Észak-Magyarország, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-24 / 96. szám

o ÉS2AKMAGYAHORSZAG Vasárnap, 1955. április 34. Emlékünnepség a közlekedési és szállítási dolgozók mártírjainak emlékezetére A Közlekedési és Szállítási Dolgo­zók Szakszervezete székházának nagytermében szombaton délután emlékünnepséget tartottak az 1942— 1944-ben elhurcolt és mártírhalált halt közlekedési és szállítási dolgo­zók emlékére. Az ünnepségen jelen voltak a mártírok családtagjai, a szakma régi szervezett dolgozói, a munkásmozgalom öreg harcosai. Az ünnepségen megjelent Bata István vezérezredes, honvédelmi miniszter, Burma, Ceylon, a Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Kína, Pakisztán és Thaiföld küldöttségeinek vezetői szombaton helyi idő szerint 13 órakor összeültek, hogy megvitassák a távol- kelotí feszültség enyhítésének kérdé­sét, különös tekintettel a tajvani tér­ségre. A megbeszélésen Csőn Eu-laj, a Kínai Népköztársaság Államtanaesá­az MDP Politikai Bizottságának pót­tagja, aki maga is a közlekedési dol­gozók mozgalmában vett részt a fel- szabadulás előtt. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Földvári Aladár, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Ezután Bata István honvédelmi miniszter mon­dott ünnepi beszédet. nak elnöke a következő nyilatkozatot tette: . A kínai nép barátsággal viseltetik az amerikai nép iránt. A kínai nép nem akar háborút vívni az Amerikai Egye­sült Államokkal. A kinai kormány hajlandó tárgyalásokat kezdem az Egyesült Államok kormányával, hogy megvitassa a távolkeleti feszültség enyhítésének kérdését és különösen a tajvani térségben uralkodó feszültség enyhítésének kérdését. (MTI) Ai Angol Kommunista Párt végrehajtó bizottságának május 1-i felhívása London (TASZSZ) Az Angol Kommunista Párt vég­rehajtó bizottsága közzé'ette má­jus 1-1 felhívását, amelyben leszö­gezi, hogy május elseje a munkás- osztály egységének és erejének meg­mutatása lesz. A végrehajtó bizott­ság felhívja az angol dolgozókat, szavazzanak az elkövetkező parla­menti választások során a kommu­nista jelöltekre, ahol pedig kommu­nista jelöltek nem indulnak, a mun­káspárti jelöltekre. A Kommunista Párt — mondja a felhívás — követeli Nyugat-Német- ország felfegyverzésének beszünteté­sét, a hidrogénbomba eltiltását, az Angliában lévő amerikai légitámasz­pontok felszámolását, a gyarmati háborúk beszüntetését és szabadsá­got a gyarmati népeknek. , (MTI) Kicserélték a szovjel-tinn egyezmény ratltitáciés okmányait---------------«^s**-**^-------------­Csou En-laj nyilatkozata : 0 kínai kormány hajlandó tárgyalni ümerikával a tajvani feszültség enyhítésérül Bandung (Üj Kína) Megnyílt a Szlovák Kommunista Párt kongresszusa Prága (TASZSZ) Április 22-én Bratislavában meg­nyílt a Szlovák Kommunista Párt XI. kongresszusa. A kongresszusra Bratislavába érkezett a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizott­ságának küldöttsége. A küldöttséget Antonin Novotny, a Központi Bizott­ság első titkára vezeti. (MTI) Pifiay francia hülügyminíaster londoni tárgyalásai London (TASZSZ) Londonban — mint már jelentettük — befejeződtek Pinay francia és Mac­millan angol külügyminiszter tárgya­lásai. Pinay találkozott Eden minisz­terelnökkel is. Amint londoni szemleírók kommen­tárjaiból megítélhető, a megbeszélé­sek keretében jelentős helyet foglalt el a négyhatalmi értekezlet kérdése. Megtárgyalták továbbá az osztrák államszerződés kérdését, ennek kere­tében a nyugati hatalmak válaszát a szovjet kormány legutóbbi jegyzé­kére. Macmillan és Pinay jóllehet kívánatosnak minősítették, hogy az osztrák kérdéssel foglalkozó érteicez- let „lehetőleg mielőbb" összeüljön, mégis arra a következtetésre jutottak, hogy egyelőre a négy hatalom bécsi nagykövetei értekezletének összehívá­sára kell szorítkozni. Elutazása előtt Pinay a francia nagykövetségen sajtóértekezletet tar­tott. Kijelentette, hogy a párizsi egyezmények ratifikálási okmányait Franciaország május 5-én letétbe he­lyezi. A sajtóértekezleten Indokmával kapcsolatos kérdésre válaszolva Pinay sejteni engedte, hogy a francia—ame­rikai ellentétek ebben a kérdésben nem csökkentek. Pinay kijelentette, hogy a török— iraki egyezményt illetően Francia- ország „óvatos és tartózkodó állás­pontra helyezkedik". (MTI) Drezdában megnyit! a ufiuet béliekoutfresszu* Kotelavela cev’oni miirsztereínök manőverei a bantíungí értekezlet aláaknázására Bandung Az llj Kína hírügynökség külön- ludósítója írja: Kotelavela ceyloni miniszterelnök pénteken délelőtt sajtóértekezleten fejtette ki álláspontját a tajvani helyzetről. A coyloni miniszterelnök teljes tájékozatlanságot árult el, ami­kor azt állította, hogy Tajvan népe faji jellemvonásaiban és nyelvben annyira különbözik a kínaiaktól, „mint az angolok a franciáktól". Tör­ténelmi tényekkel szerette volna iga­zolni azt az állítását, hogy Tajvan „független“ volt. A tények ilyen eltorzítása alapján Kotelavela amellett szállott síkra, hogy Tajvant külön kell választani Kínától és „független állammá“ kell tenni. Javasolta a sziget nemzetközi gyámság alá helyezését. Ismeretes, hogy egy hasonló jellegű javaslat, amely Kína területének csorbítását ós a kínai belügyekbe való beavatkozást célozta, már csődbe jutott, A ceyloni miniszterelnök lelkikme- retlenül rágalmazta a Szovjetuniót, Kinát és a népi demokráciákat, noha ezeknek az országoknak egyike sem fenyegette soha Ceylon létét, A kü­lönböző országok kommunista moz­galmait úgy próbálta feltüntetni, mint amelyek összeegyeztethetetlenek a népek békés együttélésével. Bandungban széleskörű gyanakvás­sal fogadták a ceyloni miniszter­elnök sajtóértekezletet.-Rámutattak, hogy a ceyloni mi­niszterelnök nyilatkozata ellentétben áll az ázsiai—afrikai értokozlotnei a bogori értekezleten kitűzött céljai­val. Az a gyanú merült fel, hogy mindezek mögött, egy harmadik fél­nek az ázsiai—afrikai értekezlet sza- botálására irányuló terve húzódik meg. (MTI) Helsinki (TASZSZ) V. Z. Lebegyev, a Szovjetunió finnországi nagykövete és Virolatnen finn külügyminiszter április 22-én Helsinkiben kicserélték annak a szovjet—finn egyezménynek ratifiká­ciós okmányait, amelynek értelmé­ben a Szovjetunió kölcsönt nyújt Finnországnak. Az egyezményt, amelyet január 24-én írtak alá Moszkvában, a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsának Elnöksége március 29-ér, a finn köztársasági elnök pe­dig február 4-én ratifikálta. (MTI) A kanadai külügyminiszter parlamenti nyilatkozata Az United Press ottawai tudósítá­sa szerint Pearson kanadai külügy­miniszter április 21-én az alsóház külügyi vitájának berekesztése al­kalmával kijelentette, hogy Kanada nem támogatja „automatikusan" az Egyesült Államokat „a kínai száraz­földön vagy bárhol másutt vívandó háborúban". A nyilatkozatot tapssal fogadták az alsóházban. (MTI) Faure miniszterelnök értekezlete az atomkérdésről Párizs (MTI) Edgar Faure francia miniszterel­nök értekezletet tartott a miniszter- elnökségi palotában az atomkérdés­ről. Az értekezlet végén Faure minisz­terelnök nyilatkozatot tett, amely­ben leszögezte: „azt akarjuk, hogy Franciaország atomnagyhatalom le­gyen”. Ezután óvatos de félreérthe­tetlen célzásodat tett arra, hogy ■Franciaország'adott esetben igénybe venne atombotnfoát. Helyzetünk nem jelenti azt — mondotta —, hogy Franciaország adandó esetben le­mondana az ország védelmében azoknak az eszközöknek felhaszná­lásáról, amelyek az atomkutatások és atomberendezések fejlődéséből származnak.“ (MTI) Éerlin (TASZSZ) Drezdában április 22-én ünnepé­lyes keretek között megnyílt a né­met békekongresszus. A kongresszus munkájában 1200, a Német Demo­kratikus Köztársaságból és Nyugat­Németországból érkezett küldött vesz részt. Vendégként sok külföldi ország képviselői is résztvesznek a kongresszuson. A kongresszuson a Magyar Népköztársaság küldöttsége is részlvesz. (MTI) Műremekek közölt a miskolci Herman Ottó-Múzeumban Fél évezred sok ragyogó műkincsé­nek másolata díszíti rövid ideig a Herman Ottó Múzeum képkiállítása termének falait. Az ismeretlen raj- navidéki mester 1410 körül festett képe és Francisko Goya 1800-as évek elején festett „Köszörűs’' című képe jelzi azt az időhatárt, amely közötti időben készült legragyogóbb alkotá­sok néhány jellemző gyöngyszeme látható Balló Ede másolataiban a ki­állításon. Balló Ede mint alkotóművész és mint művész-pedagógus rendkívül érdeklődéssel fordult az elmúlt év­századok nagy mestereinek’ alkotásai felé, azok tanulmányozását döntő fontosságúnak találta a művészet fejlesztése szempontjából. Egy élet munkáját fordította arra, hogy a vi­lág legnagyobb múzeumainak legér­tékesebb kincseiből hű másolatok megfestésével számunkra is elér­hetővé tegye e műkincsek megérté­Egy hét választ cl ennünket május 1-től, proletárnemzetköziség hagy ünnepétől. Hazánk­ban ezúttal már tizen­egyedszer fogjuk ünne­pelni szabadon, boldogan ezt a napot. S ez évfor­duló alkalmából emlékezzünk vissza, milyen kö­rülmények között szervezték és ünnepelték má­jus 1-ét a diósgyőri munkások a Horthy-terror idején. Hiába születtek különböző rendszabályok, hiába volt a csendőrszurony — a legtöbb mun­kás a maga módján mégis megünnepelte május elsejét. ★ 191H Szep .’MPsu0araiS reggelre ébredt Laczházy Géza, a gyár ifjúmunkásai­nak egyik vezetője. Ez kell nekünk! — villant át az agyán. Gyor­san kiugrott ágyából, felöltözött s máris sietett a megbeszélt találkozóra. Az úton azon töpren­gett, vajon ott lesznek-e a fiúk? Akad-e köztük, akt mégis bemegy dolgozni? Vagy úgy fog sike­rülni, ahogy Kiss Józseffel, a gyár egyik idősebb munkasvezetőjével megbeszélte? Felizgatták ezek a gondolatok. Az út nem volt olyan hosszú, mint máskor, percek alatt odaért a gyár VI. számú kapujához, ahol már többen vártak rá. Mintegy hetven ifjúmunkás gyűlt össze, s a szokott játszóhelyre, a mexikói rétre indultak, ahol egész nap játszadoztak, futballoztak, labdáz­tak. Vidáman tett el a nap. Jól érezték magukat. De annál kevésbé a gyár urai, vezetői, akik majd megpukkadtak mérgükben, amikor látták az ün­neplő munkásokat. — Majd adunk mi nektek május elsejét! Csürhe banda! A megtorlás nem is maradt el. Másnap Laczházy Gézát és még több társát berendelték az irodába. — Hol voltatok tegnap? — förmedt rájuk Vancsma művezető. — A mexikói réten .. — Ünnepeltetek, mi?! mérte végig gú- nyosan. Laczházy Géza hallgatott. — Beszélj hát! Mit csináltatok?! Ki szervez­te, kinek az utasítására?! — ordította teli torok­kal, magából kikelve a művezető. Néma hallga­tás volt a válasz. Laczházy Gézának arcán a pofonok csattan­tak, de nem. tört meg. A művezető kizavarta az irodából. — Majd lesz rád gondom, csirkefogó! OtéíjAf emlék RÉGI I II MÁJUS ELSEJÉKRŐL JQOT A gyár falára ezt a hirdetményt ra- gasztották: Május 1-én mindenkinek dolgoznia kell. Szabadságra senkit nem enge­dünk. — Én bizony nem jövök be, akármi is lesz — határozta el magát Nagy Károly, a gépműhely dolgozója. — Olvastátok már a hirdetményt? — kér­dezte Nagy Károly barátait, Zaványi Gyulát, Nátter Istvánt és Kovik Sándort. — Olvastuk... — Nos, mi a véleményetek? — Ünnepelni fogunk! — hangzott a válasz. Rövid idő alatt a gépműhely minden dolgo­zója csatlakozott hozzájuk. A találkozóhely az újgyőri vendéglő volt, amely már kora délelőtt benépesedett. A beszélgetések, kacagások egybe­olvadtak. Ott szórakoztak az egyik asztalnál Nagy Károlyék is. Elmondták egymásnak búju­kat, bajukat, beszélgettek tüntetésekről, sztráj­kokról. — Tudjátok, soha nem felejtem el — kezdte Nagy Károly. — Kinn voltmik a Katalin-utcá- ban egy nagygyűlésen. Azt mondja ott a szoc. dem. előadó: tartsunk ki, folytassuk a sztrájkot, ne féljünk, mert nem vagyunk egyedül; úgy nö­vekszik a sztrájk, szélesedik és nagyobbodik, mint a hógolyó, amelyet elgurítanak. A követ­kező gyűlésen ismét ez az előadó szónokolt. De érdekes,, most már azt mondta, hagyjuk abba a sztrájkot, vegyük fel a munkát, dolgozzunk csak nyugodtan. Közbekiabáltam: — Mi az, már el­olvadt a hógolyó? A többiek kacagtak a történeten s vala­mennyien elmondtak egy-egy élményt életükből, így ünnepelték május elsejét. Másnap Sztolik főművezető magához rendel­te Nagy Károlyt. — Mi az, magának nem szólt a felirat? — Hogyne, hogyne .., — Semmi hogyne, vegye tudomásul, hogy holnaptól nem jöhet a gépműhelybe dolgozni! Megértette?! 19 2 H Kosztka Róbert és Oszip István vé­gigjárták a lövegmúhelyt, s minden dolgozónak tudtul adták: május 1-et megünne­peljük. A Baczur-féle vendéglő kerthelyiségében gyülekeztek. Idejöttek a lövegműhely dolgozói is. Kis csoportokra oszlottak, s szalonnát sütöt­tek, söröztek, boroz- , lak, vidáman énekel- , tek. Először csak egy ■ kis csoport, aztán kettő. három, tíz, húsz csoport 1 énekelte: „Fel, szocialisták, sorakozzunk! Dobszó pereg, zászló lobog, Fel szabadon, hogy dolgozhassunk! Ébredjünk, legyünk szabadok!“ Kosztka Róbertét, a szakszervezeti főbizal­mit, baloldali tevékenységéről már rég ismerték a gyár urai. Azt is jól tudták, hogy ismét ő szer­vezte meg a lövegműhely dolgozóit május 1 meg­ünneplésére. Ezért rendőrkézre adták, ahonnan ugyan elengedték, de minden tevékenységét ii- gyelték. Megparancsolták neki, hogy helenkini jelentkezzen a rendőrparancsnokságon. A sok ül­dözés miatt Koszlka Róbert Franciaországba emigrált. * 1Q ti O Borús, esőrehajló idő volt. Baczur chJ jános, a mégmunkálóüzem lakatosa ünneplőbe öltözött, piros nyakkendőt kötött. Már indult volna hazulról, amikor a felesége rászólt: — Hová mész, János? — Megbeszélésre — válaszolta. — A ládi erdőben találkozunk — emléke­zett vissza Hajdú Rezső szavaira. Meghosszab­bította lépteit, hogy el ne késsen. Ütközben ta­lálkozott barátjával, Velezdi Jánossal, s együtt 1 folytatták útjukat. Amikor az erdőbe értek, már megkezdődött a beszéd. Krejcsik János szónokolt. — Szaktársak! Szabadon cs/ik akkor fogunk ünnepelni, ha lerázzuk nyakunkról a kapitalis­tákat. Ha megdöntjük a gyűlölt Horthy-fasiz- must... Rövidesen eljön az idő... Hirtelen Dojják bácsi, a megfigyelő szakí­totta félbe a beszélgetést: — Jönnek a csendőrök! — A csoport szét­oszlott. Baczur János Csajka Jánossal ballagott az úton, amikor az egyik bokornál megcsillant a csendőrszurony. i —■ Állj! Hol voltatok? — Virágot szedni — mondta Baczur János. — Még hazudtok is, bitangok! Ünnepeltetek! Kommunisták vagytok, mi“?! Hol vannak a töb­biek?! — Mi nem láttunk senkit, virágot szedtünk — ismételte Baczur János. — Hát a piros nyakkendő miért van a nya­katokban? I Ennyit ~]3 T,l“ííí,°*- Most pedig készüljünk * J I a 11, szabad május 1-re. TÖRÖK ALFRÉD sét és megismerését. Évtizedes mun­kássága alatt az olasz röneszansz mestereit, a spanyol nagymestere­ket, holland és flamand festészeti remekeket másolta s közelhozta hoz­zánk Firenze, Nápoly. Róma, Bo­logna, Velence, Madrid, Páris, Brüsz- szel, Amsterdam, Hága, München, Berlin, Drezda, Bécs múzeumainak legpompásabb kincseit. Egyéni ér­deklődése és kedve vezette abban, hogy egy-egy nagy mester melyik munkáját másolja, így nem műtör­ténet! sorrendben, hanem a műreme­kek gyönyörűségének folyamatossá­gát vetíti elénk. Másolatainak szín­vonala egész Európában elismerést arattak annak szakmai gondosságá­val, a legtökéletesebb másolási tech­nikájával felülemelte munkáit a csak megjelenítés igényén, ezáltal másolatai érzésben és szellemükben is sugározzák a nagy mesterek alko­tásait. A kiállítás nem törekszik a késő röneszansz és barokk mesterek be­mutatásának teljességére, de egyné­hány olyan gyöngyszem gyönyörköd-* teti a nézőt, melyre századok óta büszkén tekint az emberiség. Rogier van der Weyden (1400—1464) „Fiatal nő arcképe" még a röneszansz szem­lélet rajzos finomságát, a tónusok halk egységét és a szemlélet emel­kedettségét mutatja a realista szem­lélet keretein belül. Quentin Massys (1466—1530) Rotterdami Erasmusáról festett portré a mély emberábrázo­lás igazságával vezet át a holland és flamand mesterek életszereteté- nek, realizmusának lágyabb festői előadásához. A feudalizmus romjain megszülető polgáriasodé társadalom energiája, lendülete, élelszeretete tükröződik Hobbema, Pieter de Hooch képei mellett Jan Vermeer van Delft csodálatom delit! tájképén, vagy „Tejeslánya” mellett Rubens, Frans Hals képviselik ezt az áradó életteljességet és életörömet. A hol­land mesterek között mély embersé­gével Rembrandt, a festőfejedelem öt képének másolata vezet az emberi lélek mélységeinek titkaiba, Nicolas Maes „öregasszony ebédje* ‘ című képe az áhítat és a szerény életfor­mák költői tolmácsolása. Az olasz Tintoretto és Tiziano Ve- cello, valamint Veneto arcképei mel­lett a spanyol Greco, Velasquez és Goya képviselik Dél-Európa nagy mestereit. Velasquez „Aesopus‘’-a, „Meniposa" mellett „Margareta in­fánsnő" arcképe, vagy az „Udvari bo­lond” portréja enged betekintést Velasquez művészetének műhelytit- kaiba és híven sugározza alkotója utolérhetetlen nagyságát. A kiállítás keltette érdeklődés, s az a gyönyörűség, melyet e remek­művek a látogatónak nyújtanak, fe­jezi ki azt az örömet és köszönetét, amellyel a látogatók a Herman. Ottó Múzeum és a Műcsarnok iránt érez­nek a kiállítás megrendezéséért. A látogatók az elmúlt évszázadok szel­lemi kincseitől eltelve gaáiag élmé­nyekkel távozhatnak a kiállításról. CSABAI KÁLMÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom