Észak-Magyarország, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-04 / 103. szám
AZ MDP B0RS0D-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPDA ■— ....................... ...... .....- ____________________________: : • - ______. • ; _______________: — - —--Ál. évfolyam 103. szám Ára 5« fillér Miskolc, 1955 máius 4, szerda ____Az ünneplő Miskolc____ 65 ezer ember nagyszerű békefünfel'ése a május elsejei seregszemlén Olyan volt május elsején Miskolc, mint még soha ünnepnapon. A fellobogózott, virágdíszbe öltözött házakból ellenállhatatlan lelkesedés, erő sodorta az embereket az utcára, a gyülekező helyekre, fiogy résztvegyenek a nemzetközi proletariátus nagy seregszemléjén, a béke melletti tüntetésen. Soha annyi mosolygó, kipirult arcú ember, munkás és munkásnö, proletáranya, ifjúmunkás, értelmiségi és diák, soha annyi égőpiros és nemzetiszinü zászló, annyi jelmondat, annyi napfény és öröm, mint ezen a 11. szabad május 1-én volt. A bódítóan szép nyárias napfényben szinte elsöprő erejű emberfolyam hömpölygött végig a ozemere utcán, a Felszabadítók útján, a megyei pártvégrehajtóbizottság épületével szemben lévő diszemelvény előtt. Több mint 3 órán át tartott a tömött, tizes sorokban menetelő, lenyűgöző erejű tömeg felvonulása a dísztribün előtt. A mintegy 65 ezer főnyit kitevő embertömeg szinpompás seregszemléje egyben harcos kiállás volt a béke mellett, tiltakozás Nyugat-Németország újra felfegyverzése ellen, bizonyságtevés pártunk politikájának helyessége mellett. \ végeláthatatlan menetei a városi pártvégrehajtóbizott- sag. a tanács és a többi tömegszervezet vezetőinek felvonulása nyitotta meg. „ ... Nincs a földön gazdagabb, szebb ország ..Csengett a piros- ■wyakkendős ünneplőbe öltözött úttörők hangja. Sokezer általános- és középiskolás, egyetemista menetelt. Kezükben vörös, nemzetiszinü és kék zászló lengett. Feliratok hirdették „Békét akarunk!“ „Jó tanulással harcolunk a Központi Vezetőség határozatának végrehajtásáért!“ A Palóczi utcai általános iskola tanulói a tribün előtt piros léggömböket engedtek a magasba. A József Attila úti és a hejőcsa- bai általános iskolások kezéből csattogó szárnnyal békegalambok repültek a tribün felé. Mosolygós arcú gyermekek képét magasba- tartva haladtak az ovónőképzősök, kifejezésre juttatva vele, hogy a mi államunkban a legnagyob kincs a gyermek. Nyitott füzetből kiemelkedő papírból készített fáklyalánggal a kezükben meneteltek a leendő tav.itónők Sötét szoknyában, piros kardigánban, illetve fehér blúzban haladtak a Vámos Ilonka gimnázium és a kitűnő meg jeles tanulókkal az élen a Földes Ferenc gimnázium tanulói. A Közgazdasági Technikum ipari tagozatának népviseletbe öltözött táncosai táncra perdültek a tribün előtt. „Követjük pártunkat a biztos jövőbe vezető úton!“, hirdette a felirat a jövő ipari vezérkarának, a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatóinak és tanárainak felvonulásában. Az iskolák tanulói , után a sportolók következtek. Óriási méretű „Lenin Kohászati Művek, élüzem,, feliratú tábla nyitotta meg a Vörös Diósgyőr munkásainak menetét. Büszkén lengett a munkáscsapatok felett a vörös, a nemzetiszinü és a kék zászlóerdő. Ilyenkor, a proletariátus nagy harci felvonulása idején látni csak igazán, hogy a füstös gyárkémények tövében, az emberi akaratnak engedelmeskedő óriási gépek, kohók, martinkemencék, esztergapadok mellett milyen hatalmas erő, tömeg él, alkot, dolgozik a szebb, a még jobb jövőért. „Világ proletárjai egyesüljetek!“, sugározta a nemzetközi proletariátus jelszavát egy földgömböt ábrázoló tábla. Két oldalán a görög és koreai nép itt élő fiai meneteltek. A felvonuló üzemek dolgozói, valamikor nyomorban, elnyomás alatt sínylődő, ma már felszabadult munkások szemében izzó lelkesedés ragyogott. Dübörgő lépteik alatt szinte remegett az úttest, felvonulásuk bizonyságtétele volt annak, hogy megállíthatatlan erővel menetelnek a béke, a nemzetközi proletariátus ügye mellett. Ragyogó fémbetük jelezték, hogy a DIMÁVAG Gépgyár dolgozói haladnak el tribün előtt. „Szovjet-magyar barátság, béke, jólét, szabadság!“, hangzott a kiáltás, „Éljen, a munkás-paraszt szövetség!“, zúgott á szerszámgépgyártó üzemrész dolgozóinak szava. „Éljen a párt!“, kiáltották az egyenruhás, fegyelmezetten felvonuló vasutasok. Lenin, Sztálin arcképével haladtak a nehézszerszámgépgyár dolgozói. A menetből hatalmas tábla emelkedett ki, rajta egy gyermek arca ezzel a felirattal: „Nem akarok háborúban felnőni!“ A tábla mögött vidám gyermeksereg haladt. Mögöttük lépkedtek a gyár dolgozói. Mintha csak azt mondták volna: Ne féljetek, a mi erős karunk megvéd benneteket! „Békét akarunk!“ tiltakozunk Nyugat-Németország újrafelfegy- verzése ellen!“ — hirdették a gyár dolgozóinak békeakaratát a feliratok. „ ... Ha összetartunk rendületlen, Legyőzzük végleg a háborút.“ A fegyelmezett sorokban menetelő ipari tanulók ajkán zengett a béke dala. Szemükben büszke tűz lobogott, átérezték a nagy erőt, a tömeg erejét, amelynek ők is tagjai. A diósgyőri gyárak dolgozói mögött a II., III., IV. és az I. kerület dolgozói haladtak. „Éljen a megbonthatatlan munkás-paraszt szövetség!“ A Borsod- vidéki Gépgyár dolgozói nemcsak hirdetik ezt a jelszót, hanem valóban mindent meg is tesznek érte. Gépkocsijukon mezőgazdasági gépet vittek, utána pedig egy répaszedő kombájnt mutattak be. A munkás-paraszt szövetséget fejezte ki a termelőszövetkezeti csoportok felvonulása is. Együtt meneteltek az üzemek dolgozóival a Vörös Ujgyör és a Táncsics tsz tagjai. „Harcolunk a tsz-ek további erősítéséértf '— hangoztatta a szir- mabesenyői dolgozó parasztok akaratát a jelmondat. A tömeg elvonult, útját túró- gok, zöld gallyak jelezték. De az ünnepi felvonulás hatása nem maradt el, a megye történelmének legszebb lapjaira kerül, hiszen ezen a napon csaknem 70 ezer ember tett hitet a béke nagy ügye és a proletárnemzetköziség mellett. A felvonulással nem ért véget a május elsejei ünnepség. Délután, valamint a következő napon is kul- turmunkások, sportolók, művészek szórakoztatták a munka napját ünneplő dolgozókat. CSORBA BARNA JSrdödi - János - í el vétóiéi.
