Észak-Magyarország, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-10 / 58. szám

o ilSZARMAGVARORSZÄG Csütörtök, 195S. március 10. A szocializmus további építésének legfontosabb követelménye (A vezércikk folytatása az 1. oldalról.) t adósság nélkül nézzünk a jövő óv olé. És ennek érdekében százszor la alá kell húzni: növelni a termelé­kenységet, csökkenteni az önköltsé­get! Ha oz így lesz — győztünk, ha nem — egyhelyben topogunk. Az üzemek vezetőinek többsége a I termelékenység csökkenésének, az önköltség növekedésének okát igyek­szik áthárítani a minisztériumokra azzal az indokkal, hogy irreálisak voltak a tervek. Tévedés. A mi tár­sadalmunkban tudományosan meg alapozott és gyakorlatilag igazolt tervek szerint termelünk. Ott a baj, hogy az üzemi vezetők sok esetben maguk is liberálisak, olnézók vol­tak. Tegye a szivéro a kezét min­den igazgató s mondja azt, hogy: én soha nem tűrtem el a fegyelme zetlensoget, lazaságot, selejtet, hé­végi hajrát, pazarlást... Nagyon kevés az az üzemi vezető, aki nyíl tan ki merné ezt jelenteni. A Központi Vezetőség határozatá­ból kitűnik: itt az ideje, hogy ren­det teremtsünk a népgazdaságban! Számoljuk fel a helytelen jobboldali nézeteket, de neosak elvileg vitáz­zunk, hanem tettekkel: a termelés bizonyítsa be, hogy helyes a párt politikája. Minden kommunista és minden becsületes dolgozó ember ügye. hogy megvédje a rágalmazá­soktól a júniusi és a III. pártkong­resszus határozatát. Semmit, nem csinálunk vissza, sőt most bizonylt­juk csak be, hogy ez a politika — a szocializmus építésének egyedül helyes politikája. Mi nem teszünk demagóg Ígéreteket, hanem előbb számot vetünk az erőnkkel. 8 ezért azt mondjuk: majd ha megteremtjük nz életszínvonal emelésének reális feltételeit — akkor jobban élünk! 8 minél előbb, annál jobb! Az erő megvan, ahol még hiányzik, meg kell teremteni! Bájtunk tehát a sor! A magyar szakszervezetek feladatai a békéért, a nyugatnémet felfegyverzés ellen vívott harcban Szakszervezeti nagyaktíva ülés A szovjet békebizottság határozata Március 8-án, a szovjet békebizott­ság teljes ülésén Nyikolaj Tyihonov beszámolója után több hozzászólás hangzott el. A teljes ülés egyhangúlag határo­zatot hozott arról, hogy április 21- től aláírásgyűjtés indul a Szovjet­unióban a Béke Világtanács felhívá­sára. Az ülés második határozata sze­rint 1955 május 10-re Moszkvába összehívják az V. országos béke- konferenciát. Az aláírásgyűjtésről szóló határo­zat egyebek között kimondja: A szovjet békebizottság teljes ülé­se osztatlanul helyesli és támogat­ja a Béke Vilógtanács irodája 19511. január 17—19-ig Bécsben tartott ki­bővített ülésének határozatait, mi­vel e határozatok összhangban áll­nak minden békeszerető nép érde­keivel. A nemzetközi feszültség enyhíté­séért, az atomháború kirobbantésa ellen küzdő Szovjetunió a diktátum és az atomzsarölás politikájával szembeállítja a különböző államok békés egymásmellen élésének poli­tikáját, a népek barátságénak és kölcsönös megértésének politiká­ját, amelyet oly világosan kifej­tett a Szovjetunió Legfelső Taná­csénak 1955. február 9-én a népek­hez és a parlamentekhez intézett felhívása. Az atomerőt az emberiség békéjé­nek és felvirágzásának szolgálatába kell állítani. A teljes ülés a legnagyobb meg­elégedéssel fogadja a szovjet szak- szervezetek központi tanácsának, a Szovjetunió Tudományos Akadémiá­jának, a Szovjet írók Szövetségé­nek, a Szovjet Nők Antifasiszta Bi­zottságának, a Szovjet Ifjúság Anti­fasiszta Bizottságának és más szov­jet társadalmi szervezetnek, továbbá a kulturális élet, a tudomány és a művészet sok képviselőjének, mun­kásoknak, kolhozparasztoknak, kü­lönböző vallásfelekezetek képviselői­nek a Béke Viláigtanáes felhívását támogató nyilatkozatait. A teljes ülés meggyőződése, hogy a szovjet nép egyembérként vála­szol a szovjet békébizottság felhívá­sára, aláírja a Béke Világtanács fel­hívását, s ezt a megnyilvánulást újabb munkasikerekkel erősíti meg szovjet hazánk további felvirágozta­tásáért. (MTI) I Szovjetunió külügyminisztériumának közleménye Moszkva (TASZSZ). Az Egyesült Államok külügymi­nisztériuma február 24-én közölte, a Szovjetunió washingtoni nagykö­vetségével, hogy nem hosszabbíthat­ja meg Borisz érseknek, az orosz pravoszláv egyház amerikai exarchájának és Sisldnnek, az exarcha titkárának tartózkodási en­gedélyét az Egyesült Államokban és hogy ez a döntés végleges. Az amerikai külügyminisztérium hatá­rozatának egyetlen okát sem nevez­te meg. Az amerikai külügyminisztérium­nak ez az eljárása az 1943 november 16-i Litvinov—Roosevelt egyezmény közvetlen megsértését jelenti. Az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió az említett egyezmény értelmében kötelezettséget vállalt arra, hogy országa területén bizto­sítja a másik fél állampolgárai ré­szére a lelki szükségletek kielégíté­sének jogát a másik fél állampolgár­ságéval rendelkező lelkészek, lelki­pásztorok, rabbik vagy egyéb egy­házi funkcionáriusok által. A Szovjetunió külügyminisztériu­ma azzal az említett eljárással kap­csolatban, amelyet az amerikai kül­ügyminisztérium Borisz érsekkel, az amerikai orosz pravoszláv egyház exarchájával és Siskin nevű titkáré­val szemben alkalmazott, lehetetlen­nek tartja Bissonnette amerikai lel­kész további tartózkodását a Szov­jetunióban." (MTI) Szerdán délután szakszervezeti nngyaktiva ülést tartottak a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezete székhazának dísztermében. Az aktíva­ülésen megtárgyalták a magyar szak szervezetek feladatait a béke védel­mében, a nyugatnémet felfegyverzés elleni harcban. Cselerki Lajos megnyitó szavai után Mekis József, a SZOT elnöke mon­dott beszédet. — A Szakszervezeti Világszövetség ezév február 15 ón felhívással fordult Európa dolgozóihoz— kezdte szavalt. — A felhívás az eddiginél Is foko­zottabb harcra szólít, az európai békét fenyegető legnagyobb veszély, a nyu­gatnémet újrafelfegyverzós, a német mllitnrizmus feltámasztása ellen. — Nem ez az első és egyetlen meg nyilatkozása a szervezett dolgozók világszövetségének, amelyben erro a veszedelemre felhívja a dolgozók fi­gyelmét és arra mozgósít, hogy ve­gyük fel ellene a harcot. — A Szakszervezeti Világszövetség főtanácsának decemberi ülésszaka nem véletlenül hangsúlyozta első he­lyen, mint a szakszervezeteknek a dolgozók iránti elsőrendű kötelessé gét, hogy — hadd idézzem szószerinl — ..szervezzék meg a dolgozókat át­fogó, egysége« témadóakciók megin­dítására a párizsi egyezmény elleti, a német milltarlzmus feltámasztása ellen, a tárgyalásokért, a kollektív biztonságért, a leszerelésért és a békéért". — A decemberi határozat mógcHak egységes, átfogó akciók megszervező sére hívja fel a, dolgozókat a párizsi egyezmények ellen, Azóta a nyugati imperialista politikusok, engedve az amerikai monopolisták követeléseinek, részben már keresztül erőszakolták parlamentjeikben a párizsi szerződé sek ratifikálását, “ Mi sem természetesebb, minthogy a népek =- mindenekelőtt a legkőz“ vfittenebbül fenyegetett népek Európa népei erre harcuk fokozásá­val válaszolnak. 8 az is természetes, hogy ennek a fokozott harcnak él vonalában a legönfndatosabb, a leg baroedzettebb osztály, a munkásosz­tály, a szervezett munkások, «okszo rós&n tízmilliós tömegei állnak. A Szakszervezett Világszövetség, e szer vezett tízmilliók nemzetközi barel szervezete, felmérte a súlyosbodó ve irályt, de ugyanakkor felmérte a nő vekvő ellenállást, harokészséget is ér februárban ú.iabb felhívást, bocsátott ki. ..1955 máreiuM 10-én — hangzik a felhívás — minden európai dolgozó, férfi és nő, gyűlések szervezésével, petíciókkal, egységen alapuló tömeg­tüntetések rendezésével kifejezésre juttatja azt a szilárd és mogingatbn tatlan akaratát, hogy meghhVtt.ia Nyugat-Németország remilltarizálásá nak terveit.“ — Csütörtökön, március 10 én e fel­hívásnak megfelelően haza.uk és Európa úgyszólván valamennyi üze­mében és munkahelyén új lendületet nyer tehát, a német milltarlzmus fel­támasztása elleni harc, VERREL MEGPECSÉTELT BARATSAG (A magyar-szovjet barátsági hónap alkalmából írta: A. Goi jajnov, a Moszkva-környéki „ElektrosztnP’-gyár művezetője) hó­íz A magyar—szovjet barátsági hó ** nap emlékezetembe idézi a ti óve magyar földön lejátszódott esc mónyeket. A hitlerista hódítók ellen folytatott súlyos harcokban létrejött és vérrel pecsételődött meg a szov­jet és a magyar nép testvéri szö ­vetsége. A második ukrán front egyik gárdaalakulatának voltam a pa­rancsnoka ezekben a napokban. So rozatvetőink. amelyeknek harcosaink között „Katyusa" volt a becenevük. rémületbe ejtették a hitlerista kato nákat és tiszteket. Budapest ostrománál alakulatunk Esztergom, Győr, Kisújszállás, Mo- nor, Budakeszi, Csepel stb. környé kén vívott harcokat. Sok hősi tett fűződik a gárdista aknavetösök ne­véhez. Még emlékszem a kisújszál­lási harcokra. A város többizben cserélt gazdát. A hitleristák meg­próbáltak Karcag irányában áttörni és oldalba támadni csapatainkat. Alakulatunk az ellenség gyűrűjébe került. Körkörös védelmet alakítót tunk kl. Heves tűzzel vertünk visz- sza minden rohamot. Már-már úgy látszott, hogy- az ellenség gyűrűjé­ből nincs szabadulás, A katonák és ti82tek azért nem adták fel a re­ményt.. Azon voltunk, hogy tartsuk magunkat és győzzünk. Kitartot­tunk. Végülls egy szovjet pá-ncélos hadtest támadása szétzúzta a hitle. ristákat. Sokan szereztünk itt ki­tüntetést. Engem a ..Honvédő Há­ború" érem második fokozatával tüntettek ki. A magyar dolgozók felszabadítói­kat látták a szovjet katonákban és tisztekben s mindenütt melegen, örömmel fogadtak bennünket. t1 mlékszem, Budakesziben virradt reánk az új, 1945 ös esztendő. Egy öregasszonynál szálltunk meg. Este megjött szállásadónőnk két leánya, kedélyes beszélgetésbe ele­gyedtünk. Végül rágyújtottunk egy orosz nótára, A leányok szájhar­monikán kísértek bennünket. Ök is ismerték ezt a dalt. Magyarorszá­gon akkor kevés volt az ennivaló. Mi szívesen megosztottuk hézigaz dálnkkal, amink volt. Monorban egy lelkésszel kerültünk össze. Vele is jól megértettük egy­mást, Egy csésze tea mellett szótár segítségével barátságosan elbeszél­gettünk. Jó érzés fog el, ha visszagondo­lok ezekre a találkozásokra, a nehéz napok meghitt beszélgetéseire. Ak­kor még csak kialakulóban volt népeink barátsága, amely ma virág zik és erősödik a békének, s az új, boldog élet építésének érdekében. Leszerelésem után visszakerültem abba a gyárba, ahol előzőleg is dol­goztam. Művezető lettem. Műhe­lyünk dolgozói a múlt év utolsó negyedében az aeélolvasztó műhe­lyek országos versenyének elére kerültek és megszerezték a Szovjet­unió Minisztertanácsának vándor­zászlaját. Most se hagyjuk el ma­gunkat. Januári tervünket túltelje sítettük. A hónap folyamán 373 gyorsolvasztást végeztünk és 79.000 kilowattóra áramot takarítottunk meg. Tizenhéttagú villanyszerelő brigád vezetője vagyok. Mi mind szívvel, lélekkel azon vagyunk, hogy mun­kánkkal kivegyük a részünket a békcharcból, amelyet országunkkal együtt a béke. demokrácia és szocla liztmis táborának valamennyi népe folytat. B rigádunk nap nap után új ter­melési tartalékokat tár fel, hogy a békés építőmunka céljaira minél több acélt lehessen olvasztani. A daru javítására a havi terv 11 órát irányoz elő. Mi ezt a munkát 5—6 óra alatt elvégezzük. így rövl- debb Ideig van üzemen kívül a vü- lanykemenee « az olvasztárok gyors olvasztással száz meg száz tonna acélt adhatnak terven felül. Javasoltuk az indukciós villany­kemence szerkezeti módosítását. Ja­vasltunkat magunk realizáltuk. Azóta 30 perccel csökkent az olvasz­tási idő. jelentősen kevesebb az 1 tonna acélra eső áramfogyasztás s a csaoolt acél mennyisége 16 «zúza­lékkal nőtt. Nemrég átalakítottuk a kemencét kokilla kenőanyag készí­téséhez. A kemence teljesítménye M szer nagyobb lett. áramfogyasz­tása lényegesen csökkent. Drága barátaim! Ml, szovjet em berek ürömmel hallunk a magya­roknak a szocialista építőmön' r terén elért sikereiről. Nagy megelé gedéseel olvastam, hogy az ország fővárosa teljesen újjáépült s a kék Dunát a háború előttinél kettővel több híd íveli át. pgészen biztos vagyok abban. ■*“' hogy a magyar—szovjet barát sági hónap még jobban megszilár ditje majd népeinknek a fasizmus elleni közös harcban vérrel meg pecsételt barátságát t országaink a barátsági hónappal is újra erősíteni fogják a világbékét. — Nem volt móg a világon tömeg­akció, amely oly széles rétegeket moz­gósított volna, mint éppen a német újrafelfegyverzós elleni tiltakozás. — Az európai népek — nemcsak a béketábor népei, de Franciaország, Anglia, Olaszország népének többsége is — világosan látják, hogy az új Wehrmacht feltámasztása első fokon a fegyverkezési verseny fokozását je­lenti. annak minden átkos hatásával: a dolgozók fokozott kizsákmányolásá­val, az életszínvonal rohamos süllye­désével, a szabadságjogok megnyir­bálásával. sőt megsemmisítésével s enyhén szólva, csöppet sem teszi szá­mára vonzóbbá ezeket a kilátásokat az, hogy viszont ugyanakkor vele ,1ár a profitok soha nem látott arányú növekedése. — De a dolgozók azt is világosan látják, hogy mindez még csak az első következménye a párizsi szerző (lések megvalósulásának s hogy végső fokon ez egy új, minden eddiginél pusztitóbb háború veszedelmét hozza közelebb. — Nem csoda hát, hogy Európa népei jogos önvédelemnek tekintik és hazájuk, otthonuk, családjuk meg­védése szempontjából legfontosabb feladatuknak tartják a párizsi szer­ződések ellen! haro fokozását és vé- gigvltelét egészen a végső győzelemig, az imnerialista háborús tervek szét­zúzásáig. — A Béke Világtanács felhívásá­hoz, amely harcra szólította a béke- szerető emberiséget- a tömegpusztító fegyverek eltiltásáért és a. német fnllitarlzmns feltámasztása ellen, márts tízmilliók csatlakozták szerte a földiekén. — A magyar nép is, amely a sza­bad néflek családjának megbecsült tagja, jót tudja, hogy van mit. vé­deti te. Ezekben a napokban felszaba dalosunk 10. évfordulóját ünnepeljük, sorsfordulót, amely megnyitotta né­pünk szá mára a szabadság s a fel - emelkedés útját. 8 az azóta elle.lt fiz esztendő azt; mutatja, hogy pártunk vezetésével népünk élni tudott a fel­szabadító szovjet hősöktől kapott sza­badsággal. Az egykori romok helyén virágzó országot építettünk és nem engedjük, hogy ezen az országon mégegyszer a náci csizma taposhas aon, — A magyar dolgozók jól tudják, hogy nem egyedül küzdenek, hanem olyan sereg harcosaiként, ametynok katonái az öt világrész dolgozóinak száz- és százmilliói. Amikor a ma­gyar dolgozók teljes szívvel csatla­koznak a Szakszervezeti Világszövet Fiég felhívásához, amely 1955 március 10 ét a párizsi egyezmények és a német militorizmua újjáélesztése elleni harc napjává, a német dolgo­zók Iránti szolidaritás napjává teszi, ezzel részt kérnek és részt vállalnak abból a világméretű harcból, amely az új háború gyujtogatól ellen folyik. — Nálunk a békéért folyó harc el válaszlhatatlanul összeforr a jobb, az olcsóbb, a több termeléssel. A béke védelmének gondolata is ott volt azoknak a munkásoknak, mü'znki értelmiségieknek és alkalmazottaknak az elhatározásában, akik hazánk fel­szabadulásának 10. évfordulójának Észleletére ez év elején a felszabadó lásl munkaversenyt kezdeményezték. A felszabadító Szovjetunió iránti hála. a párt iránti bizalom mellett e verseny során elért nagyszerű ered­mények kifejezésre juttatták szorgal más népünk szilárd elhatározását, hogy megvédi az alkotó béke ügyét, fizembcszáll minden háborús uszítás sál. — Az elért eredmények azonban nem fedhetik el azt a körülményt, hogy a januári és a februárt terv túlteljesítése viszonylag alacsony tervolőírások alapján született. Ez a körülmény arra kötelez minden hazá­ját szerető magyar dolgozót, hogy ebben ahónnpban még natryobb lelke sedésspl. még több találékonysággal harcoljon egész negyedévi tervünk minden részletében való teljesítéséért és túlteljesítéséért. Nagyszerű lehetőséget nyújt ehhez a budapesti Rzerszámeépevár, a Rá­kosi Mátyás Művek, acélműve, a Rus- gyantaárugyár, a pécs-vasasi bánya ^nteozó'nak javas', ta. hogy március 15 és ánrilis 4 között szervezzük meg a felszabadulási verseny méltó ’-'«felezéseként a felszabadulási mű­szakot. Szakszervezeteinknek támogatniok kell ezeknek az üzemeknek a kez- >énvezését. Látni kell azt, mint nek március 4-i határozata is rámu­tat arra, — népünk felemelkedésé­nek egyedüli helyes és járható útja a tervek teljesítése, túlteljesítése, a termetexenvség szüntelen emelkedé­se, az önköltség csökkentése, a műn-? kefegyelem megszilárdítása. —• Szakszervezeteink, üzemi bi­zottságaink támaszkodjanak bátran a munkások javaslataira, hiszen azokról egyeiion funkcionárius vagy vezető szerv nem inondhst le. Meg kell találni a módját a munkások javaslatainak íelszínrehozására és megvalósítására, E téren nagy jelen­tőségük van a termelési értekezle­teknek, az ott elhangzott javaslatok végrehajtásának. — A felszabadulási műszak ered­ményes megszervezése szempontjá­ból különösen nagy feladatok várnak a műszaki értelmiségre, a mérnö­kökre, a technikusokra, a műveze­tőkre. Jó munkájuktól függ első­sorban, hogy a munkások akadályta­lanul teljesíthessék a versenyben váilslt kötelezettségüket, hogy ne legyen akadály az anyag- és szer- számeliátásban. hogy helyesek legye­nek a technológiai utasítások, hogy szervezettség, rend uralkodjék üze­meinkben,' E? önmagéba véve is je­lentékeny tényezője a termelékeny­ség omsléséiiak, az önköltség csök­ken téten.'k — A szakszervezetek fordítsanak az eddiginél sokkal nagyobb figyel­met a sztahánovlsta kezdeményezés sek felkarolására és elterjesztésére* a sztahénovisték anyagi és társadal­mi megbecsülésére. — A szakszervezeti aktívák, funk­cionáriusok érjék el, hogy minden egyes dolgozó szívügyének tekintse a termelés fokozását, a munka tér-* meiékenyBégének emelését, a mun­kafegyelem megszilárdítását, a leg­nagyobb fokú takarékosságot, a mi­nőség megjavítását. — Csakis ezen az utón járva ér-' hetjük el, hogy dolgozó népünk anyagi és kultúrál!* igényeit napról- napra jobban kielégíthessük, csakis ezen az úton érhetjük el, hogy éle­tünk egyre szebbé, gazdagabbá vál­jon, csakis ezen az úton növelhetjüki hazánk védelmi képességét. Minden egyes munkásnak, műszaki vezető­nek és alkalmazottnak meg kell ér­tenie, hogy életszínvonalának alaku­lása munkahelyén dől el. — Csütörtökön egész Európában' még az eddiginél is erősebben fel­hangzik a dolgozók millióinak ha­talmas tiltakozása: „Szembeszegü­lünk a náci Wehrmacht talpraállítá- sával! Tiltakozunk a német millta- rizmus újjáélesztése ellen!” Ebben az egész kontinensünket átfogó kó­rusban ott zeng a mi dolgozó népünk tiltakozása is. Tegyük ezt a harci napot hazánkban is a béke erőinek emlékezetes seregszemléjévé, a ma­gyar munkásosztály, a magyar dolgo­zó nép nagyszerű tüntetésévé a béke mellett, egységes tiltakozásává a há­borús uszítók világgyujtogató tervei ellen. — Kemény harcokban kipróbált! és megedződött munkásosztályunk járjon élen ebben a seregszemlében! Mutasson példát új kezdeményezé­sekkel, új munkahőstettekkel, erő.- sítse a testvéri szolidaritás szálait* amelyek a nemzetközi munkásosz­tályhoz fűzik, hogy ország-világ előtt büszkén mondhassuk el: a ma­gyar dolgozók ezúttal is szilárd egy­ségben, öntudatosan sorakoztak fsí a béke ügyének magasztos zászlaja alá — fejezte be beszédét Mekis Jó­zsef. Ezután Szőnyi Miklós, a vas- és fém ipari dolgozók szakszervezetének elnöke szólalt fel. Boros Gergely, a mezőgazdasági és erdészeti dolgozók szakszerveze­tének elnöke felszólalását ezekkel a szavakkal fejezte be: — Szakszervezetünk minden aktí­vája azon lesz, hogy békeharcunlc még eredményesebb legyen és ered­ményesebb Is lesz, ha dolgozóink maximálisan kiveszik részüket á termelő munkából, ha maradékta­lanul, határidő előtt teljesítik terme­lési terveiket, csökkentik az önkölt­séget és minden területen tovább szilárdiHák az állami és munkafe­gyelmet. A szakszervezeti nagyaktiva ülés Cseterki Lajos zárószavaiyal ért vé­get, .(MTI) RAVEL a Posta Rádióvételtechoikai és Elektroakusztikai Üzeme Rádió — erősítő gramofon — mikrofon hangszórójavitás hangerősílés Telephely címe: Miskolc, S/,échenyl-u.l'5Teleíon : 15-470

Next

/
Oldalképek
Tartalom