Észak-Magyarország, 1955. július (12. évfolyam, 154-179. szám)
1955-07-24 / 173. szám
-»SS- Sttfcs HL ÉBZAEMAGTAEOSSSAC5 .Az egyik községben mondták el nekem az alábbi történetet. A község éis a szereplők nevét 'érthető okokból elhallgatom, hiszen jelenleg csak egy falu nevet rájtuK. nem alkarom őket az egész megye előtt nevetségessé tenni. OLYAN SOKAI kujtorgou Nagy Pista Szabó Lidi után, hogy a faluban mindenki úgy tudta, házasság lesz a dologból. Még ? kákán csomót kereső vénasszonyok is azt mondogatták fejbólo- gatva' — Szépen egybeillenek. A magas, karcsú, szőke, nevetőszemű lány és a barna, nyúlánk, izmos fiú már gyermekkora óta ismerte egymást. — Kardos menyecske lesz belőle, mondták..a lányra. Szeme tüzes, mozdulatai magabiztosak, ami pedig a beszélő tehetségét illeti. pergő nyelvért nem kellett a szomszédba mennie. — Csendes, otthonüló férj lesz belőle — mondták a Pistára, aki jó fiú volt, egy kicsit .túlságosan is jó. Néha szeretett elmélázni, de azért rátarti volt. Apja is olyan rátarti középparaszt, aki magánál okosabbat nem ismer a faluban. Felesége hízásnak indult paraszt- asszony. A szülők tudtak arról, hogy a fiú Lidi után jár. Egyidőben nem szóitaik érte. — Nem mondom, dolgos, szorgalmas, dehát... hm .. s — mormogta az öreg Nagy. — Az ... az ... — bólintott Nagyné — dehát tszcs-sek, kó- dusok. Az én fiam meg... De azért hozzátették mind a ketten: — No, majd meglátjuk! HOGY ilyen várakozó álláspontra helyezkedtek, annak meg volt a magyarázata. A tsz-ben kezdtek jól dolgozni, s ősszel olyan szekér gabonát meg egyebet szállítottak a tagok a kamrába, hogy csak úgy recsegtek-ropogtak a szekerek a terhek alatt. Meg aztán olyan tszcsés világ kezd lenni; kitudja? Hátha még ők is belépne*! A fiatalok jól megértették egymást. Természetük kiegyenlítődött. az okosabb lány szélien faragcsálta a legény esetlenségét. — Ej Lidi, ha tudnád,, hogy én hogyan... Te kellenéi nekem! •— mondta nagy sóhajjal a legény. — Csak beszélsz, de nem így érzel! —; Már mint én? — Te! te! Ha igazán becsülnél, akkor rávennéd a szüléidét, hogy lépjenek be a tsz-be. Mert vedd tudomásul, hogy én egyénihez nem is megyeik feleségül! Csak nem hagyom ott a tsz-t egy ilyen mafla legényért! A fiú nógatta is a szüleit, hogy lépjenek be. Mennyivel jobb ott, így. meg úgy. De az öregek lehurrogták. — Még mit nem (kíván ez a kölyök — pattogott az asszony. — Méghogy én menjek a tsz-be. hogy egy senki parancsoljon nékem? Dani bátyám az első ember volt a faluban, 100 holdja volt, lehet, hogy ha meg nem változik a világ, akkor mi is eljutunk odáig. — Még aztán — szólt az apa — ami biztos, az biztos. Ami az enyém, az nem közös! A fiú csak tehetetlenül vono- gatta a vállát. VAG Y KÉT ÉVVEL ezelőtt egyik este feleségestől megjelent náluk Dani bácsi. De nagy változás ment végbe rajta. A nagy templomjáró, a mindig rongyokba öltöző kövér ember arca ragyogott az örömtől és új ruha feszült terebélyes alakján. — Megváltozik a világ sógor! Hehehe — nevetgélt, az öreg Nagy vállát veregetve. •— Megszűnik a tsz! A kódisok megint hozzánk jönnek napszámba. Hej, de megcsavarom a nyakát vagy kettőnek! — Az ugyan nem megy szét olyan könnyen — ingatta fejét Nagy. — Nem-e? Szétverem én azt egymagám is, most olyan szelek fújnak ... Neked meg azt mondom, — fordult Pista felé, — hagyj fel azzal a lánnyal! Nem való az hozzád. Te jó gazda fiú vagy, az meg senki hozzád képest. Senki! Ezt én mondom, Sipeki Dániel. — Ne izéi jenek már folyton azzal a lánnyal — morogta Pista, s ki akart somfordálni a szobából. Dani bácsi azonban tovább ütötte a vasat, magamellé ültette Pistát. — Hiszen megértelek Pista, megérteleik. Én is voltam valamikor jlyen senki lánnyal. De meg- gyütt asz eszem időben, mást vettem el. Módost. Nem is bántam meg- A szerelem olyan, mint a tiszavirág. megszületik, osztán még is hal. De a gyomor az min' iáig gyomor, a -Tegyen az mindig vagyon marad. Mink se szeretjük egymást,. igaz-e asszony? — nézett terebélyes feleségére —, de azért mégis szépen megférünk együtt. — Meg hát. Miért ne férnénk — bólintott a kövér kulákasz- szony és közben arra gondolt, milyen szép is volt a háború előtt, amikor még Dani bíró volt és a jegyző, főszolgabíró meg a csendőrtiszthelyettes felváltva tette neki a szépet, ö meg jószívű, adakozó volt. Miért is ne, férje csak a kezét kérte meg, szerződést csak a vagyonra kötöttek, a fennmaradt résszel meg azt csinálta, ámít akart. A legény szörnyen elbúsult Nem mert se jót, se rosszat szólam. Fél a szülei, meg a nagybátyja haragjától, hiszen kibeszélnek ezek hat olyan suta legényt is, mint ő. Belül marta valami, mindig rosszkedvű volt. Nagyokat káromkodva püfölte ok- kal-oknélkül a lovakat. Az anyja a volt bírónéval együtt addig-addig pusmogott, míg kimondta a döntést: — Mielőbb meg kell- nősíteni a gyereket, még képes lesz azt a kódis- jányt elvenni. Úgy látszik, megronthatta . őtet. NŐSZ4 GYORSAN S2ámbavették a faluban lévő lányokat. A tsz-lányok nem- is jöhettek számításba. Betette nekik Nagy Imre politikája az ajtót. A tsz-tagok egymásután léptek ki, hiába, a kerék most lefelé haladt nekik. Akárhogy csűrték-csavarták a dolgot, a faluban nem akadt egyetlen lány sem, akit a fiú elvehetett volna, Az egyiknek 4 hold földdel kevesebb volt, mint a fiúnak, a másik középparaszt lány apjának meg nincs lova, a harmadiknak nincs elég stafírungja, a negyediknek a bátyja katonatiszt, márpedig a volt bíróné az ilyeneket nem szívelheti a családban. Az ötödiknek meg nincs olyan szobabútora, amilyen kellene. Már-már úgy látszott, hogy- nem tudják megnősíteni a fiút. Egyszer aztán a bíróné testvére, aki a szomszéd községben lakott, ajánlott valakit. — Igaz, hogy nem szép, dolgozni sem nagyon tud, de ha a vagyont nézzük, jó parti. Az egyik vasárnap aztán a Pista anyja, apja, Dani bácsi, meg a fe. lesége ünnepélyes arccal felültek a szekérre és átrándultak a szomszéd községbe. Pistának azt mondták, a sógorasszonyhoz mennek. Induláskor majdnem baj történt. Dani bácsi terebélyes felesége alatt felszállásnál letört a ferhéc, s ő a szoknyájánál fogva felakadt a lőcsön. Pista anyja ezt rossz jelnek vette, de Dani bácsi megnyugtatta. KÉSUN éjszaka jöttek haza. Másnap megint eljött Dani bácsi a feleségével, ünnepélyes arccal helyetfoglaltak az asztalnál, behívták Pistát, s közölték vele a családi tanács véleményét. Hallod-e fiú, megnősülsz! Pista nagyot nézett. Nem tudta mire venni a dolgot. Félénken kérdezte meg: — Oszt kit veszek el? — Majd megtudod az esküvő napján — mondta Dani bácsi, de azért csak elárulta. — Lábatlan Julcsát. A szomszéd községben lakik. Hej micsoda szép házuk van, milyen lovuk! — még a szájaszé- lét is mégnyalta elismerésképpen. — Igaz, hogy nekem nem nagyon tetszik a lány, — mondta Pista anyja —, de ami igaz, igaz, olyan stafírungja van, mint a mi Marisunknak, amikor férjhez adtuk. — Mirevaló ez a spk beszéd — ráncolta össze a homlokát az öreg Nagy és tekintélyét fitogtatva, rámordult a fiúra: — Nincs mese, feleségül veszed és punktum. Vagy azt csinálod, amit parancsolok, vagy mégy a háztól! Pista kézzel-lábbal tiltakozott, dé lehurrogták. Vasárnap Dani bácsi belediktált egy deci pálinkát. aztán közrefogták, feltolták a szekérre és átkocsiztaik vele a szomszéd községbe. Addig beszéltek, addig duruzsoltak a fülébe, addig dicsérték a lány szépségét, jóságát, hogy a végén rájuk hagyta, csináljanak, amit akarnak. Egyik nap aztán a cSengős szekér át is hozta az új asszonyt a faluba. A kocsin ülők, a lagzisok vidámak voltak, ettek, ittak, mulattak. csupán az ifjú férj volt olyan, mintha ecetes uborkát evett volna. A falu népe kitódult az utcára. Márcsak megnézik, hogy a nagy válogatás után milyen asszonyt hóz-a-faluba Nagy'Pista. —- No, ezért ugyan kár volt a szomszédba menni, — mondta kuncogva az egyik menyecske, ahogy meglátta a fiatalasszonyt. — Hiszen olyan, mint a száraz kóró — tört fel a nevetés, ami bizony eljutott Pista fülébe is. Elvörösödött. olyan lett, mint a rák Lehajtotta fejét, s egész este nem tudták a szavát venni.' Szeretett volna az istálló sarkába bújni és a keselyre borulva kipanaszolni magát. Dehát a Dani bácsi, szinte odaláncolta termetes súlyával az új asszony mellé, s még a hálószobába is bekísérte őket. 4Z IFJÚ HÁZASPÁR megkezdte az életet. Már eleinte is hidegek voltak egymáshoz, de később még hidegebbek lettek. Gyakran volt csetepaté közöttük. A fiatal asszony egyszem lány volt a Lábatlan-portán. Elkényeztették. A széltől és a naptól is óvták, főzni sem tanult meg. Egyszer Pista anyja bement a városba menyére bízta a főzést. Hogy mit főzött, maga sem tudta, de Pista sem. Evett is belőle, meg nem is már fordult ki a- konyhából. Szerelemről nem is lehetett beszélni főztük. Olyan volt az asszony, hogy Pistának eszébe sem jutott megölelgetni. Közben a szelek megint más irányból kezdtek fú.tni. Dani bácsi megint rongyot öltött magára, s lekókadt fejjel kezdett járni. Oda minden reményünk. Hiába — sóbajtozta — megint. ők kerültek félül! A tsz-ben rendbe jöttek a dolgok, vidáman folyt a munka, jó termés mutatkozott. Ősszel megint recsegő kerekű szekerek szállították a részesedést. Zárszámadáskor vidám mulatságot csaptak, Dani bácsi még a hallásától is beteg lett. Nemsokára újabb lakodalom volt a faluban. Szabó Lidi ment férjhez, az egyik rendes, becsületes tsz-taghoz. Sem az, sem annak a szülei hem nézték a hozományt, pedig most már a jövedelemből olyan stafírungot vett a Lidi, hogy az egyéni gazdák lányait ette az irigység. Nagy Pistát meg mostanában egyre gyakrabban látni a kocsmában. Iszik, mint a kefekötő. Amíg a többi vidáman mulat, ő magába mélyedve ül a sarokban, aztán amikor felönt ..a garatra, dühösen ordít egyet: — Kinevettek? — Mit? — s vadul körülnéz. A többiek rá sem hederítenek, ő meg hirtelen megcsendesedve visszaül. — Igazuk is van, — motyogja. — Az asszony nemsokára elpatkol, enyém lesz minden vagyon, és akkor — kuláknak nyilvánítanak! SZÉDELEGVE feián, dűiöngő léptekkel nekiindul, kivágja az ajtót, s valami keserves nótát üvölt- ve elindul haza. CSORBA BARNA Állami gazdaságaink a július 20-i esedékes kenyérgabona gyorsbeadást 1216 vagonnal túlteljesítették Az állami gazdaságok miniszté- '" ” riuma jelenti: Július 21-ig az állami gazdaságok a kenyérgabona területének mintegy hatvan százalékát aratták !e. Több gazdaságban befejezték a búza aratását. A kombájnnal betakarított búzatermés és az eddigi csép- lések tapasztalata szerint az örménykúti, mezőhegyesi, biritópusz- tai, szenttamási, városföldi és még több gazdaságban holdankint eléri a 13.5—14 mázsát is. Az eddig learatott terület 83 százalékát géppel vágták le az állami gazdaságok. A kombájnok jelenlegi teljesítménye mintegy 66 százalékkal több, mint július 19-én. A kombájnaratás aránya az összes learatott területhez viszonyítva a legutóbbi napokban 2.5 százalékkal emelkedett A kombájnok kihasználásában és a gépi aratásban továbbra is a rizstermelő ÁG. igazgatóság jár az élen. Az igazgatóság területén az egy kombájnra eső teljesítmény meghaladja a 110 holdat. A gazdaságok közül kimagasló a surjáni állami gazdaság eredménye, ahol egy- egy kombájnnal 187.9 holdról takarították be a termést. Továbbra is a legfontosabb feladat a kombájnok erejének teljes kihasználása, s az aratás gyors befejezése érdekében fokozni kell az aratógépek és az átalakított fűkaszálók teljesítményét is. Az állami gazdaságok kenyérgabonából a július 20-ig esedékes beadást 1216 vagonnal teljesítették túl; Az állami gazdaságok a tarlóhántást az eddig learatott területnek mintegy 50 százalékán végezték el. (MTI) Ahol a gépkocsivezetés mesterségéi" tanulják Ez igen! Ezeket a gépkocsikat jól „kicsontolták”. Se karosszériájuk, se kerekük és. mégis üzemképesek. Hát ez hogy lehet? Úgy, hogy ezek a gépkocsik nem a kilométerek tízezreit „eszik” — hanem gépkocsi- vezetőket képeznek ki rajtuk. Kedves olvasó! Ugye kitalálta, hol járunk? Igen, a miskolci gép- járművezető iskolában. László oktató elvtársak dicsérő oklevelet kaptak, Dorogi elvtárs számát sem tudja okleveleinek, meg a zászlóknak, amelyeket jó munkájáért kapott. Az iskola is sokat fejlődött. 1949- ben, amikor megalakult, csak egy kis szobájuk volt, felszerelésük jóformán semmi. Ma két gyönyörűen berendezett tantermük van, taGyörgy Lajos oktató elvtársat nyolc jövendő gépkocsivezető veszi körül. A- motor szerkezetét, beindítását, kapcsolását tanulják. — Forduljanak hátra egy percre! Elrontom a motort, s keressék meg a hibát — mondja. — No, ki találja meg a hibát! Most látjuk meg, ki marad az országúton, ha majd gépkocsivezető lesz. A hallgatók a motort figyelik. Az egyik a kábeleknél keresi a hibát, a másik a gyújtást ellenőrzi, a harmadik a transzformátort babrálja. Üzemanyag van . .. Gyújtása is van a masinának ... A gyertyák kábelei is rendben vannak... — jegyzik meg a hallgatók. — Megvan! — szólal meg Molnár nuló és vizsgaszobájuk. Van egy tantermi Fiát-típusú gépük, egy Csepel Diesel motoruk s több különböző motormetszetük. Van három futó tehergépkocsijuk és négy személygépkocsijuk, amelyeken » hallgatók a vezetést sajátítják el. No és sok szemléltető eszköz: Kresz-táblák, műszaki elméleti rajzok, s különböző baleseteket ábrázoló fényképek. Most kapnak két keskenyfilmes vetítőgépet. * A gépkocsivezető-képző iskola egy-egy .tanfolyama 8 hetes. Műszaki elméletből és mühelygy-akor« latból 46 órás kiképzést, Kreszbol 26, vezetésből 50 órás gyakorlatot József. — A primér áramkörben okozott kényszergyújtási zavart az oktató elvtárs. Azon nyomban kijavítja a hibát, s felbődül, a Fiát-motor. Felkeressük Dorogi Miklós elvtársat, a gépjárművezető iskola vezetőjét. Megtudjuk tőle, hogy az iskola 1949-ben alakult. Dorogi elvtárs 1951-ben vette át vezetését, azóta körülbelül 600 gépkocsivezetőt képeztek ki. Közülük 120 gépkocsi- vezető már sztahánovista, 30-an pedig a kiváló dolgozó jelvény tulajdonosai. S kinek az érdeme ez? Elsősorban Dorogi elvtársé és az oktatóké. Mással is büszkélkedhe- tik az iskola. A balesetmentes közlekedésért Szántó Ferenc és Zajácz kapnak a kocsivezetőjelöltek. Különösen nagy gondot fordítanak a Kresz tanulmányozására. Dorogi Miklós iskolavezető elvtárs még külön is foglalkozik a hallgatókkal Mint ahogy mondja, nem szeretné, ha a nála végzett növendékekre a legkisebb panaszt is hallaná. Ezekután érthető, hogy a miskolci gépkocsivezető iskola, Magyarország legjobb, vidéki viszonylatban a legszebb és a legjobban felszerelt iskola. Dorogi elvtársnak, s valamennyi oktatónak további jó munkát kívánunk, azt, hogy még sok • kiváló gépkocsivezetőt neveljenek országunknak. Fodor László Háromezerötszáz ember tekintette meg eddig a Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítást Igen nagy érdeklődés kíséri a miskolci Herman Ottó múzeumban megrendezett Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítást. A vendégkönyvben a kiállítást megnyitó Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes neve után, több, mint 3500 aláírás igazolja a kiállítás nagy sikerét. A képzőművészeti alkotásokat megtekintők között igen sok a munkás. Meglep», megkapó, amilyen hozzáértéssel, tárgyilagos bírálattal nézegetik a kiállított képieket. Sok értelmiségi is megtekinti a kiállítást. Jártak itt szovjet elv- társak is és megnézték az alkotásokat a krakkói művészeti iskola vezetői. Elismeréssel nyilatkoztak a kiállított művekről. Több dolgozó neve fölé megjegyzést írt a vendégkönyvbe: — Nagy és szép elhatározás volt Miskolcon kiállítani a képzőművészet legújabb alkotásait: Valóban csak ilyen kezdeményezéssel lehet megvalósítani azt a törekvést, hogy a kultúrforradalom a ieghozzáférhe- tőbb helyen buzogjon —- . írja Sík István tanár. A kiállításon megjelenők az országos nevű képzőművészek alkotásai mellett nagy figyelmet fordítanak a megyei témájú képekre is. 1 AV IRAT AZ ESZAKMAGYAROESZÄG SZERKESZTÖSÉGENEK, M istslt Gazdaságunk ma délben befejéjAs az aratást, aratógépiemket a társgazdaságoknak ma átadtuk. Legjobb eredményt ért el Sens! Lajos 1'' holddal. KESELYGHAU' Állami gazd,'
