Észak-Magyarország, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-20 / 92. szám

2 ESZAKMAGTARORSZAG Szerda, 1955. április 20, Az országgyűlés keddi ülése (Folytatás az 1. oldalról.) gyasztási cikkekben, a ruházati cikkek néhány fajtájában és a paraszti termelés céljait szolgáló arukban tovább növeljük a ter­melést és kiegészítsük készletein­ket. A belkereskedelemre az az igén fon­tos feladat vár, hogy a lakosság nö­vekvő szükségleteinek és igényeinek figyelemmel kisérésével gondoskod­jék az áruellátásról, a lakosság jó kiszolgálásáról, áruigényeinek a köz­szükségleti cikkeket gyártó iparágak felé való közvetítéséről. Az ipari és mezőgazdasági terme­lés növekedése fokozott feladatok elé állítja külkereskedelmünket is. Iparunknak — amint ismeretes — számos olyan fontos anyagra Vah szüksége, amelynek jelentékeny ré­szét külföldről szerezzük be. A szük­séges anyagok import útján való be­szerzéséhez növelnünk kell expor­tunkat. Maradéktalanul teljesítenünk kell exportterveinket. Az exportter­vek teljesítésében egyformán jelen- t"i szerepe van az exportra dolgozó üzemeknek és az éxpórtót lebonyo­lító külkereskedelmi vállalatoknak. A kivitelre dolgozó Vállalatoknak biztosítanak kell exportgyárt- munyaink kiváló minőségét és a szállítási határidők pontos megtartását. Különösen fontos ez a gépiparban, mivel ez évben jelentékenyen nő a gépipari ex­port. Dolgozó népünk megtakarításaiból egyre nagyobb á jelentősége azok­nak az összegeknek, amelyek éven- kint az állarttkölcsönből visszafize­tésre kerülnék. Védelmi kiadásaink előirányzatát — honvédelmüAk megszilárdítása, néphadseregünk felkészültségének fokozása céljából — a költségvetés összkiadásainak elmúlt évi 11 száza­lékról 12.5 százalékra — 5.7 milliárd forintra emeltük. A nemzetközi helyzet alakulása, Nyugat-Németország felfegyverzését célzó párizsi szerződések ratifikálá­sa szükségessé teszi, hogy a béketá­bor országai közös intézkedéseket tegyenek a béke megvédésére, saját biztonságuk növelésére. Hatalmas összegtik szociális és kulturális célokra Dolgozó népünk anyagi és kultu- i lis jólétének növelésében jelentős szerepet tölt be a költségvetés szo­ciális-kulturális kiadásainak összege. Az 1955. évi állami költségveié:; 40 milliárdos összegéből több, mint 10.4 milliárd forintot irányoz elő e cé­lokra. Ezen belül az oktatás, sport- és testnevelés céljaira, továbbá népművelési intézmények, tudományos kuta­tóintézetek fenntartására és fej­lesztésére 5458 millió forintot fordítunk, Áz aleófokú oktatási intézményekre - a mtilt év jelentős fejlesztésén túlmenően — több mint lló millió fo­rinttal fordít többet költségvetésünk. Közép- óh felsőfokú tíkiatá&unk az el- műit évékben nein volt kalló össz­hangban at egyes népgazdasági ágak munkaerő-zükség) été vei, emiatt he­lyenként aí'ányiaiansagök keletkeztek. A muiikaeröézükséglet flgyeleinne- vételévél bizonyos atesoporfositásra volt szükség. Ebnek következtében az általános gimnázinitíbk tanulóinak létszáma az előző évekhez Viszonyítva mintegy hat százalékkal növekszik, ugyanakkor a technikumok és szak­középiskolák tanulÓWtezáma, az egye­temek és főiskolák összhallgatól lot- ezáma, kisebb mértékben csökken. AZ alsó-, közép- és felsőfokú oktatás ki­adásai ebben az évben meghaladják a kétezermlllló forintot. Jelentős összegekét fbrdithnfe a I iltségvetésből a tudományok fejlesz­tésére is. 6965 millió forintot Irányoz elő költségvetésünk egészségügyi és szociális viszonyaink további fej­lesztésére, népünk egészségének védelmére. A kórházak és klinikák fenntartá­sára és fejlesztésére fordított kiadá­sok meghaladják az ezerkétszáz millió forintot. A társadalombiztosítási ki­adások az 1954. évi költségvetéshez viszonyítva négyszézkilenevenhét mil­lió forinttal emdlkednek és meghalad­ják a kétezerháromszáz millió forin­tot. A múlt év szeptemberében elfoga­dott új nyugdíjtörvény népi demokra­tikus államunk nagy vívmánya, A felemelt nyugdijak fedezetére a költ­ségvetés kétezérszázhétvenhét millió forintot irányóz élő. Üdültetési célokra á költéégvétés kerekén ezflzhuszbrthyolc millió fo­rintot irányoz élő, éz azt jelenti, hogy az üdülés költségeinek mintegy 73 százalékát áz állöts vltéli. A párt és a ktfrmány célul tűzte ki dolgozó népünk lakásVlsttötlyaillák további megjavítását. Költségveté­sünk 809 milliói irányoz elő lakás­építésre ezen felül 418 millió forintéit hosszúlejáratú liülcsö- hökben nyújt egyéni családi házak építésére. Népünk anyagi életviszonyainak ja­vulását segítik elő a költségvetésnek azok az előirányzatai is, amelyek az üzemegészségügy! és mnnkvédelmi berendezések fejlesztését biztosítják. Csökkenteni kell az igazgatási költségeket Amikor a Magyar Népköztársaság kormánya a költségvetési javaslatban bz eszközök túlnyomó réazét a nép­gazdaság fejlesztésére, dolgozó né­pünk anyagi és kulturális életszín­vonalának növelésére irányozza elő. egyúttal arra is törekszik, hogy min­denképpen Csökkentse azokat a kiadá­sokat. amelyek ezzel közvetlen kap­csolatban nem állnak. Ilyenek első­sorban az igazgatási kiadások, ame­lyeknek két milliárdot meghaladó összege még mindig túlzottan magas. A Szocializmust épitő ország állam­apparátusénak alapvető követelmé­nye, hogy jól, gyorsan és olcsón dol­gozzék. Az utóbbi években a termelő és a íiem termelő munkában foglalkozta­tottak aránya egészségtelenül alakult. Államapparátusunk felduzzadt, feles­leges hivatalok keletkeztek, indoko­latlanul megnőtt az adminisztratív létszám mind az ál'amigazgatásban, mind a vállalatoknál. Az államigazgatási szervezet, vala­mint az államigazgatási és vállalati ügyvitel egyszerűsítésére elhatározott intézkedések elsősorban azt a célt- szolgálják, hogy az államigazgatást cs az ügyintézést bürokráciamentessé, s dolgozó néphez való kapcsolatában közvetlenné legyük. Az államigazga­tás és a vállalati Ügyvitel egyszerű­sítése csökkenti az igaz-gatási költsé­gekét és munkaerőt is szabadít fel n termelés számára. Nálunk munka­nélküliség nines, sőt a népgazdaság számos területén, az építőiparban, a bányászatban, a mezőgazdaságban igen jelentős a munkaerőhiány. Arra kell törekedni, hogy e népgazdasági területeken je­lentkező Munkaerőhiány csök­kenjék és az adminisztratív mun­kaerőkben nélkülözhető minél több munkaerő a, termelésben helyezkedjek él. ’Az adminisztratív munkakörből fel­szabadítható munkaerőkről a termelő munkába állításukról a kormány mzsszémenocn gondoskodik. Államunk mindéd polgárának munkát, biztosít. Az adminisztratív munkakörből fel­szabaduló dolgozó részére munkába állásáig, legfeljebb azonban 6 hónapig a munkaviszony folyamatossága biz­tosítva van, ez alatt az idő alatt be­tegségi biztosításban, családi pótlék­ban, régi munkahelyének elhagyása­kor egy, illetve másfél havi illetmé­nyének megfelelő juttatásban részesül. Gondoskodott a kormány árról is, liögy az adminisztratív munkakörből felszabaduló dolgozók megfelelő szak­mai átképzésben részesüljenek. A tanácsok 1955. évi kiadásait 8957 millió forinttal Irányozza elő költség- vetésünk. A tanácsok költségvetésének ilyen jelentős összege azokat a fontos fel­adatokat szolgálja, amelyek az ipar, a inezögazdaoág, a város- és közSég- gazdálkodás, szociális és kulturális építés megnövekedett helyi felada­taival kapcsolatban tanácsainkra Há­rulnak. A tanácsi költségvetések növekedé­séből igen jelentős rész a kultutális és szociális feladatokra van előirá­nyozva. A tanácsi kezeiéiben lévő alsó- és középfokú oktatási intézmé­nyekben az előző évihez viszonyítva mintegy 6000 fővel több nevelő scgfli elő az oktatási munka színvonalának emelését. Az általános iskolák napközi otthonai az év folyamán 10 000 férőhellyel bő­vülnek. Az év folyamán további többszáz ipáid, építési, kéréskédélmi, közleke­dési és népművelési vállalat, intéz­mény kerül a minisztériumok hatás­köréből a tanácsok irányítása alá, hogy ezekre támaszkodva a helyi adottságok és lehetőségek figyelembe­vételével éő felhasználásával a tanács jobban kielégíthesse a lakosság köz- szükségleteit. A tanácsoknak, megnöVekédett fel­adataikra tekintettel, fokozott figye­lemmel kell fordultiiok a takarékos­ság. nem utolsó sorban a tanácsa vál­lalatok gazdálkodása felé. A taná­csoknak a bevételek biztosítása érdé. kében is fokozott mértékben kell érvényt szerezniük a* állampolgári fe­gyelemnek, az adó és begyűjtési kölelezeltsegek teljesítésének. Dolgozó parasztságunk többsége pon­tosan eleget is tesz állampolgári kö- Ielezettségének, teljesíti adófizetési es beadási kötelezettségét. Az adófizetés és a beadás elsőrendű állampolgári kötelesség és megenged, betétién. hogy egyesek kivonják ma­gukat a kötelezettségek teljesítése alól. a tanácsok pénzügyi szervei és a begyűjtési szervezet ne legyenek elnézőek a nemfizetőkkcl, a notórius néinteljesítőkkel, a kuíákokkal és spe­kulánsokkal szemben. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának és Központi Vezető­ségének ez év márciusi ülésének ha­tározatain alapuló 1955. évi költség­vetés maradéktalan végrehajtása dol­gozó népünk életszínvonalának eme­lését, második ötéves tervünk meg­alapozását, a szocializmus alapjainak további építését jelenti. Szluorú takarékosságot A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének márciusi határo­zata 1955. évi tortünk végrehajtásá­nak egyik legfontosabb feltételeként jelölte meg az anyagi és pénzügyi eszközökkel való legszigorúbb takaré­kosságot. Népgazdasági tervünk en­nek megfelelően előírja, hogy az év során általában 2—3 százalékos anyag- megtakarítást kell elérni. Az anyaggal való takarékosságnak rendkívüli jelentősége különösen akkor szembeötlő, ha figyelembe vesszük, hogy az ipari termelés költségeinek több mint hatvan százaléka anyagjellegű, Ennélfogva csupán egy százalékos anyagmeglakarí- tás is többszáz millió forint megtakarítást eredményez. Az anyagfakarékósságnak — mint az iinkültségosökkenlés elöntő eszközé­nek — különösen az Importanyagok tekintetében kell az év során fokozott e 4cs iáértékben érvényt szereznünk. He­lyesen kell Oiegszerveznilnk az anyag felhasználását és annak ellenőrzését. Az önköltségcsökkentési tervek tel­jesítését gátolja népgazdaságunk minden ágában előforduló jelentős selejtveszteség is. A Kohó. és Gép­ipari Minisztérium vállalatainál a se- lejtkár 1954-ben meghaladta a 400 milliót. Különösen nagy volt a selejt az öntödéknél. A takarékosság megvalósításának egyik fontos követelménye, hogy sok­kal jobban biztosítsuk az egész nép tulajdonának, a társadalmi tulajdon­nak a védelmét. Népünk vagyonának, javainak vé­delme azt követeli meg. hogy az igazságszolgáltatás is sokkal kemé­nyebben és következetesebben sújtson le azokra, akik a köztulajdont meg­károsítják. TakárékosSág munkával és anyag­gal a termelés, a forgalom, az állam­igazgatás, népi demokráciánk vala­mennyi területén — ez az 1955. évi állami költségvetés sikeres végrehaj­tásának egyik legdöntőbb feltétele. A párt és a kormány ezért az egyes területeken megmutatkozó fegyelmezetlenség és lazaság le­küzdésében a becsületes, öntuda­tos dolgozókra, elsősorban a munkásosztály nagy többségére támaszkodik. Nem kétséges, hogy körültekintő, ha­tározott vezetéssel és a dolgozó töme­gek harcos támogatásával megteremt­jük azt a gyors és határozott fordu­latot népgazdaságunkban, amelyet egész népünk érdeke megkövetel. A Minisztertanács nevében benyúj­tott költségvetés a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának a a párt Központi Vezetőségének alap­vető határozatain alapszik, ezek cél­kitűzéseit valósítja meg. A párt Központi Vezetősége már­ciusi határozata harci program- amely arra kötelezi a gazdasági vezetőket, a minisztériumokat, hogy a népgazdaság minden területén az elkövetkezendő időkben sza­kadatlanul, dekádról-dekádrsv, hőnapról-hónapri teljesítsék a népgazdasági terv minden elő­írását. Ennek megfelelően minden részleté­ben hajtsák végre a tisztelt ország­gyűlés előtt fekvő 1955. évi költség- vetést. A népgazdasági terv és a költség- vetés azokra a sikerekre épül, ame­lyeket dolgozó népünk az elmúlt év­tized alatt, a Szovjetunió baráti tá­mogatása és segítsége mellett, dicső pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével eddig elért. A népgazdasági terv, a költségve­tés, reális terv. Sikeres végrehajtásá­hoz sokmillió dolgozó, -munkások, pa­rasztok, értelmiségiek közös munká­jára van szükség. (Hosszantartó lel­kes taps.) Ezután Autós István, az országgyű­lés gazdasági és pénzügyi bizottsá­gának elnöke, a költségvetés előadója szólalt fel. Lajos elvtár8 besséde Szünet Után elsőnek Ács Lajos, az MDP Politikai Bizottságának tagja emelkedett szólásra, — A magyar dolgozó nép -— mon­dotta többek között — az elmúlt 10 évben nagy silfeieket ért el a szo­cializmus építéseben, a népgazdaság fejlesztésében, á kultúra felvirágoz­tatásában, a dolgozó nép jóléte eme­lésében. A szocialista ipar hatalmas növe­kedése áz alapja egész népgazdasá­gunk féjlödésének. A nehézipar erő­teljés fejlődése tészi lehetővé egész gyáriparunk gépelnek rendszeres fel­újítását, számtalan iparágban új gé­pek bevezetését, a közlekedés fej­lesztését, a mezőgazdaság ellátásút korszerű gépekkel, a könnyűipar, az élelmiszeripar fejlesztését. A nehéz­ipar állandó fejlesztésé erősíti és erősítette honvédelmünkét. Joggal mondhatjuk tehát, hogy a nehézipar erőteljes fejlesztése tetté lehetővé és tészi lehetővé, hogy hazánk gazdagabb, kultu­ráltabb, fejlettebb országgá vál­jék. a dolgozó nép anyagi, kul­turális, szociális jóléte szakadat­lanul növekedjék. A szocialista ipar nagyarányú fej­lődésével párhuzamosan növekedett a munkásosztály súlya, száma, kul­túrája is. A munkásosztály, szövet­ségben a dolgozó szegényparasztság­gal, kivívta a hatalmat, megsemmi­sítette a városban a kizsákmányolok létalapját, s szövetségben a dolgozó parasztsággal, a többi dolgozó réteg­gel, hozzálátott a szocializmus alap­jainak lerakásához. A munkásosz­tály e küzdelemben uralkodó osz­tállyá, az egész nép elismert vezéré­vé, a nemzet vezető osztályává vált. A magyar dolgozó nép a mezőgaz­dasági termelés fellendítésében is ért el Sikereket. A mezőgazdasági ter­melés ma némileg meghaladja az 1938. évi termelés színvonalát, mind a növénytermelésben, mind az állat- tenyésztésben. A munkásosztály, a párt irányító, szervező, segítő mun­kája nyomán a dolgozó parasztság egy része rálépett a szocialista fej­lődés útjára. , Államunk szilárd alapja a munká­sok és dolgozó parasztok testvéri szövetsége, amely a munkásosztály vezetésével a kivívott szabadság megvédésére, a kizsákmányolás meg­szüntetésére, a szocialista mezőgaz­daság megteremtésére, s a szocializ­mus felépítésére irányul. A párt, a munkásosztály, a dolgozók állama nagy figyelemmel van a falu egyé­nileg dolgozó parasztsága iránt. — Segíti termelésükét, ellátja az egyé­ni parasztgazdaságot a szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, hogy u dolgozó parasztság többet termelhes­sen, nagyobb jövedelemre tehessen szélt, jobban élhessen. A munkásosztály vezető szerepe­itek megszilárdítása — a muhkás- parasZt szövetség kivívása, a nép­gazdaságban elért sikerek alapján a felszabadulás óta megváltozott á ré­gi rendszerhez képest a munkásosz­tály, a dolgozó parasztság, az értel­miség, a többi dolgozó egész élete, anyagi viszonyai, kultúrája, művelt­sége, egészségé. Mindez azt bizonyítja, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának a szocializmus építésére Irányuló politikája helyes politika. Mindez azt bizonyítja, hogy megin­gathatatlanul harcolnunk kell a párt föirányvonaláért. a szocialista iparo­sításért, a nehézipar erőteljes fej­lesztéséért, mert a nehézipar, a szo­cialista ipar teremti meg elsősorban a szocializmus alapjait, teszi lehető­vé a mezőgazdaság szocialista átszer­vezését, a haza megvédését, a nép ahyagi, kulturális jóléte következe­tes emelését. Ezért egész népünktől támogatott pártunk egységesebben mint valaha, halad előre ezen az úton a további felemelkedéshez; Pártunk vezetésével a dolgozó nép az elmúlt évben is sikereket ért el a szocializmus építésében. A könnyűipar termelése a pártunk is kormányunk határozatainak meg­jelelő gyorsabb fejlesztése révén csaknem tíz százalékkal, illetve az élelmiszeriparé több, mint tizenkét Még kell állapítani ugyanakkor, hogy áz utóbbi másfél-két évben az iletszinVónal emelésével párhuza­mosan alig növekedett a szocialista ipar termelése, a nehézipar termeié­re pedig visszaesett. Nem emelkedett a termelékenység, nem csökkent az önköltség. Nem emelkedett a terme­lés megfelelően a múlt évben a me­zőgazdáságban sem. A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége márciusi ülésén megvizsgálta népgazdaságunk hely­zetét. Megállapította, hogy az elmúlt Másfél évben a szo­cialista ipart, a nehézipart, a termelékenység növelését lebe­csülő, a mezőgazdaság szocialista átszervezését, s a mezőgazdasági termelést gátló, a technológiai fegyelmet, az állampolgári fe­gyelmet romboló jobboldali, op­portunista, pártellenes, népi de­mokráciánk érdekeivel ellenté­tes nézetek felszámolása az elő­feltétele annak, hogy ipari és mezőgazdasági termelésünk múlt Legfőbb feladat Az első negyedév biztató eredmé­nyeit azonban tovább kell fejleszte­nünk, küzdve az 1955. évi terv de- kádról-dekádra, hónapról-hónapra minden részletében való teljesítésé­ért. Ez a legfőbb feladat ma a szo­cializmus építéséért, a dolgozók jó­létének állandó növeléséért vívott harcban. — Az 1955. évi költségvetés elő­irányzatai mindenben elősegítik e feladatok eredményes megoldását, végrehajtását. Ez évben a nehézipar termelése 1954-hez képest 3.7 száza­lékkal, a könnyűipar termelése vi­szont 7.1 százalékkal, az élelmiszer- iparé 6.2 százalékkal s az egész iparé 5.7 százalékkal emelkedik. — A nehézipari termelésnek a fo­gyasztási iparéhoz képest viszonylag lassúbb Ütemű fejlődése nem lehet tartós jelenség népgazdaságunkban. A második ötéves terv első évei­ben már érvényt kell szerezni — a nép­gazdaság helyes arányai kialakí­tásával — annak az elvnek, hogy a nehéziparnak kell lehetősé­geinkhez és «erőforrásainkhoz mérten a leggyorsabban fejlődnie. Csakis így biztosítható népgazdasá­gunk egészséges fejlődése, a mező- gazdaság, a könnyű- és élelmiszer­százalékkal növekedett; Jelentéke­nyen növekedett a közszükségleti cikkek termelése, az egész ipar 1653- hoz képest tizenhárom százalékkal több közszükségleti cikket gyártott. A kedvezőtlen időjárás ellenére az elmúlt évben némileg tovább javult á mezőgazdaság helyzete is. A mező­gazdaság a párt és kormány segít­ségével sok mezőgazdasági gépet, védekezőszert, rézgálicot, más nö­vényvédőszert, sok más felszerelést és gépet kapott. Az elmúlt másfél-két évben pár­tunk politikájának, a párt- és kor­mányhatározatoknak megfelelően emelkedett a dolgozók életszínvo­nala. évben tapasztalható Stagnálása megszűnjék, az ipari és a mező­gazdasági termelés újra felfelé íveljen, harc induljon a termelé­kenység növeléséért, s az önkölt­ség csökkentéséért, mezőgazda­ságunk további sikeres előreha­ladásáért, a dolgozó nép anyagi, szociális, kulturális jóléte továb­bi fokozásáért. Mivel pártunkban a jobboldali né­zetek képviselője elsősorban Nagy Imre elvtár,s volt, pártunk Központi Vezetősége helyesen tette, hogy leg­utóbbi ülésén kizárta őt a Politikai Bizottságból, a Központi Vezetőség­ből, s visszahívta minden tisztségé­ből, amelyet a párt bizalmából élve­zett, illetve töltött be. A pártkongresszus óta, de különö­sen a múlt év vége óta fokozódó harc a jobboldali opportunizmus el­len máris érezteti hatását a terme­lés, a termelékenység kedvezőbb ala­kulásában is. Ezt bizonyítják az 1954. IV. negyedévi tervteljesítés számai. a terv teljesítése ipar fejlesztése, védelmi erőnk foko­zása, a nép jólétének, műveltségé­nek, kultúrájának állandó emelése. — A nehézipar elsőrendű fejlesz­tése mellett nagy összegeket fordít a költségvetés a dolgozó nép fo­gyasztási szükségleteit közvetlenül ellátó iparágak továbbfejlesztéséi cl A közszükségleti cikkeket gyártó iparágak bővítésére, az élelmiszer- és ruházati üzemek kapacitásának növelésére a költségvetés 7B4 millió forintot biztosít. A nehézipar, a szocialista ipar fej­lesztésére irányuló beruházások mel­lett a költségvetés jelentékeny össze­geket irányoz elő a munkásosztály szocialista, kulturális, az üzemi mun­kafeltételeket és az üzemi munka- biztonságot javító, a balesetek foko­zottabb elhárítására szolgáló beren­dezésekre és létesítményekre. Az üzemi, vállalati dolgozók jóléti, kul­turális szükségleteire, jutalmazásá­ra 678 millió forintot, irányoz élő a költségvetés. A vállalati bölcsődékre, napközi otthonokra, segélyekre, kul­turális és sportcélokra ebből az ősz- szegből 423 millió forintot iuttat ar állam. A dolgozók üdültetésére 128 millió forintot irányoz elő a költség- 1 vetés, Fokosott támogatás a mezőgazdaság fejlesztésére Pártunk Központi Vezetősége és népköztársaságunk kormánya az utóbbi másfél—két évben nagyjelen­tőségű határozatokat hozott a mező­gazdasági termelés fellendítésére, Ez­óvi tervünk a mezőgazdasági terme­lés 7.3 százalékos emelését írja elő. amelynek teljesítésére minden lehető­ségünk megvan. Pártunk és kormé- (Folytatás a 3. oldalon.) A jobboldali opportunista nézetek felszámolása az előfeltétele a nép jólét fokozásának

Next

/
Oldalképek
Tartalom