Észak-Magyarország, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-17 / 90. szám

(2 enm e ül, enin l,2i élni fog ! enm eint jog fl(MHIÍl 1H1II! !t)! ítél t!lll»l hUni!nM!U!'!lí ff<U)4l(U! tií ifiül! flif (Itltl IH! IIH IHfH r!!!lf < M! IjHIfliUl UflISiJ U!líÍÜHIHÜliüli!ttíilIUJ!<HHIH-iHWHHHíí fflHífli !H! )U f IflU ii'WiLiiBfiüfW! föíf! MMflMIH lH}mmtt!í3ÍÍHH.lMHHHÍ?!nHMt!l! f! »H H! it H MMIIHIMIH Ilii I tllllfiril IIHH !f< IH Hil H ti! i UHI !l 11 li IIII Ulti!!!!! i III II! M!(f!l !111M HMI HUH Ml! (Hí !tl(!11 kÉf^i&ItiiSSItdE1 Ksss ÁPRILIS 22: LENIN SZÜLETÉSÉNEK NAPJA == ~<WWitHMH«HltHII1IHUIMmniU)IMim«IIIHMtHH«MMIlHHimmillimimiimiHMIIIIIHHIHHmillllll^ .............minin.....mmillilmiillimilliiliiiiimiiiimiiiMiMni A NAGY LENIN jm tett m K i volt? könnet eredt — ez a minden emberek közt legemberibb ember?11 (V. Majakovszkij: ,,Vlagyimir li­lies Lenin“ című elbeszélő költemé­nyéből.) Április 22-én emlékezünk meg Vla­gyimir Iljies Lenin, a dolgozók nagy vezére és tanítója, a kommunista párt és a szovjet állam megalapí­tója születésének 85. évfordulójáról. Alig akad a földgolyón olyan hely, ahol ne hallottak volna Leninről. A lenini eszméken nevelődött és neve­lődik a bátor harcosok újabb és újabb nemzedéke, akik küzdenek a munkásosztály ügyéért, az új szo­cialista életért. Lenin egyik legnagyobb érdeme, hogy megteremtette a munkásosztály harcos, marxista pártját. Sok erőt és önfeláldozó munkát követelt, hogy a proletárpárt sorait egységbe tömörítse 'és megtanítsa a tömegek vezetésének művészetére, a cári ön­kényuralom idején, amikor a mun­kásmozgalomban résztvevők minden lépésénél ott fenyegetett a börtön, oi száműzetés, a bitó fa. Lenin kérlelhetetlen harcban a munkásosztály számos nyílt és tit­kos ellenségével, ideológiailag, szer­vezetileg, politikailag és elméletileg előkészítette és megacélozta a kom­munisták, a bolsevikok pártját. Lenin vezetésével a kommunisták pártja legyőzhetetlen erővé, a mun­kásosztály valódi harcos élcsapatává fejlődött. Oroszország dolgozói az ő vezetésével a világon elsőként dön­tötték meg a földbirtokosok és kapi­talisták uralmát, megteremtették a munkás-paraszhatalmukat és új, szocialista társadalmat hoztak Wire. Lenin zseniális és bátor tervei dolgozott lei, amelynek segítségével a kapitalista környezet ellenére is felépülhet a szocialista társadalom. E terv megvalósítása lehetővé tette a kommunista pártnak, hogy rövid idő 1alatt a szovjet országot elma­radott országból hatalmas szocialista hatalommá ráftoztassa. Elegendő megemlíteni, hogy a Szovjetunió nehéziparának átlagtermelése 1954- ben az 1913. évinek több mint «30­szorosára emelkedett, az elekinrmus- energia termelés pedig 70-szeresére növekedett. Az ország mezőgazausá- gában 25 millió szétszórt apró pa­rasztgazdaság helyébe 90.000 kolhoz és több mint 5000 szovhoz lépett, melyek korszerű mezőgazdasági tech­nikával vannak ellátva. 1919-ben Lenin 100.000 traktorról álmodott. 1951-ben a Szovjetunió mezőgazda­ságában 1,260.000 traktor, 326.000 kombájn és számos egyéb gép mű­ködött. Lenin álma megvalósult! A szovjet népnek a gazdasági és kulturális építkezésben elért ered­ményeiről beszélve nem szabad szem elől téveszteni, hogy a szovjet állam fennállása óta két háborút élt át, amelyek óriási erőfeszítést és hatal­mas áldozatokat követeltek. És ha a szovjet ország biztosan hokid egyre újabb győzelmek felé, ez a szocialista rendszer hatalmas élet­erejéről tanúskodik. A szovjet nép jelenleg új, hatalmas feladatokat old meg a. gazdasági és kulturális élet további fejlődése, a szocialista társadalom, megerősítése és a kom munizmushoz váló fokozatos át­menet terén. A nagy Lenin tanította, hogy a kommunizmus csak azután követ­kezhet be, ha a szocializmus telje­sen győz és megszilárdul. A kom­munizmusba való átmenethez m.in­denckuuM a magasabb tecmiika alapján állandóan fokozni kell a munka termelékenységéi, gyarapí­tani kell a közös vagyont. A szovjet nép Európa és Ázsia népi demokratikus államainak test­véri barátságára támaszkodva építi a kommunizmust. A Szovjetunió ma már .nem egyedüli szocialista állam a világon. Vele egj/ütt a Kínai Nép- köztársaság és tíz más állam alkotja a szocializmus és demokrácia hatal­mas táborát. A 900 milliós szocia­lista tábor elsőfontosságú, nemzet­közi jelentőségű tényező. A Szovjetunió, a Kínai Népköz- társaság, valamint a demokrácia és a szocializmus táborához tartozó minden állam következetesen harcol a békéért, a népek közötti barát­ságért, az imperialista háborút gyújtogatok ellen. A béke politikája, amelyet olyan állhatatosan folytai a Szovjetunió és a többi népi demokratikus ország, ■megfelel a népek érdekeinek. Ezt igazolja a békeharcosok hatalmas nemzetközi mozgalma, amely sok- százmiüió embert ölel fel. A legszélesebb néptömegek egyre aktívabban állnak .Iá a béke. a de- mokrácia és a szabadság ügyéért. Ebben, nyilvánul meg a leninizmnr eszméinek, korunk leghaladóbb esz­méinek hatalmas életigenlő ereje. r Jlátta, hall úttá Jhniat fiúikor 1913-ban bevonult kato- Cst nának, még nem is gondolta, hová, veti a sors, az élet. Alig töl­tött tíz hónapot a katonaságnál kitört az első világháború. A háború első napjaiban a frontra dobták. Az első vonalba került, ahol csakhamar megsebesült — fogságba esett. Sebesülése miatt nem vehetett részt a Vörös Hadsereg harcaiban. Omszk mellett egy kis faluban, az Irtása folyóhoz közel Izlubás köz­ségben telepedett le. Itt érte a forradalom. A forradalom tüze lángragyuj- ította az emberek szívét. Kremniczki Antal a diósgyőri lakatos is a for­radalom mellé állt. Tevékenyen részt- vett a forradalmi munkában, a harcokban, a küzdelmekben. Ehhez mindenekelőtt igyekezett megtanulni az orosz nyelvet. Jó nyelvérzéke és szorgalma meghozta a gyümölcsét. Néhány hóuap múltán már csak­nem úgy beszélt oroszul, mintha mindig ott élt volna. A kis község dolgos lakói befogadták az idegen ország fiát. Amikor megalakult a községben a pártszervezet, Krem­niczki Antalt titkárnak választották. Három évig intézte az egyre erő­södő pártszervezet munkáját mind­addig, amíg 1921-ben haza nem tért. Ezekről az időkről, ezeknek az időknek a harcairól beszél a ma már őszbecsavarodott hajú, de ma is mozgékony, tettrekész, cselekedni, dolgozni akaró öreg harcos. A község ahol ólt, hol a fehérek, hol a bolsevikok kezén volt. A fe­hérek kegyetlensége ma is élő, de keserű emlékeket ébreszt az öregben. Ami mozdítható volt, mindent el­vittek, raboltak, pusztítottak, őt is Csaknem meztelenre vetkeztették. /Rabolhattak és gyilkolhattak a ^ fehérek, de a szívekből nem tudták kioltani a tüzet, amelyet a forradalom gyújtott. A pártszerve­zet mindig ébren volt. Vezetésével, ahol tndtak, ártottak a fehérgárdis- táknak és segítettek a vörös kato­náknak. A Vörös Hadseregnek ara ír fisz hdyón keflett átkelnie — úgy ért a fehíba. A csapatok hélt agyúval jöttek. Már az utolsó ágyút vontat­ták át, amikor a befagyott folyó jege közel a parthoz hatalmas recs- csenéssel beszakadt. Éjszaka volt. Vad szél kavarta a havat, ereje könnyeket csalt az emberek sze­mébe. A falu lakói azonnal segítettek. Kötelek, pányvák kerültek elő. Rö­viddel ezután vezényszó hangzott, s a jég ától könnyedén a partra von­tatták az ágyút. A front nem állt meg. A vörös katonák megállás nélkül még azon az éjszakán folytatták útjukat. A fehérek mint űzött vad menekültek a mindent elsöprő erő, a Vörös Hadsereg elől. A nép segítette a harcosokat és pusztította a fehére­ket. Lenin szava, Lenin neve vezé­relte őket a munkában, a harcok­ban. Lenint, a forradalom lánglelkű ve­zetőjét a világ dolgozóinak vezérét mindenki ismerte Oroszországban. Ha róla esett szó, akkor egyszeri­ben kiegyenesedtek az emberek. Az o neve, szava felrázta a szíveket, a lelkeket. Még a legkisebb községben, így Izlnbásban is ismerték őt. Tud­ták róla, hogy mindig azt akarja, ami legjobb a néipnek. éj falu lakói azonban még töb- C/C bet akartak tudni Leninről, mint amit a hírekből, átutazóktól, s amit az újságokból hallottak, ol­vastak. Élt a faluban egy messzi vidékről, a forradalom napjaiban odavetödött tanító. Nevére már nem emlékszik az öreg, de azt nem feledtette el, hogy az általa rendszeresen meg­tartott szemináriumokon milyen tűzzel, szeretettel, ragaszkodással beszélt Leninről. A szemináriumok hallgatói kérdésekkel ostromolták a tanítót, aki igyekezett mindenben pontos választ adni. Tanulásban, harcokban éltéit évek után köszöntött a kis falura 1920. Ekkor érkezett a hír is, hogy Mosz­kvában értekezlet lesz, ahol Lenin fog beszélni. A hadifoglyok küldöt­teként Kremniczki Antal utazott Moszkvába, hogy meghallgassa Le­nini. TT-­....KJ)-----, ■nuiryn 5fí+r Mg fa AJdULUJN» LLILRJfe Uei WW tyt* fél kellett készülni az útra, biszei az utazás hat napig tartott Moszk­váig. A vonaton nem sokat beszélitek. Mindenki a szívében vitte az örö­met, a boldogságot, hogy láthatja, hallhatja Lenint. A hatalmas forgatag, ami a fű- városban fogadta őket, elkápráztató volt. Az utcákon csapatok vonultak. A házak ormán zászlók lobogtak, pezsgett, forrt az élet. Egy hatal­mas épület óriási termébe irányítót, ták őket. Nem tudja milyen okból, de kicsit késtek. A gyűlés már tar­tott. A teremben tapsoltak, éljenez­tek az emberek. Itt látta, itt hal­lotta beszélni Lenint Kremniczki Antal. Szavait alig értette meg, az emlékek is elmosódtak már, nagyon nehéz lenne felidézni, hogy mit mondott Lenin. Az volt a fontos: látni, hallani Lenint. Alighogy befejezte szavait, sokan jelentkeztek felszólalásra. A felszó­lalók között volt egy idős asszony is. Abban az időben nagyon nehéz volt ott a helyzet. Az emberek éheztek, alig volt valami fekete ke­nyér, ruha, cipő, még a legszük­ségesebbre is alig jutott. Az asszony is erről beszélt, elpanaszolta Lenin elvtársnak, hogy milyen nagy szükségben vannak. Nem telik arra sem. hogy a cipőjét megfoldoztassa. Alig hogy a® asszony befejezte mondanivalóját, Lenin elvtárs elébe­lépett s megmutatta cipője talpát: Lyukas volt az övé is. Arról beszólt: mindannyian így élünk most. Ezek­et án beszélt a jövőről, a holnapról. 'Tfremniczki Antal jelenleg is » diósgyőri gyárban dolgozik. A gyárat az a kitüntetés érte, hogy Lenin elvtárs nevét viselheti. A gyár dol­gozói érzik, tudják, mire kötelez Lenin neve. Ügy akarnak dolgozni, hogy e kitüntetést mindenkor meg­hálálják. Most, Lenin elvtárs szüle­tése évfordulójának közeledtekor róla emlékeznék a gyár dolgozói is. Leninről, akit a nép emelt magasra, magasabbra a csillagoknál, hogy messzire Meson és megmutathassa népének, az egész dolgozó emberi­ségnek a boldogság felé vezető utat. MAJAKOVSZKIJ: VLAGYIMIR 1LJ1CS Tudom, hogy nem a hősök zúdítják lávádat, forradalom. Könyvmolyok meséje mind, ami balgán hősöket dicsért! De hogy ne zendüljön dalom Érette, Iljicsért? Agy nélkül mit sem ér a láb. Agy nélkül a kéz tehetetlen. Hol erre, hol arra -dobálta magát a világ teste fejetlen. Minket eladtak, hogy leöljenek, zord harci zaj harsant az é£re fel, de ime, kinőtt már a világ felett Lenin, mint óriási fej. Tengelyek köré gyűlt a föld, megosztva. És minden kérdés egyszerű. Mert megmutatkozott, hogy a káoszban csak két világ van. bár roppant méretű. Az ■ egyik — nem egyéb, mint has, csupa hass A másik — milliókká nőtt ezerek — szilárdak, mint a szikla, a vas. Föl — tornyosodó izomtömegek. Az ifjú Lenin V. I. Lenin a szimbirszki gimná- Lenin 1892-ben. amikor magán- zium érettségiző diákja. Kilenc éves tanulóként a pétervári egyetem jogi korában iratkozott be a gimnázium- karán vizsgázott. Mint ügyvédgya- ba és 1881-ben kiváló eredménnyel kornok Számárában, a szegények éfl végezte el. elnyomottak védelmezője lett. Ünnepi pártnapokon emlékeznek meg országszerte Leninről Vlagyimir Iijics Lenin születésé- te az országban ünnepi pártnapokon nek 85. évfordulója alkalmából szer- emlékeznek meg. Tanulóifjúságunk megemlékezése Leninről Tanulóifjúságunk is méltó módon kólájában a magyar- és a törtéire« megünnepli Lenin születésének 85. lemórákon emlékeznek meg a né- évfor dűlőjét. Az ország mindéin is- pék nagy tanítójáról. Most már látjuk a célt. Rajta, tovább! Tudjuk, holi van — elsöpörni — szemét! Tudja a láb, kinek tiporja meg rút tetemét. Félre, aki haboz és nyafog! .JVárjunk?' Csiga-szó, meg né rontson! Tudja a kéz, kire fog fegyvert, s hogy halált, kire ontson, Füstölög a föld, tüze lobban, s végig a nép börtönein, mint bomba, kirobban — a név: Lenin! Iienin! Lenin! S a verseim nem holmi legyező, nem az ünnepeltet legyezgetem. «á Én Leninben a világ s a magam egyező' hitét dicsőítem. Költő máskép nem is lehetnék, < Hisz’ nincsen méltóbb — dalra — tárgy ötágú csillagokkal fényes egednél^ Oroszországi Kommunista Párt. (Kardos Pál jm tMíátsdt, Ünnepségek a Lenin Kohászati Művekben A Lenin nevét viselő diósgyőri kohászati üzem dolgozói szeretettet készülnek a nagy névadó születése 85. évfordulójának megünneplésére. Hétfőtől kezdődően minden gyáregységben ünnepi pártnapon emlé­keznek meg a világ dolgozóinak nagy vezéréről. Már folynak a tö­megpropaganda előadások, csoportos beszélgetések, amelyen Lenin éle­tét, munkásságát, harcait ismertetik a gyár dolgozóival. Április 21-én, csütörtökön délután 4 órakor a gyár etötti Lenin szoborra helyeznek el koszorút az üzem dolgozói. Az ünnepi beszédet Sziklavári János az clektróacélmn gyárrészlegvezetője mondja. Este a Művelődés Házában megyei központi ünnepség lesz, amit Lenin életéről szóló film vetítése követ. A gyáregységekben Lenin sarkokat készítenek és kis kiállításokat rendeznek Lenin életéről. Az évforduló napján, április 22-én a gyár nagytermelési napot tart. AZ ÉVFORDULÓ A Lenin Kohászati Művek marti­nászai mind szebb eredményeket érnek el. Lenin elvtárs születésének 85. évfordulóját a legszebb munka- sikerekkel akarják megünnepelni, ezért május 1. tiszteletére vállalták, hogy áprilisi tervükön felül 1000 tonna acélt termelnek. A diósgyőri martin, amely nem *s tágan régen még adósa mát a nép­TISZTELETÉRE gazdaságnak, szombaton reggel je­lentette, hogy a vállalást teljesítene; 1000 tonna acélt adott terven felüt az országnak. A diósgyőri martinászok újabb fel­ajánlást tettek. Megígérték, hogy Lenin elvtárs születésének évfordu­lójára újabb 590 torma acélt adnak terven felül.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom