Észak-Magyarország, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-25 / 226. szám

Vasárnap, 1955. szeptember 25. ESEARMAGTARORSíAO Ankét a bányák szállítási problémáinak megoldására Boidoczki János külügyminiszter távirata V. M. Molotovhoz és i. F, Duties he z V. M. MOLOTOV ELVTÁRSNAK, a Szovjetunió külügyminisztere MOSZKVA. M» tíz esztendeje annak hogy * Szovjetunió éa Magyarország kö­zött diplomáciai kapcsolat létesült, Ezzel a Szovjetunió kiemelte hazán­kat abból a teljes elszigeteltségből amelybe a* azóta letűnt népellenes uralkodcosztály a második világháború során a n»agyar népet taszí­totta. A Szovjetunió és Magyarország kapcsolatainak — amelyek ai eltelt tíz év során állandóan szélesedtek és kUcrebélyesedtek — döntő szere­pük volt Magyarország talpraállitás than és fejlődésében. A magyar nép soha, ©1 nem múló hálát érez a Szovjetunió iránt, amely a hazánknak nyújtott közvetlen segítségen túlmenően, következetesen védelmezi ér­dekeinket a nemzetközi fórumokon és kezdettél fogva kiállt a Magyar Népköztársaságnak az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való felvétele mellett. A magyar — szovjet diplomáciai kapcsolatok felvételének tizedik év­fordulója alkalmából kérem külügyminiszter elvtárs. fogadja a magyar nép és kormánya nevében küldött szívből jövő jókívánságaimat. Kí­vánom. hogy a Magyar Népköztársaságnak a felszabadító Szovjet intőhöz fűződő bensőséges kapcsolatai, a megbonthatatlan magyar—szovjet ba­rátság és szoros szövetség — amely hazánk felvirágzásának legbizto­sabb záloga, az európai béke megvédésnek jelentős tényezője — a jö­vőben tovább szilárduljon és még jobban elmélyüljön. BOLDOC3XI JANOS a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, *• JOHN POSTER MJl.LES ERNÁK az Amerikai Egyesült Államok külügyi államtitkára Washington. Tíz esztendeje annak, hogy az Amerikai Egyesült Államok kezde­ményezésére diplomáciai kapcsoM létesült Magyarország és az Egye­sült Államok között, A» Egyesült Államok kormányának eat a lépését a magyar nép és kormánya mindenkor baráti megnyilvánulásként érté­kelte és ma is annak tekinti. A magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya arra törekszik, hogy rendezze és fejlessze az Amer'kai Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatait. Reméli, hogv az amerikai nép, az Egyesült Államok kor­mánya osztozik ebben a törekvésben és az ENSZ-ben, Genf szellemének megfelelően, támogatni foci? Magyarország felvételi kérelmét. Engedje meg külügyi államtitkár úr, hogv a diplomáciai kapcsola­tok felvételének 10 évfordulóién népeink és kormányaink jövőheni jó együttműködésére irányuló kívánságaimat tolmácsoljam. not noc*ki jAnos a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. BARTÓK BÉLÁRA EMLÉKEZÜNK V A toorsodmegyei pártbizottság kiállítási ankétra hívta össze a bor­sodi és az Ózdi Szénbányászati Tröszt párt és szakszervezeti, DISZ és műszaki vezetőit, valamint leg­jobb szállítási dolgozóit. Az ankéton megjelent Tóth János elvtárs. a me­gyei pártbizottság titkára, Tihanyi Alajos elvtárs, a borsodi tröszt és Lőcsei Lajos elvtárs az ózdi tröszt igazgatója. Bodzsár Tivadar elvtárs a megyei pártbizottság ipari és köz­lekedési osztályának munkatársa tartott beszámolót. Hangsúlyozta, hogy bányáinkban jelenleg a szállítás a leginkább gé­pesített munkafolyamat, ennek elle­nére az utóbbi egy-két év alatt a fő problémát nem a szén kiterme­lése, hanem kiszállítása jelenti. Ez indította a megyei pártbizottsá­got arra, hogy felülvizsgálja a bá­nyák szállításának helyzetét. Megyénk bányáiban a szállítógé­pek és berendezések kapacitása ál­talában bőségesen elegendő, hiszen a szállítószalagok és végnélküli kö­télpályák a jelenlegi termelés mel­lett csak 15—20. illetve 40—50 szá­zalékig vannak kihasználva. Mégis, miért van annyi termelés- kiesés éppen a szállítás hibái miatt? Talán kezdjük ennek megvizsgá­lását olyan bányákban ahol a fővá­gat i szállítást villamosmozdonyok- kal bonyolítják le. E bányákban az egyik alapvető követelmény, hogy a folyamatos üresellátás érde­kében a földalatti rakodó állo­máson elegendő hosszú kitérő — kettősvágányú pálya álljon ren­delkezésre, különben a rakodón tárolt ürescsille nem elég a moz­dony visszatértéig és a mezőny szállítását szüneteltetni kell. A farkaslyuki bánya például a lej­tős déli fővonalon hónapokon ke­resztül rossz szállítási fronttal dol­gozott, a rövid kettősvágányú kitérő miatt. Az üzemvezetőség az új front megépítésénél még sem végeztette megfelelő ütemben az új kitérő el­készítését. A legnagyobb fegyelmezetlenség a vonatszállítás megszervezésénél ta­pasztalható. Igen kirívó példa erre a farkaslyuki helyzet. Bármely mű­szak első felében tx\ lehet menni a bányába, de üres csillét egyetlen kapcsolótéren sem lehet látni, min­denütt tele csillék állnak. Vajon miért? Talán kevés az üres csille? Vagy nincs elég mozdony? Koránt­sem! Hiszen ugyanebben az időben a külszíni rakodó összes sínpárja te­le van üres csillével. Négy mozdony szintén kinn manőverezik, az ötö­dik pedig még mindig az előző mű­szak termelésével és mozdonyveze­tőjével az engedélyezett 40 tele esi!- le helyett 80-al jönne kifelé a tárná­ból, — ha volna még férőhely a kül­színen. így eltorlnsznlják a fronton és a kis munkahelyeken annyira várt üres vonat útját. Sokszor az ilyen torlódás miatt a munkásokat műszak váltásra beszállító vonat sem tud időben elindulni. 8 ahelyett, hogy meg­vizsgálnák, mit tehetnének saját erejükből a hiányosságok meg­szüntetésére, üres csillét követel­nek a tröszttől, holott annyi csil­léjük van, hogy alig férnek tőle a külszinen! A végnélküli kötélszállításnál is hasonló a helyzet, amely főkép a vágathajtási technológia be nem tartásából adódik. Hogy példát em­lítsünk a vágathajtási technológia semmibevevésére, a kendői bánya­üzemre kell utalni. A megyei párt- bizottság határozata értelmében ez évben Kondót mintaüzemmé fejlesz­tik. Ennek érdekében az üzem két új kombájnt és sok egyéb felszere­lést kapott, Az üzemvezetőség azon­ban a berendezések megfelelő foga­dására vajmi keveset tett A főszál- lítópái.vák — például a déli fővonal — sárosak, a vágányzat állapot? a kritikán aluli, vizárok nincs, a talp­fákat a szállítókötél el fűrészelte stb. Nem sokkal különb a helyzet Al­bert telepen sem. Az idén kihajtott V.-ös eresekében féllábszárig ér a sár, a csillék az oldaltámfákban akadoznak. Ezek a hiányosságok saj­nos a többi borsodi bányaüzemben is elég sűrűn előfordulnak. A nagy termelési nanok sem hoz­ták meg a kívánt eredményt, mert elteríedt az a divat, hogy va=árna- ponkim reggel a pályát „lehúzzák” csak azért, hogy a bányából több sz«n jöhessen ki, Ilyen többtermelé/ire nincs szüksége a népgazdaságnak, mert sí lehúzott pálya hétfőn egy teljes műszakon, «őt előfor­dul, hogy még a másik két mű­szakon sem tud normális szállí­tást hiztenitani, s ezzel több a hétfői termeléslkfrssés, mint a szombati túlteljesítés. A szalagszállítás körül a legfőbb hiányosság a szalagok beszerelésé­nél, tisztántartásánál és tervszerű megelőző karbantartásánál tapasztal­hatók. Annak ellenére, hogy egy gu­miszalag garnitúra értéke négyszáz- ezer forint — nem becsülik meg azokat bányáinkban. Kondón pél­dául a termelés zömét három gumi- szalagon szállítják. A szalag görgői, nek nagyrésze hiányzik, a meglévő görgők cgyrésze áll. be van tapadva. M, D, Tolmácsévá pénteken a ru­házatipari dolgozók szakszervezeté­ben üzemi, gazdaság! és mozgalmi vezetők előtt ismertette tapasztala­tait, hasznos tanácsait. Sz, A. Kond- rntyjev a SZQV bérosztályán ta­nácskozott. K. F. Bondarenko az EM Szerszámgyárban járt, F. F. Nyikolaiev és Ny, A. Filippov a 21- es számú Állami Építőipari Vállalat munkálatait, a parafakőgyár szilí- kátbeton készítési módiát tanulmá­a golyósesapágyak nyikorognak. Hasonló hibák tapasztalhatók a ru- dolfteiepi bányában is, Ezek a bá­nyák vegyenek példát a sajókazaj bányaüzemtől, ahol Zsidek János olvtárs, gépésztechnikus kiváló gonddal szervezi meg a tervszerű megelőző karbantartást. Mi a legfontosabb tennivaló bá­nyáinkban a szállítás megjavítása érdekében? Az egyik legfontosabb feladat az, hogy a szállítás és karbantartás veze­tői a szállítási felvigyázók és művezetők a reájuk bízott mun­kák te»*! irányitól legyenek. Nem lehet megengedni, hogy a mű­vezető, vagy a szállítási felvigyázó beosztottai helyett elvégezze a mun. kát, A vezetők irányítsanak és ne­veljék beosztottjaikat. Igen fontos, hogy az üzemvezető főmérnökök bánvemesterek, a párt- és tömeg- szervp-et) szervek éppen olyan 4e- lentőséget tulajdonítsanak a szállí­tásnak. mint a iövesztesnek, a rako­dásnak és p biztosításnak. Helyes, bp a műszaki értekezletekre meg­hívják a számítási felvigyázókat >s és megszabják nekik konkrét fel­adataikat. A lyüvi pártszervezetek október első felében saját űze- m’ükben hívjanak ö°?ze szállí­tási ankétet, amelyen vitassák meg bányaüzemük szállítási pro­blémáit. Helyes ha a kommunisták az októ­beri taggyűlésen is a hányák szán­tásának problémájával foglalkoznak. A bányászszakszervezet trösztbizott­sága gondoskodjon a szállítómunká­sok és felvigyázók szakmai képzésé­ről, Jelenleg ugyanis a bányáknál gépkezelői tanfolyamon és a heti balesetelhárítási felolvasáson kívül a szállítás dolgozói részére semmi továbbképzés nincsen. A szakszer­vezeti bizottságok vizsgálják felül a szállítók között folyó versenyszerző munkát, s tegyenek hathatós intéz­kedéseket annak megjavítása érde­kében. A szakszervezet munkáiéhoz nyújtson több segítséget az üzemi bányász pártszervezet is, A párt- szervezet vegye kezébe saját éves politikai intézkedési tervét, s har­coljon a benne megjelölt feladatok végrehajtásáért. Boldizsár elvtárs beszámolói?, után számos hozzászólás hangzott el amelyet keddi számunkban ismer­tetünk. nyozta és brigádtagokkal, újítókkal, műszakiakkal hosszasan elbeszélge­tett. G. P. Tokár a Szénbányászati Minisztériumba látogatott el, J. T. Svccov a dunántúli olajmezőket te­kintette meg. • A szovjet ipari küldöttség tagjai szombaton Sztálinvárosba látogat­tak el, ahol megtekintették a várost és a Sztálin Vasművet, (MTI) 10 éve annak, hogy Bartók Bélá­nak, századunk egyik legnagyobb zeneszerzőjének, az Igazság rendít­hetetlen harcosának nive utolsót dobbant. Akkor halt meg, amikor a felszabadult magyar nép elindult a szabad élet útján és kitárult előtte annak lehetősége, hogy a nagy mű- vész eszményei megvalósuljanak, Bartók a> alkotó, az előadómű­vés», » folklórista. a tudó«. a peda­gógus, akit román zenetudós barát­ja, Brailoiu ügy jellemzett: az iga* ember, — tántoríthatatlan harcosa volt a műzene és a műaenei formák megújításának a népzene kincseivel. Hirdette a népművészet magasren­dűségét, a nép hatalmas alkotóerejét és ezzel együtt hirdette a nép jogát az életbe*, a* élet javaihoz. Bizott benne, hogy a népzene talajából ki­nőtt új művészi zene kifejlődése párhuzamosan fog fejlődni a társa­dalmi megújhodással. Bartók Bélára, hallhatatlan hű fiára örökké büszke les* a magyar nép, de szívébe zárta őt müveivel együtt az egész haladó emberiség. Halálának évfordulóján Borsod megyében Is szeretettel emlékeznek meg Bartók Béláról és művészeté-! ről. Borsodszirák község lakói, — akik büszkék arra, hogy » Bartók család elődei, valamikor ott éltek, s a falu temetőjében pihen az egyik Bartók-ős, Bartók Gergely és fele­sége, GandpHs Mária — szeptember 85-én egésznapos Bartók Béla ünne­pélyt tart a borsodi művészegyüttes közreműködésével, A sportrendezvé­nyekkel összekötött ünnepségeken a borsodi művészegyüttes műsora előtt Galánfy Lajos, a miskolej zeneum- vészeti szakiskola Igazgatója ismer­teti Bartók életét és munkásságát. Azután leleplezik a Bartókról elne­vezett utca tábláját, Bartók Ger­gely sírjánál Rác* Elemér, a megyei tanács VB elnökhelyettese mond beszédet. A szovjet delegáció tagjainak látogatásai MEZŐKERESZTES j szintén győzött az u) <4® év elvién Mezőkeresztesen kevesen mertek arra gondolni, hogy a község parasztságának zöme őszre már hat hármas típusú termelőszö­vetkezetben kezdi az új gazdasági évet. Es mi történt.., Csupán az el­múlt napokban három új mezőgaz­dasági termelőszövetkezet alakult. Közel 200 dolgozó paraszt család vá­lasztotta mindössze két hét alatt a szövetkezés útját, 30 gazdálkodó lé­pett be a meglévő Vörös Csillag termelőszövetkezetbe, S a harc az újéi, tovább folyik. Nincs olyan nap, hogy néhány dol­gozó paraszt ne kérné felvételét a tsz-be. A kívülállók elmennek azok­hoz, akik már beléptek, véleményt, tanácsot kérnek tőlük. Megkérdezik a régi termelőszövetkezeti tagokat is. Járnak a tanácsházára, pártszer­vezetbe. Érdeklődnek, s miután ala­posan fontolóra veszi a dolgot, mi­után meggyőződtek az új út igazá­ról, kitöltik a nyilatkozatot. Az egész községben másról sem folvik a szó, mint az új útról, a nagyüzemi gazdaságról. Kezdődik korán reggel s tart késő estig, — sokszor éjszaká­ba nyúlnak az ilyen beszélgetések viták. S másnap újból folytatódnak Igen biztató, hogy a belépők nagy többsége 10—15 holdas, vagy még ennél is nagyobb földterülettel rendelkező középparaszt. Megtört a jég, — mondogatják a helybeliek, s valóban így van. Kor­pás Józsefek, ifjú Nagv Lajosok, Gróf Bertalanok — a falu legtekin­télyesebb. legjobban gazdálkodó kó- zépparasztjai megnyitották a sort, s követte őket a parasztság nagyrésze. ★ Ab Ui Barázda mezőgazdasági termelőszövetkezet két héttel ezelőtt még Uj Élet néven, I-es típusú cso­portként dolgozott, Már a nyár fo­lyamán többen felvetették, hogy jó volna egy új termelőszövetkezetet. — III-as típusút alakítani. De nem. Még ekkor a tagság zöme vonako­dott. Majd áz őszi munkák után be­szélünk róla. — volt rá a válasz. Az egyik szeptember eleji napon azután, amikor együtt volt a tagság, Korpás József. n csoport egyik párt­tagja^ felállt, s azt javasolta, hogy ne várjanak tovább, alakítsák meg a III-as típusú tsz-t. Egyben beje­lentette, hogy ő maga belép első­nek. "Ezen az estén több dolgozó pa­raszt követte Korpás Józsefet. Egy­két nappal később az alakuló gyű­lésen már 20-ra szaporodott a belé­pők száma, s utánuk jöttek a töb­biek is. Rákövetkező napon vezető­ségválasztó gyűlésen már 30 család volt együtt az Ui Barázdában. El­nöknek Kádár Györgyöt választot­ták. A v^zetősék között van Nagy József, Bök Károly. Nagy Imre kö­zépparaszt. Azóta minden nap jön­nek az úi belépők 40 dolgozó pa­raszt lépett be az Uj Barázdába, de a kapu továbbra is nyitva áll a be­lépni szándékozók előtt. * A másik ui termelőszövetkezet Petőfi néven alakult. — Néhány nappal ezelőtt még I-es típusúban dolgoztunk, — mond- ia if]. Gróf Bertalan tsz elnök, őszintén szólva minket is, mint a többieket — a község vezetői, a pártszervezet tagjai, tanácstagok, s régi tsz-tagok és persze elsősorban eredményeik győztek meg. És az I-es típusú Petőfi termelő- szövetkezet tagjai hallgattak a szó­ra. Szeptember 19-én este tizen úgy határoztak, hogy már most. a gaz­dasági év befejezte előtt, mezőgaz­dasági termelőszövetkezetet alakjá­nak, Másnap már 18-an voltak. És most, egy héttel az alakulás után 32 család 300 hold földön kezd új éle­tet, Ehhez megvan a tehetségük — de gazdasági alapjuk is. Erősek a Petőfi tsz tagjai, tapasztalt, földet szerető parasztemberek. Már 12 lo­vat. 12 tehenet adtak a közösbe Maga Gróf Bertalan. a csoport el­nöke. 4 szép lóval gazdagítja az új termelőszövetkezetet. S hogy meny­nyire biztosak lövőjükben — arra elég eev mondatban is válaszolni: — Húsz hold földemen eddig is iól megéltem — mondja Gróf Ber­talan, — de Aiután. munkám után még jobban, még szebben akarok élni. mint eddig. így van ezzel min­denki a Petőfiben, ez a véleménye Cseh Gáspárnak. Demeter Károly- nak. Okos Lajosnak, meg a többi középparasztnak is. W Azon os estén, amikor a Pe­tőfi termelőszövetkezet alakuló gyű­lését tartotta — Kiss Lajos bácsi, az I-es típusú Aranykalász tsz tagja is felvetette dolgozó társainak; „Nem lenne jobb. ha mi is követnénk a többieket?” Sokan helyeselték Kiss bácsi javaslatát és nyomban aláír­ták a belépési nyilatkozatot. Kiss Bertalan, a csoport elnöke, minden­kit megkérdezett, — mindenkivel megbeszélte, hogy akarja-e a III-as típusú tsz-t. vagy marad a régi Pe­tőfiben. S valósággal égyik napról a másikra tértek át a fejlettebb gaz­dálkodási formára. Azok. akik még az alakuló gyűlésen gondolkodtak, két-három nap múlva már elmen­tek az elnökhöz, mint például ö?v. Kazai Jánosné. Berecz Jánosné s még sokan mások. — Nem szégyen- kezünk tovább a többiek előtt, fű­dig veletek tartottunk — mondták —. ezután is együtt maradunk. Az Aranykalász termelőszövetke­zet tagjai még a földrendezéssel, s az őszi munkák végzésével vannak elfoglalva, de már gondoskodnak a jövőről is. A gépállomás segítségé­vel már szántanak, a napokban a vetést Is megkezdik, s természetesen ezt a munkát együtt, közösen vég­zik. Az Aranykalász tagsága — ? 70 család, — elindultak a biztos hol­nap felé. ■* Három Új mezőgazdasági ter­melőszövetkezet. 30 belénő az évek óta iól működő Vörös Csillag ter­melőszövetkezetbe. — nagyon szép eredmény. De ne gondoltuk azt, hogy könnyű munka volt. Igen szí. vós felvilágosító, nevelő munkára volt szükség, mert az újtól sokszor még akkor is vonakodnak néha, ha már látják, hogy jobb a réginél, Hegy ma Mezőkeresztesen idáig ju­tottak — a pártszervezetnek, a *ö- megszervezetekhen dolgozó elvtár-, saknak, s a meglévő termelőszövet­kezetek tagjainak köszönhető. Néha már masuk a vezetők is le-< mondtak a szervezésről — hiába, nem megy, mondták. De másnap út­ból hozzáfogtak. Nem engedte őket nyugodni a lelkiismeretük, felelős­séget éreztek a szövetkezett mozga­lom fejlesztéséért, a falu dolgozói­nak lövőiéért- Dicséret illeti a hely­beli pártszervezetet. Remik elvtár­sat, a csúcsbizottság titkárát, a köz­ségi tanács vezetőit; Lőwy Béla. Prágay István Gaál Márton elvtár­sakat. akik élt nappallá téve dol­goztak. De büszke lehet munkájára Madáesi József, a földművesszövet- kezet ügyvezetője is. aki fáradha­tatlanul járta a házakat, s ha kel­lett, kint a határban kereste fel a dolgozó parasztokat És dicséret il­let mindenkit Mezőkerestesen. pki résztvett és részt vesz a termelőszö­vetkezeti mozgalom feüesztésében. A siker egyik titka többek között még az Is. hogy példát mutatnak a község kommunistái, tanácstagjai. Csak az Uj Barázda termelőszövet­kezetbe 10 tanácstag lépett be. S hason’óan a másik két termelőszö­vetkezetbe is több tanácstag, párt­tag kérte felvételét. ¥r A mezökeresztesi példa azt mutatja, hogyha egy községen belül a pártszervezet, a tanács, s más törregszervezetek közösen, egy szívvel és lélekkel dolgoznak, nagy­szerű eredményeket tudnak elérni LOVAS LAJOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom