Észak-Magyarország, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-14 / 191. szám

▼*sárnap, T!)55. augtiszfus 14. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 A Szovjetuaió december 15-ig 649 ezerrel csökkenti fegyveres erőinek létszámát P”r Moszkva (TASZSZ) Az utóbbi idők tényei, különösen pedig a genfi négyhatalmi kor­mányfői értekezlet eredményei ar­ról tanúskodnak, hogy a nemzet­közi viszonyokban fennálló feszült­ség bizonyos mértékben csökkent. A szovjet kormány a nemzetközi feszültség tovább csökkentése, va­lamint az államok közötti bizalom megteremtése érdekében elhatároz­ta, hogy 1955 december 15-ig 640 ezer fővel csökkenti a Szovjetunió fegyveres erőinek létszámát. A fegyveres erőknek a hadsereg­ből és a hajóhadból elbocsátott sze­mélyi állománya számára lakóhe­lyükön a vállalatoknál, a szovhozok- ban és a kolhozokban munkát biz­tosítanak. (MTI) Gheorghe Gheorghiu- Dej nyilatkozata Bukarest (AGERPRES) A szovjet csapatoknak Ausztria területéről való kivonásával kap­csolatban egyes nyugati lapok azt a hírt közölték, hogy a szovjet csapa­tokat október 1-ig Romániából is ki­vonják. A. L. Bradford, a United Press hírügynökség aleinöke ezzel a hírrel kapcsolatban kérdéssel fordul*. Gheorghe Gheorghiu-Dejhez, a Ro­mán Népköztársaság Minisztertaná­csának elnökéhez. Gheorghe Gheor- ghiu-Dej a következő választ küldte Bradfordnak: A Szovjetunió fegyveres erői _ — mint ismeretes — a békeszerződés értelmében állomásoznak román te­rületen. hogy biztosítsák az Ausztriában állomásozó szovjet csa­patokkal való összeköttetést. Az osztrák szerződés megkötése után. a jelenlegi viszonyok között tekintet­be kell venni azt a tényt, hogy az elmúlt időszakban nagy változásoK történtek az európai helyzetben. Nyugaton katonai csoportosulások jöttek létre, számos külföldi támasz­pontot létesítettek és ratifikálták a párizsi szerződéseket, amelyeknek élteimében Nyugat-Némotországot remilitarizálják és bekapcsolják a nyugati hatalmak katonai szerve­zeteibe. Mint ismeretes, ennek a ténynek következtében jött létre a varsói szerződés, amely gondosko­dik az európai demokratikus álla­mok, köztük Románia biztonságá­nak védelméről. Természetesen, ha a nyugati államok saját határaik mögé vonnák vissza a más nyugat­európai országokban állomásozó csapataikat és felszámolnák a nyu­gati katonai csoportosulásokat, ak­kor megváltozna az európai helyzet. nem lenne szükség többé a varsói szerződésre és azokra az, intézkedé­sekre sem, amelyeket ez a szerző­dés a biztonság védelmére hozott. Nyilvánvaló, hogy ebben az eset- ban nem lenne többé szükség arra sem, hogy szovjet csapatok állomá­sozzanak Romániában és akkor eze­ket a csapatokat kivonnák Romá­nia területéről. (MTI) 11 nyugati fciitügvminiszterek Hüten árnyalásai a genfi tanácskozások elölt Washington (MTI) Az Associated Press amerikai hír- ügynökség értesülése szerint a jövő hónapban Newyorkban valószínű­leg összeül a három nyugati nagy­hatalom külügyminisztere, hogv ..el­végezze az alapvető munkálatokat az oroszokkal október "7-én tartan­dó genfi értekezlet számára". Lincoln White, a külügyminiszté­rium szóvivője sajtóértekezleten kö­zölte, hogv az ENSZ szeptember 20-án kezdődő közgyűlése alkalmá­ból a három nyugati külügyminisz­ter Newyorkban lesz ..és feltehető- le- akkor majd külön is ülést tart’’. (MTI) Meghalt Tínreias Mann Zürich (MTI) Thomas Mann, a nagy német író 1955 augusztus 12-én húsz órakor, nyolcvanéves korában a zürichi kantoni kórházban meghalt. Thomas Mann érgyull adásban szenvedett. Betegsége eleinte nor­mális lefolyású volt. Pénteken reg­gel váratlanul keringési zavarok léptek fel. Az orvosok eredményte­lenül »próbálták megakadályozni ál­lapotának kritikussá válását. A halál órájában az író beteg­ágyánál felesége és két gyermeke volt jelen. Az ADN-hírügynökség Thomas Mann halála alkalmából ezt írja: .Thomas Mannban a német nép a humanizmus és a béke nagy íróiát vesztette el. Thomas Mann a német irodalmat örökbecsű művekkel gaz­dagította. élete végéig bátran küz­dött az oszthatatlan német kultúrá­ért és hitet tett a* egységes, béke­szerető Németország mellett. Pártélet psliükai tessganka néhány tapasztalata az ózdi bányákban \3elő ts ember lesz... I« j Lelenc gyerek . -. Mennyi meg­vetés, mennyi lenézés kísérte a múltban azt a szegény gyereket, aki arra a rettenetes sorsra jutott, hogy az állam „gondozásába“ ke­rült. Ezekről a gyerekekről^ már messziről lerítt hovátarlozásuk. Szürke, durvaszövésü ruhájuk, amely gyűrötten, sután lógott raj­tuk, mindennél többet beszélt. Az iskolában nem szívesen ültek mel­léjük a gyerekek, s a tanítók sem nagyon foglalkoztak velük. Az ak­kori idők kegyetlen „nevelési“ esz­közét, a botot, ők „kóstolták“ meg a legtöbbet. Kikaptak a le­lencben, kikap­tak az iskolában — itt ugyan alig töltöttek négy vagy öt évet, mert ahogy na­gyobbak lettek, elvitték őket csa­ládokhoz, ahol (tisztelet az igen ritka kivételnek) tovább folytató­dott a botra támaszkodó „nevelés". Milyen sors várt az új szülők­nél a lelenc gyerekekre? Bizony, gyakran sokkal rosszabb, mint az otthonban volt. Különösen akkor, ha falura kerültek — kulákokhoz. Ezeké volt az istálló, a maradék étel, a kulák ostorának suhintása, a kulákasszony állandó szitkozó- dása és a falu megvetése. Mert mondjuk meg őszintén, volt-e egy csöppnyi becsülete is falun a le­lencnek? Kerülhettek azonban bárhová ezek a gyerekek, olcsó, ingyen-cse­lédnél egyebet nem igen láttak bennük. S mi lett belőlük? Egy ré­szük korán elpusz­tult a megerőltető munkában, másré­szük felnőtt ugyan, de elkallódott a ■többi szenvedő, nyomorgó ember közt. Moßt gyökerében más a helyze­te az árva, elhagyott gyermekek­nek is. Amikor az alkotmány ki­mondja, hogy a Magyar Népköz- társaság különös gondot fordít az ifjúság nevelésére — ebbe magátol értetődően beletartozik az elha­gyott gyermekek nevelése is A Megyei Gyermekvédő Otthon­ban különös, szinte megható lel­kiismeretességgel foglalkoznak a gyerekekkel, irányítják sorsukat. Ahogyan lekerült kis testükről az áruló lelenc ruha, úgy változott meg környezetük is, úgy változott meg életük is, Államunk most nem 52.5. .a ItoMflIértwIteáa tttöafc gontiol lóriit az iijüsti leiló- déséie és nevelésére: következetesen védelmezi az iljúsás érdekei!" 15, hanem 18 éves korukig gondos­kodik róluk. A családokhoz kihe­lyezett gyerekek életét állandóan figyelemmel kísérik. Ha nem meg­felelő a környezet, állami ottho­nokba helyezik el őket. A végcél természetesen az, hogy teljesen felszámolják azt a multiból vett, de jelenleg még nagyrészben el­kerülhetetlen szokást, hogy a gyermekeket családokhoz adják ki, Mindenesetre akiket kiadnak, igen nagy körültekintéssel nézik meg jövendő környezetét. Szotyori Zoltán, az intézet igazga­tója elmondja, hogy a múltkori­ban is eljött hozzá egy paraszt ember azzal, hogy: — Tessék adni nekem egy fiú­iig gyereket. — Hány évest szeretne? — Hát csak olyan nagyobbacs­kát, már akit igénybe lehet venni a ház körül. — Aztán ml dolga lenne annak a gyereknek? — El lenne a jószágok körül, őrizgetné őket kérem. — Menjen csak haza bácsi, ilyen gyerek nálunk nincs! — Hogy-hogy nincs? A múltban is ideadták szívesen..: — Az már régen volt. A mi gye­rekeink tanulnak. Iskolába járnak, nincs idejük disznót őrizni, de nincs is rá szükségük. Az állam nem cselédeknek neveli őket, Megyaszón a négy osztályos in­tézetet most fej­lesztik 8 osztá- ,!o/; - lyoesá. Az iskola vS.—' é® a tornaterem már elkészült, csak az r^lílVnhír otthon és a nevelő vV^v iu-u wr lakós épüj jövő. re ez is készen lesz és akkor a családokhoz kihelyezett gyermekek túlnyomó része ebbe az otthonba költözik. Mire pedig elvégezték a gyere­kek az általános iskola nyolc osz­tályát? Akkor kezdődik csak igazán a felelősségteljes megbízatás! Segí­teni kell a gyerekeknek a pálya- választásban. Megkönnyíti ezt az igen nagy lelkiismeretességet kö­vetelő feladat megoldását, hogy az állam által gondozott gyerekek előtt ugyanúgy, mint az ország többi munkás, dolgozó paraszt és értelmiségi származású fiatalja előtt, minden út nyitva áll. Akik az általános iskolát kiváló eredménnyel végezték el, tovább mehetnek középiskolába. Az intézet az általános iskoláso­kat és a középis­kolásokat ellátja ruhával, tanszer­rel. Szotyori elvtárs szinte apai büsz­keséggel beszél középiskolás gyer­mekeiről. Elmond­ja, hogy minden érettségizőnek „érettségi-ruhát“ csináltatnak. A ktsz-ben a fiúkra sötétkék öl­tönyt, a lányokra sötétkék kosztü­möt szabnak. Ezek a fiatalok tehetségükhöz mérten igyekeznek meghálálni az állam gondoskodását. Lőkös Gyula például az ózdi kohászati techni­kumban érettségizett most nyáron. Kitűnő tanuló volt mindvégig, az érettségi bizonyítványa is kitűnő lett. Az évzáró ünnepélyen a Kohó- és Gépipari Minisztérium oklevél­lel tüntette ki. A boldog, megha­tott ifjúnak, mint a legközelebbi hozzátartozója, a Gyermekvédő Otthon igazgatója gratulált, oki er­re oz alkalomra utazott Ózdra, hogy a lehetőség szerint pótolja a fiára büszke édesapát. A középiskolából tovább vezet a lőkösgyulák útja az egyetemre. Természetesen nem lehet min­den fiatalból mérnök, orvos, vagy tanár. Mindenkinek másra van hajlama, máshoz van kedve, te­hetsége. A gyermekek nagyrésze szak­munkás szeretne lenni. A nyolc osztály elvégzése után pályát vá­lasztanak maguk­nak, s ipari tanu­lónak mennek. Előfordult már, hogy a gyereke­ket nem olyan szakmára vették fel, amilyet szerettek volna tanul­ni, s ilyenkor az Otthonhoz men­nek tanácsért, ahol aztán segíte­nek a pályaválasztás nehéz gond­jában. így élnek, ilyen korlátlan lehetőségeik vannak a tanuláshoz, a fejlődéshez a mi apátlan-anyát- lan, elhagyott gyermekeinknek. Az igaz, hogy apátlanok, anyátlanok, mert hiszen az édesanyát, az édes­apát soha senki sem fogja tudni igazán pótolni, de mindent meg­tesznek azért, hogy egy percig so érezzék magukat elhagyatottnak. Pártunk, államunk az alkotmány szellemében szeretettel, atyai jó­sággal Gondoskodik róluk, hogv mire kikerülnek az életbe, új, ma- gassbbrendű társadalmunk mint értékes tagjait fogadja magába. A: I. Ezév májusában a megyei pártbi­zottság a Központi Vezetőség már­ciusi és áprilisi határozata alapján kibővített aktivaülést tartott, ame­lyen megtárgyalták a politikai tö­megmunka helyzetét és feladatait. Megállapította az értekezlet, hogy a politikai tömegmunka többhelyiitt sekélyes, felszínes. A kommunisták egy része megpihent babérjain, nem, vezeti harcra a tömegeket az idősze­rű feladatok megoldására. Feladat­ként szabta ezért a megVei aktivaér- tekezlet. hogv szélesítsük ki, emel­jük magasabb színvonalra a politi­kai tömegmunkát, s ennek érdeké­ben a kommunisták dolgozzanak a tömegek között. A napokban az Ózdi Szénbányá­szati Tröszt néhány üzemében meg­vizsgáltuk. hogvan szívlelték meg a megyei aktivaiilés útmutatásait, mi­ként emelték magasabbra a politikai tömegmunka színvonalát. Csak így tovább, putnoki elvtársak! A putnoki bányaüzem az utóbbi hónapokban többször örömmel jelen­tette. hogy tervét túlteljesítette. Jú­liusban is 104.1 százalékos ered­ményt ért el. Szép siker ez, amely elsősorban azzal magvarázható, hogy a párt- szervezet mozgósította a kommunis­tákat és segítségükkel a pártonkívü- )i dolgozókat, a terv és a vállalások teljesítésére. A pártvezetőség min­den kommunistának megbízatást adott Többek között azt a felada­tot állította a kommunisták elé: ér­jék el. hogv csapatukban jgazolat lan mulasztás ne legyen. A fegye­lem meg is javult, az igazolat­lan kimaradók száma a minimálisra csökkent. Májusban csak egvetlen egy dolgozó maradt ki a munkából, de havonta átlagosan 10—11-nél nincs több mulasztás a bányában A felvilágosító politikai munka hatására megnövekedett a putnoki (izemben az egy főre jutó termelés. Míg az elmúlt évben csak 8 mázsa volt az egyfőse számított termelés, ezévben 10 mázsát termelnek mű szakonként a dolgozók. Harcolnak a kommunisták a gaz daságosabb termelésért, a takaré­kosságért is. Az üzemben hónapo­kon, sőt éveken át 150 százalékos volt a robbanóanyag felhasználás Friedmanóczki Ferenc mérnök elv­társ javasolta, hogv egy-egy fülkébe csak öt lyukkal lőj jenek Be is bi­zonyította. hogy kevesebb lövéssel sokkal több és jobbminőségű szenet lelhet felszínre küldeni, s ugyanak­kor több mint 7 kiló lőszert takarí tott meg egy műszak alatt. A brigá­dok a putnoki bányában Friedma nóczki elvtárs módszerével dolgoz­nak. Ne tegye önelégültté az élüzem kitüntetés a királdi bányászokat A királdi bányászok megérdemel ten kapták az élüzem kitüntetést. Jól dolgoztak, helytálltak a II. ne­gyedévi feladatok végrehajtásában. A műszaki, politikai intézkedési tervben vállalták, hogy az év végéig 1200 tonna szénnel túlteljesítik elő­írásukat, Ígéretüket mér a II. ne­gyedévben tettekre váltották és a kitüzöttnél 208 tonnával adtak több szenet a hazának. Vállalták azt is hogy minden hónapban 105 százalék, ra teljesítik a fő-vágathajtási tervet A II. negyedévben vállalásukat ál tálában 113 százalékra, összes vá gathajtási tervüket pedig 126 száza lékra teljesítették. örvendetes eredményeket értek el az önköltségcsökkentésben is. Azon költségi tervet 7.5 százalékkal, a mi­nőségi tervet pedig 1.7 százalékkal túlteljesítették. Fokozták az egyfő re jutó termelést is. Sajnos, a III. negyedévben már nem értek el Ilyen szép eredménye­ket a királdiak. Júliusi tervüknek csak 94.7 százalékra tettek eleget esedékes augusztusi előírásukkal is csak 85 százalékra állnak. Ennek többek között az az oka, hogy ; kommunisták mostanában nem for dítanak olyan gondot a politikai tö­megmunkára, mint azelőtt. A párt vezetőség nem Irányítja megfelelően a népnevelőket, ezért gyenge az ági táció is. Legfőbb hiba azonban, hogy nem szervezték meg alaposan a ter­melő munkát. Kelemen János elv­társ például elmondotta, hogy sokat kell várni ürescsillére. Sokszor két óra hosszát is ott ülnek a lefejtett szénen, mert nem kapnak elegendő ürescsillét. ra Hogy a királdi bányászok tovább­: is megtarthassák az élüzem cí­met. úgy kell dolgozniuk, mint a II; negyedévben. Elevenebb politikai munkát a somsályi bányában Az Ózdi Szénbányászati Tröszt legnagyobb üzeme a somsályi bánya. Ha a tröszt többi ü2eme nem telje­síti tervét, de a somsályiak eleget tesznek előirányzatuknak, akkor az ózdi tröszt vezetőinek nem fáj a feje. Somsály nagy bányaüzem, éppen ezért rendkívül fontos, hogy az itt dolgozó kommunisták minden bá­nyász szívét és eszét megnyerjék a tervek tejesítéséhez. Ám éppen ez­zel vannak bajok az üzemben! A pártszervezet vezetősége nem irá­nyítja megfelelően a politikai mun­kát. nem foglalkoztatja a kommu­nistákat. Többek között ennek a kö­vetkezménye. hogv gyenge a munka­fegyelem. Az elmúlt félévben 357 igazolatlan mulasztás történt. Még a párttagok között is akadnak olya­nok, — sajnos jelenleg is huszonötén, — akik nem teljesítik rendszeresen tervüket. Hogy mennyire gyenge a politi­kai tömegmunka irányítása és szer­vezése Somsályon, arra jellemző, hogy Pásztor elvtárs. a titkárhelyet­tes sem ismeri az éves politikai in­tézkedési tervet. Ugyancsak hiba az is. hogy a vezetőség nem foglalko­zik az aktívákkal, nem látja el őket érvekkel, adatokkal. Mrázek elvtárs mindent maga akar elvé­gezni, nem foglalkoztatja a párt­szervezet tagjait. A politikai tömegmunka lebecsü­lésére vall, hogy a legutóbbi tag­gyűlésen a beszámolóban egyetlen szó sem esett róla. Több. mint egy éve, pontosabban 1954 januárjában foglalkozott utoljára a pártvezető- ség a politikai munkával. Akkor határozatikat is hoztak a hibák ki­javítására. ennél többet azonban nem tettek. Pedig az egyéves politi­kai intézkedési tervben megfogad­ták: „Színvonalasabbá tesszük a vezetést, a politikai tömegmunkát összekapcsoljuk a gazdasági felada­tokkal”. Sajnos, amint a példák mutatják, ez az ígéret — ígéret ma­radt. A tervben vállalták, hogy napról-napra beszélgetnek a párt- csoportbizalmiakkal, tájékoztatják őket a feladatokról. Ezt sem való­sították meg. Meg kell végre szívlelniük a som­sályi kommunistáknak a megyei pártbizottság nagy aktívaülésének határozatát és most már ne csak be­széljenek a munka megjavításáról, hanem fogjanak is hozzá! Szükség van a politikai munkára a borsodnádasdi , bányaüzemben is A borsodnádasdi bánya általában jól teljesíti tervét, a múlt hónapban is 106.8 százalékot ért el. Sok párt­tag azonban azt tartja az üzemben! nem politizálunk, csak termelünjci Ilyen helytelen álláspont azért ala­kulhatott ki, mert bajok vannak a pártszervezet vezetésében. A veze­tőségnek csak egy-két tagja dolgo­zik. Maga Holi József párttitkáü elvtárs mondotta el. hogy a veze­tőségi üléseken sokszor csak ketten vesznek részt. A pártszervezetnek nincs politikai intézkedési terve, a pártcsoportok nem dolgoznak, csak a bélyegeket adják ki a tagoknak. Nem harcol a pártszervezet azért sem, hogy orvosolják a dolgozók jo­gos sérelmeit, panaszait. A pártve­zetőség elnézi, hogy a kommunistá­kat egyik helyről a másikra dobál­ják. Érsek János K és Zavaránszkf Barna párttagok például jó vájárok, mégis a farakodáshoz osztották ba őket. Ugyancsak komoly hiba, hogy az üzemben a kommunisták nem har­colnak a munkafegyelem megszilár­dításáért sem. Az elmúlt félévben 221 igazolatlan mulasztás történt. Van olyan párttag is. mint Kiss Bi József, aki notórius hiányzó, havonw ta kétszer-háromszor is igazolatla­nul kimarad. összegezve megállapíthatjuk, hogy az Ózdi Szénbányászati Tröszt üze­meiben a kommunisták nem hajtot­ták végre hiánytalanul a megyei aktívaülés határozatát. Keveset tet­tek a politikai tömegmunka színvo­nalának emelése és kiszélesítése ér­dekében. Ezeknek a mulasztások­nak a kijavítsa nem tűr halasztást, annál inkább, mert a tröszt első félévi tervét 40.331 tonna hiánnyal zárta. Hogv ezt a hatalmas adóssá­got letörlesszék. s teljesítsék ter­vüket. meg kell javítani a bányá­szok körében végzendő politikai mimkát. TÖRÖK ALFRÉD

Next

/
Oldalképek
Tartalom