Észak-Magyarország, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-19 / 66. szám

A szocialista ipar dolgozói, munkások, művezetők, küzdj etek a termelékenység emeléséért^ az önköltség mérnökök, igazgatók! Szakadatlanul csökkentéséért9 a minőség javításáért ! Harcoljanak Miskolc kommunistái a Központi Vezetőség határozatának valóraváltásáért, a felszabadulási verseny sikeréért, az évi terv teljesítéséért A miskolci pártbizottság aktívaértekeslete Hidas István elvtárs felszólalása az országos vegyipari tanácskozás második napján Miskolc város pártbizottsága csütörtökön aktivaértekezletet tar­tott a vasgyári mozihelyiségben. Az alábbiakban ismertetjük az ér­tekezleten elhangzott beszámolót, melyet a miskolci pártbizottság első titkára, Bodnár András elv­társ tartott. A miskolci kommunisták és pártonkívüliek tevékenyen részt akarnak venni a KV határozat végrehajtásában aktivaülés! Kedves elv­Tísztelt társaik! Pártunk Központi Vezetősége 1955. március 2-án és 4-én megtár­gyalta hazánk politikai helyzetét és pártunk feladatait. Döntő jelentősé­gű határozatot hozott. Ennek jelen­tőségét elsősorban az adja meg, hogy a KV ülése és határozata meg­teremtette a párt vezetésében, egész pártunkban a szilárd ideológiai ala­pot, a párt elvi, ideológiai, szerve­zeti egységét. A Központi Vezetőség ülésének nagy jelentőségét továbbá az adja meg, hogy helyes marxista, leninista értékelést adott, kommu­nista bírálattal feltárta a helyzetet, s nagy csapást mért az antimarxis- ta nézetekre. Feltárta a párttagok és pártonkívüliek előtt, az ország előtt, hogy a jobboldali opportu­nisták eltorzították a párt politiká­ját, más irányba akarták vinni a pártot. Ezután Bodnár elvtárs arról be­szélt, hogy Miskolc üzemi és terü­leti pártszervezetei helyeslik, egyet- ertenek a Központi Vezetőség hatá­rozatával és a miskolci kommunis­ták, a város dolgozói már az elmúlt bét szerdáján elhatározták, hogy részt kívánnak venni annak végre­hajtásában. Egymásután tettek fel­ajánlásokat az ipar, a mezőgazdaság területén. A miskolci pártbizottság elismerését fejezi ki a kommu­nistáknak azért, mert e felaján­lások kezdeményezői a kommu­nisták és a DISZ tagok voltak. többek között — a diósgyőri szén­bányánál mutatkozó visszaesést. A diósgyőri szénbányavállalatnál dolgo­zó kommunistáknak, elsősorban a vezetőknek, a munka jobb megszer­vezésével el kell érni, hogy a diós­győri szénbánya, amely azelőtt nem­csak a város, hanem a megye leg­jobban termelő szénbányái közé tartozott, ismét a legjobb legyen. A város iparának termelésével foglal­kozva, leszögezte Bodnár András elvtárs, hogy 1955-ben nem járhatjuk azt az utat, amelyet a muH évben jár­tunk, mert a múlt évben, amel­lett, hogy kevesebbet termel­tünk, a termékek önköltsége mintegy három százalékkal nö­vekedett. Tartalékainkat és készleteinket nem lehet tovább csökkenteni, mindenki­nek világosan kell látni, hogy az életszinvbnal emelése, hazánk erősí­tése, az ipari és a mezőgazdasági ter­melés növelésével, a termelékenység emelésével, a termékek önköltségé­nek csökkentésével lehetséges. A kommunisták legyenek a gazdaságos termelés élenjárói Azt a feladatot állítja elénk a párt, hogy minden időben és körülmények között a kommunisták legyenek a gazdaságos termelés élenjárói. Aktí­van vegyék ki részüket a munkából, legyenek agitátorai a gazdaságos termelésnek, segítsék a pártonkívüli dolgozókat, magyarázzák meg nekik a gazdaságos termelés jelentőségét és egy pillanatra se hagyják csök­kenni a munkaverseny lendüle­tét. Üzenjenek hadat a lógás­nak, szilárdítsák meg minden területen az állami fegyelmet, szerezzenek érvényt minden esetben a párt határozatainak. Bodnár András elvtárs ezután szóvátette, hogy az utóbbi időben a KV júniusi határozata után lábrakapott te­rületünkön az a nézet, hogy nálunk nincs kulák. Olyan helytelen néze­teket agyai tak ki, hogy a kuláknak nincs miből beadnia. Nem volt ritka eset, hogy a kuláknak kisipari en­gedélyt akartak kiadni. A tanács- kirendeltségek nem tartották be meg­felelően, hogy a kedvezményekben elsősorban a kisparasztok és közép­parasztok részesüljenek. A jobboldali elhajlások és nézetek az osztályel­lenségnek olyan bátorságot adtak, hpgy « tanácstól egyre-másra kö­vetelték vissza a tszcs földjét, há­zát. Ezután Bodnár András elvtárs megdicsérte azokat az üzemeket, amelyek példamutatóan segítik a mezőgazdaságot. A továbbiakban a demokratikus centralizmus jelentő­ségével foglalkozott. Akkor, amikor harcot indítunk a jobboldali veszély ellen — folytatta —, Miskolc párt­szervezeteinél és pártbizottságainál elsősorban a centralizmus meg­sértése ellen kell harcot indí­tani. A párt határozatait mara­déktalanul végre kell hajtani. A mi pártunk marxista, leninista párt. Úgy tudjuk előrevinni dolgozó népünk, a proletariátus ügyét, ha n párt katonái, a párttagok egy lé­pésre, egy nótaszóra menetelnek. Teljes erővel harcoljunk a felszabadulási verseny sikeréért A Központi Vezetőség határozata újabb lendületet adott a felszabadu­lási munkaversenynek. A Lenin Ko­hászati Művek felhívással fordultak Miökolc dolgozóihoz, arra szólították fal őket, hogy legyenek a Központi Vezetőség határozata végrehajtásá­nak élharcosai. E felhíváshoz azon­nal csatlakozott a DIMÁVAG Gép­gyár. Ezután arról beszélt Bodnár And­rás elvtárs, hogy a felszabadulási munkaverseny­ben kifejezésre kell juttatni, hogy nem hiába szabadított fel bennünket a Szovjet Hadsereg. Nem hiába hullatták vérüket a hős szovjet katonák, a hős szov­jet nép. Élni tudunk a szabadsággal, amit kaptunk, s azt meg is tudjuk becsül­ni. Nem utolsósorban pedig a fel- szabadulási munkaversenynek tük­röznie kell azt, hogy büszkék va­gyunk arra a pártra, amely vezet­te népünket a nehézségek idején, s amely párt vezetésével a hárommil-' lió koldus országából, az urak Ma­gyarországából a munkások és dol­gozó parasztok hazáját építettük. Az agitációs és a népnevelő mun­kában az a feladat, hogy teljes erő­vel küzdj ütik' a munkás-paraszt szö­vetség elmélyítéséért. Minden kom­munistának szívós harcot kell foly­tatni a jobboldali megnyilvánulások ellen, tudatosítani kell minden erő­vel a Központi Vezetőség határo­zatát, a tömegek között dolgozva, lelkesíteni őket a határozatok vég­rehajtására. Pártszervezeteink és a DISZ aktivisták teljes erővel harcoljanak a fel- szabadulási verseny sikeréért, az 1955-ös népgazdasági terv határidő előtt való teljesítéséért. A mostani nemzetközi helyzet példamutató munkát vár a párt­tagoktól, az ország dolgozóitól. A békéért folyó harcban mellet­tünk áll és támogat a hatalmas Szovjetunió, a népi demokráciák or­szágai, a nagy Kína. A 900 milliós béke táborhoz való tartozásunk, mint ahogy a megyei pártaíktiva is leszö­gezte, fejlődésünk új hajtóereje, to­vábbi sikereink és felemelkedésünk biztos záloga. Fogadjuk meg a Központi Vezető­ségnek, Rákosi elvtársnak, hogy a miskolci kommunisták és a párton- kívüli dolgozók szívvel, minden tu­dásukkal készek szolgálni a pártot, egyember.ként sorakoznak fel a Köz­ponti Vezetőség mögé. Készen állnak teljesíteni amit a párt. a haza, a szo­cializmus építésének ügye megköve­tel tőlük — fejezte be nagy taps köz­ben beszédét Bodnár András elvtárs. Az értekezleten felszólalt Földvári Rudolf elvtárs, a Központi Vezető­ség tagja, a megyei pártbizottság el­ső titkára. Hozzászólását vasárnapi számunkban közöljük.--- ■■ ■ ---------------­Egy hél alatt 1256 új tag lépett be a feritiefő.síöveSSí eleiekbe Büszkék vagyunk eredményeinkre Bodnár András elvtárs a továb­biakban az elmúlt tíz év eredmé­nyeivel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy Miskolcot, a múlt rendszer ti- zedrendű városát az ország második városává építettük ki. Olyan léte­sítményekkel rendelkezünk, mint a cementmű, a Rákosi Mátyás mű­szaki egyetem, a felszabadulás után épült lakások százai és a kétvágá­nyú villamos vasút. Mi ezekre az eredményekre büszkék vagyunk. He­lyesen utasította vissza tehát a me­gyei pártaktiva az Északmagyaror- szág január 16-i számában megje­lent vezércikket, amely Miskolcra vonatkoztatva semmibevette azokat az eredményeket, amelyeket a város elért és úgy tüntette fel, hogy inkább szégyenkezni valónk van. Kijelent­hetjük, hogy Miskolc fejlődéséért nem kell senkinek szégyenkeznie. A továbbiakban arról szólt Bodnár András elvtárs, hogy akik lebecsülik azt a. hatalmas fejlődést, amelyet 10 év alatt el­értünk, akaratlanul az ellenség ügyét szolgálják. El kell ítélnünk mindén olyan bí­rálatot — jobbanmondva kritizálást, mely népünk szocializmus építésének sikereit semmibeveszi. Ezután a jobboldali opportunista nézetek, torzítások és elhajlások ki­küszöböléséről beszélt Bodnár And­rás elvtárs Hangsúlyozta a nehéz­ipar fejlesztésének elsődlegességét. A bórsodi ipar eredményeivel és hibái­val is foglalkozott. Haladéktalanul meg kell akadályozni — mondotta A dolgozó parasztok közül egyre többen választják a nagyüzemi, kö­zös gazdálkodás útját. Ez év január elsejétől február 26-ig 4859 család lé­pett be az ország termelőszövetkeze­teibe. A tsz-ekbe lépett családok 7856 taggal növelték a szövetkezetek taglétszámát és csaknem ötezer hold földet vittek be a nagyüzemi gaz­dálkodásba. Február 26-tól március 5-ig újabb nyolcszázhuszonhat dolgo­zó parasztcsalád, 1256 tagja válasz­totta a közös gazdálkodás útját. (MTI) Mi újság a mezieresztesi termsiőszövet kezeteViren A mezőkeresztesi Vörös Csillag és Táncsics termelőszövetkezetek tagsága eredményesen dolgozott az elmúlt esztendőben. Mindkét termelőszövetkezet megerősödött. Eredményeiket annak köszönhetik, hogy az élenjáró termelési mód­szerek alkalmazásával időben vé­geztek minden mezőgazdasági munkát. Most sem késlekednek a termelőszövetkezetek tagjai. A Vörös Csillag tsz. tagsága négy hold mákot már elvetett. Az elmúlt esztendőben még korábban vetett és a mák 310 kg termést ho­zott holdankint. Most még nagyobb termést akarnak a szövetkezet tag­jai. A Vörös Csillag termelőszövet­kezet az elmúlt zárszámadás óía 43 új taggal erősödött. Most ismét 20 dolgozó paraszt kérte felvételét, a tagság azonban most nem akar felvenni több belépőt. A Vörös Csillag tsz ugyanis már évek óta sürgeti a járási és megyei tanács illetékes osztályait, hogy adjanak segítséget szarvasmarha és sertés­istállók építéséhez. A tsz-nek jelen­leg nincs közös istállója. Öt-hat idegen istállóban gondozzák az ál­latokat. ami gátolja az állatálln mány 'fejlesztését. A sertésislálló rossz állapota veszélyezteti az ál­latok egészségét. Mindezek a ne­hézségek akadályozzák a tsz fejlesz­tését. A kőanyagot már két eszten­dővel ezelőtt megszerezték. Pénz is volna, több mint 100.000 forint, úgy, hogy nem is jelentős hitellel megkezdhetnék az építkezést, ha kapnának hozzá téglát, faanyagot és cserepet. A mezőkeresztesi egyénileg dol­gozó parasztok érdeklődése a ter­melőszövetkezeti gazdálkodás iránt azt sürgeti, hogy a járási és me­gyei tanács nyújtson segítséget a Vörös Csillag építkezéséhez. A tsz-ben már az építési brigádot is megszervezték, csak az anyag hiányzik ahhoz, hogy a Vörös Csil­lag hamarosan megyénk egyik legjobb termelőszövetkezete. Mező­keresztes pedig termelőszövetke­zeti község legyen. A Táncsics tagsága szintén je­lentős eredményeket ér el a kö­zös vaevon gyarapításában, a tsz. erősítésében. A zarszamadas óla tizennégy taggal erősödött. A mun­kában is élenjárnak a szövetkezet tagjai, amit bizonyít az is. hogy tegnap befejezték 11 hold tavasz­búza vetését, ma pedig két hold mákot vetnek el a Táncsics tagjai. Pénteken az országház kongresz- szusi termében folytatták tanácskozá­sukat a vegyipar vezetői és legjobb dolgozói. Felszólalt többek között Gál Lász­ló, a vegyipari dolgozók szakszerve­zetének elnöke. Kijelentette, hogy az ötéves terv segítségével mér- földes léptekkel haladtunk előre a vegyipar fejlesztésében. A Szovjetunió baráti segítsége le­hetővé tette nagy ásványi kin-' esünk, a bauxit kitermelését és feldolgozását. Olyan üzemeket létesítettünk, mint az almásfüzitői timföldgyár, az ino- tai aluminiumkohó. Olyan minőségű alumíniumot sikerült gyártanunk, amely világszerte is elismert. Növeke­dett a műtrágya és gumiipari terme­lésünk. A továbbiakban arról szólt, hogy a versenymozgalomban nagyszerű hő­sök születtek. A termelés fejlődésé­vel együtt haladt a vegyipari dolgo­zók munkakörülményeinek javí­tása. Felszólalt a vitában Hidas István, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának el­nökhelyettese is. Hidas István beszéde elején rámu­tatott arra, hogy e tanácskozásnak különös jelentőséget ad, hogy a Köz­ponti Vezetőség márciusi határozata után — annak ismeretében — ült ösz- sze azért, hogy megtárgyalja vegy­iparunk 1955. évi feladatát, érvénye­sítse a vegyipar területén a Központi Vezetőség határozatának végrehajtá­sát. A Központi Vezetőség 1955. már­ciusi határozatának megjelenése óta a dolgozók körében a fegye­lem megbontóival, az állami va­gyon elherdálóival szemben erő­sebb harc indult meg. Nem egy helyen maguk a dolgozók lépnek fel azokkal a műszaki veze­tőkkel szemben, akik nem elég ke­mények, nem vonják szigorúan fele­lősségre azokat a dolgozókat, akiK hátráltatják az üzem munkáját. A dolgozók azokat a vezetőket szeretik és azoknak a műszaki vezetőknek van tekintélyük, akik keményen megkövetelik az üzemben a rendet és a fegyelmet. Általában nem sze­retik azokat a műszaki vezetőket, akik elnézik a fegyelmezetlenkedést. A dolgozóknak az a véleménye: aki liberális és nem tud fegyelmet tar­tani az üzemiben, az nem tudja meg­teremteni számukra a folyamatos munkát, a műszaki előfeltételeket sem. Ahol puha a vezetés, ott az üzemben nincs tervszerűség, hanem kapkodás van, pazarolják az anyagot stb. Minisztereink, igazgatóink a leg­kisebb nehézségeknél a tervek meg­változtatását javasolták. Ennek vé­get kell vetni, a terv törvény — ez mindenkire vonatkozik. Pártunk Központi Vezetőségének 1955. márciusi határozata megköve­teli, hogy mindazokat a lazaságokat, oppor­tunizmust, amelyek hátráltatják népgazdaságunk fejlődését, s amelyek nagyrészben a júniusi határozat helytelen értelmezésé­ből fakadnak, fel kell számolni. Rámutatott arra, hogy pártunk Központi Vezetőségének márciusi ha­tározata azt a feladatot rója a vegy­ipar dolgozóira, hogy teremtsenek rendet a gazdaságosság terén. A vegyiparban sokhelyütt helyte­lenül értelmezik az önköltségcsök­kentési tervek teljesítését: minden­áron csökkenteni az önköltséget, fi­gyelmen kívül hagyva a minőséget. Exporttervünk teljesítése az 1955- ös feladatok egyik legfontosabbika, azért is, mert vegyiparunk az export­ra termelés terén igen fontos helyet foglal el. Magyarország 1952-ben a világ gyógyszerexportjában a negye­dik helyen állt. Van olyan gyógysze­rünk, amelyben Magyarország ex­portja világviszonylatban az első (Morf in-Alkaloida). Köztudomású, hogy iparunk alap­anyagának jelentős részét importál­IAV1RAT Az Északmagyarország szerkesztőségének Miskolc Alsógagy községi tanácsa jelenti, hogy a község dolgozói a tavaszi vetést megkezdték és a mai napig tavaszi búzából 3 holdat, zabból 4 holdat, árpából 10 holdat elvetettek. KRAJNYÁK BÉLA vb. elnök, KÉMJÉN JÓZSEF vb. titkár. juk — ez így van —, nehéz-, könnyű vegyiparunkban egyaránt. Ahhoz, hogy nyersanyagokat importáljunk — exporttal, elsősorban ipari export­tal kell kitermelnünk az importhoz szükséges devizát. Minden export­lemaradásnak van egy kényszerű importlemaradási oldala is. Ahhoz, hogy ebben az évben ne legyenek nehézségeink üzemeink nyersanyag­ellátásában, arra van szükség, hogy a vegy­ipar is maradéktalanul teljesít­se, sőt teljesítse túl 1955. évi ex­porttervét. E cél megvalósításá­nak minden előfeltétele megvan. A vegyipar minden dolgozója te­kintse elsőrangú kötelességének nem­csak az exporttervek teljesítését, ha­nem az exportlehetőségek állandó, fokozott bővítését és külkereskedel­mi mérlegünk jelentős javítását. A továbbiak során Hidas István néhány távlati kérdést említett azzal Kapcsolatban, hogy népgazdaságunk fejlesztése megköveteli a vegyipar fejlesztését a legmodernebb technika alapján. A feladatok sikeres megoldását keli elősegíteni a vegyiparban dolgozó pártszervezeteknek a fokozottabb pártellenőrzés megvalósításával. Pártszervezeteink munkájának egyik fő kérdése legyen: a termeléssel, a termelékenységgel, a termelés gaz­daságosságával óaló törődés. Véssék pártszervezeteink tudatukba, hogy a jó pártmunka biztos mérője a termelési tervek maradéktalan teljesítése. Lankadatlan szívós politikai mozgó­sító munkára van szükség a mun­kások és műszakiak között egyaránt. Munkájukban támaszkodjanak a szakszervezetekre, lelkes DISZ fia­taljainkra. Segítsenek pártszerveze­teink a gazdasági vezetőknek a mun­kafegyelem megszilárdításában is; Pártunk erőfeszítései nyomán ip^ri termelésünk terén az elmúlt év utol­só két hónapjában kezdeti javulás kö­vetkezett be. Ez a kezdeti javulás 1955. január és február hónapban to­vább tartott. Az ipar mind a januá­ri, mind a februári tervét túltelje­sítette és előreláthatólag a negyed­éves tervet is túl fogja teljesíteni. Pártunk Központi Vezetősége bízik abban, hogy dicső munkásosztályunk új termelési hőstettekkel mutatja meg egyetértését pártunk Központi Vezetőségének március 4-i határoía- tával. Erre annál inkább szükség van, mert az ezévi javuló ipari indulás ellenére néhány aggasztó tünet to­vábbra is mutatkozik ipari termelé­sünk területén. Iparunk az elmúlt két hónapban nem teljesítette az exporttervet, je­lentősen túllépte béralapját, nem kielégítő a termelékenység s előze­tes jelzések szerint elmaradás van az ipar önköltségcsökkentési tervében is. Ebből a felsorolásból is látható, semmi okunk nincs a megelége­désre a vegyiparban sem. Arra van szükség, hogy a vegyipar minden dolgozója további jelen­tős erőfeszítéseket tegyen az el­ső negyedévi tervek részletében való teljesítésére, a jó áprilisi indulásra. Az 1955-ös termelési tervek min­den részletében való teljesítése és túlszárnyalása: ez a Központi Veze­tőség márciusi határozatának vég­rehajtása. Az elmondott feladatok helyes megoldása, az ipar vezetőinek sok­oldalú kezdeményezése lehetővé te­szi 1955. évi terveink teljesítését és biztos alapot teremt a második öt­éves terv megindulásához. E feladat sikeres megvalósításához a vegyipar mind,en dolgozójának pártunk Köz­ponti Vezetőségének nevében jó munkát é%,sok sikert kívánok — fe­jezte be beszédét Hidas István. Ezután Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter felszólalásá­ban részletesen beszélt a közlekedés és a vegyipar kapcsolatáról. Az Északmagyarország cikke nyomáQ A Borsodi Bors február 13-5 „Ré­mes álom” című kritikáját elfogad­juk, mert jogos volt. A kesznyéteni cipész-részleg az ónodi cipészszövetkezethez tartozik. A szövetkezet elnökét utasítottuk, hogy a cikkben említett hiányossá­gokat vizsgálja ki és intézkedjen a hibák kiküszöböléséről. CIPÉSZ SZÖVETKEZET Öncd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom