Észak-Magyarország, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-10 / 58. szám

Csütörtök, 1955, märdus 10. fiSZAKMAG Ti AKUKSZAC 3 Párosversenyhársak Levelezőink írják a felszabadulási versenyről A legutóbbi termelési értekezleten Kojankovszki János diósgyőri rugó­üzem villanyhcgesztőjc, a gépipar kiváló dolgozója a leiszabadulási verseny keretében az első negyed­éves terv sikeres befejezése érdeké­ben párosversenyre hívta Mészáros Gyula rugókiiszörüst, a gépipar kivá* ló dolgozóját. Vállalta, hogy a 04— 09 RSz és a 927 RSz tok hegesztését 70 darabról 73 darabra emeli. Mészáros Gyula a versenykihívást elfogadta és vállalta, hogy a 008 tra­pézrugó köszörülését napi 60 darab­ról 80 darabra emeli. Mészáros elv- társ versenyre hívta ki a rugóüzem valamennyi dolgozóját, aki a trapéz- rugók darabolási, tekercselési, höke- zelési és lapolási műveletét végzi Amíg csak egyetlen ellenséges elem él közöttünk, amíg csak egyetlen kulák él falun, mi nem hajthatjuk nyugodtan ólomra fe­jünket, nem szüntethetjük meg a harcot, az igazság harcát. Vághat­nak azok bármilyen „becsületes” arcot, tündökölhetnek a demokra­tikus tetszelgés tüzében, agyukban, bensejükben egyetlen gondolat, egyetlen cél az uralkodó: ártani a demokráciának, bemocskolni, ahol csak lehet a színtiszta igazságot, vissza és vissza a múltat! Speku­lálni, lopni, csalni a becsületes em­berek bőrére úgy, mint egykor, tíz esztendővel ezelőtt, évszázadokon keresztül. S várni, remélni, bízni ama fecsegésekben, amelyeket es- ténkint sugároz „Amerika Hang­ja”, „Szabad Európa” hangja. Vár­ni, remélni, bízni, hogy egyszer­esük újra feltámad a gyilkos, vér­csorgató, csecsemőirtó, asszony- gyalázó vadállat, s ha bármilyen véres, kegyetlen háború árán is, de visszahozza a múltat, amikor ők, a kulákok voltak az urak ... S mi erre azt mondjuk: nem! Mi erre folytatjuk ellenük a harcot, úgy, ahogy a mi törvényeink elő­írják. Ezt kívánja a becsületünk, ezt kívánja magunk és gyerme­keink jövője: Nem csupán gazdasági erejük­nél fogva ártanak a falu kulák- jai. Sőt, csak másodsorban így. Nemrégen szó esett a baklakéki „Négy szegény kulák” gazdasági helyzetéről. Tízével az állatok, mázsájával a dugott búza, dugott dohány, lóheremag, ezresével a szekrényben a forint — de nem fizetett a baktakéki négy „sze­gény” kulák, s a többi sem. A kis- és szegényparasztok bőrére, a falu becsületének rovására! A törvé­nyesség a gazdasági ügyeket elin­tézte. A kulákok fizettek, mint ahogy Zöldi László elvtárs, az en- csi járási tanács elnökhelyettese naplójában megírta. Azonban Bak- tákéken a „kulákügy” ezzel nem nyert befejezést. Sót, most kezd csak igazán megmutatkozni, a ma­ga valóságában, ki is, milyen is a 1954 negyedik negyedévében a De cembcr 4 Drótművek dolgozói elnyer­ték a büszke ólüzcm címet. Ez foko­zott kötelezettséget ró a gyár minden dolgozójára. Április 4 tiszteletére megfogadták, hogy olső negyedéves teljes és áru­termelési tervüket 102 százalékra tel jesítik. Februárban 108.5 százalékos eredménnyel dolgoztak. A közszükség­leti cikkek gyártásában is szép ered­ményeket értek el. Fémsz.i vaosgyiVr- tásl tervüket 115.9 százalékra teljesí­tették. A kiemelkedő eredmények el éréséhez nagyban hozzájárul a drót­húzótizem kollektívája, a pácolóflzom brigádja, a kötél gyári kis-osévólő bri. gádja — névszerint Szabó Anna, Ha­lász Margit és Ronyecz Júlia —. akik a felszabadulási versenyben átlago san 170 százalékra teljesítik tervelő­irányzatukat. Jó eredménnyel dolgo­zik Mádi Jstvánné. Kovács István, Kaauba Ferenc kötclverő. valamint Károly Ferenc, Lckner Sándor és Brezó Lajos dróthúzó is. A putnoki bányaüzemben Szurdoki István hat fős brigádja februárban első lett a brigádok közötti verseny­ben. Teljesítménye 165.Í százalék volt. A Szurdoki-brigád vállalja, hogy április i-rr minden fogja szta- háno vista lesz. Eddigi munkájuk azt mutatja, hogy fogadalmukat valóra váltják. A második helyre Fekete Fát hat fős brigádja, került 131.7 százalé­kos eredménnyel. A harmadik ttar- nóezki István harmada Mt. TAber Béla harmada 107.1, Rodó Elemér harmada 126.5, Vatyaros Sándor har­mada 125 százalékos teljesítéssel mu­tatóit példát, ★ A szerencsi csoknládégyftr dolgozót a budapesti esokoládégyárral állnak párosversenyben. A szerencsi euokoládégyáf dolgozói közül a legutóbbi értékelés szerint különösen kitűnt: Kovák Sándor az ostyaosztály művezetője, aki azért harcol, hogy egy kilogramm lisztből minél több és jobb minőségű ostyát készítsen. Februárban az osztály 124 százalékos eredménnyel dolgozott. Szegedi Mihály enkorfőző ts dicsére tét érdemel. Porács Sándorné Pethő Dánielné. Vajtó Erzsébet ankorkft- lehúzók. átlagosan 111 százalékra tel- jositlk tervüket s állandóan jó minő­ségű munkát végeznek. A mályi téglagyárban a. dolgozók szép eredményeket érnek cl a tét- szabadulási versenyben. Az agyag- bánya dolgozói felajánlásuknak már 100 százalékig eleget tettek. Ambrus János művezető a termelés jó meg­szervezésével biztosította a fizikai dolgozók jó munkafeltételeit. A nyersgyártásnál Takács József né bri­gádja ért el kimagasló eredményt, januárhoz viszonyítva februárban 1.5 százalékká,! termelt többet. A ki­hordásnál Székely József kihordó, a mű szállításnál pedig Orosz Ferenc műszállító brigádja tűnt ki jó mun­kájával. * A 34 os számú Mélyépítőipari Vál lalat asztalosüzemének dolgozol a diósgyőri kislakások építésénél és a csecsemőotthon felújítási munkálatai, nál eddig ISO százalékban teljesítették április 4-ro tett vállalásukat. Tóth Bertalan kerékgyártóbrigádja 159. Bcnkovles József oztabánovlsta aszta­los brigádja 144, Dombóvári Károly szfabánovista aszfa'os brigádja 129 százalékra teljesítette tervét, A bri gádok munkáját nagyban elősegítette Ertner Sándor sztahánovista üzem­vezető és Valent Ede sztahanovista csoportvezető. * A Borsodra egyei Szénbányászati Tröszt munkaügyi osztályának dolgo­zói versenyre hívták ki a szénbányá­szati minisztérium felügyelete alá. tartozó valamennyi szénbányászati tröszt, munkaügyi osztályát. Verse­nyükkel segítséget akarnak nyújtani a tröszt- tervének maradéktalan telje­sítéséhez. * A Borsodmegycl Állami Építőipari Vállalat 031—082—083/51. számú mun­kahelyek dolgozói a felszabadulás 10. évfordulója tiszteletére versenyre hívják a 23/4. és 34-es vállalatok dolgozóit. A versenykihívás az ön­költség csökkentésére, az anyagtaka­rékosságra, a Gazda mozgalom kiszé­lesítésére irányul. * A MÁV miskolci igazgatóságának menetirányitói közül Biztei András brigádja március 6-ig terhelési ter­vét 120.8, a 24 órás vonatforgalmi terv mennyiségi tényezőjét 111.5, mi­1Q0 fi. a meuetrend- szerűségi tényezőt 114.8 százalékra teljesítette. A brigád jó eredményét annak köszönheti, hogv szoros kap­csolatot tart a szomszédos Igazgató­ság menetirányitóivai. a mozdony- és áruirányitó szervekkel. Czellákh Mihály mártabányai elo- vójási vájár a feltárási mankók meg- gyorsítóin. érdekében 8 társával együtt elindította a 100 méteres e'ö- vájási mozgalmat, Czellá.th elvtárs a mozgalom sikere érdekében az üzemvezetőségtől különböző gépeket kért, melyet meg is kapott. A herentei bányrtüzem. dolgozói a legutóbbi termelési értekezleten egy­hangúlag elhatározták, hogy hazánk felszabadulásának 10, évfordulója mártó megünneplésére versenyre hív­ják ki rt sajókazinci bányaüzem dol­gozóit. Versenykihívásukkal egyide­jűleg értékes felajánlásokat tettek. A sajókazinci bányaüzem a kihívást el­fogadta. ' Hernádpetriben jól felkészülnek a tavaszra Hornádpotri dolgozó parasztjai lelkesen készülnek a tavaszi mező- gazdasági munkákra, — Községünk ben ezüstkalászos tinft.lyem mflkö dík, amelyen a dolgozó parasztok elsajátítják a több és jobb termést hozó gazdálkodás módszereit, mégis merkednek a Szovjet unió gazdag termeién! tapasztalataival. A leg Jobb hallgatói a tanfolyamnak Susz. tér János, Kovács József, Póes László és Vadas Lajos dolgozó pa­rasztok. Alig várják, hogy- tavasz- fttal a földeken lutznosí (hassák a tanultakat, a magasabb termésered­mények eléréséért, A falu dolgozói az int ál lót rágva 8n százalékát már ki hordták a föl­dekre. Ebben a munkában u Béke termelőszövetkezet és az Úttörő ter­melőcsoport tagsága járt. az élen, BÉNYI BERTALAN Akik példát mutatnak a beadásban Miskolc IV. kerületének dolgozó parasztjai közül egyre többen tesznek felajánlást április 4 tiszteletére. A fel«zabadulási versenyben eddig 50 dolgozó paraszt vesz részt. Vállalták, hogy sertés , vágómarha-, tojás- és baromfibeadási kötelezettségüket áp­rilis 4-ig egész évre teljesítik. Az élenjárók között van Kovács Géza, Tóth Lajos, Labanc/. János, Müller Pál, Köteles Sándor, Répás János, Bodorovics János, Vá.radi Géza. Pél daniutatásuk eredményeként a IV. kertilet januári és februári -beadási tervét sertésből 150.5, vágómarhából 131, tejből "200.8. tojásból 142.2, ba­romfiból pedig 108.8 százalékra telje sítette. RÁD ÁCSI JÁNOS Miskolc Baktakéki kulákok kulák .;: íme, így folytatódik Zöl­di elvtárs kuláknaplója .:; ... „Megjelent a sajtóban a négy „szegény” kulák gazdasági hely­zetének, alávalóságának jellemzé­se, s egyben a tanács, a begyűjtési és adóügyi megbízottak opportu­nista munkájának jellemzése is. Látni kellett, milyen egyetértéssel fogadták a járás dolgozói. Hogy kapkodták az újságot, adták kézről-kézre. S bólogattak nagy helyesléssel minden köz­ség dolgozó parasztjai, mert nemcsak Baktakéken volt ez így, hanem Krasznokvajdán, Her- nádvécsén, Felsőgagyban, a já­rás, a megye sok községében. Ma már nyíltan beszélik egymás- között is, a gyűléseken i3, hogy ime a kulákok ejtettek foltot a mi becsületünkön! Arnóczki István baktakéki háromholdas dolgozó paraszt háromszor olvastatta fel magának a kulákhistóriát, azután szokatlanul harcosan csapott az asztalra: — elszámoltatni őket, a gazokat és vigyázni minden lépé­süket. — S ezt mondja minden be­csületes dolgozó paraszt. Hanem, mint ennek szinte tör­vényszerűen történnie kell, a bak­takéki kulákhistória nem ért vé­get, hanem új stádiumába lépett. A napló hatására megjelent nálam Cap Illés kulák, hogy megfélemlít­se családomat. Nem voltam ott­hon ... Ilyenforma beszédet mon­dott: — Mondják meg a Zöldi „elvtársnak”, ne bánjon velünk így,- Hát nem lehetünk mi jó emberek? Hát magyarok vagyunk mlndany-. nyian. Mi valamikor majd nem bánunk így vele. Minek kell ilyet csinálni... — Szép beszéd volt. Ha hagyja a család, még addig is el­jutott volna, hogy sógorok va­gyunk, komák vagyunk, szeressük egymást, éslgytovább .: i És az a kijelentés, hogy: „valamikor majd nem bánunk igy vele” — mindent megmagyaráz. Megmagyarázza, mi forog a kulákok fejében, ml a cél­juk, mire törekszenek. Amerika hangja, Szabad Európa hangja csendül minden szavukból... Nem, Cap Illési Én nem leszek sógor, nem leszek komat S az igaz, hogy magyar vagyok, de kommu­nista vagyok. Én harcolni fogok az ellenség ellen míg élek, s har­colnia kell minden becsületes em­bernek ... Egyvalami azonban nyugtalanít. Csak az a baj, hogy a klrálykuti állami gazdaság igazgatóját, kom­munistáit nem nyugtalanítja. Cap Tamás kulák még mindig az álla­mi gazdaságban dolgozik, ötven hold földjét odahagyta, leadta, csak a szőlőt, kertet tartotta meg magának, s azt napszámosokkal dolgoztatja. A tanács üzent az ál­lami gazdaságnak, küldjék haza Capot és dolgozza a földjét. Az álla­mi gazdaság nem küldte haza. Bi­zonyosan „nagy szükség” van ott a munkájára. Íme, kezébe adják a fegyvert — ellenünk! Mert nem arra törekszik-e ott is, amire a többi másutt? Hogy ártson, rom­boljon, lop jón 1... Egyízben a köz­ségi tanács beszélt Cappal: jöjjön haza. Szarka János, a mezőgazda- sági előadó figyelmeztette, hogy őrizetlen lakásából, portájáról el­hordják a deszkát. Jobb lenne, hu itthon dolgozná a földjét. Cap vá­lasza eredeti kulákválasz volt: „Hadd. vigyék az anyagot, nem adok neki sok időt, majd vissza­hozzák maguktól” ... Majd! Mi ez a „majd”?! Nem más, mint a for- dulatvárás gondolata, az imperia­listák szította újabb háború gon~ dolata, amely nem másra lenne hi­vatva, mint a mi szabadságunk el- tiprására, a mi boldogságunk le- hengerlésére. Hát szabad enged­nünk, hogy ilyen emberek felelős beosztásban dolgozzanak?! S eddig mintegy tápot adtunk alájuk. Nem szóltunk semmit, hagytuk, hadd tegyenek, amit jónak látnak. Lop- janalx csaljanak, rombolják a mi igazságos politikánkat, nehezítsék, NEMCSAK BESZÉLNI KELL! Termelőszövetkezeteink és egyéni» leg dolgozó parasztjaink a tavasz ér­keztet várják. Még néhány nap és megelevenedik a határ, megkezdődik a munka a jövő esztendei még több kenyérért. Erre készül most minden dolgozó paraszt, ezt a lelkes, alapos készülődést segítik a tanácsok, a pártszervezetek. Érthető, hiszen ez most a legfontosabb feladat, ettől függ, milyen lépést teszünk előre ez esztendőben a megkezdett helyes utón, a mezőgazdaság fejlesztésének útján. A tavaszra való készülődés mellett igen sok szó esik a falu kötelessé­gének, a beadási kötelezettségek tel­jesítéséről is. Ez ma a másik legfon­tosabb kérdés a falu mindennapi életében. Borsod megye kenyérga­bona beadási hátraléka jelentősen csökkent ugyan az elmúlt hetekben, miután minden járásban, minden községben megbeszélték az adósság okait, de nem olyan mértékben, mint arról a gyűléseken, összejöve­teleken a begyűjtés“ megbízottak, párt- és tanácsfunkcionáriusok be­széltek. Ennek egyik oka, hogy egyes tanácsok és begyűjtési megbí­zottak incg mindig nem indítottuk kemény harcot a begyűjtésben csak­nem minden községben uralkodó op­portunizmus ellen. Nem indítottak kemény, törvényes, a párt- és kor­mányhatározatok megszabta harcot elsősorban a falu legÜiagyobb adósai a kulákok, másodsorban a notórius törvénysértők ellen. A beadási kötelezettség teljesíté­sének nagy jelentőségével ma már minden dolgozó paraszt tisztában van. Tisztában van mindenki, aki figyelemmel kísérte tízéves fejlődé­sünket. aki felmerte tíz esztendős munkánk eredményét, s a jövőre nézve meggyőződött arról, hogy az egész népünk óhajtotta célt. a még gondtalanabb, biztosabb alapokon nyugvó holnapot csak úgy teremt­hetjük meg. ha munkás és dolgozó paraszt egyaránt teljesíti kötelessé­gét. Ha jog cs kötelesség tekinteté­ben nem tekintünk kivételt, ha úgv fiúnk és úgv dolgozunk, ahogy azt alkotmányunk, törvényeink, part- ős kormányhatározataink kimond­ják, Hogy megyénknek. Borsod me­gyének adóssága van, hogy cgy-egy községben nagymérvű a lemaradás, annak egyetlen oka az. hogv ltt-olt eltértünk kormány és párthatáro­zatok mutatta úttól a magunk ká­rára. szocializmust építő munkánk rovásara. S eredményi a továbbiak­ban csakis úgy érhetünk el. 1M mint az elmúlt tíz esztendő alatt tettük, kéz a kézben, egvmást segítve ha- t ladunk előre, a párt- és kormáiiyhn- > tározatok szellemében. } Minden községben sokat beszélnek ^ a begyűjtés problémáiról, a begyüj- ^ tés szükségességéről, s igen sok h< - (Iycn nem csupán beszélnek, hanem f cselekednek is. A mezőcsáti, a sztrt (renesi járások dolgozó parasztjai f egyre jobb eredményekkel bizonyít,- ) jak, hogy megértették mi most á ( legfontosabb teendő. Néhány helyen jí azonban a szavakat nem követi j tett. Néhány helyen még mindig fcl- i üti fejét az elnézés, az opportunlz- ^ mus, és „tanáesszervek, begyűjtési ,í megbízottak még mindig a ,,!úis- (! kellemesnek’’ tetsző mellékutakat i járják, ha kulákról van szó. ha tör- vényességről van szó. S mindezt a ji becsületes dolgozó parasztok, az i egész nép kárára! ítt-ott, néhány | hét, hónap előtti mederben még f mindig nyugodtan folyik a spekulá- ( ció, a kupecek. kofák siserahadánrk (alias, káros eldorádója. A ricsei já- t rás, megvétik legnagyobb serteste^ t rlyósztő járása még mindig nem tud f elegendő bizottsertést adni a város ( nak begyűjtés útján, becsületes ut >t f He van sertés drágábban, kupeckéa ( bői! Hernádkak községben még m.ív* jj dig vágtak sertést engedély nélki'S / fekete úton. büntetlenül! A járási * tanács utasítására a. begyűjtési nicgj Í bízott utólag kiadta a vágási ensr- délyt. így természetesen nem lehet i kiegyenlíteni az adósságot, nem le- ^ het tekintélyt szerezni a törvényes- j ségnek. Hiába beszélünk arról, hogy ( adósnak, hátralékosnak nem adunk ^ kedvezményt, hiába beszélünk arról, ( hogy első a kötelesség, ha itt is, ott < is rést nyitunk, csak egy szemernyi rést is hagyunk » törvénysértésnek, a spekulációnak, a rendeletek kiját- i Szásának. A mi munkánk csak úgy [ lehet eredményes, ha mindén sza- ) vunkat tett követi. Alkotó, kommu­nista tett — a begyűjtésben is! ahol tudják az előrehaladásunkat. Nem, a kommunisták, a becsületes érzésű emberek kezének ökölbe kell szorulni ilyenek hallatára és cselekedni, az állam törvényei sze­rinti Az öreg Arnóczkí István bácsi, Cap Tamás — szintén kulák — nejénél cselédeskedett éveken ke­resztül. Jól megismerte, alaposan. S ökölbeszorult kézzel nézi, mint éli világát a kulák, mint az állami gazdaság föagronómusa, négy álla­mi gazdasági üzemegység ellenőre. Hogy hogy dolgozik? így távolról nem lehet megmondani. Egy bizo­nyos, nemrégiben két csikót kisa- lejteztetett az állami gazdaságból, s otthon. Baktakéken jó pénzért eladta. Azt meg kell nézni, ahogy hazalátogat a faluba. Az állami gazdaság legszebb lovának hátán ülve, bőrkabátban körűlnyarga- lássza a falut, mintegy kiabálva: — Ur voltam a múltban, most sincs semmi bajom! Elek, mint Marci Hevesen. — Hát eay ilyen ember, egy kulák. egy volt kizsák­mányoló képes lesz valamikor ts egyiittérezni a dolgozó néppel, a párttal? Egy ilyen ember arra tö­rekszik, hogy jobb legyen a régi állam, a dolgozó nép élete? Nem és ezerszer is nem! Egy ilyen em­ber, egy kulák, amerre csak jár, a rombolás, a rothadás csiráit hin­ti szét munkában és politikában egyaránt... Én úgy gondolom, tíz esztendő, tíz győzelmes esztendő után ezt nem szabad, nem lehet engedni. De vajon ki engedi, ki hányja, hogy ez a néhány bakta- kéki és jónéhány más közséoheh kulák így érvényesüljön?... Akár­ki hagyta eddig, ezentúl a kommu­nistáknak nem szabad hagy­niuk ...” íme a baklakóki kulákok mun­kájának másik oldala. Becsapják az államot gazdaságilag, mert nem fizetik az adót, nem teljesítik a hped-isi. «nnn-iqi- írnít csak lehet a ml szánkból. Más oldalon pedig rombolják az állami gazdaságok munkáját, n párt- tekintélyét, a párt politikáját. Nem. ehhez nem is kell több kommentár!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom