Észak-Magyarország, 1955. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1955-07-03 / 155. szám

r ^VtaSrnap, 1953 Jfllltis 3 Immmmmmmimmmamammmarn PPV.AK** ViTARORSZÁG s Kibővített aktívaülést tartottak a borsodi bányák kommunistái A megyei pártbizottság legutóbbi liktívaülésén «— amelynek első ré­szét a tegnapi számunkban közöl­tük — számos 'hozzászólás hangzott el. A felszólalók elmondották, mi­lyen eredményeket értek el az első félévben, beszéltek a termelést gát­ló körülményekről és arról, hogyan akarnak dolgozni a III. negyedév­ben. KUPCSOK BÉLA ELVTÁRS, m Izsófalvai bányaüzem pári_Vrtkárs hozzászólásában elmond-^Vt^ bá­nyaüzemük hosszú idj^fg bem teil- jesítette tervét. 0^bt abban látja, hogy új volt, új politi­Ikai, gazdas^j vezetőkkel dolgozott, akik nej, ismerték a területet. “ Á Központi Vezetőség márciusi bélrörozata bennünket is felrázott — teondotta Kúposok elvtárs. A dolgo­sokkal megértettük a Központi Ve­zetőség márciusi határozatának je­lentőségét és azóta dekádról-dekád- ra, hónapról-hónapra teljesítjük a tervet. 3360 tonna tervenfelüli szén kitermelésére tettünk ígéretet. Ed­digi eredményeink arra engednek következtetni, felajánlásunknak maradéktalanul eleget teszünk. A továbbiakban elmondotta, hogy eredményeket elsősorban annak köszönhetik, hogy megjavult a mű­szakiak és a pártvezetők viszonya, kibontakozott a kommunista példa- mutatás. Megszilárdították - a mun­kafegyelmet, a mozgalmak elter- iesztésében is komoly eredménye­ket értek el. A 100 méteres vágat- kihajtási mozgalomban például hét brigád vesz részt a bányaüzemben. Az önköltségcsökkentés területén bizonyos visszaesés tapasztalható. OROSZI JÁNOS ELVTÁRS, a Romsályi aknaüzemek igazgatója hozzászólásában elmondotta, hogy ti. negyedéves tervüket minden részletében teljesítették. Komoly eredményt értek el annak ellenére, hogy bányájuk nagyon vizes, az elővájás területén is. Féléves elő- yájási tervüknek 114.4 százalékban tették eleget. A munkaverseny te­rületén is javulás tapasztalható Somsályesn. Ma már ki tudják mu­tatni, kik az élenjárók és kik a le­maradók. Felhasználják a villám- táhíákat. A beteglétszám alakulása Is nagymértékben megjavult, a két- Aárom hónappal ezelőtti 50—60 fős beteglétszámuk 25—26 főre csök­kent. Hozzászólásának befejező ré­szében Oroszi elvtárs a kommunis­ták példamutatására hívta fel az fektívaülés résztvevőinek figyelmét és vállalta, hogy az éves tervüket minden részletében december 21-re teljesítik. VRÄBIK LAJOS ELVTÁRS, a írudolftelepi üzem párttitkára hang­súlyozta, hogy Rudolftelepen, súlyos hiányosságok tapasztalhatók. A gaz­dasági és a politikai munka között szakadás van. Üzemükben az üzem­vezetőket, főmérnököket, mérnökö­ket gyakran cserélik. Felszólalásá­nak végén hangsúlyozta: azon lesz- nek, hogy ezeket a hibákat kiküszö­böljék, hogy a tervet minden rész­letében teljesíteni tudják. . ‘— Arról szeretném röviden tájé­koztatni az elvtársakat — kezdte hozzászólását Dunai László elv- fárs, az ormosi bánvaüzem igazga­tója —, hogy mit tettünk éves fel­ajánlásunk teljesítéséért. Tervünket 08.4 százalékra teljesítettük, 2600 tonna szénlemaradásunk van. Ezt « lemaradást elsősorban — az ob­jektív nehézségek mellett — a mi gyenge munkánk idézte elő. Az ön­költségcsökkentés területén som di­csekedhetünk jó eredménnyel. Hoz­zászólásának befejező részében hangsúlyozta: a III. negyedévben behozzák lemaradásukat, s a legkö­zelebbi aktívaülésen örömmel je­lentik, hogy felajánlásuknak mara­déktalanul eleget tettek. LOSONCZI LAJOS ELVTÁRS. a perecesi bányák párttitkára elmon­dotta: a különböző bérreklamáció­kat úgy tudták teljesen megszüntet­ni. hogy a kommunistákra támasz­kodva megbíztak 4—5 kommunista műszakit, akik ellenőrizték a töb­biek munkáját. Majd arról beszélt, hogy most nyitnak meg egy új I üzemegységet, melyet a fiataloknak adnak át. Veres József elvtárs, az edelénv5 J. B. első titkára hozzászó elmondta, hogy a vb. b^g££16já_ val te jes egészében c^etórt. Majd így folytatta: A jórbányáira vonatkoztat­ni1’ ÍS kidolgoztuk az intézke­térvet, üzemi pártszervezeteink- .teel együtt. Az intézkedési tervben vállalt kötelezettségeket a hátra­levő időben még fokozottabban igyekszünk végrehajtani. Ha járá­sunk bányáinak munkáját vizsgál­juk, megállapíthatjuk, áprilisban, májusban komoly eredményeket ér­tünk el. Járási viszonylatban mint­egy két év óta először teljesítették bányáink mind mennyiségi, mind kalória tervüket. Elővájási tervün­ket is teljesítettük. Különösen jó] dolgoznak járásunkban az izsófal­vai, kurityáni, szuhakállói, sajóka- zai és az ormosj II. akna dolgozói. Járásunkban a legrosszabbul dol­gozó bányaüzem Felsőnyárád és Rudolf telep. Befejezésül hangsú­lyozta a párt- és tömegszervezetek munkájának jelentőségét és kap­csolatát a gazdasági vezetéssel. LOY ÁRPÁD elvtárs, alberttelepi frontmester a különböző mozgal­makról beszélt. Hangsúlyozta, hogy a jövőben minden bányaüzemben nagyobb gondot fordítsanak a kü­lönböző mozgalmakra, mert azok nagymértékben hozzájárulnak a tervek túlteljesítéséhez és ehhez kérte az illetékes szervek megfelelő támogatását. Majoros László elvtárs, az ormosi üzem DISZ-titkára elmondotta, hogy szervezetük a felszabadulási verseny után hatalmas lépéssel ha­ladt előre. 24 ifjúsági brigádot szer­veztek, ebből 16 elővájási, 6 szállí­tási és két gépkezelői brigád. Az ifjúsági brigádok 80 százaléka kér­te felvételét a DISZ-be. Az ifjúsági brigádok a felszabadulási verseny­ben szép eredményeket értek el. Áprilisban, májusban több mint 900 tonna szenet termeltek terven félti'. Majoros elvtárs ígérte az otmosi fiatalok nevében, továbbra is be­csülettel teljesítik tervüket. Szabó Lajos elvtárs, a kondói bányaüzem párttitkára hozzászólá­sában azt kérte, hogy a területi szakszervezet több segítséget nyújt­son az üzemi szakszervezetnek. Majd a Gornyak-kombájn sikeres munkájáról számolt be. KÁLLAI LÁSZLÓ ELVTÁRS, az ózdi járási párt vb. titkára elmon­dotta, hogy ők is kidolgozták az éves politikai tervüket, amelynek elkészítésében nagy segítséget kap­tak a megyei pártbizottságtól. Majd a következőket mondotta: — A gazdasági munkák mellett a politikai munkában is mutatkoznak eredmények. Pártszervezeteink sok­kal többet foglalkoznak a bányászok nevelésével. Pártszervezeteink az eddiginél sokkal jobban törekednek a termelés pártellenőrzésére. Gáspári Miklós elvtárs, Lyukó- bánya párttitkára hozzászólásában elmondotta, hogyan nyerték el az élüzem címet. Majd hangsúlyozta: a bányaüzem december 24-re befejezi tervét. A kibővített pártbizottsági ülésen a többi felszólaló is elmondta vé­leményét és helyes javaslatokkal járultak hozzá a tanácskozás sike­réhez. Putnoki László elvtárs, a megyei párt vb. titkára összefoglalójában elmondotta, hogy a felszólalók nagy része a hibák zömét a tröszt­re akarja tolni. Majd azt kifogá­solta, hogy a borsodi és az ózdi tröszt jelenlévő elvtársai nem szó­laltak fel. Majd megállapította, bogy a bányák vezetői, igazgatói már hosszú idő óta nem nyilatkoz­tak ilyen kedvezően bányájukról. Ez azt mutatja, hogy a Központi Vezetőség határozata helyesen mu­tatta meg a borsodi tröszt bányái­ban dolgozó kommunisták, gazda­sági vezetők feladatait. Putnoki elv­társ befejező szavaiban további sok sikert kívánt az aktívaülésen meg­jelent elvtársaknak. Kiváló eredmények a második félév első műszakján a DIM Á VÁG Gépgyárban „ A DIMÁVAG Gépgyár dolgozói szombaton reggel műszakkezdés előtt röpgyülést tartottak. Kettős ünnepi röpgyülése volt ez a gyár dol­gozóinak: ünnepelték munkájuk gyümölcsét (féléves tervüket 104.3 szá­zalékra_ teljesítették), s itt beszélték meg, hogyan készülnek az alkot­mány évfordulójára. Elmondották mit fognak tenni a pártszervezetek, a műhelybizottságok, a műszaki vezetők, hogy az éves tervet a pártnak tett ígérethez híven határidő előtt teljesítsék. A második félév első műszakján is igen sokan túlteljesítették normájukat. Kardos András a horizontos csoportban 127 százalékot ért el. Hegedűs Vilmos, á szakma kiváló dolgozója, az egyedi gépgyártó gyáregységben dolgozik: bykóprés főtengely megmunkálásán. Ez a munka igen nagy figyelmet igényel. Eddig 130 perc volt egy munkadarab elké­szítésének ideje, amit 110 percre módosítottak. Hegedűs Vilmos nagy­szerű munkaszervezéssel, úi fogások alkalmazásával 55 perc alatt ké­szített el egy tengelyt. Teljesítménye az első műszakon 200 százalék volt. Jó eredményt ért el Toboz Béla, a szakma kiváló dolgozója és Boros Ilona reszelővágó is. Német Imre marós 185, a rugóüzemben Ko- lyankovszki János 180 százalékos eredményt harcolt ki.-v- ■ A megyaszói Béke tsz és a fiatalok szórakoztatásban, de a munkás ban is megállják o helyüket. Két Nem egyszer^ ittitíani megyénk termelősz^Tflffaezeieiben, hogy min- fendben van, jól halad a mun- ka, de még sokkalta jobban menne, ha több lenne a fiatal. Van némi kis igazság ebben, mert sok faluban valóban kevés a fiatal. Sokan járnak iskolákra, egyetemekre, sokakat von­zott el az elmúlt években a város, sokan kívánkoztak a gépek mellé az iparba, sok derék legény a néphad­seregben védi békés építőmunkán­kat, — de azért, akad fiatal így is elég. Aki nem hiszi, menjen csak el az ilyen fiatalokat keveslő falu­ban egy táncmulatságba, — talál ott fiatalt bőven. De ezekkel a fiatalok­kal persze meg is kell szerettetni a termelőszövetkezetet, meg kell ismer­niük, hogy boldog jövőjüket csakis ott találják meg. Es az sem mind­egy, hogy a fiatalok munkaidő után az orrukat lógatják, vagy vidáman szórakozhatnak a termelőszövetke­zet nagy családjában. Hogy ez az utóbbi mennyire fon­tos, azt a megyaszói Béke tsz. pél­dája bizonyítja. Ebben a termelő­szövetkezeiben is sokáig azt a pa­naszt hajtogatták, hogy kevés a fia­tal. Négy fiatal azonban mégis csak akadt, s ez elég voll Kiss Sándor elvtársnak, o tsz. elnökének ahhoz, hogy megvalósítsa tervét. A Béke tsz-ben megalakították a DISZ-szervezetet. A négy tsz-beli fiatalon kívül az alakulás hírére je­lentkezett a DISZ-szervezetbe több termelőszövetkezeti tag leánya és fia is. Különösen akkor kaptak ked­vet a belépéshez, amikor látták, hogy a DISZ-szervezetbe érdemes is eljárni. Több egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztfiatal is kedvet ka­pott a Béke tsz. DISZ-szervezetének látogatásához. A ping-pongozás, a sakk, a könyvek, az újságok, a huL túrpróbák vonzották őket. Minden­ki megtalálta ott a szórakozást. Az első önállóan betanult színdarabban például 19 leány és fiú vett részt, s nagy sikert arattak. A vonzó, élénk DISZ-életnek sok előnye van. Az első és a legnagyobb, hogy a fiatalokra számítani lehet. Ök saját maguk kértek külön DISZ parcellákat, hogy megmutathassák; nemcsak a szórakozásban és a hold napraforgót, két hold burgo­nyát, 10 hold kukoricát és egy jó­kora cukorrépatáblát kaptak. És ezen a földön már nemcsak négyen. hanem tizenegyen dolgoznak a DISZ munkacsapatban, — öt fiú és hat lány. Az öregek elismerően figye­lik munkájukat, s biztosan számít­hatnak arra, hogy ebből a fiatalj erősizmú munkacsapatból kerülnek ki majd a legjobb kaszások, marok- szedők és kévekötők a kenyércsatá­ban. Az egyénileg gazdálkodó paraszt­fiatalok nagy része is egyre köze­lebb került a termelőszövetkezet­hez. Tamás József, Nyíri Zsuzsa, Bucskai István mindennapos ven­dégek a tsz. DISZ-szervezetében. Nemcsak baráti körük vonzza őket oda, de tetszik nekik mindaz, amit a közös gazdaságban látnak. Érdemes lenne megyénkben több helyütt is követni a megyaszói Bé­ke tsz. példáját, s akkor sokkal rit­kábban hangzana el az a panasz, hogy kevés a fiatal a tsz-ben. ______________________________ *—---------------------------------------­cSáh csak maguknak élnek 3essék elmenni vasárnapon­ként Baskóra, Mogyoróskára, Re- gécre, Simára, a négy hegyközi köz­ség valamelyikébe. Ott vannak nem messze, az abaujszántói járás erdő­borította hegyeinek termékeny fenn­síkjain. Megéri a kirándulás, már csak a festői környezet miatt is. De azontúl akad itt csodálnivaló bőven. Elsőként említhetni mindjárt a la­kosság, de különösen a fiatalok öl­tözködését. Ila szemellenzővel, min­den mást feledve egy csoport sétál­gató lányt vesz szemügyre az em­ber, azt. is mondhatja: ,,ez Miskolc, vagy Budapest“. Vágottszoknyák, gombosszoknyák, a legdrágább szan­dálok, blúzok, karórák s miegymás. A férfiakon is csinos, elegáns ruha, cipő. Egyszóval: a jólét bizonyossá­gának egyik fele. A másik fele is bizonysággá válik a jólétnek, csak be kell látogatni egy_egy portára. Mindegy bárkihez, de mondjuk egy középparaszthoz. Riadozó baromfiraj az udvaron, ser_ tések, tehenek az istállókbán, — persze ilyenkor nyáron csak estén­ként, mert nappal a legelőt járják. A tornácpadláson függő vesszőkas­ban illatozóan szikkadó jtthgomo- lyák, bent a konyhában, takaros asztal tűzhelyeken ízletes ebéd ké­szül. Be lehet menni nyugodtan a portára, szívesen fogadják a ven­déget, még ebédre is meginvitálják. Szívesen elegyednek beszélgetésbe. Elmondják örömmel, hogy meglehe­tősen élnek, jobban, mint évekkel ezelőtt bármikor. Akad pénz is, ruha is, ez is, az is. Elbeszélgetnek, vitáznak bármiről, mint olyan em­berek, akik jól tájékozódottak, kiis­merik magukat az élet folyásában... De egyet majdnem elfelejtettem! Baskó, vagy akár Regéeen nehogy úgy tessék bemutatkozni, mint X. Y. a járási tanácstól, a begyűjtési hi­vataltól, vagy mondjuk a megyétől Ne bizony, mert akkor oda a ven­dégszeretet, oda a jólét, óda minden szemmel és kézzelfogható bizonyság. Sőt mi több, az ilyen funkcióval Baskón még Ferenc Mihály tanács­elnöknek se tessék dicsekedni, mert menten oda a szívélyesség. Egysze­ribe rosszhiszemű képzelődésnek könyveltetlk el a szép ruházatot, a szikkadó gomolyát, mit sem érő selejt állatoknak a hízót, a szarvas- marhát, csalóka félreismerésnek az átlagnál jobb termést ígérő gabotia- és kapástáblákat, mindent, mindent, ami az elégedettségre, jólétre utalna. Egyszerre olyan, de olyan szegény- nyé válik mindenki, mint a templom egere. Ferenc Mihály tanácselnök és a végrehajtóbizottság tagjai akár meg is esküsznek, hogy ez a Baskó igen-igen szegény község. Egyáltalán szó sem lehet itt mond­juk arról, hogy a község megadja azt, amit kér a haza. Nem bizony. Szó­val a látszat csal! Nagy „szegény­séget“ takar. De valóban a látszat csal-e? A zöldszinű begyűjtési kartonok az elnökéket igazolják. Tartozik az elnök, a vb. tagok, a páTttitkár. s néhány kis- és középparaszton kí­vül mindenki, főleg kulákok. Ez Baskó. No és Regéc? Regéeen annyi gabona sem terem egy-egy hold földön, hogy a magját meghozza! Ezt meg a regéei tanács­elnök mondja ki kereken. Es nem terem kukorica sem. Csakis ez az oka, hogy a regéciek száztizenhárom mázsa hízottsertóssel adósai az ál­lamnak. (?!) S így van ez csaknem Simán is, Mogyoróskán is, ha mond­juk, mint begyűjtési ember, hivata­los ember érdeklődik . . . Nincs. — hát nincs! No persze a szép ruhák, meg a mindennapi élelem megvan, megvan, jobban mint valamikor évekkel ezelőtt. Mi tagadás, nagyot változott itt a hegyközön is az élet sora. De ez kellett is, hála a párt­nak, hála az államnak. Adott és ad, igen sokat, azonban ... „mit te­gyünk, ha ml nem tudunk adni(!)“. így a tanácselnökök s ha ők így, akkor nem másként a falubeliek se! Persze ellenérvként elő lehet szedni az ország tudományos alapon elkészített mezőgazdasági térképét s megmutatni rajta, hogy íme úgy mutatja: az abauji részen az átla­gon felül terem a gabona, a kuko­rica, a takarmány, a répa. No de erre is ott a felelet, hogy a térkép az térkép, a valóság meg valóság. S talán azok a színes térképjelzések Baskóra, vagy Regécre nem is vo­natkoznak. És mindezek után mit tesz egy hiszékeny begyűjtési ember? Bólint egyet és elrobog dolgavége- zetlen. Meggyőzve a hallott „igaz­ságtól“. A tanácson meg összemoso­lyognak a feltűnően hátralékos vb. tagok s arra gondolnak, hogy bizony a p,árt_, meg a kormányhatározatok alapján másként is történhetett volna a dolog. De fontos, hogy me­gint csatát nyertek, s Ferenc Mi­hály, a „baskóiak“ -— mert nem minden baskói — közkedvelt tanács­elnöke vasárnap még a plébános úr miséjét is meghallgatja, a „Győze­lem“ örömére. Az adósság meg gyűlik, gyűlik Baskón, Regéeen, az egész abauj­szántói járásban, kilencszázegyné- hány húsmázsa fél esztendő alatt. Természetesen azért új gépek, új ruhák, műtrágya, miegymás kell, de mennyire! No és meg kell mondani, hogy mindezekért a baskóiak, a re­géciek, a mogyoróskaiak nem is túl­ságosan hibásak. Még maca Ferenc Mihály tanácselnök sem 1 Dk ilyenek, igy gondolják. S ha nem jól van, ott a járás, ott a pártbizottság, kötelessége, hogy szóljon, intézked­jen. magyarázza meg azt a törvényt, tanítsa a törvénytiszteletet. Mert bizony eddig ezt nem tette, sőt... íme, néhány jellemző példa ... A napokban megyei begyűj­tési értekezleten, maga az abauj­szántói járás begyűjtési hivatal­vezetője kijelentette, hogy járásuk négy községe, Baskó, Sima, Regéc és Mogyoróska nem fogja tudni telje­síteni gabonabeadását. Természete­sen ez a kijelentés komoly vissz­hangot keltett s maga a megyei hi­vatal nézte meg a községek gabona­vetését. Kimagasló terméseredmény várható, smi bőven biztosítja a be­szolgáltatáson felül a fejadagot is. Ez annál is érdekesebb, mert Bajusz elvtárs, a járási hivatal vezetője kijelentette, hogy azzal, amit mon­dott, a járási pártbizottság is egyet­ért s két nappal az értekezlet után maga Barta elvtárs, a járási titkár lepődött meg legjobban azon, amit Bajusz elvtársék mondottak. Mert az a maga valóságában nem igaz. Mintahogy nem igaz az sem, hogy a négy említett község indokolatla­nul adósa államunknak. Csak éppen a járási szervek nem dolgoztak úgy, ahogy új életünk, a párt és a kor­mány határozatainak szellemében kellett volna. Elfogadták a baskóiak, regéciek kifogásait. S ha véletlenül a járási tanács mégis igazságosan akart volna eljárni, a járási ügyész­ség nem a járási tanáccsal, a be­gyűjtési hivatallal értett egyet. De volt olyan eset is, amikor a megyei ügyészség akadályozta a járásiak munkáját. Több mint egy esztendeje, tavaly májusában Regéeen Tatár János villával leütötte Korhűt Istvánt, az elszámoltatási bL-itság tagját. Ta­tárnak a mai napig semmi bántó- dása, olyasforma alapon, hogy Kor- hutnái nem volt elszámoltatási jegy­zőkönyv. A járási ügyészség ugyan kiszabott Tatárra nyolc hónapi bün­tetést, majd súlyosbításért fellebbe­zett a megyéhez, de a megye ezidáig nem válaszolt. Egy másik esetben a járási hiva­tal egy sertés beadására kötelezte Rnszkai Józsefné boldogkőújfalusi kulákot. Alig néhány nap múlva Szabó Imre elvtárs, a járási ügyész­ség vezetője behivatta és felelős­ségre vonta Gutper elvtársat a já­rástól, hogy „milyen jogon meri Ruszkainétól követelni a sertést". Ilyen esetek természetesen aláásták a törvényesség, a járási tanács te­kintélyét s engedte, hogy a knlák, majd ezek példáját követve számos dolgozó paraszt úgy cselekedjen* ahogy éppen akar. Ferenc Mihály baskói tanácselnök esete viszont a járási pártbizottság gyengeségét tükrözi. A járási párt- bizottság nem értett egyet azzal, hogy Rivnyák Miklósnál, a becsüle­tes, jó munkájáról közismert baskói tanácselnököt felcseréljék Ferenc Mihállyal. Ez mégis megtörtént, a baskói fő-hazafiatlanok, ktüákok és adósok hozzájárulásával, mondván, hogy a demokratikus alap az mégis „demokratikus alap“. A járási ta­nács engedte. Csak azt nem nézte meg, kik kürtölik a demokratikus- ságot. . . így esett, hogy a járási begyűjtési hivatal dolgozói hagytak mindent a maga útján haladni, a Tatár és a Ruszkainé esetből okulva. A hátralékosok, meg elkönyvélték, hogy párthatározat ide, párthatáro­zat oda. ha a tanács, a párt nem sürget, ok bizony nem adnak be. Több marad! S a hazafiasság? Nem, arra inkább nem gondolt senki sem Baskón. sem Regéeen. Fő a haszon és az állami segítség! ügyészség, járási tanács, be­gyűjtési hivatal olvasta bár, ismeri bár a párt márciusi határozatát, jú­niusi határozatát — hogyne ismerné, hiszen beszéltek róla, tanácskoztak róla —, mit sem tettek, hogy éppen aszerint dolgozzanak. Büntetést szabni a hátralékosokra, elszámol­tatni? Tgen, erről megfeledkeztek. Semmivel sem dolgoztak máéként, mint egy esztendővel ezelőtt! S a járás adóssága napjainkban kiienc- száz egynéhány mázsa bús. Fél kiló­jával számolva is egyszáznyolcvan­ezer család egy kiadós ebédje. S ennek egyharmadrészével a négy hegyi község tartozik. Jelentős adós­ság . .. Ugyan nrkor fizetik meg?. .. Ez egyedül a járási tanács, a járás kommunistáinak, állami szerveinek munkáiétól függ. Hiszen elsősorban ők a felelősek ezekért a mulasztá­sokért, nem a baskóiak és regéciek. BARCSA SÁNDOR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom