Észak-Magyarország, 1955. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1955-07-24 / 173. szám

«SZASMAGTAftCmSZAQ Vasárnap, ;ű!ias 2-1 4 Miért nem hívják ?... ALSÖBERECKI JEGYZETLAP T Ott Ültünk az aranyló búza- ^jeng«r mellett,, az útszélen Kecskés 'Marikával és a nemrégiben lezaj- .lűtt DlSZykcngressziisról , beszálge- '■-iajinít. Ez a kis szőke, kékszemű alsáíjérecki parasztlány az újhelyi járás küldötte volt a DlSZ-kong- resszuson. Egy hónapnál több telt el azóta. Mi maradt meg benne az átt elhangzott beszámolókból, az izóó fiatalos hangulatból, a sok- sok fiúval és lánnyal, az ország leg- .lecb újaival való meleg baráti ta- lálkezasok emlékeiből. Vajon mi volt az, ami legmélyebben megfogta? — Minden. — mondja, s csillog­nak a kék sz-mek. — Be jó volna ftiegegyszer végigélni.. Hiába fag. ggt. jk tovább, hogy mégis mi az, ami leginkább tetszett neki. arm a i*;mc.rEdandóbb volt. — Mintjen! — mondja, és moso­lyog ., Mindert? Szép, szép, de mi azért -jöttünk ám. kedves Marika, heg’- kifaggassuk magát; vajon mit választott ki maga, a falusi DISZ- vezető az ott hallottakból. ..Mi -az, amit meg akarnak valósítani, vagy már meg is valósítottak a faluban asjé'a, hogy a kongresszusról haza­tért. h’szen az ünnepek után meg­kezdődtek a munkás hétköznapok. . ''■ n ahogy egyenként fel­tesszük a kérdéseket, a válaszokból kiderül, hogy Bereckiben megélén­kült a DISZ-élet. Megszervezték az ifjúsági aratóbrigádot, amelynek tagja ő maga is. Színesebbé akar­ják tenni a fiatalok életét. Autó­kirándulásokat terveznek a festői környékre. Télen a kultúrcsoportot és a sportkört tovább fejlesztik. Egyszerű, szép tervek ezek. Nekem azonban úgy tűnik valahogy, hogy ez kevés Marika többet hozott ma­gával a kongresszusról. Olyat, amit nem mond el. S kérdezősködünk tovább a falu életéről, a Rózsa Fe­renc tsz-ről. 42-en varinak. Erősek. Elég sok jutott a munkaegységre. Jó a ve­zetőség, s az elnök. A termés is, úgy látszik, sikerül. — S belépő? Lesz-e sok az őszre? — Nem tudni — majd meglátjuk. — S a DISZ mit tesz a tsz-ért? — Mit? Majd járunk mi is agi­tálni. —Az egyéniek hallgatnak-e a népnevelőre, ha az maga a tsz-en kívül reked? .. — Hát....— vonja a vállát, s töprengve szemléli a földet. Most már magától adódik a következő -kérdés: — És maga? Maga belépne-e? — Igen — a választ alig leheili, pirulva mondja ki. Tehát ezt hozta magával, ez érett meg benne, a----- ■ — ■«'«»» ....... ........... nagy tanulságként: a kongresszuson. Neki, a DISZ-vezetönek a tsz-ben a helye. De Marikát — mint meg­tudtuk — senkisem hívta a tsz-be. hiába volt ő a falu DISZ-titkára, s most vezetőségi tag, hiába volt a járás DISZ-kongresszusi küldötte, hiába hallgat rá sok-sok fiatal, nem hívta őt a tsz-elnök. nem akarta egyelőre bevinni a falu párttitkára, s még ilyen értelemben az újhelyi DISZ-bizottság sem tette fel neki a kérdést: — Nem volna-e kedved a közöshöz? így hát — ha nem hívjak —, va­lóban nehéz kimondani a választ Azért suttogja csak olyan szemér­mesen. Fiatal lány a szülei nélkül ha nem biztatják, erősitik, nem ta­lálja meg könnyen az odavezető utat, még ha a jószándék meg is van benne. Segíteni kell neki. Ha Kecskés Marika megtalálja az utat a tsz-be. mit jelent ez a ts'z-nék? Igaz. földet, családot nem visz be. de közelebb hozza a tsz-héz szüleit, s közösnek ajánlja dolgos kezét, fiatal szivét, lelkesedését. No és példája követésre talál majd a sok fiatalnál. Gondolkozzanak ezen párttitkér elvtárs, elnök elvtárs, járási DISZ-bizottság! SÁNDOR LÁSZLÓ A tarlóháotássa! növeljük a ta?aj nedvességkészletét és írtjuk Regedben a növények letakaritása lit^n nem sokat törődtek a tarlóval. Kém vettek tudomást arról, hogy a él és akkor is ápolást kíván. ha ningssn rajta hasznos növény. Ez a téyhit azzal á- következménnyel járt, feogv a feltöretlen tarlót egész nyá­ron perzselte a forró nap. A beár­nyékoló növénytakarójától meg­fosztott talaj nedvessége így né­hány nap alatt teljesen elpárolgott. A talajban lévő hasznos baktériu­mok1 nedvesség hiányában jórészt beszüntették életműködésüket, a fá.rl'ómaradványok enyészete nem ment '/égbe. s az őszi esőzések meg­indulásáig halott volt a talaj. . A tarlöhántással viszont megpor- Hanyítjuk a nővé’ akaró nélkül sriiradt termőföld fv.ujetét és ezzel 4—6 centiméter vastag hó- és ned- ressegszigetelő réteget alakítunk ki, srn.éíy meggátolja, hogy a tűző nap kiszárítsa a porhanyós réteg alatt fekvő nyirkos talajt. A tarlóhántást Ifehát gyorsan, közvetlenül az ara­tás után, lehetőleg még azna-p el kell végezni. Kivétel ez alól a túlságo­san nedves talaj, amelynek a tarló- hántással elrontanák a szerkezetét ás a futóhomok, ahol a hántatlan tarló jobban ellenáll a szél mozgató 'itatásának. A! tarláhántást sekélyen, négy-hat centiméter mélyen végezzük. Nagy­üzemekben gépi vontatási! tárcsával, kisüzemekben pedig fogatos ekével legcélszerűbb dolgozni. Az idejében es jól végzett tarlóhántással nem­ese.-; 3 talaj meglévő nedvességét őrizhetjük meg. hanem biztosíthat­juk azt is. hogy a nyári csapadék mind beszivárogjon a talajba. A tö­retlen tarló száraz tömődött felüle­téről a nyári záporok vize legna- Sycbbrészt lefut és kárbavész. A feíháhtott tarló ellenben mohón ma- gá-baszivja a legkisebb csaoadékot h- így a talaj vízkészlete állandóan növekszik. Az alábbi számadat szemléltetően mutatja, mennyi nedvességet ment­hetünk meg a tarlóhántással. Nyá­ron az átlagos vályogtalai egy cen­timeter vastagságú kiszáradt réte­gének atnedvesítéséhez körülbelül 3—4 milliméter csapadék szükséges, (így milliméter csapadék kát. hol­dínként körülbelül 5800 liter vizet jelent.) A kukoricának egy kiló szá­razanyag előállításához mintegy 300 liter vízre van szüksége. Ezek alap­ján könnyen kiszámíthatjuk, milyen óriási hasznot jelent, ha minden centiméter talajréteget óvunk a ki­száradástól. ' Előnyösen befolyásolja a tarlóhán- tés a talaj hőmérsékletét is. A laza takaróval borított felszíni tala.iréteg- bé bőven hatol be a levegő és azt erősen felfnelegiti, viszont az alatta levő tömöttebb réteg hűvösebb ma­rad, Ez a körülmény lehetővé teszi a my ári harmat felhasználását is. A talajba hatoló levegő ugyanis mrmtíig tartalmaz bizonyos mennyi­ségű vízgőzt is. amely beleütközve az alsó. sokkal hűvösebb tömörebb rétégbe, lehűl és a nára kjosaoód’k belőle, s Így a lehűlt levegő átadja nedvességét a talajnak A tarlóhántással kialakított védő- takaró alatt — megfelelő viz- és hő- mérsékleti idszonyok. körülbelül 15 Qé'sius fok között — kedvező élet- f-citetelekre -találnak a talajban lévő baktériumok és egyéb hasznos élő «övezetek Munkájuk következté- bbr. a tárlőmaradvánvok bomláso-k »dúlnak és a talaj eevéb szerves aarjtegarva! együtt elkorhadnak. Ez a gyomot által a talajt kész, a növényi gyöke­rek által felvehető tápanyagokkal gazdagítják. A tarlóhántás másik fő célja a gyomirtás. S ha a gyomot pusztítjuk, azzal is igen sok vizet mentünk meg a hasznos növényeink számára. Minden mázsa gyomszárazanyag megtermése ugyanis átlag 300 hek­toliter vizet von ki a talajból, nem szólva a többi fontos tápanyagról. Hogyan pusztítja a gyomot a tar­lóhántás? Egyrészt úgy. hogy csírá­zásra készteti az aratás közben el­szóródott gy jmmagvakat, s a kö­vetkező talajművelés elpusztítja azokat. Másrészt megsemmisíti az aratás idején már meglévő, de a ga­bona által addig elnyomott és a be- árnyékolás megszűnte után gyors fejlődésnek induló gyomokat, vagyis megakadályozza azok megerősödé­sét és magkötését. Nagy szerepe van a tarlóhántásnak abban is. hogy a mélyen gyökerező évelő gyomokat a föld feletti részeik elvágásával e talajba fojtja vagy legalábbis erő­sen meggyengíti. Az a gazda, aki a tarlóhántást idejében és szakszerűen elvégzi, ké­sőbb száraz időjárás esetén sem pa naszkodik majd, hogy nem lehet szántani vagy vetni és nem lesz baja a gyomokkal sem. Jóformán fele erővel végezhető el a következő talajmunka, a keverőszántás, a mag alá való szántás, a vetés, vagy az őszi mélyszántás. Jobb szerkezetűvé válik' a talaj, jobb magágyat bizto­síthatunk következő évi növényeink számára, amelyet nagyobb termés­sel hálálnak meg azok. Bátran mondhatjuk tehát, hogy a tarlóhán­tás a mezőgazdasági termelés növe­lésének egyik legfontosabb feltétele. Dr. Farkasdi György, a Trágyázási és Talajtani Intézet tudományos munkatársa. Latosatok a tsz-ben ■n ü r IÍJTIW® . MiiliÜ .... ; . ,. '-:-v ' ; . - . ■ : ' * - i \ 1 fk- ‘ ‘‘‘ ' - A ^ ‘ "W .;'JV ' W* , f*' , fL «.#< - * L- «i-M mmm s ■' 1 , m*m *.? is űMmám ■ 7>úíi- A'.. , MSé i I ________ S' ... a , . ... •• • • í'í-s'íSí--. •< --»l Cicer József, a bereczi Rákóczi tsz munkaérdemrendes állatgondo­zója büszkén mutatja Felsögagy község egyéni dolgozóinak a tsz tenyészállatait. Érdekes zenei esemény lesz hét-főn a népkeri-ben Az Egressy Béni szabadtéri szín. pádon a miskolci Népkertben érde­kes zenei esemény lesz hétfőn. Mis­kolcra érkezik az egész világon is­mert csehszlovák Vlach tánczenekor és vokálegyüttes. A hírneves művé­szeket a csehszlovák—magyar kul- túrkapcsolatok fejlesztésére hívták meg hazánkba. Műsorukon a világ tánczeneirodalmának minden jelen­tős műve szerepel. Karel Vlach, a zenekar vezetője be­szélgetésünk során érdekesen vázolta műsorpolitikáját. Európai turnéja so­rán be akarja mutatni a közönség­nek, hogy miként kell úgynevezeti jazz“'-t játszani, az általában ismert kak-ofónikus, diszharmonikus, sőt rit- mustalan vad tánczene nélkül. Be­mutatja például a haladó amerikai tánczeneköltők müvei közül Ger- schivinnek Kék rapszódiáját, Gleen. Millernek, Irwing Berlinnek iólisnieH szamait olyan hangszerelésben, ami­lyenben élő zenekartól ritkán hall­ható Magyarországon. A zenekar fő­ként fúvós hangszereken játszik, ze­nészei Csehszlovákia legismertebb művészei. A vokálegyüttesen kívül Cortez dél­amerikai származású táncdalénekes lép fel műsorukban. Szerepelnek az Allan Sistersek, a fiatal és szép operaénekesnök is. Az együttes hétfőn délelőtt érkezik Miskolcra. A város vezetősége és dol­gozói ünnepélyes fogadtatásban része­síti a csehszlovák művészeket. — A göncruszkai „Jólét” termelő­szövetkezetbe, amely ez év július 17-én alakult, újabb nyolc tag kérte felvételét 38 kataszteri hold földte­rülettel. Az új belépők: Migléczi Já­nos és felesége, özv. Kerekes Pé- terné. Kerekes István, Kuremszky Mihálvné, Palkó Gyuláné. Czakó Gyula, Czakó Gvu'áné dolgozó pa­rasztok. Ezzel 23 főre emelkedett az újonnan alakult tsz. taglétszáma.­Borsod megye dolgozó parasztjaikon A megyei párt-végrehajtőbizott- sag azzal a felhívással fordul me­gyénk dolgozó parasztjaihoz, hogy minden perc kihasználásával, az aratás meggyorsításával, a gépek kapacitásának teljes igénybe véte­lével, a legkisebb szemveszteséggel a legrövidebb időn belül végezzék el a betakarítást, s a cséplőgép alól tegyenek eleget a beadási kö­telezettségnek. Megyénk Szabolcs-Szatmár me­gyével van párosversenyben és minden reális lehetőség megvan arra, hogy a nemes küzdelemből győztesként kerüljünk ki. Ezt iga­zolják az elmúlt évek is, amikor megyénk dolgozó parasztjai elsők között voltak a kenyércsatában. Az aratás meggyorsítását szüksé­gessé teszi az érés idejének elhú­zódása is. A hosszú esőzés, a hirte­len meleg következtében a meg­duzzadt szemek hirtelen értek és szinte minden gabonaféleség ara­tása egyidőre esik. Egyes helyeken a megengedettnél már most is na­gyobb a szempergés. Ha tovább késlekedünk az aratással, a pergés elérheti , az 5—6. százalékot is, ami nagy veszteséget jelent mind a dolgozó parasztságnak, mind nép­gazdaságunknak. Igen sok függ most a gépállomá­sok, az állami gazdaságok dolgozói­tól, az aratógépkezelőktól, kom­bájnvezetőktől és a műszakiak­tól. Rajtuk múlik, hogy mikor vé­gezzük el az aratást és a cséplést, mennyire tudjuk leszorítani a szemveszteséget. Pártunk és mun­kásosztályunk, egész dolgozó né­pünk elvárja tőlük, hogy a kenyér­csatában élen haladjanak és győ­zelemre vigyék a betakarítást. Kö­vessék Simkó Jánosnak, a mező- csati gépállomás aratógépkezelőjé­nek példáját, aki gépével az idén 120 kh. területről vágta le a gabo­nát. Legyen példaképük Cseh Kál­mán kombájnvezető, a mezőköves­di gépállomás dolgozója, aki gépé­vel 85 kát. holdról takarította be a gabonát, 864 mázsa terményt csé­pelt el. Ezek az elvtársak vállal­ták, hogy éjszaka és vasárnap egy­aránt végzik munkájukat, csak­hogy minél több gabonát arassa­nak le. Nagyjelentőségű a tsz-ek dolgo­zóinak példamutatása is az egyé­nileg dolgozó parasztok előtt. Jó szervező munkával, a családtagok bevonásával, a párt és a Minisz­tertanács határozatában előírt időre teljesítsék a gabona beta­karítását! Termelőszövetkezeteink dolgozói haladjanak a jíszalucí Vörös Hajnal, a borsodivánkai Jó­zsef Attila, a tokaji Kossuth ter­melőszövetkezetek nyomdokában, amelyek elsők között kezdték meg az aratást és elsőnek teljesítették kenyérgabonabeadásukat megyénk­ben. Egyénileg dolgozó parasztjaink ne engedjék, hogy a gabona el­peregjen. Minden elpergett szem veszteséget jelent a dolgozó pa­raszt családjának és a népgazda­ságnak is. Szervezzék meg a köl­csönös segítést a gabonabetakarí­tás mielőbbi elvégzésére! Csatla­kozzanak minél többen a sárospa­taki járás dolgozó parasztjainak felhívásához. A sárospataki járás dolgozó parasztjai elsőnek kezdték el az aratást, s vállalták, hogy ga­bonabeadásukat a cséplőgép alól teljesítik, s ezzel egyidejűleg az ál­lati termékek beadásának is idő­ben eleget tesznek. Kihívták ver­senyre megyénk valamennyi ter­melőszövetkezetét és egyénileg dol­gozó parasztját. ígéretet tettek ar­ra, hogy a? aratás meggyorsításá­ra kora reggeltől késő-estig, va­sárnap is aratnak, hordanak és csépelnek. Megyénk dolgozó parasztjai az aratás, hordás, s a cséplés meg­gyorsításával harcolhatnak legjob­ban minden szem gabonáért. Az aratással egyidejűleg végezzék el a tarlóhántást, vessenek minél több másodnövényt, mely jövő évi kenyerünk egyik biztosítékának* takarmánykészletünk növelésének elősegítője. Dolgozó parasztjaink tegyenek eleget a cséplőgép alól hazafias kötelességüknek, leplezzék le a szabotáló kulákok minden mesterkedését! Ne hallgassanak az ellenséges rémhírekre. A nyári me­zőgazdasági munka mielőbbi elvég­zésével, állampolgári kötelezettsé­gük minden részletében való telje-* sítésével készülhetnek legjobban alkotmányunk évfordulója méltó megünneplésére, a munkások és parasztok nagy találkozójára. Ez­zel segítik legjobban a jólét meg­teremtését, a munkás-paraszt szö­vetség további erősödését. BORSOD-AB AUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PART-VÉGREHAJTÓ-* / BIZOTTSÁG. Kik nyerték el a megyei pártbizottság és a megyei tanács vándorzászlóít A megyei versenybizottság érté­kelte a termelőszövetkezetek, gép­állomások, járások, községek és a patronáló üzemek június hónapban elért eredményeit. Az első helyezet­teknek a megyei pártbizottság ván- dorzászlaját. a második helyezet­teknek pedig a megyei tanács ván­dorzászlaját adományozzák. A termelőszövetkezetek versenyé­ben első a borsodivánkai József Attila tsz. amely június 29-re elvégezte 33 ka- tasztrális hold ősziárpa aratását, 50 hold cukorrépán az egyelést és a négyszeri kapálást. A tsz tagjai 220 kataszteri hold rétjüket lekaszálták, betakarították, szakszerűen kazalba rakták. A má­sodik helyezett a kesznyéteni Sza­badság termelőszövetkezet, amely­nek tagjai júniusban 100 hold ku­koricájukat kétszer megkapálták, s ugyanebben a hónapban elkezdték a harmadik kapálást is. A csoport­ban két brigád és nyolc munkacsa­pat áll párosversenyben egymással 34 termelőszövetkezeti tag tett egyé­ni vállalást. A termelőszövetkezetek versenyében a harmadik helyezett az emődi Szabadságharcos tsz. Június hónapban a gépállomások közül a legjobb munkát a mezőkövesdi gépállomás végezte, elnyerte a megyei pártbizottság vámdor- zászla.iát. A mezőkövesdi gép­állomás tavaszi tervét 133,2 szá­zalékra teljesítette, s 1020 hol­don végzett gépi kapálást. A gépállomás produktív szállítási tervét a tavaszi idényben 113 szá­zalékra teljesítette és a tavaszi kampány befejezéséig 238 ezer 828 forintot takarított meg. Második helyre az újesanálosi gépállomás került, amely tavaszi tervének 208 7 százalékra tett eleget. 414 holdon végezte el a gépikapálást és a ta­vaszi idény alatt 59 ezer 997 forin­tot takarított meg. A gépállomások versenyében a harmadik helyezett a hejőpapi gépállomás. A járások közül első helyre a szerencsi járás került. A járás dol­gozói a kukorica, napraforgó, cu­korrépa másodszori kapálását júni­usban 100 százalékban elvégezték, a lucernát, valamint a vörös herét e hónap végéig betakarították. A já­rásban 20 termelőszövetkezet és 26 köz­ség áll versenyben egymással. Második a sátoraljaújhelyi járáSj ahol a termelőszövetkezetek a ku­korica, napraforgó és a cukorrépa második kapálását 100 százalékban, a harmadik kapálást 50 százalék­ban, a burgonya töltögetését pedig 100 százalékban elvégezték. A járás pénzügyi tervét már 115,96 száza­lékra teljesítette. A járások verse­nyében a harmadik helyezett a rí- csei járás. A községek között a legjobb ered­ményt Hercegkút érte el. Dolgozó parasztjai június hó­napban a második kapálást 100 százalékig, a harmadikat pedig 97 százalékig végezték el. Az összes lucernát, valamint a vö­rösherét betakarították. A községben sok egyénileg dolgo?á paraszt már a negyedszeri kapálást is elvégezte. Második helyre Me-* gyaszó község került, határában az összes kapálást elvégezték. Az érté­kelés alapján a harmadik helyezett Gönc község. A patronáló üzemek versenyében első a Lenin Kohászati Művekj második a MÁV Fűtőház Miskolc, harmadik az Ózdi Kohászati Üze­mek. A megyei versenybizottság az ér­tékelésnél figyelembe vette a nö­vényápolás állását, az aratásra való felkészülést, a takarmánybetakarí­tás elvégzését, a begyűjtési és a pénzügyi terv teljesítését. QÁj maradékbólt níjílik A Miskolci Ruházati Bolt Vállalat értesíti a vevőközönséget, hojjv t hó 28-i kezdettél KOLON MARADÉK-BOLTOT NYIT Széchenyi u. 91. szám alatt, ahol rendkívül olcsón vásárolhat pamut, gyapjú, selyem, és mosó árukat. Pl.: Férfi kabát-szövet: 240 forint helyett 136 forint. Tvied női kosztüm-szövet: 170 forint helyett 119 forint. Tiszta gyapjú velúr ^őf kabát-szövet: 3S0 forint helyet^ 269 forint Áltálában mindenfajta maradék méteráruk 20—30—40 százalékos engedménnyel nagV választékban kaphatók. MARADÉK-BOLT, Széchenyi u. 91. sz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom