Észak-Magyarország, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-10 / 187. szám
2 Eszakmagyarorszag gzerda, 1955. aus^situs 10. m D. Y. Szkobelcin akadémikus nyilatkozata a Pravdában a genti nemzetközi atomerő-értekezietről Moszkva (TASZSZ) D. V. Szkobelcin, az atomerő békés felhasználásával foglalkozó genfi nemzetközi értekezleten részvevő szovjet tudósküldöttség vezetője nyilatkozatot adott a Pravdának. Szkobelcin akadémikus többek között ezt mondotta. — A szovjet tudósok és mérnökök százkét értekezését terjesztettük a genfi értekezlet elé. Ezek az értekezések összefoglalják a szovjet kutatók munkájának eredményeit az atomerő békés felhasználása terén, a fizikáiban, a biológiában, a technikában, a kémiában, a technológiában. az orvostudományban és a mezőgazdaságban. Ezek az értekezések ezenkívül számos új javaslatot és elgondolást tartalmaznak, amelyeket a szovjet tudósok szeretnének megvitatni külföldi kollégáikkal. Szkobelcin akadémikus megeml’"- fette. hogy a Szovjetunióban több. mint egy éve áll üzemben az ötezer kilowattos atomvillanytelep, majd ezzel kapcsolatiban rámutatott: •— Külön előadás foglalkozik majd a villanytelep felépítésének és üzemeltetésének tapasztalataival. Szkobelcin akadémikus a más országoknak szükséges tudományos és műszaki segítség kérdéseit érintve ezt mondotta: A Szovjetunió már több országot részesít ilyen segítségben. Ezekben az országokban a Szovjetunió segítségével gyors ütemben létesítik a tudományos és kísérleti telepeket magfizikai kutatások céljára, továbbá az atomerő békés felhasználásának továbbfejlesztésére. Az egyfelől a Szovjetunió, másfelől Kína. Lengyelország, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság. Románia. Bulgária és Magyarország között aláírt egyezmények értelmében a Szovjetunió 1955 -56-ban kísérleti atomreaktorokat szállít ezeknek az országoknak fizikai és technikai kutatás céljára, szállít továbbá részecske-gyorsítókat az összes rájuk vonatkozó tudományos és műszaki leírással, segítséget nyújt e berendezések felszerelésében és üzembeállításában, valamint a megfelelő szakemberek kiképzésében. Az említett országok ezenkívül megkapják a kellő mennyiségű rádióaktív izotópokat. Az értekezleten felszólaló szovjet küldöttek előadásaikban mindezt megvilágítják. A szovjet tudósok remélik, hogy a Szovjetunió hozzájárulása az értekezlet munkájához és az atomerő békés felhasználásához egészben véve. előmozdítja a népek közötti béke és együttműködés megszilárdulásit. A szovjet tudósoknak meggyőződése hogy a különböző országokban dolgozó tudósok kapcsolatainak megszilárdítása és a személyes érintkezés, továbbá kutatásaik eredményeinek kölcsönös közlése fontos feltétele az atomerő békés célokra való eredményes felhasználásának. Eiseiíhswsr elnifiK ii?ene?c az alomért bélrés fe!ha$zn4lús*vii) faglal&ozá nemzalhöz) fulOüHiwos és tnüsíaXi érieXsztefneX oly cok éven át megszakadtak.“ Genf (TASZSZ) Eisenhower, az Egyesült Államok e'nöke üzenetet intézd.t az atomenergia békés felhasználásival foglalkozó nemzetközi tudományos és műszaki értekezlethez. Az üzenetben üdvözli az értekezlet részlívevőit Ó3 sok sikert kíván munkájukhoz. Eisenhower megállapítja, hogy az értekezlet kedvező körülmények között. nyílik meg. „Eddig még sohasem folyt le ilyen méretű és jelentőségű tudományos értekezlet — szól az üzenet —, amely ilyen általános érdeklődést ébresztett volna. Az értekezleten a világ népei képviselhetik magukat. Gazdag lehetőség nyílik arra. hogy helyreállítsák a korábbi szabad tudományos kapcsolatokat, amelyok A saamddéiki kommunista pár* felszólította a saarvidéki lakosságot, hogy az október 23-ára kiírt népszavazáson utasítsa el a párizsi egyezmények egyikét alkotó Saar- statutumot, amely a Nyugateurópai Unió fegyverkezési bizottságának fennhatósága alá helyezi a Saar- vidék gazdasági életét. A kommunista párt felhívása kiemeli: — A Saar-statutum elutasítása kemény csapás lenne a párizsi egyezmények végrehajtására, mert a francia köztársasági tanács a Saar- statutum életbeléptetésének feltételéhez kötötte a párizsi egyezmények ratifikálását. Aki az október 23-i ^ népszavazáson nemmel szavaz, tevékenyen előmozdítja a nemzétköElsenhower hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok síkraszáU az a'oro. energia bckc3 célú felhasználásának teriileién kifejtendő nemzetközi ?gyü* tmíiködés mellett és rámutatott: Az Egyesült Államok kongresszusa által 1954-ben hozott atomenergla- törvény nvíltan kimondja: „elismerjük azon kötrlcze>!Légiinket, hogy az együttműködés szollemében közöljük másokkal a. békés alomteehnika területén szerzett tudásunkat“. Az elnök befejezésül nbboll meg- győződóset fejez#c k', bogy az atomtudományt „az emberi élet jobbáféte- lének előmozdítására késztethetjük“. (MTI) zi feszültség csökkentését, az európai béke kollektív biztosítását és ezzel Németország újraegyesítését. (MTI) A Keresztény Demokrata Unió és a Kcreszitény Szociális Unió közös parlamenti csoportja hétfűn este rendkívüli ülést tartott Bonnban. Az ülésen Brentano külügyminisater beszámolt az Adenauer kane-llár moszkvai útjával kapcsolatos diplomáciai és politikai előkészítő munkálatokról, A parlamenti csoport a külügyminisztérium által kidolgozott irányflnpl lapon üdvözli < a nemzstHöz; feszültség enyhülését Az angol lapok N. A. Bulganyin- nak, a Szovjetunió Miniszter: anácsa elnökének a moszkvai dip’omáciai képviseletek vezetőt számára augusztus 7_ón adott, fogadó a alkalmából kommentálják a Kelet és Nyugat közötti viszonyt. A Daily Herald szerkesztőségi cikkében. utalva a nemzetközi feszültség enyhülésére, azt írja. hogy most ki kell terjeszteni ezt a kereskedelem gyakorlati területére. „A nyugatnak most meg kell tárgyalnia azt a kérdést, hogy Kínával kapcsolatban vesse el a hadifontosságú anyagokkal való kereskedelemben bevezetett külön-tilalmat. Ezt. a tilalmat a koreai háború idején rendelték el, de a koreai háború két évvel ezelőtt végétért. A távolkeleti kérdésekre vonatkozó genfi egyezményt 1954-ben, vagyis egy évvel ezelőtt. megkötötték. Ezért a kereskedelmi tilalmat meg kell szüntetni,“ A News Chronicle szerkeszi őségi cikkében azt írja, hogy „Az egyesült világ megteremtéséhez vezető utat békés körülmények között, nem fogják egy-két nap alatt elérni, Csüggedő hangulatra azonban semmi ok. Hisz- sziik, hogy Keletnek és Nyugatnak meg kell tanulnia egy táborban élni és meg is teszik ezt.“ (MTI) elvek megvitatása után elhatározta, hogy n kancellár moszkvai útja előtt, a politikai szünidő ellenére, még egyszer összeül az Adenauer utazásával összefüggő kérdések megtárgyalása ra. Krone, a parlamenti csoport elnöke, az ülés után megerősítette, hogy Adenauer szeptember első felében utazik a szovjet fővárosba. A saarvidéki kommunista párt felszólította a lakosságot, hosy népszavazáson utasítsa el a Saar-statutumot ; t Berlin (MTIl B Keresztény Demokrata Unió parlamenti csoportja rendkívüli ülésen foglalkozott Adenauer moszkvai útiéval összefüggő politikai kérdésekkel Berlin (MTI) Póruljárt a kövesdi kulák Mezőkövesden a Teréz.ulca környékén lévő artézikat mellől a napokban vasrúddal együtt eltűnt „A kúlndl mosni tilos“ jelzésű tábla. Akkor még nem látott senki különösebbet az eset mögött. Eddig volt tábla, most nincs. A vasrúd kedvéért ellopta valaki. Azok pedig, akik a tilalom ellenére a kúthoz jártak mosni, még örültek is neki, mert a felirat hiányában most már zavartalanabbal pancsolhattak a kút körül. De azért mindenki kiváncsi volt. Az asszonyok a kútndl kérdezgetni kezdték: ki vihette el a táblát? Márton Albert né kulák felesége, aki azon a napon is a kútndl mosott, odcszólt az asszonyoknak. — Kit Hát Pmiyi! A tszcs-elnök. — Panyi? — csodálkoztak a többiek. — Hát ki más? Tudhatnátok! Az asszonyok elgondolkoztak azon, amit a kulák mondott. Ismerték Panyit, de ... Lehetséges ez? Mások pedig újságolták a történetet. Hogy lám, ez a Panyi miket nem csinál. Ki hi te volna? Panyi Gáspár akkor értesült a mende-mondáról, amikor egy este hazafelé ballagott. Azt is közöl'ék vele, hogy kitől származik ez az arcátlan rágalom. Aznap este a dühtől még vacsorázni se tudott. Micsoda szégyen ez! Az egész községben ezt fogják beszélni és a szemébe fognak egyesek nevetni. Gúnyolni fogják. „No Panyi, hát kellett nekerl az a tábla?“ Még csak rz hiányzott. Működő't Panyi fnn'áziája. Jól nézünk ki. Legfeljebb csak remélni lehe', hogy valaki megtalálja az igazi tettest. De hogy? Aki elvitte, az a táblát .úgy se fogja mutogatni fűnek-fdnak, hanem elrej'i valahol. Talán sose lesz meg s az ö léikén szárad az egész. Mert hozzá is eljönnek, keresni fogják. Persze nem tudja majd előadni és mondogatják: ja, eldugta, nehogy elcsípjük. Mivel aztán a faluban több Panyi is vem s • hogy össze ne tévesszék őket, hát kérész'elés is lehetséges. Például, ha szó lesz valamelyik Panniről és érdeklődni fognak: Panyi? Melyik Panyi! ... És már kapják is az útbaigazítást: Hát a „táblás“ Panyi... No, ezt jól megcsinálták. Mártonná tette ezt, a kulák. Annak meg biztos a férje, Márton Albert parancsolta meg, hogy kürtölje világgá, az esetet. Az a gőgös, akit mindenki utál. Akinek a maga fajtáján kívül egyetlen jóembere, egyetlen barátja sincsen. Bár az sem biztos, hogy tud-e egyáltalán hn rá' hozni a saját fajtájával is. Kövesden mindenki tudja, hogy a kér kulák. az ember, meg az asszony miként bánt az apóssal. Meghalt az öregember és kivitették a hullaházba. A kulákcsntádnak nem mozdult meg a szive. Mások gondoskodtak a temetésről. Panvl töprengett, szinte tehetetlennek érezte magát. Bemocskolták! Még most sem hagy neki békét Márton Albert. Pedig régi nóta ez. Akkor kezdődött, amikor még cseléd volt Panyi, nincstelen, földhöz ragadott. Aki hajnalban kelt, mezítláb járt, gürcölt, aludttejet háromszor is eveit egy nap, egyike volt a korgó gyomrú. hárommillió koldus társadalmának. Aki az olyan piócáknak szaporította vagyonát, mint Márton Albert kulák. Amióta csak ismerték egymást, Márton mindig csak megalázta, tegezte, emberszámba se vette öt. Bogy is vette volna, hiszen őneki nagy vagyona volt, cselédei dolgoztak helyette. Lóval, sertéssel, marhával, mindennel kupcckcdctt, ebből szerezte vagyonát. A háromszázholdas esetiében, ahol csak a nagygazdák, a „falu első embereinek“ állatai legelhet tek, Mártonnak is volt harminc hold legelője. (A másik harminc szántó voll.) A cselédek itt hizlalták a jószágot a kulá- koknak. Mártonnak tuc.alszámra voltak i't marhái, amelyeket a pesti, meg az egri keresi:edöknek jó pénzért eladott. A szegény emberek még a lábukat sem teheti ék be a Csetré- be. A szokások, a vagyon, a törvény véd'e, dédelgette a nagygazdákal. Még katonának se vitték el őket. Márton Albert sem volt soha katona és hencegett, ha n szegény emberek fiai a ka'onasáptól hazavet ödfek szabadságra: „Szegény embernek való a katonaétet. Csak az katona, akinek nincsen pénze." Panyi nyugtalan volt. Mit lehetne itt csinálni? Ki fog kiállni mellette, hogy nem ö a tettes7 Tudta. mi fáj a kuláknak. Most minden eszébe jutott, ami az utóbbi időben történt. Márton gyűlölete akkor fokozódott, amikor megtudta, hogy Panyi lett a csoport elnöke. A kulák szórta a rágalmakat a csoportra, de Panyira is. Fe- nyrgrlözött. „Jobb, ha abbahagyjátok azt a iszcs.t, ómig nem késő — kiabál'a. Egy reggel pedig, amikor a csoport tagjai szekérrel a licitárba igyekeztek, Márton megállította a lovakat és odázzál', az embereknek: „Hová men'ek t\ szerencsétlenek! Hát van nektek e-'dek?“ Panyi folyton csak a kulákról gondolkozott. De nem talált megoldást. Az eset teljesen felkavarta Kínai vendégek látogatása Miskolcon Sok-sok ezer kilométer távolságból, a baráti Kínából érkezett vendégek tisztelték meg az elmúlt hét szombatján magyarországi tartózkodásuk alkalmával Miskolc városát. Hárman jöttek, Csen-Csia-Pin, a kínai népművelési minisztérium művészeti igazgatósága tömegművészeti osztályának helyettes vezetője, Van-Szung-Szan, a pekingi tömegművészeti intézet vezetője és Con- Sin-Jiu elvtársak. A KÍNAI VENDÉGEK miskolci tartózkodásuk idején látogatást teltek a Lenin Kohászati Müvekben, városunk, megyénk egyik büszkeségében, s elismeréssel nyilatkoztak a diósgyőri munkások szocialista építő akaratáról, eredményeiről. Megtekintették a Herman Ottó múzeumban a miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítást is. Szombaton délután Csen-Csia-Pin, Van-Sz.ung-Szan és Con-Sin-Jiu elvtársak elbeszélgettek a TTIT klubhelyiségében a. város kulturális életének vezetőivel. A kínai elvtársak igen nagy érdeklődést tanúsítottak öntevékeny kultürcsopovtjaink munkája iránt. Különösen érdekelte őket., hogyan dolgozik a diósgyőri művészeti együttes. Érdeklődték az iránt is, hogy az írócsoport hogyan foglalkozik a fiától írók nevelésével és a zenei szakiskolák hogyan segítik elő iskolánkívíiii oktatással a népi tehetségek fejlődését. Bogár Károly elvtárs, a városi párt-végrehajtóbizottság kulturális osztálya vezetőjének érdeklődésére Csen-Csta-Pin elvtárs rövid ismertetőt tartott Kína kulturális életéről. Elmondotta, hogy a felszabadulás után hatalmasan fejlődött Kína kulturális élete. A lakosság élete jobb lett, így mégnőtt kulturális igénye. A kulturális élet első követelménye volt, hogy a tömegek kulturigényéi kielégítsék. A kulturális életnek voltak haladó hagyományai és ezt <? hagyományt az új életnek megfelelően tovább fejlesztették, kiegészítették. Első lépés az irodalom feladata volt. A kulturmunkát a párt irányította. Mao-Ce-Tung elvtárs a kulturmunka célját, feladatát ismertetve azt mondotta: „minden virág egyformán nyíljon“. Jugoasláv—magyar Belgrad (MTI) Belgrádbnn a határmenti folyókra vonatkozó magyar-jugoszláv vízügyi egyezményt írtak alá. Az egyezmény értelmében a két fél kötelezi magát, hogy tárgyalások útján old meg minden idevonatkozó problémát. A szerződő felek e célból elhatározták, hogy vegyesbizottságot létesítenék. A bizottság hatáskörét a most lelkűidét. De mindegy. Lesz, ahogy lesz. AH elhiszi, hogy 6 vitte el azt a vacak láblát, az csak higyje. Aki pedig nem hiszi, az sem segít sokat. Mert hol a bizonyíték, hogy ö ártatlan? Es hol az igazság akkor? Nincs, aki kiderítse ezt az ügyeit Mindenesetre másnap elment a tanácselnökhöz. Elmondott mindent. Az elnök figyelmesen nézett a szemébe és hallgatta. — Na, mit szólsz ehhez, elnök elvtárs, Hallottál már te ilyentt Ha megtalálnám azt a gazembert, hát... Éppen kapóra jött a dolog. Elszámoltául mentek a kuldkhoz. Tízezrekkel tartozik az államnak. Tartozik adóval, sertéssel, marhával, borral. Pedig vannak állatai, lova, tehene, disznója, s prima bora termelt tavaly. — Csak légy nyugodt, elintézzük. Sejtem már, hol Igsz az a tábld. Panyi hazament. A begyűjtés emberei pedig elindullak Márton portájára. Láiszól ag üres volt a kulák kamrája, meg a hombárja is. De csak látszólag. A két kulák, hogy megerősítse nézetét, olyan jámbor arcot vágott mint a ma született bárány. — Nincs már nekünk semmi, — morogták. — Nincs? Majd meglátjuk. — Bora is van, miért nem adta be? — Nincs már borunk se — válaszolta a kulák? De csakhamar előkerültek az elrejtett élelmiszerek. Többek között a sonkák. — Vágási engedély? Csend. Az nincs. Nem is lehetett, mert feketén vágnak mindig. Már csaknem befejezték az elszámoltatást, amikor a tanács emberei gyanús dolgokat vettek észre. Elmentek és szóltak a rendőröknek. De mire azokkal együtt visszatér. Kinában a forradalom nem egyszerre ment végbe, hanem s?aka- szonkint. A kulturális élet is ugyanígy fejlődött ki. A felszabadított területeken nagy virágzásnak indult. Kínában rendkívül szeretik a művészetet. A kínai nép élete nagy hatással van a művészetre, visszatükröződik benne. s a művészet pedig hatással van az emberek gondolkodására, fejlődésére. A KÍNAI NÉPNEK van egy nagyon népszerű operája, a „Fehér- hajú lány“. A kínai nép fiai háromszor, négyszer is megnézik ezt az operát. Különösen akkor volt nagy érdeklődés az opera iránt, amikor a kínai falvakat elérték a földreform hullámai. A tömegek megindultak a művészet felé. Az előadások végén a nézők felálltak és az opera hatása alatt a maguk életéből mondtak cl példákat, az opera mondanivalóját kiegészítették saját élményükkel: Spontánul az öntevékeny kulturcso- portok egész sora jött létre, akik betanulták és előadták ezt az operát. Az opera egyes motívumait helyi lehetőségekkel oldják meg. Ez a kulturális megmozdulás óriási hatással volt a munkás-paraszt származású tehetségek művelésére, tudásának fejlesztésére. A forradalmi hagyományokkal rendelkező öntevékeny csoportok úiabb csoportos megalakulását tették lehetővé és segítették őket. Ma már Kínában sok tízezer munkás és paraszt öntevékeny kulturcsoport működik. A további célkitűzésűk az, hogy az öntevékeny csoportok mennyiségi fejlődése mellett nagyobb figyelmet fordítanak a minőségi fejlődésre. A BARÁTI BESZÉLGETÉS, a tapasztalatok kicserélése után Kiss Károly elvtárs, a városi tanács népművelési osztályénak vezetője köszönte meg a kínai elvtársaknak, hogy ellátogattak megyénk székhelyére. Csen-Csia-Pin elvtárs, a kínai kulturdelegáció vezetője a vendéglátást megköszönve kifejezte, hogy a kulturdelegáció miskolci látogatása is elmélyíti a kínai és a magyar nép barátságát. A tapasztalatok kicserélése pedig elősegíti a tömegek kulturális igényeinek fokozottabb kielégítését. jÁ vimiigyi egyezmény aláírt egyezmény állapítja meg. Az egyezményt magyar részről Kurimszky Sándor belgrádi magyar követ, a jugoszláv kormány nevében pedig Sztevan Szimonovícs, n Szövetségi Vízgazdasági Hivatal főnöke írta alá. A tárgyalások az együttműködés és a kölcsönös megértés jegyében folytak le. (MTI) tek, az udvaron nagy tócsát vettek észre. Borszag terjengett mindenfelé. Igen, mert amíg odavoltak, a kulák. asszony, nehogy be kelljen szolgál- falni, a két hektó bort inkább kiöntötte az udvarra. A rejlett zugokból aztán előkerült néhány érdekesség. Tizenkét darab német katonai pulóver, nehézpuska, töltény robbanófejjel, géppisztoly, és puskatöltények lőpor, katonái pisztoly ronce állapotban, magasfeszültségű áramhoz való szigetelő, lmsznált, feliratos dekorációs anyagt autóbelső, tilalmi jelző táblák, mint például „A vezeték érin'ése halálos.“ Hogy hol szerezték ezeket, arra nem tudtak pontosan válaszolni. Csak van. ..Már nem is tudjuk, hogy kerültek hozzánkVagy: „a fiam hozta valahonnét“. Es megtalálták a M'agyar Kominupisia Párt egy tagsági könyvét, amelynek tulajdonosa mezőkövesdi lakos. A különböző fasiszta tárgyú, a Szovjetuniót rágalmazó és Horthy! di- csőí'ö könyvek között fenyegető leveleket találtak, amelyeket a kulák fia irt haza a honvédségtől. „Majd megtáncoltatom én a tanácsot, csak. szereljek le. Majd adok én neki kulákot“ — írja levelében a kulák. csemete. És a csűrben eldugva végül megtalálták az artézi-kút tábláját is. A két kulák most már az ügyészségen van, letartóztatták őket. Amikor bevitték Márton Albertet — beszélik —, a lába egy kicsit elkezdett reszketni. De érdekes, amikor feketén vágott, amikor a lőszert rejtegette, amikor a két hektó bort kiöntötték az udvarra, amikor a társadalmi tulajdonból loptak, akkor nem reszke'ett a lába. Akkor '„bátor“ volt. Most inába szállt a bá. torsága. Nagyon kisfiú már a nagyfiú! Győzött az igazság! KÖRÖMI GYÖRGY
