Észak-Magyarország, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-01 / 50. szám

9 ÉSZAKNiAU V AKOKSZAG Kedd, 1955. március 1. Befejeződött a IV. magyar békekongresszus (Folytatás az első oldalról) zott számosán vannak még olyanok, akik formálisan aláírják ugyan a békeíveket, de mindennapi munká­jukban keveset foglalkoznak a bé­keharc kérdéseivel. Ennek egyik oka az, hogy számos értelmiségi így gondolkodik: miért vegyek én részt aktívan a békemozgalomban, hiszen a mi kormányunk amúgy is a békéért harcol, s nekem, tanár­nak, orvosnak, mérnöknek egyénileg semmi tennivalóm nincs a béke­harcai kapcsolatban. Lukács György hangsúlyozta, hogy akik így gondol­kodnak, azok tévednek. A hideghá­ború elsősorban Ideológiai háború. Az imperialisták egyre azt hangoz­tatják, hogy a népi demokratikus országok állítólag leigázott népeit fel kell szabadítani. — Nekünk, magyar értelmiségiek­nek — mondotta Lukács György — kötelességünk bebizonyítani a világ közvéleménye előtt, hogy itt sze- menszedett hazugságról van szó, hogy a magyar nép szabad és jó­módban él, hogy a magyar kor­mánynak minden békecselekedetét a magyar nép — s benne a magyar értelmiség milliói — támogatják, egy emberként állnak kormányunk mö­gött a bckeharcban. (Taps.) Lukács György ezután arról be­szélt, hogy minden értelmiséginek módjában áll munkáján keresztül is a békéért váló tettekre ösztönözni az embereket. Vonatkozik ez elsősorban az írókra és művészekre. A bizott­ság vitája éppen arra a fontos ta­nulságra mutatott rá, hogy minden hivatáson belül más és más eszkö­zökkel, más és más módon lehet az egyénekhez és a tömegekhoz köze­ledni. — Kiderült. hogy a mi eddigi munkánkat, bár helyenként nagyon eredményes és szép volt — bizonyos mértékig sablonosság jellemezte. Bi­zottságunk vitája megmutatta azt is, hogy nem kell külön új szervezete­ket létrehoznunk. A békemozgalom nem szervezet, hanem mozgalom, de szervezett mozgalom. Feladatunk kialakítani azokat a módszereket, amelyek segítségével a jogász, a tisztviselő vagy a pedagógus a leg­jobban tudja hasznosítani munkáját a békemozgalomban. A bizottsági ülés csak e munka első lépéseit je­lentette. Ezután Setét Mátyásné, hetény- egyházi dolgozó parasztasszony szó­lalt fel és átnyújtotta Kecskemét vá-. ros ajándékát, egy díszes gyümölcs­kosarat. Az elnöklő Vass Istvánná ezután dr. Kisbán Jenőnek, Tatabánya kór­házi főorvosának adta meg a szót. Szünet után a kongresszus Péter János elnökletével folytatta a ta­nácskozást. Bejelentette, hogy a kon­gresszus külföldről üdvözlő távirato­kat kapott. Ezek ismertetése után Tolnay Klá­ri Kossuth-díjas színművésznő, a Magyar Népköztársaság kiváló mű­vésze szólalt fel. lolnay Klári felszólalása — Csak néhány percre szeretném felidézni a múltat — kezdte hozzá­szólását —, 1945 tavasza volt. A há­ború után először léptem színpadra, Gorkij Éjjeli menedékhely című da­rabját adtuk elő. a színház romos volt, a nézőtér fűtetlen, a közönség bundába, pokrócokba bugyolálva hallgatta az előadást. Talán soha nem láttam lelkesebb közönséget, mint akkor. Az emberek a háború rémségei után először ültek színház­ban, s 'hadd mondjam el: talán még sohasem éreztem ilyen közvetlenül, hogy milyen kötelességei vannak a művésznek. — Békét akarunk! Ez a követelés már eljutott minden nép szívéhez, s a művész úgy érzi: akkor szolgálja leghívebben hazáját, ha minden ké­pességével a béke védelmét hirdeti. Hirdessük a szép szó hatalmával, hirdessük a zengő kalapácsok erejé­vel, hirdesse a szántó-vető munkája nyomán virágba boruló föld: béke kell a világnak, s béke lesz! (Nagy taps.) Bakosköliási György bányász. A béke érdekében akarjuk gyümölcsöztetni erőinket Bakoskőházi György, a nógródme- gyei bányászok nevében üdvözölte a kongresszust. — Én a nagybátonyi Kossuth-tárói bányában dolgozom, s igen szép eredményekről számolhatok be —■ mondotta. — Nagybátonyban épül a bányaváros. Ui, modern, nagytelje­sítményű osztályozó-gépet kaptunk. A bányászok részére eddig 360 la­kást építettek és hozzáfogtak még 98 ú; lakás építéséhez. Az új bányá­szoknak legényszálló!, vájáriskolát biztosítanak A Dózsa-lelepen 52 új házat építettek. Mi bányászok megszoktuk a nehéz munkát, harcos, edzett emberek va gyünk. Erőinket a béke érdekében akarjuk gyümölcsöztetni. Erről eddig is tanúságot tettünk. A nógrádi tröszt havi tervének teljesítésében 102 százaléknál jár. Az én munka­helyemen —• a Kossuth-táróban — a terv teljesítésében 106 százaléknál tartunk. (Taps.) Ha hazamegyek, beszámolok az itt hallottakról és biztos vagyok abban, hogy ez még fokozottabb erőt fog adni bányásztársaim munkájához. Mi szeretjük a békét, de meg kell mondanom, hogy ha elért eredmé­nyeinket, hazánk függetlenségét ve­szély fenyegeti, harcolni is fogunk érte. (Taps.) Bottlik István, az aszódi járási bé­kebizottság titkára hozzászólásában ismertette, milyen eredményeket ért el a békemozgalom az aszódi járás­ban. Ezután Maria Banus költőnő, a román békeharcosok küldötte szólalt fel. Maria Banus román költőnő: Országainkat örök barátság fűzi egybe — Népünk szereti a békét, szük­sége van rá, mint minden élőlény­nek a nap éltető melegére — mon­dotta a többi között. — Népem kép­viselői ezeket mondották a nagy nem­zetgyűlés legutóbbi nyilatkozatá­ban: „A román nép senkit sem fe­nyeget és nem fél a fenyegetőzések­től. Szilárdan elhatározta, hogy meg­védi békés munkáját, szabadságát és nemzeti függetlenségét, bármilyen támadóval szemben.” Az olyan provokáció, mint amilyet a berni román követség ellen elkö­vettek, alávaló, bűnös támadás. Ez az amerikai imperialisták védnök­ségével végrehajtott támadás egy ki­váló és becsületes román munkás életébe került. Ez a provokáció nem­csak hazánkban, de az egész világon felháborodással és gyűlölettel töltöt­te el minden becsületes ember lel­két. A vasgórdista banditák berni tá­madása abból a háborús tűzfészek­ből indult ki, melyet az atomfegyve­reket gyártó amerikaiak oly gondo­san élesztgetnek. Az amerikai gyá­rosok arról álmodoznak, hogy ebből a tűzfészekből robbantsák ki az új háborút, innen vessék harcba újabb vérszomjas, bosszúra vágyódó ban­dáikat. Az európai népek azonban saját bőrükön tapasztalták, mit jelent a német militarizmus. Ml lankadatla­nul újra és újra felhívjuk az egész világ figyelmét arra, hogy a német militarizmus felélesztése halálosan veszélyezteti mindenütt az emberek otthonainak nyugalmát, a gyerme­kek életét. Kedves barátaink! Országainkat örök barátság fűzi egybe. Céljaink azonosak, az útjainkat bevilágító szocializmus ragyogó csillaga egyesít bennünket abban a közös harcban, amelyet a világ békéjéért, az ember boldogságáért folytatunk. Teljes szí­vemből újabb nagy sikereket kívá­nok a magyar népnek a béke és a népek közötti barátság diadalához vezető úton. (Taps.) Rozsnyai Mihály, a gádorosi Gerő Termelőszövetkezet tagja volt a kö­vetkező felszólaló. Ezután nagy taps közepette Nazim Hikmet, a nemzetközi békedíjjal ki­tüntetett török költő, a Béke-Világ- tanács tagja lépett a szónoki emel­vényre. Nazim Hikmet török költő felszólalása — Hazámat halálthozó szerződések fojtogatják -— kezdte felszólalását. — Törökország tagja az Atlanti Szö­vetségnek. A török—pakisztáni és török—iraki egyezmények is a hábo­rút készítik elő. Hazánk földjét amerikai támaszpontok szelik ke­resztül, de az én népem, Törökor­szág népe békét akar, barátságban akar élni minden szomszédjával, s a világ valamennyi népével együtt­működve, meg akarja védeni a bé­két, harcol a. nemzeti függetlenség­ért. (Taps.) A békeszerető török nép nevében nagy szeretettel köszöntőm a IV. magyar békekongresszust. A törökök régóta testvéreiknek te­kintik a magyarokat. Felhasználva ezt az alkalmat, erről az emelvényről kérni szeretnék valamit tőletek. Sze­retném, ha a magyar nép, amely olyan csodálatos dalokkal ajándékoz­ta meg a világot, most újabb dalo­kat teremtene, olyanokat, amelyek az atombomba és a német felfegy­verzés ellen mozgósítanak, amelyek a gyűlöletet és az életnek a szerete- tét sugározzák a halál ellen. Ezt ké­rem tőletek. (Nagy taps.) Szeretném, ha a magyar költők, regény- és drámaírók, szerzők és fes­tők ugyanezt cselekednék. Ezt ké­rem tőletek. Szeretném, ha olyan művek születnének, amelyeket nem­csak a magyar nép fog énekelni, előadni, megcsodálni, hanem a világ valamennyi népe. Barátaim! Húsz napja vagyok új­ra Magyarországon. Négy dalt írtam' ez idő alatt. Ezt nem példának mon­dom el, csak azért, hogy munkám­ról számot adjak a kongresszusnak. Arra kérlek, írjatok minél szebb verseket! Ezután Mészáros Ági Kossuth-dí­jas kiváló művész Nazim Hikmet Halott kislány című versét mondot­ta el Benjámin László fordításában. A kongresszus résztvevői nagy tapssal fogadták a verset, majd Pri­bék Istvánná, az MNDSZ veszprém- megyei elnöke szólalt fel. Ezután Iradzs Eszkandri, az iráni nép küldötte, a Béke-Világtanács tagja szólalt fel: Iradzs Eszkandri iráni küldött: A népek akarata hatalmasabb minden 'ágyúnál — Mint tudják, Irán népe most súlyos megpróbáltatáson megy ke­resztül — mondotta. — Egész Irán hatalmas koncentrációs tábor, a de­mokraták és hazafiak valóságos bör­töne. A nép haragja növekszik Iránban. Ezért van az, hogy minden terror és minden mesterkedés ellenére sem mert még a kormány nyilvánosan csatlakozni a török—pakisztáni agressziós paktumhoz, amelyet az amerikai imperialisták szeretnének az országra kényszeríteni. A népek ellenségei mindenütt ugyanazok. Ezek a sötét erők Euró­pában fel akarják támasztani a Wehrmachtot és ki akarják robban­tani az atomháborút a világon. Irán ban, Ázsia, Afrika és Dél-Amerika országaiban azon erőlködnek, hogy elfojtsák a szabadságot, és a temetők csendjét teremtsék meg mindenütt. Azonban a népek kiáltása, harci akarata hatalmasabb minden ágyú nál. Ezért egyesíti közös arcvonal a világ valamennyi népét. Ez az arc­vonal létezik, akár akarják, akár nem. (Taps.) Ugyanaz a kiol-thaíatlan tűz élesz ti valamennyi nép szívét, legyen az magyar, iráni szovjet, kínai, ameri , kai vagy más. Valamennyien egyesülve, meg­nyerjük az emberiségnek ezt a nagy csatáját a pusztulás, a ha­lál, a nyomor és a sötétség erői­vel szemben. A világon béke lesz! (Nagy taps.) Ezután Mekis József, a 'Szakszer­vezetek Országos Tanácsának elnöke beszámolt az üzemi békemozgalom­mal foglalkozó bizottság vitájáról. Mekis József beszámolója az üzemi békemozgalommal foglalkozó bizottság munkájáról — Az üzemi békemozgalom is — hasonlóan az országban folyó béke­harchoz — ért el eredményeket a III. magyar béke-kongresszus óta el­telt idő alatt — mondotta. — Jelen­tős mértékben sikerült tisztázni az üzemi békebizottságok helyét és sze­repét és helyes irányba terelni az üzemi békemozgalom agitációs mun­káját. Az üzemi békebizottságok többsé­ge ma már megérti, hogy a dolgo­zók politikai felvilágosításával kell foglalkoznia a nemzetközi kérdések ismertetése, magyarázása útján. Az üzemi békemozgalom nagyszámú se­gítőtársra talált a műszaki középká­derek, művezetők, technikusok kö­zött. Találkoztunk persze az üzemi békebizottságok szerepének meg nem értésével, helytelen szemlélettel és gyakorlattal is. Előfordult, hogy egyetlen dolgozóra bízták a béke­mozgalmi munka végzését, aki nem tudott megbirkózni a feladatokkal. Sokhelyütt hiba volt az, hogy nem keresték meg a békemozgaimi munkára legalkalmasabb embereket és így a felvilágosító munka sok esetben ellaposodott, elszürkült, — állapította meg a bizottság. — A bé­kebizottságok munkájában tapasztalt hibák ellenére is kijelenthetjük, hogy békcbizollságaink jó munkál vé­geztek, a felvilágosító szavukkal eljutottak azokhoz a dolgozókhoz is, akik egyébként a politikától távol éltek. Feladatunk azonban az, hogy a bé­kebizottságokat tovább erősítsük és erre a munkára olyan embereket jelöljünk, akik tájékozottak a poli­tikai kérdésekben és akik jó gazda­sági munkájukkal kivívták dolgozó­társaik tiszteletét és megbecsülését. Tisztelt békekongresszus! A béke­harc sikeréhez elengedhetetlenül szükséges, hogy az üzemi békemoz­galom együttműködjék a munkás- osztály legnagyobb, legszélesebb tö­megszervezetével, a szakszervezettel. Ennek az együttműködésnek megvan valamennyi feltétele. A magyar munkásosztály szilár­dan a béke ügye mellett áll. a béke megvédésének eltökélt szándéka azonban senkiben se keltse azt az érzést, mintha tétlenül néznénk a béke ellenségeinek sutét, alattomos A Hazafias Népfront-mozgalom mögött nem áll még hosszú út, de a IV. békekongresszus előkészületei ar­ról tanúskodnak, hogy a béke kér­désében országszerte máris egy úton jár a békemozgalommal. A Hazafias Népfront-mozgalom a becsületes embereknek azokra a millióira támaszkodik, akik ma azért építik Inotát, Sztálinvá- rost, Komlót vagy Kazincbarci­kát, hogy utódaik tovább épít­hessék ezeket, azokra, akik a pusztulás, a. rombolás démonával szembeállítják a maguk törhe­tetlen meggyőződését. Az az erősebb, aki alkotni akar, aki alkotásait, ha kell, áldozatok árán is meg akarja, s meg is tudja védeni. (Taps.) Kovács Imre Somogy megyei dol­gozó paraszt emelkedett ezután szó­lásra. A somogymegyei nép nevében követelte az atomfegyver eltiltását, majd nagy tetszés közepette elszaval­ta Köszöntelek, tavasz című versét. Ezután a somogymegyei küldöttség ajándékot adott át Erwin Eckertnek, a Nyugatnémet Béketanács elnöké­nek. A somogyiak után Ferdinand Schattauer mérnök, osztrák béke­harcos szólalt fel. Ferdinand Schattauer osztrák békeküldött felszólalása — Ausztriának fontos érdeke a né­met kérdés békés megoldása — mon­dotta. — A bonni és a párizsi szer­ződések ratifikálásának megakadá­lyozása a mi országunk számára is rendkívül nagyjelentőségű. Ausztria ameri kabarát. kormánypolitikusai azonban állandóan támogatják a Nyugat Németországhoz való közele­dést. — Ferdinand Schattauer ezután elmondotta, hogyan igyekeznek az imperialisták Ausztria természeti kincseit és a kultúrát a háború elő készítése érdekében felhasználni, majd hangsúlyozta: — Ausztria népéből nem lesz ágyútöltelék. (Nagy taps.) Az osztrák ember meg tudja be csülni a béke értékét és kész arra, hogy ezért áldozatokat is hozzon. Nem követi a politikusok kalan­dos útjait, akik Ausztria egysé­gét és békéjét veszélyeztetik. Nem akarunk második Német­országgá válni. (Taps.) Tisztában vagyunk azzal a felelős­séggel. amelyet az igen komoly ausztriai helyzet ró ránk. Szívós har­cunkban, a Kelet és Nyugat hatalmas békeerejébe vetett hit, az emberi ér­telembe vetett bizalom és a népek kimeríthetetlen élniakarásának tudata erősít bennünket. Ezért fogunk mi győzni. (Taps.) Az osztrák békeraozgalom filmet készíttetett a katonai találkozók meg­szervezése elleni harc. mozzanatairól. Ferdinand Schattauer az Árnyék Ausztria felett oimíi filmet az osztrák békeliarcosok ajándékaként áladta a kongresszus elnökségének. A délelőtti ülés utolsó felszólalója Barabás Tibor Kossuth-díjas író volt. A déli szünet után Lacsán Minály- né, a szegedi békebizottság titkára elnökölt. Bejelentette, hogy az ország városaiból, üzemeiből, falvaiból. ter­melőszövetkezeteiből. hivatalokból és iskolákból 652 üdvözlő távirat érkezett a kongresszushoz. Közölte továbbá, bogy Paul Robe­son, a világhírű amerikai békeharcos magnetofon-szalagon angol- és ma­gyarnyelvű üzenetet küldött a IV. magyar békekongresszusnak. (Taps.) Ifj. Fülöp István átadott Schattauer osztrák küldöttnek egy szén korsót, a szekszárdi kisiparosok ajándékét. Paul Robeson üzenete : Szeretet a világ minden dolgozójának „Bárcsak ott lehetnék önökkel együtt ezen a történelmi eseményen. Nagyon várom, hogy meglátogassam és meglássam egyszer az önök orszá­gát, ezt a zenei hagyományokban oly gazdag földet és népet, amely újonnan építi a nagy népi demokráciák egyi­két. Gyakran volt részem abban a megtiszteltetésben, hogy itt, a mi or­szágunkban megismerkedhessem az önök népének képviselőivel és mindig elküldtem önöknek drága, drága ba­rátaim, a másik Amerika üdvözletét és szeretedét, hogy megtudják: ezrek és ezrek élnek itt, Amerikában, akik nemcsak óhajtják a békét, hanem harcolnak is érte, akik önökkel együtt vallják, lwgu a népeknek, ha szüksé­ges. ki is kell kényszeríteniök a békét. A chilei költő — Pablo Neruda — szavaival — mit itt sokan idézzük őt — azt mondjuk: csapjunk az asztalra szeretettel, — szeretet minden ember­társunknak, szeretet a világ minden dolgozójának, szeretet minden jóaka­ratét embernek a földön! Kívánok önöknek minden jót. Talán nem is sokára eljön a nap, mely lehetővé teszi számomra, hogy önök­kel együtt ünnepeljem a tartós békét és a barátságot mindannyiunk, a vi­lág valamennyi nemzete között/“ Ezután ismét felcsendül Paul Robe­son hangja. Ránki György: Dal a né pék egyetértéséről. Kodály Zoltán: A jó lovas katonának... című dalait és Erkel Bánk bán című operájából, a Hazám, hazám áriát énekli magyar nyelven: A kongresszus résztvevői hosszantartó ütemes lapssal köszönik meg a nagy békehareo« üzenetét. Az elnök ezután ifi. Fülöp István zombai termelőszövetkezeti elnöknek adfa meg a szót. Győry Elemér dunántúli református püspök: Nem azért tiltakozunk, mert félünk, hanem azért, mert szeretjük az emberiséget Gyóry Elemér dunántúli református püspök szólott ezután: hangsúlyozta, hogy bár uagy eredményei vannak a békeharenak — mint példán! a koreai, vietnami, kambodzsai és laoszi fegy­verszünet —, a béke híveire még mindig nagy és fontos feludat vár. A fegyverszünet ugyanis még nem béke. A béke több mint fegyverszünet, vagy háborúnélküliség. A béke a népek bé- kés együttélése és nemes versenyben együttmuukálkodása. Mindaddig folytatnunk kell a har­cot teljes erővel, amíg ez a valóságos béke minden nép közkinesévé nem lesz. Ezért foglaltunk mi állást a béke mellett és csatlakozunk a bécsi hatá­rozatokhoz. Néni azért tiltakozunk és küzdünk, mintha félnénk, hanem azérf, mert szeretjük hazánkat, né­pünket és minden népet. Győry Elemér nagy tapssal fogadott beszéde után üreilieh Ferenc soltvad kerti egyénileg dolgozó paraszt szó­lalt fel. — Hatvan éves parasztember va gyök, az ilyen korú emberre azt szók ták mondani: már megette a kenyere javát. En úgy mondanám, hogy meg­termelte mór a kenyere javát. Mégis úgy gondolom, hogy ezekkel a kezek­kel. amelyekkel annyi búzát vetettem, kukoricát, kapáltam, gabonát arattam, (Folytatás a 3. oldalon 1 készülődését. Ha felfegyverzik Nyu- gat-Némgtországot, mi sem mara­dunk tétlenül és a magyar munkás- osztály a világ békeszerető népeivel megtalálja a módját, hogy az impe­rialista tervekre méltó módon adjon választ. (Taps.) Népünk, munkásosz­tályunk kész támogatni minden olyan törekvést, amely a béke meg­szilárdítására, az új háború meg­akadályozására irányul. A magyar munkásosztály ezért üdvözli örömmel a Szovjetuniónak a béke megszilárdítására irányuló újabb kezdeményezését, azt a felhí­vását, amelyben a világ népeihez és parlamentjeihez fordul az új hábo­rú megakadályozása céljából. Mun­kásosztályunk ugyancsak magáévá teszi a Szakszervezeti Világszövet­ség felhívását, azt, hogy 1955. már­cius 10. legyen a párizsi egyezmé­nyek és a német militarizmus újjá­élesztése elleni harc napja, az euró­pai dolgozók aktív szolidaritásának, a német dolgozók iránti szolidaritá­sának napja. (Taps.) A Világszövet­ség felhívásának a magyar szerve­zett dolgozók is eleget fognak tenni, és már most készülődnek arra, hogy gyűlések százain kifejezzék tántorít­hatatlan békeakaratukat. Ezután a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa nevében Sályi Ist­ván. a miskolci Rákosi Mátyás Ne­hézipari Műszaki Egyetem rektora, a Hazafias Népfront borsodmegyei bizottságának elnöke szólalt fel. Sályi István: Az az erősebb, aki alkotni akar — Mérnök vagyok. Mérnök, aki egy-egy új műszaki alkotás mögött látja az ember szívós, kemény har­cát, amelynek eredményeként a ter­mészet erőit az emberiség szolgála­tába tudja állítani. Tíz év óta új ország épül a Duna —Tisza táján. Az alkotás fellángoló vágya, a szabadságát és függetlensé­gét féltve őrző nép békés alkotásvá­gya megteremtette a nemzeti egysé­get.. Az egység további megszilárdí­tását, az alkotó erők még szorosabb összefogását tekinti fő feladatának a Hazafias Népfront. Országos Tanácsá­nak megtisztelő megbízásából szóla­lok most fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom