Észak-Magyarország, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-10 / 187. szám

2 Eszakmagyarorszag gzerda, 1955. aus^situs 10. m D. Y. Szkobelcin akadémikus nyilatkozata a Pravdában a genti nemzetközi atomerő-értekezietről Moszkva (TASZSZ) D. V. Szkobelcin, az atomerő bé­kés felhasználásával foglalkozó gen­fi nemzetközi értekezleten részve­vő szovjet tudósküldöttség vezetője nyilatkozatot adott a Pravdának. Szkobelcin akadémikus többek kö­zött ezt mondotta. — A szovjet tudósok és mérnökök százkét értekezését terjesztettük a genfi értekezlet elé. Ezek az érte­kezések összefoglalják a szovjet ku­tatók munkájának eredményeit az atomerő békés felhasználása terén, a fizikáiban, a biológiában, a techni­kában, a kémiában, a technológiá­ban. az orvostudományban és a me­zőgazdaságban. Ezek az értekezé­sek ezenkívül számos új javaslatot és elgondolást tartalmaznak, amelye­ket a szovjet tudósok szeretnének megvitatni külföldi kollégáikkal. Szkobelcin akadémikus megeml’"- fette. hogy a Szovjetunióban több. mint egy éve áll üzemben az ötezer kilowattos atomvillanytelep, majd ezzel kapcsolatiban rámutatott: •— Külön előadás foglalkozik majd a villanytelep felépítésének és üze­meltetésének tapasztalataival. Szkobelcin akadémikus a más or­szágoknak szükséges tudományos és műszaki segítség kérdéseit érintve ezt mondotta: A Szovjetunió már több országot részesít ilyen segít­ségben. Ezekben az országokban a Szovjetunió segítségével gyors ütem­ben létesítik a tudományos és kí­sérleti telepeket magfizikai kutatások céljára, továbbá az atomerő békés felhasználásának továbbfejlesztésére. Az egyfelől a Szovjetunió, másfe­lől Kína. Lengyelország, Csehszlo­vákia, a Német Demokratikus Köz­társaság. Románia. Bulgária és Ma­gyarország között aláírt egyezmé­nyek értelmében a Szovjetunió 1955 -56-ban kísérleti atomreaktorokat szállít ezeknek az országoknak fizi­kai és technikai kutatás céljára, szállít továbbá részecske-gyorsítókat az összes rájuk vonatkozó tudomá­nyos és műszaki leírással, segítséget nyújt e berendezések felszerelésében és üzembeállításában, valamint a megfelelő szakemberek kiképzésé­ben. Az említett országok ezenkívül megkapják a kellő mennyiségű rádióaktív izotópokat. Az értekezle­ten felszólaló szovjet küldöttek elő­adásaikban mindezt megvilágítják. A szovjet tudósok remélik, hogy a Szovjetunió hozzájárulása az érte­kezlet munkájához és az atomerő békés felhasználásához egészben véve. előmozdítja a népek közötti béke és együttműködés megszilárdu­lásit. A szovjet tudósoknak meg­győződése hogy a különböző orszá­gokban dolgozó tudósok kapcsolatai­nak megszilárdítása és a személyes érintkezés, továbbá kutatásaik ered­ményeinek kölcsönös közlése fontos feltétele az atomerő békés célokra való eredményes felhasználásának. Eiseiíhswsr elnifiK ii?ene?c az alomért bélrés fe!ha$zn4lús*vii) faglal&ozá nemzalhöz) fulOüHiwos és tnüsíaXi érieXsztefneX oly cok éven át megszakadtak.“ Genf (TASZSZ) Eisenhower, az Egyesült Államok e'nöke üzenetet intézd.t az atom­energia békés felhasználásival fog­lalkozó nemzetközi tudományos és műszaki értekezlethez. Az üzenetben üdvözli az értekezlet részlívevőit Ó3 sok sikert kíván munkájukhoz. Eisenhower megállapítja, hogy az értekezlet kedvező körülmények kö­zött. nyílik meg. „Eddig még sohasem folyt le ilyen méretű és jelentőségű tudományos értekezlet — szól az üze­net —, amely ilyen általános érdek­lődést ébresztett volna. Az értekez­leten a világ népei képviselhetik ma­gukat. Gazdag lehetőség nyílik arra. hogy helyreállítsák a korábbi szabad tudományos kapcsolatokat, amelyok A saamddéiki kommunista pár* felszólította a saarvidéki lakosságot, hogy az október 23-ára kiírt nép­szavazáson utasítsa el a párizsi egyezmények egyikét alkotó Saar- statutumot, amely a Nyugateurópai Unió fegyverkezési bizottságának fennhatósága alá helyezi a Saar- vidék gazdasági életét. A kommunista párt felhívása ki­emeli: — A Saar-statutum elutasítása kemény csapás lenne a párizsi egyezmények végrehajtására, mert a francia köztársasági tanács a Saar- statutum életbeléptetésének felté­teléhez kötötte a párizsi egyezmé­nyek ratifikálását. Aki az október 23-i ^ népszavazáson nemmel szavaz, tevékenyen előmozdítja a nemzétkö­Elsenhower hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok síkraszáU az a'oro. energia bckc3 célú felhasználásának teriileién kifejtendő nemzetközi ?gyü* tmíiködés mellett és rámutatott: Az Egyesült Államok kongresszusa által 1954-ben hozott atomenergla- törvény nvíltan kimondja: „elismer­jük azon kötrlcze>!Légiinket, hogy az együttműködés szollemében közöljük másokkal a. békés alomteehnika terü­letén szerzett tudásunkat“. Az elnök befejezésül nbboll meg- győződóset fejez#c k', bogy az atom­tudományt „az emberi élet jobbáféte- lének előmozdítására késztethetjük“. (MTI) zi feszültség csökkentését, az euró­pai béke kollektív biztosítását és ezzel Németország újraegyesítését. (MTI) A Keresztény Demokrata Unió és a Kcreszitény Szociális Unió közös par­lamenti csoportja hétfűn este rend­kívüli ülést tartott Bonnban. Az ülé­sen Brentano külügyminisater beszá­molt az Adenauer kane-llár moszkvai útjával kapcsolatos diplomáciai és politikai előkészítő munkálatokról, A parlamenti csoport a külügy­minisztérium által kidolgozott irány­flnpl lapon üdvözli < a nemzstHöz; feszültség enyhülését Az angol lapok N. A. Bulganyin- nak, a Szovjetunió Miniszter: anácsa elnökének a moszkvai dip’omáciai képviseletek vezetőt számára augusz­tus 7_ón adott, fogadó a alkalmából kommentálják a Kelet és Nyugat kö­zötti viszonyt. A Daily Herald szerkesztőségi cik­kében. utalva a nemzetközi feszültség enyhülésére, azt írja. hogy most ki kell terjeszteni ezt a kereskedelem gyakorlati területére. „A nyugatnak most meg kell tár­gyalnia azt a kérdést, hogy Kínával kapcsolatban vesse el a hadifontos­ságú anyagokkal való kereskedelem­ben bevezetett külön-tilalmat. Ezt. a tilalmat a koreai háború idején ren­delték el, de a koreai háború két év­vel ezelőtt végétért. A távolkeleti kérdésekre vonatkozó genfi egyez­ményt 1954-ben, vagyis egy évvel ez­előtt. megkötötték. Ezért a kereske­delmi tilalmat meg kell szüntetni,“ A News Chronicle szerkeszi őségi cikkében azt írja, hogy „Az egyesült világ megteremtéséhez vezető utat békés körülmények között, nem fogják egy-két nap alatt elérni, Csüggedő hangulatra azonban semmi ok. Hisz- sziik, hogy Keletnek és Nyugatnak meg kell tanulnia egy táborban élni és meg is teszik ezt.“ (MTI) elvek megvitatása után elhatározta, hogy n kancellár moszkvai útja előtt, a politikai szünidő ellenére, még egyszer összeül az Adenauer utazá­sával összefüggő kérdések megtár­gyalása ra. Krone, a parlamenti csoport elnöke, az ülés után megerősítette, hogy Adenauer szeptember első felében utazik a szovjet fővárosba. A saarvidéki kommunista párt felszólította a lakosságot, hosy népszavazáson utasítsa el a Saar-statutumot ; t Berlin (MTIl B Keresztény Demokrata Unió parlamenti csoportja rendkívüli ülésen foglalkozott Adenauer moszkvai útiéval összefüggő politikai kérdésekkel Berlin (MTI) Póruljárt a kövesdi kulák Mezőkövesden a Teréz.ulca környékén lévő artézikat mellől a napokban vasrúddal együtt eltűnt „A kúlndl mosni tilos“ jelzésű tábla. Akkor még nem látott senki kü­lönösebbet az eset mögött. Eddig volt tábla, most nincs. A vasrúd kedvéért ellopta valaki. Azok pedig, akik a tilalom ellenére a kúthoz jártak mosni, még örültek is neki, mert a felirat hiányában most már zavartalanabbal pancsolhattak a kút körül. De azért mindenki kiváncsi volt. Az asszonyok a kútndl kérdezgetni kezdték: ki vihette el a táblát? Márton Albert né kulák felesége, aki azon a napon is a kútndl mo­sott, odcszólt az asszonyoknak. — Kit Hát Pmiyi! A tszcs-elnök. — Panyi? — csodálkoztak a töb­biek. — Hát ki más? Tudhatnátok! Az asszonyok elgondolkoztak azon, amit a kulák mondott. Ismerték Panyit, de ... Lehetséges ez? Mások pedig újságolták a történetet. Hogy lám, ez a Panyi miket nem csinál. Ki hi te volna? Panyi Gáspár akkor értesült a mende-mondáról, amikor egy este hazafelé ballagott. Azt is közöl'ék vele, hogy kitől származik ez az arcátlan rágalom. Aznap este a düh­től még vacsorázni se tudott. Mi­csoda szégyen ez! Az egész község­ben ezt fogják beszélni és a szemébe fognak egyesek nevetni. Gúnyolni fogják. „No Panyi, hát kellett nekerl az a tábla?“ Még csak rz hiányzott. Működő't Panyi fnn'áziája. Jól né­zünk ki. Legfeljebb csak remélni lehe', hogy valaki megtalálja az igazi tettest. De hogy? Aki elvitte, az a táblát .úgy se fogja mutogatni fűnek-fdnak, hanem elrej'i valahol. Talán sose lesz meg s az ö léikén szárad az egész. Mert hozzá is el­jönnek, keresni fogják. Persze nem tudja majd előadni és mondogat­ják: ja, eldugta, nehogy elcsípjük. Mivel aztán a faluban több Panyi is vem s • hogy össze ne tévesszék őket, hát kérész'elés is lehetséges. Például, ha szó lesz valamelyik Pa­nniről és érdeklődni fognak: Panyi? Melyik Panyi! ... És már kapják is az útbaigazítást: Hát a „táblás“ Panyi... No, ezt jól megcsinálták. Mártonná tette ezt, a kulák. Annak meg biztos a férje, Márton Albert parancsolta meg, hogy kürtölje világgá, az esetet. Az a gőgös, akit mindenki utál. Akinek a maga faj­táján kívül egyetlen jóembere, egyetlen barátja sincsen. Bár az sem biztos, hogy tud-e egyáltalán hn rá' hozni a saját fajtájával is. Kövesden mindenki tudja, hogy a kér kulák. az ember, meg az asszony miként bánt az apóssal. Meghalt az öregember és kivitették a hulla­házba. A kulákcsntádnak nem moz­dult meg a szive. Mások gondoskod­tak a temetésről. Panvl töprengett, szinte tehetetlennek érezte magát. Bemocs­kolták! Még most sem hagy neki békét Márton Albert. Pedig régi nóta ez. Akkor kezdődött, amikor még cseléd volt Panyi, nincstelen, földhöz ragadott. Aki hajnalban kelt, mezítláb járt, gürcölt, aludt­tejet háromszor is eveit egy nap, egyike volt a korgó gyomrú. három­millió koldus társadalmának. Aki az olyan piócáknak szaporította vagyonát, mint Márton Albert kulák. Amióta csak ismerték egymást, Márton mindig csak megalázta, tegezte, emberszámba se vette öt. Bogy is vette volna, hiszen őneki nagy vagyona volt, cselédei dolgoz­tak helyette. Lóval, sertéssel, mar­hával, mindennel kupcckcdctt, ebből szerezte vagyonát. A háromszázhol­das esetiében, ahol csak a nagy­gazdák, a „falu első embereinek“ állatai legelhet tek, Mártonnak is volt harminc hold legelője. (A má­sik harminc szántó voll.) A cselé­dek itt hizlalták a jószágot a kulá- koknak. Mártonnak tuc.alszámra voltak i't marhái, amelyeket a pesti, meg az egri keresi:edöknek jó pénz­ért eladott. A szegény emberek még a lábukat sem teheti ék be a Csetré- be. A szokások, a vagyon, a törvény véd'e, dédelgette a nagygazdákal. Még katonának se vitték el őket. Márton Albert sem volt soha katona és hencegett, ha n szegény emberek fiai a ka'onasáptól hazavet ödfek szabadságra: „Szegény embernek való a katonaétet. Csak az katona, akinek nincsen pénze." Panyi nyugtalan volt. Mit lehetne itt csinálni? Ki fog kiállni mellette, hogy nem ö a tet­tes7 Tudta. mi fáj a kuláknak. Most minden eszébe jutott, ami az utóbbi időben történt. Márton gyű­lölete akkor fokozódott, amikor meg­tudta, hogy Panyi lett a csoport elnöke. A kulák szórta a rágalma­kat a csoportra, de Panyira is. Fe- nyrgrlözött. „Jobb, ha abbahagyjá­tok azt a iszcs.t, ómig nem késő — kiabál'a. Egy reggel pedig, amikor a csoport tagjai szekérrel a licitárba igyekeztek, Márton megállította a lovakat és odázzál', az embereknek: „Hová men'ek t\ szerencsétlenek! Hát van nektek e-'dek?“ Panyi folyton csak a kulákról gondolkozott. De nem talált meg­oldást. Az eset teljesen felkavarta Kínai vendégek látogatása Miskolcon Sok-sok ezer kilométer távolság­ból, a baráti Kínából érkezett ven­dégek tisztelték meg az elmúlt hét szombatján magyarországi tartóz­kodásuk alkalmával Miskolc váro­sát. Hárman jöttek, Csen-Csia-Pin, a kínai népművelési minisztérium művészeti igazgatósága tömegművé­szeti osztályának helyettes vezetője, Van-Szung-Szan, a pekingi tömeg­művészeti intézet vezetője és Con- Sin-Jiu elvtársak. A KÍNAI VENDÉGEK miskolci tartózkodásuk idején látogatást tel­tek a Lenin Kohászati Müvekben, városunk, megyénk egyik büszkesé­gében, s elismeréssel nyilatkoztak a diósgyőri munkások szocialista építő akaratáról, eredményeiről. Megtekintették a Herman Ottó mú­zeumban a miskolci Országos Kép­zőművészeti Kiállítást is. Szombaton délután Csen-Csia-Pin, Van-Sz.ung-Szan és Con-Sin-Jiu elvtársak elbeszélgettek a TTIT klubhelyiségében a. város kulturális életének vezetőivel. A kínai elvtár­sak igen nagy érdeklődést tanúsítot­tak öntevékeny kultürcsopovtjaink munkája iránt. Különösen érdekelte őket., hogyan dolgozik a diósgyőri művészeti együttes. Érdeklődték az iránt is, hogy az írócsoport hogyan foglalkozik a fiától írók nevelésével és a zenei szakiskolák hogyan segí­tik elő iskolánkívíiii oktatással a népi tehetségek fejlődését. Bogár Károly elvtárs, a városi párt-végrehajtóbizottság kulturális osztálya vezetőjének érdeklődésére Csen-Csta-Pin elvtárs rövid ismerte­tőt tartott Kína kulturális életéről. Elmondotta, hogy a felszabadulás után hatalmasan fejlődött Kína kul­turális élete. A lakosság élete jobb lett, így mégnőtt kulturális igénye. A kulturális élet első követelménye volt, hogy a tömegek kulturigényéi kielégítsék. A kulturális életnek voltak haladó hagyományai és ezt <? hagyományt az új életnek megfele­lően tovább fejlesztették, kiegészí­tették. Első lépés az irodalom fela­data volt. A kulturmunkát a párt irányította. Mao-Ce-Tung elvtárs a kulturmunka célját, feladatát is­mertetve azt mondotta: „minden vi­rág egyformán nyíljon“. Jugoasláv—magyar Belgrad (MTI) Belgrádbnn a határmenti folyókra vonatkozó magyar-jugoszláv vízügyi egyezményt írtak alá. Az egyezmény értelmében a két fél kötelezi magát, hogy tárgyalások útján old meg minden idevonatkozó problémát. A szerződő felek e célból elhatároz­ták, hogy vegyesbizottságot létesíte­nék. A bizottság hatáskörét a most lelkűidét. De mindegy. Lesz, ahogy lesz. AH elhiszi, hogy 6 vitte el azt a vacak láblát, az csak higyje. Aki pedig nem hiszi, az sem segít sokat. Mert hol a bizonyíték, hogy ö ár­tatlan? Es hol az igazság akkor? Nincs, aki kiderítse ezt az ügyeit Mindenesetre másnap elment a tanácselnökhöz. Elmondott mindent. Az elnök figyelmesen nézett a sze­mébe és hallgatta. — Na, mit szólsz ehhez, elnök elv­társ, Hallottál már te ilyentt Ha megtalálnám azt a gazembert, hát... Éppen kapóra jött a dolog. Elszá­moltául mentek a kuldkhoz. Tíz­ezrekkel tartozik az államnak. Tar­tozik adóval, sertéssel, marhával, borral. Pedig vannak állatai, lova, tehene, disznója, s prima bora ter­melt tavaly. — Csak légy nyugodt, elintézzük. Sejtem már, hol Igsz az a tábld. Panyi hazament. A begyűjtés em­berei pedig elindullak Márton por­tájára. Láiszól ag üres volt a kulák kamrája, meg a hombárja is. De csak látszólag. A két kulák, hogy megerősítse nézetét, olyan jámbor arcot vágott mint a ma született bárány. — Nincs már nekünk semmi, — morogták. — Nincs? Majd meglátjuk. — Bora is van, miért nem adta be? — Nincs már borunk se — vála­szolta a kulák? De csakhamar előkerültek az el­rejtett élelmiszerek. Többek között a sonkák. — Vágási engedély? Csend. Az nincs. Nem is lehetett, mert feketén vágnak mindig. Már csaknem befejezték az elszá­moltatást, amikor a tanács emberei gyanús dolgokat vettek észre. El­mentek és szóltak a rendőröknek. De mire azokkal együtt visszatér. Kinában a forradalom nem egy­szerre ment végbe, hanem s?aka- szonkint. A kulturális élet is ugyanígy fejlődött ki. A felszabadí­tott területeken nagy virágzásnak indult. Kínában rendkívül szeretik a művészetet. A kínai nép élete nagy hatással van a művészetre, visszatükröződik benne. s a művészet pedig hatással van az emberek gon­dolkodására, fejlődésére. A KÍNAI NÉPNEK van egy na­gyon népszerű operája, a „Fehér- hajú lány“. A kínai nép fiai három­szor, négyszer is megnézik ezt az operát. Különösen akkor volt nagy érdeklődés az opera iránt, amikor a kínai falvakat elérték a földreform hullámai. A tömegek megindultak a művészet felé. Az előadások végén a nézők felálltak és az opera hatása alatt a maguk életéből mondtak cl példákat, az opera mondanivalóját kiegészítették saját élményükkel: Spontánul az öntevékeny kulturcso- portok egész sora jött létre, akik betanulták és előadták ezt az ope­rát. Az opera egyes motívumait he­lyi lehetőségekkel oldják meg. Ez a kulturális megmozdulás óriási ha­tással volt a munkás-paraszt szár­mazású tehetségek művelésére, tu­dásának fejlesztésére. A forradalmi hagyományokkal rendelkező öntevé­keny csoportok úiabb csoportos megalakulását tették lehetővé és segítették őket. Ma már Kínában sok tízezer munkás és paraszt önte­vékeny kulturcsoport működik. A további célkitűzésűk az, hogy az ön­tevékeny csoportok mennyiségi fej­lődése mellett nagyobb figyelmet fordítanak a minőségi fejlődésre. A BARÁTI BESZÉLGETÉS, a ta­pasztalatok kicserélése után Kiss Károly elvtárs, a városi tanács nép­művelési osztályénak vezetője kö­szönte meg a kínai elvtársaknak, hogy ellátogattak megyénk székhe­lyére. Csen-Csia-Pin elvtárs, a kínai kulturdelegáció vezetője a vendég­látást megköszönve kifejezte, hogy a kulturdelegáció miskolci látogatása is elmélyíti a kínai és a magyar nép barátságát. A tapasztalatok ki­cserélése pedig elősegíti a tömegek kulturális igényeinek fokozottabb kielégítését. jÁ vimiigyi egyezmény aláírt egyezmény állapítja meg. Az egyezményt magyar részről Kurimszky Sándor belgrádi magyar követ, a jugoszláv kormány nevé­ben pedig Sztevan Szimonovícs, n Szövetségi Vízgazdasági Hivatal fő­nöke írta alá. A tárgyalások az együttműködés és a kölcsönös megértés jegyében folytak le. (MTI) tek, az udvaron nagy tócsát vettek észre. Borszag terjengett mindenfelé. Igen, mert amíg odavoltak, a kulák. asszony, nehogy be kelljen szolgál- falni, a két hektó bort inkább ki­öntötte az udvarra. A rejlett zugokból aztán előkerült néhány érdekesség. Tizenkét darab német katonai pulóver, nehézpuska, töltény robbanófejjel, géppisztoly, és puskatöltények lőpor, katonái pisztoly ronce állapotban, magas­feszültségű áramhoz való szigetelő, lmsznált, feliratos dekorációs anyagt autóbelső, tilalmi jelző táblák, mint például „A vezeték érin'ése halá­los.“ Hogy hol szerezték ezeket, arra nem tudtak pontosan vála­szolni. Csak van. ..Már nem is tud­juk, hogy kerültek hozzánkVagy: „a fiam hozta valahonnét“. Es meg­találták a M'agyar Kominupisia Párt egy tagsági könyvét, amelynek tulajdonosa mezőkövesdi lakos. A különböző fasiszta tárgyú, a Szov­jetuniót rágalmazó és Horthy! di- csőí'ö könyvek között fenyegető le­veleket találtak, amelyeket a kulák fia irt haza a honvédségtől. „Majd megtáncoltatom én a tanácsot, csak. szereljek le. Majd adok én neki kulákot“ — írja levelében a kulák. csemete. És a csűrben eldugva végül meg­találták az artézi-kút tábláját is. A két kulák most már az ügyészségen van, letartóztatták őket. Amikor bevitték Márton Albertet — beszélik —, a lába egy kicsit elkez­dett reszketni. De érdekes, amikor feketén vágott, amikor a lőszert rejtegette, amikor a két hektó bort kiöntötték az udvarra, amikor a társadalmi tulajdonból loptak, akkor nem reszke'ett a lába. Akkor '„bá­tor“ volt. Most inába szállt a bá. torsága. Nagyon kisfiú már a nagyfiú! Győzött az igazság! KÖRÖMI GYÖRGY

Next

/
Oldalképek
Tartalom