Észak-Magyarország, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-01 / 50. szám
9 ÉSZAKNiAU V AKOKSZAG Kedd, 1955. március 1. Befejeződött a IV. magyar békekongresszus (Folytatás az első oldalról) zott számosán vannak még olyanok, akik formálisan aláírják ugyan a békeíveket, de mindennapi munkájukban keveset foglalkoznak a békeharc kérdéseivel. Ennek egyik oka az, hogy számos értelmiségi így gondolkodik: miért vegyek én részt aktívan a békemozgalomban, hiszen a mi kormányunk amúgy is a békéért harcol, s nekem, tanárnak, orvosnak, mérnöknek egyénileg semmi tennivalóm nincs a békeharcai kapcsolatban. Lukács György hangsúlyozta, hogy akik így gondolkodnak, azok tévednek. A hidegháború elsősorban Ideológiai háború. Az imperialisták egyre azt hangoztatják, hogy a népi demokratikus országok állítólag leigázott népeit fel kell szabadítani. — Nekünk, magyar értelmiségieknek — mondotta Lukács György — kötelességünk bebizonyítani a világ közvéleménye előtt, hogy itt sze- menszedett hazugságról van szó, hogy a magyar nép szabad és jómódban él, hogy a magyar kormánynak minden békecselekedetét a magyar nép — s benne a magyar értelmiség milliói — támogatják, egy emberként állnak kormányunk mögött a bckeharcban. (Taps.) Lukács György ezután arról beszélt, hogy minden értelmiséginek módjában áll munkáján keresztül is a békéért váló tettekre ösztönözni az embereket. Vonatkozik ez elsősorban az írókra és művészekre. A bizottság vitája éppen arra a fontos tanulságra mutatott rá, hogy minden hivatáson belül más és más eszközökkel, más és más módon lehet az egyénekhez és a tömegekhoz közeledni. — Kiderült. hogy a mi eddigi munkánkat, bár helyenként nagyon eredményes és szép volt — bizonyos mértékig sablonosság jellemezte. Bizottságunk vitája megmutatta azt is, hogy nem kell külön új szervezeteket létrehoznunk. A békemozgalom nem szervezet, hanem mozgalom, de szervezett mozgalom. Feladatunk kialakítani azokat a módszereket, amelyek segítségével a jogász, a tisztviselő vagy a pedagógus a legjobban tudja hasznosítani munkáját a békemozgalomban. A bizottsági ülés csak e munka első lépéseit jelentette. Ezután Setét Mátyásné, hetény- egyházi dolgozó parasztasszony szólalt fel és átnyújtotta Kecskemét vá-. ros ajándékát, egy díszes gyümölcskosarat. Az elnöklő Vass Istvánná ezután dr. Kisbán Jenőnek, Tatabánya kórházi főorvosának adta meg a szót. Szünet után a kongresszus Péter János elnökletével folytatta a tanácskozást. Bejelentette, hogy a kongresszus külföldről üdvözlő táviratokat kapott. Ezek ismertetése után Tolnay Klári Kossuth-díjas színművésznő, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze szólalt fel. lolnay Klári felszólalása — Csak néhány percre szeretném felidézni a múltat — kezdte hozzászólását —, 1945 tavasza volt. A háború után először léptem színpadra, Gorkij Éjjeli menedékhely című darabját adtuk elő. a színház romos volt, a nézőtér fűtetlen, a közönség bundába, pokrócokba bugyolálva hallgatta az előadást. Talán soha nem láttam lelkesebb közönséget, mint akkor. Az emberek a háború rémségei után először ültek színházban, s 'hadd mondjam el: talán még sohasem éreztem ilyen közvetlenül, hogy milyen kötelességei vannak a művésznek. — Békét akarunk! Ez a követelés már eljutott minden nép szívéhez, s a művész úgy érzi: akkor szolgálja leghívebben hazáját, ha minden képességével a béke védelmét hirdeti. Hirdessük a szép szó hatalmával, hirdessük a zengő kalapácsok erejével, hirdesse a szántó-vető munkája nyomán virágba boruló föld: béke kell a világnak, s béke lesz! (Nagy taps.) Bakosköliási György bányász. A béke érdekében akarjuk gyümölcsöztetni erőinket Bakoskőházi György, a nógródme- gyei bányászok nevében üdvözölte a kongresszust. — Én a nagybátonyi Kossuth-tárói bányában dolgozom, s igen szép eredményekről számolhatok be —■ mondotta. — Nagybátonyban épül a bányaváros. Ui, modern, nagyteljesítményű osztályozó-gépet kaptunk. A bányászok részére eddig 360 lakást építettek és hozzáfogtak még 98 ú; lakás építéséhez. Az új bányászoknak legényszálló!, vájáriskolát biztosítanak A Dózsa-lelepen 52 új házat építettek. Mi bányászok megszoktuk a nehéz munkát, harcos, edzett emberek va gyünk. Erőinket a béke érdekében akarjuk gyümölcsöztetni. Erről eddig is tanúságot tettünk. A nógrádi tröszt havi tervének teljesítésében 102 százaléknál jár. Az én munkahelyemen —• a Kossuth-táróban — a terv teljesítésében 106 százaléknál tartunk. (Taps.) Ha hazamegyek, beszámolok az itt hallottakról és biztos vagyok abban, hogy ez még fokozottabb erőt fog adni bányásztársaim munkájához. Mi szeretjük a békét, de meg kell mondanom, hogy ha elért eredményeinket, hazánk függetlenségét veszély fenyegeti, harcolni is fogunk érte. (Taps.) Bottlik István, az aszódi járási békebizottság titkára hozzászólásában ismertette, milyen eredményeket ért el a békemozgalom az aszódi járásban. Ezután Maria Banus költőnő, a román békeharcosok küldötte szólalt fel. Maria Banus román költőnő: Országainkat örök barátság fűzi egybe — Népünk szereti a békét, szüksége van rá, mint minden élőlénynek a nap éltető melegére — mondotta a többi között. — Népem képviselői ezeket mondották a nagy nemzetgyűlés legutóbbi nyilatkozatában: „A román nép senkit sem fenyeget és nem fél a fenyegetőzésektől. Szilárdan elhatározta, hogy megvédi békés munkáját, szabadságát és nemzeti függetlenségét, bármilyen támadóval szemben.” Az olyan provokáció, mint amilyet a berni román követség ellen elkövettek, alávaló, bűnös támadás. Ez az amerikai imperialisták védnökségével végrehajtott támadás egy kiváló és becsületes román munkás életébe került. Ez a provokáció nemcsak hazánkban, de az egész világon felháborodással és gyűlölettel töltötte el minden becsületes ember lelkét. A vasgórdista banditák berni támadása abból a háborús tűzfészekből indult ki, melyet az atomfegyvereket gyártó amerikaiak oly gondosan élesztgetnek. Az amerikai gyárosok arról álmodoznak, hogy ebből a tűzfészekből robbantsák ki az új háborút, innen vessék harcba újabb vérszomjas, bosszúra vágyódó bandáikat. Az európai népek azonban saját bőrükön tapasztalták, mit jelent a német militarizmus. Ml lankadatlanul újra és újra felhívjuk az egész világ figyelmét arra, hogy a német militarizmus felélesztése halálosan veszélyezteti mindenütt az emberek otthonainak nyugalmát, a gyermekek életét. Kedves barátaink! Országainkat örök barátság fűzi egybe. Céljaink azonosak, az útjainkat bevilágító szocializmus ragyogó csillaga egyesít bennünket abban a közös harcban, amelyet a világ békéjéért, az ember boldogságáért folytatunk. Teljes szívemből újabb nagy sikereket kívánok a magyar népnek a béke és a népek közötti barátság diadalához vezető úton. (Taps.) Rozsnyai Mihály, a gádorosi Gerő Termelőszövetkezet tagja volt a következő felszólaló. Ezután nagy taps közepette Nazim Hikmet, a nemzetközi békedíjjal kitüntetett török költő, a Béke-Világ- tanács tagja lépett a szónoki emelvényre. Nazim Hikmet török költő felszólalása — Hazámat halálthozó szerződések fojtogatják -— kezdte felszólalását. — Törökország tagja az Atlanti Szövetségnek. A török—pakisztáni és török—iraki egyezmények is a háborút készítik elő. Hazánk földjét amerikai támaszpontok szelik keresztül, de az én népem, Törökország népe békét akar, barátságban akar élni minden szomszédjával, s a világ valamennyi népével együttműködve, meg akarja védeni a békét, harcol a. nemzeti függetlenségért. (Taps.) A békeszerető török nép nevében nagy szeretettel köszöntőm a IV. magyar békekongresszust. A törökök régóta testvéreiknek tekintik a magyarokat. Felhasználva ezt az alkalmat, erről az emelvényről kérni szeretnék valamit tőletek. Szeretném, ha a magyar nép, amely olyan csodálatos dalokkal ajándékozta meg a világot, most újabb dalokat teremtene, olyanokat, amelyek az atombomba és a német felfegyverzés ellen mozgósítanak, amelyek a gyűlöletet és az életnek a szerete- tét sugározzák a halál ellen. Ezt kérem tőletek. (Nagy taps.) Szeretném, ha a magyar költők, regény- és drámaírók, szerzők és festők ugyanezt cselekednék. Ezt kérem tőletek. Szeretném, ha olyan művek születnének, amelyeket nemcsak a magyar nép fog énekelni, előadni, megcsodálni, hanem a világ valamennyi népe. Barátaim! Húsz napja vagyok újra Magyarországon. Négy dalt írtam' ez idő alatt. Ezt nem példának mondom el, csak azért, hogy munkámról számot adjak a kongresszusnak. Arra kérlek, írjatok minél szebb verseket! Ezután Mészáros Ági Kossuth-díjas kiváló művész Nazim Hikmet Halott kislány című versét mondotta el Benjámin László fordításában. A kongresszus résztvevői nagy tapssal fogadták a verset, majd Pribék Istvánná, az MNDSZ veszprém- megyei elnöke szólalt fel. Ezután Iradzs Eszkandri, az iráni nép küldötte, a Béke-Világtanács tagja szólalt fel: Iradzs Eszkandri iráni küldött: A népek akarata hatalmasabb minden 'ágyúnál — Mint tudják, Irán népe most súlyos megpróbáltatáson megy keresztül — mondotta. — Egész Irán hatalmas koncentrációs tábor, a demokraták és hazafiak valóságos börtöne. A nép haragja növekszik Iránban. Ezért van az, hogy minden terror és minden mesterkedés ellenére sem mert még a kormány nyilvánosan csatlakozni a török—pakisztáni agressziós paktumhoz, amelyet az amerikai imperialisták szeretnének az országra kényszeríteni. A népek ellenségei mindenütt ugyanazok. Ezek a sötét erők Európában fel akarják támasztani a Wehrmachtot és ki akarják robbantani az atomháborút a világon. Irán ban, Ázsia, Afrika és Dél-Amerika országaiban azon erőlködnek, hogy elfojtsák a szabadságot, és a temetők csendjét teremtsék meg mindenütt. Azonban a népek kiáltása, harci akarata hatalmasabb minden ágyú nál. Ezért egyesíti közös arcvonal a világ valamennyi népét. Ez az arcvonal létezik, akár akarják, akár nem. (Taps.) Ugyanaz a kiol-thaíatlan tűz élesz ti valamennyi nép szívét, legyen az magyar, iráni szovjet, kínai, ameri , kai vagy más. Valamennyien egyesülve, megnyerjük az emberiségnek ezt a nagy csatáját a pusztulás, a halál, a nyomor és a sötétség erőivel szemben. A világon béke lesz! (Nagy taps.) Ezután Mekis József, a 'Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke beszámolt az üzemi békemozgalommal foglalkozó bizottság vitájáról. Mekis József beszámolója az üzemi békemozgalommal foglalkozó bizottság munkájáról — Az üzemi békemozgalom is — hasonlóan az országban folyó békeharchoz — ért el eredményeket a III. magyar béke-kongresszus óta eltelt idő alatt — mondotta. — Jelentős mértékben sikerült tisztázni az üzemi békebizottságok helyét és szerepét és helyes irányba terelni az üzemi békemozgalom agitációs munkáját. Az üzemi békebizottságok többsége ma már megérti, hogy a dolgozók politikai felvilágosításával kell foglalkoznia a nemzetközi kérdések ismertetése, magyarázása útján. Az üzemi békemozgalom nagyszámú segítőtársra talált a műszaki középkáderek, művezetők, technikusok között. Találkoztunk persze az üzemi békebizottságok szerepének meg nem értésével, helytelen szemlélettel és gyakorlattal is. Előfordult, hogy egyetlen dolgozóra bízták a békemozgalmi munka végzését, aki nem tudott megbirkózni a feladatokkal. Sokhelyütt hiba volt az, hogy nem keresték meg a békemozgaimi munkára legalkalmasabb embereket és így a felvilágosító munka sok esetben ellaposodott, elszürkült, — állapította meg a bizottság. — A békebizottságok munkájában tapasztalt hibák ellenére is kijelenthetjük, hogy békcbizollságaink jó munkál végeztek, a felvilágosító szavukkal eljutottak azokhoz a dolgozókhoz is, akik egyébként a politikától távol éltek. Feladatunk azonban az, hogy a békebizottságokat tovább erősítsük és erre a munkára olyan embereket jelöljünk, akik tájékozottak a politikai kérdésekben és akik jó gazdasági munkájukkal kivívták dolgozótársaik tiszteletét és megbecsülését. Tisztelt békekongresszus! A békeharc sikeréhez elengedhetetlenül szükséges, hogy az üzemi békemozgalom együttműködjék a munkás- osztály legnagyobb, legszélesebb tömegszervezetével, a szakszervezettel. Ennek az együttműködésnek megvan valamennyi feltétele. A magyar munkásosztály szilárdan a béke ügye mellett áll. a béke megvédésének eltökélt szándéka azonban senkiben se keltse azt az érzést, mintha tétlenül néznénk a béke ellenségeinek sutét, alattomos A Hazafias Népfront-mozgalom mögött nem áll még hosszú út, de a IV. békekongresszus előkészületei arról tanúskodnak, hogy a béke kérdésében országszerte máris egy úton jár a békemozgalommal. A Hazafias Népfront-mozgalom a becsületes embereknek azokra a millióira támaszkodik, akik ma azért építik Inotát, Sztálinvá- rost, Komlót vagy Kazincbarcikát, hogy utódaik tovább építhessék ezeket, azokra, akik a pusztulás, a. rombolás démonával szembeállítják a maguk törhetetlen meggyőződését. Az az erősebb, aki alkotni akar, aki alkotásait, ha kell, áldozatok árán is meg akarja, s meg is tudja védeni. (Taps.) Kovács Imre Somogy megyei dolgozó paraszt emelkedett ezután szólásra. A somogymegyei nép nevében követelte az atomfegyver eltiltását, majd nagy tetszés közepette elszavalta Köszöntelek, tavasz című versét. Ezután a somogymegyei küldöttség ajándékot adott át Erwin Eckertnek, a Nyugatnémet Béketanács elnökének. A somogyiak után Ferdinand Schattauer mérnök, osztrák békeharcos szólalt fel. Ferdinand Schattauer osztrák békeküldött felszólalása — Ausztriának fontos érdeke a német kérdés békés megoldása — mondotta. — A bonni és a párizsi szerződések ratifikálásának megakadályozása a mi országunk számára is rendkívül nagyjelentőségű. Ausztria ameri kabarát. kormánypolitikusai azonban állandóan támogatják a Nyugat Németországhoz való közeledést. — Ferdinand Schattauer ezután elmondotta, hogyan igyekeznek az imperialisták Ausztria természeti kincseit és a kultúrát a háború elő készítése érdekében felhasználni, majd hangsúlyozta: — Ausztria népéből nem lesz ágyútöltelék. (Nagy taps.) Az osztrák ember meg tudja be csülni a béke értékét és kész arra, hogy ezért áldozatokat is hozzon. Nem követi a politikusok kalandos útjait, akik Ausztria egységét és békéjét veszélyeztetik. Nem akarunk második Németországgá válni. (Taps.) Tisztában vagyunk azzal a felelősséggel. amelyet az igen komoly ausztriai helyzet ró ránk. Szívós harcunkban, a Kelet és Nyugat hatalmas békeerejébe vetett hit, az emberi értelembe vetett bizalom és a népek kimeríthetetlen élniakarásának tudata erősít bennünket. Ezért fogunk mi győzni. (Taps.) Az osztrák békeraozgalom filmet készíttetett a katonai találkozók megszervezése elleni harc. mozzanatairól. Ferdinand Schattauer az Árnyék Ausztria felett oimíi filmet az osztrák békeliarcosok ajándékaként áladta a kongresszus elnökségének. A délelőtti ülés utolsó felszólalója Barabás Tibor Kossuth-díjas író volt. A déli szünet után Lacsán Minály- né, a szegedi békebizottság titkára elnökölt. Bejelentette, hogy az ország városaiból, üzemeiből, falvaiból. termelőszövetkezeteiből. hivatalokból és iskolákból 652 üdvözlő távirat érkezett a kongresszushoz. Közölte továbbá, bogy Paul Robeson, a világhírű amerikai békeharcos magnetofon-szalagon angol- és magyarnyelvű üzenetet küldött a IV. magyar békekongresszusnak. (Taps.) Ifj. Fülöp István átadott Schattauer osztrák küldöttnek egy szén korsót, a szekszárdi kisiparosok ajándékét. Paul Robeson üzenete : Szeretet a világ minden dolgozójának „Bárcsak ott lehetnék önökkel együtt ezen a történelmi eseményen. Nagyon várom, hogy meglátogassam és meglássam egyszer az önök országát, ezt a zenei hagyományokban oly gazdag földet és népet, amely újonnan építi a nagy népi demokráciák egyikét. Gyakran volt részem abban a megtiszteltetésben, hogy itt, a mi országunkban megismerkedhessem az önök népének képviselőivel és mindig elküldtem önöknek drága, drága barátaim, a másik Amerika üdvözletét és szeretedét, hogy megtudják: ezrek és ezrek élnek itt, Amerikában, akik nemcsak óhajtják a békét, hanem harcolnak is érte, akik önökkel együtt vallják, lwgu a népeknek, ha szükséges. ki is kell kényszeríteniök a békét. A chilei költő — Pablo Neruda — szavaival — mit itt sokan idézzük őt — azt mondjuk: csapjunk az asztalra szeretettel, — szeretet minden embertársunknak, szeretet a világ minden dolgozójának, szeretet minden jóakaratét embernek a földön! Kívánok önöknek minden jót. Talán nem is sokára eljön a nap, mely lehetővé teszi számomra, hogy önökkel együtt ünnepeljem a tartós békét és a barátságot mindannyiunk, a világ valamennyi nemzete között/“ Ezután ismét felcsendül Paul Robeson hangja. Ránki György: Dal a né pék egyetértéséről. Kodály Zoltán: A jó lovas katonának... című dalait és Erkel Bánk bán című operájából, a Hazám, hazám áriát énekli magyar nyelven: A kongresszus résztvevői hosszantartó ütemes lapssal köszönik meg a nagy békehareo« üzenetét. Az elnök ezután ifi. Fülöp István zombai termelőszövetkezeti elnöknek adfa meg a szót. Győry Elemér dunántúli református püspök: Nem azért tiltakozunk, mert félünk, hanem azért, mert szeretjük az emberiséget Gyóry Elemér dunántúli református püspök szólott ezután: hangsúlyozta, hogy bár uagy eredményei vannak a békeharenak — mint példán! a koreai, vietnami, kambodzsai és laoszi fegyverszünet —, a béke híveire még mindig nagy és fontos feludat vár. A fegyverszünet ugyanis még nem béke. A béke több mint fegyverszünet, vagy háborúnélküliség. A béke a népek bé- kés együttélése és nemes versenyben együttmuukálkodása. Mindaddig folytatnunk kell a harcot teljes erővel, amíg ez a valóságos béke minden nép közkinesévé nem lesz. Ezért foglaltunk mi állást a béke mellett és csatlakozunk a bécsi határozatokhoz. Néni azért tiltakozunk és küzdünk, mintha félnénk, hanem azérf, mert szeretjük hazánkat, népünket és minden népet. Győry Elemér nagy tapssal fogadott beszéde után üreilieh Ferenc soltvad kerti egyénileg dolgozó paraszt szólalt fel. — Hatvan éves parasztember va gyök, az ilyen korú emberre azt szók ták mondani: már megette a kenyere javát. En úgy mondanám, hogy megtermelte mór a kenyere javát. Mégis úgy gondolom, hogy ezekkel a kezekkel. amelyekkel annyi búzát vetettem, kukoricát, kapáltam, gabonát arattam, (Folytatás a 3. oldalon 1 készülődését. Ha felfegyverzik Nyu- gat-Némgtországot, mi sem maradunk tétlenül és a magyar munkás- osztály a világ békeszerető népeivel megtalálja a módját, hogy az imperialista tervekre méltó módon adjon választ. (Taps.) Népünk, munkásosztályunk kész támogatni minden olyan törekvést, amely a béke megszilárdítására, az új háború megakadályozására irányul. A magyar munkásosztály ezért üdvözli örömmel a Szovjetuniónak a béke megszilárdítására irányuló újabb kezdeményezését, azt a felhívását, amelyben a világ népeihez és parlamentjeihez fordul az új háború megakadályozása céljából. Munkásosztályunk ugyancsak magáévá teszi a Szakszervezeti Világszövetség felhívását, azt, hogy 1955. március 10. legyen a párizsi egyezmények és a német militarizmus újjáélesztése elleni harc napja, az európai dolgozók aktív szolidaritásának, a német dolgozók iránti szolidaritásának napja. (Taps.) A Világszövetség felhívásának a magyar szervezett dolgozók is eleget fognak tenni, és már most készülődnek arra, hogy gyűlések százain kifejezzék tántoríthatatlan békeakaratukat. Ezután a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében Sályi István. a miskolci Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem rektora, a Hazafias Népfront borsodmegyei bizottságának elnöke szólalt fel. Sályi István: Az az erősebb, aki alkotni akar — Mérnök vagyok. Mérnök, aki egy-egy új műszaki alkotás mögött látja az ember szívós, kemény harcát, amelynek eredményeként a természet erőit az emberiség szolgálatába tudja állítani. Tíz év óta új ország épül a Duna —Tisza táján. Az alkotás fellángoló vágya, a szabadságát és függetlenségét féltve őrző nép békés alkotásvágya megteremtette a nemzeti egységet.. Az egység további megszilárdítását, az alkotó erők még szorosabb összefogását tekinti fő feladatának a Hazafias Népfront. Országos Tanácsának megtisztelő megbízásából szólalok most fel.
