Észak-Magyarország, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-10 / 187. szám

r A itommuniSiuknaK, az ipar minden dolgozójának az a feladata, hogy vállalását maradéktalanul teljesítse Pórul járt a kövesdi kulák Mezőnagymihály a válaszúton ^ AZ MDP BORSOD-ABAUD-ZEMPLÉN MEGYEI PARTBIZOTTSAGANAK LAPJA XI. évfolyam 187 ssám ÄRA 50 FILL,ÉR Miskolc, 1955 augusztus lo, szerda Hordani — csépelni ! AA egyénk termelőszövetkezetei és *■'* egyéni gazdálkodói a szösze',s gabonafélék és a zab kivételével már csaknem teljes egészében befejezték az aratást. Az eddigi cséplési ered­mények azt bizonyítják, hogy idei gabonatermésünk jónak mondható, felülmúlja az elmúlt esztendei átla­got. Tdsza'karádon a Táncsics isz ngsága 43 holdnyi területen holdan­k.nt 22 mázsa árpát termelt. Gönc dolgozó parasztjai a próbacséplések alapján 10—12 mázsás búzatermést ' Árnak, de jó! fizet a kenyér- és ta­karmánygabona megyénk többi köz­ségének határában is. A kenyérgabona betakarítása nem ér véget az aratás befejezésével. Hiába aratunk le időben, ha késle­kedünk a hordással, a csépléssel, ha indokolatlanul hosszú ideig áll '/■'resztben, asztagban a gabona, ki­téve az esőzéséknek. Az eddigi ta­pasztalatok sajnos azt mutatják, hogy megyénkben az aratás befeje­zőét nem követi elég gyorsan a be­li ordás és a cséplés. Ezért termelő- szövetkezeteink, de különösen egyé- r leg dolgozó parasztjaink és gép­állomásaink tervszerűtlen munkáját okolhatjuk. A késés azt jelenti, hogy gabonatermésünkből száz és száz mázsa megy veszendőbe éspedig nem objektív okok miatt — ahogy a községekben ■ a gépállomásokon f-ívesen bizonygatják —, hanem a felesleges várakozás, a rossz szerve­zés, a kapkodás következtében. A z esős időjárás, az egymást n követő záporok és zivatarok természetesen befolyásolják a munka folyamatos elvégzését, hiszen hosz- scú órákra megállítják a behordást é - a cséplést. De ezek korántsem o' óznak olyan időveszteséget, ame- l'et ésszerű munkával, körül tekin­tései ne lehetne csökkenteni. Zal- kod község ugyanolyan körülmé­nyek között mint megyénk- többi községe, már napokkal ezelőtt be­hordott és elcsépelt. Bodrogszegi gazdálkodói már csaknem teljesen elvégezték a behordást és ezzel eeyidőben — habár az esőzések miatt rövid megszakításokkal — de állan­dóan csépelnek. Ugyanakkor me­gyénk igen sok más községében — az abaujszántói, az edelényi és más jó "ásókban is — hosszú napokon át szünetel a hordás és a cséplés. Az abaujszántói járásban a gabonater­més alig néhány százalékát hordták be és csépelték el, s nem sokkal jobb a helyzet megyénk néhány más járásában sem. Pártunk központi lapja, a Szabad Nép néhány nappal ezelőtt bírálta Borsod megye aratási munkáját. Rá­mutatott, hogy a gyenge eredmé­nyek egyetlen oka a szervezetlen­ség, a kapkodás. Ugyanez a hiba kisért most, a hordás és cséplés ideién. A szervezetlenségre mutat rá a ^ tiszadorogmai gépállomás igazgatójának levele is. A gépállo­más két ara-tógépét a megyéi igaz­gatóság más körzetbe rendelte segí­teni. Az aratógépek két napig csa­varogtak munka nélkül, majd visz- szntértek a gépállomásra, mert nem volt rájuk szükség. Persze hiba van a gépállomások munkájában is. A cséplőgépeknél igen sok a műszaki zavar, az időkiesés. Az idegen csép­lővezetők egyrésze nem ért a gé­pekhez. Szerencsen a gépállomás egyik cséplője 20 százaléknyi sze­met hagyott a kalászban a cséplő- vezető hozzáneimértése miatt. Az el­csépelt terményt újra át kellett gé­pelni. Ennek a gépállomásnak 62 cséplője közül naponta átlagosan 7—8 gép műszaki hiba miatt nem tud dolgozni. A mérai gépállomás olyan cséplőket küldött az abaujszántói járásba, amelyeket a kelleténél na- gvobbméretü felvonókanalakkal lát­tak el. Több helyen baj van a ra- jontervekkel is. A gépállomások ve­zetői nem értenek egyet a tanácsel­nökök javaslataival, a tanácselnökök viszont a gépállomások elégtelen, rossz munkájára panaszkodnak. Mindezekből az viláslik ki, hogy a gépállomások és tanácsszervek nem beszélték meg a teendőket az aratás, cséDlés előtt, a terv így nem is le­hetett reális, s most mindennek a kenyér betakarítása látja kárát. A Irhákért elsősorban a gépállomások vezetőit és a járási, valamint a me- gvei tanácsszerveket terheli a fele­lősség. T gén sok helyen az a baj. hogy 1 a község dolgozói nem horda­nak .kellő gyorsasággal, s a gépek - hek nincs mit csépelnie. Egyik utcából a másikba vándorol a gép, fölöslegesen fogyasztja a drága üzemanyagot. Egy-egy községben a dolgozó parasztok egyik helyről a másikra csábítgatják a gépeket. A dolgozó parasztok és a tanács­szervek egyedül az esőzéseknek tu­lajdonítják a gyenge eredményeket. Arra kevesen gondolnak, hogy eső után néhány órával, amint kisüt a nap, lehet hordana, csak éppen a keresztek felső kévéit kellene széj­jelrakni. Megyeszerte csak igen ke­vés helyen, főleg a tsz-ek tábláin látni száradásra szétrakott keresz­teket. Ezek a termelőszövetkezetek először az alsó száraz kévéket szál­lítják és utoljára hagyják az akkor­ra már megszáradt váll- és borító­kévéket. Minden termelőszövetkezet­nek és egyénileg dolgozó paraszt­nak ezt kellene tennie a cséplés mielőbbi befejezése érdekében. A behordás meggyorsítására is akad jó módszer, csak éppen alkal­mazni kellene, el kellene terjeszte­ni megyeszerte. Tárcái községben Bátori Lajos tanácstag a maga kör­zetében megszervezte a közös be­hordást. Minden szekér hord, s így a cséplés is folyamatos lehet: A munka meggyorsításához per- sze az kell. hogy a tanács­szervek. a termelési és állandó bi­zottságok, a falu kommunistái és népnevelői ne nézzék ölbetett kézzel a napok múlását. Gondolniuk kelle­ne arra, hogy az ország kenyere he­ver kint a határban. Semmi más munka, sem kapálás, sem kaszálás nem akadályozza ezekben a napok­ban a hordást és a cséplést, minden erőt erre lehet és kell is fordítani, hiszen a kenyérgabona száz és száz mázsái mehetnek kárba a késedel­meskedés miatt. Gépállomásaink, tanácsszerveink, a falu pártszervezetei, kommunis­tái előtt nem lehet most fontosabb feladat, minthogy az élet mielőbb a zsákba kerüljön. TV éhány héttel ezelőtt még 1 egyesek aggodalmaskodtak, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt nem lesz kenyerünk. Most amikor kiderült, hogy jó, közepes termést arattunk, vannak akik közömbösen nézik, hogy a késedelmes hordás, cséplés veszélyezteti a kenyér minő­ségét. Ezt a magatartást az ország, a kenyérellátás érdeke nem engedi meg. Termelőszövetkezeteink, egyé­nileg dolgozó parasztjaink, a tanács­szervek és a különböző falusi bizott­ságok tekintsék legfontosabb felada­tuknak, a hordás és cséplés mielőb­bi befejezését. S mint mindenütt, ebben is igen sókat segíthetnek a falu pártszervezetei, a mindennapi munka élenjárói, a kommunisták. A kenyér biztosítása érdekében fél re kell most tennünk minden kényel­meskedést! Termelőszövetkezeti községgé alakult Göncruszka Ef?észnapos lelkes ünnepség szín­helye volt vasárnap Göncruszka. Kora reggel a vilmányi gépállomás fúvószenekarénak pattogó indu­lóira ébredtek a kis házak lakói, akik ezen a napon ünnepelték meg falujuk termelőszövetkezeti községgé alakulását. Az idén ősszel — néhány család kivételével — már minden gönc- ruszlcai dolgozó paraszt közös erő­vel. nagy táblákban, gépekkel mű­veli meg földjét. A ha-tár közel 77 százalékán folyik ősztől kezdve nagyüzemi gazdálkodás. A nemrég ■még csak 67 tagú Szabadság tsz 118. az újonnan alakult Jólét ter­melőszövetkezet pedig 67 taggal halad az új, boldogabb úton. A termelőszövetkezeti községgé alakult Göncruszka dolgozó pa­rasztjai néhány órával a vasárna­pi ünnepségek után már meg is vívták az első csatát, amely össze­fogásuk, a közös munka fölényét, legyőzhetetlen erejét bizonyítja. Az egész napi ünneplés után es­te egész Göncruszka vidám tánc­mulatságra készült. A tánczenekar melódiái helyett azonban a Her- nádpartról érkezett ijesztő hír jár­ta végig a falut: jön az árvíz! A Her nád megáradt és a gönc- ruszlcai határ egy része is veszély­ben volt. Egyszerre mozdult meg az egész falu. Mindenki a folyó partjára sietett, hogy a segítségük­re érkező katonákkal együtt gá­takkal állják el a víz útját. Egész éjjel dolgoztak az emberek. Még sosem fogott össze úgy a falu la­kossága, mint most. Azelőtt, ha veszély fenyegette a határt, min­denki csak a maga kié földjét mentette, csak azt féltette. Most mindenki az egész határért aggó­dott, a több százholdas, nagy közös gazdaságért harcolt. És reggelre felépült a gát első 150 méteres szakasza. Hétfőn délelőtt újabb 40 méteres gátszakasszal állták, útját az áradó Hermádnak. Sikerült is megvédeniük termelőszövetkezeti községük nagy, közös határának árvízzel fenyegetett részét. A VASUTASNAP ELŐTT 0 Egy hétig rasutasnapi műszakot tartanak a miskolci személypályaudvar dolgozói A kongresszusi zászlóval kitün­tetett miskolci személypályaudvar dolgozói a közelgő vasutasnap tisz­teletére augusztus 8-tól 14-ig vas- utasnapi műszakokat tartanak. Vál­lalták. hogy ezalatt az idő alatt min­den nap egy túlsiilyos vonatot indí­tanak. melyet DISZ ifjúsági brigád továbbit. Augusztus 14-én ünnepé­lyes keretek között továbbítanak egy túlsúlyos vonatot Budapest Fe­rencvárosba. A vasutasnapi műsza­kokon valamennyi állomási és vo­natkísérő brigád versenyben áll egymással. Az állomás dolgozói, akik már másodszor nyerték el a büszke él­üzem címet, az éves terv határidő előtti teljesítéséért folyó harcban napról-napra szebb eredményeket Kazincbarcikai vasutasok sikerei A kazincbarcikai vasútállomás dolgozói a vasutasnapi verseny első tíz napján igen szép eredményeket értek el. A fajlagos kocsimozdítás tervét a vállalt 107 százalék helyett 110, a vonatok menetrendszerinti indításának tervét 106 százalék he­lyett 114, a kocsitartózkodási tervet 102 százalék helyett 110 százalékra teljesítették. Különösen kitűnt jó munkájával Steinbauer László forgalmi szolgá­lattevő, aki a vonatók menetrend- szerinti indításának előírását 114 százalékra teljesítette. Szabó Ernő szolgálatvezető váltóőr a kocsitar­tózkodás tervét 115 százalékra telje­""" ☆ ————— sítette. Drahos János sztahanovista tolatásvezető siktolatási munkamód­szerrel 137 százalékos kimagasló eredményt mutatott fel. Sok év alatt szerzett jó tapasztalatait szívesen átadja dolgozó társainak, hogy a vasutasnapra és az alkotmány ün­nepére tett vállalásaikat ők is ha­táridő előtt teljesíthessék. Ugyancsak szép munkasikerekko) készülnek a vasutasnap megünnep­lésére a sajószentpéteri állomás dol­gozói is, akik a kocsitartózkodási tervet 110, a vonatok menetrendsze­rinti indításának tervét 106, a ko­csimozgatási egységidő tervét pedig 112 százalékra teljesítették. Ünnepi vásár lesz augusztus 20-án Miskolcon Alkotmányunk ünnepén, augusz­tus 20-án ismét nagyszabású ünnepi vásár lesz Miskolcon a Béke-téren. A vásáron az ipari üzemek mellett megyénk termelőszövetkezetei, állami gazdaságai és egyénileg dolgozó pa­rasztjai bemutatják legszebb mező- gazdasági termékeiket, állataikat. A földművesszövetkezetek szor­galmasan készülnek az eseményre. 40 pavilont állítanak fel. A tiszatar- jáni és a tokaji földművesszövetke­zet halászcsárdát rendez be a vásá­ron, amelyre az erdőbényei. tolcsvai és a sárospataki földművesszövetke­zetek mintegy 100 hl finom bort hoznak. Földművesszövetkezeteink 25 vendéglátó egységgel vonulnak fel s több mint 80 darab hizottser- tést vágnak le. Összesen 3 millió fo­rint értékű cipőt. 4 millió forint ér­tékű méterárut. 4 millió forint ér­tékű mezőgazdasági felszerelést és egy millió forint értékű bútort hoz­nak a vásárra. Egyszóval minden árucikk található lesz az augusztus 20-i miskolci ünnepi vásáron. érnek el. Hegyes! Tibor kocsimester és brigádja a kocsitartózkodási ter­vet 130, Tóth Kálmán guritásvezető és brigádja a szétrendezési tervet 128 százalékra teljesítette a napok­ban. Zabari János vonatvezelő és brigádja már 18 hónapja tartja a sztahanovista szintet. A vasutasnak pót ők is kimagasló teljesítményekkel akarják köszönteni. Szuhakálló-Mucsony állomás vállalása Szuhakálló-Mucsony állomás ke* reskedelmi szolgálattevő dolgozói lelkesen készülnek a vasutasnapra. Elhatározták, hogy jó kapcsolatot tartanak a bányák dolgozóival és 5 százalékkal csökkentik az egy kocsi- ra eső kirakási időt. Csorba József árupénztáros a vasutasnap tisztele­tre 5 százalékkal túlszárnyalja a sztahanovista szintet. Dull Sándor sztahanovista ?cotnp- rjád megteremti a jó kapcso­latot a vállalatok és a vasút dolgo­zói között. Megbeszéli a tennivaló- le :t, megkeresi a hibák kijavítása•» nak eszközeit. Dull Sándor vállaltai bogy Szuhakálló-Muc: ny állomáson ’ százalékkal ikkenti a kocsiál­lást. Magi László, Horváth István, Veres László Kelle András szta­hanovisták vállalták, hogy a kocsi- kihasználást 104 százalékról 107 szá­zalékra emelik. Ilyen lesz a miskolci ünnepi vásár bejárata: Éliizemavatás A Keletbükki Erdőgazdaság O- üzemavató ünnepélyét a múlt héten tartották meg. Tassi István elvtárs párttitkár méltatta az erdőgazdaság dolgozóinak lelkes munkáját, a kom­munistáik helytállását Ezután Sáli Emil az országos erdészeti főigaz­gatóság nevében átadta az élüzem kitüntetést, s a velejáró vándor­zászlót. Kolodzai Tibor elvtárs igazgató beszámolóiéban ismertette a válla­lat eredményeit. A Keletbükkj Er­dőgazdaság a II. negyedévben faki­termelési tervét 100.2. értékesítési fervét Dedig 104 százalékra teljesí­tette. Önköltségcsökkentési tervét 6 százalékkal teljesítette túl. Az ün­nepség során átadták a kiváló dol­gozó jelvényt, s a vele járó pénzju­talmat Béres Béla Erdődi Béla fa­kitermelőknek. Szarka Rudolf és László István szénégetőknek, vala­mint Takács Hona csemetekerti dol­gozónak; 180 dolgozó részesült jó munkája elismeréseképpen' pénzju­talomban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom