Észak-Magyarország, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-14 / 191. szám
2 C8ZAKMAÜYA! \6 ftesámap, 195$. angusztns 14.-----------(Z)cuÁsnxLfii íw éí---------az ózdi Rákóczi tsz-be azokhoz, akik a legjobbak akarnak lenni K. edves Nagy elvtársi Letartóztatták a Japán Kommunista Párt három vezető tagját Ügye, emlékszik arra a beszélgetésünkre, amit a közelmúltban folytattunk! Még fülemben csengenek szavai: — Hogy mennyi bajon, vészen mentünk át, mennyi nehézséget küzdöttünk le 49 óta, mióta megalakult a termelőszövetkezet. Arról külön regényt lehetne Írni. — Ügy-e, valahogy igy mondta, Nagy elvtárs. Valóban, elbeszéléséből hősies harc képe bontakozott ki. Amikor 15-en elkezdtek a közös munkát, kevés volt a jószáguk, csekély a jövedelem. Az állam segített apránkint állattal, majd meg az üvegházhoz való anyaggal s 50-ben, 51-ben sokszor nélkülözve szerezték meg a jóié hez az alapot. Az'án 52-ben megszaporodott a tsz területe, álla'állománya. A tagság több mint 200 főre nőtt, de a tisz'a mag közé pelyva is került, sok mihaszna, semmi ember kezdte rontani a levegőt a Rákócziban. A megszerzett szarvasmarhaállomány jórésze elpusztult a rossz kezeiéi követkéz’é- ben, az egyenetlenkedések, veszekedések sorozatosak voltak. 1953 nyarán a Nagy Imre beszéd pedig azt eredményezte, hogy a csoport ingadozó része kivált s a létszám alig negyedére csappant. Micsoda harcot kellett akkor folytatni a szövetkezet vagyonáért, hogy szét ne hordják, pocsékba ne menjen. S mennyit kellett a most eltelt két esztendő alatt a már megmaradt, szlvvcl-lélekkel együltküzdő 45 taggal harcolni az állatállományért és a jó termésért. Tavaly aztán össz pénzértékben már több mint 50 forint jutott minden munkaegységre, a Rákóczi tsz- be beköszöntött a jólét. Az idén már 35 forintot terveznek egy munkaegységre. Búzájuk, kukoricájuk olyan,hogy messzi földön híres. A cukorrépa pedig megycszerte párját ritkítja. Versenyben kapálják az asszonyok. Kórodíné és Sebestyénné brigádjainak versenye izzó hangulatot teremtett a isz-ben. Az emberek érzik, hogy a magukét művelik. Ügy-e, körülbelül ezeket mondotta el dióhéjban? S ezt mesélték el az asszonyok és emberek? Egyszerűen, tömören elmondva, ennyi is lett volna a cikkem: csupa dicséret, csupa sikerfelsorolás, — ha nem mondja azt a bizonyos mond,ltot, amit aztán csaknem mindenki elismételt, akivel beszélgettem a Rákócziban. A mondat így hangzott: „Lesz még a Rákóczi az első szövetkezet is a megyében!" li/S egmondom őszintén, nagyon í * tetszett nekem ez az önbizalom. Tetszett az, hogy ilyen magasra törnek a sok nehézség ellenére, ami az útjukban áll. Hiszen olyan kiváló termelőszövetkezeteket kell megelőzniük, hogy a célt elérjék, mint a taktnbáji Béke, a kesznyé- teni Szabadság, a korcsai Dózsa, a borsodivánkai József Attila és még sorolhatnám tovább szép számmal a nagyobb eséllyel küzdő ve'élytdrsa- kat. Meg kell azonban mondanom, hogy örömömbe kis kétkedés is vegyült. Ahhoz, hogy a Rákóczi megelőzze a többi nagynevű szövetkezetét, sok mindenen kellene a tsz- ben változtatni. Például a járási tanács mezőgazdasági előadója elmond'a, hogy a Rákóczi tagsaga nem akar komolyabban építkezni, nagyobb beruházásokat eszközölni. Igaz, Nagy elvtárs különböző tagosítást problémákkal mentegette a hibát. 1léhát mindenre lehet megoldást találni és kell is, mert gazdasági épületeik nagyrésze elavult s mindenre alkalmasak, csak igazi nagyüzemi, gazdálkodásra nem. Lám csak az edelényi Vörös Zászló nem félt egri év alatt juhokolt, hatalmas baromfiólat építeni. Ebben az évben meg kalapácsos darálót és körfűrészt állí'anak munkába — * mindez búsában gyümölcsözik majd. Egy másik kérdés: A Rákócziban szeretik Magát, Nagy elvtárs és becsülik, mert a tagság között él. szívvel-lélekkel dolgozik. De hibáztatják azt, hogy nem fogja keményen a gyeplőt, hogy nem csapp te az asztalra mind benn a szöve'ke- zetben, ha laza a munkafegyelem, mind a tanácsnál, a gépállomásnál, ha nem nézik a szövetkezet érdekét. Nagy elvtárs panaszkodott, hogy nem könnyű a helyzete, mert innen is, amonnan is nehézség szakad rá. Nem is fiatal ember. De újai építeni, új születését elősegíteni, 40 család jólétét előrevinni csak harccal lehet. A maga élete — a har- rosság élő példája. Az utóbbi tíz esztendő a közös vagyonőrt folytatott kemény harc története. Képes maga, Imre bácsi, sorkára állni, megteremteni a simább utat a szövetkezet tagjainak. A tapasztalatai segítenek. No és g kommunisták, akik maga mellett állnak! Q a munkaerő problémájaf Igen, nehéz ügy ez. Nincs fiatal munkaerő, az üzemekbe mennek inkább dolgozni. Vtánpó'lás kellene. De ez sem megoldhatatlan probléma. Hát neveljenek a szövetkézén tagok fiaiból, leányaiból, próbálják kialakítani a. szövetkezetben azt a légkört, amelyben szívesen élvek a Hálálok, Rendezzenek részükre programé*. adjanak klubszoba*. Foa’al- kozzanak velük egyénileg. Ügy, ahogy a megyoszói Békében teszik, Es jönni fognak. Mert azért akad jócskán fiatal, aki g földet, az állatot szereti és itt la'ja jövőjét. Igen, akad mén probléma, amit men kell oldani, hogy a Rákóczi az első legyen. Igaz, csak egyet-kettőt soroltam fel közülük, — van több is. De ezek a problémák mind meg- oldha'ók, A Rákóczi sokat tapasztalt tagjai nagy dolgokra képesek. Kívánom, hogy valóban szövetkeze, tűket ne csupán a járás legjobb tsz-cként emlegessék (bár ez, amit már el is értek szintén nem. lebecsülendő dolog), hanem mint olyan szö- ve'kezete*. amelyről az egész megye példát vehet. SÁNDOR LÁSZLÓ Peking (Uj Kína) Tokiói sajtójelentések szerint Kendzi Miamoto, a Japán Kommunista Párt központi vezető szervének tagja augusztus 12-én kijelentette, hogy augusztus 11-én törvénytelenül letartóztatták a Japán Kommunista Párt három vezető tagját. A három letartóztatott személy Szandzo Nodzaka, Sigeo Sida és Jozsiro Konni, a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának tagjai, akik nemrégen léptek ki az illegalitásból, hogy az ország népével együtt harcoljanak a függetlenségért, 0 demokráciáért, a lakosság megélhetésének megjavításáért és a Japán Kommunista Párt 6. országos értekezlete határozatainak: megvalósításáért. Kendzi Miamoto a Központi Bizottság nevében tett nyilatkozatában kijelentette, hogy a három személynek, „a szakszervezetek ellenőrzéséről szóló rendelet“ alapján történt letartóztatása törvénytelen, mivel ezt a rendeletet öt évvel ezelőtt külföldi parancsnok utasítására léptették életbe. Nyilatkozatában rámutatott arra, hogy ez az öt évvel ezelőtt hozott rendelet Japánt külföldi uralomnak vetette alá és megtagadta függetlenségét. Miamoto hangsúlyozta a párt elhatározását, hogy harcolni fog a három vezető szabadonbocsátásáért. (MTI) Miniszteri utasítás az állami gazdaságok szervasmsrtiatenvésztésének fejlesztéséről A Központi Vezetőségnek a me- zőgazdaság fejlesztéséről szóló határozata többek között előírja, hogy az állami gazdaságoknak nagyteljesítményű tenyészállatokkal kell elősegíteni az egész mezőgazdasági termelés fellendítését. A határozat megvalósítása érdekében az állami gazdaságok minisztere utasítást adott ki a szarvasmarhatenyésztés fejlesztéséről. Az utasítás érteimében felülvizsgálják az állami gazdaságokban a tenyész- és növendék tenyészbikákat, valamint az üsző- állományt. Az állomány szaporítását, valamint a tehenek utánpótlását a legmagasabb termelést elérő tehenektől származó utódokkal kell biztosítani. A tenyészbikák felülvizsgálására minden termelési igazgatóság háromtagú bizottságot alakít. Az üszőállomány felülvizsgálatát és minősítését a gazdaságon belül az igazgatóból, a főállattenyésztőből, a kezelő állatorvosból és a törzstenyésztőből alakított bizottság végzi. A tehénállományból is ki kell jelölni azokat a fajtiszta teheneket, amelyeknek tejtermelése a laktáció ideje alatt meghaladja a háromezer litert, három egész hattized százalékos te’zsírral és amelyeknek külleme is megfelelő. A kiválasztott te-, henek utódainak jobb nevelését már szepósborju korban meg kell kezdeni. Különös gondot kell fordítani a növendékek edző nevelésére, a legeltetésre, a rendszeres járatásokra. (MTI) II/'JlU II Augusztus 20—21 Miskolcon Feketecséplőket ítélt el a mezőkövesdi járásbíróság A mezőkövesdi járásbíróság augusztus 13-án ítéletet hozott Szálai Árpád kácsi kulák, Ostorházi Lajos volt kácsi cséplőgéptulajdonos és Bodnár Sándor volt kácsi malomtulajdonos feketecséplési bűnügyében. A bíróság Szalai Árpádot 5 évi börtönre és 5000 forint pénzbüntetésre, Ostorházi Lajost 6 évi börtönre, Bodnár Sándort pedig 2 évi börtönbüntetésre ítélte. — MISKOLCON a közelmúltban megnyílt új rendelőintézetben megkezdték az ország egyik legkorszerűbb tbc-gondozójának berendezését. A gondozó csaknem negyven helyiségből áll, külön felnőtt és gyermek szűrőállomása, rendelőrészlege és laboratóriuma lesz. (VáiAr&lfOJi olcsón maradékot a Miskolci RUHÁZATI BOLT Maradék Boltjaiban Széckeny.i-iL.91.(Vaigyá* JHpmü 3C.il.42. Pamut, selyem és szövetmaradékok nagy választékban. A VALLÁS KELETKEZÉSE A vallásról és a vallás keletkezéséről több nézet, elmélet alakult ki. Az idealisták és különösen az egyházak ideológusai azt állítják, hogy a vallás, a vallásos érzés az ember veleszületett tulajdonsága, a vallásos érzést az isten oltotta az emberiségbe a teremtéskor. Mások — harcban az egyházak tanításával — azt állítják, hogy a vallás keletkezett — ennyiben helyesen foglaltak állást —, de amikor a keletkezés okait keil feltárni, akkor már olyan okokat sorolnak fel, mint az emberiség tudatlansága. vagy félelme, helyesebben a tudatlanság és félelem, mint tudati, illetve pszichikai jelenségek önmagukban a vallás keletkezésének a végső okai. Végül, de nem utolsósorban a marxista-leninista pártok nézete, amely a dialektikus és történelmi materializmus elmélete alapján az egyes tudományok eredményeit felhasználva azt állítja, hogy a vallás nem öröktől fogva való. s keletkezésének anyagi és tudati okai vannak. E cikknek nem az a feladata, hogy a vallás keletkezésének részleteivel foglalkozzon, hanem rövid vázlatot adjon, I. Az emberszármazással foglalkozó tudomány megállapította — leleteik alapján — az ember fejlődésének főbb állomásait. Az austráló- pithecusok — az ősember közvetlen elődjei — kezdték meg a kész tárgyak (kövek, csontok, botok, stb.) felhasználását élelemszerzésre, védekezésre, s ezzel kezdetét vette az egyenes járásra való áttérés. mely a szervezet egészének átalakulását vonta maga után. Az emberfejlődés következő szakaszában a pythecantbropusok (majom- ember) és sinanthropusok (kínai ember) a munkaeszközöket mesterségesen készítették, a közös munkatevékenység az ősembercsorda kialakulásához, a hangnyelv megjelenéséhez vezetett, s a tapasztalatok átadása hatással volt a gondolkodás fejlődésére. A neánder- völgyi és a cro-magnoni emberek képezik a fejlődés következő szakaszait, amelyben a cro-magnoni emberek megjelenése hatalmas ugrást Jelent, mert ezzel be is feje,- ződik a fejlődés folyamata: kialakulnak az ember anatómiai, fizio- lógiai, biológiai és szellemi jegyei. amelyekkel valamennyi nép (rassz) rendelkezett és rendelkezik. Ez nem azt jelenti, hogy az állatvilágtól való minőségi különbség csak ettől az időtől áll fenn, hanem azt. hogy a teljes minőségi különbség ekkorra elnyeri .,végleges” formáját. A pythecanthropus — egymillió évvel ezelőtt — már, a sinanthropus — 500 ezer évvel ezelőtt — még eltérőbb sajátosságaival minőségi különbséget mutat az állatvilággal szemben. Az emberiség őskorából származó maradványok azt bizonyítják, hogy az emberiség egymillió éve él a földön, míg — ezt ugyancsak a leletek bizonyítják — a vallás valamiféle nyomaival a neandervölgyi ember sírjaiban, barlangfreskóiban találkozunk, melyek körülbelül 30—40 ezer esztendősek. E tudományos eredmények alapján le lehet szögezni, hogy az emberiség körülbelül egymillió évet felölelő életében hosszú időszak telt el vallás, vallásos érzés megléte nélkül. Ezzel szertefoszlanák az egyházak ideológusainak azok a meséi, melyek szerint a vallásos érzést a teremtéskor isten oltotta az emberekbe. II. A vallás az ősközösségi társadalom és ezzel együtt az ember fejlődésének magasabb fokán alakult ki. A vallás keletkezésének megértéséhez szükséges az ősközösség bizonyos jellemzése. Az ősközösségi emberek munkaeszközei: kövek, husángok, botok, kőbalták, íj, nyíl, stb. voltak. E kezdetleges munkaeszközök segítségével szerezte meg a számára szükséges élelmet. E munkaeszközök használata fejletlen termelési tapasztalatot jelent. A természet erői a törvények szükségszerűségével érvényesültek és a fejletlen termelőerők kevés védelmet biztosítottak a természeti erőkkel szemben. A szárazság, a hideg, az árvíz, a vihar, a betegségek, a vadállatok, stb. létében fenyegették az ősközösségi ember nyomorúságos életét. A primitív ember tehát ki volt szolgáltatva a természet erőinek, annak minden jelenségétől való függése a fejletlen munkaeszközökből és termelési tapasztalatból fakadt. Ez a tény meghatározó jellegű a vallás keletkezésében. Egyesek ellenvetést tehetnek: ebből viszont az következik, hogy vallás kezdettől fogva van, mivel kezdettől fennáll a természetnek való kiszolgáltatottság. Jogos is lenne az ellenvetés, ha nem vizsgálnánk az emberi gondolkodás fejlődését. amely másik nélkülözhetetlen feltétele és tényezője a vallás keletkezésének. Miért nincs kezdettől vallás? Azért, mert az emberi gondolkodás elvonatkoztató és általánosító képességének az a foka, mely a lélek, szellem, isten. stb. fogalmak alkotását teszi lehetővé, jóval később alakult ki. A munkaeszközök mesterséges készítése már azt bizonyítja, hogy bizonyos mértékben tudatosan szervezte a primitív ember termelőtevékenységét. A gyakorlatban a tárgyak részeire bontása, a gondolati analízis (elemzés), s a részek egyesítése, a gondolati összetevés (szintézis) fejlődését eredményezte. A munkaeszközök ezerszer és ezerszer való elkészítése vezetett oda. hogv az ember a gyakorlat során. mielőtt még a leendő eszközt elkészítette volna, tudatában világos kép alakult ki a munkaeszköz tárgyiasságáról. hatásáról, minőségéről és más tárgyakhoz való viszonyáról elvonatkoztatott a kezében lévő formátlan kődarabhoz és a munkaeszköz meghatározott formája állt előtte eleinte konkrétan, majd tudatában, elvontan és általánosítva. E folyamat-elemzés, összetevés, elvonatkoztatás és általánosítás — hosszú időt igényelt, míg a fogalomalkotáshoz és az elvont fogalmak kialakulásához vezetett. Mennyi idő kellett míg például „Suxra” — vörös fogalma kialakult a „Suk” —M„tűz”. „égni" szóból, vagy az „ég" szó. amel.v valamikor „ég”, .világos” és „kék" jelenSisű volt. differenciáció útján elkülönültek mint főnév és melléknevek. amíg a kéz — öt-té. a krokodil — tíz-é vált az absztrakció és általánosítás útján. A gondolkodás e vázolt fejlődése tette lehetővé, hogy az emberiség a termelés alapján létrejövő gondolkodást a termelés szolgálatába állítsa, megismerje a világot, létrehozza a tudományokat és ugyanakkor az igazsággal a tévedést azonosítva, megteremtse a vallást is. Az ősközösség embere a lét- fenntartásához szükséges dolgok megszerzése közben eljut annak az összefüggésnek a meglátásához, hogy az általa készített munkaeszközökkel tudja csak az élelmet biztosítani. Ha ezt nem teszi —• éhenhal. Felismeri, hogy mindaz, ami termelés közben történik, az az ő tevékenységének eredménye. Ezt az összefüggést kiterjeszti más jelenségre is. Úgy véli, hogy a szél, a vihar, a dörgés, villámlás, stb. ugyancsak valakinek a tevékenysége által jött létre. A lélek fogalmának kialakulása, amely az ember megkettőzését jelenti, kiterjesztve a világra, a természet megkettőzését vonja maga után. Tudatában minden jelenség úgy jelent meg. mint valami emberi lelket tartalmazó lény. Miért tette ezt az ember? Azért, mert a fejletlen munkaeszközökkel és termelési tapasztalattal nem tudja elhárítani a természet számtalan csapását és ezért úgy gondolja, hogy ehhez segítséget nyújthat az, aki a vihart, a szelet okozta. Hívja is segítségül ugyanazzal az eszközzel, mint amivel társaira is hat; a beszéddel. És mert nem ismer alárendeltséget, a kölcsönös segítség alapján úgv gondolja: ha áldozatot ad a vélt szellemnek, az cserébe — úgy véli — „megteszi" azt, amit kér. III. Az ősközösségi társadalomban kialakult az úgynevezett természeti vallások változáson mentek kérész, tül. Attól függően, hogy a munkaeszközök fejlődésével az emberek a természettel más-más vonatkozásban kerültek szembe, változtak meg a természeti vallások. A gyűjtögetés korában a fák. bokrok, stb. az élelem forrásai, ezért a vélt szellemek is e tárgyakban élnek. A vadászat idején a fák. bokrok szellemistenei helyébe a különböző állatok szellemistenei kerülnek. A földműveléssel ezen istenek helyét a Nap, a Termékenység, a Föld istenei foglalják el. E változással egyidejűleg a jelenségekben, dolgokban feltételezett szellemistenek elválnak a dolgok konkrét formái, tói — egyúttal fokozatosan mind magasabb régiókba költöznek: vadászmező, olimpos és végül az ég — és önálló, elvont fogalmakká válnak. Az emberiség, mint látható, megteremtette a vallást, a természet vak erői elleni „harc” eszközéül, megalkotta isteneit és azokat olyan tulajdonságokkal ruházta fel. amelyek a természet vak erőinek kiszolgáltatott emberből hiányoztak (jó. bölcs, erős, hatalmas, nagy, stb.). IV. Mi a vallás keletkezésének oka? A természet vak erőinek való kiszolgáltatottság, a termelőerők fejletlensége alapján. Ez az oka és gyökere a természeti vallásnak. A kiszolgáltatottság. a mindennapi bizonytalanság eredményezd a félelmet és ebben az értelemben a félelem is oka a vallás keletkezésének. Másrészt, a kezdetleges termeléssel nem párosulhatott fej-* lett gondolkodás és mindent helyesen tükröző megismerés, ezért a tudatlanság nem oka, hanem feltétele és velejárója a vallás keletkezésének, fejlődésének. A kiszolgáltatottság » vallás keletkezésének alapvető oka. amely számtalan tényezőn keresztül — félelem, tudatlanság, stb. — hozta létre a vallást. A vallás ismeretelméleti gyökerét Lenin elvtárs * következőkben jellemzi: ..És a papi maszlagnak (= filozófiai idealizmusnak), természetesen vannak ismeretelméleti gyökerei, van talaja; a papi maszlag meddő virág, ez kétségtelen, de olyan meddő virág, mely az eleven, termékeny, igaz, hatalmas, mindenható, objektív, abszolút emberi megismerés élő- fáján nő.” (Filozófiai füzetek 343, oldal.) A természeti vallás is mérges meddő virág, mely az emberi megismerés fiatal, termést adó ágain nőtt ki. amikor az emberiség a legnehezebb kezdeti lépéseket tette meg. LEHÓCZKY SAHDÖS
