Észak-Magyarország, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-17 / 90. szám

4 fiSSAKMAGYAROESZÄG Vasárnap, 1955, április T7. * « Őszre Tardon is megpróbálják a közö Pardon, ebben a kis bükkaljai községben 1953-ban még három ter­melőszövetkezet tagsága szorgosko­dott a földeken, dolgozott a község boldogulásáért. De emlékezetes esz­tendő is ez a faluban! Még ma is emlegetik az emberek, mennyi kárt, gondot okozott a kormányprogram megjelenése után az ellenség, a ku- lákok munkája. Lépten-nyomon iz­gattak a szövetkezet ellen. \ hely­beli Béke tsz feloszlott és a Rózsa Ferenc termelőszövetkezetből is so­kan kiléptek. Felbomlott az I. tipusu csoport is, melynek elnöke Gál Ig­nác, — a leleplezett s a napokban méltó büntetést kapott összeesküvő banda egyik vezetője — volt. Ezekután nem nehéz megérteni, miért bomlott fel két termelőszövet­kezet is. csoportot, tegye lehetővé, hogy meg­tekinthessék gazdaságát. A választás a szentistváni Béke tsz-re esett. Áp­rilis 3-án el is indultak — köztük volt az 1953 őszén a Rózsa Ferenc tsz-ből és a Béke tsz-ből kilépettek egy része és olyanok is, akik ugyan- ezidőtájt hagyták ott az I. tipusu társulást. A látogatók másik része pedig még sohasem próbálta a kö­zöst. Saját szemével akart meggyő­ződni a szövetkezeti gazdaság jöve­delmezőségéről, tagjai jó életmódjá­ról — amiről manapság oly sokat beszélnek. Elismerően bólogattak a rendezett, tiszta, takaros falu láttán. A termelőszövetkezetben tüzetesen megvizsgáltak mindent, Gál János, a hajdani nincstelen szegényparaszt is a legnagyobb elis­meréssel beszél a látottakról. — Engem is nagyon érdekelt, mennyire haladtak a szentistvániak a közösben. Aki saját szemével még nem győződött meg munkájukról, gazdaságuk jövedelmezőségéről, az talán kételkedne. De én mindent lát­tam. S egyre jobban megérett ben­nem a meggyőződés: a jómódú életet csak a szövetkezésben, a nagyüzemi gazdálkodásban lehet megteremteni. Arról, hogy mikor lépek be én is a termelőszövetkezetbe, még nem so­kat tudok mondani, az ősz majd mindent eldönt. Mikor a tardiak hazajöttek Szent- istvánról, elbeszélgettek arról, amit láttak. Mindegyikük úgy vélekedett, hogy nagyon sokat tanult, saját szemével győződött meg..... a szövetkezeti gazdálkodás korlátlan lehetőségeiről. A látogatók közül többen úgy vé­lekedtek: őszre mi is elkezdjük a szövetkezést; miért ne tudnánk mi is ilyen jól jövedelmező gazdaságot létrehozni, hiszen a szentistvániak is olyan emberek, mint mi vagyunk. Igazuk van a tardiaknak! (LOVAS) Ma Tardon erősen megnőtt, az érdeklődők száma, a rokonszenv a szöyetkezet iránti Sok szó esett a községben Borsod- ivánkáról, Szentistvánról, az ottani termelőcsoportok munkájáról. — Hát menjünk el, nézzük meg — mondo­gatták . a dolgozó parasztok.. A köz­ségiből 23 dolgozó paraszt elhatározta,' hogy megkéri valamelyik termelő­a gépi felszereléstől kezdve a földe­ken folyó -munkálatokig. Előkerültek a noteszok, ceruzák, s bizony alig győzték a jegyezgetést, mert akadt éppen elég. így mesélik ma a láto­gatás után, néhány nappal.’ Orosz Sándort, az egykori Béke tsz elnökét különösen az állatállo­mány érdekelte. Fel is írta, amit lá­tott: 1090 juha, 304 sertése, 115 szarvasmarhája és még. sok egyéb állata van a fcsz-nek. Ezek a számok önmagukban is sokat mondanak. ír ——————i Hejőpapi ifjú traktorístak az elsők között , A hejőpapi gépállomás DISZ-brígádja, mely résztvesz az országo5 ifjúsági traktoros versenyben, Tóth József brigádvezető irányításával áp­rilis 11-én 79 százalékra teljesítette tavaszi kampánytervét. Nem sokkal maradt el mögötte a Petöfi-brigád sem, amelynek tervteljesítése 66 százalék. hallottunk mái' ifj. Balogh Sándorról, az ország legjobb traktoristájáról és munkamódszeréről. Balogh elvtárs vállalta, hocv - jus 1-re tervét 330 százalékra fogja teljesíteni, öccse, Balogh István áp­rilis első dekadjában 161 normálholdat szántott fel, s ezzel megelőzte bátyját is. Rajtuk kívül még ketten. Emődi István és ifj. Kosa Pál ért el nagyszerű eredményt a tervteliesí tésben. A gépállomás dolgozói a kö­zelmúltban megkezdték a napraforgó vetését is. Eddig 40 holdon, négy­zetes vetéssel már földbe tették a napraforgó magot. A hejőpapi trak­toristák a versenymozgalom kiszéle sítésével és tervük maradéktalan teljesítésével ke ülnek május 1 méltó megünneplésére. Kádár-bognár vállalatot létesítenek A megyei tanács április 12-i végre- hajtgbizottsági ülésén dicséretben ré­szesítették a tanács pénzügyi osztály- vezetőjét és az apparátus dolgozóit, mert első negyedévi adótervüket túl­teljesítették. A megyei tanács mellett működő mezőgazdasági állandó bizottság Né­met Imre elnök vezetésével már ed­dig is sok jó javaslattal segítette a tanácsok munkáját. Legutóbbi javas­latára a tanács kimondta: Sárospata,­X ovábbra is a mezőcsáti és a szerencsi járás vezet a járások begyűjtési versenyében A megyei begyűjtési hivatal leg­utóbbi értékelése szerint a járások begyűjtési versenyében a mezőcsáti és a szerencsi járások haladnak az élen. A leggyengébb eredményt a ricsei és az encsi járás érte el. A ri- csei járás beadási kötelezettségét húskilogrammra átszámítva, évi ter­vükhöz viszonyítva 13.51, az encsi pedig csupán 12.56 százalékra telje­sítette. Különösen feltűnő, hogy mindkét járás főleg a tej- és a ser­tésbeadási kötelezettség teljesítésé­ben mutat gyenge eredményt. A ri­csei járás, megyénk legnagyobb ser­téstenyésztő járása csupán 15.6 szá­zalékra teljesítette éves tervét, holott már a második negyedév első hó­napjának közepén vagyunk, tejbea­dási kötelezettségének azonban csu­pán 6.8 százalékban tett eleget. A megye értékelése szerint a já­rások versenysorrendje a következő: 1. Mezőcsát, 2. Szerencs, 3. Szikszó, 4. Mezőkövesd, 5. Putnok, 6 Mis­kolc, 7. Özd, 8. Edelény, 9. Sárospa­tak, 10. Sátoraljau,ihely,,.ll. .Abauj- szántó, 12. Riese, 13. Encs. A megye városainak sorrendje a következő: 1. Miskolc, 2. Özd, 3. Sátoraljaúj­hely, 4. Kazincbarcika. Miskolc város sertésbeadási köte­lezettségének 46.4, baromfibeadási kötelezettségének pedig már 51.8 százalékra tett eleget. kon vagy Sátoraljaújhelyen kádár­bognár vállalatot létesítenek. Meg­állapították, hogy több községben, mint Pusztafalun és Edelényben sok bognáripari szakmunkás van, akik kérték, hogy szakipari vállalatot szervezzenek. Mivel megyénkben nagymennyiségű hordódongának cd- kalmas fa van és ez feldolgozás nél­kül kerül ki a megye területéről, el­rendelték, hogy a fenti helységekben az ipari vállalatot mielőbb létrehoz­zák. A szikszói Hazafias Népfront jelenti A szikszói népfrontbizottság „Szik­szói barázdák“ címmel híradót adott ki, amelynek első száma a napokban jelent meg. Képet ad a járás életéről, népszerűsíti az élenjárókat, megmu­tatja a hibákat. A hátlapján ezt ol­vashatjuk: „Érdemes-e poharat lopni, avagy hogyan kerül 7 forint 05 fillé­res pohár 600 forintba?“ A cikk le­írja Barnóczki János monaji lakos esetét. Neki került 600 forintba a pohár. t avaszi vetés a Szovjetunióban A Szovjetunióban a legmodernebb gépek segítségével végzik a mező­gazdasági munkálatok legnagyobb részét. Képünkön: A Mariupolszkij szovhozban (Ukrán SzSzK) így vetik a tavaszi búzát. Regéc község tovább folytatja a versenyt Regéc község tanácsának tagjai és a tanács dolgozói az állam iránti kötelezettségek határidő előtti tel­jesítése érdekében tovább folytat­ják a versenyt. Május 1 tiszteleté­re a következő vállalást tették: Május 1-ig bezárólag a község 50’ százalékban eleget tesz II. ne­gyedévi adófizetési tervének. A tanácstagok példamutatóan el­sőként tesznek eleget adófizetési kötelezettségüknek. Valamennyi ta­nácstag, a tanács minden dolgozója bekapcsolódik a népnevelő munká­ba. Felvilágosító szóval elérik, hogy a község jelenleg negyven olyan dolgozója, — aki ez eszten­dőben még egyáltalán nem fizetett adót — teljesítse kötelezettségét. A tanács versenymozgalmat in.* dít a község dolgozó parasztjai kö­zött az állami kötelezettségek ha-? táridőelőtti teljesítésére, hogy má­jus 1-ig minél több dolgozó paraszt teljesítse első félévi kötelezettsé­gét. Az egyéni versenyvállalásokat a tanács dolgozói naponta értékelik? A tanács dolgozói e verseny pon­tok alapján versenyre hívták a já­rás valamennyi községét és párosa versenyre Mogyoróska község taná­csát. A verseny értékelésére a já­rási tanács versenyjbizotfcágát kérte fel. Cseréljünk haladéktalanul heferozis kukorlcavetömagot A párt és a kormány nagymennyiségű heterózis kukorica vetőmagot juttat a megye termelőszövetkezeteinek, s egyénileg dolgozó parasztjaid nak csere formájában. Ha a terményraktárakba leérkezett a vetőmag, minden tsz és egyéni dolgozó paraszt mielőbb cserélje ki saját leromlott kukorica vetőmag­ját heterózis kukorica vetőmagra. Ez a kukorica vetőmag nem heterózi- előállítás, hanem már annak ntánterméset. a vetőmagot ugyanúgy kell elvetni, mint a saját kukori­cát. nem kell rajta címerezést végezni és az utánterméssel mindenki szabadon rendelkezik. A heterózis kukorica igen bőven termő és sok­kal biztosabb termést ad. 100 kilogramm heterózis kukorica vetőmagért 100 kilogramm szok­vány kukoricát kell cserében adni. Kenyér- vagy takarmánygabonáért és napraforgóért is lehet cserélni heterózis kukorica, vetőmagot. A kukorica vetés Ideje már elérkezett, így mielőbb cserélje ki min­denki vetőmagját. A Miskolci Vendéglátóipar! Vállalat értesíti a város dolgozóit, hogy a városi tanács végrehajtóbizottsága az „ARANY CSILLAG" étterem espresso besorolását II. osztályra módosította. A határozat alapján az espressóban II. osztályú árakat számítunk! Az étterem változatlanul 1. osztályú marad. Az étterem 7.60 forintos üzemi étkeztetést fogad el. mely levesből, főzelékféléből és tésztából áll. A háromfogásos üzemi étkezés ízletes, kiváló. Ugyanezt a minőséget biztosítja a 6.90 forintos elhordásos üzemi étkezés. Minden este kiváló hangulat! Cigányzene és Bartalos Tivadar magyar nóta­énekes szórakoztatja vendégeinket! helyiipari RUHABEMUTATO! A miskolci kisipari szövetkezetek rendezésében Miskolcon, az M. Sz. T. Déryné utca 5. sz. alatti helyiségében. ÁPRILIS 17-ÉN DÉLUTÁN 4 ÓRÁTÓL női fodrászverseny és divatbemutató. Utána tánc! Büfié! Belépődíj: 3.— Ft. DISZ-ELET UJ MÓDÓN ÉLNI! 1951 nyarán csapta meg iga­zán. a falut az új idők szele. Igaz, már 1949 óta alakultak országszerte a szövetkezetek, de ebben az eszten­dőben megmozdult a föld és a pa­rasztok törniegei indultak él a szo­cialista felemelkedés útján. Ebben az esztendőben adták ki a mezőcsáti járás Dl SZ-ftataijai a nagyszerű jelszót: „Űj módon aka­runk élni.''1 Igen, új módon! Elég volt az apák keserves nélkülözé­seiből, elég a nadrágszíjparcellák röghözkötöttségéböl,. a magántulaj­don tüvlattalan szorításából. Elég! Űj módon akartak élni a csáíti járás fiataljai: belépni a közösbe! S még ezzel sem elégedtek meg. Járták a falvakat, beszéltek öreggel, fiatallal: hagyjanak fel a magános kínlódás­sal, jöjjenek a nagy családba, a közösbe. — Az okos, jó szó sok he­lyütt talált megfelelő talajra s nem egy ember lette meg helyét a szö­vetkezetben. ie Négy esztendő telt el azóta. Űj módon élnek-e azok a fiatal­emberek, akik az új utat választot­ták? Megtalálták-e helyüket való­ban! Megtalálták-e számításukat? Ezt szándékoztunk megvizsgálni a járás egyik termelőszövetkezetében, a geleji Petőfi termelőszövetkezet ben. Sokszor azonban az ember tervez s a valóság végez, — legalább is el­képzeléseivel. — A termelőszövet­kezet akkori DISZ tagjait és DISZ vezetőit ugyanis már nem találni a termelőszövetkezetben. Máshová szó­lította őket a párt. Majoros Lajost szakérettségire, egyetemre küldték, majd onnan vissza a járási Dísz­hez. Szabó Eerencnét a járási párt- bizottsághoz vitték s onnan megint tovább. Sós Irén a tanácsnál dolgo­zik, Juhász Sándor és Eszlári Erzsi az akkori termelőszövetkezeti DISZ- titkár függetlenített DISZ-vezetö lett azóta. Sok víz lefolyt 1951 óta a Tiszán, s bizony nem egyszer hiányoztak azok a lelkes fiatalok, akik a mun­kából mindig kivették részüket és ragaszkodtak a szövetkezethez, tűzön- vizen át. A termelőszövetkezet szé­nája néha nagyon is rosszul állt. Az akkori elnök hibát-hibára hal­mozott, meglazult a munkafegyelem. Amikor azután tarthdtatlcm lett a helyzet, az elnököt leváltották s hazahívták Barci Sándort, a DISZ- vezetőség egyik régi tagját, akit még 1951-ben elvittek más funk­cióba. De mielőtt Barci hozzáfoghatott volna az ügyek rendezésének, ágy­nak esett. Helyettese még tovább szaporította a bajt téves intézkedé­seivel s aszal, hogy nem állt sar­kára, amikor ideje lett volna. Alig­hogy Barci felgyógyult és munká­hoz kezdett 1953 nyarán, beköszön­tött a termelőszövetkezet életében a válság. A tagság szinte egyhan­gúlag követelte a szövetkezet meg­szűnését: „Vissza a földet, kinek- kinek saját művelésébe“. Vissza « nélkülözéshez, a kisgazdasághoz, a régi rosszhoz. Majoros párttitkár, az öreg Juhász Józsi bácsi. Barci Sándor azonban meg még néhányan — összesen 8 család — hűségesek maradtak a szövetkezethez. Lassan - kint visszaballagott a többi is, any- nyira, hogy a termelőszövetkezet tagsága együttmaradt, végül senki sem hagyta el a közöst. Az 1953—54-es esztendőben a ter­melőszövetkezet megerősödött. Aki nem volt odavaló, aki kerülte a ka­szát, kapát, elment szépszerével, vagy elküldte maga a tagság. 1954-ben aztán végképp rend lett a szövetkezetben, s gyarapodott a vagyon is. Baromfiólat, sertés.fiaz- tatót építettek. Szaporodott az állat- állomány, nőtt a jövedelem. Az ösz- szel a Petőfi termelőszövetleezet harmadik lett a járásban a szövet­kezetek közötti versenyben. Es -most értünk él oda, hogy fel­tegyük az előbbi kérdési: No és a fiatalok? Vannak-e s hogyan élnék? Igen, vannak! Az öreg termelő­szövetkezeti tagok elmondják, hogy azokban a válságos időkben nem­csak a régi DISZ-esek szelleme hiányzott, de hiányzott főleg az ifjú munkás kéz is. Mert csak a fiatal izom bírja igazában a nehéz pa­raszti munkát. S ugyancsak kezdtek jönni, cseperedni az űj jártatok: Kovács Pista, Sós Lajos, meg a többiek, Az idén a 18 új belépd közül 12 fiatal: a kis Bordás, ifjabb Varga József és sokan mások. Sinka Jolán egyenesen a városból jött vissza könyvelőnek. A fiatalok példamutatóan meg­állják helyüket a munkában s így megtalálják számításukat is. Igen, érdemes a termelőszövetkezetben gazdálkodni, új módon élni! A ter­melőszövetkezet az 195i-es évben 13 forint 30 fillért fizetett ki egy mun­kaegységre és i kiló 80 dekagramm búzát, 0.52 kilogramm árpát, 1 kilo­gramm 10 deka tengerit, l kiló 40 deka szálastakarmányt, 0.07 kilo­gramm cukrot, 5 kilogramm szalmát adott ki. Kovács Pista apja 22 holdas kö­zépparaszt volt és az I. típusú ter­melőszövetkezeten át jutott el idáig. Elmondta, hogy a család 4 tagja, mintegy 1500 munkaegységet hozott össze. 22 holdjuk volt régen, de volt hozzá hét gyermek is. Meg lehetett ebből élni ugyan, de csak beragad­ták mindig a, kátyúba, hiába dol­gozták inukszakadtáig. A termelő­szövetkezetben megtalálta a nyugal­mat, az anyagi egyensúlyt. Kovács Pista 354 munkaegységed hozott a család 1500 munkaegységéből. Be­csületesen felruházkodott, tellett télikabátra, cipőre, ingre, csizmára is belőle. — Nem adnánk semmiért a termelőszövetkezetben életet —■ mondják most Kovácsék. A fiatal Sós Lajos kocsisként dol­gozik. Apja szegényparaszt volt, a kis Sós-gyerek együtt nőtt a szö­vetkezettel. Még a kocsiderekát sem érte el, amikor már itt dolgozgatott, Aztán, hogy belenőtt a korba, 1954- ben belépett a szövetkezetbe. Meg sem tudná számolni mindazt, amit a jövedelemből vásárolt. Még kerék­párra is tellett a pénzből. Űj módon élnek tehát a termelő­szövetkezet fiataljai. Ügy, ahogy a kisparcella sohasem tette volna le­hetővé. Kemény a munkájuk, de már segít nekik a gép és nagyobb anyagi gondjaik sincsenek. Egy valami azonban hiányzik a szövetkezet életéből: a nagymultú geleji termelőszövetkezetnek most sincs DISZ-szervezete. Erre pedig szükség van, hogy még kulturál­tabbá, színesebbé váljék az új mó­don berendezett élet. Ilyennek találtuk a geleji fiatalok új életét, amelyet a ter­melőszövetkezet teremtett meg. Eszlári Erzsébet, Majoros Lajos a termelőszövetkezet régi fiataljai ott dolgoznak most a járási DlSZ-bi- zóttságon. Gondolkozzanak csak el arról az 1951.es mozgalomról, arról, amikor a fiatalok egész sorát vezet­ték az új élet útjára és arról, hogy nem volna-e itt megint az ideje, a többi, még egyénileg dolgozó pa» rasztfiatatt is rádöbbenteni: „ŰJ módon kellene élni!“ Sándor Lassítö

Next

/
Oldalképek
Tartalom