Észak-Magyarország, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-10 / 58. szám

AZ MDP BOR SOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA- - _______________ ' ______­XI. evioiva m 58. muui Ára 5« :il|pr Miskolc. 1955 március lü, csütörtök A SZOCIALIZMUS TOV^BI ÉPÍTÉSÉNEK LEGFONTOSABB Ezer esztendős történelmünk folya mán a magyar nép még nem élt át olyan hatalmas, mélyreható gazda sági, társadalmi, politikai és kultu ralis átalakulást, mint az utóbbi év tizedben. Tíz évvel ezelőtt hazánk a kapitalizmus és a nagybirtok, az elnyomók és kizsákmányolok orszá gából szabad, demokratikus országgá lett. A dolgozó nép függetlensége ée egysége visszavonhatatlanul meg alapozóttá vált s a marxi—lenini— sztálini elmélet alapján és segítse • gével elkezdhette a minden dolgozó számára kívánt társadalmat — a szocializmust építeni. Soha egyetlen dolgozó magyar ember sem feledkezhet meg arról, hogy a történelmi fordulat a fék­telen német fasizmust széttipró ha talmas Szovjetunió segítségével kö­vetkezhetett be; és arról sem lehet meg'feledkezni. hogy mindaz a ha talmas eredmény amely tíz esztendő alatt született, pártunk és hősies munkásosztályunk mérhetetlen erő feszítése mellett önzetlen barátunk és segítőnk, a Szovjetunió nevéhez fűződik. Kölcsönösen támogattak bennünket e harcunkban, a Szovjet unió által felszabadított, országok Is, a prolefárinternaeionalizmus széllé méhen. Tíz esztendő alatt mi a történel­mei évszázadok alkotó munkájának megfelelő eredményekkel siettettük. E nagyszerű küzdelmekben követ tünk el hibákat is- hiszen a szocia lizmust felépíteni nem egyszerű fel­adat. Fejlődésünk, előrehaladásunk azonban soha egy pillanatig sem állt meg! Ha hibáztunk, leszűrtük a tapasztala tokát, javítottunk a műn kán — és tovább haladtunk. Mindig tudtuk ml a következő lépés, mert olyan haroedzett vezérünk volt, mint a Magyar Dolgozók Pártja s olyan megingathatatlan alapra építhet­tünk, mini a társadalom vezetőereje, a munkásosztály, amelynek elsza­kíthatatlan Szövetségese a dolgozó parasztság. Fejlődésünknek most ahhoz a sza­kaszához értünk, amikor ismét szá­mot kell vetnünk a végzett muntcá val. Ez meg is történt. Pártunk Központi Vezetőségének tegnap megjelent határozatából képet ka potf népünk az 1953 júniusától eltelt időszak politikai és gazdasági álla potáról. Pártunk kommunista őszin tőséggel kijelentette: az utóbbi más­fél esztendőben a dolgozók reálbére IS százalékkal növekedett. Ez jó. ez helyes, hiszen az a cél, hogy a szó cializmus építése közben egyre emel­kedjék a dolgozók életszínvonala. De nem ilyen feltételek mellett, mint ahogy eddig történt! Az élet­színvonallal együtt nem növekedett a. termelékenység s nem csökkent az önköltség. S mindennek a nép­gazdaság érzi kárát, mert kevés a befektetés. Hogyan lehetne így. anyagi alap nélkül szocializmust építeni? Es mit kell mindebből követkéz, totósként levonni? Talán azt. hogy helytelen volt az. 1953 júniusi párt és kormányhatározat? Nem! A ha távoz,af helyes volt. attól nem is térünk el, sőt most adunk csak iga zán helyes értelmezést e határozat nak. Hogy az utóbbi másfél évben nem Fejlődtünk olyan ütemben mint ahogy azt a júniusi határozat után várni lehetett volna, annak az az. oka, hogy nem voltunk eléggé éhe rek s teret engedtünk olyan anti leninista nézeteknek, amelyek ta­gadják a szocializmus építésében a nehézipar elsődlegességét és lebeesü lik a mezőgazdaság szocialista á.t szervezésének nagy feladatát. A jobboldali elhajlóknak e nézet elter jesztésével az volt a céljuk, hogy eltávolítsák a falut a várostól s gátat emeljenek a munkás paraszt szövetség közé, amely szövetség po dig társadalmi rendünk alapját ké pezi. Pártunk Központi Vezetőségének határozata fényt derített e jobboldali következtetésekre s szétzúzta ál elméletüket. Egyben szétverte a rá galmazóknak azt a hadjáratát is amelyik nagy demagógiával az’ igyekezett elhitetni, hogy a iúniu"i politika megbukott, a júniusi poli­tikát vissza kell csinálni. Nem, T953 júniusi határozat él és csak most fog igazán érvényre jutni. A párt határozatából a napnál is világosabban látjuk, hogy a szoeia- ltom« további építésének, az élet BzSnvnmd emelésének egyedüli fel KÖVETELMÉNYE tétele: a nehézipar fejlesztése. Ettől függ a közszükségleti cikkeket gyártó könnyűipar, ennek függ­vénye a honvédelem megteremtésé­nek eszköze s ettől függ a mezőgaz­daság szocialista alapokra való át­szervezése! S nem utolsósorban a nehézipar fejlődésétől függ a mun kásosztály vezető szerepének bizto­sítása is! Célunk az, hogy megszilárdítsuk államrendünk alapját-: a munkás­paraszt szövetséget. Ehhez az szűk séges, hogy a me-zőgazdaságo! a nagyüzemi termelés színvonalára emeljük. Hogy tudnánk ezt végre­hajtani nehézipar nélkül? Hogy tud nánk a termelőszövetkezeti mozga lom állandó fejlesztése nélkül telje­sen megszüntetni a falu kapitalis­táinak hatalmát? Hogy tudnánk megszüntetni a kulákságot, mint ki­zsákmányoló osztályt? A korlátozó törvények ehhez még neun elegen­dők. Es világos mindenki előtt az is. hogy a kisárutermelés sem élhet •sokáig a másik gazdasági rend, a szocialista ipar mellett. A kisáru­termelés napról napra szüli a k a pi­ta! izmust . ami veszélyezteti társa­dalmunk fejlődését. A megoldás tehát: szakadatlanul fejleszteni a nehézipart! Ennek se­gítségével kívánja pártunk és műn kásosztályunk a jövőben fellendíteni és megerősíteni a termelőszövetke­zeti mozgalmat. Mindez azonban nem jelenti azt. hogy megfeledkez­nénk az egyénileg gazdálkodó pa­rasztságról. A kisparasztokat támo­gatjuk továbbra is, mint ahogy ed dig anyagilag is. politikaüag is. de egy pillanatig sem feledkezünk meg arról, hogy javasoljuk nekik: felemelkedéstek egyedüli helyes útja: a nagyüzemi gazdálkodás! Az önkéntesség elvének szigorú betar­tása mellett fogjuk továbbfejlesz­teni falusi politikánkat s egy jot­tányit sem térünk el a lenini hár­mas jelszótól: támaszkodunk a sze­gény paraszt ságra. tartós szövetsé­get kötünk a középparasztial és ki méletlen harcot folytatunk a kulák ellen! Pártunk jól tudja, hogy az egyé­nileg dolgozó parasztot csak a vi­rágzó termelőszövetkezet vonzza. Ezért gondoskodni fog arról hogy meglévő termelőszövetkezeteink vi­rágzóvá váljanak, megizmosodjanak, olyanná váljanak, amely kedvező feltételeket nyújt s emellett- biztos jövőt is — minden belépni szándé­kozó dolgozó paraszt számára. Amikor azt mondjuk, hogy a munkásosztály politikailag és anya gilag támogatja a mezőgazdaság szocialista szektorát és az egyénileg dolgozó parasztokat is. ez egyben azt is jelenti, hogy e támogatást kölcsönösen elvárja a munkásosz­tály is. E támogatás' népi törvény az osztslyszövetség érdekében s ezért nem feledkezhet meg egyetlen dol­gozó paraszt sem arról, hogy eleget tegyen állampolgári kötelezettségé­nek: az adófizetésnek és a begyűj­tésnek. E kötelességteljesitést ne vegye zaklatásnak egyetlon dolgozó paraszt sem. Értsék meg. hogy sem miből ngm lehet élni s különösen szocializmust építeni. Semmiből nem lehet gyártani gépeket, műtrágyát, nem lehet állami kölcsönöket adni lakóházak építésére! Ami pedig a kulákságot illeti, pártunknak és kormányunknak gondja lesz arra, hogy teljesítsék kötelességüket. Fi zessenek, ha tartoznak! Ilyen irányú párthatározat már meg is jelent az októberi határozat után: ha nem fizet a kulák. még a házát is el lehet árvereztetek A pártszervezetek és a kommu­nisták feladata, hogy minderről fel világosítsák a dolgozó parasztokat: a tanácsoknak nedig kötelességük, hogy felszámolják a begyűjtési libe­ralizmust, a kólákkal szemben ta­núsított opportunizmust. Nem feled­kezünk meg arról sem. hogy kiszór­juk az államapparátusba befurako döfi kulák barátokat sem. Rendet kell végre teremtenünk! A Központi Vezetőség határozata rtelmében nagy feladat vár ipari munkásságunkra is: teljesíteni az 1955-os év tervét dekádról dekádra, hónapról hónapra. Ebben az. eszten­dőben megteremtjük a második öt­éves terv reális alapjait. S nem mindegy az- hogy milyen előfeltéte lekkel indulunk el a nagy útra. Az, a fontos, hogy tiszta becsülettel, 4 vezércikk WH-brftiva a-í, nfttafon.y Egyetértünk a Központi Vezetőség határozatával Ezért csökkent a termelés Az Ózdi Kohászati Üzemek párt- végrehajtóbizottsága olyan, mint egy hadsereg főhadiszállása. Való­ban nagy harc előtt, a Központi Vezetőség határozatának végrehaj­tása előtt állnak az ózdi kommu­nisták. És ezt a harcot a pártvégre- hajtóbizottság irányítja. Megkér­deztük Kőhalmi Imre elvtársat, a bizottság titkárát, hogyan és miben mutatkozott meg Ózdon a jobbol­dali elhajlás. — A Központi Vezetőség határo­zatában felvetett jelenségek a mi gyárunkban is megmutatkoztak — mondotta Kőhalmi Imre elvtárs. Itt is elhangzottak ilyen-olyan né­zetek „nem fontos a nehézipar, nem fontos a tervteljesítés”. El­hangzott az is, hogy „nincsenek már ellenséges elemek”. Ez a párt politikai munkájának eílanyhulá- sához vezetett. Az egyes üzemré­szekben nem azért harcoltak, hogy a tervet teljesítsék, hanem azt kö­vetelték, módosítani kell azt. Mi lett ennek a következménye? Az, hogy 1953-tól üzemünkben a ter­melés állandóan csökkent. Több­ezer tonna acéllal, nyersvassal ma­radtunk adósa az államnak. A ter­melékenység 12 százalékkal csök­kent, 29.4 százalékkal nőtt az ön­költség és ugyanakkor a bér 15 százalékkal emelkedett. Ez azt mu­tatja, hogy a termelés nem volt egyenlő arányban a kifizetett mun­kabérrel. Meglazult a munkafegye­lem s nem volt elég szilárd a szo­cialista tulajdon védelme. Jellem­ző példa: az egyik dolgozó egy esz­tergapadot csinált a fiának, amit ki akart vinni. A szakszervezeti bi­zottság nem vonta kellő eréllyel felelősségre azzal indokolva, hogy sokat dolgozott rajta. — A Központi Vezetőség határo­zatának végrehajtása során mind­ezeket a hibákat fel akarjuk szá­molni. — Rövidesen nagyaktivaülést tartunk, ahol a gyár legjobb kom­munistáival azt tárgyaljuk meg. hogy a jobboldali elhajlás hogyan mutatkozott meg a mi gyárunkban is és mi a további tennivaló. Sze­mélyekhez szóló érvekkel értetjük meg, milyen káros a dolgozók és a dolgozók családjára a jobboldali elhajlás és azt, hogy jobb életünk csakis úgy lesz, ha többet, jobbal termelünk. ,, Többet és olcsóbbon ... Kühne Gábor erdőmérnök egy­szerű szavakkal, de meggyőzően mondta: — Ma reggel kinyitottam a rádiót s éppen a Központi A ezelö- sé<> határozatát olvasták fel. Ér­deklődéssel hallgattam, később a Szabad Népben is alaposan elol­vastam. A magam munkájára gon­doltam, s egyre világosabban bon­takozik ki előttem, mi az én ten- ni valóm Mi értelmiségiek igen megbecsült dolgozói vagyunk en­nek a társadalomnak, ez viszont arra kötelez, hogy még nagyobb szorgalommal vegyük ki részünket a közös munkából e nagyszerű ha tározat végrehajtásában. — Most is azon gondolkodom milyen módszerrel lehetne biztosí­tani, hogy a termelést olcsóbbá te- hessiik és az eddiginél jóval töb­bet adhassunk a népgazdaságnak Hiszen az erdőgazdaságnak igen nagv szereDe van az üzemek, bá­nyák. otthonok faanyagellátásá- ban T-~<>vre több m-»>-canvag bizto­sítását követeli a gyár, a bánya. Magam is érzem, hogy csak akkor élhetünk jobban ha minél többet minél olcsóbban termelünk. Én tel­jesen egyetértek a Központ Ve­zetőség határozatával. Ha a zárszámadás iá lesz — magam is belevett a csoportba Amikor beléptünk a gesztelvi Kavesánszki István lakásába, az asztalon lévő újságokon, a „Szabad Nép”-em és az „Északmagyaror- szág”-on afe«» meg a tefemtetünfe — Épp most olvastam pártunk nagyjelentőségű , határozatát — mondta Kavesánszki elvtárs. — Jól át kell tanulmányozni, hogy még jobban megértsem, melyek azok a feladatok, amelyet mint dolgozó embernek és mint párt­tagnak a magam munkaterületén meg kell oldanom. A Központi Vezetőség határozatával teljes egészében egyetértek, amely végre tisztázta a termelőszövetkezeti fej­lesztés és az iparosítás kérdését. A határozat áttanulmányozása foly­tán érzem, hogy pártunk követke­zetesen halad az 1953. júniusi utón. Éh még egyénileg gazdálkodom, de nekem sem tetszett, hogy az utóbbi időben sok helyen mellőzték, aka­dályozták a szövetkezeti mozgalom fejlesztését, kiszélesítését. Én kö­zel állok a termelőszövetkezethez most is, és ha a jövő zárszámadás­kor azt látom, hogy akik a csoport­ban dolgoznak, jobb megélhetést tudnak családjuknak biztosítani — én is belépek a termelőcsoportba, ügy gondolom, hogy sok dolgozó paraszttársam is ezen a vélemé­nyen van. — Április 4-e tiszteletére válla­lom, hogy első negyedévi adótarto­zásomat és beadási kötelezettsége­met március végére rendezem. Mindent elkövetünk. hogy szilárdabbá kovácsolod jón népünk egysége Havasi András, 0 bánrévei nép 1 ront bizottság elnökének vélemé­nyét is megkérdeztük a Központi Vezetőség határozatáról: — Közsé­günkben a Hazafias Népfront min­denkor a párt mögött állt. A párt vezetésével akarunk dolgozni to­vábbra is. Ezért én a magam részén ről csak helyeselni tudom a hatá­rozatot. Nálunk is voltak eleinte félreér­tések. Nem látták elég világosan a párt politikáját a népfronttal kap­csolatban. Sokan a községünkben azt szerették volna, ha mi állan­dóan csak kilincselünk, vagyis kúlonbozo követeléseket továbbí­tunk a felsőbb szervekhez. — Pártunk tudja, mikor mire van szükségünk, nem kell követe lőzni. Nem követeltük, hogy ket- tantermes iskolát építsenek ne­künk, de a párt tudta, hogy ná­lunk kevés az iskola és már meg is kezdték az építését! — A iiérp'rnnt bizottság tagjai eddig is sokat beszéltek a, köz­ségben a kötelezettségekről. Gyak ran elbeszélgettünk a hátráléko­' '•a>. akjk lemaradtak vagy az adóval, vagy beadással és öröm­mel mondhatom azt. hogy közsé­günk dolgozói az első negvedévi húsbeadási kötelezettséget tOO szá­zalékra tolásból 37 előírást pedig 114 százalékra teljesítettük. Az adóval is 94 százalékra állunk és két héttel 3 batáridő előtt az. egé­szet tisztázni fogjuk. — Hiszem, hogy a Közoonti Ve­zetőség határozata nyomán vissza tudjuk verni a jobboldali elemek ki- «érlotpif A Hazafias Népfront tag­jai is mindent elkövetnek, bogv a párt vezetésével még szilárdabbá kovácsolodjor> népünk egysége. Hagyjuk nyitva a tsz kqpuiát q belépni szán­dékozó dolgozó parasztok előtt ! Zsámba L. Kálmán elvtárssal, « óöcsi pártszervezet titkárával a párthatározatról beszélgettünk. Kértük, mondja el véleményét, va­lamint azt. hogy a község kommu­nistái mit akar ak tenni a határo­zat végrehajtásáért? — A határozatot még tüzetesen kell tanulmányoznunk. Nem elég azt csak egvszer-kétszer elolvasni Azt hiszem, minden jó pártfunk­cionárius így cselekszik, — A határozattal egyetértek — ftúytartta Zsámba e+vtérs: — A dol­gozó parasztok igazi jólétet csakis a termelőszövetkezetek fejlesztésé­vel érhetnek el. Ami a mi falunkra vonatkozik, elmondhatom, hogy Bocs község egyik élenjárója a nagyüzemi mezőgazdaság fejleszté­sének. A faluban már van két ter­melőszövetkezet és van termelő- csoport is ínöseii a Haladás ' jó és vonzó. A miskolci járás­ban ez a termelőszövetkezet zárt a legjobban. Nagy sertésállománya van. sok haszon származott a ker­tészetből is. több esetben adtak már el 110—120 darab malacot is egy­szerre. Most 50 férőhelyes tehénis« tállót építenek, a sertések számá­ra pedig tavaly készítettek ólakat: A falu egyénileg gazdálkodói per­sze látják ezeket az eredményeket s elismerik, hogy jól gazdálkodik a Haladás. Ebben az évben 11 új tag kérte felvételét a tsz-be. — Nekem azonban az a véle­ményem, . hogy a tsz tagjai nem agitálnak eléggé az eredményeik­kel, mert attól tartanak, hogy ha többen lesznek, akkor nem lesz olyan nagy hasznuk. Pedig nem így van. Sok tag kellene még a tsz-be, mert nincs még kihasznál­va a föld, a tagság számához ké­pest. A határozat rs kimondja, hogy aa egyéniek között szüntelenül nép­szerűsíteni kell a szövetkezés elő­nyeit. Ebben a dologban hibásak a Haladás termelőszövetkezet tag­jai. Jó lenne, ha jobban bíznának a becsületes, belépni akaró egyéni gazdákban és megszerettetnék ve­lük is a nagyüzemi gazdaságot: Ez a helyes út ’ Kiss Bertalan, a kesznyétei* Szabadság tsz. elnöke így nyilat­kozott a párt Központi Vezetőség»» nek határozatáról. — Az én véleményem az. hogy ez a határozat épp a szeg fejére ütött. Éreztük, hogy Nagy elvtárs beszédei sokszor túllőttek a célon. Ezeknek a beszédeknek a követ­kezménye az lett, hogy a tsz. moz­galom a párt akarata ellenére ke­vés támogatást kapott. — A Központi Vezetőség hatá­rozata biztosítja, hogy miközben az egyéni gazdaság támogatása nem szűnik meg, « termelőszövet­kezetek fokozott támogatást kapja­nak. Ez a határozat megsemmisíti némely tsz. tagunk olyasfajta el­képzelését. hogy talán mégis a kis- parcella révén is lehet boldogulni. A határozat hozzájárul a tsz veze­tők tekintélyének megszilárdulásá­hoz. hiszen most a párt irányvo­nala alánján korlátozva lesz » kí­vülről jövő támadások lehetősége. Élt egy kis bizonytalanság is tag- iainkban a közelmúltban. . Beruhá­zunk. beruházunk, de gyümölcse# már esetleg nem élvezzük’' — mondogatták egyesek. Ezt az állás pontot a határozat segítségével könnyen leszerelhetjük. — A kulák elleni harc is mind- '■■'Uább előtérbe fog kerülni. A kulák ellen a közelmúltban úgy­szólván nem is harcoltunk. Most mi. tsz. tagok a tanácson belül is --vényre ínitafínk » párt politiká­ját a kulák elleni következetes harcban. — A közeljövőben még szoro­sabbra fogjuk fűzni a tsz és az egyéni parasztok kapcsolatát is. Továbbfeílesztiiik a vetőmagcserét, adunk továbbra is vetőgépet és ekét kölcsön az egyéni gazdálko­dóknak. hogy ezzel is megszilár­duljon szövetségünk. Igyekszünk még vonzóbbá tenni szövetkeze­tünket. hogy minden dolgozó pa­raszt előtt világossá váljék a nagy­üzemi gazdálkodás fölénye. Ez az az út. amelyen parasztságunkat a termelőszövetkezet ügye mellé ál­líthatjuk !

Next

/
Oldalképek
Tartalom