi? Kétszerese annak, amit most Inota ad. Sok ez, nagyon- sok. De sok is kell ide. hiszen Borsod az ország egyik ütőere, ennek pedig Tiszapalkonya, a mi gyermekünk, lesz a szíve. Azt mondja az ember, hogy az ö gyermekük, az épülő mű lesz a szív. Azt mondja Szemes János. — mert így hívják — az ő gyermekük. Igaz sz, nagyon igaz. Mert Szemes János és társai, a brigád tagjai valóban kedves gyermeküknek tekintik ezt az ipitkezést. Egy napon már reggel négy órakor munkába álltak. Sür- kos txM a betonozás, hogy gyorsan Tiszapalkonyai emberek emelhessék be újra a 300—350 tonnás előregyártott épületelemeket. Estig dolgoztak és ekkor tudták meg, hogy nem lehet abbahagyni a munkát, mert akkor esetleg napokat késnek. De nem lennének szülők, ha nem vállalnának áldozatot. Éjjel egy ómkor kúsztak le a létrákon a negyvenkétméteres óriás testéről. Megtették kötelességüket úgy, amint csak kellett. Egy percre sem akadt meg a munka. Ha nem így lenne, akkor nem is lenne ő, Szemes János. A bemutatkozásnál Hódos elvtárs, az építkezés egyik technikusa így mondta': „Ö a híres Szpmes-briaád. vezetnie. Négy jelvényes, két okleveles sztaháno- vista, a kiváló dolgozó jelvény tulajdonosa, a sztálinvárosi építkezés egyik legderekabb munkása.“ — Szemes János kőműves vagyok — ő maga csak így mondja. Építettem már sokfélét, sok épületet megmásztam, de ha ez kész lesz, még mindig megyek tovább, tovább a következő erőműhöz... Mert nekünk nagyon sok áramra van szükségünk. .. A tiszapalkonyai ember javarésze így gondolkodik. Egyre azért akadtam, aki nem menne tovább a földkerekség minden kincséért sem. Makó Bertalan a neve. Itt lakik a szomszédban, Polgáron, nem messze a Tiszától, ott, ahol a szeszélyes, szép folyó magához öleli a borsodi lankáikat és a hajdúsági rónát. Otthon, amikor a faluban élt, még álmodni sem mert arról, hogy az ő keze alól olyan hatalmas vasbeton óriások kerülnek majd ki, amire ha felnéz az ember, majdnem elszédül. Álmodni sem merte, hogy egyszer kezébe ad a mérnök egy rajzot és azt mondja, hogy „no Makó szaktárs, üt van a rajz, holnaptól kezdve ezt kell tenni.“ Ő pedig bólint és azt mondja: „így lesz mérnök szaktársF‘ Igen, van ebben valami nagyon érdekes. Makó Bertalan, az egyszerű napszámosember beállít egy jó esztendővel ezelőtt Palkonyára és munkát vállal. Ott van az első kapavágásoknál, ott van akkor, amikor csak egy széljárta barak áll a sáros Tiszaparton. ott van, ha robbantani kell a jeges földet, amikor jönnek az első gépek. Kíváncsi szemmel nézi, hogyan mérnek, rajzolhatnak a gumicsizmás mérnökök. És ma a mérnök odamegy hozzá, megmutatja a rajzot, ő pedig tudja, milyen elemeket kell készíteni az új műhöz. És készít is remekbeszabottakat. A kisebbek valamivel súlyosabbak két tonnánál, a nagyobbak viszont, amelyek az erőmű épületének homlokzati részén láthatók, 350 tonnát nyomnak. — Én már elkereszteltem magam palkonyai lakosnak, — mondja nevetve Makó elvtárs. — Eleget laktam már falun, most városi ember akarok lenni. Mert város lesz itt, közel húszezer lakossal. A centrálé mellett lesznek a munkáslakások, mosoda, áruház, iskola, óvoda, kultúrház, posta. Talán valahol itt lesz az én szobám is, itt a fürdőszoba... Kinyitom a csapot és fürdők, mint a városi emberek. Tervez, előrelát ez a palkonyai lakos. Vékony acéldróttal jelzi a lakás, á szoba határait, a konyha kőkockáinak mintáját. Igaz, egyelőre a föld elsimított részén, de holnap, holnapután már húzzák a falakat, a szerelők fektetik a csöveket a fürdő- szobáhgz, az asztalosok behelyezik a falba ater ablakkeretet, amelyen át majd nagyszerű kilátás nyílik az erőműre. Vannak emberek, akik tovább, a távolabpi jövőbe is látnak. Találkoztunk ilyennel is Palkonyán. Ű maga mutatkozott be a találkozás első percében: Dénes Albert sztahanovista művezető. Híres ember ő is a szakmában. Erről tanúskodnak a kitüntetései, sztahanovista jelvényei is. Van ennek az alacsony, kövérkés embernek egy nagy szenvedélye. Amikor egy-egy új városban kezd rend lenni, kezd vége lenni az építkezésnek, akkor Dénes Albert egyszeriben nyugtalanná válik. Már vágyakozik a széljárta barak után, már vágyakozik az állványok erdeje, az építkezés színes, zajos forgataga után. Ezért van már a háta mögött néhány nagy, kemény ütközet. Ha valamennyi új ház falában megörökítenék az építők nevét, Dénes Alber neve sok helyütt díszlene. Olvasnák Angyalföldön, a Béke úton, a Hajógyárban, Inotán, Kazincbarcikán és sok-sok helyen. Nagyon szeret dolgozni ez az országjáró építő. Olyan büszkén magyarázza munkája eredményét, mintha egyetlen életműve ez lenne. — Nagy város lesz itt kérem. Ez a hatalmas, 500 holdnyi terület tele lesz épületekkel. Itt áll majd Borsod megye egyik legnagyobb és legkorszerűbb üzeme a Vegyi Kombinát. Gyártanak itt orlon-nak elnevezett gyapjúszerű műanyag szálat, PVC-t, etilalkoholt, nitrogénmütrá- gyát és sok más vegyianyagot. Úgy áll a tervekben, hogy ehhez a -kazincbarcikai kombinát csak égy üzemrésznek jöhetne el. Pedig az se kicsi ám? Az erőmű áramának jó részét ez a kombinát fogyasztja majd el. Mennyit mesélhetne ez a „kalandos“ természetű építő, mennyi számadatot mondhatna el arról, hogy dolgozik az erőmű teljesen automatizált berendezése, arról, hogyan épül majd meg ez a nagy város, amelynek csak most ássák még az alapjait. Mennyi érdekességet mondhatna el arról, mennyi követ, meszet, cementet, téglát építenek ebbe a hatalmas alkotásba. De ő máris a kész, új városra gondol, azt látja maga előtt, hiszen már végigélte ezeket a■ napokat és éveket. A szeme előtt, a keze munkája nyomán lett ifjú óriássá Sztá- linváros is, ott tanult meg igazán nagy méretekben gondolkodni. íme, ilyenek az óriások, ilyenek ennek a szorgalmas hadseregnek közkatonái. Sokan vannak és nagy szorgalommal ők váltják valóra népünk legszebb, legmerészebb álmait. Ha néhány rövid esztendő múlva PVC- csöveken jön fürdőkádadba a vízi majd ha tiszapalkonyai műszálból készült ruha melegíti testedet, ha az ott készült műtrágya érleli még kövérebbre 1Miászainkat, ha valamelyik kis borsodi faluban fehér villanyfény jelzi az akácos utcát, gondolj rájuk, a palkonyai ütközet közkatonáira, parancsnokaira, akik festői várost varázsolnak a Tisza partjára, akik még egy szép jelet rajzolnak Magyarország térképére. PÁSZTOR FERENCI
