Észak-Magyarország, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-01 / 102. szám

J eszakmagyarorszAg Vasárnap, 1955. május 1. t Cl Szombaton délután ünnepélyes keretek között adták át a Miniszter­tanács és a SZOT Elnökségének kül­döttei a felszabadulási sérteget es az élüzemzászlót az Ózdi Kohászati üze­mek hős munkásainak. Az ünnepé­lyen megjeleni Herczeg Ferenc elv- társ, pártunk Központi Vezetőségének tagja, a kohó„ és gépipari miniszter első helyettese, Virizlay Gyula, a ko­hászait dolgozók szakszervezetének titkára, a SZOT Elnökségének tagja, Földvári Rudolf elvtárs, pártunk Központi Vezetőségének tagja, a me­gyei pártbizottságunk első titkára, Valkó Mártott, elvtárs, pártunk Köz­ponti Vezetőségének póttagja, a Le­nin Kohászati, Művek igazgatója, Kucs István, a SZOT megyei bizott­ságának elnöke, valamint a borsod­nádasdi, a Lenin Kohászati Művek párt, tanács és a lömcgszervezelck képviselői, a gyár élenjáró munkásai. Az Ünnepélyen Herczeg Fe­renc clvlárs mondott beszédet, amely­ben méltatta az ózdi gyár munkásai­nak eredményéi és megszabta a to­vábbi feladatokat. Majd átadta a Mi­nisztertanács nevében a serlegei és az élüzemzászlót Somogyi Antal elv­társnak, a gyár igazgatójának. Föld­vári Rudolf clvlárs, pártunk Köz­ponti Vezetőségének márciusi határo­zatából adódó feladatok fontosságára hívta fel a dolgozók figyelmét, majd a megyei pártbizottság köszönetét tolmácsolta a felszabadulási verseny győztesének, az Ózdi Kohászati Üze­mek dolgozóinak. Virizlay Gyula elv­' — « r • — ■■ társ, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa Elnökségének üdvözletét tolmá­csolta és a második tervnegyedben a szakszervezeti aktívákra háruló feladatok jelentőségét hangsúlyozta. Ezután felszólalt a gyár pártbizott­ságának titkára. Kőhalmi Imre elv­társ, Somogyi Antal elvtárs igazgató és Bcrky László sztahánovista henge­rész, akik fogadalmat tettek az egész gyár dolgozóinak nevében az évi terv határidő előtti teljesítésére. Az ünnep^éff résztvevői egy­hangúlag elfogadlak a '-0 budapesti nagyüzem felhívását, ez évi terv túl­teljesítésére. Az ünnepség után több mint 500 dolgozót részesítettek juta!„ lomban. Ezután a gyár élenjáró munkásai díszvacsorán vettek részt. Serlegátadó ünnepség Ozdon Uj boltot avattak a perecesi er^nyővölnyiek Szombaton délelőtt új élelmiszer boltot avattak Perecesen az ercnyői völgyben. Régi vágyuk teljesült ez­zel az ott lakóknak, mert a legköze­lebbi üzlet is félóra járásra volt tő­lük. A bolt létrehozása már több mint két éve húzódik, most azonban, hogy a tanács vette kézbe az ügy in­tézését. egészen rövid idő alatt meg­nyílt. Mintegy 30 ezer forintot for­dítottak a helyiség átalakítására, korszerűsítésére. Hajdú Rezső a városi tanács el­nöke rövid beszédben üdvözölte az átadási ünnepségen megjelent vásár­lókat, majd az új létesítményt Tóth József, a városi tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetője ünne­pélyesen átadta a bolt vezetőjének, aki ígéretet tett: mindent megtesz­nek azért, hogy a. vásárlók igényeit kielégítség. A környék lakói nevé­ben egy idősebb bányász mondott köszönetét mindazoknak, akik fára­doztak a bolt létrehozásáért. Mint mondotta, az erenyővölgyiek énnél szebb május elsejei ajándékot nem is kaphattak volna. Az ünnepélyes megnyitás után a bányászasszonyök egész sora kereste fel a boltot, hogy beszerezze szük­ségletét. Bírósági hírek A járásbíróság Guba István 36 hol­das mezőkövesdi kulákot cukorrépa- vetési kötelezettségének nemteljesi- téséért 1 évi és 2 hónapi börtönbün­tetésre ítélte. Guba István kulák már 1949-ben is büntetve volt szabo- tálásért. A bíróság elrendelte a vád­lott letartóztatását. * A miskolci városi bíróság Albert Margit 20 éves szihalmi lakos, MÁV kocsifelírót 1 évi börtönre ítélte, mert 1955 március 14-én a miskolci Állami Áruházban egy ózdi lakos 800 forint készpénzt tartalmazó er­szényét ellopta. Az ítélet nem jog­erős. * A TASZSZ jelentése a május 1-i díszszemléről és felvonulásról Moszkva (TASZSZ) Moszkvában közzétették azt a na­piparancsot, amelyet Moszkalenko, a Szovjetunió marsallja. Moszkva város helyőrségi parancsnoka, a moszkvai katonai körzet csapatainak parancsnoka a május 1-i díszszemlé­ről kiadott. A díszszemle, amelyen az említett csapatok résztvesznek, délelőtt 10 órakor kezdődik a Vörös-téreh. A díszszemlét G. K. Zsukov honvé­delmi miniszter, a Szovjetunió mar­sallja fogadja. A díszszemle parancsnoka: .Mosz­kalenko marsall. A napiparancs értelmében a május 1-i ünnep tiszteletére tüzérségi dísz­össztűz hangzik majd el. A moszkvai dolgozók képviselői­nek felvonulása 10 óra 50 perekdr kezdődik a Vörös-téren. (MTI) Az edelényi járásbíróság Bereg­szászi József 20 éves edelényi bánya­munkást 4 évi börtönre ítélte el, mert egy ittas munkatársát a faluhoz kö­zeli akácosba csalta, ott leütötte és 250 forintot tartalmazó pénztárcáját elrabolta. Beregszászi Józsefet egy­szer már 6 hónapi börtönre ítélték testi sértés miatt. A vietnami Általános Szakszervezeti Szövetség május 1-i felhívása Hanoi (TASZSZ) lános választások utján. A vietnami tájékoztató iroda je lenti: A Vietnami Általános Szakszer­vezeti Szövetség május elsejei felhí­vása erélyes harcra szólítja a viet­nami népet a genfi egyezmények pontos végrehajtásáért, az orszá egyesítéséért, mégpedig szabad, álta­A Szakszervezeti Szövetség fel­hívja Vietnam dolgozóit, gyógyítsák be mielőbb a háiborúokozta sebeket, hajtsák végre a földreformot, ve­gyék ki részüket hazájuk védelmé­nek megerősítéséből, szilárdítsák meg a népi hatalmat a Vietnami Demokraítikus Köatársaiséigban. I M4JUS 11 AZ EGYSEG •/ ES A SZOLIDARITÁS ÜNNEPE MÁJUS ELSEJE — a tavasz ünnepe. Megujhodik a természet, megfiatalodnak az emberek, kivirul a remény. Uj erőt önt a háború el­len, a barátságért, a népek haladá­sáért küzdő sokmillió békeharcos szivébe. Tombolnak a háborús erők. De ébe­ren figyelik őket a béke egyre nö­vekvő erői, akik elszántan védik a legdrágábbat a világon: a békét! A száz- meg százmillió békeharcos úgy fogadja a május elsejét, hogy alá­írja a Béke Világtanács felhívá­sát az atomháború előkészítése ^fi­ten. Az egyszerű emberele, a földi javak teremtől május elsején kezét nyújtanak egymásnak a határokon keresztül, s ezzel fejezik ki érdekeik közösséget, együvé tartozásukat. A dolgozók egysége az atomhábo­rú elleni küzdelemben kovácsolódik ki. A békeharcosok minden egyes találkozása az új, pusztító háború elhárításának közös ügyét szolgál-> ja. Március végén japán nőküldött­ség járt Londonban. Különböző gyűléseken vettek részi, amelyeken elmondták, hogy a japán nép kész küzdeni a tömegpusztító fegyverek ellcn. Ez a küldöttség egész Angliát beutazta, A japán nők szava min­denütt elért az egyszerű angol em­berek szívéhez. Az új háborít elleni küzdelemben közös a nyelvük a német és a fran­cia dolgozóknak. S ez természetes is. Saint-Étienne bányászai éppolyan lelkesen védik a békét, mint a ruhri bányászok. Az amerikai, agresszív köröknek sikerült a párizsi egyezményeket a nyugati parlamentekben áterösza- kólniok. A harc azonban tovább fo.- lyik. Az európai dolgozók további összekovácsolásában fontos állomás az európai országok dolgozói és szakszervezetei képviselőinek leipzi- gi értekezlete, amelyen hitet tettek, hogy a német militarizmus újjá­élesztése ellen, a munkások jogai és életkörülményei védelméért, a. né­pek közötti barátságért, a békéért harcolnak. Az egység a dolgozó emberek ha­talmas ereje, az életkörülményeik megjavításáért, jogaikért folyó harc­ban. A dolgozóknak lesz miről be­szélniük a májusi felvonulásokon. A francia munkások-, elmondják majd, hogyan sztrájkoltak a kohászok és a gépgyártók, a textilmunkások és a kikötőmunkások, hogyan sziráj. költ a munkásság többsége Arras, Bordeaux, Lyon cs az ország többi városában. A franciák békét, or­száguk függetlenségét, munkabérük felemelését követelték. Nyugatnémetország munkásai egy­ségesen vonulnak fel a május else­jei ünnepen. Joggal mondhatják az egész világnak, hogy a háború utá­ni évek folyamán még sohasem vé­delmezték oly elszántan jogaikat és a békét, mint az 1951-es és az 1955- ös esztendőben. Münchenben 60.000, Bajorország­ban 236.000 fémmunkás sztrájkolt, sztrájkoltak Ruhr és Hessen munká­sai. Ez év janv.árjában 840.000 em­ber szüntette be a munkát, OLASZORSZÁG munkásai is sok győzelmet arattak. Eredményesen sztrájkoltak Róma, Firenze, Milano, Velence kohászai, texHlmunkásai. Március elején 100.000 kohász és gép­gyártó sztrájkolt. A nemzetközi szolidaritás napján lesz mit mondaniuk az angol dolgo­zóknak is. Sztrájkoltak a, bányászok, a gepgyártók, a hajóépítők, a re­pülőgépipari dolgozók. A bányászok Dél-Yorkshire öt szénbányájában szüntették be a munkát. így van ez mindenütt. Sztrájkol­nak az Egyesült Államok és Japán, Chile és Brazília dolgozói. A dolgo­zó emberek mindenütt azt követe­lik, hogy szűnjék meg a hideghábo­rú, legyen béke és barátság az álla­mok között. Russel. Nickson, az Egyesült Államok Villamos- és Rá­dióipari Dolgozóinak Egyesült Füg­getlen Szakszervezetének képvise­lője helyesen mondotta New York­ban egy nemrég megtartott béke­gyűlésen: ,,Az amerikai munkások egyetlen céljukat sem tudják, meg­valósítani a. hidegháború megszün­tetése nélkül és a nagyhatalmak kö­zötti békés kapcsolatok megterem­tése nélkül.“ A belső reakció és a hidegháború elválaszthatatlanok egymástól. Egy­idejűleg kell végetvetni mindkettő­nek. Nickson felhívta az amerikai munkásokat, egyesüljenek Kelet- és Nyugat-Európa munkásaival, a dol­gozók jogaiért, a békéért, a Német­ország újrafclfegyverzésc ellen folyó küzdelemben. A BÉKE és a barátság eszmé­jét minden' kontinens egyszerű em­berei magukévá telték. A tavasz napján, május elsején Ázsia népei büszkén mondhatják az egész világ­nak, milyen sikereket értek cl az egységért folyó harcban. A közel­múltban tartották Delhiben az ázsiai értekezletei, amelyen az ázsiai or­szágok küldöttei,'az indiaiak, a kí­naiak, a japánok, a sziriaiak, a vi­etnamiak, a mongolok, az oroszok és indonézek barátsági esküt tettek. Kimondották, hogy ez a barátsági eskü erősebb, mint minden atom­bomba együttvéve. Sardar Dzsafri indiai költő he­lyesen fejezte ki az értekezlet részt­vevőinek érzelmét: „Ki képes megsemmisíteni Delhit, amely hatszor épült újjá romjai­ból? Ki pusztíthatja el Tekinget, amely büszkén, szilárdan állt és áll? Ki képes megsemmisíteni Szamar- kondot és Bucharát, amelynek fiai győzelmesen vettek részt a hitleri hordák megsemmisítésében? Ki pusz­títhatja el Hiroshimát és Nagasza- kit, mely már átélte az amerikai atombombázásll! Ez az egység — végleges válasz az atomörülteknek.“ Szilárdan és következetesen, lé- pésről-lépésre haladnak előre a dol­gozók a jobb életért, a kollektiv biztonságért, a lefegyverzésért, az atomháború ellen folyó harc útján. Egy sorban haladnak az indiaiak és az olaszok, az angolok és a japánok, az amerikaiak és a svédek, a néme­tek és a franciák. Velük együtt haladnak a Szovjet­unió, a népi Kína és a béketábor többi országainak dolgozói, A béke- harcosok erőt és biztonságot merí­tenek a Szovjetunió békepolitikájá­ból, amely a nemzetközi feszültség gßökkenteserc irányul. Ez a. politi­ka megfelel a földgolyó különböző részein élő sokmillió ember érdekei­nek. MÁJUS ELSEJE napsugaras ün­nepén kimennek az utcára a váro­sok és a falvak lakói, hogy fogad­ják a tavasz ünnepét, a nemzetközi szolidaritás ünnepéi. A dolgozó em­berek kéz a kézben haladnak a bé­ke megteremtéséért folyó küzde-4 lemben. I a 1 u s i május elsejék AZ ELMÚLT HÉTEN a megyét jártam. Ilyenkor tavasz közepén különösen szépek a mezők. Már zöl­déinek a gabonatáblák, s akaratla­nul is a fehér búzakenyér fenséges ízét gerjesztik az ember szájában. Itt-ott virágbaborult mandula- és barackfák pompáznak a bő termés üzeneteként. S szerte mindenütt, dülöről-dülöre szorgos emberi ke­zek teszik a földbe a jövő eszten­dei kenyér magjait. Egész pompájá­val ünnepel a természet. Bent, a keskeny, fasorral sze­gett falusi utcákon is mindenfelé a közelgő ünnep üzenetei látha­tók. Apró piros meg háromszinü zászlócskák virítanak a házabla­kokban. Néhány még az utszegö akácfákra is felkerült fürge gyer­mekkezek segítségével, s .most úgy tetszik, mintha a fák zászlót virá­goznának ünnepi üdvözletként. De az emberek szivében bizsereg iga­zán az ünnep közelsége. Hogy mi­lyen ünnepé, azt színes feliratok közlik a házfalakon: „Éljen május 2.“ A közelgő nagy ünnep fénye azonban bentről, az apró házakból, az emberekből sugárzik kifelé, me­legen, mindent beborítón, mint a szántóföldekből a meleg, tavaszi pára. Minden tanácsházán késsen már az ünnepi terv, a falu ünnep­lésének mozzanatai. Felvonulás, be­széd. zene, sport, előadás. Egyre újabb és újabb elgondolások szü­letnek. Tanácselnök, párttitkár, is­kolaigazgató vitatkozik fölöttük. Az iskola muskátlis, nyitott abla­kán tavaszi kantáta, májusi dalok melódiája szárnyal ki a szabadba, a mosolygó gyermekajkakról. Íme, külsőleg is milyen szép lesz a falu tizenegyedik május elsejei ünnepe. S elgondolkoztatja az em­bert, hogy és mint vált május 1 ennyire a falu ünnepévé néhány esztendő alatt. Hiszen régente, év­tizedekkel ezelőtt igen kevés szó esett falun május elsejéről, legalábbis itt, a borsod-abauj- zempléni vidéken. Pedig de vár­ták ezt a napot ezren és ezren az egész hazában, csak éppen a szív, a gondolat legrejtettebb zugába zárva. S egy-egy zugban nem is fért meg azután még a legerősebb elnyomatás, a legzordonabb csend­őrkordon közepette sem. A napokban olvasgattam a vű* harsaroki: orosházai, battonya\, hódmezővásárhelyi paraszti május elsejékről, tüntetésekről, csendőrök vérengzéséről. Nagy György And­rás, Károlyi Vera és a többi sza­bad életet vérük, életük árán is óhajtó egyszerű parasztemberek. harcainak emlékével társalogtam. Olyan hősök voltak ők az elnyoma­tás éveiben, a zászlók helyett vér­től pirosló május elsejéken, hogy tettük nagyszerűségét nem por­lasztja meg jövendő évezredek so­rozata, sem. S az életért, a szabad­ságért, a mindennapi betévő fa­latért folytatott harcban ott érle­lődött a proletárnemzetköziség esz­méje is. Hiszen a tüntetők, csend­őrökkel ökölremenök soraiban ugyanúgy olt voltak a szász pa­rasztok, a román parasztok, mini Nagy és a magyar cselédek, zsel­lérek. parasztok. Bizton eljövendő hatalmas vihart jelképeztek tet­teikkel, májusi tüntetéseikkel. Olyan viharét, amelyben menny­dörgés, eső, jég, szél egy akarat­tal indul egyszer útnak, végső le­számolásra; s a győzelem után annál szebben virul majd az élet, mert ahogy közös erővel indultak leszámolásra, ugyanolyan közös­séggel indulnak széppé, gazdagga. nagyszerűvé építeni a romokból az újat. S ha bilincsbeverték is akkor a kezdeményezést, ez csak rövid időre sikerült, véglegesen soha. Orosháza, Hódmezővásárhely híre bejárta az egész országot, hintette a magot minden elnyomott szívé­ben, a, biztosan eljövendő új élet magját. És ha nem is öltött ünne­pi díszt a falu a régi május else­jéken. megannyi cseléd, megannyi paraszt másként nézte ezen a na­pon a tavaszi virágzást, a serkenő gabonát. Mert mi testesítené meg jobban, tetszetősebben az eljöven­dő jobbat, ha nem éppen a növé­sével kenyeret ígérő zöld vetés és a gyümölcsöt ígérő virágerdő. így ünnepelt akkoriban a falu. Ünnepelt tüntetések, gyűlések, zászlók, énekszó nélkül, de mélyen a szívben, érzésekkel, reményekkel. Ez a legelső indítóoka a falu mai május 1-i ünnepi készülődésének. S olyan ok ez, amely ragyogóvá, igazi örömünneppé varázsolja e nagyszerű napot. Leleplező adatok a RIAS, a berlini amerikai rádióáilotuíLs aknamunkájáról Berlin (TASZSZ) Mint az ADN hírügynökség jelenti, a Nyugatberlinben működő RIAS amerikai rádióállomás politikai osz­tályának egyik volt munkatársa, Meisel, aki április elején menedék­jogot kért a Német Demokratikus Köztársaság kormányától, április 27-én előadást tartott a demokra­tikus rádióban. Meisel, aki 1951 óta volt munkatársa a RIAS politikai osztályának, kijelentette, hogy a rá­dióállomás feladata „elmélyíteni Né­metország kettészakítottságát, meg­akadályozni a kölcsönös megértés létrejöttét a németek között, akna­munkát végezni' Kelet-NémetorSzág ellen". A RIAS rádióállomás közvet­lenül az Egyesült Államok külügy­minisztériumának hatáskörébe tar­tozik, igazgatója az amerikai Eving. Meisel elmondotta, hogy az NDK elleni felbujtó tevékenység elsősor­ban az állomás politikai osztályá­nak feladata, amely összedolgozik más kémszervezetekkel és ügynökö­ket toboroz az amerikai kémszolgá­lat részére. Meisel kijelentette, hogy szakítani akart a RIAS-szal, ezért kért mene­dékjogot. Elutasítja a bűntettekre való felbujtást, a háborús propagan­dát és a békéért, Németország békés egyesüléséért akar dolgozni. (MTI) Az elbai találkozás szovjet résztvevői nem utazhattak Washingtonba Moszkva (TASZSZ) Mint sajtójelentések közölték, a szovjet és amerikai csapatok 1945 április 25-i elbai találkozásának szovjet résztvevőit az Elbai Találko­zás Amerikai Veteránjai nevű szer­vezet meghívta az április 25-re Washingtonba összehívott gyűlésre. Az elbai találkozó szovjet résztve­vőinek csoportja megkapta a meg­hívást és hajlandónak nyilatkozott az Egyesült Államokba utazni, amint az amerikai kormány engedélyezi beutazását. Április 19-én a Szovjetunió kül­ügyminisztériuma jegyzékben for­dult az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségéhez és kérte annak tisztázását, kaphat-e az elbai talál­kozó hét szovjet résztvevője ameri­kai beutazási vizumot. Az Egyesült Államok nagykövet­sége mindezideig nem válaszolt a Szovjetunió külügyminisztériumának erre a jegyzékére és emiatt az elbai találkozó szovjet résztvevőinek washingtoni útjára nem kerülhetett sor. (MTI) Pinay és Adenauer bonni tárgyalásain nem sikerült áthidalni a francia nyugatnémet ellentéteket Jólértesült bonni körök szerint Adenauer és Pinay tárgyalásain a szabvány optimizmust árasztó hiva­talos jelentés ellenére sem sikerült áthidalni azokat az ellentéteket, amelyek a Saar-egyezménnyel kap­csolatban robbantak ki a nyugat­német és a francia monopoltőkések között. Egy francia hetilap közvetlenül Pinay bonni útja előtt leleplezte, hogy az Adenauer-kormány titkos tervet dolgozott ki a Saar-vidék ki­aknázására és későbbi bekebelezé­sére. A Frankfurter Rundschau, megerő­síti, hogy a francia hetilapban le­leplezett bonni tervet Adenauer uta­sítására Blankenhorn nagykövet, a nyugat-német külügyminisztérium politikai osztályának vezetője dol­gozta ki. (MTI) A BUDAPESTI HELYUPARI VÁSÁR RENDEZŐSÉGE figyelmezteti a vidékről Budapestre utazó vásárlátogatókat, ne váltsa­nak sem vidéken, sem Budapesten háromforintos elővételi vásárjegyet. A vásárral kapcsolatos minden uta­zási kedvezmény kizárólag a vásár- igazolvány alapján érvényes, ame­lyet csakis a budapesti helyiipari vásár pénztárainál lehet váltani. A vásárigazolvány ára hat forint, amelyben a vásárbelépő díja is benne van. A vásár igazolványt be­lépőjegy nélkül megváltani nem lei hét. (MTI) A labdarugó NB I. szombati mérkőzései: Bp. Kinizsi—G;yőri Vasas 6:1 (6:1) Bp. Honvéd—Bp. Vasas 3:1 (1:1) Csepeli Vasas—Vasas Izzó 1:1 (1:0) Salgótarjáni Bányász—Dorogi Bá­nyász 2:1 (1:1) (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom