Észak-Magyarország, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-08 / 82. szám

2 ÉSZAKMAGYAKORSZAG Fenlek, 1955. április 8. •mrni Német BemkraUkus Köztársaság belüypiiisisztériuniának Uerlin (TAfsZSZ) Az ADN hírügynökség jelenti: Amint a be 1 ügymin i nz t c riu111 közöl­te, Vladimír Vaszilaki profo.iszor, Nyugat-Németországból érkezett uk­rán emigráns azzal a kéréssel fordult a Német Demokratikus Köztársaság hatóságaihoz, adjanak neki menedé­ket a Német Demokratikus Köztár­saságban, hogy elintézhesse a haza­térésével kapcsolatos kérdéseket. Vladimir Vaszilaki professzor a „szovjet népek antibolsovik szerveze­teinek ligája“ nevű 1954-ben meg­alakított amerikai kémszolgálatnak, e tzovjetellones cmlgránsközpontnuk az elnöke, az „ukrán felszabadítást moz­galom“ nevű szovjetollenes ukrán emigráns szervezet vezetője, vala­mint a Münchenben megjolenő „Nova Ukraina“ eímü emigráns lap felelés szerkesztője volt, Vladimir Vaszilaki professzor a Német Demokratikus Köztársaság kormányához intézett le­velében a többi között a kővetkező­ket Írja: „A második világháború idején a magam és családom körülményeinél fogva Nyugat-Néroetországba kerül­tem, ahol tizenegy évet töltöttem. Reakciós örök befolyására u Szov­jetunió eilen irányuló aktív munkába kapcsolódtam. Addig a pillanatig, amikor átmentem a Német Demokra­tikus Köztársaságba, clnöko voltam a „szovjet népek antibolsovik szerve­zetei ligájának“ és az „ukrán feisza- baditáai mozgalom“ nevű szervezet­nek, továbbá felelős szerkesztőként, dolgoztain a Münchenben megjelenő „Nova Ukraina“ című emigráns lap­nál. L szervezetekben egész vezető tevé­kenységemet a müncheni úgynevezett ,,amerikai bizottság“ tagjai,' az ame­rikai I’agc és Sargeant útmutatásai izerint végeztem. Az emigráns szervezetek vezetője­ként módomban állt részletes elemzés tárgyává tenni tevékenységük irá­nyát és átlátni azokat a tényleges colokat, amelyekre az amerikai im­perialisták a hírhedt „amerikai bi­zottság“ segítségével felhasználják az emigránsokat. Rengeteg eset' tanul­mányozása eredményeképpen vilá­gossá vált előttem, hogy az „ameri­kai bizottság“ nem érdeklődik azok­nak a népeknek a sorsa iránt, ame­lyekből a jelenlegi emigránsok szár­maznak. Tevékenysége kizárólag arra irányul, hogy az emigránsokat enge­delmes, vak eszközzé legye a demok­ratikus tábor országaiban elvégzendő aknamunkához. A különböző emig­ráns szervezetek vezetői nemcsak, iiogy nem ellenzik, hanem ellenkező­leg, minden eszközzel támogatják ezt tv magatartást, bevonják az emig­ránsokat a népeik ellen folyó aktív harcba, megvesztegetéssel és zsarolás­közíeménye sál arra kényszerítik őket, hogy a kémek és provokátorok aljas szere­pét töltsék be. Emigrációra alatt hibásan azt téte­leztem fel, hogy az emigrációnak van valamilyen jelentősége a Szov­jetunió életében, de kiderült, hogy mélységesen tévedtem. Az élet szét­zúzta fantasztikus elképzeléseimet. Az amerikai imperialisták, akik a párizsi egyezmények ratlfiká'ására törekszenek, akik új háborút készí­tenek elő a Szevjofunió és a népi demokratikus országok ellep, nvnden emigráns szervezet tevékenységét úgy írányitják, hogy azok saját népeik ellen harcoljanak Mivel maradéktalanul feliemorietn. hogy az én „politikai tevékenységem" Is uz ukrán nép és az egész bzovjot nép ellen irányul és csupán az ame­rikai imperialistákat szolgálja, elha­tároztam, hogy szakitok az ameri­kaiakkal, abbahagyom a demokra­tikus tábor ellen irányuló „politikai tevékenységemet“ és ha lehetőség nyílik rá, tevékenyen részt veszek az amerikai imperialisták és az általuk vezetett szovjetellenes emigráns szer­vezetek aknamunkájának leleplezésé­ben". A Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya eleget tett Vladimír Viisztlaki kérésének és menedéket adott neki hazatérése kérdésének megoldásáig. (MTI) Páriis lakossal« lümeggviilésen fe’eiie Hl szoülatitésái a német népnél Jacques Duclos és Willi Mohn beszéde Párizs (MTI) A francia főváros lakossága a teli Sportcsarnokban tómeggyülésen fe­jezte ki szolidaritását a nőmet nép­pel a béke védelmében, A tcimeggyűlés diszemelvenye mö­gött hatalmas transzparens hirdet­te: „a német militaristák felfegy­verzése ellen a béke közös védet* máért a német és a franciá néppel.'’ A d (szemelvényen jelen volt az elnöklő Marcell Cachin mellett Jacques Duclos, valamint Willi Mohn, a Német Kommunista Párt titkárságának tagja. Fritz Baesel, a saarvidéki kommunista párt titkár­ságának tagja, Francois Biiloux, Laurent Casanova. Iz5on Mauvais és Léon Félix, a Francia Kommunista Párt politikai bizottságának tagjai. 1932. óta most első Ízben lépett a Német Kommunista Párt megbízott­ja Párizs lakossága elé. 23 évvel ez­előtt vett részt Ernst Th aelmann a Bullier-teremben megtartott nagy­gyűlésen s nem sokkal később Mau­rice Thorez Berlinben Karl Lieb­knecht és Rosa Luxemburg sírjánál mondott beszédet. A hatalmas tömeg előtt Marcel Cachin elnöki megnyitójában hang­súlyozta, hogy a háborús párt meg a német felfegyverzés kérdésében sem nyerte meg a játszmát, s a francia és a német nép egységesen harcol a győzelemig. A francia burzsoázia vezető köreiben — mondotta Jacques Duc­los nagy beszéde során — az osz­tályönzés a nemzeti érzés fölé kere­kedett Franciaország népe azonban szilárdan ellenáll a német militariz- mus ujjáteremtésének és soha sem egyezik bele, hogy háborút viseljen a szocializmus országai ellen. Mond­juk és ismételjük Maurice Thorez- zal: ..Franciaország népe soha sem visel háborút a Szovjetunió ellen!' Német barátaink, elvtársiunk és testvéreink! Franciaország dolgozói és demokratái testvéri jobbot nyújta­nak felétok, El vagyunk szánva arra, hogy együtt harcoljunk veletek kö­zös ellenségeink ellen. Éljen Fran­ciaország és Németország dolgozói­nak, népéinek harcos szolidaritása a békopolitika és a kollektiv bizton­ság érdekében! — fejezte be beszédét Jacques Duclos. Willi Mohii. a Német N-ommu- nistn Párt titkárságának tagja, akit a hatalmas tömeg percekig tartó él­jenzéssel ünnepelt, beszédében han­goztatta: A német dolgozók szolidárisak Wilhelm l’icck nyilatkozatával, aki kijelentette, a német nép soha sem engedi meg, hogy a német militaris­ták agressziót kezdjenek Franciaor­szág népe ellen. — Semmi sem választ el bennün­ket tőletek — mondotta Willi Mohn — de minden elválaszt bennünket az ágyúgyárosoktól és a bankárok­tól. Feltette ezután a kérdést: most mi a teendő. — Erre azt felelhetjük: folytatni és fokozni kell harcunkat a párizsi szerződések ellen e szerződések megsemmisítéséig — mondotta. Az ehhez szükséges erők rendelkezésre állanak. Ugyanazzal az elszántság­gal, amellyel nemet mondunk annak, hogy Európát az SS-legények csiz­mája, vagy a dollár diktatúrája alatt szervezzék újjá, amellyel ne­met mondunk az ásyugyárosok és a bankárok Európájának, amely a népek börtöne lenne, ugyanazzal az elszántsággal mondunk igent az európai népek szabad uniójának, annak az igazi Európának, amely a kollektív biztonságra irányuló pak­tumból születik majd meg. Elutazott a szovjet korruáuyküldöüség A hazánk felszabadulása 10. évfor­dulójának ünnepségein résztvett szovjet kormányküldöttség, élén Kli­ment Jefroruovios Vorosilov marhal­lal csütörtökön reggel elutazott Bu­dapestről. A szovjet kormányküldöttséget a Nyugati-pályaudvaron ünnepélyesen búcsúztatták. Megjelent a búcsúzta­táson Rákosi Mátyás, a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára és Dobi István, a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke is. A szovjet kormányküldöttséget el­utazása előtt Dobi István, a Népköz- társaság Eluöki Tanácsának elnöke üdvözölte. Dobi István búcsúszavaira K, 3­Vorosilov marsall válaszolt. Vorosilov elvtárs, a szovjet kor­mányküldöttség vezetője, a küldöttség és a maga novéberi őszinte háláját) fejezte ki a Magyar Dolgozók Pártja, a magyar állam vezetői, s Magyar- ország dolgozói iránt azért a barát­ságért és szeretetért, amellyel a szov­jet kormányküldöttséget körülvették Magyarországon. A meleghangú búcsúszavak elhang­zása után felcsendültek az Interna- cionálé hangjai, majd a szovjet kor­mányküldöttség tagjai beszálltak a különvonatba, amely a Rákóczi-induló hangjai mellett gördült ki a pálya­udvarról. S«ov Jel-magyar i(júáá»i est Moszkvában szabadította fel Ma­Moszkva (TASZSZ) Moszkvában április 5-én nagysza­bású szovjet-magyar ifjúsági barát­sági estet rendeztek abból az alka­lomból, hogy a. szovjet hadsereg tíz évvel ezelőtt gyarországot. Az ünnepi estet Mihail Davidov, a Komszomol moszkvai városi bizott­ságának titkára nyitotta meg. (MTI) A Gehlen*félt> kémsservezel egyik ügynöke jelentkezett a Német Demokratikus Köztársaság halóságainál Berlin (MTI) Kurt Rittwagen, e Gehlen volt náci tábornok vezetésével működő nyugatnémet kémszervezet egyik nyu­gatberlini ügynöke április 5-én jelent­kezett a Német Demokratikus Köz­társaság hatóságainál és menedéket kért maga és felesége számára, Rlit- wagen elmondotta, hogy a Gehlen szervezet azon csoportjánál dolgo­zott, amelynek feladata a Német Kommunista Párt, a Németország Szocialista Egységpártja és más ha­ladó szervezetek elleni provokáció előkészítése és végrehajtása. Ritl- wagen közölte, hogy a Gehlen-féle kémszervezet e csoportjának nyugat­berlini központja a Bamberger- Strasse 9. szám alatti házban van. (MTI) Megnyílt az ázsiai országok értekezlete Uj-Delhi (Uj Kína) Uj-Delhiben az Alkotmány-klub termében szerdán délután megkez­dődött az ázsiai országok értekez­lete. A megnyitó beszédet Ramesvari Nehru asszony mondta. Méltatta Kína és India miniszter- elnökének közös nyilatkozatát, amely a világ elé állította a békés együtt­élés öt alapelvét, mint „a világfe­szültség növekedése elleni gyógy­szert“. Nehru asszony élesen bírálta a fa­ji elkülönítés politikáját, amelyet a gyarmatosítók országaiban az ázsiai bevándorlók ellen folytatnak. Az emberiséget pusztulással fe­nyegető atomfegyverek felhasználá­sának terveit élesen elítélte és eze­ket mondotta végül Nehru asz- szony: „A világ minden népének egye­sült erővel kell elérnie, mindenféle atomfegyver használatának betilts oát.“ Az értekezlet megnyitó ülésén fel­szólalt Kuo Mo-Zso, a kínai küldött­ség vezetője is. (MTI) A NÉPI DEMOKRÁCIÁK TAPASZTALATAIBÓL A vezető káderek politikai gazdaságtant tanulnak Megkezdődött az országos építőipari tanácskozás Irta: B. Taraszov VISOCANI, a csehszlovák főváros egyik legna­gyobb ipari kerülete. Itt helyezkednek el az olyan ne­hézgépipari üzemek, mint a „C. K. D.—Sztálingrád“, C. K. D.—Sokolovo“, a „Klement Gottwald“ autógyár és má­sok. A kerületben 130 üzem működik. A kerület üze­meinek és gyárainak dolgozói az elmúlt évben jelentős termelési sikereket értek el. Mindössze két vállalat nem teljesítette évi tervét. A kerület dolgozóinak ter­melékenysége az előző évhez viszonyítva 12 százalék­kal emelkedett. — Sokat tettünk, de ebben az évben még bonyo­lultabb feladatokat kell megoldanunk — mondja Ales Fisár, a kerületi pártbizottság titkára. — Jelentős mér­tekben növelnünk kell a termelést, javítanunk kell az önköltséget — ezek az állami tervek követelményei. Ar. eimult év tapasztalata bebizonyította, hogy csak azok az üzemek dolgoznak egyenletesen, amelyek élén mun­kájukat jólismerő vezetők állanak, ahol a gazdasági és pártvezetők elsajátították a műszaki, gazdasági és pénzügyi ismereteket. Ezért az elmúlt év őszén a kerü­leti pártbizottság külön határozatot hozott a káderek gazdasági oktatásának megjavításáról A KERÜLETI pártbizottság titkára részletesen el­mondja, hogyan bővítik gazdasági tudásukat, műszaki ismereteiket a gazdasági és pártvezetők. A kerület üzemeinek és gyárainak több igazgatója — többségük­ben volt munkás, mester, üzem- és műhelyvezető — a prágai főiskolák és a műszaki főiskola esti tagoza­tain tanulnak. A többiek — a párt és gazdasági aktiVa túlnyomó többsége — a kerületi politikai gazdaságtan szemináriumokon és a „népgazdasági körökben“ tanul­nak, a pártoktatási rendszer keretében. Ebben a tanévben két kerületi politikai gazdaság­tant és közgazdasági szemináriumot indítottak. Az egyik a kerületi pártbizottságban, a másik a „C. K, D.—Sztálingrád“ gépgyárban működik. Ezeken a sze­mináriumokon a kerületi pártbizottság, a nagyobb párt- alapszervezetek munkatársai, valamint gazdasági ve­zetők tanulnak. A szeminárium hallgatói megtanulják a termelés tervezésének rendszerét, az önálló gazdasá­gos elszámolást, munka- és munkabér szervezést, a jövedelmezőséget és más kérdéseket. A hallgatók nagy érdeklődéssel ismerkednek a cseh nyelvre lefordított és a „Rudé Právo“ által közölt „Politikai gazdaság­tan“ tankönyv egyes fejezeteivel. A tanult anyag elsa­játítását nagymértékben elősegíti, hogy az elméleti kérdéseket összekapcsolják a kerület élenjáró üzemei­nek konkrét példáival. így például az egyik szeminá­riumon felszólalt az „Őrei“ gyár igazgatója, aki el­mondta, hogyan vezették be üzemükben az önálló gazdaságos elszámolást. Az igazgató elméleti megálla­pításait az üzemi adatokkal támasztotta alá, Az el­: A Magyar Dolgozók Pártja Köz- - ponti Vezetősége és a Magyar Nép- • köztársaság Minisztertanácsa tanács- j Hozásra hívta össze az építőipar ve- jzetőit, az építőipari vállalatok leg­jobb dolgozóit, az építőipar párt- és j szakszervezeteinek küldötteit, hogy [megtárgyalják az 1955-ös évben az [építőiparra háruló feladatokat és [azok megoldásának módjait. A két,- ; napos tanácskozás csütörtökön reg­gel az országház kongresszusi termé­ben kezdődött. A tanácskozáson megjelent Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Hi­das István, a Magyar Dolgozók Párt­ja Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és Vég Béla, a Magyar Dolgozók Párt­ja Központi Vezetőségének titkára is. Kilián József építésügyi minisz­terhelyettes elnöki megnyitója után Szíjártó Lajos építésügyi miniszter mondott beszédet. A FÉNY LEGYŐZI A SÖTÉTSÉGET '~ff . a a háború végén V'-' azt mondta volna valaki a hitlerista gyüjtötáborból szaba­dult franciának, vagy az őt kiszabadító szov­jet katonának, hogy tíz év múlva a francia parlament az új német Wehrmacht mellett log szavazni, a francia is és a szovjet katona is fel- háborodóttan azt mond- ta volna: — Hazugság! Aggódtunk az angol gyermekekért és anyák­ért, akik éjszakákat töl­töttek az óvóhelyen, amikor a hitlerista bombázó repülőit. Anglia fölölt röpködtek. Ki hitte volna, hogy né­hány év múlva Anglia az amerikaiak fiók­üzlete lesz a hidrogén- bomba gyártása terén és felvonulási területül szolgál a csápjait Pul­kovo és Sztálingrád felé nyújtogató amerikai atomhadsereg számáraf A burzsoá zug politi­kusok már nyíltan azt mondják, hogy egykori szavaik a barátságról és szövetségről nem voltak, egyebek diplomáciai já­téknál és jóindulatú Irta ! Szemjon Kirszánon mosolyuk csak művészi arcjáték volt. Mi még­sem sajnáljuk, hogy őszinte barátságról be­széltünk, levelekben, felszólalásokban, beszél­getésekben és költemé­nyekben. Szavaink a népekhez szóltak, fran­ciákhoz és angolokhoz, a detroiti és montreali egyszerű emberekhez., Tudjuk, hogy ugyanak­kor, amikor kormányaik áruló megegyezéseket Írnak alá, barátaink a világ minden sarkán aláírásukkal elítélik az atombombát a népek névében. rf ki aláírja a Béke C7tr Világtanáes felhí­vását, bizonyságot tesz arról, hogy valóban ember, aki. gyűlöli az atomháború véres üzle­tét. Aláírása azt is mu­tatja, hogy nem akarja az a tóm zsarol ássál meg­fertőzött légkör levegő­jét szívni, hogy tiszta levegőt» egyszerű és Világos nemzetközi kap­csolótokat kíván, E sorokat a tavaszi napéjegyenlőség napján írom, amikor a földre Imllott hó elolvad és a nappal mint egyenjogú fél száll szembe az éj­szaka sötétjével. On. magától kínálkozik ma az allegória. Egyre erő­södik a nap, hátrál és gyengül az éj, Az em­bereknek a mezőkre és a vetésekre, a magvak, ra és a hajtásokra kell gondolniok, A munka poézisére van szüksé­gük, nem a rombolás fenyegetéseire. He mer­je megzavarni senki a mi tavaszi munkánkat és aki mégis merné, az magára vessen, mert a traktort irányító kéz tudja irányítani a tan­kot és a repülőgépet is, tudja hogyan kell az anyagot energiává vál­toztatni, fis összefog vele a költészet is. Tudom, hogy egyetlen aláírás a Béke Világ- tanács felhívásán csak porszem. De porszemek­ből épülnek fel a tölté­sek, amelyek meg állít­ják és útjukból eltérítik az őr vényo folyamokat. JI z emberiség útját I T állja az atomhábo­rúnak! múlt évben kevesebb munkással és kevesebb anyag- és pénzfelhasználással az üzem határidő előtt teljesí­tette tervét. A munka termelékenysége 1953-hoz viszo­nyítva nyolc százalékkal emelkedett. A termelés ön­költségének csökkentésével többszázezer koronát taka­rítottak meg. Csupán decemberben 140.000 koronát. A felszólaló elmondta azokat a komoly nehézségeket, ame­lyeket az üzemnek le kellett küzdeni. Sok művezető és munkás kezdetben nem fogadta szívesen az önálló gazdaságos önelszámolásra való áttérést és a régi mó­don akart dolgozni. Ekkor a legjobb kommunista mű­vezetők megalakították a műhelyekben az első önel­számoló brigádokat. Az üzemi sajtó és a helyi rádió széles körben propagálta az önelszámoló brigádok első : sikereit és a munka megindult. ELLÁTOGATTUNK a „C. K. D.—Sztálingrád" üzembe és megismerkedtünk az itteni kerületi szemi- : nárium munkájával is. „A népgazdasági körökben“, amelyeket az elmúlt [ év őszén hoztak létre az üzemben, 170 ember tanul. A [ hallgatók a műhelyek mesterei, párt- és szakszervezeti [ munkások. Bolumil Junek, a szerelőműhely mestere,; az egyik kör hallgatója a velünk folytatott beszélge- ; tésében elmondotta: — A gazdaságtan megtanulása segítséget nyújt a [ mestereknek, hogy helyesen tervezzék és szervezzék i meg az emberek munkáját, bátrabban alkalmazzák az : élenjáró módszereket, hozzáértően vezessék az anyagi ; és pénzügyi értékek nyilvántartását. Miután számba- [ vettem tartalékaimat és lehetőségeimet, arra a követ- ; keztetésre jutottam, hogy a mi műhelyünkben több ; embert fel lehet szabadítani, még abban az esetben is,[ ha termelési tervünket ebben az évben 15 százalék- [ kai emelik. Az igazgatóság beleegyezett ebbe. Mű he- [ lyemből 15 munkást vittek el más munkára. Ennek s'- i lenére január óta műhelyünk naponta teljesíti tervét, [ A termelvények ára sokkal olcsóbb, mint a többi mú- [ helyben. A Klement Gottwald gyárban a gazdasági káde- ; rek közgazdasági oktatásának szervezésében igen sok ; a hasznos tapasztalat. Az üzemben nincs egyetlen ősz- j tályvezető, vagy művezető, de mester sem, aki ne la- j togatná a szemináriumokat és .a köröket. A műnké- ] sok széles tömegei tanulmányd’zzák a gazdasági kér- j déseket az üzemi munkásiskolákban. — A KERÜLETBEN az utóbbi évek alatt kiváló j gépgyári, fémfeldolgozó ipari, vegyészeti és más szak- i káderek nőttek ki — mondja a kerületi pártbizottság ] titkára. — A technikai és a gazdasági ismeretek alien-j dó tanulásával ezek az emberek egyre nagyobb sike- : leket, érnek e! a munka-termelékenység emelésében, a ■ ' minőség javításában. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom