Észak-Magyarország, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-28 / 202. szám

ÉSZAKMAGYARORSZAG r Kereaatrejtoény pályással A hétköznapok hősei Egyszerű számadás... AZ MDP BORSOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK XL évfolyam 202 szám ARA 50 FILLÉR Miskolc, 1955 augusztus 28, vasárnap Az új tanév előtt figy régi középiskolai évkönyvben lapozgatva megakadt a szemem egy statisztikán, amely az iskolába járó tanulók származásáról árulkodott. A származáaszerinti kategóriák között ilyen elnevezéseket olvashatunk: gyá­ros, nagyvállalkozó, nagybérlő, ház- tulajdonos, földbirtokos, paraszt 5®— 100 kb-ig stb. A tanulók 84 százaléka aa előbb felsoroltakból került ki. A lista végén ott szerénykedett a kis­paraszti és a munkás kategória, az előbbi 8.5, az utóbbi 7.5 százalékkal. Ez volt megyénk többi öt közép iskolájában is a helyzet. A dolgozók tízezreinek gyermeke előlit zárva maradtak a középiskoláik kapui. A sárospataki évszázados gimnázium úgjmevezebt angol intem átusának airanygcnnbos ruhába öltözött lakói lenézték a kisintemátue kopottiruhás, kevés számú növendékét. A felszaba­dulás után évről évre a munkás- és parasztszármazású tanulók javára alakult a helyzet. Az idei középisko­lai beiskolázás eredményeképpen me­gyénk 'Vonulóinak több, mint 65 szá­zaléka munkás—-paraszt származású, a többiek nagyrésze értelmiségi és egyéb származású. A múlt rendszer iskolapolitikájára 'jellemző, hogy ózdon, megyénk már akkor is jelentős ipari gócpontjában egyáltalán nem volt középiskola. Je­lenleg a munkás származású tanulók százai tanulnalk a tízéves József At­tila ált. gimnáziumban és a Közgaz­dasági technikumban. A felszabadulás előtti hat közép­iskola helyett jelenleg 11-ben tanul sokezer fiú és leány. fsa, általános kulturális színvonal emelkedését s ennek megfelelően ok­tatásügyi intézményeink fejlődését még szembetűnőbben bizonyítják az általános iskolák adatai. Nagyon jól itudjuk, hogy az áporo- dott szagú cselédházak és a zsúpfede- les falusi lakások kis magyarjai csak a téli hónapokban jártak iskolába, akkor is csak néha, mert az őszi, tavaszi munkák és az elégtelen ruhá­zat akadályozták a rendszeres isko­lába járásit. Az akkori művelődés­politikának éppen megfelelt a nép­iskola, amelyben csak 5—6 hónapig tartott egy tanítási év. A mi me­gyénkre is vonatkoznak Kónya Lajos „Két iskola“ című versének követ­kező sorai: .a tavasz és ősz vigyázatra int — megtizedelte ritka soraink. Mert elmaradt Baranyai Feri, répát egyezni, krumplit tölteni, és otthon maradt Világos Kari disznót őrizni, trágyát hordani.“ Mit tanulhattak ezekben a gyengén felszerelt, máioiftfalú iskolákbant Vá­laszoljunk erre is a költő szavával: „Imi, olvasni, számtant keveset s itt-oM egy-két egyházi éneket.“ . , hogy az olvasás kissé menne még, de írni is? — Legfeljebb a nevét! Elég az néki — mondták az urak. így legalább kevesebbet ugat!“ A nép államában az alkotmány biz­tosítja a dolgozóknak a művelődéshez való jogát. Államunk mindent meg­tesz az iskolák fejlesztése és az oktató-nevelőmucka megjavítása vé­gett. Pártunk múlt évi februári határo­zata érteimében nagyobb gondot for­dítunk az általános iskolák korszerű­sítésére, építésére és modem felszere­lésére. Megyénk Í50 iskolájában majdnem háromezer pedagógus neveli igaz hazaszeretetre, a szocializmus építé­sére megyénk 70.000 általános iskolai tanulóját. 1940-hez viszonyítva a ne velők száma megkétszereződött. Tudjuk, hogy a környezet hatással van az emberre és befolyásolja mun­kakedvét. Még inkább vonatkozik ez a megállapítás a serdülő ifjúságra. Az ízléses környezet, a tiszta tantor mok már magukban is nevelő hatást gyakorolnak a tanulókra. Ezért for­dítunk nagy gondot az iskolák újjá­építésére és csinosítására, ahol pedig már elavult, vagy a tanulólétszám úgy kívánja, új iskolák létesítésére, Az ötéves terv végéig 23 új iskolát adtunk át rendeltetésének. Ez a szám ebben az évben 16-tal emelkedik. A nyáron épült új iskolákban kezdik meg szeptember 1-én a tanítást Gagy bátor, Kány, Harangod, Árka, Bán­réve és Nagyrozvágy községekben. Még ebben az évben befejezik a megyaszói gyermekotthon bővítését, ahol az eddigi 120 gyermek mellett újabb 120 talál kényelmes otthonra, e az eddigi 4 tanterem mellett egy újabb modemül felszereli 4 tantér mos iskolában folyik majd az állami­lag gondozott gyermekek tanítása. A jövő évre tervezik a mezőkövesdi 12 tantermes iskola felépítését ia Ez­zel egyidejűleg épül még megyénk ben 6 négytantermes és több 1—2 tantermes iskola. Nemcsak a hivatalos szervek látják a kulturális intézmények fejlesztésé nek szükségességét, hanem a községek lakói, a gyermekük fejlődéséit figye­lemmel kísérő szülők is. A sok jó kezdeményező? közül csak a ládpet- riek kezdeményezését emeljük ki. Az iskola lelkes igazgatónőjének agítá- eiója révén a község lakói 85.000 ío rimt értékű munkát és pénzt biztosí­tottak a most épülő háromtantermes iskola építéséhez. Több községi tanács a békekölcsön részesedés nagy részét is az iskola szertárának fejlesztésére és a bútor­zat kiegészítésére fordítja. A bemutatott néhány adat azt bizo­nyítja, hogy megyénkben évről évre javul a jobb oktaitó-nevolő munkának a lehetősége. A múlt átkos örökségét nagyrészt felszámoltuk. Ittt-ott azon­ban még van tennivaló. Az elmúlt év­ben aránylag sok volt a hiányzás. Évvégén az egy tanulóra eső mulasz­tási napok száma 15. A helyi taná­csokra, a nevelőkre és a szülőkre vár a feladat, hogy ezt az aránylag nagy számot az új iskolaévben a mini­mumra csökkentsék. Azt tudjuk, hogy megyénk nevelői mindent megtesznek a munka meg­javítása végett. A lehetőségeket ki használják, megtöltik tartalommal az oktatási kereteket és így a 450 iskolá­ban alig akad majd olyan tanuló, akinek mulasztás, vagy nemtanulás miatt kell majd évet veszíteni. A fej. lődés és gyermeink eredményesebb ta­nulásának biztosítására az új iskola­évben fogjon össze megyénk egész társadalma a pedagógusokkal és az oktatásügy szerveivel. Megkezdődik az iskolai év A képen: Elsőosztályos moszkvai diákok. NEMZETKÖZI TTT A genfi szél A genfi szelek betörtek Törökor­szágba is. Nagy megelégedéssel ol­vashatjuk például a Hurrijet című lapban, az olyan, békeszeretcttől és jóalcarattól áthatott sorokat, hogy a „Bulganyin marsall által javasott kollektív biztonsági egyezmény ... olyan okmány, amely a szovjetek jó­szándékát és tárgyalási készségét tanúsítja. Nem kétséges, hogy Szov- jetoroszországnak, a mi régi bará­tunknak és szomszédunknak ezeket a törekvéseit és óhajait reménység­gel és megelégedéssel fogadják majd Törökországban“. Nem tudni kicso­da, milyen párthoz tartozik az, aki a Dimja című lapban az alábbi soro­kait írta: „Bátran kijelentjük, hogy a történelem rosszirányú fejlődése megváltozott. Jó felé haladunk. A földön élő emberek közös feladata: hálájukat kifejezni azoknak, akik elzárták a szakadék felé vezető utat... Az értekezlet valamennyi résztvevője megérdemli a hálát. Jól dolgoztak Genf ben“. Színházi cenzúra Görögországban A görög kormány cenzúrát rendelt el minden színdarabra.- A színmű­veket bemutatás előtt egy kormány­hivatalnokokból és a monarcho- fasiszta rendőrség több tisztjéből ál­ló bizottság bírálja felül. „Járvány, éhség és korrupció torzítja el Dél-Korea arcát” — írja a Picture Post cimü angol lap. A tudósító elmondja, hogy pél­dául Puszanban háromnegyedmillió a hajléktalanok száma. A szemétte­lepeken keresik élelmüket vagy koldulnak. A városban csak 120 ezer embernek van munkája. Dél- Koreában amellett ismeretlen az öregségi járadék és a társadalom- biztosítás; nincsenek olyan szakszer­vezetek, amelyek reális erőt képvi­selnének . . . Egyes tartományokban csak nyolcezer lakosra jut egy or­vos. az se orvos angol fogalmak sze­rint — olvassuk a lapban. „A nyomor letörölte a mosolyt az anyák arcáról” A francia „Femme Francaise“ cí­mű lap Spanyolországból közöl egy levelet. A levél írója elmondja, hogy ebben az országban a dolgozó csalá­dok sem etetni, sem öltözhetni nem tudják gyermekeiket. Egy kilogramm hús ára a családfő háromnapi kere­sete. A legtöbb dolgozó gyermeke tejet egyáltalán nem iszik. Spanyolországban óriási a gyer- meghalandóság. Ezer újszülött kö­zül 99 még az egyéves kort sem éri el. A gyermekek testi fejlődése rendszerint nem felel meg koruknak. Madridban például az egyik mun­kásnegyedben a 7 esztendős gyermek kék olyan súlyúak és magasak, mint a rendesen fejlett 5 éves korú gyér* mekek, a 19 esztendős fiuk és teé* nyak pedig 14 esztendőseknek lát« szanak. A gyermekek már hét éves kortól kezdve nehéz munkával tengetik életüket. Egész nap dolgoznak egy vagy két pezetáérU gyakran csak élelemért. Bii.A nyomor hangzik a tevéi- — tetörölte a mosolyt az anyák ar* cáról.“ Kína készáru-kivitele több mint kétszeresére növekedett ’ A Kínai Népköztársaság 1955 első felében két és félszer annyi készárut szállított külföldre, mint 1954 első felében. A Kínai Országos Import- Export Társaság közlése szerint idén már 15.4 százalékkal több árut ex­portáltak, mint azt a terv eredetileg előirányozta; Kínának ma már kö­rülbelül 500 állami és 30 magánvál­20 évi fegyházra ítélték Szíria volt diktátorát Egy damaszkuszi katonai bíróság Adib Sisaklit, Szíria volt diktátorát, távollétében 20 évi fegyházra ítélte. Sisakli elten az volt a vád, hogy a sziriai hadsereg egyik őrmesterét ha­lálra kínozta. Sisakli 1951-ben kato­nai puccsal szerezte meg a hatalmat. Tavaly a hadseregben lezajlott lá­zongások miatt kénytelen volt az or­szágot elhagyni. Jelenleg Franciaor­szágban él. Török „demokrácia** Az ADN isztambuli jelentése sze­rint Kaszim Güleket, a Török Köz- társasági Néppárt főtitkárát azért tartótatták le egy Fekete-tengeri ki­kötőben horgonyzó hajón, mert mint Törökország legnagyobb ellenzéki pártjának politikusa, kétségbe vonta az 1954. évi parlamenti választások érvényességét.; ia lattal van kereskedelmi egyezmé­nye a délkeletáasiei, távolkeleti, af­rikai és nyugateurópai országokban# valamint a Szovjetunióban és a né­pi demokratikus országokban. A Kí­nai Népköztársasáig ma már több mint 270 árucikket exportál, ezek közül sokat még nem- is olyan régen importálnia kellett: Idén már két napig tart az „Humanité” sajtóünnepe Sok párizsi lakos juttatta már ki­fejezésre sajnálkozását, hogy az „Humanité“ évente megrendezett sajtóünnepe, a legnagyobb francim népünnep, mindössze egy napig tart. Ezért idén úgy határozott a lap szer­kesztősége, hogy az „Humanité“ saj* tóünnepségeit ezúttal szeptember 3-án és 4-én rendezi meg. Az ünnep* séget Vincennes párizsi külvárosban tartják meg. Amerikai—iráni barátsági egyezmény Az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának közlése sze­rint augusztus közepén az Egyesült Államok és Irán képviselői Teherán­ban „barátsági és gazdasági kapcso­latokra, valamint a konzuli jogkör­re“ vonatkozó egyezményt írtak alá. Az Albán Távirati Iroda közleménye Tirana: (ATA) Az Albán Távirati Irodát tájékoz­tatták arról, hogy az 1955 augusztus 7-én Lougou i Villes de Vermosn-nól lezajlott eseménnyel kapcsolatban, amelynek folyamán az albán határ­őrök megölték Halil Becsovics ju­goszláv állampolgárt, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság külügy­minisztériuma 1955. augusztus 20-án az Albán Népköztársaság belgrádi nagykövetségéhez intézett jegyzéké­ben tiltakozik a történtek miatt és a felelősség súlyát az albán határőr szervekre hárítja, követelve ugyan­akkor, hogy az Albán Népköztársa­ság kormánya tegye felelőssé a ha­tárőröket, valamint, hogy az áldo­zat családja részesüljön kártalaní­tásban. Az Albán Népköztársaság kül­ügyminisztériuma 1955 augusztus 26-án válaszul a Jugoszláv Szövetsé­gi Népköztársaság külügyminiszté­riumának említett jegyzékére, jegy­zéket nyújtott át a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság tiranai követsé­gének, amelyben megállapítja: „az illetékes albán szervek újbóli vizs­gálata és a kérdésnek a külügymi­nisztérium részéről történt beható tanulmányozása után a külügymi­nisztérium megállapította az ese­mény konkrét tényeit. Pontos adatok szerint 1955. augusztus 7-én 17.30 órakor az Albán Népköztársaság te­rületén, 250 méter mélységben az albán-jugoszláv államhatár vonalá­tól, Lougou i Villes de Vermosn-nál az ezen határszakasz őrizetével meg­bízott határőrök észrevették egy is­meretlen egyént, néhány birkával együtt. Az albán határőrök az előírá­sok értelmében felszólítást intéztek az ismeretlen egyénhez, hogy adja meg magát, az ismeretlen ember azonban nemcsak hogy nem volt hajlandó megadni magát a határ­őröknek, hanem még meg is sértet­te őket, ellenállást tanúsított és vé­gül menekülést kisérelt meg. Az al­bán határőrök erre tüzet nyitottak az ismeretlen egyénre, aki a lövé­sek következtében meghalt. A holt­testnél nem találtak semmiféle sze­mélyazonossági okmányt és ebből kifolyólag nem volt lehetséges azon­nal megálllapítani annak nemzetisé­gét. A halott személyazonosságának megállapítása később, a jugoszláv szervek segítségével történt meg.” A külügyminisztérium az idézett jegyzékben megállapítja, hogy ilyen körülmények között az albán határ­őrök kötelességüket teljesítették, miként azt bármely állam vala­mennyi határőre tette volna hason­ló esetben, úgy véli azonban, hogy ez az esemény nem kívánatos és sajnálatos. Megjegyzi, lehetséges lett volna elkerülni ezt, ha az albán ha­tárőrök nagyobb hidegvérről tettek volna tanúbizonyságot és más, meg­felelőbb eszközöket alkalmaztak vol­na, hogy az ismeretlen egyént meg­adásra kényszerítsék. Éppen ezért ezen határőrök ellen szigorú intéz­kedéseket foganatosítanak. A külügyminisztérium idézett jegy­zékében mélységes sajnálkozását fe­jezi ki a nemkívánatos és szeren* csétlen esemény miatt és megálla­pítja, hogy az ilyen eseménynek semmi köze sincs ahhoz a megértő szellemhez, amely az albán határ­szerveket jellemzi és ahhoz a poli­tikához, amelyet az Albán Népköz- társaság kormánya a Jugoszláv Szövetségi Népköztársasággal való jó kapcsolatok érdekében folytat: A külügyminisztérium, valamint az albán határszervek őszinte részvétü­ket nyilvánítják a megölt Halil Be­csovics jugaszláv állampolgár csa­ládjának. Az Albán Népköztársaság külügyminisztériuma, figyelembevé- ve az események körülményeit és a két ország közötti megértés szelle­métől áthatva, kijelenti, hogy kész megfizetni az áldozat családjának a kártérítés felét, annak az összegnek megfelelően, amelyet a jugoszláv fél állapít meg és ezzel a kérdést le­zártnak tekinti. (MTI) A Szovjetunió segítsége India árvízkárosult lakosságának Moszkva. (TASZSZ) A legutóbbi hetekben hatalmas esőzések következtében árvíz pusz­tított India keleti térségeiben. Augusztus 25-én a Szovjetunió In­diai ideiglenes ügyvivője felkereste Csanda indiai külügyminiszterhelyet­test és bejelentette, hogy a Szovjet­unió Vöröskereszt és Vörös félhold Társaságainak Szövetsége százezer indiai rúpiát bocsát az indiai mi­niszterelnök által létesített segély­alap rendelkezésére az árvízkárosul­tak támogatása céljából. Csanda megköszönte a segítséget. (MTI) A* amerikai titkos szolgálat kémeit tartóztatták le Lengyelors9sá**ba** Varsó. (PAP) A lengyel közbiztonsági hatósá­gok legutóbb az amerikai titkos szolgálat kémtevékenység céljából két Lengyelországba csempészett ügynökét tartóztatták le. A vizsgálati eljárás lefolytatása után biróság elé állítják őket. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom